9/2001. (IV. 5.) GM rendelet

a nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeiről és megfelelőség tanúsításáról

A kazánok és nyomástartó berendezések hatósági felügyelet alá helyezéséről szóló 29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed a nyomástartó berendezésekre és rendszerekre, valamint az egyszerű nyomástartó edényekre, továbbá az azokat tervező, gyártó, forgalmazó és importáló gazdálkodó szervezetekre.
2. § (1) A III. fejezet rendelkezik a nyomástartó berendezések és a nyomástartó rendszerek tervezéséről, gyártásáról és megfelelőségértékeléséről.
(2) Nem vonatkoznak a III. fejezet rendelkezései:
a) a létesítményhez csatlakozó - töltet vagy egyéb anyag szállítására tervezett - távvezetékre, a létesítmény határain belül lévő utolsó zárószerelvénytől számítva. Ez a kivétel nem vonatkozik az olyan nyomástartó berendezésre, amely például nyomáscsökkentő vagy kompresszorállomásokon található;
b) a vízellátás, -elosztás és -elvezetés hálózatára és kapcsolódó berendezéseire, valamint a vízerőműi üzemvíz-létesítményre (pl. szivattyúkamrára, nyomással igénybe vett csatornára és kamrára, továbbá ezek speciális tartozékaira);
c) a IV. fejezetben tárgyalt egyszerű nyomástartó edényekre;
d) a termékek aeroszol csomagolásáról szóló 52/2000. (XII. 27.) GM rendelet hatálya alá tartozó termékre;
e) a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hatálya alá tartoznak;
f) a berendezésre, ha az legfeljebb a rendelet 17. § szerinti I. kategóriába tartozik, és a következő jogszabályok egyike vonatkozik rá:
- a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 21/1998. (IV. 17.) IKM rendelet,
- a felvonók és mozgólépcsők építésügyi hatósági engedélyezéséről, üzemeltetéséről, ellenőrzéséről és az ellenőrökről szóló 113/1998. (VI. 10.) Korm. rendelet,
- az egyes villamossági termékek biztonsági követelményeiről és azoknak való megfelelőségértékeléséről szóló 79/1997. (XII. 31.) IKIM rendelet,
- az orvostechnikai eszközökről szóló 47/1999. (X. 6.) EüM rendelet,
- az egyes gázfogyasztó készülékek kialakításáról és megfelelőségének tanúsításáról szóló 22/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet;
g) a kizárólag haditechnikai célú berendezésre;
h) a nukleáris berendezésre, amelynek meghibásodása esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;
i) az olaj, gáz, vagy geotermikus kutató és kitermelő iparban vagy föld alatti tárolásban használatos kút ellenőrző berendezésre, amelynek rendeltetése a kút nyomásának tartása és/vagy szabályozása. Ehhez tartozik a kútfej, a kitörésgátló, a csővezeték, az elosztócsőrendszer és minden kapcsolódó berendezés a kút körzetében;
j) a gépi berendezés olyan házára és részére, amelynek méretezési, anyagkiválasztási és gyártási előírásai elsősorban a statikus vagy dinamikus üzemi igénybevétel követelményeit kielégítő szilárdsági, merevségi, stabilitási és egyéb működési kritériumokon alapulnak, és amelyeknél nem a nyomás a meghatározó tervezési tényező. Ilyen berendezés:
- a motor, beleértve a turbinát és a belső égésű motort,
- a gőzgép, gáz- vagy gőzturbina, turbógenerátor, kompresszor, szivattyú és hajtómű;
k) a nagyolvasztóra, beleértve a kemencehűtést, a forrólevegő rekuperátort, a porleválasztót és a gázmosót, valamint a kupolókemencére, beleértve a kemencehűtést, továbbá a gázkonverterre és az acél és nemvas fémek olvasztó, újraolvasztó, gáztalanító és öntő üstjére;
l) a nagyfeszültségű berendezés (pl. fokozatkapcsoló, fokozatszabályozó, transzformátor és forgó gép) nyomással igénybe vett házára;
m) a villamos vezeték és telefonkábel nyomással igénybe vett burkolatára;
n) a hajó, rakéta, légi jármű és mozgó tengeri bázis speciálisan fedélzeti beszerelésre vagy meghajtásra tervezett nyomástartó berendezésére;
o) a hajlékony burkolatú nyomástartó berendezésre (ilyen pl. a pneumatikus kerék, légpárna, játéklabda, felfújható vízi jármű és más hasonló eszköz);
p) a kiáramló és beszívó jellegű hangtompítóra;
q) a szénsavas italok palackjára és dobozára;
r) az ital szállítására és árusítására használatos edényre, amelynek PS x V szorzata legfeljebb 500 bar x liter, és legnagyobb megengedhető nyomása legfeljebb 7 bar;
s) az ADR Megállapodás, a RID Szabályzat, az IMDG-kódex és az ICAO Műszaki Utasítások hatálya alá tartozó berendezésre;
t) a melegvíz-fűtőrendszerhez tartozó fűtőtestre és csővezetékre;
u) a folyadék töltetű edényre, ha gázterének nyomása legfeljebb 0,5 bar;
v) a robbanásveszélyes környezetben való rendeltetésszerű használatra tervezett olyan helyhez kötött vagy mozgatható készülékekre, amelyek önmagukban vagy egymással kombinálva energia előállítására, átvitelére, tárolására, mérésére, szabályozására és átalakítására, valamint anyagfeldolgozásra szolgálnak, és saját potenciális gyújtóforrással rendelkeznek, és ezáltal robbanást okozhatnak, valamint azokra az önállóan forgalmazott védőrendszerekre, amelyek a kezdődő robbanást azonnal megállítják, illetve a robbanási területet korlátozzák. E berendezéscsoportba tartoznak azok a biztonsági és irányítástechnikai eszközök is, amelyek a robbanásveszélyes területen kívül helyezkednek el, azonban a készülékek és védőrendszerek biztonságos működéséhez szükségesek.
3. § (1) A IV. fejezet tartalmazza a sorozatban gyártott egyszerű nyomástartó edényekre vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Nem vonatkoznak a IV. fejezet rendelkezései
a) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyeket kizárólag a nukleáris technika területén használnak, és amelyek sérülése esetén radioaktív anyag szabadulhat ki;
b) azokra az egyszerű nyomástartó edényekre, amelyek kizárólag vízi vagy légi közlekedési jármű hajtására szükségesek vagy speciális felszerelésükhöz tartoznak;
c) a tűzoltó készülékekre, és
d) a járművek működéséhez készült berendezésre, amelyek a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet hatálya alá tartoznak.

