7/2001. (I. 17.) FVM rendelet

a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Első fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Behurcolás: a károsító bekerülése, amely annak megtelepedéséhez vezet.
2. Egyéb anyag: növényegészségügye veszélyt jelentő minden olyan vizsgálatköteles áru, amely nem tartozik a növény vagy a növényi termék fogalmába.
3. Elterjedés: a károsító előfordulási területének növekedése egy adott területen belül.
4. EPPO: Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (European and Mediterranean Plant Protection Organization).
5. Faanyag: kéregben lévő vagy kéreg nélküli, hengeres vagy fűrészelt, illetve megmunkált vagy megmunkálatlan fa, fahulladék, a tárgyak szállítására, fuvarozására használt csomagolóanyag vagy a rakomány megtartására szolgáló fa, amennyiben az növényegészségügye veszélyt jelent.
6. Feladó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, amely a vizsgálatköteles árut termeli, előállítja, felvásárolja, raktározza, feldolgozza.
7. Felderítés: adott területen végzett felmérés annak meghatározására, hogy a károsítók ott előfordulnak-e.
8. Felmérés: egy károsító faj populációjának jellemzésére vagy előfordulásának meghatározására, egy adott területen folytatott hatásági eljárás.
9. Fertőzés: meghatározott növény vagy növényi termék élő károsítójának jelenléte az adott növényben, növényi termékben vagy egyéb anyagban.
10. Fertőzött körzet: fertőzött területek által alkotott, járványtanilag egységes terület.
11. Helyi piac: növény, növényi termék és egyéb anyag nem kereskedelmi célú eladására szolgáló belföldi értékesítési vonzáskörzet.
12. Károsító bekerülése: a károsító bejutása egy olyan területre, ahol az még nem fordult elő, vagy előfordult, de még nem terjedt el, és közérdekű védekezést folytatnak ellene.
13. Kezelés: hatóság által jóváhagyott eljárás a károsító elpusztítására vagy terméketlenné tételére.
14. Kiegészítő nyilatkozat: az importáló ország által kért és a növény-egészségügyi bizonyítványra felvezetett, a küldemény növény-egészségügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatás.
15. Kötelező növényvédelmi technológia: hatóság által elrendelt olyan növény-egészségügyi célú művelet vagy eljárás, amelyet a termelő saját költségére köteles végrehajtani.
16. Megtelepedés (meghonosodás): a károsító folyamatos jelenléte a bekerülését követő belátható jövőben, egy adott területen.
17. Re-export küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet egy olyan országba vittek be, amelyből azt továbbszállították anélkül, hogy károsító általi szennyeződésnek vagy fertőzésnek kitették volna. A küldemény tárolható, felbontható, más szállítmánnyal keverhető, vagy csomagolóanyagát meg lehet változtatni.
18. Szaporítóanyag: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló külön jogszabályban (a továbbiakban: vetőmagtörvény) meghatározott, a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő vetőmag, vegetatív növényi rész vagy gyökeres növény.
19. Szennyeződés: olyan vizsgálatköteles áruk vagy károsítók jelenléte egy termékben, tárolóhelyen, szállító vagy tárolóeszközben, amelyek ott nem okoznak fertőzést.
20. Tábla: egy termőhelyen jól körülhatárolható terület, amelyet növénytermesztésre használnak.
21. Termőhely: bármely telephely, táblák együttese vagy azok növény-egészségügyi célból külön kezelt része, amelyet termelési vagy gazdálkodási egységként használnak.
22. Terület: ország, országrész vagy több ország területe, illetve ennek részei.
23. Tétel: összetétele, eredete, egyöntetűsége által azonosítható egyetlen termék olyan egységei, amelyek egy küldemény részeit képezik.
24. Tranzit küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet átszállítanak egy országon anélkül, hogy oda importálták volna, illetve hogy abban az országban károsító általi szennyeződésnek vagy fertőzésnek kitették volna. A küldeményt nem szabad felbontani, más küldeménnyel összekeverni vagy csomagolóanyagát megváltoztatni.
25. Ültetvényanyag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, szaporítóanyagból felnevelt, közvetlen kiültetésre alkalmas növény.
26. Vetőmag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő, továbbszaporításra vagy árutermesztésre szánt generatív növényanyag.
27. Visszautasítás: a növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő küldemény vagy más vizsgálatköteles áru behozatalának, kivitelének és átvitelének hatósági megtiltása.
2. § A növény-egészségügyi feladatok körébe tartoznak a zárlati károsítók, a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók vagy egyéb okból hatósági ellenőrzés alá vont károsítók természetes, valamint a növény, a növényi termék és az egyéb anyag (a továbbiakban: vizsgálatköteles áru) forgalma útján, illetve egyéb módon történő ki- és behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kártétel megszüntetésére alkalmas hatékony eljárások alkalmazása.

