6/2001. (I. 16.) FVM rendelet

a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, tárolásáról és szállításáról

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Az eljáró hatóságok feladatai

1. § (1) A növényvédő szerek forgalomba hozatalát és felhasználását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) engedélyezi.
(2) A géntechnológiával módosított szervezetet vagy felhasználásukkal termelt anyagokat tartalmazó növényvédő szerek engedélyezése esetén figyelembe kell venni a külön jogszabályban foglalt előírásokat is.
2. § (1) A minisztérium az engedélyezési eljárás során beszerzi a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ (a továbbiakban: OKK) és a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: KöM) szakhatósági állásfoglalását.
(2) A szakhatósági állásfoglalásnak a következőkre kell kiterjednie:
a) az OKK-nak - az Országos Kémiai Biztonsági Intézet, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és az Országos Munka- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet szakvéleménye alapján elkészített - szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a növényvédő szer és a növényvédő szer hatóanyag környezet-, munka- és élelmezés-egészségügyi megítélését, különösen az embert veszélyeztető tulajdonságok szerinti osztályozást, az élelmezés- és munka-egészségügyi várakozási időt, a terményekben megengedhető szermaradék határértékek megállapítását, a szükséges védőeszközöket, az elsősegélynyújtási eljárást és a forgalmi kategóriába sorolást,
b) a KöM szakhatósági állásfoglalása tartalmazza a növényvédő szer, illetve hatóanyagának ökotoxikológiai sajátosságát, a környezet és a természet védelmét érintő hatását, a felhasználás környezet- és természetvédelmi feltételeit, a növényvédő szer környezeti veszélyességi osztályba sorolását.

