98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet

a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Hgt. 3. § b) pontjában meghatározott veszélyes hulladékokra;
b) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységekre;
c) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre, ha veszélyes hulladék birtokosa, illetve veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet folytat.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti veszélyes hulladéknak minősülnek:
a) a külön rendelet szerinti hulladékjegyzékben szereplő veszélyes hulladékok,
b) az a) pont szerinti jegyzékben nem felsorolt, de a Hgt. 2. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével bizonyítottan rendelkező hulladékok.
(3) A rendelet hatálya az egyes veszélyes hulladékok vagy hulladékcsoportok kezelésére annyiban terjed ki, amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) hulladékkezelési technológia: a hulladék összetételét, fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságainak figyelembevételével a hulladék környezeti veszélyességének csökkentését megvalósító műveletrendszer, illetve e műveletrendszer megvalósítását szolgáló, célszerűen megválasztott berendezések rendszere;
b) az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás, berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és - amennyiben az nem valósítható meg - csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául szolgál. Ennek értelmezésében:
- legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme érdekében,
- az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket, attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják-e vagy előállítják-e, és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon hozzáférhető,
- a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt) tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik;
c) munkahelyi gyűjtőhely: a veszélyes hulladékok keletkezésének helyén, környezeti veszélyességük függvényében kialakított gyűjtőhely;
d) üzemi gyűjtőhely: a saját telephelyen létesített, a saját tevékenységből származó veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló terület, illetve építmény;
e) speciális gyűjtőhely: környezetvédelmi vagy közegészségügyi érdekből, külön jogszabályok előírásai alapján a lakosságnál keletkező, egyes speciális veszélyes hulladékok (pl. lejárt szavatosságú gyógyszerek, kémiai áramforrások) gyűjtésére szolgáló gyűjtőhely;
f) hulladékgyűjtő udvar: a lakosságtól származó, továbbá a termelőknél kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmény;
g) tárolótelep: az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, illetve alkalmazható technológia hiánya miatt nem hasznosítható vagy nem ártalmatlanítható veszélyes hulladékok gyűjtésére szolgáló létesítmény.

A Hulladékminősítő Bizottság

3. § (1) A Hulladékminősítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnökből, elnökhelyettesből és öt tagból álló testület. A Bizottság elnöke a Környezetvédelmi Minisztérium képviselője, elnökhelyettese az Egészségügyi Minisztérium képviselője. A tagok független szakértők, akiknek sem termelő, sem hulladékkezelő szervezetnél nincs érdekeltségük, szakirányú felsőfokú végzettséggel és hulladékgazdálkodási szakértői engedéllyel rendelkeznek.
(2) A Bizottság elnökét, elnökhelyettesét és tagjait a környezetvédelemért felelős miniszter kéri fel és nevezi ki 3 évre szóló megbízással.
(3) A bizottsági tagság a megbízás lejártával, a tag visszahívásával, lemondásával, halálával szűnik meg.
(4) Veszélyes hulladékok kezelési technológiájának minősítése esetén a Bizottságba a környezetvédelemért felelős miniszter további 2 állandó tagot kér fel és nevez ki.
(5) A Bizottság működési rendjét az 1. számú melléklet állapítja meg.

A hulladék veszélyességének megállapítása

4. § (1) A hulladékjegyzékben nem szereplő, illetve oda be nem sorolható, valamint ismeretlen összetételű, ezért veszélyes hulladékként kezelendő hulladékok veszélytelenségének vagy veszélyességének megállapítását a hulladék termelője vagy kezelője a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőségtől kérheti, minősítési eljárásban.
(2) A hulladékminősítési kérelmet a termelő telephelye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőségnél kell benyújtani.
(3) A hulladék veszélytelenségét vagy veszélyességét, a termelő kérelmére a (4) bekezdésben meghatározott vizsgálatok nélkül - a hulladékkeletkezés technológiájának ismeretében és mérlegelésével, a hulladékjegyzék alapján - a felügyelőség javaslatára a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség állapítja meg határozatában. E minősítés hatálya csak az ügyfélre és az ügyfél így minősített hulladékára terjed ki.
(4) A (2) bekezdésben szereplő kérelmet, amennyiben a (3) bekezdés szerinti minősítés feltételei nem állnak fenn, a kérelmező által elvégeztetett megalapozó vizsgálatokkal kell alátámasztani. A megalapozó vizsgálatokat és a minősítendő hulladékból történő mintavételt a hulladékok vizsgálatára akkreditált szervezet végezheti. Az alapozó vizsgálatok körét, a mintavétel rendjét és a minősítési eljárás részletes szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza.
(5) A hulladék minősítését a Bizottság állásfoglalása alapozza meg.
(6) A Bizottság (5) bekezdésben meghatározott állásfoglalása alapján a hulladék veszélyességéről vagy veszélytelenségéről a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség határoz. A minősítés eredményét a Környezetvédelmi Értesítőben közzé kell tenni.
(7) A vizsgálati eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek az 1. számú mellékletben meghatározott minősítési díjat kell fizetnie.