Második fejezet

VIZSGÁLATKÖTELES KÁROSÍTÓK

Zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni védekezés

3. § (1) Tilos a meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának Magyarországra való behurcolása, terjedésének elősegítése, valamint ezek engedély nélküli fenntartása és szaporítása. A tilalmazott zárlati károsítók körét az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Tilos a meghatározott vizsgálatköteles áruk Magyarországra történő behozatala, amennyiben azokon a 2. számú mellékletben felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.
(3) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más vizsgálatköteles áruk behozatalát is megtilthatja, ha azok behozatala a meghatározott zárlati károsítók behurcolásával vagy elterjedésével járhat.
4. § A 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles árukat tilos Magyarországra behozni, ha azokon a mellékletben felsorolt vizsgálatköteles nem zárlati károsítók bármely élő fejlődési alakja, illetve a kórokozók fertőzésére utaló tünetei megtalálhatók.
5. § (1) Behozatali forgalomban a 4. számú mellékletben meghatározott országokból származó vizsgálatköteles árut Magyarországra behozni tilos. A behozatalra a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat (a továbbiakban: Központi Szolgálat) rendkívüli esetekben engedélyt adhat.
(2) Behozatali forgalomban az 5. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles árut csak a mellékletben meghatározott különleges előírás betartásával lehet Magyarországra behozni.
(3) Behozatali forgalomban a 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áru csak a származási vagy a feladó ország hatósága által végzett növény-egészségügyi vizsgálat alapján kiállított érvényes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal szállítható.
(4) A minisztérium előírhatja, hogy behozatali forgalomban a 6. számú mellékletben meghatározottakon kívül más növényt, növényi terméket és egyéb anyagot is hatóságilag megvizsgáljanak, amennyiben feltételezhető, hogy zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító behurcolásának veszélye áll fenn.
6. § Amennyiben a növényvédelmi felügyelő zárlati károsítóval vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval való fertőzési veszélyt észlel - egyidejű mintavétel mellett - termelési, tárolási, szállítási, fuvarozási, forgalomba hozatali és felhasználási korlátozásokat (a továbbiakban együtt: korlátozás) rendelhet el. Ha a növény-egészségügyi zárlat emberi fogyasztásra kerülő termékre vonatkozik és a károsító egészségkárosítást vagy egészségkockázatot jelenthet, a korlátozást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) területileg illetékes szervének is be kell jelenteni.
7. § (1) Az 1. számú melléklet A) részében és a 2. számú melléklet A) részében meghatározott zárlati károsítók észlelését követően a fertőzött növényeket, növényi termékeket, területet és létesítményt, továbbá a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges környezetüket haladéktalanul növény-egészségügyi zárlat (a továbbiakban: zárlat) alá kell helyezni.
(2) A fertőzött növényeket, növényi termékeket, valamint a környezetükben levő és a fertőzés terjesztésére alkalmas növényeket és növényi termékeket meg kell semmisíteni. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket, az állami védekezés keretében végzett kezelés, fertőtlenítés végrehajtását és a fertőzött terület további használatára vonatkozó előírásokat az adott fertőzés jellegének megfelelően a zárlati rendelkezés szabályozza.
8. § Az 1. számú melléklet B) részében, és a 2. számú melléklet B) részében meghatározott zárlati károsítókra, továbbá a 3. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles nem zárlati károsítókra vonatkozó növény-egészségügyi előírásokat, a korlátozást, valamint a zárlati intézkedéseket a 7. számú melléklet tartalmazza.
9. § A zárlati károsítóval vagy a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval való fertőzés megállapítása esetén a zárlatot, ha
a) a fertőzés 6 hónapon belül megszüntethető, a növényvédelmi felügyelő,
b) a fertőzés megszüntetése 6 hónapnál hosszabb időt igényel, az illetékes megyei (fővárosi) Növény- és Talajvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) vezetője
rendelheti el.
10. § (1) A zárlat alá helyezett területet, létesítményt a Szolgálatnak „Növény-egészségügyi Zárlat” feliratú táblákkal, szembetűnő helyen, jól láthatóan és időtálló módon meg kell jelölnie.
(2) A zárlat alá helyezett területről, létesítményből, amennyiben arról az elrendelő határozat másként nem rendelkezik, a károsítót, illetve annak bármely fejlődési alakjával fertőzött anyagot kivinni vagy oda a fertőzés terjedését elősegítő tárgyat, illetőleg terményeket bevinni tilos. A zárlati területen csak az azt elrendelő határozatnak megfelelő tevékenység folytatható.
11. § (1) A zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében a Szolgálat biztonsági sávot jelölhet ki. Biztonsági sáv az a terület, ahol egy meghatározott károsító, amely ellen hatóságilag előírt módon védekeznek nem, vagy csak alacsony szinten fordul elő, illetve amely terület körülvesz egy fertőzött vagy károsítómentes területet vagy termőhelyet, illetve egy termőhely fertőzött vagy károsítómentes részét vagy azzal szomszédos, és ahol növény-egészségügyi intézkedéseket, kötelező növényvédelmi technológiát vezetnek be a károsító terjedésének megakadályozására.
(2) A Szolgálat a kötelező növényvédelmi technológia alkalmazásának elrendelését megelőzően
a) védett természeti terület esetén az illetékes természetvédelmi hatóság,
b) erdőterület esetén, az illetékes erdészeti hatóság
előzetes hozzájárulását köteles beszerezni.
12. § Az 1-3. számú mellékletben meghatározott károsítók észlelése esetén a fertőzött körzetben, illetve ennek térbeli elszigetelésére szolgáló biztonsági sávban a termelő köteles a Szolgálat által elrendelt védekezési előírásokat betartani.
13. § Amennyiben a küldemény vagy a szállítóeszköz közvetlen terjedési veszélyt jelentő zárlati károsítóval fertőzött, azt azonnal fertőtleníteni kell. A védekezés költségei kivitel esetén a feladót, behozatal, valamint re-export és tranzit (a továbbiakban együtt: átmenő) forgalom esetén a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. Indokolt esetben a minisztérium ettől eltérően is rendelkezhet.
14. § (1) Egy károsító gazdasági veszélyességének mértékét károsító veszélyesség-elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés biológiai vagy más tudományos és gazdasági bizonyítékok értékelésének folyamata a károsító szabályozhatóságának, valamint a növény-egészségügyi intézkedések mértékének meghatározására.
(2) A Magyarországon nem honos, az 1-3. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a minisztérium növény-egészségügyi intézkedéseket rendelhet el, amennyiben azt a károsító gazdasági veszélyessége indokolja.
(3) A Magyarországon nem honos, az 1-3. számú mellékletben felsorolt károsítók első előfordulásáról a minisztérium a vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően értesíti a meghatározott szervezeteket és intézményeket.

Külön engedéllyel történő behozatal

15. § (1) A Központi Szolgálat az 5. § (1) bekezdésében meghatározott tilalom alól kérelemre, rendkívüli esetben felmentést adhat.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és címét,
b) a behozatalra szánt vizsgálatköteles áru tudományos nevét és mennyiségét,
c) a belépő növény-egészségügyi határkirendeltség helyét,
d) a rendeltetési címet és a későbbi felhasználás helyét,
e) szaporító- és ültetvényanyag esetében az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) behozatali engedélyét,
f) a behozatal részletes indoklását.
(3) A Központi Szolgálat az engedélyt határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával, valamint a zárlat feloldásával kapcsolatos intézkedésekről.
(4) A behozatalra engedélyezett vizsgálatköteles áruval folytatott valamennyi tevékenységet zárlati körülmények között kell végezni, amelynek betartását a Szolgálat ellenőrzi.
16. § (1) Kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka (a továbbiakban: kutatás) céljára az 1-5. számú mellékletben meghatározott, tilalmazott károsító, vizsgálatköteles áru, továbbá egyéb életképes növényi károsító minden fejlődési alakjának Magyarországra való behozatalát vagy belföldi szállítását, fuvarozását, illetve felhasználását kérelemre a Központi Szolgálat engedélyezheti, amennyiben a 8. számú mellékletben meghatározott általános feltételek fennállnak. Indokolt esetben a Központi Szolgálat kiegészítő feltételeket határozhat meg. A feltételek megváltozása az engedély visszavonásával jár. Amennyiben a károsító Magyarországon nem honos, a behozatalhoz a Környezetvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: KöM) hozzájárulása is szükséges.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kutatásért felelős intézmény és személy nevét, címét,
b) a károsítót is magába foglaló kutatási anyag tudományos nevét (neveit),
c) a kutatási anyag típusát és mennyiségét,
d) a kutatási anyag származási helyének igazolását, a tervezett kutatás célját, jelentőségét, a munka vázlatát,
e) a zárlati vagy a vizsgálati hely címét vagy egyéb, azonosítására alkalmas adatait,
f) a kutatás engedélyezését követő első tárolás vagy első telepítés helyét,
g) az engedélyezett tevékenységek befejezésekor az anyag megsemmisítésére vagy kezelésére javasolt módszert,
h) import esetén a belépő növény-egészségügyi határkirendeltség helyét.
(3) A kutatási tevékenység jóváhagyását követően a Központi Szolgálat a 8. számú mellékletben meghatározott minta szerinti engedélyt adja ki, amelynek minden esetben kísérnie kell a kutatási anyagot.
(4) A 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áruk behozatala esetén a kutatási anyagot a hatályos növény-egészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján, a származási ország hatósága által kiállított növény-egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, melynek kiegészítő nyilatkozatában fel kell tüntetni az engedély számát és a következő megjegyzést: „Ezt az anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-a értelmében importálják Magyarországra.” Az előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.
(5) A 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áruk belföldi szállítása, fuvarozása esetén a kutatási anyagot a hatályos növény-egészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján, az illetékes Szolgálat által kiállított belföldi bizonyítványnak kell kísérnie, melynek kiegészítő nyilatkozatában fel kell tüntetni az engedély számát és a következő megjegyzést: „Ezt az anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-a értelmében szállítják Magyarországon belül.” Az említett előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.
(6) A kutatási anyaggal folytatott valamennyi tevékenységet (ideértve a behozatalt és a szállítást is) a 8. számú melléklet előírásai szerinti zárlati körülmények között kell végezni.
(7) A Szolgálat ellenőrzi a 8. számú mellékletben meghatározott zárlati intézkedések betartását és a kutatási anyag, valamint járulékos anyagai növény-egészségügyi követelményeknek megfelelő kezelését, beleértve a sterilizálást, a fertőtlenítést, a megsemmisítést és az elrendelt egyéb eljárási módokat is.
17. § (1) A zárlat akkor oldható fel, ha
a) a kutatási anyagot (ideértve a károsítót és a járulékos anyagokat is), valamint a kutatási anyaggal érintkezett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot megsemmisítették, fertőtlenítették vagy más, a Szolgálat által elrendelt módon kezelték,
b) a kutatási tevékenységet folytató telephelyet fertőtlenítették vagy más, a Szolgálat által elrendelt módon kezelték.
(2) A kutatási anyag által megfertőzött vagy azzal valamilyen formában érintkezett növényt, növényi terméket és egyéb anyagot meg kell semmisíteni vagy a károsító elpusztítását célzó kezelésnek kell alávetni.
(3) A 4. számú mellékletben meghatározott és a 8. számú mellékletben nem szabályozott növénnyel, növényi termékkel vagy más anyaggal folytatott tevékenységet növény-egészségügyi szempontból a minisztérium külön is szabályozhatja.

