7/2001. (IV. 27.) BM rendelet

az erdők tűz elleni védelméről szóló 12/1997. (II. 26.) BM rendelet módosításáról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (6) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az erdők tűz elleni védelméről szóló 12/1997. (II. 26.) BM rendeletet (a továbbiakban: R.) a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az erdőgazdálkodó az erdőterületeket az e rendelet mellékletében meghatározott szempontok, valamint az illetékességgel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóság - fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság -, illetve az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervének szakvéleménye alapján tűzvédelmi szempontból besorolja, majd kezdeményezi az erdőterület besorolásának megfelelő nyilvántartásba vételét. Az erdőterületek tűzvédelmi besorolása:
a) nagymértékben veszélyeztetett terület, ahol az állandó vagy ciklikus erdőtűz veszélye súlyosan fenyegeti az ökológiai egyensúlyt, a személyek és a vagyontárgyak biztonságát;
b) közepesen veszélyeztetett terület, ahol az erdőtűz veszélye nem állandó, nem ciklikus, de ahol az erdőtűz jelentős veszélyt jelent az erdők ökoszisztémái számára;
c) kismértékben veszélyeztetett terület minden más - az előző két besorolásba nem tartozó - erdőterület.”
2. § Az R. a következő 3/A. és 3/B. §-sal egészül ki:
„3/A. § A katasztrófavédelmi igazgatóság (Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság) szakvéleménye tartalmazza az erdő tűzvédelmi besorolásával kapcsolatos javaslatot és javaslat indokolását. Az indokolás kitér azokra a tűzvédelmi szempontból fontos tényezőkre, melyek meghatározzák a tűzvédelmi besorolással kapcsolatos javaslat megtételét.
3/B. § (1) A nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett területek esetében az erdőgazdálkodó védelmi tervet készít.
(2) A nagymértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv tartalmazza:
a) a kérdéses terület vagy területrész jelenlegi helyzetének leírását, a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is;
b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek feltárt okainak leírását és elemzését;
c) a tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására;
d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását;
e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek adatait és részvételük koordinálásának módját.
(3) A közepes mértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv a (2) bekezdés a), d), e) pontjaiban, valamint az ellenőrző rendszer leírásának kivételével a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.
(4) Az elkészített védelmi terveket módosítani kell, ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be.
(5) Az elkészített, illetve a módosított védelmi tervek a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott részeit az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság - a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság - hagyja jóvá.
(6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót csak a rendelet hatálybalépését követő időszakra kell elkészíteni.”
3. § Az R. 4. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az erdő és a vasútvonal erdő felőli vágánya között a terület kezelőjének legalább 10 méter, az erdő és a közút szilárd burkolatú széle között legalább 5 méter széles védősávot kell tartani. Ezen felül gőzmozdony üzemeltetése esetén az erdőgazdálkodó az erdő felőli szélső vasúti vágánnyal párhuzamos hosszirányban, a vágánytengelytől 30 m távolságra, továbbá ugyaneddig a távolságig a vasúti vágánytengelyre merőlegesen, a vasúti pálya felépítményének szélétől 300 méterenként, 3 méter széles keresztirányú, tűzvédő pásztát (ösvényt) köteles létesíteni és fenntartani.
(2) A tűzvédő pásztán (ösvényen) és a védősávon lévő fákról az ágakat 2 méter magasságig - a fák kitermelésének kötelezettsége nélkül - el kell távolítani, valamint azokat a száraz avartól éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől tisztán kell tartani.”
4. § Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése az illetékes tűzoltósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.”
5. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles:
a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni;
b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni;
c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani;
d) az esetleges erdőtűz eloltására központi helyen megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni.
(2) Az erdőgazdálkodó a tűzvédelmi szempontból kis mértékben és közepesen veszélyeztetett erdőterületek esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettségeket teljesíti.”
6. § Az R. a következő alcímmel és az azt következő 12/A., 12/B. és 12/C. §-okkal egészül ki:
„Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere
12/A. § Erdőterületet érintő tűzesetek esetén az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervét és az illetékes tűzoltóságot kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli.
12/B. § (1) Az Állami Erdészeti Szolgálat a rendelkezésre álló adatok alapján végzi:
a) az országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép, valamint az éves erdőtűz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését;
b) az országos erdőtűz adattár vezetését.
(2) Az országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép az erdőterületek tűzvédelmi besorolásának megfelelően tartalmazza az ország erdőterületeit.
12/C. § (1) Az országos erdőtűz adattár tartalmazza:
a) az első riasztás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tűzoltóságot tájékoztatták a tűz észleléséről,
b) az első beavatkozás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az első tűzoltóegységek megérkeztek az erdőtűz helyszínére,
c) a tűz eloltásának dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották és az utolsó tűzoltóegységek elhagyták az erdőtűz helyszínét,
d) a tűz keletkezésének helyszínét (megye, önkormányzat),
e) a teljes leégett területet (hektárban),
f) a leégett terület megoszlását erdősült és erdősülés nélküli területeken (nagysága és százalékos megoszlása),
g) a tűz tényleges vagy feltételezett keletkezésének okát (1. a tűz oka ismeretlen; 2. természetes ok; 3. kellő körültekintés ellenére bekövetkező tűz vagy emberi mulasztás; 4. szándékosan előidézett tüzek).
(2) Az (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában meghatározott adatokat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 60 napon belül szolgáltatja az Állami Erdészeti Szolgálatnak.”
7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. június 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet erdőtüzek elleni védelmének információs rendszerére vonatkozó szabályozása 2002. január 1-jén lép hatályba.
(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban összeegyeztethető szabályozást tartalmaz a Közösség erdeinek az erdőtüzekkel szembeni védelméről szóló, többször módosított, 2158/92/EGK rendelettel és az információs rendszert érintő 804/94 EK rendelettel.