A veszélyes hulladékok kezelésének általános szabályai

5. § (1) Minden tevékenységet, amelynek végzése során veszélyes hulladék keletkezik, úgy kell megtervezni és végezni, hogy a veszélyes hulladék
a) mennyisége, illetve veszélyessége a lehető legkisebb legyen,
b) hasznosítását minél nagyobb mértékben segítse elő,
c) keletkezésének, kezelésének ellenőrzése és mennyiségének meghatározása biztosítva legyen,
d) kezelése a munka-egészségügyi és munkabiztonsági szabályok maradéktalan betartásával történjen.
(2) A veszélyes hulladék birtokosa köteles megakadályozni, hogy tevékenysége végzése során a veszélyes hulladék a talajba, a felszíni, a felszín alatti vizekbe, a levegőbe jutva szennyezze vagy károsítsa a környezetet.
(3) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
(4) A veszélyes hulladékot kezelő tevékenységek végzése során a leghatékonyabb megoldást, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetekben az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni. A külön jogszabályban meghatározottak szerint az elérhető legjobb technika bevezetéséhez a szükséges és elégséges felkészülési időt biztosítani kell.
(5) Az elérhető legjobb technikáról kétség esetén a 3. §-ban meghatározott Bizottság véleménye az irányadó.
(6) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban és a (2) bekezdésben meghatározott követelmények a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok esetében a veszélyes hulladék átvételére jogosultnak történő átadással, illetve az egyes veszélyes hulladékoknak a többi hulladéktól való elkülönített gyűjtését biztosító gyűjtőhelyek (speciális gyűjtőhely, hulladékgyűjtő udvar) igénybevételével teljesíthetők.
(7) A hulladékkezelőnek a külön jogszabályban meghatározottak szerint környezetvédelmi megbízottat kell alkalmaznia.
6. § A háztartások kivételével a veszélyes hulladék termelője köteles:
a) minden veszélyes hulladékot eredményező tevékenységéről anyagmérleget készíteni - melynek tartalmaznia kell az adott termelési technológiába bemenő anyagok mennyiségét és összetételét, a keletkező termékek mennyiségét és összetételét, valamint a veszélyes hulladékok mennyiségét és összetételét -,
b) a veszélyes hulladék tárolására és kezelésére használt létesítményei és berendezései üzemeltetéséről üzemnaplót vezetni, továbbá
c) nyilvántartást vezetni és adatot szolgáltatni
a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről szóló külön jogszabály előírásai szerint.
7. § (1) A veszélyes hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási feladatokat az általános hulladékgazdálkodási terveken belül kell érvényesíteni.
(2) A települési hulladékgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a háztartásokból származó veszélyes hulladékok szelektív gyűjtésének és kezelésének lehetőségeit (speciális gyűjtőhelyek, hulladékgyűjtő udvar stb.).
8. § A veszélyes hulladékok kezelése csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető, kivéve:
a) a veszélyes hulladékoknak a termelő telephelyén (létesítményen) belüli gyűjtését (munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen) és mozgatását, valamint a termelő által végzett előkezelését,
b) a veszélyes áruk szállítására is jogosult termelőnek az előírásoknak megfelelő járművével a birtokában levő kis mennyiségű (500 kg/év) saját veszélyes hulladéknak saját telephelyei közötti, a gyűjtőhelyre vagy kezelőhöz átadásra történő szállítását,
c) a háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a speciális gyűjtőhelyre, hulladékgyűjtő udvarra vagy átvételre jogosult kezelőhöz saját járművel történő szállítását,
d) egyes veszélyes hulladékoknak a lakosságtól való begyűjtése céljából speciális gyűjtőhelyeken [2. § e) pont; lejárt szavatosságú gyógyszerek esetében gyógyszertárakban, elemek és akkumulátorok esetében elárusítóhelyeken, hulladékká vált kenőolajok esetében üzemanyagtöltő állomásoknál stb.] történő gyűjtését.
9. § (1) Tilos a veszélyes hulladékot más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal, vagy bármilyen más anyaggal keverni, ha e tevékenység kizárólag a szennyező összetevők hígítására irányul.
(2) A veszélyes hulladék hígítása - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak engedélyezett kezelési művelet részeként végezhető.
(3) A veszélyes hulladéknak más veszélyes hulladékkal, nem veszélyes hulladékkal vagy bármilyen más anyaggal való kezelés céljából történő keverése csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetében engedélyezhető:
a) a keverés következtében a hasznosítás, illetve az ártalmatlanítás nagyobb hatásfokkal végezhető el, mintha a hulladékot önmagában kezelnék;
b) a keverés következtében a környezet veszélyeztetésének mértéke az előző állapothoz képest nem növekszik;
c) a keverés nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a vízre, levegőre, talajra, az élővilágra;
d) a keverés nem okoz kellemetlen környezeti hatásokat zaj- vagy bűzhatás révén;
e) a keverés végzése során vagy következményeként nem szennyeződik a környezet.
(4) A környezetet, illetve az emberi életet, egészséget fenyegető veszélyhelyzet esetén a hígítás külön engedély nélkül elvégezhető, ha ezzel a veszélyeztetés mértéke csökkenthető.

