10/2002. (III. 5.) HM rendelet

a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről, tartalmáról, valamint az integrált személyügyi igazgatás és egységes nyilvántartás rendjéről

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-ának a) pontjában, valamint a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 10. §-ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

(Hjt. 1. §-ához)
1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos és szerződéses állományú katonáinak (a továbbiakban együtt: állomány) szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) terjed ki. Az e rendeletben foglaltakat a külföldön szolgálatot teljesítőkre vonatkozó külön jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni.
(2) E rendelet rendelkezéseit - a rájuk vonatkozó mértékben - az állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a rendeletben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományúak hozzátartozóira is alkalmazni kell.

II. Fejezet

AZ ÉRDEK-KÉPVISELETI SZERVEKKEL KAPCSOLATOS SZEMÉLYÜGYI TEVÉKENYSÉG

(Hjt. 36-37. §-ához)
2. § (1) A szakszervezeti tisztségviselők részére a Hjt. 36. §-ának (1) bekezdése által biztosított munkaidő-kedvezmény mértékét - eltérő megállapodás hiányában - a Hjt. 36. §-ának (2) bekezdése alapján évente egy alkalommal január 15-éig, az előző év december 15-ei helyzet figyelembevételével az állományilletékes parancsnok állapítja meg.
(2) A munkaidő-kedvezmény megállapításához a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal (a továbbiakban: a Honvédség központi pénzügyi szerve) által közölt és a szakszervezet által hitelesen igazolt adatokat lehet figyelembe venni.
3. § A függetlenített szakszervezeti tisztségviselő szolgálati viszonyával összefüggő munkáltatói jogok gyakorlására a HM Honvéd Vezérkar Személyügyi Csoportfőnökség (a továbbiakban: a Honvédség központi személyügyi szerve) vezetője az illetékes.
4. § A volt függetlenített tisztségviselő beosztásba helyezése az áthelyezés szabályai szerint történik.
5. § Amennyiben a volt függetlenített tisztségviselő részére viselt rendfokozatának megfelelő beosztás nem ajánlható fel, vagy a felajánlott beosztást nem fogadja el a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint rendelkezési állományba kell helyezni, vagy a Hjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak figyelembevételével kell eljárni.
6. § A függetlenített szakszervezeti tisztségviselő előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.
7. § A szakszervezeti képzéseken, illetve továbbképzéseken történő részvételt, valamint a szakszervezet által igényelt munkaidő-kedvezményt - a szakszervezet értesítése alapján - az állományilletékes parancsnokok biztosítják.

III. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

(Hjt. 40-45. §-ához)
8. § Az egyes munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét - a kiemelt munkáltatói jogkörök kivételével - az 1. számú melléklet tartalmazza.
9. § (1) Az állomány utánpótlása elsősorban - a katonai oktatási intézményben, illetve polgári oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek, továbbá a sorkatonai szolgálatot teljesítők felvétele kivételével - a Honvédség toborzó rendszerén keresztül történik.
(2) A Hjt. 41. §-ának (7) bekezdésében meghatározott rendkívül indokolt esetnek tekintendő különösen:
a) kiemelten fontos szolgálati érdekből, a meglévő állományból nem pótolható szakmai képzettséget igénylő beosztás betöltése,
b) egyes különleges polgári szakképzettséghez kötött beosztás betöltése,
c) külföldi szolgálatra történő kontingens biztosítása, vagy egyedi külföldi feladat végrehajtása.
10. § (1) Az egyéb feltételek megléte esetén hivatásos állományba felvehető
a) tisztnek: aki katonai, illetőleg rendvédelmi felsőoktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójaként hazai vagy külföldi oktatási intézményben felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet szerzett vagy felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább kettő év katonai, szakmai gyakorlattal rendelkezik,
b) tiszthelyettesnek: aki katonai, illetőleg rendvédelmi szakképző iskolát végzett, vagy legalább középiskolai végzettséggel és legalább kettő év katonai, szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) Az egyéb feltételek megléte esetén szerződéses állományba felvehető
a) tisztnek: aki az állami, államilag elismert vagy külföldi felsőoktatási intézményben felsőfokú végzettséget igazoló oklevelet szerzett és - férfiak esetében - hivatásos, szerződéses, vagy legalább 3 hónap sorkatonai szolgálatot teljesített,
b) tiszthelyettesnek: aki katonai, illetőleg rendvédelmi szakképző iskolát végzett, vagy legalább középiskolai - külön jogszabályban meghatározott esetekben szakiskolai - végzettséggel rendelkezik, és férfiak esetében hivatásos, szerződéses, vagy legalább 3 hónap sorkatonai szolgálatot teljesített,
c) szerződéses legénységi állományba: aki legalább általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és férfiak esetében legalább 3 hónap sorkatonai szolgálatot teljesített.
(3) Katonai szolgálatot még nem teljesített férfi hadköteles - az egyéb feltételek megléte esetén - szerződéses állományba legalább három hónap sorkatonai szolgálat teljesítése után vehető fel.
(4) Az a szerződéses katonai szolgálatra jelentkező férfi, aki önhibáján kívül sorkatonai szolgálatot nem teljesített és életkora miatt arra nem hívható be - az egyéb feltételek megléte esetén - szerződéses állományba felvehető.
11. § (1) A szolgálati viszony létesítése állományba vételi eljárás során, kérelemre történik.
(2) Az állományba vételt - a katonai oktatási intézményben vagy az ösztöndíjasként végzettek kivételével - a jelentkező állandó lakóhelye (tartózkodási helye) szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokság toborzó irodáján (a továbbiakban: toborzó iroda) keresztül kell kezdeményezni.
(3) A jelentkező a jelentkezéskor a toborzó irodán jelentkezési lapot tölt ki. A toborzó iroda ennek alapján ellenőrzi a személyi és a korábbi katonai szolgálatra vonatkozó adatokat, megszervezi a jelentkezőnek a tervezett szolgálati helyen történő megjelenését.
(4) A toborzó iroda tájékoztatja a jelentkezőt a szolgálati viszony létesítéséhez előírt feltételekről, az állományba vételi eljáráshoz szükséges okmányokról és az állományba vételi eljárás rendjéről.
(5) Amennyiben a jelentkező korábban hivatásos vagy szerződéses szolgálatot teljesített az állományba vételi eljárást lefolytató szerv kérelmére a személyi anyaggyűjtőt őrző szerv azt megküldi az eljárást lefolytató szervnek.
(6) A toborzó iroda az illetékes katonai szervezet személyügyi szervével egyezteti a jelentkező alkalmassági feltételeit és berendelésének időpontját.
12. § (1) Az állományba vételi eljárást a tervezett szolgálati hely szerinti katonai szervezet személyügyi szerve folytatja le.
(2) Az állományba vételi eljárást úgy kell előkészíteni és megszervezni, hogy a jelentkező személyes jelenléte lehetőleg egy napnál hosszabb időtartamot ne vegyen igénybe.
(3) Az eljárás keretében a jelentkezővel személyi beszélgetést kell lefolytatni, amelyről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(4) Az állományba vételi eljárás során a szolgálati viszony létesítéséhez az alábbi okmányokat kell elkészíteni és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére felterjeszteni:
a) a jelentkező írásbeli kérelmét a szolgálati viszony létesítésére,
b) iskolai végzettséget, szakképzettséget, tanfolyami végzettséget tanúsító okmányok - személyügyi szerv által hitelesített - másolatát,
c) az egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálat (előzetes szűrés) eredményét igazoló lapot,
d) három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványt,
e) a szolgálati idők megállapításához szükséges iratokat,
f) személyi javaslati lapot (2. számú melléklet),
g) a jelentkező nyilatkozatát a kizárólagos magyar állampolgárságról és a Hjt. 41. §-ának (2) bekezdésében előírt feltételnek való megfelelésről.
13. § (1) Felsőoktatási intézményben végzett hallgatók és honvédségi ösztöndíjas hallgatók esetében az állományba vételi eljárást a katonai felsőoktatási intézmény folytatja le.
(2) Középfokú katonai oktatási intézményben végzett hallgatók esetében az állományba vételi eljárást az oktatási intézmény folytatja le.
(3) A katonai oktatási intézményben végző hallgatók esetében a 12. § (4) bekezdésének b), c), d) pontjaiban meghatározott okmányokat, polgári oktatási intézményben végző honvédségi ösztöndíjas hallgatók esetében a 12. § (4) bekezdésének c) és d) pontjaiban meghatározott okmányokat nem kell felterjeszteni, és a személyi javaslatot tanulmányi jellemzésen kell megtenni.
(4) Amennyiben a katonai oktatási intézmény hallgatója vagy az ösztöndíjas hallgató tanulmányai befejezését követően szerződéses szolgálati viszony létesítését kéri, a szerződésben meg kell határozni a kötelező szolgálati idő tartamát, amely nem lehet kevesebb, mint a Hjt. 41. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időtartam.
14. § (1) Az állományba vétel időpontját úgy kell megtervezni, hogy a katonai képzettséggel nem rendelkező jelentkezők tervezett beosztásuk elfoglalása előtt alapkiképzésen részt vehessenek.
(2) Amennyiben a jelentkező tervezett beosztásában a külön jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése van előírva, az ellenőrzést a szolgálati viszony létesítése előtt kell végrehajtani.
(3) Az alapkiképzés tartama alatt a legénységi állomány tagja rendfokozat nélküli katonaként teljesít szolgálatot.
(4) A szolgálati viszony létesítése legalább a Honvédség állományában korábban szerzett katonai rendfokozattal történik. A más fegyveres vagy rendvédelmi szerv állományában szerzett rendfokozat figyelembe vehető.
(5) Amennyiben az állomány tagja más fegyveres szerv állományában korábban teljesített szolgálatot, alapkiképzésben nem kell részesíteni.
15. § Az állományba vételi eljárás - a Hjt. 45. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak kivételével - az első rendfokozatba történő kinevezéssel, a szolgálati viszony létesítéséről készült állományba vételi okmány (szerződés) hatálybalépésével és a szolgálati beosztásba történő kinevezéssel fejeződik be.
16. § A Hjt. 43. §-ának (5) bekezdésében foglalt tájékoztatást legkésőbb a szolgálatteljesítés első napján, a (6) bekezdésében foglalt írásbeli tájékoztatást pedig az ettől számított 30 napon belül az állományilletékes parancsnok köteles megtenni.
17. § (1) A Hjt. 45. §-ában előírt próbaidő meghatározásánál biztosítani kell, hogy az állomány tagja a beosztásához előírt tanfolyami képzési kötelezettségét a próbaidő leteltéig teljesíteni tudja.
(2) A próbaidő tartamának meghatározásánál figyelembe kell venni az állomány tagjai fizikai alkalmasságának elbírálására és ellenőrzésére vonatkozó jogszabályban meghatározottakat.
(3) A próbaidő meghatározásánál a Hjt. által előírt kereteken belül törekedni kell a lehető legrövidebb időtartamra, amely nem lehet kevesebb egy hónapnál.

A pályázati rendszer (Hjt. 49. §-ához)

18. § (1) Az állomány tagja számára a kiszámítható és tervszerű előmenetel biztosítása érdekében - a kiválasztáson alapuló általános előmeneteli renden túl - pályázat alkalmazásával is lehetőséget kell adni az előmenetelre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázat lehetővé teszi a különböző szintű katonai szervezetek, fegyvernemek, illetve eltérő szakirányú elsősorban azonos szintű beosztások közötti átjárhatóságot is.
(3) Szolgálati beosztásra pályázatot nyíltan vagy az állomány tagjai számára zárt formában lehet kiírni.
19. § Az állomány tagjának beiskolázására akkor kerülhet sor, ha
a) az Előmeneteli Bizottság javaslatot tett az előmenetelre (beiskolázásra),
b) a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró előzetesen javasolta a pályázó beiskolázását, és
c) az állomány tagja sikeres felvételi vizsgát tett.
20. § (1) Szolgálati beosztásra zárt pályázatot olyan feltételekkel lehet kiírni, amely alapján a beosztás betöltése az áthelyezés szabályai szerint történik.
(2) Kivételes esetben szolgálati beosztásra zárt pályázat kiírására az előmeneteli rendszer keretei között is sor kerülhet, ebben az esetben az előmenetel és a pályázat szabályait együttesen kell alkalmazni.
21. § A pályázati kiírást a Honvédelmi Minisztérium központi lapjában közzé kell tenni.
22. § (1) A pályázat feltételeit - a beosztásra meghatározott követelmények alapján - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg.
(2) A pályázati kiírásnak általában az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a pályázatot kiíró szervezet megnevezését, székhelyét,
b) a szolgálat teljesítésének általános - külföldi szolgálat esetén különös - feltételeit,
c) a betöltendő beosztásba helyezés határozott vagy határozatlan időtartamát,
d) a beosztás megnevezését, a rendszeresített, speciális beosztás esetén az elérhető legmagasabb rendfokozatot,
e) a szolgálatteljesítés helyét,
f) a beosztással járó feladatok rövid leírását,
g) a beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegennyelv-ismeret, szakmai gyakorlat stb.), nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó kötelezettséget,
h) az esetlegesen előnyt jelentő körülményeket,
i) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,
j) a pályázat benyújtásának helyét, határidejét,
k) az elbírálás várható időpontját,
l) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát,
m) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét.
(3) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, illetve külön pályázati feltétel esetén a majdani munkájára vonatkozó elképzeléseit ismertető pályamunkát és a megpályázott beosztás betöltésével kapcsolatos esetleges feltételeit, igényét.
(4) A pályázathoz mellékelni kell a pályázati feltételekben meghatározott képesítési követelményeket igazoló bizonyítványok (oklevelek) hitelesített másolatát, az utolsó teljesítményértékelést és a pályázati felhívásban meghatározott egyéb okmányokat.
23. § Nyílt pályázat kiírása esetén - ha a kinevezésre javasolt pályázó nem az állomány tagja - a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
24. § A külföldi szolgálat ellátására kiírt pályázatot az arra vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak figyelembevételével kell elbírálni.
25. § A pályázat eredményéről - az okmányok egyidejű visszaküldésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásban értesíti a pályázót.
26. § A szolgálati beosztás ellátására benyújtott pályázat elbírálására a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 3-5 fős bírálóbizottságot jelöl ki, amelynek tagjai:
a) az állományilletékes parancsnok (vagy az általa megbízott vezető) mint a bizottság elnöke,
b) az illetékes személyügyi szerv megbízottja, illetve
c) szükség szerint az érintett fegyvernem, szolgálati ág képviselője vagy szakértő.
27. § A bizottság ülését a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által vezetett szervezet személyügyi szerve készíti elő. Ennek keretében:
a) összeállítja a pályázók névjegyzékét,
b) megvizsgálja, hogy a beérkezett pályázatok és mellékleteik megfelelnek-e a követelményeknek.
28. § (1) A bizottság ülése zárt, azon a bizottság elnökén, tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, vagy ha az szükséges, a pályázón kívül más nem vehet részt.
(2) A bizottság a pályázatok értékelése, illetve a pályázók személyes meghallgatása alapján foglal állást.
(3) Nem vehet részt a pályázat elbírálásában a pályázó, a pályázó hozzátartozója, valamint akitől annak tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.
(4) A bizottság határozatképes, ha ülésén az elnök és legalább két tag jelen van. A bizottság állásfoglalását nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez mellékelni kell a pályázók névjegyzékét és a bizottsági tagok megbízását. A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a bizottság ülésének helyét, időpontját, a bizottság jelen lévő tagjainak és a jegyzőkönyvvezetőnek a nevét,
b) a meghívott és megjelent pályázók nevét,
c) a bizottság tagjainak a pályázók alkalmasságára vonatkozó véleményét, a sorrendiséget illető állásfoglalását és annak rövid indokolását, valamint ezek összegezése alapján a bizottság javaslatát.
29. § (1) A pályázatra kiírt beosztás betöltéséről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró dönt.
(2) Ha a pályázat eredménytelen volt, új pályázatot lehet kiírni.
(3) A pályázat elbírálására jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által vezetett szervezet személyügyi szerve köteles a döntést követő 30 napon belül minden pályázót pályázata eredményéről értesíteni.
(4) A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a (3) bekezdésben meghatározott személyügyi szerv 5 évig köteles megőrizni.

