6/2001. (III. 19.) GM rendelet

a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről

A mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont], illetve külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és kereskedelmi képviseleteire terjed ki (a továbbiakban együtt: gyártó), amelyek a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény szerinti joghatással járó mérésre szolgáló mérőeszközöket (a továbbiakban: mérőeszközt) gyártanak, forgalmaznak vagy üzemeltetnek.
2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) hitelesítési engedély (típusjóváhagyás): a hitelesítésre jogosult szervezet által elvégzett típusvizsgálati eljárás alapján kiállított dokumentum annak igazolására, hogy a mérőeszköz megfelel az adott mérőeszköztípusra vonatkozó jogszabályi előírásnak;
b) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben szabályozott eljárás;
c) ellenőrző hatóság: a külön jogszabály alapján a mérőeszköznek a fogyasztók számára történő forgalmazásával kapcsolatos ügyekben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek, üzembe helyezéssel és az üzemeltetéssel kapcsolatos ügyekben a mérésügyi hatóság.
(2) E rendeletben alkalmazott minden egyéb mérésügyi tárgyú fogalom megegyezik az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott mérésügyi jogszabályokban használt fogalmakkal.
3. § (1) E rendelet 1. §-ában meghatározott mérőeszköz akkor hozható forgalomba, helyezhető üzembe vagy tartható használatra kész állapotban, ha
a) megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban, nemzetközi mérésügyi szervezetek ajánlásaiban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek, és
b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és e rendelet mellékletének 1. pontjában meghatározott típusjóváhagyási jellel, továbbá
c) el van látva e rendelet mellékletének 5. pontja szerint az első hitelesítést tanúsító jellel, ha az adott mérőeszköztípusra első hitelesítés van előírva.
(2) Forgalomba hozatal előtt a gyártónak gondoskodnia kell arról, hogy az 1. § hatálya alá tartozó mérőeszközt a hitelesítésre jogosult szerv ellássa az (1) bekezdésben meghatározott jelölések valamelyikével.
4. § A mérőeszköz alapvető méréstechnikai követelményeknek való megfelelősége tanúsításának érdekében a gyártó
a) típusvizsgálati eljárást,
b) hitelesítési eljárást, vagy
c) egyedi hitelesítést
kezdeményez.