Megsemmisítés

18. § (1) Állami védekezés keretében hozott zárlati intézkedéssel a termelők növényállományának részleges vagy teljes megsemmisítését a Tv. 6. §-a alapján a minisztérium, illetve a Szolgálat határozattal rendeli el.
(2) A 9. §-ban szabályozott egyéb zárlati intézkedés esetén a megsemmisítést a növényvédelmi felügyelő, illetve a Szolgálat határozattal rendeli el.
(3) A megsemmisítési határozatnak tartalmaznia kell
a) a megsemmisítésre kerülő vizsgálatköteles anyag tulajdonosának (birtokosának) nevét, címét, a megsemmisítés helyét,
b) a megsemmisítendő növény faját, fajtáját, területét, illetve mennyiségét (darabszámát vagy tömegét), az ültetvény korát, típusát,
c) a megsemmisítendő növényi termék és egyéb anyag nevét és mennyiségét (darabszámát vagy tömegét),
d) valamint a megsemmisítést szükségessé tevő zárlati károsító nevét.
(4) Amennyiben a megsemmisítést a minisztérium rendeli el, a határozatban meg kell nevezni a megsemmisítési eljárást lefolytató Szolgálatot vagy Szolgálatokat.
(5) A megsemmisítési határozatot meg kell küldeni a termelőnek, az eljárás lefolytatásával megbízott Szolgálatnak, a megsemmisítést végző gazdálkodó szervezetnek és a kártalanítás kifizetésében illetékes Földművelésügyi Költségvetési Irodának (a továbbiakban: Iroda), erdészeti növények esetében az illetékes erdőfelügyelőségnek, védett növények esetén pedig a KöM Természetvédelmi Hivatal illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának.
(6) Az illetékes Szolgálatnak, illetve a (4) bekezdés alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálatnak jegyzőkönyvben kell rögzítenie azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a minisztériumnak.
19. § (1) A megsemmisítési határozat végrehajtásáról az illetékes Szolgálat és a 18. § (4) bekezdése alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálat köteles a minisztériumnak három napon belül írásban jelentést tenni.
(2) A jelentésben az eljáró szervnek meg kell jelölnie a megsemmisítési határozat számát, a 18. § (3) bekezdésében foglalt adatokat és a zárlat alá vont eszközök, tárgyak megnevezését, darabszámát.
(3) A jelentésben közölni kell a laboratóriumi vizsgálatot végző Szolgálat, illetve egyéb megbízott szakintézmény nevét és székhelyét, a vizsgálat időpontját és eredményét, valamint a vizsgálat eredményéről kiállított laboratóriumi bizonyítvány számát. A megsemmisítési határozat végrehajtásáról szóló jelentésben közölni kell továbbá a megsemmisítés módját, eredményét, valamint a növényi hulladékok eltávolításának és ártalmatlanná tételének módját.
20. § (1) A Tv. 6. §-ának (5) bekezdése alapján a zárlati károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések során keletkezett növényi hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtásáról a növényi hulladék keletkezésének helye szerint illetékes Szolgálat intézkedik. Amennyiben a hulladék ártalmatlanítása más megyében történik, értesíteni kell a megsemmisítés helye szerint illetékes Szolgálatot is.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a káresemény helye szerint illetékes Szolgálat a hulladék ártalmatlanná tétele érdekében meghatározza
a) a feladat végrehajtására kijelölt vállalkozót, illetve gazdálkodó szervezetet,
b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját,
c) a szállítás, fuvarozás és a járműfertőtlenítés rendjét, figyelembe véve a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is.
(3) Az ártalmatlanná tétel végrehajtására a káresemény helyszínéhez legközelebb lévő és a keletkezett növényi hulladék mennyiségének megsemmisítésére képes vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet jelölhető ki.
(4) Az ártalmatlanná tételt végző vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet a végrehajtást követően a számlát felülvizsgálatra és jóváhagyásra megküldi az ártalmatlanná tételt elrendelő, a növényi hulladék keletkezési helye szerint illetékes Szolgálatnak. A Szolgálat az igazolt számlát az Irodának haladéktalanul elküldi.
(5) Az Iroda a jóváhagyott összeget - a számlák beérkezésétől számított nyolc napon belül - a feladatot ellátó vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet részére kifizeti.
(6) Ha az ártalmatlanná tétel a káresemény helyén történik (például elföldelés, elégetés), a (2), (4) és (5) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