Fogalommeghatározások

4. § E rendelet alkalmazásában
1. Nyomástartó berendezés: az edény, a csővezeték, a biztonsági szerelvény és a nyomással igénybe vett tartozék. A nyomástartó berendezéshez tartoznak a nyomással igénybe vett részekhez közvetlenül kapcsolódó elemek (pl. karimák, csonkok, csatlakozó elemek, alátámasztások, emelőfülek).
a) Edény: nyomással igénybe vett töltet befogadására tervezett és arra gyártott zárt szerkezeti egység az első csatlakozásig, valamint a hozzá tartozó szerkezeti elemek. Egy edény több nyomással igénybe vett térből is állhat.
b) Csővezeték: töltet szállítására szolgál. Csővezeték alatt cső, csőrendszer, csőidom, szerelvény, csőkompenzátor, hajlékony cső vagy egyéb nyomástartó elem, valamint a levegő hűtésére vagy fűtésére szolgáló csöves hőcserélő értendő.
c) Biztonsági szerelvény: a nyomástartó berendezést jellemző határérték túllépése elleni védelemre tervezett készülék. Ilyen:
- a közvetlen nyomáshatároló készülék (pl. biztonsági szelep, hasadó tárcsa, törő- vagy nyíróelem és vezérelt túlnyomásvédelmi berendezés);
- a határoló készülék, amely működésbe hoz szabályozó eszközöket, vagy rendelkezik a lezárásról, vagy a lezárásról és reteszelésről (pl. nyomás-, hőmérséklet- vagy szintkapcsoló, valamint biztonsági, mérő és szabályozó készülék).
d) Nyomástartó tartozék: üzemeltetési feladattal és nyomástartó házzal rendelkező szerelvény.
2. Nyomástartó rendszer: a gyártó által összeszerelt több nyomástartó berendezés, amely összefüggő működési egységet alkot.
3. Egyszerű nyomástartó edény (a továbbiakban: egyszerű edény): minden olyan levegő vagy nitrogén befogadására szolgáló hegesztett edény, amelynek belső túlnyomása nagyobb, mint 0,5 bar, és nincs kitéve tüzelés hatásának, továbbá
- nyomással igénybe vett alkotórészei és csatlakozásai ötvözetlen minőségi acélból, ötvözetlen alumíniumból vagy öregedésálló alumíniumötvözetekből készülnek; és
- az edény
= domború és/vagy sík fenekekkel lezárt körhenger, amennyiben a két fenék és a hengeres rész forgástengelye közös, vagy
= két közös forgástengelyű, kifelé domború fenékből készül; és
- az edény legnagyobb üzemi nyomása legfeljebb 30 bar, és e nyomásból és a térfogatából képzett PS x V szorzat legfeljebb 10 000 bar x liter, és
- a legkisebb üzemi hőmérséklet nem kisebb, mint -50 C és a legnagyobb üzemi hőmérséklet acéledények esetében legfeljebb 300 C, az alumíniumból vagy alumíniumötvözetből készült edények esetén legfeljebb 100 C.
4. Nyomás: a légköri nyomáshoz viszonyított túlnyomás. (A vákuum negatív értékű nyomás.)
5. Legnagyobb megengedhető nyomás (PS): az a legnagyobb nyomás, amelynek értékét és helyét a gyártó adja meg, és amelyre a berendezést méretezték, értéke a szokásos üzemi feltételek közötti legnagyobb üzemi nyomással megegyezik.
6. Megengedhető hőmérséklet (TS): az a legkisebb/legnagyobb hőmérséklet, amelyre a berendezést a gyártó méretezte.
7. Térfogat (V): a nyomással igénybe vett tér belső térfogata, beleértve a csonkok belső térfogatát - az első csatlakozási pontig (pl. karima, varrat) -, levonva az állandó belső szerkezeti elemek térfogatát.
8. Névleges méret (DN): a névleges méretet DN jellel és az azt követő számmal jelöljük. Ez hivatkozási célú, kerekített szám és csak közelítőleg azonos a gyártási méretekkel. Alkalmazható a csőrendszer minden elemére, ha nem a külső átmérő vagy a menetméret adott.
9. Töltet: egy vagy több komponensű gáz, folyadék, gőz és a szuszpenzió.
10. Robbanásveszélyes töltet: az a töltet, amely a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képes, és amely adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobban.
11. Rendkívül gyúlékony töltet:
- az a folyékony töltet, amelynek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony,
- az a gáztöltet, amely környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékony.
12. Könnyen gyulladó töltet:
- az a töltet, amely levegőn, környezeti hőmérsékleten öngyulladásra képes,
- az a folyékony töltet, amelynek lobbanáspontja nagyon alacsony,
- az a töltet, amely vízzel vagy a nedves levegővel érintkezve veszélyes mennyiségű, rendkívül gyúlékony gázt fejleszt.
13. Gyúlékony töltet: az a folyékony töltet, amelynek lobbanáspontja kisebb, mint a legnagyobb megengedhető hőmérséklet.
14. Mérgező töltet: az a töltet, amely belégzése, lenyelése vagy bőrön át történő felszívódása esetén kis mennyiségben - a közepes halálos dózis szájon át 25-200 mg/testtömegkilogramm, bőrön át 50-400 mg/testtömegkilogramm - halált, heveny egészségkárosodást okoz.
15. Nagyon mérgező töltet: az a töltet, amely belégzése, lenyelése vagy bőrön át történő felszívódása esetén nagyon kis mennyiségben - a közepes halálos dózis szájon át 25 mg/testtömegkilogramm, bőrön át 50 mg/testtömegkilogramm - halált, heveny egészségkárosodást okoz.
16. Oxidáló töltet: az a töltet, amely gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakcióra lép.
17. Állandó kötés: csak roncsolással szétválasztható kötés.
18. Európai anyagjóváhagyás: műszaki dokumentum, amelyben harmonizált szabványban nem szereplő, nyomástartó berendezés gyártásánál ismétlődő felhasználásra alkalmas anyag jellemzőit rögzítik.
19. Sorozatgyártás: a IV. fejezet alkalmazásában az a gyártás, amely során azonos típusú több edényt egy adott időtartam alatt, folyamatos gyártásban, közös méretezés alapján, ugyanazzal a gyártási eljárással állítanak elő.
20. Megfelelőségi jelölés: a 12. §-ban meghatározott szimbólumot jelenti.
21. Megfelelőségértékelés: a 8. számú mellékletben rögzített eljárásokat jelenti.
22. Bejelentett szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 10. § szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 2. számú mellékletben foglalt feltételeket;
23. Üzemeltetői ellenőrző szervezet: a gazdasági miniszter (a továbbiakban: kijelölő) által, jogszabály alapján kijelölt és a 11. § szerint bejelentett szervezet, amely kielégíti az 1. és 3. számú mellékletben foglalt feltételeket.

II. Fejezet

KÖZÖS SZABÁLYOK

5. § A rendelet hatálya alá tartozó nyomástartó berendezés és rendszer, valamint az egyszerű edény csak akkor hozható forgalomba, ha megfelel a rá vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeknek.