A veszélyes hulladékok gyűjtése, begyűjtése és tárolása

10. § (1) A veszélyes hulladék termelője a veszélyes hulladékát a közvetlen keletkezés helyén, munkahelyi gyűjtőhelyen gyűjtheti a tevékenység zavartalan végzését nem akadályozó mennyiségben és időtartamra, a környezet szennyezését kizáró edényzetben.
(2) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot a telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, illetve károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
(3) Több telephely esetén a (4) bekezdésben meghatározottak szerint is kialakítható az üzemi gyűjtőhely függetlenül attól, hogy a termelő melyik telephelyén létesíti azt.
(4) Amennyiben a veszélyes hulladék termelőjének több telephelyén keletkezik veszélyes hulladék, e veszélyes hulladékok egy telephelyen is gyűjthetők, feltéve, hogy a keletkezési hely és az átvételre jogosult kezelő létesítménye közötti távolság nagyobb, mint a két telephely közötti távolság.
(5) A termelő csak olyan kezelőnek adhat át veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkezik az adott veszélyes hulladék kezelésére.
11. § (1) A tevékenységek végzése során a kis mennyiségben keletkező, továbbá a speciális gyűjtőhelyeken összegyűjtött veszélyeshulladék-kezelőhöz történő elszállításának biztosítása érdekében ezen hulladékok begyűjtésére begyűjtő járat vehető igénybe. A begyűjtés csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. A tevékenység végzésének feltétele a kezelővel kötött szerződés a begyűjtött veszélyes hulladékok átvételére.
(2) Begyűjtő járattal a termelőtől elszállítható bármely veszélyes hulladék, ha annak egyszeri mennyisége nem haladja meg a 200 kg-ot, kivéve a (3) bekezdés szerinti eseteket.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a veszélyes hulladék tömegétől függetlenül begyűjtő járattal szállíthatók a következő darabos veszélyes hulladékok:
a) gépjárműroncsok, amennyiben azok háztartási tevékenységből származnak;
b) hulladékká vált berendezések, ha klórozott és fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak (hulladékká vált hűtőszekrények, légkondicionáló berendezések, halonnal töltött tűzoltó készülékek stb.).
(4) Ha a begyűjtő - indokolt esetben - a begyűjtött hulladékokat nem közvetlenül a kezelőnek szállítja, akkor saját, üzemi gyűjtőhelynek tekintett telephelyére viheti és ott tarthatja. Ebben az esetben a gyűjtés időtartama legfeljebb négy hét. A szállítmányt a „K” kísérőjegy dokumentálja a kezelőig. A telephely és a kezelő telephelye közötti távolságra új fuvarlevelet kell kiállítani. Az új fuvarlevél számát a „K” kísérőjegyen fel kell tüntetni.
(5) A begyűjtő felelőssége az átvett veszélyes hulladékok birtokosaként a kezelőnek történő átadásáig tart. A begyűjtő járattal szállított, a szerződésben foglaltaknak megfelelő veszélyes hulladékot a kezelőnek minden esetben át kell vennie.
12. § (1) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, illetve más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére hulladékgyűjtő udvar üzemeltethető.
(2) A nem lakossági forrásból származó kis mennyiségű veszélyes hulladékot a hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője a hulladék birtokosával való megállapodás alapján fogadhatja. A hulladék birtokosa kizárólag abban az esetben veheti igénybe a hulladékgyűjtő udvart gyűjtés céljára, ha évente legfeljebb összesen 500 kg veszélyes hulladéka keletkezik.
(3) A hulladékgyűjtő udvar üzemeltetője köteles az összegyűjtött veszélyes hulladékot engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni. A veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.
13. § (1) Az üzemi gyűjtőhelyen tovább nem tartható, de igénybe vehető hulladékkezelői kapacitás hiánya miatt átmenetileg nem kezelhető veszélyes hulladékok legfeljebb 3 évig tartó tárolására tárolótelep létesíthető.
(2) A tárolótelepen a későbbi hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő tevékenység végezhető.
(3) A tárolótelep üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott 3 év eltelte előtt gondoskodni köteles a tárolt veszélyes hulladék ártalmatlanításáról, illetve - amennyiben ennek feltételei fennállnak - a veszélyes hulladék hasznosításáról.
(4) A veszélyes hulladékok gyűjtésének és tárolásának részletes szabályait a 3. számú melléklet tartalmazza.