Az engedély iránti kérelem benyújtása

3. § (1) A növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélye (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet az alábbi mellékletekkel (a továbbiakban: dosszié) kell a kérelmezőnek a minisztériumhoz benyújtania:
1.	A	A kérelem benyújtásának célja, indoklása.
2.	B	Nyilatkozat a benyújtott adatok tulajdonjogára.
3.	C	Javasolt osztályozás, használati utasítás, kérelem légi kijuttatásra.
4.	D-1	Engedélyezésre kért felhasználási terület.
5.	D-2	A hatóanyag engedélyezése, osztályba sorolása és jelölése az Európai Unióban és más országokban.
6.	E	Szermaradék határérték előírások az Európai Unióban és más országokban.
7.	F	Kérelem a Magyarországon felhasználható növényvédő szer hatóanyagok jegyzékébe való felvételre.
8.	G-1	A növényvédő szer engedélyezése, osztályba sorolása és jelölése az Európai Unióban és más országokban.
9.	G-2	A termék szállítási szabályzatok (ADR/RID) szerinti osztályba sorolása és UN száma, illetve nyilatkozat, hogy nem tartozik e szabályzatok hatálya alá.
10.	H	A külön jogszabályban előírt tartalom szerint elkészített biztonsági adatlap.
11.	I	Irodalmi hivatkozások a hatóanyag és a növényvédő szer toxikológiai tulajdonságaira, környezeti hatásaira.
12.	J	Az üzleti titokként kezelendő adatok köre.
13.	K-1	A növényvédő szer hatóanyagokra és a növényvédő szerre vonatkozó minden vizsgálati adat, eredmény és jelentés az 1. és 2. számú melléklet szerint.
14.	K-2	A növényvédő szer adalékanyagokra és segédanyagokra vonatkozó adatok, a 4. § (1) és (2) bekezdése szerint.
15.	K-3	A 3. számú melléklet szerint elvégzett hazai biológiai hatékonysági vizsgálatok adatai.
16.	K-4	A 4. számú melléklet szerint elvégzett hazai szermaradék vizsgálatok adatai.
17.	L	A vizsgálatok minőségi igazolása.
18.	M	Az adatok és vizsgálati jelentések összefoglalása az 1. és 2. számú melléklet szerint a K-1 dossziéra hivatkozással.
19.	N	Általános összefoglaló és értékelés, az engedélyezés feltételeire vonatkozó javaslat.
20.	O	A benyújtott dokumentáció átfogó összefoglalója.
(2) Az engedély iránti kérelemhez a K-3 dossziét egy példányban, a K-1, K-2 és K-4 dossziét két példányban, a többi dossziét hat példányban kell benyújtani.
(3) A dossziék a minisztérium által meghatározott számítógépes program alkalmazásával elektronikus adathordozón is benyújthatók, a K-1, K-2, K-3 és K-4 dossziék egy írásbeli, illetve a többi dosszié három írásbeli példányának mellékelésével.
4. § (1) A növényvédő szer adalékanyagra és segédanyagra vonatkozóan meg kell adni:
a) az anyag kémiai nevét,
b) a Chemical Abstracts Service által megadott nyilvántartási számot (a továbbiakban: CAS-szám),
c) az anyag főbb szennyezőit.
(2) Ha az adalékanyag vagy segédanyag, illetve ezek szennyező anyagai a külön jogszabályban meghatározottak szerint veszélyes anyagnak minősülnek, meg kell adni a veszélyes anyag magyarországi jegyzékben felvett számát, biztonsági adatlapját, veszélyességi osztályát, veszély jelét és a külön jogszabályban meghatározott R és S mondatokat.
(3) Az engedély iránti kérelem benyújtásánál, illetve a vizsgálatok elvégzésénél az 5. számú melléklet szerinti kultúra csoportosítást kell figyelembe venni.
5. § (1) A Magyarországon adatvédelem alatt nem álló, legalább tíz éve engedélyezett növényvédő szer hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer (generikus növényvédő szer) engedély iránti kérelmével a kérelmezőnek a 6. számú mellékletben foglalt adatokat kell benyújtania.
(2) A közismert anyagokat (például rézszulfát, elemi kén, természetes ásványok, növényi kivonatok) tartalmazó növényvédő szerek esetén - a közreműködő szakhatóságok egyetértésével - a kérelmező egyszerűsített adatszolgáltatást követhet. Az egyszerűsített adatszolgáltatás tartalmi és formai elemeit a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(3) A Magyar Gyógyszerkönyvben szereplő hatóanyagokat tartalmazó növények vízzel vagy alkohollal készített oldataihoz nem szükséges toxikológiai adatokat benyújtani.
(4) Növényvédő szer légi úton való kijuttatásának engedélyezéséhez a kérelmezőnek be kell nyújtania a kijuttatás előnyeire, indokoltságára, esetleges környezeti és egészségi kockázatára vonatkozó adatokat.
6. § (1) A kérelmezőnek a minisztérium által kijelölt vizsgáló laboratóriumba a következő vizsgálati mintákat kell benyújtania:
a) analitikailag tiszta hatóanyag minta, illetve indokolt esetben analitikailag tiszta bomlástermék és szennyező anyag minta,
b) technikai hatóanyag minta,
c) növényvédő szer minta.
(2) A minták mennyiségét úgy kell meghatározni, hogy az általánosan használatos analitikai módszerek alkalmazásával legalább tíz ismétlésre és öt párhuzamos mérésre elegendő anyagmennyiség álljon rendelkezésre [az a) pont esetében legfeljebb 3-3 gramm, a b) pont esetében legfeljebb 200 gramm, a c) pont esetében legfeljebb 1 kilogramm].
7. § A kérelmet a minisztérium nyilvántartásba veszi és a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: Központi Szolgálat) véleményét is figyelembe véve tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a benyújtott kérelem, mellékletek, adatok, vizsgálati eredmények elegendőek-e az engedélyezési eljárás megindításához.
8. § A kérelmező - amennyiben a kérelmet a minisztérium nyilvántartásba veszi - a növényvédő szer hatóanyagokra vonatkozóan a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 7. §-ában előírt bejelentési kötelezettségének az engedély iránti kérelem benyújtásával eleget tesz.