Típusvizsgálati eljárás

5. § (1) A gyártónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie, ha adott mérőeszköztípusra azt jogszabály előírja.
(2) A kérelem tartalmazza:
a) a gyártó megnevezését, székhelyét;
b) a mérőeszköz rendeltetését;
c) a mérőeszköz kereskedelmi megnevezését, ha van ilyen, vagy a típust;
d) a mérőeszközre vonatkozó tervdokumentációt.
(3) A tervdokumentáció az értékelés szempontjából lényeges, a mérőeszköz szerkezetére, gyártására és működésére vonatkozó dokumentumokat tartalmazza, így különösen:
a) a mérőeszköz általános leírását;
b) az alkatrészek, részegységek vázlatrajzát, az áramkörök konstrukciós terveit, a gyártási, összeállítási és kapcsolási rajzokat;
c) a mérőeszköz működésének és dokumentációjának megértéséhez szükséges leírásokat és magyarázatokat;
d) az alkalmazott szabványok jegyzékét és azon megoldások leírását, amelyek eltérnek a szabványok követelményeitől;
e) a tervezési számítások és vizsgálatok eredményeit;
f) a mérőeszközről készített vizsgálati jegyzőkönyveket;
g) a beépített alkatrészek, részegységek vizsgálati adatait.
(4) A gyártó a típusmintát a hitelesítő szervezet rendelkezésére bocsátja. A hitelesítő szervezet a típusminta több példányát is bekérheti. Egy típusminta több típusváltozatot is reprezentálhat, ha a változatok megfelelőségéről a típusminta vizsgálatával meg lehet győződni.
6. § (1) A hitelesítő szervezet vizsgálata a mérőeszköz rendeltetésszerű használati feltételek szerinti teljes működésére kiterjed. Ezen feltételek mellett a mérőeszköznek meg kell őriznie mérési jellemzőit. A vizsgálat történhet a hitelesítő szervezet laboratóriumában, más feljogosított laboratóriumban, a gyártás, az üzembe helyezés helyszínén.
(2) Amennyiben a típusminta mérési jellemzői részletesen ismertek, úgy a hitelesítő szervezet vizsgálata csak a gyártó által benyújtott dokumentumokra terjed ki.
(3) A hitelesítő szervezet igényelheti, hogy a kérelmező bocsássa rendelkezésére a vizsgálatokhoz szükséges etalonokat, eszközöket és kisegítő személyzetet.
7. § (1) A tervdokumentáció alapján a hitelesítő szervezet megvizsgálja, hogy a típusminta a tervdokumentációval egyezően került-e legyártásra.
(2) Szabvány alkalmazása esetén a hitelesítő szervezet a típusmintán elvégzi a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat annak megállapítására, hogy a gyártó betartotta-e a szabványban meghatározott előírásokat.
(3) Szabvány hiányában vagy szabvány részleges alkalmazása esetén a hitelesítő szervezet a típusmintán elvégzi a szükséges ellenőrzést és vizsgálatot annak megállapítására, hogy a gyártó által választott megoldások megfelelnek-e az adott mérőeszközre vonatkozó méréstechnikai követelményeknek.
8. § (1) A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköztípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a mérőeszközt a melléklet 1. pontja szerinti típusjóváhagyási jellel. Amennyiben a típusminta a mérésügyi követelményeknek nem felel meg, a hitelesítő szervezet az indokok részletes megjelölésével a hitelesítési engedély kiadását elutasítja.
(2) A hitelesítő szervezet szükség esetén a jóváhagyott műszertípus mintapéldányának, a műszer alkatrészeinek, makettjének vagy rajzainak a letétbe helyezését igényelheti, és ezt a hitelesítési engedélyben is feltünteti.
(3) A gyártó csak a hitelesítési engedély szerinti típusmintával és a méréstechnikai követelményekkel egyező mérőeszközöket gyárthat.
9. § (1) A hitelesítési engedély tartalmazza a típusvizsgálat eredményét, érvényességének feltételeit, a típusminta azonosításához szükséges adatokat és a mérőeszköz működési leírását. A kapcsolódó tervdokumentáció, továbbá a részlet- és összeállítási rajzok annak mellékleteit képezik.
(2) Amennyiben a gyártó a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszközön olyan változtatást végez, amely annak méréstechnikai jellemzőit módosítja, úgy a módosított tervdokumentációt meg kell küldenie a hitelesítő szervezetnek. A hitelesítő szervezet a változtatást megvizsgálja, és megfelelőség esetén hitelesítési engedély módosítást állít ki, vagy dönt a típusvizsgálati eljárás lefolytatásának szükségességéről.
(3) A hitelesítési engedély alapján a mérőeszköz első hitelesítésre bocsátható, illetve, ha az első hitelesítés az adott mérőeszköztípusra nincs előírva, úgy forgalomba hozható és használatba vehető. Ha a mérőeszközre vonatkozó jogszabály az adott típusnál nem ír elő hitelesítési engedélyt, akkor az adott típus közvetlenül bocsátható első hitelesítésre.
(4) A hitelesítési engedély a 11. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottak kivételével a kiadásától számított 10 évig érvényes, azonban az a gyártó kérelmére további 10 évre meghosszabbítható.
10. § A hitelesítésre jogosult szervezet a hitelesítési engedélyt visszavonhatja, ha
a) azok a mérőeszközök, amelyekre az engedélyt kiadta, nem felelnek meg a jóváhagyott típusnak vagy az adott típusra vonatkozó jogszabályoknak;
b) ha a hitelesítési engedélyben rögzített vagy jogszabályban előírt mérésügyi követelmények egyéb okból nem teljesülnek.
11. § (1) A hitelesítő szervezet a hitelesítési engedély kiadása során:
a) 10 évnél rövidebb időtartamra korlátozhatja az érvényességet;
b) korlátozhatja a jóváhagyható mérőeszközök számát;
c) a gyártó felé bejelentési kötelezettséget írhat elő az üzembe helyezés helyéről;
d) korlátozhatja a mérőeszköz használatát.
(2) Az (1) bekezdésben írt korlátozás olyan új műszaki megoldás esetén alkalmazható, amely az adott típusra vonatkozó kötelező előírásokban nem szerepel, de a mérőeszköz legnagyobb megengedett hibája ekkor sem haladja meg a rá vonatkozó kötelező előírásokban megjelölt mértéket. Ebben az esetben a gyártó köteles a mérőeszközön a melléklet 2. pontja szerinti jelet elhelyezni.
12. § Amennyiben az adott mérőeszköztípusra a hitelesítési engedély nem kötelező, úgy a gyártó a mérőeszközön elhelyezheti a melléklet 3. pontja szerinti jelet.