Szállítás

14. § (1) A veszélyes hulladékok szállítása és begyűjtése csak a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség tevékenységi engedélyével végezhető. A szállító, illetve a begyűjtő csak olyan veszélyes hulladékot szállíthat, amelyre az engedélye feljogosítja, és amelyre vonatkozik a szerződése. A veszélyes hulladék begyűjtését és szállítását úgy kell végezni, hogy az a környezetben szennyezést ne idézzen elő. Szennyezés bekövetkezése esetén az illetékes hatóság intézkedik a szennyezés megszüntetéséről. A szennyezés okozója köteles a szennyezett területet megtisztítani (megtisztíttatni). Az intézkedő hatóság az eseményt haladéktalanul bejelenti környezetvédelmi hatóságnak.
(2) A veszélyes hulladékok szállítása a veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabály előírásai szerint végezhető. Ha a veszélyes hulladék a szállítási szabályzatok más osztályának (1-8) előírásai szerint nem sorolható be, akkor a szabályzatok 9 osztályába (különféle veszélyes anyagok és tárgyak), a környezetre veszélyes anyagok csoportjába tartozónak kell tekinteni. A veszélyes hulladékok belföldi szállítási szabályzatát a 2. számú melléklet tartalmazza.
(3) A veszélyes hulladék szállítását közúton a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére jogosult hatóság ellenőrzi.
(4) A szállítás során a veszélyes hulladékhoz a veszélyes áruk szállítására vonatkozó dokumentáció mellett a 2. számú mellékletben meghatározott kísérő dokumentációt kell mellékelni. A szállító a veszélyes hulladék szállítását csak akkor kezdheti meg, ha a termelőtől megkapta a kitöltött „SZ” kísérőjegyet, és ellenőrizte, hogy a rá vonatkozó adatok helytállók. A szállító csak az „SZ” kísérőjegyen feltüntetett kezelőnek adhatja át a veszélyeshulladék-szállítmányt.
(5) A szállító az általa szállított veszélyes hulladékot a szállításhoz mellékelt dokumentumokban feltüntetett kezelőnek köteles átadni.
(6) Ha a kezelő a szállított veszélyes hulladékot nem veszi át, azt a szállítónak a termelőhöz vissza kell szállítania. Amennyiben a termelő a veszélyes hulladékot nem fogadja vissza, a szállító kérésére az illetékes környezetvédelmi felügyelőség köteles azonnal intézkedni a veszélyes hulladék elhelyezése érdekében.
15. § (1) A veszélyes hulladék szállításra való előkészítése és erre alkalmassá tétele a hulladék termelőjének kötelessége.
(2) A veszélyes hulladék átadásával a felelősség átszáll az átvevőre.
(3) A veszélyes hulladék szállítója felelős azért, hogy a hulladék az átvett mennyiségben, csomagolásban és összetételben, a szállítási dokumentumokban feltüntetettek szerint jusson el rendeltetési helyére.
(4) A szállító felelőssége a szállítás közben az általa szállított veszélyes hulladékkal a veszélyes áruk szállítására, illetve a közúti közlekedésre, vasúti és vízi úton történő szállítás esetén az erre vonatkozó szabályok megszegésével okozott környezetszennyezésért áll fenn, valamint azért, hogy a veszélyes hulladékot a rendeltetési helyére az átvett és a szállítási dokumentumokban rögzített állapotban eljuttassa.
(5) A veszélyes hulladék kezelőjét a felelősség a szállítótól vagy közvetlenül a termelőtől kezelésre történő átvételtől terheli.
(6) A veszélyes hulladék országhatáron át történő szállításának feltételeit külön jogszabály határozza meg.