IV. Fejezet

A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS, A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

(Hjt. 46-48. és 50-55. §-ához)
30. § Az állomány tagja a Honvédség feladataival összefüggő állami feladatok megvalósítása érdekében szolgálatteljesítésre a Hjt. 46. §-ának (3) bekezdésében felsorolt más szervhez a Hjt. 46. §-ának (2) bekezdése és a 47. §-a figyelembevételével, a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, beleegyezésével vezényelhető.
31. § (1) Ha az állomány tagjának vezénylését a más szerv vezetője kezdeményezi, akkor a kezdeményezést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell megküldeni.
(2) A rendelkezési állományba helyezésre és a más szervhez vezénylésre vonatkozó javaslatot a Honvédség központi személyügyi szerve készíti elő döntésre a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére.
(3) A rendelkezési állományba helyezés és a vezénylés időpontját a más szervnél történő munkába helyezéssel azonos naptári napban kell meghatározni.
(4) A Hjt. 46. §-a (3) bekezdésének i)-k) pontjaiban meghatározott, valamint a polgári oktatási és a polgári egészségügyi intézményekhez (a továbbiakban együtt: polgári szerv) vezényeltekre vonatkozó eltérő szabályokat e rendelet tartalmazza.
32. § (1) A Hjt. 46. §-ának (2) bekezdése szerint a polgári szervekkel kötött megállapodás tartalmazza különösen: a vezénylés célját, helyét, kezdő időpontját és időtartamát, a vezényeltet megillető járandóságok, juttatások biztosításának módját.
(2) A megállapodás személyügyi részét a Honvédség központi személyügyi szerve, a járandóságok, juttatások biztosítását tartalmazó részét a Honvédség központi pénzügyi szerve készíti el.
33. § A vezénylést a honvédelmi miniszter, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke (a továbbiakban: HVKF) határozatban, parancsban (a továbbiakban együtt: parancs) rendeli el, amely tartalmazza a vezényelt személyi adatait, a vezényléssel egyidejű rendelkezési állományba helyezést, a más szerv megnevezését, valamint a vezénylés időtartamát.
34. § A Hjt. hatálybalépését megelőzően polgári szervhez vezényeltek esetében a Hjt. 46. §-a, valamint e rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.
35. § A miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó más szervhez az állomány tagja szolgálati beosztás betöltése, illetve a részére meghatározott feladat végrehajtása céljából vezényelhető.
36. § (1) A miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó más szervhez történő vezénylés esetén, ha az szolgálati beosztás betöltésére vonatkozik, a kinevezés, áthelyezés szabályait is figyelembe kell venni.
(2) A 35. §-ban meghatározott szervhez történő vezénylés az állomány tagja szolgálati viszonyából fakadó kötelezettségeit és jogosultságait nem érinti. Vele szemben a vezénylés helyén a hatáskörrel rendelkező vezető a munkáltatói jogokat ugyanúgy gyakorolja, mintha a Honvédség állományában beosztásba helyezett (kinevezett) lenne.
37. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény állományába vezetőként, oktatóként, kettős jogállású hallgatóként történő vezénylés feltétele a sikeres pályázat is.
(2) Elnyert pályázat alapján a vezénylés a katonai felsőoktatási intézmény állományába
a) vezetői beosztás és oktatói munkakör esetén annak betöltése,
b) kettős jogállású hallgatói jogviszony létesítése esetén a képzés
időtartamára szól.
(3) A vezénylés tartama alatt a kettős jogállású hallgatók szolgálati viszonyára a Hjt., hallgatói jogviszonyára, valamint a velük kapcsolatos vezetői jogok gyakorlására a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény szabályai irányadók.
(4) A Hjt. 46. §-a (3) bekezdésének h) pontja szerint felsőoktatási intézménybe oktatóként vezényeltekre e rendelet 30-34. §-ában meghatározott rendelkezések az irányadók.
38. § Más szervhez a határozott időre szóló vezénylés legfeljebb 5 évi időtartamra történhet, ami egy alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. Ez nem vonatkozik az egészségügyi, illetve felsőoktatási intézményhez történő vezénylésre.
39. § A polgári szervhez vezényeltek más kereső foglalkozására a Hjt. 70. §-a rendelkezéseit kell alkalmazni, az engedélyezésre a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője jogosult.
40. § (1) A vezényeltet a más szervhez történt vezénylésének tartamára - szolgálati viszonyából eredően - az alábbi kötelezettségek terhelik:
a) a Honvédség által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálaton, valamint továbbképzésen való részvétel,
b) a Honvédségnél előírt egyenruha és felszerelési tárgyak beszerzése és tartása,
c) az állam- és szolgálati titok védelmére, az egyenruha viselésére, az állomány tagjára vonatkozó szabályok betartása.
(2) A vezényeltet a polgári szervhez történt vezénylésének tartama alatt - szolgálati viszonyából eredően - a Honvédségtől az alábbi jogosultságok illetik meg:
a) a Honvédségnél szolgálati beosztás betöltésére, illetve felsőoktatási intézménybe felvételre meghirdetett pályázaton való részvétel és sikeres pályázat esetén - a vezénylés megszüntetésével - beosztás betöltése, illetve tanulmányok folytatása,
b) a Hjt. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti rendfokozati előmenetel,
c) a Honvédség által nyújtott, illetőleg nyújtható lakhatási támogatás,
d) az állomány tagjait megillető egészségügyi ellátás,
e) az egyenruha, a kitüntetés és fegyver viselése az állomány tagjaira vonatkozó szabályok szerint,
f) évi utánpótlási ruházati illetmény.
(3) A vezényeltet a polgári szervnél az alábbi jogosultságok illetik meg:
a) a vezénylés elrendelésekor a honvédelmi pótlék beszámítása nélkül legalább olyan összegű illetmény, mint a vezénylést megelőző illetmény összege,
b) a Hjt. 47. §-a alapján a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlék,
c) a polgári szerv munkavállalóira érvényes illetmény-, bérrendszer szerinti kötelező illetmény-, béremelés,
d) a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó kedvezmények és támogatások, ha azokban a Honvédségtől nem részesült,
e) a vezényléssel kapcsolatos költségek (utazás, költözködés, szállás), valamint a szolgálat teljesítésével összefüggő kár megtérítése,
f) a polgári szervnél rendszeresített címek és más elismerési formák elnyerése, illetve azok viselése a polgári szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok szerint,
g) az egészségügyi szabadság tartamára távolléti díj,
h) a Hjt. 120. §-a szerinti jubileumi jutalom,
i) a Hjt. 119. §-a szerinti külön juttatás.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott illetmény, juttatások és térítések, valamint ezek közterhei - eltérő megállapodás hiányában - a polgári szervet terhelik.
(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti beiskolázáshoz az állomány tagját minősíteni kell.
41. § A más szerv vezetője az állomány tagjának fegyelemsértése vagy bűncselekménye, illetve azok elkövetésének alapos gyanúja esetén javaslatot tehet a vezénylés elrendelésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a vezényelt fegyelmi vétségének kivizsgálására, a felelősségre vonására, illetve a büntetőeljárás megindítására.
42. § (1) A vezénylés munkáltatói jogát gyakorló parancsnok (vezető) a más szerv vezetőjével történt egyeztetést követő megállapodás alapján megszünteti a vezénylést, ha
a) a megszüntetés a szolgálat érdekében vagy elnyert pályázat miatt szükségessé vált,
b) a vezényelt olyan fegyelemsértést, illetve bűncselekményt követett el, amit az arra illetékes szervezet jogerősen elbírált, és amely lehetetlenné teszi a más szervnél való további tevékenységet,
c) a vezénylés időtartama lejárt és a vezénylés meghosszabbítására nem került sor,
d) a vezényelt szolgálati viszonya megszűnt.
(2) A más szerv vezetője kezdeményezésére a megállapodás szerint meg kell szüntetni a vezénylést, ha
a) a vezénylés célja megszűnt,
b) a más szervnél bekövetkezett átszervezéssel a vezényelt feladatköre megszűnt,
c) a vezényelt a beosztásával járó kötelezettségeit bizonyítottan nem teljesíti, illetőleg nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy egészségi állapota olyan mértékben megromlott, hogy az nem teszi lehetővé a beosztás további ellátását.
(3) A vezényelt kérésére a vezénylés megszüntethető a beosztással, munkakörrel összefüggő feladatok, követelmények megváltozása vagy különös méltánylást érdemlő egyéni, illetőleg egészségügyi ok miatt. A kérelemről a más szerv vezetőjének egyetértésével 30 napon belül dönteni kell.
(4) A vezénylést az elrendelésre jogosult elöljáró parancsával kell megszüntetni.
(5) A vezénylés megszüntetése esetén - amennyiben az nem az (1) bekezdés b) pontja vagy a (2) bekezdés c) pontja miatt történt - az állomány tagját a viselt rendfokozatának megfelelő szintű szolgálati beosztásba kell, annak hiányában a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezési állományba vagy - ha arra jogosultságot szerzett - szolgálati nyugállományba, illetve tartalékos állományba lehet helyezni.
43. § (1) A más szervhez vezénylés megszüntetésére vonatkozó javaslatot a más szerv, illetve a Honvédség központi személyügyi szerve készíti elő, és 60 nappal az esedékességet megelőzően előterjeszti a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz.
(2) Ha a vezénylés időtartama alatt szolgálati viszony megszüntetésére kerül sor, egyidejűleg a vezénylés is megszűnik.
44. § (1) A Hjt. 48. §-ának (1) bekezdésében felsoroltak szerint az állomány más szervnél szolgálatot teljesítő tagját - a más szervhez történő vezénylés megszüntetésével egyidejűleg - a viselt rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba kell helyezni.
(2) A Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b), e) és f) pontja alapján szolgálatot teljesítők személyi ügyeinek intézését a vezénylési hely szerinti katonai szervezetnél kell végezni.
(3) A Honvédség rendelkezési állományába tartozók rendfokozati előmenetelére - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.

Áthelyezés

45. § (1) Az állomány tagjának szolgálati érdekből azonos beosztásba történő áthelyezését a szolgálati elöljáró kezdeményezésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendeli el.
(2) Az állomány tagja kérelmére más beosztásba áthelyezhető, amennyiben a kérelem a szolgálati érdekkel egybeesik, illetve az 51. §-ban meghatározott különös méltánylást érdemlő egyéni érdekek az áthelyezést indokolják. Áthelyezési kérelmet szolgálati úton írásban lehet előterjeszteni.
46. § Az áthelyezésre vonatkozó személyügyi javaslat megtétele előtt az állomány tagjával személyi beszélgetést kell lefolytatni. Amennyiben az áthelyezés más katonai szervezet állományába van tervezve, először a fogadó szervezetnél kell személyi beszélgetést lefolytatni az áthelyezéssel kapcsolatos körülmények - különös tekintettel a Hjt. 126. §-ában és e rendelet 51. §-ában meghatározottak - tisztázása érdekében. Az erről készült jegyzőkönyvet meg kell küldeni az állományilletékes parancsnoknak.
47. § (1) Az állomány tagjának áthelyezésére katonai, illetve szakképzettség-változás esetén akkor lehet intézkedni, ha
a) az állomány tagja rendelkezik az új beosztáshoz előírt szakképzettséggel (tanfolyami végzettséggel), vagy
b) vállalja annak megszerzését.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén a meghatározott képzettség megszerzéséhez szükséges tanulmányokat egy éven belül meg kell kezdeni és az oktatási intézmény rendes tanulmányi ideje alatt, eredményesen kell befejezni.
(3) Aki a (2) bekezdésben meghatározott időtartam alatt önhibáján kívül nem felel meg a képzettségi kötelezettségre vonatkozó előírásoknak, azt végzettségének megfelelő beosztásba vagy a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint rendelkezési állományba kell helyezni, egyéb esetben szolgálati viszonya a Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján szűnik meg.
48. § Ha az állomány legalább főtörzsőrmester, illetve százados rendfokozatot elért tagja áthelyezési kérelmét előmeneteli lehetőség hiánya miatt terjeszti elő, akkor a 47. §-ának (2) és (3) bekezdésében meghatározottakra is tekintettel kell eljárni.
49. § (1) Az áthelyezéseket - függetlenül attól, hogy azokra elöljárói kezdeményezés vagy kérelem miatt kerül sor - úgy kell tervezni, hogy arra a zászlósi vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztások, illetve helyőrségváltozás esetén általában szeptember 1-jei hatállyal kerüljön sor.
(2) Az előmeneteli rendszer tervszerű működtetése érdekében a (1) bekezdésben meghatározott beosztások esetén áthelyezésre évente február 1. és augusztus 31. között csak kivételes esetekben lehet intézkedni.
(3) Speciális beosztásból általános előmeneteli rendű beosztásba történő áthelyezéskor a viselt rendfokozatban eltöltött várakozási idő a maximális várakozási időt nem haladhatja meg.
50. § (1) Az állomány tagja beosztásából a szolgálat érdekében, illetve kérelemre - a szolgálati viszony megszüntetése és szüneteltetése, valamint a különös méltánylást érdemlő egyéni ok kivételével - csak akkor helyezhető át vagy nevezhető ki, ha kinevezése, áthelyezése óta legalább egy év eltelt.
(2) Az állomány tagjának - a kérelemre történő áthelyezés kivételével - más helyőrségbe történő áthelyezése esetén, a Honvédséggel szolgálati viszonyban álló házastársát vagy élettársát annak kérelme alapján át kell helyezni, vagy lehetőség hiányában vezénylésére, illetve a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezésére kell intézkedni.