Hitelesítés

13. § (1) Az első, a javítás utáni vagy az időszakos hitelesítés során a hitelesítő szervezet megvizsgálja és tanúsítja, hogy a típusvizsgálati eljárás során ellenőrzött mérőeszköz megfelel a hitelesítési engedély szerinti típusmintának és a méréstechnikai követelményeknek.
(2) A hitelesítő szervezet vizsgálata elsősorban a következőkre irányul:
a) a mérési jellemzők;
b) a legnagyobb megengedett hiba;
c) a mérési jellemzők változatlansága szokványos használati feltételek esetén;
d) az előírt feliratok, jelek, a hitelesítési bélyeg megléte és helyes elhelyezése.
(3) A hitelesítő szervezet a megfelelőnek ítélt mérőeszközről hitelesítési bizonyítványt állít ki, és felhelyezi a mérőeszközre a melléklet 5. pontjában megadott jeleket.
(4) A hitelesítő szervezet a hitelesítés során is igényelheti, hogy a kérelmező bocsássa rendelkezésére a vizsgálathoz szükséges etalonokat, eszközöket és kisegítő személyzetet.
14. § Amennyiben a hitelesítési engedéllyel rendelkező mérőeszköz első hitelesítése nem kötelező a rá vonatkozó külön jogszabály szerint, úgy a jóváhagyott típusnak megfelelő minden eszközön a gyártó elhelyezheti a melléklet 4. pontja szerinti jelet.

Egyedi mérőeszköz hitelesítése

15. § (1) Az egyedi vagy különleges felhasználásra gyártott mérőeszköz vizsgálata során a gyártónak nyilatkoznia kell arról, hogy a mérőeszköz megfelel a méréstechnikai követelményeknek és a rendeltetésszerű használatra alkalmas.
(2) A hitelesítéshez a gyártónak a mérőeszköz tervdokumentációját a hitelesítő szervezet rendelkezésére kell bocsátania.
(3) A hitelesítő szervezet megvizsgálja, hogy a mérőeszköz a méréstechnikai követelményeknek megfelel-e. Megfelelőség esetén hitelesítési bizonyítványt állít ki.

A mérőeszközön elhelyezhető jelölések

16. § (1) A rendelet melléklete szerinti jelöléseket jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elhelyezni a mérőeszközön.
(2) A mérőeszközön nem helyezhető el a mellékletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Ellenőrzés

17. § Az e rendelet szerinti előírások betartását a külön jogszabályban meghatározott hatóság jogosult ellenőrizni és a jogszabályi felhatalmazás alapján a szükséges intézkedéseket megtenni.

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamoknak a mérőeszközökre és a mérésügyi vizsgáló módszerekre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 71/316/EGK irányelvével (módosította a Tanács 83/575/EGK irányelve) összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.