Előkezelés

16. § (1) A veszélyes hulladék előkezelése a kezelés elválaszthatatlan része, önálló műveletként nem végezhető.
(2) A veszélyes hulladék termelője saját veszélyes hulladékának előkezelését külön engedély nélkül végezheti. Előkezelést egyéb esetekben csak a hulladékkezelő végezhet.

Hasznosítás

17. § Hasznosítás csak a hasznosító létesítmény helye szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőség engedélye alapján végezhető.
18. § (1) A veszélyes hulladék hasznosítása olyan kezelési tevékenység, melynek révén a kezelésnek alávetett veszélyes hulladékot alapanyaggá, illetve alapanyagból előállított termékkel egyenértékű termékké alakítják át. Hasznosításnak minősül a veszélyes hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságosan végzett égetése során keletkezett hő felhasználása is.
(2) A veszélyes hulladéknak alapanyag, illetve termék formájában történő hasznosításának elsőbbséget kell biztosítani az energetikai hasznosítással szemben.
(3) A veszélyes hulladék energetikai hasznosítása elvégezhető veszélyeshulladék-égetőben, továbbá más hulladékkal vagy tüzelőanyaggal együtt más létesítményekben is olyan koncentrációarányban, amely mellett betartják a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, illetve gondoskodnak az égetési maradékanyagok kezeléséről, ártalmatlanításáról.
19. § (1) A hasznosítási engedély megadásához különösen a következő szempontokat kell figyelembe venni:
a) a kérelmező hasznosítási technológiájának értékelését a hasznosításra javasolt veszélyes hulladék összetétele függvényében, különös tekintettel a kezelendő veszélyes összetevők anyagi minőségére, mennyiségére és környezeti veszélyességére,
b) a hasznosítás során keletkező új hulladékokat, illetve a nem hasznosítható, megmaradó hulladékok mennyiségét és kezelését.
(2) A hasznosítás során keletkező, illetve a megmaradó  hulladék együttes mennyisége nem lehet több, mint a kiindulási hulladék mennyisége.
(3) Bármely, külföldről behozni tervezett veszélyes hulladék hasznosítása akkor engedélyezhető, ha
a) a hasznosító létesítmény a veszélyes hulladék teljes mennyiségének hasznosításához szükséges időtartamot meghaladó érvényességű működési engedéllyel rendelkezik,
b) a hasznosítás környezetvédelmi érdeket nem sért,
c) az ország területén keletkező és/vagy tárolt azonos, az adott létesítményben kezelhető veszélyes hulladék hasznosítása elsődlegességének biztosítása mellett a létesítménynek a behozatalra tervezett hulladék hasznosítására bizonyítottan szabad kapacitása van,
d) az előállítani tervezett termék, illetve alapanyag a 18. § (1) bekezdésében előírt feltételnek megfelel.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti hasznosítás során olyan veszélyes hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanítása az országban nem megoldott, akkor a veszélyes hulladék hasznosítása csak akkor engedélyezhető, ha a keletkező veszélyes hulladéknak az exportálóhoz való visszaszállítására az exportáló rendelkezik a küldő állam illetékes hatóságától megfelelő engedéllyel.
(5) Külföldről nem hozható be veszélyes hulladék kísérlet, illetve próbaüzem céljára.