Különös méltánylást érdemlő egyéni érdek

51. § (1) A Hjt. 51. §-ának (4) bekezdése szerint különös méltánylást érdemlő egyéni érdeknek kell tekinteni:
a) a szolgálati érdekkel megegyező tanulmányok folytatását, illetve az ezzel összefüggően benyújtott pályázatot,
b) a külszolgálattal összefüggésben elfogadott pályázatot, illetve a tervezett külszolgálatot megelőző egyéves időtartamot,
c) az olyan szociális következményt, amely az állomány tagjára, illetve közvetlen hozzátartozóira vonatkozóan bizonyíthatóan jelentős anyagi hátrányt jelent, illetve megakadályozza a közeli hozzátartozó eltartására, gondozására vonatkozó kötelezettség teljesítését,
d) ha a szolgálatteljesítés helyének változása miatt az állomány tagjának háztartásában élő alap-, közép-, illetve felsőfokú oktatási intézményben tanuló gyermeke(i) tanulmányaiból annak befejezéséig kevesebb mint egy év van hátra; vagy a megkezdett speciális (szak)képzés befejezéséhez szükséges időből 50%, vagy annál kevesebb van hátra; továbbá akkor, ha az oktatási intézményváltás igazoltan a gyermek egészségi, mentális állapotának romlását okozhatja,
e) ha az állomány tagja szolgálatteljesítési helyének változása miatt a közös háztartásában élő családtagok együttes költözése következtében igazolhatóan egészségromlás kockázata áll fent.
(2) A kinevezési, áthelyezési jogkört gyakorló elöljáró - egyéni kérelem alapján - kivételes esetekben dönthet az (1) bekezdésben megjelölteken túl is a különös méltánylást érdemlő egyéni érdek elfogadásáról.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

52. § (1) Az állomány tagjának alacsonyabb beosztásba helyezési kérelmét az általa betöltött beosztásba kinevezési jogkörrel rendelkező parancsnok bírálja el, a tervezett beosztás szerinti állományilletékes parancsnok állásfoglalásának figyelembevételével.
(2) Az alacsonyabb beosztásba helyezett kinevezését - beleegyezésével két éven belül lehet - legkésőbb öt év elteltével kezdeményezni kell.
(3) Alacsonyabb beosztásba helyezés esetén a várakozási időt az állomány tagjának viselt rendfokozatára vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
(4) Az alacsonyabb beosztásba helyezési kérelem nem teljesíthető, ha az állomány tagjának viselt rendfokozatához maximális várakozási időt rendszeresítettek és annak leteltéig két év vagy annál kevesebb időtartam van hátra.

Vezénylés

53. § Az ideiglenesen megüresedett beosztás vagy azzal járó feladatkör ellátására vezényelt állomány tagjának a viselt rendfokozata - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - nem lehet magasabb az adott beosztásra rendszeresített rendfokozatnál.
54. § (1) Az állomány tagjának vezénylésére a Hjt. 52. §-ának (3) és (4) bekezdésében foglalt eseteket kivéve csak szolgálati beosztás ellátásával történő megbízás, helyettesítés vagy beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásával történő megbízás egyidejű elrendelésével kerülhet sor.
(2) Ha a szervezeti egység vagy annak önálló szervezeti eleme a szolgálati feladatát kötelékben, a szolgálatteljesítés helyétől eltérő helységben hajtja végre, az az állomány tagjára vonatkozóan nem minősül vezénylésnek.
55. § (1) Az állomány tagját a vezénylésről annak kezdete előtt legkésőbb 30 nappal - halaszthatatlan szolgálati feladat esetét kivéve - tájékoztatni kell. A vezényléstől el kell tekinteni, ha azt az állomány tagja e rendeletben meghatározott különös méltánylást érdemlő egyéni érdekből kérte.
(2) A Hjt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján elrendelt vezénylés időtartama az egy évet nem haladhatja meg.
(3) Az állomány Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b), e) és f) pontja alapján rendelkezési állományban lévő tagja a szolgálat érdekében meghatározott feladat ellátására egy évig vezényelhető.
(4) Az egy évet meghaladó időtartamú külföldi szolgálat esetén - a Hjt. 46. §-ának (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az állomány tagját rendelkezési állományba kell helyezni.
56. § (1) A külföldi szolgálatra (képzésre) vezényelt kötelezettségeit, a szolgálattal járó, a hazainál kedvezőtlenebb körülményeket a Hjt. 52. §-ának (5) bekezdésében meghatározottakkal együtt kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak megállapítani.
(2) A külföldi szolgálatteljesítés időtartamát a várakozási időbe be kell számítani, azonban a maximális várakozási idő a külföldi szolgálat leteltéig - az állomány tagjának kérelmére - meghosszabbítható, amennyiben a maximális várakozási idő a külföldi szolgálatteljesítés befejezése előtt letelne.
57. § A vezénylés megszüntetése esetén - amennyiben az nem a 42. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti okból történt - az állomány tagját a viselt rendfokozatának megfelelő szintű szolgálati beosztásba kell, annak hiányában a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint rendelkezési állományba vagy - ha arra jogosultságot szerzett - szolgálati nyugállományba lehet helyezni.

Megbízás

58. § (1) A Hjt. 53. §-ának (2) bekezdése alapján az állomány tagja eredeti beosztása alól mentesítve akkor bízható meg más beosztás, illetve feladatkör ellátásával, ha rendelkezik az ahhoz szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel.
(2) Az állomány tagját eredeti beosztásának ellátása alól mentesítve megbízni eggyel magasabb vagy azonos rendfokozattal rendszeresített beosztás ellátásával az (1) bekezdés figyelembevételével lehet.
59. § (1) Az állomány tagját eredeti beosztásának ellátása mellett megbízni a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elemnél lehet. Ettől eltérő esetben a vezénylés és a megbízás szabályait együttesen kell alkalmazni.
(2) A megbízás munkáltatói jogát gyakorló parancsnok megbízás esetén köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a megbízás teljesítése az eredeti beosztással járó feladatok végrehajtásában ne okozzon indokolatlan késedelmet.
60. § (1) A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör ellátásával az állomány tagját az állományilletékes parancsnok bízza meg.
(2) A megbízást parancsban kell elrendelni, a megbízás - a (1) bekezdésben meghatározottak kivételével - határozatlan időre nem szólhat.
61. § A megbízás lejártát követő három hónapon belül újabb megbízás csak az állomány tagjának beleegyezésével rendelhető el.
62. § Szolgálati beosztáshoz nem tartozó az a feladatkör, amelynek végrehajtását jogszabály vagy utasítás rendeli el, és nem szerepel az állomány tagjának munkaköri leírásában.

Szolgálati viszony szüneteltetése

63. § (1) Ha az állomány tagját országgyűlési képviselői, főpolgármesteri, polgármesteri, illetve helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson a vonatkozó jogszabály alapján jelöltként nyilvántartásba veszik (a továbbiakban: jelölt) és jelöltként történt nyilvántartásba vételét a Hjt. 27. §-a szerint írásban bejelentette, az állományilletékes parancsnok előterjesztésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban intézkedik a jelölt szolgálati viszonyának szüneteltetésére.
(2) A szolgálati viszony szüneteltetéséről szóló parancs tartalmazza a szünetelés okát és annak kezdő napját.
(3) A szüneteltetés időtartamát a Hjt. 54. §-a (1) bekezdésének megfelelően kell megállapítani.
64. § (1) A jelöltet a szolgálati viszony szüneteltetésének kezdő napjától mentesíteni kell a szolgálati beosztással járó feladatok ellátása alól.
(2) Szolgálati viszony szüneteltetése miatt ideiglenesen megüresedett beosztást csak megbízás útján lehet ellátni.
65. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a szolgálati viszony folyamatosságát nem érinti. Ez idő alatt a szolgálati viszony - a méltatlanság esetét kivéve - felmentéssel nem szüntethető meg.
(2) A szünetelés időtartama a Hjt. 259. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szempontjából szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(3) A szolgálati viszony szünetelése - a Hjt. 126. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjai kivételével - a már megszerzett lakhatási támogatást nem érinti.
(4) Az állomány tagja a szolgálati viszony szünetelésének ideje alatt is jogosult a fegyveres szerv által fenntartott vagy támogatott egészségügyi intézményben az egészségügyi ellátás igénybevételére.
(5) Amennyiben a szerződéses szolgálati viszonyban vállalt időtartam a szüneteltetés időtartama alatt telik le, és annak meghosszabbítására korábban intézkedés nem történt, a szolgálati viszonyt a Hjt. 56. §-ának j) pontja alapján kell megszüntetni.
66. § (1) A szolgálati viszony szünetelésének kezdő napjától az állomány tagja illetményre, utánpótlási ruházati illetményre, étkezési és a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó egyéb költségtérítésre nem jogosult.
(2) Ha az állomány jelöltként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt a tisztségbe nem választották meg és a szervezeti egységénél az eredeti szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát, részére az (1) bekezdésben meghatározott illetményt és költségtérítést a szolgálati viszony szünetelése megszűnésének napjától számítva kell folyósítani.
67. § (1) Ha az állomány jelöltként indult tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, a szolgálati viszony szünetelésének befejezésére a visszalépés, illetve a meg nem választás hivatalos megállapítása napjával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró parancsban intézkedik.
(2) A mandátum igazolásának napjával fejeződik be a szolgálati viszony szünetelése annak esetében, akit a Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott valamely tisztségbe megválasztottak.

Szolgálati viszony meghosszabbítása

68. § (1) A szolgálati viszony Hjt. 55. §-a szerinti meghosszabbítását az állományilletékes parancsnok a szolgálat felső korhatárának elérése előtt egy évvel kezdeményezheti.
(2) Indokolt esetben a szolgálat érdekében az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérés engedélyezhető, de az hat hónapnál kevesebb nem lehet.
(3) A szolgálati viszony meghosszabbítása szolgálati érdekből akkor indokolt, ha a beosztás betöltése az adott szervezet működéséhez elengedhetetlenül szükséges, és a beosztás betöltése kinevezés, áthelyezés vagy megbízás útján nem biztosítható.
(4) A szolgálati viszony akkor hosszabbítható meg, ha az állomány tagja a szolgálat ellátására egészségileg, fizikailag és pszichikailag alkalmas.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott alkalmasságot a korhatáron túli szolgálat kezdeményezése előtt legfeljebb három hónappal, az elrendelést követően pedig évenként kell megállapítani.
(6) A szolgálati viszony meghosszabbítását személyi javaslati lapon kell kezdeményezni, melyhez csatolni kell az erről szóló személyi beszélgetés jegyzőkönyvét, az állomány tagjának kérelmét, az egészségügyi, fizikai és pszichikai vizsgálat ellenőrzéséről szóló igazoló lapot és három hónapnál nem régebbi minősítést.
69. § Az állomány tagjának a Hjt. 55. §-ának (1) bekezdése szerint meghosszabbított szolgálati viszonya a meghosszabbított szolgálati idő leteltével a Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján szűnik meg.
70. § A meghosszabbított szolgálati viszonyt az öregségi nyugdíjkorhatár elérése, illetve meghosszabbításra vonatkozó határozat lejárta előtt meg kell szüntetni:
a) ha azt az érintett kezdeményezi, vagy
b) ha a Hjt. 59. §-ában meghatározott feltételek valamelyike bekövetkezik.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

(Hjt. 56-68. §-ához)
71. § Ha a szolgálati viszony a Hjt. 56. §-ának f) pontjában meghatározottak miatt szűnik meg, az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 8 napon belül parancsban állapítja meg az ítélet jogerőre emelkedésének napjával.

Közös megegyezés

72. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését írásban az állomány tagja vagy az állományilletékes parancsnok kezdeményezheti.
(2) A szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó javaslatot személyi javaslati lapon kell megtenni a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére, a javaslathoz csatolni kell a személyi beszélgetésről készült jegyzőkönyvet és az állomány tagja által aláírt megállapodást.
(3) A megszüntetés kezdeményezését a megállapodás aláírásáig lehet visszavonni.
(4) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését bármelyik fél indoklás nélkül, írásban elutasíthatja.
73. § (1) A közös megegyezésről szóló megállapodást az állomány tagja és a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult elöljáró írja alá.
(2) Akinek a szolgálati viszonya közös megegyezéssel kerül megszüntetésre, és nyugdíjjogosultságot szerzett, azonban a nyugdíj folyósítását nem kéri, erről írásban nyilatkoznia kell.

Lemondás

74. § (1) A szolgálati viszonyról való lemondást az állományilletékes parancsnok útján írásban kell előterjeszteni.
(2) Az állományilletékes parancsnok - amennyiben nem rendelkezik a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói joggal - a lemondás benyújtásától számított 15 napon belül közvetlenül felterjeszti a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz a személyi javaslati lapot, a személyi beszélgetés jegyzőkönyvét és a lemondásról szóló nyilatkozatot.
(3) Ha a felek két hónapnál rövidebb lemondási időben állapodnak meg, a lemondási időt úgy kell meghatározni, hogy a személyügyi eljárás befejeződjön és a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó parancs a jogviszony megszűnése előtt kihirdetésre kerüljön, illetve a személyi járandóságok az utolsó munkában töltött napon kifizethetők legyenek.

Felmentés

75. § (1) A Hjt. 59. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt okok esetén a felmentés legkorábban az átszervezésre vonatkozó intézkedésben megjelölt időszak első napjával, legkésőbb az időszak utolsó napjával kezdődhet.
(2) Amennyiben az állomány tagjának felmentésére a Hjt. 59. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján kerülne sor a Hjt. 87. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.
76. § (1) A felmentésre vonatkozó javaslatot személyi javaslati lapon kell megtenni, melyhez csatolni kell a személyi beszélgetésről készült jegyzőkönyvet és - a Hjt. 59. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt eseteket kivéve - a felmentés okszerűségét bizonyító okmányokat.
(2) A felmentést - az állományilletékes parancsnok javaslata alapján - a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban kell megindokolni. A felmentés indoklása utólag nem módosítható, nem egészíthető ki.
77. § A törvényben meghatározott vagy a felek által külön megállapodásban rögzített felmentési időtartam módosítására a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancs közlését követően nincs lehetőség.
78. § A csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentési kötelezettséget az állományilletékes parancsnok a területileg illetékes munkaügyi szervezetnél köteles megtenni.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

79. § (1) A törvényi feltétel beálltának megállapítására az állományilletékes parancsnok személyi javaslati lapon tesz javaslatot, amelyhez csatolni kell a személyi beszélgetés jegyzőkönyvét és a szolgálati viszony megszűnésének okára vonatkozó dokumentumokat (másolatait).
(2) Amennyiben a szolgálati viszony megszűnésének időpontja előre nem tervezhető, az azzal kapcsolatos személyügyi eljárást az okról való tudomásszerzést követően soron kívül kell lefolytatni.

Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba

80. § (1) Más közszolgálati jogviszonyba áthelyezés az állomány tagjának kérelmére a más közszolgálati jogviszony létesítésére jogosult szerv vezetőjének egyetértésével, vagy annak kezdeményezésére, az érintett beleegyezésével történhet.
(2) Az áthelyezési eljárás keretében a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos személyügyi eljárást le kell folytatni.
(3) Az áthelyezésre vonatkozó személyi javaslatot az állományilletékes parancsnok szolgálati úton terjeszti elő döntésre a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak.
81. § (1) Az áthelyezés és a szolgálati jogviszony megszüntetésének hatályát ugyanazon naptári napban kell meghatározni.
(2) Az áthelyezési eljárás során a más szerv vezetőjének kérésére - az állomány tagja írásbeli hozzájárulása esetén - az érintett személyi okmánya a más szerv részére betekintésre megküldhető.
82. § Más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés ugyanazon közszolgálati szervnél is lehetséges.

Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyból

83. § Más közszolgálati jogviszonyból a Honvédség hivatásos vagy szerződéses állományába történő áthelyezést a szolgálati viszony létesítésére munkáltatói jogkörrel rendelkező elöljáró kezdeményezésére vagy az érintett kérelme esetén annak egyetértésével lehet végrehajtani.
84. § (1) Az áthelyezéssel kapcsolatos személyügyi eljárás során a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az áthelyezésre más fegyveres szerv állományában hivatásos szolgálatot teljesítők esetében kerül sor, az érintett katonai rendfokozatát - az adott szervnél viselt rendfokozatától függetlenül - a Hjt. és e rendelet előírásai szerint kell megállapítani.
85. § Amennyiben a közszolgálati jogviszonyok közötti áthelyezés a miniszter által irányított szervezetek között, illetve azokon belül jön létre, a 80-84. §-okban meghatározott szabályokat is alkalmazni kell.

Eljárási szabályok a szolgálati viszony megszűnése esetén

86. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó javaslatot az állományilletékes parancsnok - amennyiben nem rendelkezik a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó munkáltatói joggal - személyi javaslati lapon, szolgálati úton a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére terjeszti fel.
(2) A szolgálati viszony megszűnése előtt az állomány tagjával személyi beszélgetést kell lefolytatni.
(3) A szolgálati viszony megszüntetését a személyi állományra vonatkozó írásbeli parancsban kell megállapítani, amely tartalmazza különösen:
a) az érintett személy nevét, rendfokozatát, beosztását, személyi azonosító jelét, anyja nevét,
b) a szolgálati viszony megszüntetésének jogcímét, időpontját,
c) felmentés esetén a felmentés indokát,
d) a felmentés kezdetét és időtartamát,
e) a szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítésre vonatkozó intézkedést,
f) a tényleges szolgálatban eltöltött idő tartamát jogcímenként, a kedvezményes számításra jogosító időtartamok feltüntetésével,
g) az illetékes társadalombiztosítási szerv határozatát a nyugdíjjogosultság megállapításáról,
h) a nyugállományba és/vagy tartalékos állományba helyezést, más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezést,
i) a kapott lakhatási támogatásra való jogosultságra, illetve a jogosultság megszűnésére, valamint a megtérítési kötelezettségre vonatkozó tájékoztatást,
j) a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó tájékoztatást.
(4) A szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó parancsot legkésőbb az utolsó munkában töltött napon a Hjt. 7. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint az állomány tagjával közölni kell.
(5) Az állomány tagjának nyugállományba helyezését a miniszter által kijelölt szerv határozata alapján kell megállapítani, és a szolgálati viszony megszüntetésére vonatkozó parancsban a határozat számát fel kell tüntetni.

Az állományba való visszavétel

87. § A hivatásos állományba történő visszavételt a Hjt. 69. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével, az állandó lakóhely szerinti területileg illetékes Hadkiegészítő Parancsnokság toborzó irodájánál kell kezdeményezni.
88. § (1) Akinek a szolgálati viszonya a Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján szűnt meg a visszavételére vonatkozó személyügyi eljárást - kérelmére - a Honvédség központi személyügyi szerve folytatja le.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben az érintett részére beosztás nem biztosítható, visszavételével egyidejűleg a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezésére kell intézkedni.

Összeférhetetlenség

(Hjt. 70-71. §-ához)
89. § (1) A Hjt. 70. §-a (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott felmentés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha az összeférhetetlenség a szolgálati viszony módosítására vonatkozó egyéb intézkedéssel nem szüntethető meg, illetve az érintettek részére méltánytalan hátránnyal járna.
(2) Szolgálati viszony létesítése, illetve módosítása következtében kialakuló összeférhetetlenség alóli felmentést a jogviszony létesítésére, illetve módosítására vonatkozó személyügyi eljárás megindítása előtt kell megkérni.
(3) A felmentésre vonatkozó miniszteri engedély addig érvényes, ameddig az érintett személyek a felmentésben szereplő beosztásukat (munkakörüket) töltik be.
(4) Az állományilletékes parancsnok a szolgálati érdekre tekintettel az érintettek előzetes tájékoztatása után kezdeményezheti a felmentés visszavonását.
90. § (1) A Hjt. 70. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedélyt vissza kell vonni, ha az állomány tagja szolgálati kötelezettségeiből adódó feladatait bizonyíthatóan a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony miatt nem megfelelően látja el.
(2) A Hjt. 70. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti kérelem alapján az állományilletékes parancsnok köteles megvizsgálni, hogy a kérelemben megjelölt tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hjt. 70. §-ának (6) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. Az állomány tagjának nyilatkoznia kell arról, hogy a Hjt. 70. §-ának (6) bekezdésében megjelölt okok nem állnak fenn.
(3) Az engedélyt a személyi anyaggyűjtőben kell elhelyezni.
(4) A kiadott engedélyekről és a bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységekről katonai szervezetenként nyilvántartást kell vezetni.
(5) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a Hjt. 70. §-ában és e rendeletben meghatározottakon kívül a más szerv munkavállalóira vonatkozó rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.
(6) Az állomány tagja a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett folytatható más kereső foglalkozása szüneteltetését vagy megszüntetését is köteles bejelenteni.

Vagyonnyilatkozat

(Hjt. 72-73. §-ához)
91. § (1) A Hjt. 72. §-ában meghatározottak szerint nyilatkozattételi kötelezettségről az állomány tagjának személyügyi alapnyilvántartását kezelő szervezet vezetője köteles az érintettet tájékoztatni.
(2) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezett beosztásokba történő kinevezés előtt az érintett személynek a vagyonnyilatkozatot el kell készíteni, és legkésőbb a kinevezést megelőző munkanap az állományilletékes parancsnok részére át kell adni.
(3) A nyilatkozattételre kötelezettek vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a személyügyi alapnyilvántartást végző katonai szervezet személyügyi vezetőjénél tárolni.
(4) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 22/A. §-ának (13) bekezdésében a munkáltatói jogkör gyakorlója alatt - ez esetben - a személyügyi alapnyilvántartást végző katonai szervezet parancsnokát kell érteni.

VI. Fejezet

ELŐMENETEL

(Hjt. 78-90. §-ához)
92. § (1) Az állományilletékes parancsnok és az illetékes személyügyi szerv vezetője együttesen kötelesek biztosítani, hogy az állomány tagja az előmeneteléhez szükséges követelményekről megfelelő tájékoztatást kapjon.
(2) Az előmenetelt az általános beosztások és a speciális beosztások két elkülönülő rendszerében, de együttesen kell biztosítani, a két előmeneteli rendszer között folyamatos átjárási lehetőséggel.
(3) Előmenetel a magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba történő kinevezés.
(4) A speciális beosztást betöltők esetében a rendszeresített rendfokozaton az állomány tagjának viselt rendfokozatát kell érteni, függetlenül a beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozattól és a pillanatnyi illetménybesorolástól.
93. § (1) Az előmenetelhez kapcsolódó személyügyi munkát minden önálló állománytáblával (munkaköri jegyzékkel) rendelkező szervezeti egységnél éves tervben kell meghatározni.
(2) Az előmenetelhez kapcsolódó személyügyi tevékenység időszaka évente szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-éig tart.
(3) A magasabb beosztásokba történő kinevezésekre minden évben szeptember 1-jei hatállyal kell intézkedni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni - a tisztesi, az őrmesteri, a törzsőrmesteri és a főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendszeresített beosztások kivételével - csak rendkívül indokolt esetben lehet. Az év közben megüresedő beosztások ellátását elsősorban megbízás és vezénylés útján kell ideiglenesen biztosítani.
94. § (1) A Hjt. 89. §-a szerinti előmeneteli bizottságok (a továbbiakban: EB) első ízben 2002. szeptember 1-jétől parancsban kell kijelölni.
(2) Az EB elnökből és bizottsági tagokból áll, létszáma 5-7 fő, melyet az érintett állomány számának megfelelően a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határoz meg.
(3) Az EB-ok kijelölésénél törekedni kell a szervezeti tagozódás szerinti arányos képviseletre.
(4) Az EB elnökét és tagjait lehetőleg a kiválóan alkalmas minősítéssel (teljesítményértékeléssel) rendelkező állományból kell kijelölni. Az EB-ot az elnök hívja össze.
(5) Az EB-ok tagjai kérhetik kijelölésük visszavonását.
(6) Az EB-ok tagjait vissza kell hívni, amennyiben fenyítés hatálya alatt állnak, illetve fel kell függeszteni, ha ellenük fegyelmi vagy büntetőeljárás indult.
95. § (1) Tábornoki EB működik a Honvédelmi Minisztériumban, melynek tagjait a HVKF és a közigazgatási államtitkár (a továbbiakban: KÁT) javaslatára a honvédelmi miniszter jelöli ki.
(2) Tiszti EB-ok működnek a Honvédelmi Minisztériumban rendfokozatonként főhadnagytól ezredesig, melyeknek elnökeit és tagjait a KÁT előzetes egyetértésével a HVKF jelöli ki.
(3) Zászlósi, törzszászlósi és főtörzszászlósi EB-ok működnek a Szárazföldi Parancsnokságon, a Légierő Parancsnokságon, az Összhaderőnemi Logisztikai és Támogató Parancsnokságon, a Budapesti Helyőrség Parancsnokságon és a Hadkiegészítő és Kiképző Parancsnokságon, melyeknek elnökét és tagjait a parancsnok parancsban jelöli ki.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott EB-okat kell működtetni a Honvédelmi Minisztériumban az ott felsorolt szervezetek alárendeltségébe nem tartozó zászlósi állomány előmenetelének biztosítása érdekében, melynek elnökét és tagjait a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője jelöli ki.
(5) Rendfokozatonként egy-egy EB-ot kell működtetni az önálló állománytáblás katonai szervezeteknél, a tisztesi és tiszthelyettesi állomány előmenetelének biztosítása érdekében, melyeknek elnökét és tagjait az állományilletékes parancsnok jelöli ki.
(6) Azon katonai szervezeteknél, ahol az egy-egy rendfokozathoz tartozók létszáma nem éri el a 25 főt, állománykategórián belül összevont EB-ot lehet létrehozni.
(7) Azon katonai szervezeteknél, ahol az állomány rendfokozati összetétele miatt a Hjt. 89. §-ának (6) bekezdésében foglaltak nem biztosíthatók, a rendfokozati követelményektől egy rendfokozattal felfelé el lehet térni.
(8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál tiszti, zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozatonként önálló EB-ok működnek, melyeknek elnökét és tagjait a főigazgatók jelölik ki.

Az előmeneteli bizottságok működési rendje, eljárási szabályai

96. § (1) Az EB-ok évente január 10. és február 20. között végzik munkájukat.
(2) Az alezredesi EB évente január 25-éig külön rangsorolja azokat az őrnagyokat, akik az alezredes rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség megszerzése érdekében oktatási intézményi felvételre pályáznak.
(3) A középfokú katonai oktatási intézmény keresztféléves oktatási rendjében végzett őrmesterek előmenetelének biztosítása érdekében a törzsőrmesteri előmeneteli bizottságot az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően is működtetni kell.
(4) Az EB-ok elnöke és tagjai az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül, feladatuk konkrét végrehajtásának időtartamára mentesülnek beosztásukból eredő szolgálati kötelmeik ellátása alól és más tevékenységgel nem bízhatók meg, nem vezényelhetők.
(5) Az EB-ok részére a munkafeltételeket a kijelölésükre jogosult parancsnok köteles biztosítani. Az EB-ok szakmai felkészítéséért és tevékenységükhöz szükséges személyügyi okmányok és információ biztosításáért az illetékes személyügyi szerv vezetője a felelős.
97. § (1) Az EB-ok az állomány tagjairól készült minősítés (teljesítményértékelés) alapján az adott rendfokozatra vonatkozó abszolút előmeneteli rangsort állapítanak meg.
(2) Az EB-ok kötelesek figyelembe venni az adott évre kiadott irányelveket, amely alapján az állomány tagjának minősítésében (teljesítményértékelésében) szereplő pontértéket súlyozással korrigálják. További pontegyenlőség esetén a rangsort a szöveges értékelések figyelembevételével kell megállapítani. Az előmeneteli rangsor tartalmazza a rangsorolt katona nevét, rendfokozatát, a jogviszony és a beosztás jellegét, munkakör azonosítóját, az elért és a korrigált pontértéket. A rangsort a korrigált pontérték csökkenésének sorrendjében kell felállítani.
(3) Az EB-ok egy előmeneteli rangsort készítenek, függetlenül attól, hogy az értékelt általános vagy speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztást tölt be.
(4) Amennyiben az állomány tagjának viselt rendfokozata saját kérelmére történt alacsonyabb beosztásba helyezés következtében eltér a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, az előmenetel szempontjából a beosztásához rendszeresített rendfokozat alapján kell rangsorolni.
(5) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját minden esetben a viselt rendfokozatának megfelelő EB rangsorolja.
(6) Az EB tevékenységéről részletes jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság felkészítésével és működésével kapcsolatos tapasztalatokat, a munkája során figyelembe vett szempontokat. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a bizottság elnöke és tagjai által hitelesített rangsort.
(7) Az EB által készített jegyzőkönyvet az illetékes személyügyi szerv vezetőjének kell átadni hitelesítés és megőrzés céljából. A jegyzőkönyveket a személyügyi szervnél 5 évig kell őrizni, ezt követően a levéltári anyagokra vonatkozó eljárás szerint kell tárolni.
(8) Az EB által készített rangsor az adott rendfokozatra vonatkozó következő évi rangsor elkészítéséig hatályos.
(9) Az állomány tagja, valamint kérésére a Hjt. 33. §-ának (5) bekezdése szerinti érdek-képviseleti szerv az EB-ok által készített rangsorba az állomány adott tagjának vonatkozásában betekinthet.