Az engedély iránti kérelem elbírálása

9. § (1) Az OKK a két és a hat példányban, a KöM a hat példányban benyújtott dossziék egy példányát kapja meg állásfoglalása kialakításához. A szakhatóságok a kérelmet a Növényvédelmi Módszertani Gyűjtemény (a továbbiakban: Gyűjtemény) értékelésre és döntéshozatalra vonatkozó előírásainak figyelembevételével bírálják el, a szakhatósági állásfoglalást a Gyűjteménynek a részmonográfia tartalmi és formai követelményeiről szóló fejezete alapján készítik el.
(2) A Központi Szolgálat az engedélyezési eljárásban szakértői feladatot lát el, a laboratóriumok bevonásával értékeli a növényvédő szer és a növényvédő szer hatóanyag fizikai, kémiai adatait, biológiai hatékonyságát, mellékhatásait és a címketervet. A Központi Szolgálat a szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével javaslatát is rögzítő monográfiát készít a Gyűjtemény vonatkozó fejezete alapján.
(3) A külön jogszabály szerinti ökológiai termelésben használható növényvédő szer besorolása során a Biokultúra Egyesület szakértői feladatot lát el.
(4) A minisztérium az engedélyezési eljárás során további intézetek és szakértők véleményét is kérheti.
10. § (1) Az adatszolgáltatás során, illetve az engedélyezési eljárásban és az engedélyezés utáni ellenőrző vizsgálatok során a Gyűjtemény  fejezetei irányadóak, különösen
a) a növényvédő szer minőségvizsgálati módszerei,
b) a növényvédő szer szermaradék vizsgálati módszerei,
c) a növényvédő szer biológiai hatékonysági vizsgálati módszerei,
d) a növényvédő szer engedély iránti kérelmek értékelésére és a döntéshozatalra vonatkozó módszertani szabályai,
e) a növényvédő szerek forgalmi kategóriába sorolásának és a 19. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti osztályozásának feltételei,
f) a részmonográfia és a monográfia tartalmi és formai ajánlásai.
(2) Az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban foglalt fejezetek elkészítéséhez a szakhatóságokat is be kell vonni. A Gyűjteményt a minisztérium teszi közzé. A Gyűjtemény további fejezetekkel egészíthető ki.
11. § (1) Az engedélyezési eljárásban a fizikai, kémiai, toxikológiai, ökotoxikológiai, környezeti viselkedési és szermaradék vizsgálatra vonatkozó valamennyi adatnak vagy a minisztérium által meghatározott adatoknak - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön jogszabály szerinti helyes laboratóriumi gyakorlatot követő vizsgálati helyről (a továbbiakban: GLP minősítésű vizsgáló hely) kell származnia.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt elvégzett, nem GLP-minősítésű vizsgáló helyről származó adat engedélyezési eljárásban történő elfogadásáról a minisztérium - az érdekelt szakhatóságokkal egyeztetve - dönt.