Piacfelügyelet

6. § (1) A külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést azért, hogy a rendelet hatálya alá tartozó berendezés úgy kerüljön forgalomba és használatbavételre, hogy ne veszélyeztesse személyek életét és biztonságát, illetve adott esetben háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, amennyiben a telepítés és karbantartás megfelelő, valamint a használat rendeltetésszerű.
(2) A rendelet előírásai nem érintik a külön jogszabályban meghatározott hatóság jogát olyan követelmények meghatározására, amelyeket szükségesnek tart a személyek és különösen a kezelőszemélyzet védelmére az adott nyomástartó berendezés vagy rendszer, valamint egyszerű edény használata közben, feltételezve, hogy azokból nem következik e berendezések semmilyen - a rendelet előírásaihoz viszonyított - megváltoztatása.
(3) E rendelet hatálya alá tartozó, de követelményeinek meg nem felelő termék bemutatását a külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles megengedni ipari vásár, kiállítás, bemutató vagy más hasonló célú rendezvények alkalmával, ha mindaddig jól láthatóan feltüntetik a termék nem-megfelelőségét és forgalmazásra való alkalmatlanságát, ameddig a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a termék előírásoknak megfelelő állapotát nem biztosítja. Bemutató alkalmával meg kell tenni a külön jogszabályban meghatározott hatóság által előírt követelményeknek megfelelő intézkedéseket a személyi biztonság védelmére.

Szabad forgalmazás

7. § (1) A külön jogszabályban meghatározott hatóság a nyomásból eredő veszélyre hivatkozva nem tilthatja meg, nem korlátozhatja és akadályozhatja a rendelet hatálya alá tartozó és a rendelet követelményeinek megfelelő, a vonatkozó megfelelőségértékelési eljárásnak alávetett és az ezt tanúsító megfelelőségi jelöléssel ellátott berendezés forgalmazását és használatbavételét a gyártó által meghatározott feltételek mellett.
(2) A külön jogszabályban meghatározott hatóság a nyomásból eredő veszély alapján nem tilthatja meg, nem korlátozhatja vagy akadályozhatja olyan nyomástartó berendezés vagy rendszer forgalmazását és használatbavételét, amely megfelel a 16. § (3) bekezdésének.
(3) A 4. § 1-3. pontok szerinti berendezések biztonságos és szakszerű használatához szükséges - a 6. számú melléklet 3.3. és 3.4. pontjában, vagy az adott esetben a 10. számú melléklet 2. pontjában hivatkozott - útmutató magyar nyelvű legyen.

A megfelelőség

8. § (1) A 12. § szerinti megfelelőségi jelöléssel, valamint az 5. számú melléklet szerinti EK-megfelelőségi nyilatkozattal rendelkező nyomástartó berendezést és rendszert úgy kell tekinteni, hogy az megfelel a rendelet valamennyi követelményének, beleértve a 18. § szerinti megfelelőségértékelést is.
(2) A 12. § szerinti megfelelőségi jelöléssel ellátott egyszerű edényeket úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek a 22. § szerinti biztonsági követelményeknek.
(3) Azokat a nyomástartó berendezéseket és rendszereket, illetve egyszerű edényeket, amelyek megfelelnek az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (HL) közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványok átvételével készített nemzeti szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek a 16. vagy 22. §-ban hivatkozott követelményeknek. Az előzőek szerinti nemzeti szabványok hivatkozási számait a Magyar Szabványügyi Szervezet Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
(4) Az olyan egyszerű edényeket, amelyekre a gyártó nem vagy csak részben alkalmazta a (3) bekezdés szerinti szabványokat, vagy amelyekre nincsenek szabványok, úgy kell tekinteni, hogy a 22. § szerinti követelményeknek megfelelnek, ha az EK-típusellenőrzési tanúsítvánnyal jóváhagyott modellnek való megfelelőséget a megfelelőségi jelölés tanúsítja.

Biztonsági intézkedések

9. § (1) Ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság meggyőződik arról, hogy a rendelet hatálya alá tartozó, megfelelőségi jelöléssel ellátott berendezés előírás szerint karbantartva és rendeltetésszerűen használva veszélyeztetheti személyek, háziállatok vagy anyagi javak biztonságát, köteles megtenni a szükséges intézkedéseket a berendezés kivonására a piacról, megtiltani a forgalomba hozatalt, szállítást, üzembe helyezést vagy használatot, vagy korlátozni a szabad forgalmazást.
(2) A berendezés nem megfelelő, ha
a) nem teljesülnek a 16. § és a 22. § adott berendezésre vonatkozó követelményei;
b) a 8. § (3) bekezdésben hivatkozott szabványok alkalmazása hibás;
c) a 8. § (3) bekezdésben hivatkozott szabványok hibásak;
d) nem megfelelő a 19. § szerinti - nyomástartó berendezések anyagára vonatkozó - európai anyagjóváhagyás.
(3) Ha a nem megfelelő nyomástartó berendezésen vagy rendszeren a megfelelőségi jelölést alkalmazták, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a 15. § szerinti intézkedéseket köteles tenni a jelölést alkalmazó gyártóval vagy megbízottjával szemben, és intézkedéseiről a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatnia kell a Bizottságot és a Tagállamokat.

Bejelentett szervezet

10. § (1) A kijelölő jelöli ki a szervezeteket
- a nyomástartó berendezések és rendszerek esetében a 18-19. §-ok és a 6. számú melléklet 3.1.2. és 3.1.3. pontjai, valamint
- az egyszerű edények esetében a 23. § (1) és (2) bekezdés szerinti feladatok ellátására.
(2) E szervezetek kijelölése az 1. és 2. számú mellékletben előírt feltételek alapján történik. A szervezet köteles e feltételek teljesítését a kijelölőnek teljes körű tájékoztatással és megfelelő dokumentumokkal bizonyítani. A vonatkozó harmonizált szabványok feltételeinek megfelelő szervezeteket úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az 1. és 2. számú melléklet követelményeinek.
(3) A kijelölő a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően bejelenti a Bizottságnak és a Tagállamoknak az (1) bekezdés szerinti eljárások lefolytatására általa kijelölt szervezeteket, e szervezetek feladatainak rögzítésével, valamint a Bizottság által előzőleg adott azonosító számaikkal együtt.
(4) A kijelölő, amely kijelölt egy szervezetet, visszavonja a kijelölést, ha úgy ítéli meg, hogy a szervezet már nem felel meg a (3) bekezdésben leírt követelményeknek.
A kijelölés visszavonásáról a Tagállamokat és a Bizottságot a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően egyidejűleg értesíteni kell.

