99/2001. (VI. 20.) Korm. rendelet

a doppingellenes tevékenység szabályairól

A Kormány a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 93. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - figyelemmel a törvény 2. § (1)-(2) és (5) bekezdésében, a 26. § (2) bekezdésének f) pontjában, valamint az ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről szóló 113/1999. (VII. 16.) Korm. rendelet 3. § c) pontjában foglaltakra - a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a versenyszerű sportban részt vevő természetes és jogi személyekre, ideértve a sportoló felkészítésében, illetve irányításában résztvevőket is.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) dopping: a doppinglista szerinti hatóanyagot tartalmazó teljesítményfokozó - vagy annak elfedését, illetve gyorsabb kiürítését elősegítő - szer, készítmény vagy élettani vegyület, továbbá az 1. számú melléklet szerinti módszer;
b) doppingolás: a doppinglistán szereplő doppingszerek, készítmények, módszerek alkalmazása abból a célból, hogy közvetlen vagy közvetett módon mesterségesen növeljék a sporttevékenység során elérhető teljesítményt, függetlenül attól, hogy az az elvárt eredményre vezet-e;
c) doppinglista: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Orvos Bizottsága, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), illetve az illetékes nemzetközi sportszervezetek (nemzetközi sportági szakszövetségek, Európa Tanács Doppingellenes Megfigyelő Csoportja) által időszakonként aktualizált és közzétett azon hatóanyagok jegyzéke, amelyeknek a sportoló szervezetéből történő kimutatása esetén a doppingolás megállapítást nyer. A doppinglistát az 1. számú melléklet tartalmazza;
d) doppingellenes tevékenység: az az ellenőrző, felvilágosító és nevelő tevékenység, amelynek célja, hogy a sportoló sportteljesítménye fokozása érdekében doppingot ne használjon fel.
3. § (1) A versenyrendszerben szervezett versenyen, a versenyen kívül és a felkészülési időszakban a sportoló doppinglistán szereplő teljesítményfokozó szereket, készítményeket nem használhat fel, módszereket nem alkalmazhat még akkor sem, ha az adott doppingfajta egészségügyi kockázattal nem jár.
(2) Tilos a sportoló részére sportteljesítménye fokozása érdekében az (1) bekezdés szerinti szerek, készítmények előállításához, megszerzéséhez, felhasználásához, illetve az ilyen módszerek alkalmazásához segítséget nyújtani, azok felhasználásában közreműködni, illetve a felhasználást lehetővé tenni.
(3) Ha a sportszakember tudomására jut, hogy a sportoló doppingol, illetve valaki a sportolónak a doppingoláshoz segítséget nyújt, azt köteles bejelenteni az illetékes sportági országos szakszövetségnek vagy a szakszövetségi feladatokat ellátó sportszövetségnek (a továbbiakban együtt: szövetség), illetve orvos esetében a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának.
(4) A versenytől, mérkőzéstől való visszalépés, illetve a verseny előtt vagy a versenyen bekövetkezett sérülés nem mentesíti a sportolót a doppingellenőrzéstől.
4. § Az ifjúsági és sportminiszter (a továbbiakban: miniszter) feladatkörében eljárva gondoskodik a tiltott teljesítményfokozó szerek használatára vonatkozó hazai és nemzetközi rendelkezések betartásáról, amely során:
a) a szövetségekkel és a Magyar Olimpiai Bizottsággal együttműködve kidolgozza az általános, továbbá a sportágakra egységesen előírt felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elveket;
b) ajánlásokat tesz a részletes szövetségi szabályok megalkotására, és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel való összehangolására;
c) jóváhagyja a doppingellenes tevékenység programját, amely alapján gondoskodik:
ca) a doppingellenes tevékenység végrehajtásához szükséges költségvetési források biztosításáról,
cb) a sportszervezetektől független mintavételi csoport irányításáról és működtetéséről,
cc) a doppingellenőrzések összehangolásáról,
cd) a nemzetközi kapcsolattartásról,
ce) a megelőzésre irányuló felvilágosító, információs, nevelő-oktató tevékenység szervezéséről,
cf) a doppingellenes tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartások vezetéséről,
cg) a szankcionálás szakmai felügyeletéről és annak a nemzetközi elvekkel való összhangjának biztosításáról.
5. § (1) A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely során:
a) belső szabályzatban (a továbbiakban: doppingszabályzat) rendelkezik a sportolók és a sportszakemberek doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatait, kötelezettségeit tartalmazó szabályokról és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról;
b) nyilvántartja és a doppingellenes tevékenység ágazati koordinálásáért felelős szerv rendelkezésére bocsátja az ellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat;
c) a doppingellenes tevékenység programja alapján elkészíti a sportág doppingellenőrzési tervét.
(2) Az ellenőrzési terv tartalmazza, hogy a versenynaptárban szereplő melyik felkészülési időszakban, versenyeken, mérkőzéseken kell az ellenőrzést végrehajtani, továbbá azt, hogy ezek közül melyiket jelentik be előre. A szövetség elrendelheti, hogy a hazai versenyen meghatározott eredményt elért sportolót ellenőrzésnek vessék alá.