Kártalanítás

21. § (1) A kártalanítási igényt a minisztérium az általa és a Központi Szolgálat közreműködésével lefolytatott becslési eljárás, valamint a Központi Szolgálat, illetve a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálat jelentése alapján bírálja el.
(2) Ha a kártalanítási igény jogalapjának és összegének megállapításához a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek, a minisztériumnak a kellő szakismerettel rendelkező intézmény véleményét kell kikérnie.
(3) Ha az elbírálásra rendelkezésre álló adatokból az állapítható meg, hogy a Tv. 47. §-a (2) bekezdése alapján kártalanítás nem jár, erről a termelőt értesíteni kell.
(4) Amennyiben a kártalanítás megtagadásának alapjául szolgáló körülmények azt mutatják, hogy a tulajdonos (birtokos) által elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárást kell kezdeményezni, a határozathozatalt a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni.
(5) A termelő a megsemmisítés végrehajtásával megbízott Szolgálathoz, a mielőbbi termelés beindítása érdekében, részkártalanítási kérelmet nyújthat be. Ennek összege a várható teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet. A Szolgálatnak a benyújtott kérelmet 3 napon belül fel kell terjesztenie a minisztériumhoz.
22. § (1) A kártalanítás alapja a megsemmisített tulajdon mindenkori forgalmi értéke. A kártalanítás alapjául szolgáló forgalmi értéket - ha a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn - becsléssel kell megállapítani.
(2) A becslési eljárást a megsemmisítési határozat végrehajtásával párhuzamosan meg kell kezdeni, de legkésőbb a végrehajtást követő három napon belül be kell fejezni.
(3) A forgalmi érték megállapításának alapjai:
a) a növény, növényi termék vagy egyéb anyag számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár,
b) az a) pontban felsoroltak hiányában az adott növényre, növényi termékre és egyéb anyagra vonatkozó, a káresemény időszakában kialakult piaci ár,
c) növényi szaporító- és ültetvényanyag esetében a káreseményt megelőző 6 hónapban kialakult piaci ár,
d) egyéves, illetve évelő kultúrák esetében a szaporító- vagy ültetvényanyagnak az a) vagy b) pont alapján meghatározott beszerzési költsége, kiegészítve a vetés (ültetés) és a növényápolás költségeivel, valamint egy év becsült elmaradt hasznával,
e) növényi szaporító- és ültetvényanyag-előállító törzsültetvények, illetve termőültetvények esetében a beruházás bekerülési költsége, az aktiválástól a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége, szamóca esetében egy év, egyéb bogyós esetében három év, más fásszárú növény esetében öt év becsült elmaradt haszna.
(4) A fertőzés terjesztésére alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket, ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezési szabályok lehetővé teszik, és alkalmas eljárással ártalmatlanná lehet tenni (például hőkezelés, fertőtlenítés), annak elvégzése után a tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani, aki azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben kártalanítás nem jár.
(5) A kártalanítás alapja védett növények esetében az egyéb jogszabályban közzétett eszmei érték.
(6) A genetikai alapok védelmét szolgáló géntartalékok becsült értékét az OMMI írásos szakvéleménye alapján kell megállapítani.
(7) A kár becsléséhez a minisztérium egyéb esetben is állásfoglalást kérhet az OMMI-től. A kártalanítás során a növények, növényi termékek és egyéb anyagok kártalanítási értéke nem haladhatja meg szaporító- és ültetvényanyag-előállításnál a (3) bekezdésben foglaltak alapján becsült érték 90%-át, egyéb növények esetében ennek 80%-át, növényi termékek és egyéb anyagok esetében pedig 70%-át.
23. § Ha az egyes zárlati károsítók által okozott növényi betegségek elleni védekezésre vonatkozó szabályok lehetővé teszik, a Szolgálat rendelkezhet a laboratóriumi vizsgálat alapján egészséges, illetve a zárolt területen belül található, a fertőzés továbbterjedésében bizonyítottan szerepet nem játszó növények, növényi termékek és egyéb anyagok felhasználásáról és forgalomba hozataláról. Az ily módon felhasznált vagy forgalomba hozott növények, növényi termékek és egyéb anyagok káresemény időszakában kialakult piaci értékét a becsült kártérítési összegből le kell vonni.
24. § (1) A Tv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben, valamint ha a kárigény elbírálásánál a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn, a kártalanítás összegét a minisztérium határozatban állapítja meg.
(2) A kártalanítási összeg nagysága a megsemmisített növény, növényi termék vagy egyéb anyag, eszköz, illetve tárgy 22. §, illetve 23. § szerinti becsült értéke.
(3) A kártalanítási határozat indoklásában meg kell jelölni, hogy
a) a növények, növényi termékek és egyéb anyagok megsemmisítése mely zárlati károsító fertőzése következtében történt, és mi a kártalanítási igény elismerésének alapja,
b) a megsemmisített eszközök, tárgyak ártalmatlanná tételét mely okból rendelték el.
25. § (1) A kártalanításról hozott határozatot a tulajdonos (birtokos) részére kézbesíteni kell.
(2) A kártalanítási összeg kifizetése érdekében a minisztérium a kártalanításra vonatkozó határozatot, valamint a becslési jegyzőkönyv egy példányát - a határozat jogerőre emelkedése után haladéktalanul - az Irodának megküldi.
(3) A kártalanítási határozatban megjelölt összeget az Iroda a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül a tulajdonosnak kifizeti.

Harmadik fejezet

SZAPORÍTÓ- ÉS ÜLTETVÉNYANYAGOK VIZSGÁLATA

26. § (1) Zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító szaporító- és ültetvényanyaggal történő elterjedésének megakadályozása érdekében az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyag előállítására és forgalmazására vonatkozó növény-egészségügyi követelmények betartását a növényvédelmi felügyelő rendszeresen ellenőrzi.
(2) A növény-egészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó szaporító- és ültetvényanyag szaporítására, forgalmazására és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza.
27. § A 9. számú mellékletben meghatározott szaporító- és ültetvényanyagok törzsültetvényének, árutermelő iskolájának, forgalmazó lerakatának, valamint a behozatalból származó, továbbszaporítás céljára szolgáló, a 6. számú mellékletben meghatározott növények növény-egészségügyi megfigyelésére kijelölt szaporító- és ültetvényanyag-előállító területének előzetes, a növény-egészségügyi alkalmasságot igazoló hatósági vizsgálata szükséges.
28. § Az EPPO tagországokon kívüli területekről származó bármely vetőmag és lágyszárú dísznövény, valamint bármely országból származó gyümölcs, szőlő szaporító- és ültetvényanyag esetében az importőr vagy a termeltető felhasználás vagy forgalmazás előtt köteles az illetékes Szolgálatot az import szaporító- és ültetvényanyag mennyiségéről, fajáról, fajtájáról, származási, telepítési, illetve forgalmazási helyéről tájékoztatni.
29. § (1) Az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot előállító termelő a felhasznált szaporítási alapanyag fertőzésmentességét és származását a növény-egészségügyi ellenőrzés során igazolni köteles.
(2) Az ellenőrzésköteles növényi szaporító- és ültetvényanyagot tilos növény-egészségügyi ellenőrzés nélkül forgalomba hozni.
(3) Ha az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot növény-egészségügyi igazolás nélkül hozták forgalomba, arra a növényvédelmi felügyelő forgalomba hozatali korlátozást rendel el, és a szabálysértésről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 106. §-ának rendelkezése alapján elkobozza, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.
30. § Ha a növény-egészségügyi ellenőrzés során az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyagon, termőterületén vagy annak 50 m-es körzetében zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító fertőzése állapítható meg, e károsítókra vonatkozó és a 7. számú mellékletben meghatározott zárlati rendelkezéseket kell alkalmazni.
31. § (1) A fertőzött szaporító- és ültetvényanyag növény-egészségügyi okból elrendelt megsemmisítését csak a Szolgálat ellenőrzése mellett lehet végrehajtani.
(2) A termelő köteles a Szolgálat által növény-egészségügyi szempontból továbbszaporításra alkalmatlannak minősített szaporító- és ültetvényanyagot azonosítható módon megjelölni, és megsemmisítésének időpontját annak megkezdése előtt legalább három munkanappal a Szolgálattal közölni.
32. § A nemzetközi előírásoknak megfelelő minősítési és ellenőrzési rendszerben előállított, egészséges, illetve vírusmentes igazolással rendelkező szaporító- és ültetvényanyagra vonatkozó szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