Üzemeltetői ellenőrző szervezet

11. § (1) A kijelölő kijelölhet a 10. § előírásaitól eltérően üzemeltetői ellenőrző szervezeteket a (2) bekezdés alapján a 4. § 1. és 2. pont szerinti nyomástartó berendezések vagy rendszerek megfelelőségértékelésére.
(2) A kijelölő az üzemeltetői ellenőrző szervezet kijelölése során az 1. és 3. számú mellékletben felsorolt feltételeket alkalmazza. A szervezet köteles e feltételek teljesítését a kijelölőnek teljes körű tájékoztatással és megfelelő dokumentumokkal bizonyítani.
(3) Az üzemeltetői ellenőrző szervezet kizárólag saját gazdálkodó szervezete részére dolgozhat.
(4) Az üzemeltetői ellenőrző szervezetre vonatkozó külön feltételek:
a) ha a kijelölő üzemeltetői ellenőrző szervezetet jelölt ki, a külön jogszabályban meghatározott hatóság a nyomásból eredő veszélyre hivatkozva nem tilthatja meg, nem korlátozhatja vagy akadályozhatja olyan nyomástartó berendezés vagy rendszer forgalmazását és használatbavételét e § feltételei alapján, amelynek megfelelőségértékelését egy másik Tagállam által az e §-ban hivatkozott feltételeknek megfelelően kijelölt üzemeltetői ellenőrző szervezet végezte el;
b) a nyomástartó berendezésen és rendszeren a megfelelőségi jelölés nem alkalmazható, ha a megfelelőségértékelést üzemeltetői ellenőrző szervezet végezte;
c) a hivatkozott nyomástartó berendezést és rendszert csak olyan gazdálkodó szervezet üzemeltetheti, amelyhez az üzemeltetői ellenőrző szervezet tartozik. A gazdálkodó szervezet köteles a nyomástartó berendezés és rendszer tervezésére, gyártására, vizsgálatára, karbantartására és használatára vonatkozó műszaki előírásokat egységes biztonságpolitika alapján készíteni;
d) az üzemeltetői ellenőrző szervezet csak a 8. számú melléklet szerinti A1, C1, F és G modulok szerinti megfelelőségértékelési eljárásokat használhatja.
(5) A kijelölő a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatja a Tagállamokat és a Bizottságot az általa kijelölt üzemeltetői ellenőrző szervezeteiről, kijelölt feladataikról, és az üzemeltetői ellenőrző szervezetekhez a (3) bekezdés c) pontja szerint kapcsolódó üzemek jegyzékéről, továbbá a szervezetekhez rendelt azonosító számokról, amelyeket előzőleg a Bizottság jelölt ki számára.
(6) A kijelölő, amely üzemeltetői ellenőrző szervezetet jelöl ki, köteles visszavonni a kijelölést, ha megállapítja, hogy a szervezet már nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
A kijelölés visszavonásáról a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a Tagállamokat.

Megfelelőségi jelölés

12. § (1) A megfelelőségi jelölés a „CE” betűket tartalmazza, a 4. számú mellékletben megadott minta szerint. A megfelelőségi jelölés mellett a 6. számú melléklet 3.3. pontjában vagy a 8. számú melléklet 1. pontjában megadott adatokat kell feltüntetni a berendezésen, vagy olyan adattábláján, amelyet a berendezésről nem lehet eltávolítani.
(2) A megfelelőségi jelölés mellett fel kell tüntetni az ellenőrzés egyes szakaszaiba bevont bejelentett szervezet 10. § (3) bekezdés szerinti azonosító számát.
(3) A megfelelőségi jelölést jól láthatóan, egyértelműen és maradandóan kell elhelyezni.
(4) Tilos a rendelet hatálya alá tartozó terméken az olyan jelölés, amely hasonlít a megfelelőségi jelölés jelentésére vagy formájára, és így harmadik felet megtéveszthet. Minden egyéb jelölés, amely nem rontja a megfelelőségi jelölés láthatóságát és olvashatóságát, feltüntethető a nyomástartó berendezésen vagy rendszeren.
(5) A nyomástartó berendezés és rendszer jelölésére vonatkozó külön előírások:
a) a jelölést akkor kell elhelyezni, amikor a berendezés elkészült, vagy olyan állapotban van, amely lehetővé teszi a 6. számú melléklet 3.2. pont szerinti átvételi eljárást;
b) a megfelelőségi jelölést nem kell a 4. § (2) bekezdés szerinti rendszert alkotó nyomástartó berendezések mindegyikén alkalmazni. A nyomástartó rendszerbe épített, megfelelőségi jelöléssel rendelkező nyomástartó berendezések jelölését meg kell tartani;
c) ha a nyomástartó berendezésre vagy rendszerre több olyan - más szempontokat tartalmazó - jogszabály is vonatkozik, amely szerint szintén megfelelőségi jelölés szükséges, a jelölés arra utal, hogy az adott nyomástartó berendezés vagy rendszer minden vonatkozó jogszabály előírásainak megfelel.

Jogosulatlanul feltüntetett megfelelőségi jelölés

13. § A 9. §-ban foglaltak fenntartásával:
a) ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság megállapítja, hogy a 12. § szerinti megfelelőségi jelölést jogosulatlanul tüntették fel a rendelet hatálya alá tartozó berendezésen, kötelezi a gyártót vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjét, hogy a terméket módosítsa a megfelelőségi jelölésre vonatkozó előírások szerint, és akadályozza meg a további szabálytalanságot a külön jogszabályban meghatározott hatóság által előírt feltételeknek megfelelően;
b) ha a nem-megfelelőség továbbra is fennáll, a külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles minden szükséges intézkedést megtenni - a 9. §-ban leírt eljárásnak megfelelően -, hogy az adott termék forgalomba hozatalát korlátozza, megtiltsa, vagy e terméket kivonja a forgalomból.

Nemzetközi együttműködés

14. § (1) A rendeletben szereplő, nemzetközi együttműködést igénylő tevékenységek részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.
(2) A külön jogszabályban meghatározott hatóság feladata a rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó adatbázis kezelése az érintett szervezetek bevonásával.

Szankciók

15. § A rendelet előírásainak megszegése esetén a külön jogszabályban meghatározott hatóság köteles minden szükséges intézkedést megtenni a jogellenes állapot megszüntetésére, beleértve adott esetben szabálysértési eljárás kezdeményezését is az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XI. 28.) Korm. rendelet alapján.