Ártalmatlanítás

20. § (1) A veszélyes hulladékok ártalmatlanítása a hulladék összetétele alapján történhet:
a) veszélyeshulladék-lerakó telepen végzett végleges lerakása;
b) kémiai eljárásokkal, ezen belül:
ba) égetéssel vagy más termikus eljárással,
bb) különböző fizikai-kémiai eljárásokkal,
bc) biológiai eljárásokkal.
(2) A fizikai-kémiai, valamint a biológiai eljárásokkal történő ártalmatlanítás megvalósításának feltételeit - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az illetékes környezetvédelmi felügyelőség állapítja meg engedélyében.
(3) Az égetéssel, illetve a lerakással történő ártalmatlanítás részletes szabályait külön jogszabályok határozzák meg.

Technológiaminősítés

21. § (1) A veszélyes hulladék kezelési technológiájának alkalmazója kérheti az országban már alkalmazott, illetve az eddig még nem alkalmazott új technológiának és a technológiához kapcsolódó egyes berendezések, valamint a velük végzett műveletek környezetvédelmi minősítését az adott technológiának az országban bárhol történő alkalmazása céljából.
(2) A technológia minősítésére vonatkozó kérelmet a kérelmező által elvégeztetett megalapozó vizsgálatokkal és a technológiára vonatkozó más, speciális vizsgálatokkal kell alátámasztani.
(3) A technológiaminősítésről a 3. §-ban meghatározott Bizottság szakvéleménye alapján a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség határoz. A technológiai minősítési eljárást a 4. számú melléklet tartalmazza.
(4) A technológiaminősítések eredményét a Környezetvédelmi Értesítőben közzé kell tenni.
(5) A technológiaminősítési eljárás költségeinek fedezetére a kérelmezőnek az 1. számú mellékletben meghatározott minősítési díjat kell fizetnie.
22. § A technológiát minősítő határozatban meg kell nevezni azokat a veszélyes hulladékokat, amelyek kezeléséhez az adott technológia alkalmazható.

Környezeti veszélyhelyzet

23. § (1) Amennyiben valamely veszélyeshulladék-kezelési tevékenység végzése során (kivéve a szállítás) üzemzavar, vagy más rendkívüli esemény következtében a környezetet vagy a lakosságot környezeti veszély fenyegeti - a környezet veszélyes anyaggal vagy veszélyes hulladékkal szennyeződhet - az üzemeltetőnek azonnal intézkednie kell a veszélyhelyzet megszüntetéséről.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, veszélyhelyzetet eredményező eseményről, az ezzel kapcsolatban tett intézkedésekről és azok eredményéről az esemény bekövetkezését követően, a lehető legrövidebb időn belül a veszélyeshulladék-kezelőnek értesítenie kell a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot.
(3) A környezetvédelmi hatóság - a veszélyhelyzet jellegétől függően az érintett hatóságok bevonásával - haladéktalanul megvizsgálja a veszélyhelyzet bekövetkezésének okait, körülményeit, a megtett intézkedések eredményességét, és szükség esetén további kötelezettségeket ír elő a környezet szennyeződésének, illetve károsodásának elhárítása érdekében.
(4) Amennyiben valamely veszélyeshulladék-kezelési tevékenység végzése során üzemzavar vagy más rendkívüli esemény a környezetre és az emberi egészségre veszélyt jelent, akkor a környezetvédelmi hatóság - az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembevételével - elrendeli a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység, valamint azon létesítmények üzemeltetésének korlátozását vagy felfüggesztését, amelyek tevékenysége következtében a veszélyhelyzet kialakult.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott körben, az emberi egészség és a környezet károsodásának közvetlen és azonnali beavatkozást igénylő veszélye esetén a környezetvédelmi hatóság a helyszínen azonnal végrehajtandó határozattal elrendeli a tevékenység szüneteltetését.
(6) A környezetvédelmi hatóság az engedélyben vagy az e rendeletben, illetve más, a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaktól való - a környezet veszélyeztetésével járó - eltérés esetén a veszélyeztető tevékenység további folytatását feltételekhez köti, vagy a veszélyhelyzet megszüntetéséig azt határozatban felfüggeszti, illetve szükség esetében az engedélyt visszavonja.
24. § A környezet szennyeződésének és károsodásának elhárítása, illetve a szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása érdekében a környezetvédelmi hatóság intézkedhet - az okozó terhére és költségén - a környezetet veszélyeztető veszélyes hulladékok engedéllyel és elegendő szabad kapacitással rendelkező kezelőknek történő átadásáról és náluk történő kezeléséről.