Határozathozatal

12. § (1) A minisztérium a szakhatósági állásfoglalások alapján, illetve a döntéshozatalra vonatkozó módszertani szabályok figyelembevételével előzetes döntést hoz a növényvédő szer forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, és felhívja a kérelmezőt a címketerv benyújtására.
(2) A címketervet a minisztérium az engedélyokiratban hagyja jóvá.
13. § (1) A minisztérium más ország növényvédő szer engedélyezésre kijelölt hatóságaival a kérelmező által növényvédő szerekre benyújtott információkat, adatokat a Tv. 22. §-ában foglalt előírások betartásával cserélheti ki.
(2) A növényvédő szer engedélyezése során újabb információt nem eredményező vizsgálatok elvégzésének elkerülésére más ország értékelése, hivatalos engedély okirata, illetve onnan származó vizsgálati adat elismerhető, ha igazolt a Tv. 14. §-a (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése és a hazai mezőgazdasági termelési, növény-egészségügyi, illetve környezeti és klímaviszonyok az adott országhoz hasonlóak.
14. § (1) Az engedélyt a minisztérium adja ki, amelyről a 7. számú melléklet szerinti engedélyokiratot állítja ki.
(2) Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell a növényvédő szer
1. nevét, formáját, rendeltetését,
2. fajtáját a felhasználás célja szerint,
3. hatóanyagának megnevezését (nemzetközileg elfogadott és IUPAC név), hatóanyagának részarányát,
4. minőségi előírását,
5. gyártóját (ha eltérő, a hatóanyag esetében is),
6. engedélyesének nevét, az engedély számát,
7. felhasználására engedélyezett kultúrákat,
8. felhasználására érzékeny károsítókat,
9. alkalmazására engedélyezett dózisokat,
10. kijuttatásához szükséges permetlé mennyiségét,
11. veszélyességi osztályba sorolását, veszélyjelzését, p.o. LD50 értékét,
12. vízi szervezetekre való veszélyességét,
13. méhveszélyességét, madár- és vadveszélyességét,
14. környezeti veszélyességét, biztonságos felhasználásának környezetvédelmi feltételeit,
15. biztonságos hulladékkezelésére vonatkozó előírásokat,
16. alkalmazása során előírt védőeszközöket,
17. esetleges mérgezése esetén alkalmazandó elsősegély-nyújtási eljárást,
18. tűz/robbanásveszélyességét,
19. forgalmi kategóriáját,
20. eltarthatóságát,
21. felhasználási technológiáját,
22. légi kijuttatásának engedélyezését,
23. élelmezés-egészségügyi és munka-egészségügyi várakozási idejét,
24. hatóanyagára vonatkozó megengedett szermaradék értéket,
25. címketerv elfogadására vonatkozó döntést,
26. engedélyének érvényességét.
(3) A minisztérium meghatározhatja az engedélyezett növényvédő szer 8. számú mellékletben foglalt kiskultúrákban való felhasználásának külön feltételeit.
(4) Az engedélyokirat három eredeti példányban készül. Az egyik példányt a kérelmező kapja meg, a másik példány a minisztérium, a harmadik a Központi Szolgálat nyilvántartásában kerül elhelyezésre. Az engedélyokiratról a szakhatóságok másolati példányt kapnak.
15. § (1) Az engedélyezett növényvédő szert a minisztérium a 9. számú melléklet szerinti törzskönyvi nyilvántartásba veszi.
(2) Az engedélyezett növényvédő szerek hatóanyagát a minisztérium felveszi a Magyarországon felhasználható növényvédő szer hatóanyagoknak a 10. számú melléklet szerinti jegyzékébe. A jegyzékben nem szereplő élő szervezet, illetve kémiailag nem definiálható hatóanyag a növényvédő szer engedélyokirata alapján forgalmazható, illetve használható fel.
(3) A Kbtv. 7. §-a szempontjából a 10. számú mellékletben felsorolt hatóanyagokat bejelentett anyagoknak kell tekinteni.
(4) Ha a növényvédő szert a minisztérium a Tv. 14. §-a (1) bekezdése c) 4. pontjának való meg nem felelés miatt nem engedélyezi, vagy az engedély a Tv. 16. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján visszavonásra kerül, a minisztérium a növényvédő szer hatóanyagát felveszi a Magyarországon betiltott növényvédő szer hatóanyagoknak a 11. számú melléklet szerinti jegyzékbe.
(5) A 11. számú mellékletben foglalt jegyzékben felsorolt hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer engedély iránti kérelmét a minisztérium elutasítja, illetve az ilyen hatóanyagot tartalmazó valamennyi növényvédő szer engedélyokiratát a minisztérium visszavonja.

Az engedélyezéshez benyújtott iratok kezelése

16. § (1) Az engedélyezéshez benyújtott iratok kezelésére az adatvédelemre vonatkozó külön jogszabályban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) A kérelem elbírálása után a teljes eredeti iratanyag egy példányának archiválása a minisztérium feladata. A többi példányt a kérelmező saját költségén köteles elszállítani. Amennyiben erre az értesítést követő 6 hónapon belül nem kerül sor, a kérelmező költségére a dokumentációt az érintett hatóság megsemmisítheti.
(3) Elektronikus adathordozón benyújtott adatok kezelésére az adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. Az engedélyezési eljárásban közreműködő hatóságok az elektronikus adathordozón benyújtott adatok biztonságos tárolásáról, kezeléséről kötelesek gondoskodni. Az adathordozóról kizárólag az adatbirtokos írásbeli hozzájárulásával lehet másolatot készíteni.

Az engedély felfüggesztése

17. § A minisztérium az engedélyt érvényességi idejének változatlanul hagyásával felfüggesztheti a gyártó kérelmére, vagy ha a növényvédő szerrel kapcsolatban az engedélyt érintő további tisztázandó kérdések merülnek fel.