III. Fejezet

NYOMÁSTARTÓ BERENDEZÉSEK ÉS NYOMÁSTARTÓ RENDSZEREK

Műszaki követelmények

16. § (1) Az e bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott nyomástartó berendezéseknek meg kell felelniük a 6. számú melléklet műszaki biztonsági követelményeinek.
a) Az alábbi edények, a b) pontban meghatározottak kivételével, ha
aa) a töltet gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:
- ha térfogata nagyobb, mint 1 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 25 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 200 bar, és töltete mindkét esetben az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 1. ábra),
- ha térfogata nagyobb, mint 1 liter és PS x V szorzat nagyobb, mint 50 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 1000 bar és töltete mindkét esetben a 2. csoportba tartozik, továbbá minden hordozható tűzoltó készülék és légzőkészülék palack (7. számú melléklet, 2. ábra);
ab) a töltet olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:
- ha térfogata nagyobb, mint 1 liter és a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 500 bar, és töltete mindkét esetben az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 3. ábra),
- ha nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és a PS x V szorzat nagyobb, mint 10 000 bar x liter, vagy a nyomása (PS) nagyobb, mint 1000 bar és töltete mindkét esetben a 2. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 4. ábra).
b) Túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő, tüzeléssel vagy más módon fűtött, nagyobb mint 110 C hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló nyomástartó berendezés, ha a térfogata nagyobb, mint 2 liter, továbbá minden nyomással igénybe vett főzőedény (7. számú melléklet, 5. ábra).
c) Az alábbi csővezeték, ha
ca) a töltet gáz, cseppfolyós gáz, nyomás alatt oldott gáz, gőz és olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:
- ha DN értéke nagyobb, mint 25 és a töltet az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 6. ábra),
- ha DN értéke nagyobb, mint 32 és a PS x DN szorzat nagyobb, mint 1000 bar és a töltet a 2. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 7. ábra);
cb) a töltet olyan folyadék, amelynek gőznyomása a legnagyobb megengedhető hőmérsékleten nem nagyobb, mint 0,5 bar (500 mbar) túlnyomás (a viszonyítási alap: normál légköri nyomás, 1013 mbar), a következő határokon belül:
- ha DN értéke nagyobb, mint 25 és a PS x DN szorzat nagyobb, mint 2000 bar és a töltet az 1. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 8. ábra),
- ha nyomása (PS) nagyobb, mint 10 bar és DN értéke nagyobb, mint 200 és a PS x DN szorzat nagyobb, mint 5000 bar és a töltet a 2. csoportba tartozik (7. számú melléklet, 9. ábra).
d) Az e bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott nyomástartó berendezéshez, valamint nyomástartó rendszerhez beépített biztonsági szerelvény és nyomással igénybe vett tartozék.
(2) A 4. § (2) bekezdésében meghatározott nyomástartó rendszer, amely legalább egy, e § (1) bekezdésében hivatkozott és e bekezdés a)-c) pontjában felsorolt nyomástartó berendezést tartalmaz, feleljen meg a 6. számú melléklet követelményeinek.
a) A nagyobb mint 110 C hőmérsékletű gőz vagy forró víz előállítására szolgáló nyomástartó rendszer, amely legalább egy - tüzeléssel vagy más módon fűtött, túlhevülési veszély lehetőségével üzemelő-nyomástartó berendezést tartalmaz.
b) Egyéb, a (2) bekezdés a) pontjában nem említett rendszer, ha a gyártó nyomástartó rendszerként kívánja forgalmazni vagy üzembe helyezni.
c) Az a) ponttal ellentétben, a legfeljebb 110 C hőmérsékletű meleg vizet előállító nyomástartó rendszer, amelyet kézi úton szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és a PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter, elégítse ki a 6. számú melléklet 2.10., 2.11., 3.4., 5. a) és 5. d) pontjaiban rögzített követelményeket.
(3) Azt a nyomástartó berendezést, illetve rendszert, amely legfeljebb az (1) bekezdés a)-c) pont és a (2) bekezdés szerinti határértékeket éri el, a biztonságos használat érdekében az általános mérnöki-műszaki gyakorlattal összhangban kell tervezni és gyártani. A nyomástartó berendezést, illetve rendszert megfelelő használati útmutatóval kell ellátni, és úgy kell megjelölni, hogy a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője azonosítható legyen. Az ilyen berendezésen, illetve rendszeren nem szerepelhet a 12. §-ban hivatkozott megfelelőségi jelölés.

A nyomástartó berendezések besorolása

17. § (1) A 16. § (1) bekezdésben meghatározott nyomástartó berendezéseket a 7. számú melléklet szerint - a növekvő veszélyszintnek megfelelően - kategóriákba kell sorolni.
(2) A tölteteket az a) és b) pontnak megfelelő két csoport valamelyikébe kell sorolni.
a) Az 1. csoport a 4. § 10-16. pontokban meghatározott veszélyes tölteteket tartalmazza. Az 1. csoportba tartoznak:
- a robbanásveszélyes töltetek,
- a rendkívül gyúlékony töltetek,
- a könnyen gyulladó töltetek,
- a gyúlékony töltetek (ha a legnagyobb megengedhető hőmérséklet nagyobb, mint a lobbanáspont),
- a nagyon mérgező és mérgező töltetek,
- az oxidáló töltetek.
b) A 2. csoportba tartozik minden egyéb, az a) pontban nem említett töltet.
(3) Ha az edény több nyomással igénybe vett térből áll, az edényt az egyes terekhez rendelt kategóriák közül a legnagyobb sorszámúba kell sorolni. Ha egy tér többféle töltetet tartalmaz, a besorolás alapja az a töltet, amelyhez a legnagyobb sorszámú kategória tartozik.