(3) A doppingszabályzat az e rendelet, valamint a sportág nemzetközi szakszövetségének doppingellenes szabályaival összhangban tartalmazza:
a) a sportolók ellenőrzésével, tájékoztatásával és felvilágosításával kapcsolatos sportági előírásokat;
b) az alkalmazható büntetéseket, azok időtartamát, mértékét, valamint a büntetések kiszabásának eljárási rendjét.
6. § (1) A doppingellenőrzés (a továbbiakban: ellenőrzés) lehet előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, és kiterjed minden - amatőr vagy hivatásos versenyengedéllyel rendelkező - sportolóra.
(2) Ellenőrzés tartható a versenyrendszerben szervezett versenyen, a versenyen kívül és a felkészülési időszakban.
(3) Az ellenőrzés elrendelésére a sportág hazai szövetsége és a nemzetközi szakszövetsége, illetve az általuk erre feljogosított szervezet vagy személy jogosult.
(4) A versenyen kívüli és a felkészülési időszakban tartott ellenőrzés csak az 1. számú melléklet I. pontja szerinti doppinglistán szereplő B), C), D), E), valamint a III. pont B) pontja szerinti doppingfajtákra terjed ki.
(5) Versenyen, mérkőzésen az ellenőrzés a doppinglistán szereplő összes doppingcsoportra kiterjed.
(6) A tiltott módszerekre vonatkozó ellenőrzés versenyen, mérkőzésen, továbbá versenyen kívüli és felkészülési időszakban egyaránt elvégezhető.
(7) A doppingellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy az ne jelentsen a szükségesnél nagyobb mértékű beavatkozást a sportoló magánéletébe.
7. § (1) Az ellenőrzéshez és a mintavételhez szükséges elkülönített helyiséget - be nem jelentett ellenőrzés esetén is - a verseny, illetve mérkőzés szervezője köteles biztosítani. Minden más - ellenőrzéssel kapcsolatos - személyi és tárgyi feltételek biztosítása az ellenőrzést elrendelő feladata.
(2) A feltételek meglétét a versenybíróság a verseny, illetve a mérkőzés előtt ellenőrzi. Ha a verseny, illetve a mérkőzés a személyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt nem tartható meg, az ebből eredő többletköltségeket a mulasztó fél viseli.
(3) Ha az ellenőrzés versenyen kívül vagy a felkészülési időszakban történik, akkor az elkülönített helyiség biztosítása a sportszervezet kötelezettsége.
(4) Az ellenőrzés költségeit - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - az ellenőrzést elrendelő, illetve az azt igénylő fél viseli.
8. § (1) Az ellenőrzés vizelet-mintavétellel történik. Ha az adott sportág nemzetközi szövetsége azt elfogadta, vérvétel vagy egyéb testszövet vétele útján is lehet mintát venni ellenőrzés céljából.
(2) A mintavételi eljárás részletes szabályait a 2. számú melléklet határozza meg.
9. § (1) Az adott versenyből vagy mérkőzésből ki kell zárni azt a sportolót, aki:
a) az ellenőrzés alól magát kivonja, vagy
b) az ellenőrzést meghiúsítja, illetve
c) a mintavételi eljárás rendjét nem tartja be, illetve
d) az a)-c) pont alattiakat megkísérli.
(2) Az (1) bekezdés szerinti magatartás esetén, illetve ha az ellenőrzés pozitív eredménnyel zárul, a sportoló versenyen elért eredményét meg kell semmisíteni, továbbá amennyiben a sportoló a sporteredmény eléréséért díjazást vagy egyéb juttatást, elismerést kapott, azokat köteles visszaszolgáltatni.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti magatartást csapatsportban részt vevő sportoló tanúsítja, akkor a csapatnak azt az eredményét kell megsemmisíteni, amit azon a versenyen ért el, amin a sportoló részt vett.
(4) Selejtező rendszerű versenyek vagy mérkőzések alkalmával, amennyiben a két versenyszám között nincs lehetőség a laboratóriumi vizsgálat elvégzésére, a doppingolás ténye nem befolyásolja az adott csapat által elért végeredményt.
(5) Azokban a sportágakban, ahol a sportoló eredményének alakításában állat vesz részt, az állattól nyert pozitív eredményű doppingminta esetén a sportolóval szemben a (2)-(4) bekezdésekben meghatározottakat alkalmazni kell.
(6) Ha a csapatsportban állat is részt vesz, a (3) bekezdésben foglaltakat a sportolóval szemben alkalmazni kell.
(7) Az eredményt akkor is meg kell semmisíteni, ha a versenyző nem tudott az állat doppingolásáról.
10. § Ha a doppingellenőrzésre levett „A” jelű minta vizsgálatának eredménye pozitív, akkor a sportoló az e célra rendelt a szakmai szabályoknak megfelelően tárolt „B” jelű mintája vizsgálatát kérheti, és jogosult annak vizsgálatán részt venni az általa választott külső szakértő egyidejű bevonásával.