Negyedik fejezet

TERMELŐI NYILVÁNTARTÁS

33. § (1) A 9. számú mellékletben meghatározott növények termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, forgalmazóit és importőreit, valamint a mezőgazdasági termelő tulajdonában, használatában lévő terményraktár, malom és takarmánykeverő tulajdonosát, birtokosát (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a Szolgálatnak nyilvántartásba kell venni és egyedi azonosító számmal kell ellátni.
(2) Mentesül a nyilvántartásba vételi kötelezettség alól az a személy, aki teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját fogyasztásra használja, vagy a helyi piacon fogyasztás céljából értékesíti.
(3) A nyilvántartásra kötelezettnek haladéktalanul meg kell küldeni a Szolgálat részére a 9. számú mellékletben foglalt előírások alapján a 10. számú melléklet szerint kitöltött nyilvántartási űrlapot.
(4) A Szolgálat tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a nyilvántartási űrlapon lévő adatokat, és erre a célra kialakított hatósági nyilvántartásba veszi azokat. A Szolgálat nem veszi nyilvántartásba azt a nyilvántartásra kötelezettet, aki, amely nem teljesíti a 36. § (1) bekezdésében foglaltakat.
(5) A nyilvántartásra kötelezett köteles bejelenteni, ha a nyilvántartott tevékenységén kívül a nyilvántartási kötelezettség szempontjából más kiegészítő tevékenységet folytat, vagy a korábban bejelentett adataiban egyéb változás történik. A Szolgálat a nyilvántartásra kötelezett bejelentése alapján módosítja a hatósági nyilvántartást.
(6) A Szolgálat - az országos nyilvántartás naprakész állapotban tartása érdekében - a hatósági nyilvántartást megküldi a Központi Szolgálatnak.
(7) A minisztérium a 9. számú mellékletben fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében - a nyilvántartásra kötelezetteken kívül - azok importőreire, illetve termelőire is nyilvántartásba vételi kötelezettséget írhat elő, amennyiben vizsgálatköteles zárlati károsító elterjedésének veszélye áll fenn.
34. § A Szolgálat a vizsgálatokat minden esetben az 1-3. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termőhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növény-egészségügyi ellenőrzéseket a vizsgált növényen előforduló, az 1-3. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb időszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 7.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenőrzések egységes rendjének szabályozása a Központi Szolgálat feladata.
35. § (1) A növény-egészségügyi ellenőrzéseknél alkalmazott speciális mintavételi, laboratóriumi és termőhelyi vizsgálati módszereket a minisztérium növény-egészségügyi módszertani kézikönyvben teszi közzé.
(2) A vizsgálatok kiterjednek a termelő által termelt, előállított vagy felhasznált, vagy a telephelyén egyébként jelen lévő növényekre vagy növényi termékekre, valamint az ott használt termesztő közegre.
(3) A vizsgálati dokumentumok visszavonásig vagy a következő szemléig, a tárgyévi vegetációs időszakra érvényesek.
36. § (1) A nyilvántartásra kötelezett köteles
a) naprakész nyilvántartást vezetni azokról a helyekről, ahol a vizsgálatköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja,
b) nyilvántartást vezetni azokról a vizsgálatköteles árukról, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe von vagy bármilyen célból továbbít,
c) a vonatkozó dokumentumokat legalább három évig megőrizni,
d) személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növény-egészségügyi témában szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján a Szolgálattal kapcsolatot tartani,
e) szükség szerint és a megfelelő időben, a Szolgálat által meghatározott módon megfigyeléseket folytatni,
f) növényvédelmi felügyelő számára lehetővé tenni a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a b) pontban meghatározott vonatkozó dokumentumok megtekintését, illetve együttműködni a Szolgálattal,
g) a Szolgálat intézkedésére a telephelyek növény-egészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés) betartani.
(2) A Szolgálat a nyilvántartásoknak és a vonatkozó dokumentumoknak a 34. §-ban meghatározott időközönkénti vizsgálatával ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartását.
(3) A Szolgálat forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelhet el az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig, ha a nyilvántartásra kötelezett azokat elmulasztja.

Ötödik fejezet

NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI VIZSGÁLAT A VIZSGÁLATKÖTELES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA VAGY FUVAROZÁSA ESETÉN

Általános szabályok

37. § A vizsgálatköteles árukat szállításuk és fuvarozásuk esetén - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - növény-egészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni.
38. § Növény-egészségügyi vizsgálat szempontjából küldeménynek kell tekinteni az olyan, egyik országból egy másikba, illetve országon belül szállított, növény-egészségügyi bizonyítvánnyal ellátott vizsgálatköteles árut, amely több tételből is állhat.
39. § (1) A küldemény vizsgálatát behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen a növény-egészségügyi határkirendeltségtől, kiviteli forgalomban a feladás helye szerint illetékes Szolgálattól kell kérni.
(2) Behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen
a) vasúti, közúti, vízi és légi szállítmánynál a szállító, fuvarozó szállítmányozó, illetve annak megbízottja,
b) postaforgalomban a nemzetközi postahivatal,
c) utasforgalomban az utas
köteles a vizsgálatra bejelentést tenni.
40. § (1) A vizsgálatok zavartalan és szakszerű előkészítéséről, a vizsgálathoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről kivitel esetén a feladó vagy megbízottja, behozatali vagy átmenő forgalomban pedig a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy megbízottja köteles gondoskodni.
(2) A vizsgálatot úgy kell előkészíteni, hogy azt a növényvédelmi felügyelő a helyszínre érkezése után, a bejelentett időpontban azonnal megkezdhesse és a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállításához szükséges minden adat rendelkezésére álljon.
41. § (1) A növényvédelmi felügyelő részére lehetővé kell tenni a szállításra, fuvarozásra előkészített áru ellenőrzését, illetve a rakodás közbeni vizsgálatot.
(2) A növény-egészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldemény vizsgálatára mindig annyi időt kell fordítani, hogy a szállítmány zárlati károsítóktól, valamint vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól való mentessége, illetve a növény-egészségügyi előírásoknak való megfelelése biztonsággal megállapítható legyen.
(3) A növény-egészségügyi vizsgálat november, december, január és február hónapokban 8.00 órától 16.00 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 7.00 órától 17.00 óráig, május, június, július és augusztus hónapokban 7.00 órától 18.00 óráig végezhető. A felsorolt időpontokon túli vizsgálatot indokolt esetben a Szolgálat vezetőjének engedélyével lehet végezni. A besötétedés utáni, illetőleg az éjjeli vizsgálathoz nappali fényerőt biztosító mesterséges világítás szükséges. A világításról a feladó vagy az általa megbízott személy köteles gondoskodni.
(4) Vasárnap és ünnepnapon a Szolgálat vezetőjének engedélye nélkül csak 7.00-12.00 óráig lehet vizsgálatot végezni. Fizetett munkaszüneti napon, akkor is ha az szombatra vagy vasárnapra esik, vizsgálatot csak a Szolgálat vezetőjének engedélyével lehet végezni.
(5) A (2) és a (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a folyamatos szolgálatban működő növény-egészségügyi határkirendeltségekre. Az ideiglenesen vizsgálatra megnyitott határállomáson a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy az általa megbízott személy köteles megfelelő világításról gondoskodni.
(6) A határállomásra vasúton érkező küldemény növény-egészségügyi vizsgálatát azon a vágányon kell végrehajtani, amelyre a szerelvény érkezett. A vizsgálatot a technikai időn belül el kell végezni. Amennyiben ezt a vonatszerelvény határállomáson való tartózkodása alatt elvégezni nem lehet, a küldeményt tartalmazó vasúti kocsit a vonatból ki kell sorolni és a rakodó mellé kell átállítani.
(7) Közúti teherjárművel érkező küldemény vizsgálatához a járművet a rakodótérhez kell irányítani.
(8) A határállomáson a küldeményekről naplót kell vezetni, amelynek a szállítmányra és annak vizsgálatára vonatkozó alapvető adatokat kell tartalmaznia.
42. § (1) Behozatali és átmenő forgalomban csak olyan növény-egészségügyi bizonyítvány fogadható el,
a) amelyet a küldemény feladását megelőzően 14 napnál nem régebben állított ki a származási vagy feladó ország növény-egészségügyi hatósága,
b) amelyben a növényeket és a károsítókat nemzetközileg elfogadott tudományos nevükön is feltüntették,
c) amelyet magyar, angol, német vagy francia nyelven állítottak ki,
d) amely tartalmazza a 11. számú mellékletben foglaltakat.
(2) A növény-egészségügyi bizonyítvány kiegészítő nyilatkozat rovatában csak a Központi Szolgálat által külön behozatali engedélyben meghatározott igazolásokat köteles a származási vagy a feladó ország növény-egészségügyi hatósága feltüntetni.
43. § Postacsomagban szállított, növény-egészségügyi vizsgálatra kötelezett küldemény a határon csak növény-egészségügyi bizonyítvánnyal vagy a feladó ország növény-egészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegző lenyomatával, illetve egyéb hatósági igazolással szállítható át.
44. § A növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő behozatali, kiviteli és átmenő küldemény visszautasításáról a 11. számú melléklet szerint kiállított visszautasítási jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállító, fuvarozó képviselőjének, behozatali, átmenő, valamint a Tv. 9. §-ának (1) bekezdése szerinti növény-egészségügyi határkirendeltségen végzett vizsgálatkor kiviteli forgalomban a vámhivatalnak is át kell adni.
45. § Egy raktéren belül valamely szállítmányrész növény-egészségügyi fertőzöttsége a szállítmány egészére nézve nem visszautasítási ok, amennyiben a fertőzés elterjedésének a lehetősége kizárt.
46. § (1) A szállító, fuvarozó köteles gondoskodni a szállító járműnek és a rakodáshoz használt eszközöknek a vizsgálatköteles károsítóktól való mentességéről.
(2) A szállításra, fuvarozásra kijelölt jármű külön kérelemre történő növény-egészségügyi vizsgálatának költségei a szállítót, fuvarozót terhelik.
47. § (1) A külföldön végzett behozatali növény-egészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.
(2) A növény-egészségügyi vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket a minisztérium külön jogszabályban határozza meg.
(3) A növény-egészségügyi ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat céljából való mintavétel költségeit az ellenőrzés díja tartalmazza.
48. § (1) A határkirendeltségen a behozatali küldeményre vonatkozó előírások szerint kell megvizsgálni és kezelni minden olyan küldeményt is, amelyeket belföldi átrakás, raktározás, átcsomagolás vagy egyéb, a termék jellegét nem érintő feldolgozás után kivitelre kívánnak szállítani. A kiviteli feladáskor végzett növény-egészségügyi vizsgálat alapján e küldeményekhez a 11. számú melléklet szerinti export vagy re-export növény-egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.
(2) A határról vámszabad területre, közvámraktárba majd onnan kivitelre továbbított küldeményre az (1) bekezdés előírásai vonatkoznak. Vámszabad területen vagy közvámraktárban a vizsgálat elvégzése az illetékes Szolgálat hatáskörébe tartozik.
49. § Konténeres küldemény vizsgálatát csak a 61. § (2) bekezdése szerinti esetben kell a belépő határállomáson elvégezni.