Az állomány tagjának teljesítményértékelése

98. § (1) Az állomány tagjairól a teljesítményértékelést minden év október 15. és november 15. között kell elkészíteni. A teljesítményértékelési lapot a 3. számú melléklet tartalmazza. Az éves teljesítményértékelést az állomány tagjának közvetlen szolgálati elöljárója készíti, és az értékelő közvetlen szolgálati elöljárója hagyja jóvá. A HVKF és a KÁT közvetlen alárendeltségébe tartozók teljesítményértékelését a vezérkari főnökhelyettes, illetve a helyettes államtitkárok készítik és a HVKF, illetve a KÁT hagyja jóvá.
(2) Nem kell teljesítményértékelést készíteni az állomány tagjáról amennyiben a tárgyévben róla minősítés készül, ha szolgálati viszonya megszüntetésére intézkedés történt, vagy a megszüntetésre vonatkozó eljárás megkezdődött.
(3) Az állomány tagjának teljesítménye akkor értékelhető, ha beosztását legalább 6 hónapja betölti. A parancsnok(vezető) - akadályoztatása esetén a helyettes - akkor készíthet teljesítményértékelést beosztottjáról, ha az értékelt legalább 6 hónapot a közvetlen irányítása alatt dolgozott.
(4) Amennyiben az értékelő személye év közben megváltozik, vagy az értékelt új beosztásba kerül és a teljesítményértékelés időpontjáig 6 hónapnál kevesebb időtartam van hátra, a teljesítményértékelést a beosztás átadása előtt el kell készíteni.
(5) Értékelési időszakként a teljesítményértékelés időpontját megelőző egy évet kell figyelembe venni.
(6) Az éves teljesítményértékelés során értékelni kell az állomány tagjának feladatmegvalósítási képességeit, szakmai felkészültségét és általános személyi jellemzőit.
99. § (1) Ha a teljesítményértékelés összesített pontszáma kevesebb mint 40, vagy a szakmai felkészültségének értékelése nem megfelelő, illetve négy értékelési területen nem megfelelő, az értékelést végző elöljáró más beosztásba áthelyezést vagy egészségügyi, pszichikai alkalmassági vizsgálatot, illetve a Hjt. 88. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján minősítést kezdeményez.
(2) A minősítésre nem kötelezett állomány esetében - ha a katona minimális várakozási ideje a következő év szeptember 1. előtt lejár és az éves teljesítményértékelés során legalább „alkalmas” értékelést kap - a teljesítményértékelési lapot meg kell küldeni az illetékes EB-hoz.
(3) Az állomány speciális beosztást betöltő tagjáról készült teljesítményértékelést - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csak az állományilletékes parancsnok intézkedésére vagy az állomány tagjának kérésére kell az illetékes EB részére megküldeni.
(4) Amennyiben az állomány tagjának a viselt rendfokozatához előírt minimális várakozási idő a kinevezés tervezett ideje előtt lejár, a teljesítményértékelést a 98. § (1) bekezdésében meghatározott időponttól eltérően a beosztásában eltöltött 6 hónap letelte után kell elkészíteni.
100. § (1) Amennyiben az állomány tagjáról a tárgyévben az éves teljesítményértékelés nem készíthető el, az indok pontos meghatározásával jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az utolsó teljesítményértékeléshez csatolni kell. Az előmenetel szempontjából ebben az esetben az utolsó teljesítményértékelést kell figyelembe venni.
(2) Az éves teljesítményértékelést a következő minősítés elkészítéséig, de legalább 5 évig a személyi anyaggyűjtőben kell tárolni.
(3) Amennyiben az állomány tagja a teljesítményértékelés ellen szolgálati panaszt terjesztett elő, a teljesítményértékelés a panasz elbírálásáig nem vehető figyelembe.
(4) A teljesítményértékelés ellen benyújtott szolgálati panaszt a személyügyi eljárás keretében úgy kell elbírálni, hogy az állomány tagjának teljesítményértékelése legkésőbb január 15-éig az EB-hoz beérkezhessen.

Vezetői értékelés

101. § (1) A vezetői értékelési lapot a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) Vezetői értékelést kell készíteni kétévenként:
a) kötelékben lévő zászlóalj (osztály) parancsnokokról,
b) önálló állománytáblával (munkaköri jegyzékkel) rendelkező zászlóalj vagy magasabb, illetve annak megfelelő szervezetek állományilletékes parancsnokairól (vezetőiről) és helyetteseikről,
c) a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetőiről és csoportfőnökeiről, helyetteseikről, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok velük azonos jogállású vezetőiről.
(3) A vezetői értékelést a közvetlen szolgálati elöljáró állítja össze és az értékelő közvetlen szolgálati elöljárója hagyja jóvá. A vezetői értékelést önértékeléssel kell kiegészíteni, melyet az értékelt vezető készít.
(4) A vezetői értékelés nem része az éves teljesítményértékelésnek és a minősítésnek, azonban az előmenetel tervezésekor annak eredményét a vezetői kiválasztás szempontjából figyelembe kell venni.
(5) A vezetői értékelést az esedékesség évében, október 15. és november 15. között kell elkészíteni.
(6) A HVKF és a KÁT közvetlen alárendeltségébe tartozók vezetői értékelését a vezérkari főnökhelyettes, illetve a helyettes államtitkárok készítik és a HVKF, illetve a KÁT hagyja jóvá.

Minősítés

102. § (1) Az állomány minősítésre kötelezett tagjának feladatmegvalósítási képességeit, szakmai felkészültségét és általános személyi jellemzőit a Hjt. 88. §-ában meghatározott esetekben minősítés formájában kell értékelni. A minősítési lapot az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A minősítéseket minden év október 15. és november 15. között kell elkészíteni az állomány azon tagjairól, akik esetében a törvény 88. §-ában előírt feltétel a következő naptári év szeptember 1-jéig teljesül.
(3) A HVKF és a KÁT közvetlen alárendeltségébe tartozók minősítését a vezérkari főnökhelyettes, illetve a helyettes államtitkárok készítik és a HVKF, illetve a KÁT hagyja jóvá.
103. § (1) A minősítéseket a korábbi - az előző minősítés óta készített - éves teljesítményértékelések felhasználásával kell elkészíteni, a lényeges eltérést szövegesen indokolni kell.
(2) A minősítést kettő példányban kell elkészíteni, egy példányt a következő minősítés elkészítéséig a személyi anyaggyűjtőben kell tárolni, egy példányt pedig az állomány tagjának kell átadni.
(3) Az állomány tagjának minősítését meg kell küldeni az illetékes EB-nak, amennyiben az érintett legalább „alkalmas” értékelést kap.
(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagjáról készült minősítést - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csak az állományilletékes parancsnok intézkedésére vagy az állomány tagjának kérésére kell az illetékes EB részére megküldeni.
(5) Az állomány őrnagyi rendfokozattal rendelkező tagját, amennyiben az éves teljesítményértékelés során kiváló értékelést kapott - kérelmére - az előmeneteléhez szükséges iskolai végzettség megszerzése céljából az őrnagyi rendfokozatban eltöltendő minimális várakozási idő letelte előtt kettő évvel minősíteni kell.
(6) Az állomány tagját négyévenként kell minősíteni, ha olyan beosztásban teljesít szolgálatot, amelyhez a törvényben nincs várakozási idő meghatározva.
104. § (1) Két minősítés közötti időszakban az állomány minősítésre kötelezett tagja előmenetelre az utolsó teljesítményértékelés alapján hozható javaslatba. Az utolsó minősítéshez képest a lényeges eltérést szövegesen indokolni kell.
(2) Amennyiben az állomány tagja a minősítés ellen szolgálati panaszt terjeszt elő, a minősítés a panasz elbírálásáig nem vehető figyelembe.
(3) A minősítés ellen benyújtott szolgálati panaszt a személyügyi eljárás keretében úgy kell elbírálni, hogy az állomány tagjának minősítése legkésőbb január 15-éig az EB-hoz beérkezhessen.

Az előmenetelhez kapcsolódó személyügyi szaktevékenység

105. § (1) Az önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezetek személyügyi szervei a tárgyév szeptember 15-ei helyzetnek megfelelően részletes kimutatást készítenek állománykategóriánként és rendfokozatonként a feltöltetlen beosztásokról.
(2) A tiszti rendfokozattal rendszeresített feltöltetlen beosztások jegyzékét a Honvédség központi személyügyi szerve, a zászlósi rendfokozatokkal rendszeresített feltöltetlen beosztások jegyzékét a 95. § (3) bekezdésében megnevezett személyügyi szervek részére évente szeptember 30-áig meg kell küldeni.
106. § (1) A személyügyi szervek az éves teljesítményértékelések és minősítések elkészítésére tervet készítenek, melyet az állományilletékes parancsnok hagy jóvá.
(2) A személyügyi vezető kiképzési foglalkozás keretében felkészíti a teljesítményértékelést és minősítést készítő állományt.
107. § (1) Az előmenetel tervszerű biztosítása érdekében az azonos beosztásba történő áthelyezéseket és a kérelemre történő alacsonyabb beosztásba helyezéseket szeptember 1. és a következő év február 1. között úgy kell megtervezni, hogy azok lehetőleg szeptember 1-jei hatállyal kerüljenek végrehajtásra.
(2) Az önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezetek személyügyi szervei február 15-éig pontosítják a tárgyév szeptember 1-jén üres vagy addig megürülő beosztások rendfokozatonkénti jegyzékét, és megküldik az EB-okat működtető elöljáró szervek részére.
(3) A katonai oktatási intézmények alapképzésében részt vevő, a polgári oktatási intézményekben ösztöndíjasként tanuló, illetve az egy évet meghaladó nappali tagozatos képzésen részt vevő és a tárgyévben tanulmányaikat befejező hallgatók beosztását a Honvédség központi személyügyi szerve - a katonai tanintézetek személyügyi szervei, a HM hivatalai és háttérintézményei személyügyi szervei és a HVKF-nek közvetlenül alárendelt szervek bevonásával - minden év március 31-éig megtervezi.
(4) Az előmenetel szempontjából figyelembe vehető, a 6. számú melléklet szerint kitöltött éves teljesítményértékeléseket és minősítéseket a személyügyi szervek - szakmai ellenőrzés után - rendfokozatonkénti bontásban, névjegyzékkel évente november 30-áig közvetlenül megküldik az illetékes EB szerinti személyügyi szervnek. A névjegyzékhez csatolni kell az állomány tagjáról a személyügyi szervek által felfektetett „Előmenetel Tervezési Lapot” (7. számú melléklet).
108. § (1) A tárgyévben feltölthető üres beosztások jegyzékét az illetékes személyügyi szerv előterjesztése alapján az éves humánpolitikai irányelvek figyelembevételével a kinevezésre jogosult elöljáró március 1-jéig hagyja jóvá.
(2) A felsőfokú nappali tagozatos képzésre beiskolázásra javasoltak névjegyzékét - az EB által felállított rangsor és a beiskolázásra vonatkozó keretszámok figyelembevételével - a HVKF február 5-éig hagyja jóvá.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott és jóváhagyott névjegyzéket a Honvédség központi személyügyi szerve évente február 15-éig megküldi az állományilletékes parancsnoknak, aki köteles az állomány tagját február 20-áig tájékoztatni.
109. § (1) Az illetékes személyügyi szervek az EB-ok által felállított rangsor figyelembevételével megtervezik az egyes beosztásokra vonatkozó kinevezési javaslatokat.
(2) Előmenetel szempontjából az állomány tagjára csak akkor tehető javaslat, ha az érintettet az illetékes EB rangsorolta.
(3) A kinevezési javaslatot az EB rangsora, a feltölthető beosztások jegyzéke és az állomány tagjáról készített előmenetel tervezési lap alapján kell elkészíteni. A javaslat kialakításánál figyelembe kell venni az állomány tagjának korábbi beosztásait, a beosztás megtervezéséhez megadott kiegészítő információkat, de az EB által felállított rangsortól a tervezett beosztáshoz szükséges követelmények és feltételek megléte esetén nem lehet eltérni.
(4) Az előmenetelre vonatkozó javaslat kezdeményezése előtt a kinevezési hatáskörrel rendelkező elöljáró megvizsgáltatja a tervezett személyi döntés hatását az állomány tagja szolgálati és életkörülményeire vonatkozóan, különös tekintettel a Hjt. 126. §-ában és e rendelet 51. §-ában foglaltakra.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottakkal kapcsolatos információkat az érintett állományilletékes parancsnokok bocsátják a személyügyi szervek rendelkezésére.
(6) Bármely rendfokozattal rendszeresített beosztásba csak az állomány azon tagja nevezhető ki, aki a tervezett beosztásnál eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be.
(7) Az előmenetelre vonatkozó javaslatok megtervezésénél törekedni kell arra, hogy a szerződéses legénységi állomány, valamint a tiszthelyettesek esetében az új beosztás lehetőleg az adott helyőrségen belül kerüljön megtervezésre.
(8) Az előmenetelre vonatkozó javaslat megtervezésénél - helyőrség változás esetén -, amennyiben az érintett házastársa vagy élettársa is az állomány tagja, kérelemre egyidejűleg intézkedni kell annak áthelyezésére, lehetőség hiányában vezénylésére vagy a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezésére.
110. § (1) A minősítés vagy a teljesítményértékelés eredményétől függetlenül előmenetel szempontjából az állomány tagjára nem tehető javaslat, amennyiben a kinevezés tervezett időpontjában rendfokozatát érintő jogerős bírósági büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll.
(2) A Hjt. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott esetekben az állomány tagjának ügye akkor terjeszthető az EB elé, ha ügyének lezárása december 31-éig megtörtént. A fenti időpont után bekövetkezett esetekben az állomány tagját a következő évi előmenetelnél kell figyelembe venni.
111. § A kinevezésre javasoltak névjegyzékét és az előmenetel tervezési lapot az állományilletékes katonai szervezetek részére március 31-éig kell megküldeni. A névjegyzéket úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmazza:
a) a katonai szervezet feltöltetlen beosztásaiba a saját állományból kinevezésre javasoltakat,
b) az adott katonai szervezet állományából más katonai szervezet állományába kinevezésre javasoltakat,
c) az adott katonai szervezet állományába tartozó, de a tárgyévben előmenetelre nem tervezetteket,
d) az adott katonai szervezet állományába más szervezet állományából kinevezésre tervezetteket.
112. § (1) A kinevezéssel kapcsolatos személyügyi eljárást a szolgálati hely szerinti katonai szervezetnél kell lefolytatni.
(2) A személyügyi eljárás során az állomány tagjával közölni kell:
a) az illetékes EB rangsorra vonatkozó döntését,
b) tervezett beosztásának konkrét megnevezését,
c) kinevezésének várható időpontját,
d) át- vagy továbbképzési kötelezettségét,
e) a tervezett beosztás ellátásával kapcsolatos juttatásokat, járandóságokat, azok biztosításának rendjét, valamint az egyéb körülményeket.
(3) Az állomány tagja a személyével kapcsolatos elgondolás ismertetését és tervezett előmenetelének elfogadását az előmenetel tervezési lapon aláírásával igazolja.
(4) A kinevezési javaslat elfogadását követően - amennyiben a kinevezés helyőrségváltással jár - az új szolgálati beosztás ellátásával kapcsolatos juttatások, ellátások és jogosultságok biztosításának módját az előmenetel tervezési lapon rögzíteni kell.
(5) Az állomány tagjával személyi beszélgetést kell lefolytatni, amennyiben a tervezett beosztását az 51. §-ban meghatározott különös méltánylást érdemlő egyéni érdekből nem fogadja el.
(6) A személyügyi szervek a kinevezésre javasoltak pontosított névjegyzékét, az előmenetel tervezési lapokat és a személyi beszélgetésről készült jegyzőkönyveket a hatáskörrel rendelkező elöljáró szerv részére április 30-áig megküldik.
113. § (1) Az illetékes személyügyi szerv vezetője az előmeneteli eljárásról folyamatosan tájékoztatja a kinevezési jogkört gyakorló elöljárót.
(2) A személyügyi szervek az állományilletékes katonai szervezetekkel pontosított kinevezési névjegyzékek alapján rendfokozatonként összesített kinevezési névjegyzéket készítenek.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezési névjegyzék jóváhagyásával intézkedik a kinevezésekre.
(4) Az illetékes személyügyi szervek a jóváhagyott kinevezési jegyzék alapján tájékoztatják az állományilletékes parancsnokokat a kinevezésekre vonatkozó döntésről, amely után az állományilletékes parancsnokok megteszik a szükséges intézkedéseket a megfelelő élet- és munkakörülmények biztosítása céljából.
(5) A kinevezésre vonatkozó személyügyi parancsokat az állomány tagjaival évente július 31-éig ismertetni kell. Amennyiben a kinevezés nem szeptember 1-jei hatállyal történik, akkor is biztosítani kell, hogy az állomány tagjára vonatkozó intézkedés az abban megjelölt hatály előtt 30 nappal kihirdetésre kerüljön.
114. § (1) Az előmenetelhez szükséges tanfolyamok beiskolázási igényeit az állományilletékes katonai szervezetek évente április 30-áig megküldik a tisztek vonatkozásában a Honvédség központi személyügyi szerve, a zászlósok, tiszthelyettesek és tisztesek vonatkozásában az MH Hadkiegészítő és Kiképzési Parancsnokság, valamint a Honvédelmi Minisztérium oktatással foglalkozó központi szerve részére.
(2) A tanfolyamokat úgy kell szervezni, hogy általában évente június 30-áig befejeződjenek. A beiskolázásnál az adott évben kinevezésre tervezetteken túl az állomány azon tagja is tervezhető, akit az EB előmenetelre alkalmasnak talált és rangsorolt, de kinevezése a tárgyévben nincs tervezve.
(3) Amennyiben az új beosztásba történő kinevezéshez átképzési kötelezettség kapcsolódik, az átképző tanfolyamot a kinevezés időpontja után is el lehet végezni.
115. § Az állomány tagját, amennyiben az előmenetel Hjt.-ben meghatározott alapfeltételeinek megfelel, az előmenetel szempontjából minden évben figyelembe kell venni. Ezenfelül a szükséges feltételek megléte esetén tervezni kell az állomány azon tagjainak előmenetelét, akiknek a viselt rendfokozatukhoz maximális várakozási idő van rendszeresítve és annak leteltéig egy év van hátra.
116. § (1) Az állomány tagja a törvényben biztosított előmeneteli lehetőségről írásban lemondhat. A lemondás következményeiről az állomány tagját 30 napon belül írásban tájékoztatni kell.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott lemondást legkésőbb a minősítés (teljesítményértékelés) ismertetésétől számított 15 nap elteltéig lehet megtenni.
(3) Az állomány előmenetelről lemondott tagjának elkészített minősítését (teljesítményértékelését) - annak eredményétől függetlenül - nem kell az EB-ok részére átadni.
(4) Az előmeneteli lehetőségről történő lemondás a következő év szeptember 1-jéig hatályos, annak visszavonására nincs lehetőség.
(5) Az előmenetel szempontjából nem kell figyelembe venni a szerződéses állomány azon tagját, akinek vállalt szolgálati ideje a minősítés (teljesítményértékelés) elkészítését követő naptári évben megszűnik.