11. § (1) Ha a doppingellenőrzés eredménye pozitív, vagy a sportoló a 9. § (1) bekezdése szerinti magatartást tanúsított, illetve a doppingolás tényét elismerte, vele szemben a szövetség doppingeljárást folytat le.
(2) A sportszakemberrel szemben doppingeljárást akkor lehet lefolytatni, ha:
a) a 3. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat megszegi;
b) közreműködik a doppingvizsgálat meghiúsításában.
(3) A doppingeljárást a sportolóval szemben a szövetség, a sportszakemberrel szemben a munkáltatója (megbízója) folytatja le.
(4) A szövetség - összhangban a nemzetközi előírásokkal - az 1. számú melléklet szerinti doppinglista, valamint a doppingolás körülményeinek figyelembevételével sporttevékenységtől eltiltás büntetést szabhat ki a sportolóval szemben.
(5) A sportolóra a (4) bekezdésben meghatározott büntetés mellett:
a) átigazolástól;
b) kölcsönadástól eltiltás;
c) kedvezmények megvonása (csökkentése);
d) pénzbüntetés
büntetések is kiszabhatók.
(6) A doppinglistán szereplő vegyületek kimutatása, valamint tiltott módszerek alkalmazása esetén a sporttevékenységtől eltiltás időtartama - a (7) bekezdésben meghatározottak kivételével -:
a) első alkalommal háromtól hat hónap;
b) ismételt esetben egytől két év lehet.
(7) A 6. § (4) bekezdésében meghatározott doppingfajták kimutatása esetén a sporttevékenységtől eltiltás időtartama:
a) első esetben legfeljebb két év;
b) ismételt esetben legfeljebb négy év lehet.
(8) Az (5) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott büntetések alkalmazása esetén a büntetés időtartama a két évet nem haladhatja meg. Az (5) bekezdés c) pontjában meghatározott büntetés időtartama az egy évet nem haladhatja meg.
(9) Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott büntetés mértéke a sportoló sporttevékenységből származó előző évi nettó jövedelmének egynegyedét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra pénzbüntetés nem szabható ki.
(10) A munkáltató (megbízó) a sportszakemberrel szemben szakmai tevékenységtől eltiltás büntetést szabhat ki.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott büntetés mellett a sportszakemberre az (5) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott büntetések is kiszabhatók.
(12) A sportszakemberrel szemben kiszabható büntetések időtartamára, illetve mértékére a (6)-(8) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók. Az (5) bekezdés d) pontjában meghatározott büntetés mértéke a sportszakember szakmai tevékenységből származó előző évi nettó jövedelmének egynegyedét nem haladhatja meg.
(13) Pénzbüntetés kiszabása esetén annak beszedésére a szövetség jogosult, amelyet köteles sportágában a doppingellenes tevékenységre fordítani.
12. § (1) A doppingfegyelmi eljárást első fokon a szövetség, illetve a munkáltató (megbízó) doppingbizottsága folytatja le. A doppingbizottság önállóan vagy a - külön jogszabály szerinti - sportfegyelmi bizottság keretei között működik.
(2) A doppingfegyelmi eljárást másodfokon a szövetség, illetve a munkáltató (megbízó) dopping fellebviteli bizottsága folytatja le. A dopping fellebviteli bizottság önállóan vagy a - külön jogszabály szerinti - sportfegyelmi fellebbviteli bizottság keretei között működik.
(3) A dopping fellebviteli bizottság határozata a kihirdetésével - a (4) bekezdés szerinti kérelem benyújtására tekintet nélkül - végrehajtható.
(4) A szövetség, illetve a munkáltató (megbízó) másodfokon meghozott döntése ellen a szövetség közgyűlése által választott rendkívüli doppingbizottsághoz lehet kérelmet benyújtani, amely azt soron kívül elbírálja. A rendkívüli doppingbizottság önállóan vagy a - külön jogszabály szerinti - rendkívüli fegyelmi bizottság keretei között működik.
(5) A sporttevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportoló, a szakmai tevékenységtől eltiltás büntetés ellen a sportszakember keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIII. fejezetében szabályozott, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek szabályait kell alkalmazni.
(6) A doppingfegyelmi eljárás részletes szabályaira a sportfegyelmi felelősségről szóló 34/2001. (III. 5.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.
13. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek használata tilalmának szabályairól szóló 86/1998. (V. 6.) Korm. rendelet.
(3) Az 1. számú mellékletben meghatározottak alapján, a hatóanyag szerinti alfabetikus doppinglistát a hozzátartozó - magyarországi forgalomban levő - gyógyszerek neveivel, valamint a gyógyszernév szerinti alfabetikus doppinglistát a miniszter az egészségügyi miniszterrel egyetértésben félévente közzéteszi a minisztérium hivatalos lapjában.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott doppinglistákat első alkalommal a rendelet hatálybalépésével egyidejűleg kell közzétenni.