Az engedély módosítása, újraengedélyezési eljárás

18. § (1) Az engedély módosítását az engedélyesen kívül kérheti a felhasználásban érdekelt természetes személy, társadalmi szervezet, köztestület, intézmény a szükséges vizsgálati eredmények és adatok benyújtása esetén. Az engedélyes nyilatkozatát az engedély módosítása vonatkozásában a minisztérium beszerzi. Engedélymódosítás esetén a költségeket vagy annak egy részét a minisztérium átvállalhatja.
(2) Az engedély módosítására és az újraengedélyezési eljárásra az engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni. Az engedélyezési eljárásban már rendelkezésre bocsátott adatokat nem kell ismételten benyújtani.
(3) A kérelemhez benyújtott új adat adatvédelmi ideje az engedélyezéstől számított 5 év, de legalább a növényvédő szer engedélye iránti kérelemhez benyújtott adatokra megállapított adatvédelmi idő.
(4) Nem kell engedélymódosítást kérni, ha a növényvédő szer engedélyezési dossziéjában foglalt összetételhez képest a szer új összetétele a korábban engedélyezettől csak olyan mértékben tér el, ami nem növeli meg a szerrel és a hatásával járó kockázat mértékét. A változást az engedélyesnek írásban be kell jelentenie a minisztériumnak, amely a bejelentésről az érdekelt szakhatóságokat tájékoztatja.

Növényvédő szerek, hatóanyagok osztályozása

19. § (1) A növényvédő szer hatóanyagokat és a növényvédő szereket az embert és a környezetet veszélyeztető tulajdonságaik alapján a veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények osztályozásáról szóló külön jogszabályban foglaltak szerint kell osztályba sorolni.
(2) A növényvédő szereket
a) méhekre gyakorolt mérgező hatásuk alapján méhekre kifejezetten veszélyes, méhekre mérsékelten veszélyes és méhekre nem veszélyes,
b) vízi élő szervezetekre való mérgező hatásuk alapján vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes, vízi szervezetekre közepesen veszélyes, vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes és vízi szervezetekre nem veszélyes,
c) vadon élő állatokra való veszélyességük alapján vadakra kifejezetten veszélyes és vadakra mérsékelten veszélyes
veszélyességi osztályokba kell sorolni.

Növényvédő szerek csomagolása, feliratozása (címkézése)

20. § (1) A növényvédő szer csomagolóeszköze külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a növényvédő szert ne lehessen összetéveszteni. A növényvédő szer csomagolóeszközén fel kell tüntetni a „Gyermekek elől el kell zárni!” feliratot.
(2) A címkén a jóváhagyott címketervben szereplő adatokat, de legalább az engedélyokiratban szereplő előírásokat, a csomag nettó tartalmát, valamint a gyártás idejét, illetve a használati utasításra vonatkozó utalást kell feltüntetni. A címkén feltűnő színnel és betűtípussal fel kell tüntetni a veszélyességre utaló jelzéseket.
(3) Gyűjtőcsomagban, illetve kis egységbe kiszerelten forgalomba kerülő növényvédő szerek csomagolóeszközén fel kell tüntetni a készítmény nevét, hatóanyagát, előállítóját, a növényvédő szer rendeltetését. A (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú címkét a gyűjtőcsomagoláson kell megjelentetni, illetve valamennyi kiszerelési egységhez ezzel azonos tartalmú külön használati utasítást kell mellékelni. A használati utasításról a kiszerelő és a forgalmazó köteles gondoskodni.
(4) Folyékony növényvédő szer külső csomagoló eszközén nyíllal meg kell jelölni a szállítás és a raktározás módját.
(5) A nagyon mérgező, mérgező és maró anyagnak (toxikus anyag) besorolt, 2 liter alatti kiszerelésű növényvédő szer csomagolóeszközét a Kbtv. szerinti gyermekbiztos zárással kell ellátni.
21. § (1) A csomagolásra előírtakat kell alkalmazni az eredeti csomagolóeszköz megsérülése és a termék átcsomagolása esetén. Átcsomagolásra kizárólag az eredetivel megegyező biztonságot nyújtó, kívül, belül szabályszerűen megtisztított csomagolóeszköz használható fel.
(2) Növényvédő szert más célra szolgáló csomagolóeszközbe (például élelmiszer, gyógyszer, kozmetikum, takarmány) tölteni és csomagolni tilos.
(3) Az átcsomagolt növényvédő szer csomagolóeszközén fel kell tüntetni a növényvédő szer nevét, engedélyokiratának számát, hatóanyagát, veszélyességi osztályba sorolását, forgalmi kategóriáját, az átcsomagolás időpontját, a felhasználhatósági időt, az átcsomagolást végző nevét. Az átcsomagolt növényvédő szer forgalmazása esetén a 20. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(4) Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt növényvédő szer felhasználhatósági ideje az átcsomagolás, illetve a kiszerelés következtében nem térhet el a növényvédő szer eredeti felhasználhatósági idejétől.
22. § A növényvédő szerek csomagolására és feliratozására (címkézésére), a Tv.-ben és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben, a Kbtv. 14. §-ában és 17. §-ában foglaltak irányadóak.
23. § Belföldi kereskedelmi és felhasználási célra kizárólag a hazai engedélyezési eljárásban engedélyezett növényvédő szer gyártható, formázható és szerelhető ki.
24. § (1) Az engedélyes, illetve írásbeli hozzájárulásával a növényvédő szert hatóanyagából előállító bérformázó és a növényvédő szer csomagolását végző bérkiszerelő köteles a hazai bérformázást, illetve bérkiszerelést a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal a minisztériumnak bejelenteni. A bejelentésről a minisztérium nyilvántartást vezet.
(2) A bérformázásért és bérkiszerelésért az engedélyes felel.