A megfelelőségértékelés

18. § (1) a) A gyártó köteles a forgalomba hozatal előtt minden egyes nyomástartó berendezést - az e §-ban megadott feltételek szerint - a 8. számú mellékletben leírt megfelelőségértékelési eljárások egyikének alávetni.
b) A nyomástartó berendezésre alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárást, amelynek célja a megfelelőségi jelölés alkalmazása, az a kategória határozza meg, amelybe a berendezést a 17. § szerint besorolták.
c) Az egyes kategóriákhoz rendelt megfelelőségértékelési eljárások:
- I. kategória
A modul;
- II. kategória
A1 modul,
D1 modul,
E1 modul;
- III. kategória
B1 + D modul,
B1 + F modul,
B + E modul,
B + C1 modul,
H modul;
- IV. kategória
B + D modul,
B + F modul,
G modul,
H1 modul.
d) A nyomástartó berendezést - az adott kategóriához tartozó megfelelőségértékelési eljárások közül - a gyártó által kiválasztott valamelyik eljárás alá kell vonni. A gyártó nagyobb sorszámú kategóriához tartozó eljárást is választhat, ha van ilyen.
e) A III. és IV. kategóriába tartozó, a 16. § (1) bekezdés aa) pontjában és az ab) pont első gondolatjeles bekezdésében, továbbá b) pontjában hivatkozott berendezés minőségbiztosítási eljárása keretében a bejelentett szervezet a váratlan látogatás során mintát vesz a gyártás helyszínén vagy a tárolás helyén a 6. számú melléklet 3.2.2. pontjában meghatározott átvételi eljárás elvégzésére vagy elvégeztetésére. Ezért a gyártó köteles tájékoztatni a bejelentett szervezetet a gyártás tervezett ütemezéséről. A gyártás első évében a bejelentett szervezet legalább két váratlan látogatást köteles tenni. A további váratlan látogatások gyakoriságát a bejelentett szervezet a megfelelő modul 4.4. pontjában meghatározott követelmények alapján határozza meg.
f) A 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, III. kategóriába tartozó, egyedi gyártású edény és nyomástartó berendezés esetén a H modul szerinti módszernél a bejelentett szervezet az átvételi eljárást minden egyes darabnál a 6. számú melléklet 3.2.2. pontja szerint köteles elvégezni vagy elvégeztetni. Ennek érdekében a gyártó köteles tájékoztatni a bejelentett szervezetet a gyártás tervezett ütemezéséről.
(2) A 16. § (2) bekezdés szerinti nyomástartó rendszert teljes megfelelőségértékelési eljárás alá kell vonni, amely a következőket tartalmazza:
a) a rendszert alkotó minden egyes, 16. § (1) bekezdése szerinti nyomástartó berendezésének értékelése, ha előzőleg nem volt megfelelőségértékelési eljárása, és nincs saját megfelelőségi jelölése; az értékelési eljárást minden berendezés saját kategóriája alapján kell kiválasztani;
b) a különböző rendszerelemek összeépítésének értékelése a 6. számú melléklet 2.3., 2.8. és 2.9. pontja szerint történik, az adott berendezéshez alkalmazható legnagyobb sorszámú kategória alapján kiválasztva. Ilyenkor a biztonsági szerelvények besorolását nem kell figyelembe venni;
c) a rendszer üzemi jellemzőire megengedhető határértékek túllépése elleni védelem értékelése a 6. számú melléklet 2.10. és 3.2.3. pontja szerint történik, az egyes nyomástartó berendezésekhez tartozó legnagyobb sorszámú kategória alapján.
(3) A külön jogszabályban meghatározott hatóság indokolt esetben az (1) és (2) bekezdéstől eltérően megengedheti a forgalomba hozatalt és használatbavételt a 4. § 1. és 2. pontjaiban meghatározott, olyan kísérleti célra készült egyedi nyomástartó berendezések és rendszerek esetén, amelyre nem alkalmazták az e § (1) és (2) bekezdésében hivatkozott eljárásokat.
(4) A megfelelőségértékelésre vonatkozó jegyzőkönyveket és levelezést el kell fogadni, ha vagy annak a Tagállamnak a hivatalos nyelvén készült, amelyben a bejelentett szervezet működik, vagy amely nyelvet e szervezet elfogad.

Európai anyagjóváhagyás

19. § (1) Az európai anyagjóváhagyást az anyagok vagy berendezések gyártója kérésére köteles kiállítani az e feladatra bejelentett szervezetek egyike. A bejelentett szervezet feladata az anyagtípus - e rendelet megfelelő előírásai szerinti - megfelelőségének tanúsításához szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat meghatározni, elvégezni vagy elvégeztetni. Ha az anyag használatát 1999. november 29. előtt biztonságosnak ítélték, a bejelentett szervezet a megfelelőség felülvizsgálatakor a rendelkezésre álló adatokat köteles figyelembe venni.
(2) A bejelentett szervezet, mielőtt európai anyagjóváhagyást adna ki, köteles értesíteni a megfelelő adatok megküldésével a Tagállamokat és a Bizottságot, a 14. § (1) bekezdése szerinti jogszabálynak megfelelően. A bejelentett szervezet, az illetékes szakbizottság állásfoglalása és az esetleg benyújtott észrevételek figyelembevételével köteles az európai anyagjóváhagyást kiadni.
(3) A nyomástartó berendezés európai anyagjóváhagyásának egy példányát a 14. § (1) bekezdése szerinti jogszabálynak megfelelően meg kell küldeni minden Tagállamnak, a bejelentett szervezeteknek és a Bizottságnak.
(4) Ha a nyomástartó berendezések gyártásához használt európai anyagjóváhagyásnak megfelelő anyag hivatkozási száma megjelent az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (HL), azt úgy kell tekinteni, hogy a 6. számú melléklet vonatkozó követelményeinek megfelel.
(5) A bejelentett szervezet, amely nyomástartó berendezésekkel kapcsolatos európai anyagjóváhagyást ad ki, a jóváhagyást köteles visszavonni, ha megállapítja, hogy a kiadás nem volt indokolt, vagy az anyagtípus harmonizált szabvány hatálya alá tartozik. A 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően haladéktalanul értesítenie kell a Tagállamokat, a bejelentett szervezeteket és a Bizottságot a jóváhagyás visszavonásáról.

Szabványok és műszaki előírások szakbizottsága

20. § Ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság úgy ítéli meg, hogy a 8. § (3) bekezdésben hivatkozott szabványok nem felelnek meg teljes mértékben a 16. §-ban hivatkozott követelményeknek, akkor e hatóság a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően köteles megindokolva, az illetékes szakbizottság elé terjeszteni az ügyet.

Nyomástartó berendezés szakbizottság

21. § Ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság súlyos műszaki-biztonsági megfontolások alapján úgy ítéli meg, hogy
- a 16. § (3) bekezdés szerinti nyomástartó berendezésre vagy berendezéscsaládra a 16. § (1) bekezdés követelményeit kell alkalmazni, vagy
- a 16. § (3) bekezdés szerinti nyomástartó rendszerre vagy rendszercsaládra a 16. § (2) bekezdés követelményeit kell alkalmazni, vagy
- egy nyomástartó berendezést vagy berendezéscsaládot - eltérően a 7. számú melléklet követelményeitől - más kategóriába kell besorolni,
akkor a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően tájékoztatja megindokolt álláspontjáról a Bizottságot.

IV. Fejezet

EGYSZERŰ EDÉNYEK

Műszaki követelmények

22. § (1) Azok az egyszerű edények, amelyek PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter, feleljenek meg a 9. számú melléklet műszaki-biztonsági követelményeinek.
(2) Azokat az egyszerű edényeket, amelyeknek PS x V szorzata legfeljebb 50 bar x liter, az érvényes, általánosan elfogadott műszaki szabályok alapján kell gyártani, és rajtuk a 10. számú melléklet 1. pontjában rögzített adatokat - a 12. § szerinti megfelelőségi jelölés kivételével - kell feltüntetni.