A behozatal szabályai

50. § A vizsgálatköteles áruk behozatala az 5. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem engedélyköteles.
51. § Behozatali, illetve a 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő átmenő forgalomban a vizsgálatköteles áru növény-egészségügyi bizonyítványának meglétét a határállomáson működő vámhivatal, postaküldemény esetében pedig a postahivatal mellett működő vámhivatal köteles ellenőrizni. A vámhivatal a küldeményről értesíti a növény-egészségügyi határkirendeltséget, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növény-egészségügyi ellenőrzését. Ezt követően, az ellenőrzés eredményének megfelelően, a növényvédelmi felügyelő a küldeményt visszautasítja vagy belépteti, és visszaadja azt további vámigazgatási eljárás végrehajtása érdekében.
52. § Vizsgálatköteles áruk behozatalát, a Tv. 9. §-a (1) bekezdésében meghatározott növény-egészségügyi határkirendeltségeken történő behozatal kivételével, az illetékes határforgalmi kirendeltség köteles megakadályozni, és azt a növény-egészségügyi határkirendeltségre irányítani.
53. § Behozatali forgalomban a vizsgálatköteles áruk, valamint a szállítóeszköz növény-egészségügyi vizsgálata kiterjed:
a) a termék származásának és azonosságának megállapítására,
b) a növény-egészségügyi követelmények teljesítését igazoló okmányok ellenőrzésére,
c) zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítótól való mentesség megállapítására.
54. § (1) A behozatali küldemény korlátozás nélkül, véglegesen beléptethető az országba, ha az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy
a) a feladó állam hatósági növény-egészségügyi bizonyítványa kíséri, és az előírt növény-egészségügyi igazolásokat tartalmazza,
b) mentes zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítótól, valamint megfelel a behozatalra vonatkozó különleges növény-egészségügyi előírásoknak,
c) további vizsgálatával vagy növény-egészségügyi megfigyelő termesztésével kapcsolatban nincs érvényben növény-egészségügyi korlátozó intézkedés.
(2) A véglegesen beléptetett, az EPPO-a kívüli területekről szállított vetőmagvak és lágyszárú dísznövények érkezéséről a belföldiesítést végző növényvédelmi felügyelő köteles értesíteni az illetékes Szolgálatot.
(3) A véglegesen beléptetett küldemény fuvarokmányának első oldalán olyan bélyegzőlenyomatot kell alkalmazni, amely tartalmazza a következő feliratot: „A magyar növény-egészségügyi rendelkezéseknek megfelel. Felhasználható.” Fel kell tüntetni a napló számát, a keltezés és az aláírás helyét is.
55. § (1) A behozatali küldemény ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal léptethető be az országba, ha
a) olyan zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött, amely a visszautasítást nem teszi szükségessé. Az ilyen küldeményeknél a 7. § és a 7. számú mellékletben előírt korlátozó intézkedéseket kell alkalmazni,
b) a feladó állam növény-egészségügyi bizonyítványa, illetve az előírt növény-egészségügyi igazolások hiányával érkezett, és a küldemény beléptetését a hiányzó, illetve hiányos okmányok pótlására tett nyilatkozatával, az importőr külön kéri, ebben az esetben a dokumentumokat az illetékes Szolgálatnak 8 napon belül be kell mutatni,
c) felhasználása további növény-egészségügyi korlátozó intézkedéshez kötött, ebben az esetben a külföldi növény-egészségügyi bizonyítványt és a szállítmány állapotát igazoló egyéb okmányok másolatát a növény-egészségügyi határkirendeltség köteles az illetékes Szolgálat részére eljuttatni,
d) a belépő határállomáson a vizsgálat elvégzésére egyéb okból nem volt lehetőség,
e) feltételezhető, hogy a küldemény a megengedettnél több ártalmas anyagot tartalmaz,
f) re-export szállítási céllal vámszabad területre, közvámraktárba, telephelyre kerül beszállításra,
g) a kiviteli küldeményt növény-egészségügyi ok miatt visszautasították.
(2) Az országba ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal beléptetett küldemény a határkirendeltségről csak a bizonyítványon feltüntetett kirakodási helyre továbbítható, és csak a Szolgálat ellenőrzését követően vámkezelhető a belföldi forgalom számára. E rendelet előírásai nem érintik az egyes nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák forgalmának engedélyezéséről szóló kormányrendeletben és az annak végrehajtására a termékellenőrzési jegyzék megállapításáról szóló külön jogszabályban foglalt egyéb korlátozásokat.
(3) A Szolgálat ellenőrzéséig az ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal beléptetett küldeményeket a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló törvény előírásainak megfelelően vámfelügyelet alatt kell tartani.
56. § (1) A címzett haladéktalanul köteles a Szolgálatnak vizsgálat céljából bejelenteni a határállomásról belföldre ideiglenes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal, illetve a növény-egészségügyi határvizsgálat nélkül érkezett behozatali küldeményt.
(2) A Szolgálat intézkedéséig a küldeményt felhasználni vagy forgalomba hozni tilos, azt elkülönítetten és azonosítható módon kell tárolni.
57. § (1) A növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött bizonyítvánnyal érkező behozatali küldeményt a növényvédelmi felügyelő visszautasítja, kivéve ha az importőr a határkirendeltségre megküldött nyilatkozatban vállalja, hogy a hiánytalanul kitöltött növény-egészségügyi bizonyítványt 8 napon belül bemutatja a rendeltetési cím szerint illetékes Szolgálatnak. Ebben az esetben az áru vizsgálata után a küldemény a 55. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján ideiglenesen beléptethető. Ez az engedmény a növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül, vagy hiányosan kitöltött bizonyítvánnyal érkező szaporító- és ültetvényanyagra nem vonatkozik.
(2) Amennyiben a visszautasított behozatali küldemény visszaszállításáról a feladó 8 napon belül nem gondoskodik, a visszamaradt küldeménynek az importőr költségére történő megsemmisítéséről vagy azzal egyenértékű más célú felhasználásáról a határkirendeltség szerint illetékes Szolgálat vezetője az importőrrel egyeztetve intézkedik.