VII. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI IGAZGATÁS

117. § A személyügyi igazgatás tartalma:
a) az állomány biztosításának tervezésével, toborzásával, beosztásba helyezésével, előmenetelével, kinevezésével, áthelyezésével, alacsonyabb beosztásba helyezésével, szolgálati viszonya szüneteltetésével, megszüntetésével, képzésével, pályáztatásával és tevékenységének értékelésével kapcsolatos előkészítői, szervezői, irányítási és ellenőrzési feladatok végzése,
b) a munkáltatói jogokat gyakorló elöljáró döntéseinek előkészítése és végrehajtása,
c) az állományból kivált személyekkel összefüggő feladatok végzése,
d) a személyügyi nyilvántartással összefüggő szakfeladatok ellátása.
118. § (1) Az állomány tagjára vonatkozó javaslatot - az e rendeletben meghatározottak kivételével - személyi javaslati lapon kell megtenni.
(2) Személyi javaslat kezdeményezésére - a közvetlen szolgálati elöljáró véleményének kikérése mellett - az állományilletékes parancsnok jogosult.
(3) A szolgálati viszonyra vonatkozó személyi javaslat megtétele előtt - az e rendeletben meghatározott esetekben - az állomány tagjával személyi beszélgetést kell lefolytatni.
(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül személyi beszélgetést lehet lefolytatni az állományilletékes parancsnok, vagy szolgálati elöljáró kezdeményezésére, illetve az állomány tagjának kérésére.
(5) A személyi beszélgetésről minden esetben részletes jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a személyi javaslathoz kell csatolni.
(6) A személyi beszélgetést bizottság folytatja le, melynek vezetője az állományilletékes parancsnok vagy az általa megbízott személy, tagjai a személyügyi szerv képviselője és az állományilletékes parancsnok által kijelölt személy. Az állomány tagjának kérésére biztosítani kell az általa megnevezett érdek-képviseleti szerv képviselőjének jelenlétét.
(7) A személyi beszélgetés során részletesen tisztázni kell a tervezett döntéssel kapcsolatos, mindkét felet érintő jogokat és kötelezettségeket.
119. § (1) A személyi javaslatot - eltérő rendelkezés hiányában - úgy kell megtenni, hogy az a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz a hatálybalépés előtt 60 nappal beérkezzen.
(2) A miniszter hatáskörébe tartozó személyi javaslatokat - a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára vonatkozó javaslatok kivételével - a KÁT útján kell előterjeszteni.
(3) A szolgálati elöljáró munkáltatói joga a közvetlen alárendeltségében lévőkre terjed ki.
120. § (1) A munkáltatói jogkörben hozott döntésekről - a dicsérő és fegyelmi jogkörben, valamint a tábornoki, ezredesi és főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezőkre vonatkozó döntések kivételével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) által vezetett szervezet személyügyi szervének vezetője névjegyzéket vagy egyéb összesítő okiratot készít, melyet a munkáltatói jogkör gyakorlója ír alá.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott névjegyzék, illetve egyéb összesítő okirat alapján elkészített egyéni parancsot, illetve határozatot a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) által vezetett szervezet személyügyi szervezetének vezetője hitelesíti.
(3) Az egyéni parancs (határozat) tartalmazza a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéseit, valamint a jogszabályból eredő egyéb követelményeket, illetve következményeket.
(4) A (1) bekezdésben meghatározott névjegyzék, illetve egyéb összesítő okirat számát az annak alapján elkészített parancsra vagy határozatra rá kell vezetni.

A személyügyi igazgatás irányítása és ellenőrzése

121. § (1) A személyügyi igazgatás feladatait a személyügyi szervek a hatályos jogszabályok, belső rendelkezések alapján a miniszter által kiadott humánpolitikai irányelvek figyelembevételével végzik.
(2) A Honvédség humánpolitikai feladatrendszerén belül a személyügyi igazgatás szakirányítását a KÁT a szakmai felettesek útján gyakorolja.
(3) A személyügyi igazgatás körébe tartozó feladatok végrehajtásának megszervezését, közvetlen szakmai irányítását a Honvédség központi személyügyi szerve végzi.
122. § A munkáltatói joggal rendelkező parancsnokok (vezetők) által vezetett szervezet személyügyi szerve - a 123. §-ának (2) bekezdésében meghatározottakon túl az adott vezetési szinthez kapcsolódó személyügyi igazgatási feladatokat is végzi.

A személyügyi szervek feladatai

123. § (1) A Honvédség központi személyügyi szerve:
a) tervezi, szervezi és irányítja a személyi állomány biztosításával kapcsolatos tevékenységet, a hatáskörébe utalt személyügyi szakfeladatokat, a döntések előkészítését, végrehajtását,
b) tervezi és irányítja az e rendeletben meghatározott előmeneteli rendszert, biztosítja és végzi az ahhoz kapcsolódó feladatok végrehajtását,
c) elemzi és ellenőrzi a személyügyi igazgatásra vonatkozó jogszabályok betartását és érvényesülését, szükség esetén kezdeményezi a szükséges módosításokat,
d) elemzi az állomány szociális helyzetét, javaslatot tesz a jóléti és szociális gondoskodás körébe tartozó feladatok megoldására,
e) vezeti a HVKF közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők személyi anyaggyűjtőjét, részletes nyilvántartást vezet a Honvédség állományilletékes parancsnoki, illetve magasabb vezetői beosztásban lévő tagjairól,
f) vezeti a HM HVK állományába tartozók személyügyi alapnyilvántartását, illetve a középszintű vezető szervekről (parancsnokságokról) az összesített személyügyi nyilvántartást, irányítja az összesített és a központi személyügyi nyilvántartás végzésére vonatkozó szakfeladatokat,
g) adatokat szolgáltat, tájékoztatást ad a Honvédség tervező, gazdálkodó és központi pénzügyi szervei részére.
(2) A Honvédség szervezeteinek személyügyi szervei:
a) szervezik és végzik az állomány utánpótlásával, képzésével (továbbképzésével) kapcsolatos szaktevékenységet,
b) előkészítik a személyügyi vonatkozású döntéseket,
c) tervezik és szervezik az állomány tagjainak teljesítményértékelését, vezetői értékelését és minősítését,
d) tervezik és szervezik az előmeneteli rendszer működését,
e) vezetik az állomány személyügyi alapnyilvántartását,
f) figyelemmel kísérik és elemzik az állomány tagjainak szociális helyzetét, javaslatokat tesznek a problémák megoldására,
g) együttműködnek a katonák érdek-képviseleti szervezeteivel,
h) biztosítják a személyügyi munkára vonatkozó jogszabályok és egyéb rendelkezések betartását,
i) az állományra, illetve annak egyes tagjaira vonatkozó döntésekről adatokat szolgáltatnak, tájékoztatást adnak a lakásgazdálkodási, illetve pénzügyi szervek felé.

VIII. Fejezet

A KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

(Hjt. 240-258. §-ához)
124. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok (a továbbiakban: szolgálatok) hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az I-VII. és IX-XI. fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A szolgálatok utánpótlását alapvetően a Honvédség és a fegyveres szervek hivatásos állományából, valamint megfelelő szakképzettséggel rendelkező polgári személyek közül kiválasztással kell biztosítani.
(3) A szolgálatok állományába történő kiválasztást zárt meghívásos pályázat keretében, a speciális követelmények figyelembevételével kell biztosítani és a pályázat közzétételétől el lehet tekinteni.
(4) A speciális felvételi követelményeket, valamint a felvételi eljárás rendjét - a hatályos jogszabályok figyelembevételével - a főigazgatók utasításban szabályozzák.
(5) Az utánpótlás biztosítása érdekében a szolgálatok együttműködnek a Honvédség központi személyügyi szervével és a toborzó irodákkal.
125. § (1) A Honvédség hivatásos állományából pályázatot elnyert személy rendelkezési állományba helyezésére és a szolgálatok állományába történő vezénylésre az erre munkáltatói joggal rendelkező elöljáró a főigazgatók kezdeményezésére (előterjesztésére) intézkedik.
(2) A szerződéses állományból pályázatot elnyert személy rendelkezési állományba helyezésére csak a hivatásos állományba vétellel egyidejűleg lehet intézkedni.
(3) A Honvédség állományába nem tartozó, pályázatot elnyert személyek esetében a szolgálatok - a felvételi eljárás szabályainak betartásával - kezdeményezik a hivatásos állományba vételt a HVKF-nél.
(4) A hivatásos állományba vételre, valamint a rendelkezési állományba helyezésre és vezénylésre vonatkozó döntést a Honvédség központi személyügyi szerve - a szolgálatok által e rendelet előírásai szerint elkészített és megküldött okmányok alapján - készíti elő.
(5) A szolgálatok állományába jelentkező polgári személy hivatásos állományba vételéhez előírt hatósági erkölcsi bizonyítványt a szolgálatok által - a bizonyítvánnyal egyenértékű tartalmú - kiadott igazolás helyettesíti.
(6) A Honvédség állományában szolgálatot teljesítő pályázatot elnyert személy rendelkezési állományba helyezésének, vezénylésének kezdeményezése előtt a szolgálatok beszerzik az adott szervezet állományilletékes parancsnokának (szolgálati elöljárónak) hozzájáruló nyilatkozatát. A hozzájárulás csak a szolgálati érdeket súlyosan sértő vagy veszélyeztető esetben tagadható meg.
(7) A pályázatot elnyert személyek szolgálatok állományába történt vezényléssel egyidejű beosztásba helyezésére a főigazgatók saját hatáskörükben intézkednek.
126. § (1) A szolgálatok állományába tartozó hivatásos katonák vezénylésének megszüntetésére vonatkozó döntést a szolgálatok készítik elő a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró részére.
(2) A vezénylés megszüntetésével egyidejűleg kezdeményezni kell az állomány tagja szolgálati viszonyának megszüntetését, vagy a Honvédség állományába történő beosztását.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott intézkedésre csak a Honvédség központi személyügyi szervével történt előzetes, írásos egyeztetés után kerülhet sor.
(4) A szolgálati viszony, valamint a rendelkezési állományba helyezés megszüntetésére vonatkozó döntést a Honvédség központi személyügyi szerve - a szolgálatok által részükre megküldött megalapozott döntést biztosító okmányok alapján - készíti elő.
(5) Amennyiben a vezénylés megszüntetésnek időpontja szolgálati érdekből nem esik egybe az ezzel kapcsolatos személyügyi döntések időpontjával, ez esetben a szolgálatok a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos járandóságokat biztosítják.
(6) Amennyiben a vezénylés megszüntetésével egyidejűleg a szolgálati viszony felmentéssel megszüntetésre kerül, a felmentés okszerűségére vonatkozó okmányokat a Hjt. 59. §-a (1) bekezdésének a), b) és c) pontjai, valamint a nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná válás esetén nem kell csatolni, a felmentés okát a személyi beszélgetésről készült jegyzőkönyv és a személyi javaslati lap tartalmazza.
127. § (1) A Hjt. 241. §-ának (2) bekezdése szerint létesített szolgálati viszony tekintetében a szolgálatok főigazgatói a Hjt. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogkörrel rendelkeznek.
(2) A nemzetbiztonsági feladatok teljesítése érdekében - a szolgálatok állományába kinevezett személyt - a főigazgatók a honvédelmi miniszter jóváhagyása alapján más szervhez vezényelhetik.
(3) A szolgálatok belső személyügyi tevékenységével kapcsolatos eljárási szabályok meghatározására a főigazgatók - e rendeletre figyelemmel - saját hatáskörükben intézkednek.