Tanúsítási eljárás

23. § (1) Az olyan egyszerű edények gyártása előtt, amelyeknek a PS x V szorzata nagyobb, mint 50 bar x liter,
a) és a 8. § (3) bekezdése szerinti szabványok teljesülnek, a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője bejelentett szervezetet kér fel
aa) vagy a gyártási tervdokumentáció megfelelőségének tanúsítására a 10. számú melléklet 3. pont szerinti dokumentáció ellenőrzése alapján,
ab) vagy a 24. § szerinti EK-típusellenőrzésre az átadott edényminta alapján;
b) ha a 8. § (3) bekezdése szerinti szabványok betartása csak részben vagy egyáltalán nem teljesül, a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője a 24. § szerinti EK-típusellenőrzésre ad át egy edénymintát a felkért bejelentett szervezetnek.
(2) A 8. § (3) bekezdése szerinti szabványoknak vagy a jóváhagyott típusmintának megfelelően gyártott egyszerű edények forgalomba hozatalának feltétele,
a) ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 3000 bar x liter, akkor a 25. § szerinti EK-ellenőrzés;
b) ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 50 bar x liter, de legfeljebb 3000 bar x liter, akkor a gyártó választásától függően
ba) a 26. § szerint a gyártó EK-megfelelőségi nyilatkozata, vagy
bb) a 25. § szerinti EK-ellenőrzés.
(3) Az (1) és (2) bekezdés eljárásainak jegyzőkönyveit és levelezését el kell fogadni, ha annak a Tagállamnak a hivatalos nyelvén készült, amelyben a bejelentett szervezet működik, vagy amely nyelvet e szervezet elfogad.

EK-típusellenőrzés

24. § (1) Az EK-típusellenőrzés során bejelentett szervezet állapítja meg és tanúsítja, hogy a típusra jellemző edényminta megfelel a rendelet vonatkozó műszaki-biztonsági követelményeinek.
(2) A típus vagy típussorozat jellemző edénymintájára vonatkozó EK-típusellenőrzési kérelmet a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője nyújtja be. A típusellenőrzés csak egyetlen bejelentett szervezettől kérhető.
A kérelem tartalmazza a következő adatokat:
a) gyártó vagy meghatalmazott képviselője nevét és címét, valamint az edény gyártási helyét;
b) a 10. számú melléklet 3. pontja szerinti gyártási tervdokumentációt.
A kérelemmel együtt át kell adni egy, a tervezett gyártásra jellemző edénymintát.
(3) A bejelentett szervezet az EK-típusellenőrzést a következők szerint hajtja végre:
Ellenőrzi a gyártási tervdokumentációt és az edénymintát, valamint megállapítja a megfelelőséget.
Az edénymintával kapcsolatban
a) ellenőrzi, hogy az egyszerű edényt a gyártási tervdokumentációnak megfelelően gyártották-e, és hogy használata biztonságos-e a tervezett üzemi feltételek között,
b) ellenőrzései és tesztjei alapján megállapítja, hogy az egyszerű edény megfelel-e a műszaki-biztonsági követelményeknek.
(4) Ha a típusminta megfelel a vonatkozó előírásoknak, akkor a bejelentett szervezet kiállítja az EK-típustanúsítványt, és átadja a kérelmezőnek. A tanúsítvány tartalmazza a vizsgálatok eredményeit, és adott esetben a hozzájuk kapcsolt feltételeket, valamint a jóváhagyott típusminta azonosításához szükséges leírásokat és rajzokat.
A bejelentett szervezet a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően a Bizottság, a többi bejelentett szervezet, a külön jogszabályban meghatározott hatóság és a Tagállamok részére a tanúsítvány egy példányát és - indokolt írásbeli kérésre - a gyártási tervdokumentáció, a végrehajtott vizsgálatok és tesztek jegyzőkönyveinek másolatát is megküldi.
(5) Az a szervezet, amely EK-típustanúsítvány kiadását megtagadja, értesíti erről a többi bejelentett szervezetet. Az a bejelentett szervezet, amely EK-típustanúsítványt visszavon, közölni köteles ezt a kijelölővel. A kijelölő a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően értesíti a visszavonásról - döntése indoklásával - a Tagállamokat és a Bizottságot.

EK-ellenőrzés

25. § (1) Az EK-ellenőrzés során a gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője szavatolja és nyilatkozza, hogy a (3) bekezdés szerint ellenőrzött egyszerű edény az EK-típusellenőrzési tanúsítványban leírt típusnak vagy a megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező - és a 10. számú melléklet 3. pont szerinti - gyártási tervdokumentációnak megfelel.
(2) A gyártó minden szükséges intézkedést megtesz azért, hogy a gyártási folyamat biztosítsa az egyszerű edények megfelelőségét az EK-típusellenőrzési tanúsítványban leírt típusnak vagy a 10. számú melléklet 3. pont szerinti gyártási tervdokumentációnak.
A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője minden egyszerű edényen feltünteti a megfelelőségi jelölést és kiállítja a megfelelőségi nyilatkozatot.
(3) A bejelentett szervezet a következők szerint ellenőrzi a rendelet követelményeinek való megfelelőséget:
a) A gyártó az egyszerű edényeit egyforma tételekben mutatja be, és megtesz minden szükséges intézkedést, amellyel a gyártási folyamat során biztosítja minden tétel egyformaságát.
b) E tételek rendelkezzenek a 24. § szerinti EK-típusellenőrzési tanúsítvánnyal, vagy ha az egyszerű edényt nem jóváhagyott típusnak megfelelően gyártották, a 10. számú melléklet 3. pont szerinti gyártási tervdokumentációt mellékelni kell. Az utóbbi esetben a bejelentett szervezet az EK-ellenőrzés elvégzése előtt a tervdokumentációt vizsgálja és tanúsítja megfelelőségét.
c) A tétel ellenőrzésekor a bejelentett szervezet azt vizsgálja, vajon az egyszerű edények gyártása és vizsgálata a gyártási tervdokumentációnak megfelelően történt-e, továbbá a tétel minden egyes egyszerű edényénél a méretezési nyomás 1,5 szeresének megfelelő Ph nyomáson víznyomás-próbát vagy azzal egyenértékű levegőnyomás-próbát tartottak-e, így ellenőrizve szilárdságukat és tömörségüket.
Levegő-nyomáspróba akkor tartható, ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság engedélyezte a próba biztonságos módszerét.
A hegesztési varratok minőségének vizsgálatát a bejelentett szervezet olyan próbatesteken végzi, amelyek a gyártó választásától függően a jellemző gyártási szakaszból vagy az egyszerű edényből származnak. A vizsgálatot hosszvarratokon hajtják végre. Ha a hossz- és a körvarratok különböző hegesztési eljárásokkal készülnek, akkor ezeket a vizsgálatokat a körvarraton is végre kell hajtani. A 9. számú melléklet 2.1.2. pontja szerinti egyszerű edények esetében a próbatesteken végzett - a 9. számú melléklet 2.1.1. pontban foglalt előírásnak való megfelelőség megállapítására szolgáló - vizsgálatok olyan öt egyszerű edényen elvégzett víz-nyomáspróbával helyettesíthetők, amelyet minden tételből véletlenszerűen választanak ki.
d) Ha a bejelentett szervezet egy tételt elfogad, azonosító számát minden egyszerű edényen feltünteti vagy feltüntetteti, és írásbeli megfelelőségi tanúsítványt állít ki az elvégzett vizsgálatokról. A tétel minden egyszerű edénye forgalomba hozható, azok kivételével, amelyek víz- vagy levegő-nyomáspróbája sikertelen volt.
Ha a bejelentett szervezet egy tételt elutasít, akkor e szervezet vagy a műszaki biztonsági felügyeletet ellátó szervezet köteles megfelelő intézkedésekkel megakadályozni e tétel forgalomba kerülését.
Ha gyakran előfordul tételek elutasítása, a statisztikus mintavétel szerinti ellenőrzést a bejelentett szervezet szüneteltetheti.
A gyártó a bejelentett szervezet felelősségére feltüntetheti az egyszerű edényeken a szervezet azonosító számát a gyártási folyamat során.
e) A gyártó vagy az Európai Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselője köteles a bejelentett szervezetnek a d) pont szerinti megfelelőségi tanúsítványt kívánságra bemutatni.