Növényvédő szerek tárolása a felhasználóknál

25. § (1) A növényvédő szer tárolási tevékenységnek és a tárolást szolgáló létesítménynek meg kell felelnie a külön jogszabályban foglalt, a felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó előírásoknak.
(2) Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített raktárban, vagy illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen és módon elhelyezett szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni úgy, hogy szennyeződés esetén a környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen.
(3) Növényvédő szer raktár - az egyéni növényvédő szer felhasználók 50 kg-ot meg nem haladó készletét kivéve - nem létesíthető vízművek védőterületén, valamint ár- és belvízveszélyes területen.
26. § (1) Növényvédő szer raktár ajtajára jól látható helyen és módon a „Méregraktár”, „Növényvédő szer raktár” vagy „Növényvédő szer” feliratot kell elhelyezni.
(2) A növényvédő szer raktár és a tárolószekrény ajtaját biztonsági zárral kell felszerelni, amelynek kulcsát kizárólag az arra jogosult személy kezelheti.
(3) Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített növényvédő szer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható. Az alkalmi raktár más célra kizárólag a növényvédő szer szennyeződés eltávolítása után használható.
(4) Növényvédő szer raktárban kizárólag a raktározással és a felhasználáshoz szükséges szer kimérésével összefüggő munka végezhető.
(5) Külön jogszabály szerint működési engedélyhez kötött raktárnak meg kell felelnie a növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól szóló jogszabályban foglalt feltételeknek.
27. § (1) Növényvédő szer eredeti zárt csomagolásban, vagy a használat után ismét visszazárt eredeti csomagolásban tárolható.
(2) Biológiai növényvédő szer tárolására, szállítására, és felhasználására a növényvédő szerekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha az engedélyokirat másként nem rendelkezik.
(3) A növényvédő szer raktárban a növényvédő szerektől elkülönítetten kell tárolni
a) a kiürült, de növényvédő szer átcsomagolására felhasználható, kívül, belül szabályszerűen megtisztított és lezárható növényvédő szer burkolatokat,
b) a sérült csomagolású, azonosíthatatlan, szennyezett és lejárt szavatosságú szereket, illetve ártalmatlanításra váró göngyölegeket.

Szállítás

28. § (1) Növényvédő szert a vonatkozó előírások szerinti csomagolóeszközben, megfelelően rögzítve kell szállítani. A munkavégzéssel a megfelelő ismeretekkel rendelkező személy bízható meg.
(2) Jármű rakfelületén növényvédő szerrel együtt embert, állatot, takarmányt, élelmiszert vagy gyógyszert szállítani tilos. Egyéb árut kizárólag oly módon lehet szállítani, hogy a növényvédő szerrel ne érintkezhessen. A növényvédő szert úgy kell elhelyezni, hogy az a szállító járművet és a környezetet ne szennyezze.
(3) A jármű esetleges szennyeződése esetén a tisztítást az egészségügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi előírások betartásával haladéktalanul el kell végezni. A szennyezett jármű tisztítása során keletkező szennyvizet, hulladékot a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell kezelni és ártalmatlanítani.
(4) Többféle növényvédő szer szállításánál a munkavédelmi szempontból legveszélyesebb készítménynek megfelelő védőeszközt kell biztosítani.