Engedélyezés

25. § (1) Hulladékkezelést az a gazdálkodó szervezet vagy külföldi vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe végezhet, aki/amely
a) érvényes cégbejegyzéssel vagy vállalkozói engedéllyel rendelkezik,
b) biztosítani tudja a kezelés azon személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a környezetvédelmi előírásoknak eleget tevő hulladékkezelést;
c) rendelkezik az adott hulladékkezelési tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi és más hatósági engedélyekkel;
d) külön jogszabályban meghatározottak szerint megfelelő mértékű biztosíték, pénzügyi garancia meglétét igazolja; valamint
e) a hulladékkezelési tevékenység jellege által meghatározott körben telephellyel rendelkezik.
(2) A hulladékkezelői tevékenységre vonatkozó engedély meghatározott hulladékkezelési tevékenységekre, létesítményekre és ezek üzemeltetésére vonatkozik.
26. § (1) A veszélyes hulladék kezelésére irányuló engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét, KSH azonosító számát, telephelyének címét, helyrajzi számát, tevékenysége műszaki és környezetvédelmi szempontból lényeges leírását;
b) a folytatni tervezett kezelési tevékenységet, amelynek engedélyezését kéri;
c) a kezelni kívánt veszélyes hulladék
ca) összetételét, környezeti veszélyességi jellemzőit,
cb) mennyiségét,
cc) kezelési technológiáját;
d) a kezelési technológia, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit;
e) a kezelési létesítmény üzemszerű működéséhez szükséges tartalék veszélyeshulladék-mennyiség megadását;
f) a kezelés telephelyére vonatkozó információkat, és szükség esetén a jogerős építésügyi hatósági engedélyt;
g) a létesítmény várható kibocsátásának összetételét és becsült mennyiségét (a levegőbe, a vizekbe, a talajba történő kibocsátások), a kibocsátások hatásainak azonosítására alkalmas információkat;
h) a külön jogszabályban meghatározott környezetbiztonságra vonatkozó terveket, ideértve a szennyezés megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, a csökkentésére javasolt technológiai intézkedések leírását;
i) a kezelés során keletkező hulladék keletkezésének megelőzésére és kezelésére tervezett intézkedések leírását;
j) az engedélyt kérőnek a hulladékkezelést szolgáló műszaki és pénzügyi eszközeit, személyi feltételeit.
(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jellemzőket össze kell vetni az elérhető legjobb technika jellemzőivel.
(3) A szállításra csak az (1) bekezdés a), b) és j) pontjai vonatkoznak.
27. § (1) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes nevét és KSH azonosító kódját;
b) telephelyének címét és helyrajzi számát;
c) az engedélyezett kezelési tevékenység megnevezését;
d) a veszélyes hulladék összetételét, mennyiségét, azonosító számát;
e) az engedélyezett kezelési technológia megnevezését, valamint lényeges környezetvédelmi jellemzőit (kibocsátások, kezelési hatásfok stb.);
f) az üzemeltetés (a tevékenység) végzésének egyéb feltételeit (személyi, tárgyi);
g) az engedély érvényességi idejét (a környezetvédelmi érdekből történő visszavonhatóság feltételével) és érvényességi területét.
(2) Az engedélyt mindig határozott időre, de a felülvizsgálati időköznél hosszabb időtartammal kell megadni, kivéve, ha külön jogszabály ettől eltérő időtartamot ír elő, vagy ha a kérelem kifejezetten rövidebb időtartamra irányul.
(3) Kísérleti engedélyt - a technológia mérlegelése alapján - csak olyan felhasználható veszélyeshulladék-mennyiségre lehet megadni, amellyel a kísérlet elvégezhető. Meg kell határozni a kísérlet elvégzéséhez szükséges időtartamot is.
(4) Az engedélynek rendelkezéseket kell tartalmaznia a hulladékkezelési létesítménynek az engedélyben rögzített előírásoktól eltérő, valamint a környezet veszélyeztetésének elkerülése érdekében a hibás működés esetére.
(5) Az engedély az (1), (3) és (4) bekezdésekben foglaltak mellett olyan további feltételeket is előírhat, amelyek a hulladékkezelési létesítmény biztonságos működése szempontjából indokoltak.
(6) A szállításra csak az (1) bekezdés a), b), c), f) és g) pontjai vonatkoznak.
28. § (1) Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelőket a környezetvédelmi felügyelőség az engedély kiadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi, és erről értesíti az engedélyest.
(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:
a) az engedély számát;
b) az engedélyes nevét, címét;
c) a telephely címét, ha nem azonos a b) pontban megjelölttel.
(3) A környezetvédelmi felügyelőségek által vezetett nyilvántartásokat a Környezetvédelmi Főfelügyelőség összesíti.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba bárki szabadon betekinthet, és az abban szereplő adatokról a költségek megtérítésével másolatot kérhet.
29. § Az e rendelet előírásai alapján engedélyezett tevékenységek végzését, a környezetvédelmi hatóságnak 3 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot a kötelezett a 26. §-ban előírtak benyújtásával vagy, ha a tevékenység végzésében változás nem következett be, az erről szóló nyilatkozattal is kérheti.
30. § Az engedély meghosszabbítására irányuló kérelem elutasítása, illetve a működési engedély visszavonása esetén a korábbi engedélyes, illetve tevékenységet folytató köteles a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységet a környezet szennyezését, illetőleg veszélyeztetését kizáró módon beszüntetni, és a birtokában levő veszélyes hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni.
31. § (1) A veszélyes hulladékok kezelésével kapcsolatos ügyekben eljáró környezetvédelmi hatóságok:
a) az illetékes környezetvédelmi felügyelőség, illetve
b) a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség.
(2) A veszélyes hulladékkal kapcsolatos engedélyezési eljárásokban közreműködő szakhatóságok listáját az 5. számú melléklet tartalmazza.
32. § (1) A veszélyeshulladék-kezelés ellenőrzésére jogosult eljáró hatóságnak jogában áll:
a) belépni olyan területre, létesítménybe, ahol hulladékkezelés folyik;
b) hulladékszállítmányt feltartóztatni;
c) a hulladékot tartalmazó gyűjtőedényt, göngyöleget felnyitni;
d) a hulladékból az ellenőrzés érdekében anyagmintákat venni;
e) a tapasztaltakat képi adatrögzítőn rögzíteni.
(2) Mintavétel esetén a hulladékmintát a későbbi bizonyítás érdekében változatlanul meg kell őrizni.
(3) Az ellenőrzés során tapasztaltakról az ellenőrzésre jogosult hatóság a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet az ellenőrzött termelő vagy kezelő helyszínen tartózkodó képviselője, alkalmazottja aláírja. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzöttnek a helyszínen át kell adni.