A kivitel szabályai

58. § (1) Kiviteli forgalomban a növény-egészségügyi vizsgálatok elvégzéséhez a növényvédelmi felügyelő a célország és a tranzitországok növény-egészségügyi előírásait figyelembe véve állítja ki a növény-egészségügyi bizonyítványt.
(2) Kiviteli forgalomban a célország növény-egészségügyi szervének a küldeményre vonatkozó különleges előírásairól a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult köteles a Központi Szolgálatot olyan időpontban tájékoztatni, hogy a vizsgálatok időben elvégezhetők legyenek.
(3) Kiviteli forgalomban - amennyiben az importáló ország növény-egészségügyi hatósága a feladást megelőző vizsgálattal igazolható különleges feltételt nem ír elő - a vizsgálatokat a berakóhelyen kell elvégezni.
(4) Kiviteli és átmenő forgalomban, érvényes növény-egészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező szállítmány olyan, a magyar oldalon növény-egészségügyi kirendeltséggel nem rendelkező határállomáson is kiléptethető, ahol a szomszédos állam növény-egészségügyi határkirendeltséget működtet.
(5) Amennyiben a kiviteli küldemény a rendeltetési ország vagy a re-exportáló ország hatósága által, növény-egészségügyi okból visszautasításra kerül, az csak a Szolgálat ellenőrzése után léptethető vissza. Ilyen szállítmány érkezéséről a vámhatóság köteles értesíteni a növény-egészségügyi határkirendeltséget.
(6) Az importáló ország növény-egészségügyi előírásainak nem megfelelő, visszautasított kiviteli küldeményt - a visszautasítás okának megszüntetése nélkül - ugyanazon országba tilos ismételten kivitelre feladni.
59. § (1) A kiviteli forgalomban berakóhelyen végzett vizsgálatra vonatkozó kérelmet a feladó köteles az illetékes Szolgálatnak benyújtani. A kérelemnek legkésőbb a küldemény berakása előtti munkanapon 15.00 óráig kell beérkezni a Szolgálathoz.
(2) Kiviteli posta- és utasforgalomban a vizsgálatot a feladónak és az utasnak a feladást, illetve az utazást nem több mint 14 nappal megelőzően a lakóhelye szerint illetékes Szolgálattól kell kérnie. A vizsgálatot az utas a növény-egészségügyi kirendeltségen is kérheti.
(3) Kiviteli postaforgalomban a csomagküldemény csak a növény-egészségügyi vizsgálat elvégzése után zárható le.
60. § (1) A berakóhelyen, a nem a feladó mulasztása miatt meghiúsult vizsgálatról a kilépő növény-egészségügyi határkirendeltség szerint illetékes Szolgálatot - a feladó egyidejű írásban történő értesítése mellett - írásban tájékoztatni kell. Ilyen esetben a határkirendeltség a vizsgálatot emelt díjtétel elszámolása nélkül köteles elvégezni.
(2) Az importáló ország jogszabályaiban, beviteli engedélyeiben, illetve az importőr vagy a termeltető előírásaiban szereplő növény-egészségügyi követelmények teljesítése érdekében a feladáskori vizsgálatokat megelőző termőhelyi, tárolóhelyi és laboratóriumi vizsgálatok válhatnak szükségessé.
(3) Az export előzetes termőhelyi és tárolóhelyi vizsgálat eredménye tájékoztató jellegű. A szállítmány feladására, illetve a növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítására csak a feladás előtti növény-egészségügyi vizsgálat mentes eredménye birtokában kerülhet sor.
(4) Valamennyi növény-egészségügyi vizsgálatra kötelezett küldeményt kivitel céljából más megyében lévő gyűjtőhelyre, feladó helyre vagy vámszabad területre csak belföldi növény-egészségügyi bizonyítvánnyal lehet szállítani.
(5) Más megyéből gyűjtőhelyre, feladásra vagy vámszabad területre belföldi növény-egészségügyi bizonyítvány nélkül érkező küldeményt vissza kell utasítani, ha a kiviteli előírások pótlólagos teljesítése nem lehetséges.
(6) Hazai forgalomban csak olyan belföldi növény-egészségügyi bizonyítvány fogadható el, amelyet a küldemény feladását megelőzően 14 napnál nem régebben állítottak ki.

Az átmenő forgalom szabályai

61. § (1) Átmenő küldeményt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell növény-egészségügyi vizsgálatnak alávetni.
(2) Növényegészségügyi vizsgálatot kell végezni, ha az átmenő szállítmány zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító fertőzése feltételezhető, ha a szállítóeszköz nyitott vagy azt bármely okból felbontják, illetve ha a küldemény újra feladásához új növény-egészségügyi bizonyítványt kérnek. Az ilyen küldeményekről a vámhivatal értesíti a növény-egészségügyi határkirendeltséget, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növény-egészségügyi ellenőrzését. Azon bizonyítványköteles átmenő szállítmány magyar növény-egészségügyi bizonyítványához, amely növény-egészségügyi állapota érzékszervi vizsgálattal, minden követelményt kielégítő módon nem állapítható meg, a szállítmányt kísérő külföldi növény-egészségügyi bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát is mellékelni kell. Ennek hiányában a küldemény nem továbbítható.
(3) Ha az átmenő küldemény szállítóeszköze a szállítás, fuvarozás alatt továbbszállításra alkalmatlanná válik, és ebből az okból a szállítmányt más szállítóeszközre kell átrakni, a szállító vagy a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt és az illetékes Szolgálatot azonnal értesíteni és annak az intézkedését bevárni.
(4) A határállomáson átrakásra kerülő vagy több címzett részére megbontott átmenő küldeményhez a 11. számú melléklet szerinti re-export növény-egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.
(5) Belföldön, vámszabad területen vagy közvámraktárban átmenetileg raktározott átmenő szállítmányra a 48. § előírásai vonatkoznak.

Hatodik fejezet

A KÖZPONTI SZOLGÁLAT FELADATAI

62. § A növény-egészségügyi célok végrehajtása érdekében a Központi Szolgálat
a) irányítja, felügyeli és ellenőrzi a Szolgálatok és a növény-egészségügyi vizsgálatokat végző speciális laboratóriumok szakmai munkáját, és koordinálja az ehhez szükséges társhatósági együttműködést,
b) nyilvántartja a világ országainak növény-egészségügyi import szabályozásait, és gondoskodik a Szolgálatok, valamint a termelők tájékoztatásáról,
c) gondoskodik a nemzetközi érvényű növény-egészségügyi vizsgálati módszerek, szabályzatok, ajánlások egységes bevezetéséről, ezek hiányában normatív javaslatokat dolgoz ki,
d) részt vesz a növény-egészségügyi szabályozással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,
e) részt vesz a nemzetközi szervezetek növény-egészségügyi szabályozással kapcsolatos munkájában, közreműködik az államközi egyezményekben vállalt növény-egészségügyi kötelezettségek végrehajtásában,
f) gondoskodik a Szolgálatok egységes növény-egészségügyi feladatok ellátást szolgáló fejlesztések, korszerűsítések és beszerzések felméréséről, előkészítéséről, illetve végrehajtásáról, működteti az informatikai hálózatot,
g) szervezi és irányítja a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését és az országos mentesítési akciókat, programokat,
h) működteti a károsító veszélyességi analízissel foglalkozó munkabizottságot,
i) kérelemre engedélyezi ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitását.