Az engedélyezés díja

29. § (1) Az engedélyezési eljárás lefolytatásáért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni.
(2) Az engedélyezési díj a minisztérium, az OKK és a KöM között 60-20-20%-os arányban oszlik meg.

Engedélyfenntartási díj

30. § Az engedélyesnek a növényvédő szer engedély érvényességi ideje alatt évente 30 000 Ft engedélyfenntartási díjat kell fizetnie.

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet - a 11. § és a 20. § (5) bekezdése kivételével - 2001. február 1-jén lép hatályba. A 11. §-ban foglaltakat 2002. január 1-jétől kell alkalmazni. A 20. § (5) bekezdésében foglaltakat a 2003. január 1-jétől gyártott tételekre kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 34-35. §-a, 36. §-ának (1), (3)-(6) bekezdése, 37-42. §-a, 46-48. §-a, 51. §-a, 62. §-a, 9. és 10. számú melléklete, valamint az azt módosító 9/1993. (I. 30.) FM rendelet 3-4. §-a, 8. §-a, 28/1997. (IV. 25.) FM rendelet 5-7. §-a, 6/1998. (II. 11.) FM rendelet.
32. § (1) Az 1992. január 1. előtt kiadott korlátozott, illetve az 1985. január 1. előtt kiadott általános forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek felülvizsgálatára - 2005. december 31-ig tartó - növényvédő szer újraengedélyezési program keretében kerül sor. Ezen készítmények engedélyei a szerek újraengedélyezésének elbírálására vonatkozó határozat jogerőre emelkedéséig érvényben maradnak. Az újraengedélyezési program szakhatóságokkal egyeztetett ütemezését, valamint a végrehajtására vonatkozó információkat a minisztérium hivatalos lapjában teszi közzé.
(2) Az (1) bekezdésben megadott határidőket követően kiadott, még érvényben lévő engedélyek megújítására, a szerek újraengedélyezésére a kérelmező külön felszólítás nélkül olyan időpontban köteles kérelmét a minisztériumhoz benyújtani, hogy annak elbírálására legalább 18 hónap álljon rendelkezésre.
(3) A növényvédő szer engedélyének érvényességét az újraengedélyezési eljárás megindításával, az eljárás lefolytatásának idejére a minisztérium meghosszabbíthatja.
(4) A rendelet hatálybalépése előtt indított engedélyezési eljárást a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó, a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján kell lefolytatni.
33. § (1) A rendelet hatálybalépése előtt növényvédő szerekre kiadott korlátozott és általános forgalomba hozatali és felhasználási engedélyeket növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedélynek kell tekinteni.
(2) A rendelet hatálybalépése előtti halveszélyességi osztályozást vízi szervezetekre kell vonatkoztatni. A felülvizsgálatot folyamatosan kell elvégezni.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt, a hatályos jogszabályok alapján készített címkék 2002. december 31-ig használhatóak fel. Ezt követően e rendeletben foglaltak, illetve az érvényes engedélyokiratok alapján elkészített és jóváhagyott címketerv szerinti címkék használhatóak fel.
(4) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott, érvényes okirattal rendelkező növényvédő szereket a rendelet hatálybalépését követő egy éven belül törzskönyvi nyilvántartásba kell venni.
34. § A növényvédő szerek e rendelet hatálybalépését megelőző méregkategóriába, tűzveszélyességi kategóriába, közegészségügyi veszélyességi kategóriába sorolása, illetve a besorolás szempontjai 2004. július 31-ig alkalmazhatóak.
35. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a következő közösségi jogszabályokkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 91/414/EGK irányelve a növényvédő szerek forgalomba hozataláról,
b) a Tanács 79/117/EGK irányelve a bizonyos hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek forgalmazásának és használatának betiltásáról.