IX. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE

Személyügyi nyilvántartás rendje

(Hjt. 225. §-ához)
128. § A személyügyi nyilvántartás szabályait - a rájuk vonatkozó mértékben - a katonai oktatási intézmények rendfokozat nélküli hallgatói állományára, a hivatásos állományból nyugállományba helyezett, továbbá a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség (haláleset) miatt kivált katonákra, valamint - törvényben meghatározott esetben és körben - ezek hozzátartozóira is alkalmazni kell.
129. § (1) A személyügyi nyilvántartást úgy kell kialakítani és vezetni, hogy az abban szereplő adatok, illetve a belőlük levonható következtetések alapján megfelelő időben biztosítani lehessen a jogviszonyból adódó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges információkat, a személyügyi döntések előkészítését, az állomány előmenetelének, pótlásának, képzésének és továbbképzésének tervezését.
(2) A személyügyi nyilvántartás meglétéért és működési feltételeinek folyamatos biztosításáért a személyügyi nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezet vezetője (parancsnoka), illetve az adatkezelés és adatszolgáltatás jogszerűségéért, az adatok hitelességéért, pontosságáért a nyilvántartást vezető személyügyi szerv vezetője és - a saját adatait illetően - az érintett személy (mint adatalany) egyaránt felelős.
130. § (1) Személyügyi alapnyilvántartást kell vezetni:
a) a Honvédség minden önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkező szervezeti egységénél az állományba tartozó, valamint meghatározott szolgálati feladat teljesítésére odavezényelt állományról,
b) a Honvédség központi személyügyi szervénél a Hjt. 46. §-a (3) bekezdésének d), e) és f) pontjai szerint, valamint a h), l) pontokban meghatározottak közül a nem katonai intézményeknél szolgálatot teljesítők kivételével a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének a), h), i), j) pontjaiban meghatározott rendelkezési állományba tartozókról,
c) a megyei hadkiegészítő parancsnokságokon a hivatásos állományból nyugállományba helyezett, továbbá a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség (haláleset) miatt kivált katonákról, valamint - a törvényben meghatározott esetben és körben - ezek hozzátartozóiról. Az e pont hatálya alá tartozó tábornokokról a hadkiegészítő parancsnokságokon csak személyi adatlap másolatot kell kezelni.
(2) A személyügyi alapnyilvántartás vezetésére kötelezett szervezeti egység kezeli a személyügyi igazgatási feladatok végrehajtása során az állomány tagjára vonatkozóan keletkezett - a 134. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt - iratokat. Az állomány tagja által rendelkezésére bocsátott hiteles okmányok alapján gondoskodik az adatok karbantartásáról. Adatokat szolgáltat az állományilletékes parancsnok hatáskörébe tartozó személyügyi döntések előkészítéséhez és az összesített, valamint a központi személyügyi nyilvántartások részére.
131. § (1) Összesített személyügyi nyilvántartást kell vezetni minden olyan szervezetnél, amelynek alárendeltségébe a 130. § (1) bekezdés a) pont szerinti személyügyi alapnyilvántartást vezető szervezet tartozik.
(2) Az összesített személyügyi nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezeti egység közvetlenül irányítja, ellenőrzi az alárendelt szervezeti egységek alapnyilvántartás vezetéséhez kapcsolódó feladatainak végrehajtását, gondoskodik a feltárt hiányosságok megszüntetéséről. Az összesített nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatainak végrehajtása során vezeti a 134. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott nyilvántartásokat. Adatokat szolgáltat a parancsnok hatáskörébe tartozó személyügyi döntések előkészítéséhez.
132. § (1) Központi személyügyi nyilvántartást kell vezetni:
a) a Honvédelmi Minisztérium kijelölt szervezeténél a Honvédség állományába tartozókról, illetve a más szervnél szolgálatot teljesítőkről,
b) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál az állományukban szolgálatot teljesítő személyekről,
c) a Honvédelmi Minisztérium kijelölt szervezeténél a Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozókról.
(2) A központi személyügyi nyilvántartás vezetésére kötelezett szervezeti egység a Honvédség központi személyügyi szerve szakmai felügyelete alatt végzi a személyügyi igazgatás során keletkező adatok egységes rendszerben történő feldolgozását, ellenőrzi az alapnyilvántartás keretében vezetett személyügyi iratokat. Gyűjti és elemzi a személyügyi nyilvántartások vezetése során keletkező tapasztalatokat, javaslatokat dolgoz ki a nyilvántartás korszerűsítésére. A központi nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatainak végrehajtása során vezeti a 134. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott nyilvántartásokat. Adatokat szolgáltat a honvédelmi tárca személyi állományára vonatkozó kérdésekben.

Személyügyi nyilvántartási okmányok vezetésének, illetve kezelésének rendje (Hjt. 226. §-ához)

133. § (1) A állomány tagjairól az állományba vételükkel egyidejűleg egy példányban személyi anyaggyűjtőt kell összeállítani. Ebben kell elhelyezni a Hjt. 226. §-ának (1) bekezdésében meghatározott iratokat és okmányokat.
(2) A személyi anyaggyűjtőt a katonai oktatási intézményekben végzőkről az oktatási intézmény személyügyi szerve, az egyéb módon állományba vettekről a személyügyi alapnyilvántartást vezető személyügyi szerv készíti el. A korábban hivatásos vagy szerződéses szolgálatot teljesített katonák újbóli állományba vételekor a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervénél tárolt személyi anyaggyűjtőt ki kell kérni, és tovább kell vezetni.
(3) Az állomány személyi anyaggyűjtőit - a szervezet vezetőjének anyaggyűjtője kivételével - a személyügyi alapnyilvántartást vezető személyügyi szervnél kell tárolni és vezetni. A katonai szervezet vezetőjének anyaggyűjtőjét a közvetlen elöljáró katonai szervezet személyügyi szerve tárolja és vezeti.
(4) A személyügyi iratok és okmányok kezelése során egységesen egyedi személyi azonosító és beosztási hely azonosító számokat kell alkalmazni. A személyi azonosító a katonai igazolójegy száma, a beosztási hely azonosító központilag képzett kódszám. Ezeket az azonosítókat minden személyügyi okmányon és nyilvántartási iraton fel kell tüntetni.
134. § (1) A személyügyi nyilvántartás keretében az alábbi iratokat és okmányokat kell kezelni:
a) a személyügyi alapnyilvántartást vezető szervezetnél:
aa) a személyi anyaggyűjtő részét képező
- személyi adatlapot,
- személyi javaslati lapot,
- előmenetel tervezési lapot,
- adatlapot a beszámított szolgálati időről,
- kedvezményesen számított szolgálati idő nyilvántartó lapot,
- elismerések és fenyítések lapját,
- minősítési lapot,
- teljesítményértékelő lapot (vezetői értékelést),
- üdülés-nyilvántartó lapot,
- a szolgálati viszonnyal kapcsolatosan keletkezett egyéb személyügyi iratokat, végzettséget vagy képzettséget, továbbá a személyi körülményekben bekövetkezett változásokat igazoló okmányok másolatát,
ab) a béke és hadi beosztási könyveket,
ac) az állományváltozás nyilvántartását név szerint,
ad) a járandósági tervet,
ae) az éves teljesítményértékelések és minősítések tervét,
af) a lakhatási támogatásról szóló okmányokat,
ag) a szociális és kegyeleti gondoskodás körébe tartozókról érdekvédelmi
gyűjtőt;
b) az összesített személyügyi nyilvántartást vezető szervezetnél:
ba) a szervezet állományába tartozókról a személyügyi alapnyilvántartásra meghatározott iratokat és okmányokat,
bb) az alárendeltségükben lévő katonai szervezetek állományáról
- béke beosztási könyvek másolatát,
- személyi adatlapok másolatát;
c) a központi személyügyi nyilvántartásban:
ca) a béke beosztási könyvek másolatát,
cb) a személyi adatlapok másolatát,
cc) a hivatásos állományba felvettek és a kiváltak főnyilvántartó könyveit,
cd) a szociális gondoskodási körbe tartozó tábornokok személyi anyaggyűjtőit, illetve az egyéb rendfokozatúak személyi adatlapjának másolatát, a kiegészítő nyilvántartó lapot, valamint a hozzátartozók adatait.
(2) A személyi adatok elsődleges felvétele a személyi adatlapon történik, melynek kitöltését követően a nyilvántartásba vett személy aláírásával igazolja az adatok valódiságát. A személyi adatok változását - hiteles okmányok egyidejű bemutatásával - az állomány tagja köteles jelenteni. A szolgálati adatváltozásokat a vonatkozó határozatok és parancsok alapján kell a nyilvántartási iratokon és személyi okmányokon átvezetni. A bejegyzések hitelességét a bejegyzést végző személyügyi szerv vezetője igazolja.

Betekintés, adatszolgáltatás

(Hjt. 228. §-ához)
135. § (1) Központi adatbázison alapuló számítógépes adatfeldolgozó rendszer alkalmazása esetén az alapnyilvántartás szintjén a 134. § (1) bekezdésének ab) és ac) alpontja szerinti nyilvántartási iratokat nem kell vezetni, az összesített nyilvántartás szintjén a 134. § (1) bekezdésének bb) alpontja, a központi nyilvántartás szintjén a 134. § (1) bekezdésének ca) és cb) alpontja szerinti nyilvántartási iratokat nem kell kezelni. Az adatok feldolgozása számítógép segítségével, központi adatbázisban történik. A személyek és beosztási helyek egyedi azonosítóval történő ellátását a rendszer központilag biztosítja. Az alkalmazott számítógépes rendszer lehetővé teszi a szükséges nyilvántartási iratok, személyügyi okmányok gépi úton történő előállítását, illetve a döntés-előkészítéshez szükséges információk lekérdezését.
(2) A számítógépes nyilvántartás alapját képező személyi anyaggyűjtőt a személyügyi alapnyilvántartást vezető szervezetnél továbbra is vezetni kell.
(3) Az (1) bekezdés szerinti számítógépes adatfeldolgozó rendszer az összesített személyügyi nyilvántartás és a központi személyügyi nyilvántartás szintjén biztosítja a humánstratégiai tervezéshez, a személyi döntések előkészítéséhez, a vezetők tájékoztatásához szükséges információk lekérdezését.
(4) A személyi anyaggyűjtőt a Hjt. 228. §-ának (1) bekezdésében felhatalmazottak kérésére betekintésre be kell mutatni, illetve a Hjt. 228. §-a (1) bekezdésének b), d) és f) pontjában meghatározottak utasítására zárt borítékban fel kell terjeszteni. Minden esetben biztosítani kell, hogy a személyi anyaggyűjtő - függetlenül a távollét indokától és helyétől - az alapnyilvántartást vezető szervezettől 15 napot meghaladó ideig ne legyen távol.
(5) Központi adatbázison alapuló számítógépes adatfeldolgozó rendszer működtetése esetén a Hjt. 228. §-ának (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően kell a hozzáférési jogosultságokat beállítani, és a rendszer működésére vonatkozó szabályok szerint kezelni és nyilvántartani.
(6) A Hjt. 228. §-ának (2) bekezdésében előírtakon túl az (1) bekezdés j) pontja szerint más törvényekben meghatározottak részére a központi személyügyi nyilvántartás adataiba történő betekintést, illetve a szükséges adatok átadását a központi személyügyi nyilvántartást kezelő szervezet vezetője saját hatáskörben biztosítja.
(7) Személyes betekintés a (6) bekezdésben foglaltak esetén is csak írásos meghatalmazás alapján engedélyezhető.
(8) A Hjt. 228. §-a (1) bekezdésének d) és f) pontjaiban meghatározottak által felhatalmazottak, valamint saját anyagát illetően az érintett kivételével a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervénél kezelt személyi anyagokba történő betekintést, továbbá a személyi anyagok irattárból történő kiadását a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője engedélyezi.
(9) Adatszolgáltatás a nyilvántartásból - az egyes nyilvántartási szintek közötti, e rendeletben szabályozott adatszolgáltatás kivételével - csak írásbeli kérésre (az adatkérés indokának pontos megjelölésével) teljesíthető. A központi személyügyi nyilvántartásból történő adatszolgáltatás teljesítését a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője engedélyezi, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

A személyi és szolgálati adatváltozás jelentésének és átvezetésének rendje

(Hjt. 229. §-ához)
136. § (1) Az állomány tagja a nyilvántartott személyi és családi adataiban bekövetkezett változást 8 munkanapon belül írásban - a hiteles okmányok bemutatása mellett - köteles jelenteni az alapnyilvántartást vezető személyügyi szervnek.
(2) A személyügyi szerv vezetője a változásról - a nála tárolt nyilvántartási iratokon történt átvezetés után haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül - valamennyi elöljáró személyügyi nyilvántartási szintet egyidejűleg köteles írásban tájékoztatni.
(3) A szolgálat teljesítésével összefüggő változásokat a nyilvántartási iratokon az erre vonatkozó határozatok, parancsok, illetve azok kivonata alapján kell átvezetni. A 135. § (1) bekezdése szerinti központi adatbázison alapuló számítógépes adatfeldolgozó rendszer teljes körű használatba vételéig - beleértve a bevezetéséhez kapcsolódó átmeneti időszakot is - a vonatkozó határozatok, parancsok egy példányát a központi személyügyi nyilvántartás részére 2 munkanapon belül meg kell küldeni.
(4) A szervezeti változásokból adódó állománytábla, munkaköri jegyzék (a továbbiakban: állománytábla) módosításokat a beosztási könyvekben át kell vezetni az alábbiak szerint:
a) ha az állománytábla-változás mértéke nem éri el a rendszeresített beosztási helyek 50%-át, a rendszeresített hely adatváltozását a korábbi adat felülírásával, a beosztási hely megszűnését a folyószám törlésével, új beosztási hely rendszeresítését a beosztási könyvben soron következő beosztási folyószám felvételével kell átvezetni, és erről valamennyi elöljáró személyügyi nyilvántartási szintet a (2) bekezdésben foglaltak szerint tájékoztatni kell,
b) ha a változások mértéke meghaladja a rendszeresített beosztások 50%-át, új beosztási könyvet kell felfektetni és a másolatokat az elöljáró személyügyi nyilvántartási szintekre a (2) bekezdésben foglaltak szerint felterjeszteni.