Növényvédelmi felügyelők

63. § (1) A vizsgálatköteles áruk és ezek szállítmányai növény-egészségügyi vizsgálatát, a növény-egészségügyi bizonyítvány, re-export növény-egészségügyi bizonyítvány kiállítását kizárólag szakképzett és erre a Szolgálat által feljogosított köztisztviselői jogállással rendelkező növényvédelmi felügyelő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) végezheti olyan adatok alapján, hogy az importőr ország hatóságai a bizonylatokat hitelt érdemlő okiratként elfogadhassák.
(2) A növényvédelmi felügyelő hatósági igazolvány mintáját a 12. számú melléklet tartalmazza.
64. § A minisztérium biztosítja, hogy a növényvédelmi felügyelő rendelkezzen e rendelet végrehajtásához szükséges végzettséggel és képzettséggel. Ennek érdekében
a) a minisztérium meghatározza az elméleti és a gyakorlati ismeretek, valamint a rendszeres szakmai továbbképzés követelményeit,
b) a Szolgálat gondoskodik arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont alapján meghatározott ismeretanyagot elsajátítsa,
c) a Szolgálat biztosítja a növényvédelmi felügyelő a) pontban meghatározott rendszeres szakmai képzésen való részvételét,
d) a Szolgálat köteles meggyőződni arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont szerint meghatározott ismeretanyagot elsajátította.
65. § A növényvédelmi felügyelők
a) a növényegészségüggyel összefüggő feladataikat a Szolgálat illetékességi területén, vagy a minisztérium által meghatározott egyéb illetékességi területen,
b) behozatali és átmenő forgalommal összefüggő feladataikat a Szolgálat kijelölt határállomási kirendeltségén,
c) nemzetközi vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, a behozatali forgalommal összefüggő feladataikat a feladó ország termőhelyén, tárolóhelyén vagy feladóhelyén, illetőleg a tranzit kikötőben végzik.
66. § (1) A növényvédelmi felügyelő által, a 13. számú melléklet előírásai szerint vett minta minősül hatósági mintának. Ha a mintavétel nem ennek megfelelően történt, akkor annak vizsgálati eredménye csak az átadott mintára vonatkozik.
(2) A növényvédelmi felügyelő által vett minta vizsgálata után, növény-egészségügyi intézkedés céljából kiállított laboratóriumi bizonyítvány a kiállítástól számított 30 napig érvényes.

Hetedik fejezet

NÖVÉNY-EGÉSZSÉGÜGYI HATÁRKIRENDELTSÉGEK

67. § (1) A növény-egészségügyi határkirendeltségek helyét és szolgálati idejét a minisztérium a Belügyminisztériummal (a továbbiakban: BM), a Közlekedési és Vízügyi Minisztériummal (a továbbiakban: KöViM) és a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával (a továbbiakban: VPOP) egyetértésben állapítja meg.
(2) Az állandó növény-egészségügyi határkirendeltséget működtető határállomásokon a határállomást üzemeltető szervnek biztosítania kell a vizsgálatköteles növény és növényi termék vizsgálatának, és szükség szerint ki- és berakodásának, átmeneti tárolásának, valamint a vizsgálatköteles károsítóval fertőzött áruk fertőtlenítésének, illetve megsemmisítésének feltételeit.
(3) A növény-egészségügyi határkirendeltségek helyét és működési idejét a 14. számú melléklet tartalmazza.
(4) A növény-egészségügyi határkirendeltségek felszereltségére vonatkozó alapvető műszaki, technikai feltételeket a 15. számú melléklet tartalmazza.
(5) A növény-egészségügyi határkirendeltséget a „Magyar Köztársaság Növény-egészségügyi Határkirendeltsége” és a határállomás megnevezése feliratú, valamint a Magyar Köztársaság címerével ellátott táblával kell megjelölni.
(6) A növény-egészségügyi határkirendeltségen dolgozó növényvédelmi felügyelő kizárólag erre a célra rendszeresített formaruhában és arcképes igazolvánnyal láthat el szolgálatot.
(7) A szolgálati idő meghosszabbítását a szállító, fuvarozó vagy a kereskedelmi cég kérésére a szolgálat igazgatója esetileg engedélyezheti.
(8) A szolgálati időn kívül végzett ellenőrzésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, melyet a kérelmező a vizsgálati díjon felül köteles a szolgálat részére megfizetni.
68. § (1) A szállító, fuvarozó, illetve kereskedő kérésére, indokolt esetben a Központi Szolgálat a BM, a KöViM és a VPOP hozzájárulásával ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség eseti létesítését engedélyezheti.
(2) Az ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitására irányuló kérelmet, a behozatalt vagy kivitelt megelőzően legalább 14 munkanappal kell a Központi Szolgálat részére benyújtani.
(3) Az ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek a vizsgálati díjon felül a Szolgálat részére kell megfizetnie.
(4) Ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitása csak ott engedélyezhető, ahol erre a 41. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feltételek biztosítottak.
(5) Ideiglenes növény-egészségügyi határkirendeltség megnyitása nem engedélyezhető, ha a vonatkozó előírások szerint, az ellenőrzés elvégzéséhez a vizsgálatköteles áru kirakása szükséges.

Nyolcadik fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. § A rendelet a Magyar Köztársaság, illetve az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2000/29/EK irányelve a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről,
b) a Tanács 69/464/EGK irányelve a burgonyarák ellenőrzéséről,
c) a Tanács 69/465/EGK irányelve a burgonya cisztaképző fonálférgek ellenőrzéséről,
d) a Tanács 93/85/EGK irányelve a burgonya baktériumos gyűrűs rothadás ellenőrzéséről,
e) a Bizottság 92/90/EGK irányelve olyan kötelezettségek létesítéséről, amelyek a növények, növényi termékek és egyéb anyagok termelőinek és importőreinek meg kell felelniük, valamint a nyilvántartásba vételük megállapításáról,
f) a Bizottság 93/50/EGK irányelve a Tanács 2000/29/EK irányelve V. függelékének A) részében fel nem sorolt egyes növények termelőinek és forgalmazóinak nyilvántartásba vételéről,
g) Bizottság 95/44/EK irányelve azokról a feltételekről, amelyek betartásával a Tanács 2000/29/EK irányelve I-V. függelékében felsorolt bizonyos károsítók, növények, növényi termékek és egyéb anyagok kísérleti vagy tudományos célra, illetve fajtaszelekciós tevékenységre bevihetők az Európai Közösségbe vagy annak egyes védett zónáiba vagy azon belül szállíthatók,
h) a Bizottság 98/22/EK irányelve azokról a minimális feltételekről, amelyek a harmadik országokból érkező növények, növényi termékek és egyéb anyagok Európai Közösségbe történő szállításakor a növény-egészségügyi határkirendeltségeken lévő vizsgálati helynek, kivéve rendeltetési hely, meg kell felelniük.
i) a Tanács 98/57/EK irányelve a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. ellenőrzéséről.
70. § (1) E rendelet 2001. február 1. napján lép hatályba. A 8-13. számú mellékletben meghatározott nyomtatványok használata 2001. július 1. napjától kötelező.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a növényvédelemről szóló 1988. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 5/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet 1-2. §-a, 4. §-ának (1) és (2) bekezdése, 6-22. §-a, 24-26. §-a, 27. §-ának (1) és (2) bekezdése, 29-33. §-a, valamint az 1-7. számú melléklete, továbbá az ezt módosító 28/1997. (IV. 25.) FM rendelet 1-4. §-a és 1-3. számú melléklete.