Kötelezés

33. § Amennyiben a veszélyes hulladék birtokosa jogszabályokban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, vagy az engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől eltérő módon végzi, akkor - a külön jogszabályban előírt szankciók alkalmazása mellett - a környezetvédelmi hatóság kötelezi a jogsértő állapot megszüntetésére feltételek és határidő előírásával, a körülmények mérlegelése alapján a tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése mellett.

A veszélyeshulladék-bírság

34. § A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegése esetén a veszélyes hulladék birtokosát a környezetvédelmi hatóság kötelezi a külön jogszabályban meghatározott veszélyeshulladék-bírság megfizetésére.

Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(2) E rendelet 35. § (3) bekezdése a kihirdetése napján lép hatályba.
(3) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 5.4.9. pontjában a „petrolkoksz” szövegrész helyébe a „hulladékká vált petrolkoksz” szövegrész lép.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a veszélyes hulladékokról szóló 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a hatályát veszti.
(5) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott veszélyes hulladék szállítási engedélyek a bennük meghatározott időpontig, de legkésőbb 2002. december 31-ig érvényesek.
(6) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott minősítések veszélyességi osztályba sorolásról rendelkező részei 2001. december 31-ig érvényesek.
36. § Jelen rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, a Tanács veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK irányelvével részlegesen összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.