A személyügyi nyilvántartás iratai és a személyi anyaggyűjtők tárolásának, továbbításának rendje

137. § (1) Az állomány tagjának kinevezése, áthelyezése és vezénylése esetén:
a) az összesített személyügyi nyilvántartást vezető szervezet alárendeltségén belül történő kinevezés, áthelyezés esetén a személyi anyaggyűjtőt az új személyügyi alapnyilvántartást vezető szervezetnek kell megküldeni,
b) az összesített személyügyi nyilvántartást vezető szervezet alárendeltségén kívüli szervezethez történő kinevezés, áthelyezés esetén az új alapnyilvántartást vezető szervezetnek a személyi anyaggyűjtőn kívül az elöljárónál tárolt személyi adatlap másolatát is meg kell küldeni, ahonnan azt az új alapnyilvántartást vezető szervezet elöljáró személyügyi szervéhez kell felterjeszteni,
c) a 130. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak személyi anyaggyűjtőjén kívül az elöljárónál tárolt személyi adatlap másolatát is a Honvédség központi személyügyi szervéhez kell felterjeszteni,
d) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományába vezényeltek személyi anyaggyűjtőjén kívül az elöljárónál tárolt személyi adatlap másolatát is a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak kell megküldeni,
e) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz történt vezénylés megszűnésekor a vezényeltnek - a nemzetbiztonsági szolgálat érdekei figyelembevételével - pontosított személyi anyaggyűjtőjét a Honvédség központi személyügyi szervéhez kell megküldeni, ahonnan az iratokat az új alapnyilvántartás vezetésére kötelezett szervezethez továbbítják. A vezénylés időtartama alatt keletkezett, a nemzetbiztonsági feladatok ellátásával összefüggő személyügyi iratokat a vezénylés megszüntetése után is a katonai nemzetbiztonsági szolgálat kezeli. Amennyiben a vezénylés megszűnésével egyidejűleg a szolgálati viszony is megszüntetésre kerül, a (2) bekezdésben foglaltakat a katonai nemzetbiztonsági szolgálat hajtja végre.
(2) A szolgálati viszony megszűnése esetén a személyügyi nyilvántartásban vezetett iratokat és okmányokat az alábbiak szerint kell kezelni:
a) más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezés vagy tartalék állományba helyezés esetén az összesített személyügyi nyilvántartás szintjén kezelt személyi adatlap másolatát meg kell semmisíteni. A személyügyi alapnyilvántartást vezető szervezet a szolgálati viszony megszűnését követő 20 munkanapon belül a személyi adatlap másolatát továbbítja a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak tartalékos nyilvántartásba vétel céljából, a személyi anyaggyűjtőben tárolt okmányokat pedig megküldi a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének,
b) nyugállományba helyezés esetén az összesített személyügyi nyilvántartás szintjén kezelt személyi adatlap másolatát meg kell semmisíteni. A személyügyi alapnyilvántartást vezető szerv a szolgálati viszony megszűnését követő 20 munkanapon belül a személyi anyaggyűjtőt - az időközben kiállított kiegészítő nyilvántartólappal együtt - megküldi a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak nyilvántartásba vétel céljából,
c) a nyugállományba helyezett tábornokok személyi anyaggyűjtőjét a Honvédség központi személyügyi szerve kezeli, személyi adatlapjuk másolatát a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak kell megküldeni,
d) az elhalálozott hivatásos állományúak személyi okmányait - nyilvántartásba vétel céljából - a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak, majd onnan, a nyilvántartásba vételt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének kell megküldeni,
e) a katonanők szolgálati viszonyának a b)-d) pontokban foglaltakon kívüli megszűnése esetén a személyi anyaggyűjtőben tárolt okmányokat a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének kell megküldeni, az összesített személyügyi nyilvántartás szintjén kezelt személyi adatlap másolatát meg kell semmisíteni.

A Honvédség szociális gondoskodási körébe tartozó személyek nyilvántartásának rendje

[Hjt. 225. § (3) bekezdéséhez]
138. § (1) Az alapnyilvántartást vezető hadkiegészítő parancsnokság a nyugállományba helyezett katonákról, és a Hjt. 235. §-ának b), c) pontjaiban meghatározott szociális gondoskodás körébe tartozókról érdekvédelmi gyűjtőt fektet fel és vezeti személyi anyaggyűjtőjüket, a központi személyügyi nyilvántartás keretében pedig a személyi adatlapjuk másolatát és a kiegészítő adatlapokat kell tárolni és vezetni.
(2) A nyugállományú a személyi és családi körülményeiben bekövetkezett változást írásban jelenti be az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. A bejelentés elmulasztása a hadkiegészítő parancsnokságot nem mentesíti a változás átvezetésének és továbbjelentésének kötelezettsége alól, ha az más forrásból hitelt érdemlő módon tudomására jut.
(3) A hadkiegészítő parancsnokság a nyugállományú (gondoskodási körbe tartozó) katona személyi anyaggyűjtőjét elhalálozásig kezeli, azt követően a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének megküldi. A visszamaradt, gondoskodási körbe tartozó közvetlen hozzátartozó adatait - az érdekvédelmi gyűjtőbe helyezve - a személyi adatlap másolatán az érintett elhalálozásáig kezeli.

A személyügyi nyilvántartás iratai és a személyi anyaggyűjtők megőrzésének rendje

139. § (1) A személyügyi igazgatási feladatok végrehajtása során keletkezett iratokat és okmányokat a vonatkozó szabályok szerint kell minősíteni és kezelni. A személyügyi nyilvántartásból kikerülő anyagokat az ügyviteli előírásoknak megfelelően meg kell semmisíteni.
(2) A szolgálati jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat - amennyiben a jogviszony nem jön létre - az érintettnek, illetve a személyi anyagot a korábbi munkáltatónak vissza kell adni.
(3) A Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének megküldött személyi iratokat az alábbiak szerint kell kezelni:
a) a Honvédség központi irattározásra kijelölt szervének megküldött személyi iratokat a szolgálati viszony megszűnésétől számított 50 évig kell megőrizni,
b) a megőrzési határidő lejártát követően a c) pontban meghatározott esetek kivételével a személyi anyagokat meg kell semmisíteni,
c) a megőrzési határidő lejártát követően - végleges megőrzésre - a Honvédség központi levéltározásra kijelölt szervének át kell adni azok iratait, akik:
ca) egység (illetve azzal azonos) vagy magasabb szintű parancsnoki (vezetői) beosztást láttak el,
cb) tábornoki rendfokozatot viseltek,
cc) akiket hősi halottá, vagy a honvédség halottjává minősítettek,
cd) állami díjasok, illetve Kossuth- vagy Széchenyi-díjasok,
ce) akadémikusok, illetve a tudományok doktori fokozatával rendelkezők,
cf) olimpiai vagy világbajnoki címet szereztek.

X. Fejezet

VEGYES, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

140. § (1) A Hjt. 262. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint csapatkiképzést folytató szervezeti egység kiképzéssel közvetlenül foglalkozó állománya a kötelékben lévő zászlóalj (megnevezéstől függetlenül), vagy az annál kisebb szervezeti elem személyi állománya.
(2) A kedvezményesen számított szolgálati időkről az alapnyilvántartást vezető személyügyi szerv személyenként külön nyilvántartást vezet.
(3) A kedvezményes szolgálati idő számítása szempontjából fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokat külön rendelet tartalmazza.
141. § (1) A Hjt. hatálybalépése előtt megkötött szerződések esetében, amennyiben azok hosszabbítására a törvény hatálybalépése után kerül sor, a Hjt. és e rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A törvény és e rendelet előmeneteli szabályai szerinti kinevezésekre először 2003. szeptember 1-jei hatállyal kell intézkedni. 2003. február 1. előtt magasabb beosztásba történő kinevezésre - a szervezeti változásból adódó eseteket kivéve - indokolt esetben, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a döntése alapján kerülhet sor.
(3) Felsőfokú oktatási intézménybe 2003. szeptember 1. előtt az állomány tagja akkor iskolázható be, ha a tervezett végzettség megszerzése a betöltött beosztásához elő van írva, illetve előmenetele - a Hjt. előírásait figyelembe véve - az átmeneti időszakban tervezhető.
(4) Az állomány tagjairól a teljesítményértékeléseket először 2002-ben, a vezetői értékelést 2003-ban kell elkészíteni.
142. § Megbízás esetén a törvényben és e rendelet 58. §-ában meghatározott szakképzettségi és rendfokozati követelményektől 2003. augusztus 31-ig indokolt esetben el lehet térni.
143. § Az összeférhetetlenség alóli felmentésre vonatkozó, 2002. január 1. előtt kiadott miniszteri engedélyeket felül kell vizsgálni, és amennyiben azok nem felelnek meg a 89. § (3) bekezdésében meghatározottaknak, az összeférhetetlenséget 2002. április 30-ig meg kell szüntetni, vagy új miniszteri engedélyt kell kérni.
144. § (1) A központi adatbázison alapuló számítógépes adatfeldolgozó rendszer teljes körű alkalmazásba vételének időpontját, az átmeneti időszakra vonatkozó egyes kérdések szabályozását külön intézkedés tartalmazza.
(2) A 135. § (1) bekezdésében meghatározott számítógépes adatfeldolgozás rendjét külön szakintézkedés tartalmazza.
(3) A személyügyi okmányok és nyilvántartási iratok tartalmát, kitöltését, vezetését, kezelését, megőrzését, a személyi beszélgetés és a jegyzőkönyvek formai és tartalmi elemeit, valamint a nyomtatványellátás rendjét a Honvédség központi személyügyi szervének vezetője szakintézkedésben szabályozza.
(4) A Hjt.-ben meghatározott és e rendeletben szabályozott személyügyi nyilvántartás rendjét 2002. április 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.
145. § E rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül felül kell vizsgálni a személyügyi (humán) szervek felépítését és létszámát és a szükséges szervezeti módosításokat úgy kell megtenni, hogy a törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott személyügyi feladatok végrehajtása biztosított legyen.
146. § (1) A Hjt. 103. §-a (1) bekezdésének a)-c) és e) pontjaiban és (2) bekezdésében meghatározott esetekben az állomány egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság igénybevételét kérő tagját - vele egyetértésben - beosztásából való felmentése mellett, a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján rendelkezési állományba kell helyezni, melynek időtartama nem lehet több, mint a fenti pontokban meghatározott idők.
(2) Az állomány (1) bekezdés hatálya alá eső tagjának rendfokozati előmenetelére a Hjt. 84. §-ának (2) bekezdése szerinti várakozási időket kell figyelembe venni.
(3) Az állomány illetmény nélküli szabadságot követően szolgálatteljesítésre jelentkező tagját a viselt rendfokozatának és képzettségének megfelelő beosztásba kell helyezni.
(4) Ha a (3) bekezdés alapján az állomány Hjt. 103. §-a (1) bekezdésének a)-c) pontja szerint illetmény nélküli szabadságon lévő tagja beosztásba helyezésére rendfokozatának, képzettségének megfelelő feltölthető beosztás hiányában nincs lehetőség, a Hjt. 48. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján további, legfeljebb egy évig rendelkezési állományban tartható.
(5) Ha a (3) bekezdés alapján az állomány Hjt. 103. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint (2) bekezdése szerint illetmény nélküli szabadságon lévő tagja beosztásba helyezésére rendfokozatának, képzettségének megfelelő beosztás hiányában nincs lehetőség, a Hjt. 56. §-ának c) pontja alapján szolgálati viszonyát felmentéssel kell megszüntetni.
147. § A vezetői illetménypótlékra jogosult katonák esetében a Hjt. 97. §-ának (3) bekezdésében meghatározott vezetői pótszabadságot az alábbiak szerint kell számítani:
- I. besorolási kategóriában szakaszparancsnoki pótszabadság,
- II-IV. besorolási kategóriában századparancsnoki pótszabadság,
- V. besorolási kategóriában zászlóaljparancsnoki pótszabadság,
- VI. besorolási kategóriában ezredparancsnoki pótszabadság,
- VII-X. besorolási kategóriában hadtestparancsnoki pótszabadság.

XI. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

148. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hivatásos és szerződéses katonai szolgálati viszony létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről szóló 13/1997. (V. 16.) HM rendelet, és az azt módosító 39/2000. (XII. 28.) HM rendelet, az MH hivatásos és szerződéses állományú tagjainak személyügyi nyilvántartásáról szóló 15/1997. (VII. 15.) HM rendelet, valamint az éves teljesítményértékelés végrehajtásáról szóló 25/2001. (HK 7.) HM utasítás hatályát veszti.
(3) A katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet 41. § (2) bekezdésében az „olyan” és 58. § (3) bekezdésében az „55. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész a hatályát veszti. Az 58. § (1) bekezdésében az „Az 55. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „A Hjt. 123. §-a” megjelölés, a 113. § e) pontjában pedig a „február” szövegrész helyébe a „január” megfogalmazás lép.
(4) A hatálybalépéssel egyidejűleg a Magyar Honvédség, valamint a miniszter közvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezetek hivatásos és szerződéses állományának beosztási kategóriába történő részletes besorolásáról, illetve az ezen beosztásokban elérhető rendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM rendelet az alábbi 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) Az 1. és 2. számú mellékletben foglalt rendfokozatoktól a Hjt. 271. §-a alapján az egyes állománytáblákban, illetve munkaköri jegyzékekben rendszeresített rendfokozatok különösen indokolt esetben felfelé vagy lefelé eggyel eltéríthetők.
(2) Az eltérítést az állománytáblát, munkaköri jegyzéket jóváhagyó elöljáró egyedileg engedélyezi abban az esetben, ha a beosztás a Hjt. hatálybalépésekor betöltő személlyel egyébként nem lenne betölthető.
(3) Az eltérítés a Hjt. 271. §-ában meghatározott időkereten belül addig tartható fenn, amíg a beosztásba kinevezett a beosztást betölti, illetve meg nem felel a rendfokozati követelménynek.”