EK-megfelelőségi nyilatkozat

26. § (1) Az a gyártó, aki a 27. § szerinti feladatait teljesíti, a 12. § (1) bekezdés szerinti megfelelőségi jelölést azokon az egyszerű edényeken tüntetheti fel, amelyek nyilatkozata szerint megfelelnek
- a megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező - és a 10. számú melléklet 3. pont szerint készített - gyártási tervdokumentációnak, vagy
- a jóváhagyott típusnak.
Ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, a gyártó EK-megfelelőségi nyilatkozatot csak akkor állíthat ki, ha a bejelentett szervezet az EK-felügyeletet biztosítja.
(2) A 28. § (2) bekezdés szerinti EK-felügyelet szavatolja, hogy a gyártó a 27. § (2) bekezdése szerinti feladatait szabályszerűen teljesíti. E felügyeletet az a bejelentett szervezet látja el, amely a 24. § szerinti EK-típustanúsítványt - ha a gyártás jóváhagyott típus szerint történik - vagy a 23. § (1) bekezdés aa) pontja szerinti gyártási tervdokumentáció megfelelőségi tanúsítványt kiadta.
27. § (1) Ha a gyártó a 25. § szerinti eljárást követi, akkor az EK-típustanúsítványt vagy a terv megfelelőségi tanúsítványt kiállító bejelentett szervezet részére a gyártás megkezdése előtt olyan dokumentációt köteles átadni, amely tartalmazza a gyártási eljárást, valamint minden előzetesen meghatározott intézkedést, amely szükséges ahhoz, hogy az edények a 8. § (3) bekezdése szerinti szabványoknak vagy a jóváhagyott típusnak megfeleljenek.
E dokumentáció tartalmazza:
a) az egyszerű edények gyártására és vizsgálatára alkalmas eszközök leírását;
b) az ellenőrzési tervet, a gyártási folyamatban végrehajtandó megfelelő vizsgálatok és tesztek leírásával, rögzítve végrehajtásuk módját és gyakoriságát is;
c) azt a kötelezettségvállalást, miszerint a vizsgálatok és a tesztek a b) pontban említett ellenőrzési tervvel egyezően megtörténnek, és a víz-nyomáspróbát vagy a külön jogszabályban meghatározott hatóság által engedélyezett - a méretezési nyomás 1,5-szörösének megfelelő nyomáson történő - levegő-nyomáspróbát minden legyártott edénnyel megtartják.
E vizsgálatokat és teszteket a gyártással megbízott személyektől független szakemberek irányításával kell végezni. A vizsgálatokról és tesztekről jegyzőkönyvet kell készíteni;
d) a gyártás és raktározás helyszínének címét, valamint a gyártás kezdetének időpontját.
(2) Ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a gyártó köteles lehetővé tenni az EK-felügyeletet ellátó bejelentett szervezetnek az ellenőrzést a gyártás és raktározás helyszínén, és a mintavételt az egyszerű edények közül, továbbá a gyártó feladata e szervezetnek megadni minden szükséges tájékoztatást, ezen belül
a) a gyártási tervdokumentációt,
b) az ellenőrzési tervet,
c) adott esetben az EK-típustanúsítványt vagy a megfelelőségi tanúsítványt,
d) az elvégzett vizsgálatokról és tesztekről készült jegyzőkönyvet.
28. § (1) Az a bejelentett szervezet, amely az EK-típustanúsítványt vagy a megfelelőségi tanúsítványt kiállította, a gyártás megkezdése előtt köteles megvizsgálni a 27. § (1) bekezdés szerinti dokumentációt, valamint a 10. számú melléklet 3. pont szerinti gyártási tervdokumentációt, és tanúsítania kell ezek megfelelőségét, ha az egyszerű edényeket nem jóváhagyott típusnak megfelelően gyártották.
(2) Továbbá, ha a PS x V szorzat nagyobb, mint 200 bar x liter, akkor a bejelentett szervezet a gyártás során köteles
a) meggyőződni arról, hogy a gyártó a sorozatban gyártott egyszerű edényeket valóban a 27. § (1) bekezdés c) pontja szerint vizsgálja-e, és
b) az egyszerű edény gyártás vagy raktározás helyszínén szúrópróbaszerű ellenőrzést tartani.
(3) A bejelentett szervezet a 14. § (1) bekezdés szerinti jogszabálynak megfelelően a külön jogszabályban meghatározott hatóságnak, valamint kérésre a többi bejelentett szervezetnek, a Tagállamoknak és a Bizottságnak átadja az ellenőrzési jegyzőkönyv egy-egy példányát.

V. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
30. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 87/404/EGK irányelve az egyszerű nyomástartó edényekről (módosította: a Tanács 90/488/EGK irányelve, a Tanács 93/68/EGK irányelve);
- az Európai Parlament és a Tanács 97/23/EK irányelve a nyomástartó berendezésekre vonatkozó jogszabályok összehangolásáról.
Mellékletek jegyzéke
1. számú melléklet	A 10. és 11. § szerinti bejelentett vagy üzemeltetői ellenőrző szervezetekre vonatkozó követelmények
2. számú melléklet	A 10. § szerinti bejelentett szervezetekre vonatkozó kiegészítő követelmények
3. számú melléklet	A 11. § szerinti üzemeltetői ellenőrző szervezetekre vonatkozó többletkövetelmények
4. számú melléklet	Megfelelőségi jelölés (CE-jelölés)
5. számú melléklet	Megfelelőségi nyilatkozat
6. számú melléklet	A nyomástartó berendezések műszaki-biztonsági követelményei
7. számú melléklet	A nyomástartó berendezések megfelelőségértékelési modul rendszere
8. számú melléklet	A nyomástartó berendezések megfelelőségértékelési eljárásai
9. számú melléklet	Az egyszerű edények műszaki-biztonsági követelményei
10. számú melléklet	Az egyszerű nyomástartó edények jelölése és adatai