12/2002. (II. 7.) KöViM rendelet

a tengeri személyhajókra vonatkozó biztonsági követelményekről

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a tengeri forgalomban közlekedő személyhajók üzemben tartóira  [LÁBJEGYZET_1]  és parancsnokaira terjed ki.
(2) A rendelet alkalmazási köre
a) új személyhajóra,
b) a 24 méter hosszú, illetve annál hosszabb meglévő személyhajóra; és
c) gyorsjáratú személyszállító vízi járműre terjed ki.
(3) A rendelet nem vonatkozik
a) az olyan személyszállító hajóra, amely
aa) hadihajó vagy csapatszállító hajó,
ab) nem gépi hajtású hajó,
ac) nem acélból vagy azzal egyenértékű anyagból készült, nem gyorsjáratú hajó vagy nem dinamikus felhajtóerejű hajó,
ad) kezdetleges építésű fahajó,
ae) 1965. év előtt tervezett, eredeti és történelminek minősülő személyhajó vagy annak egyedi másolata, amennyiben az egyedi másolat túlnyomó részben az eredeti hajóéval megegyező anyagból készült,
af) külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_2]  hatálya alá tartozó kedvtelési célú hajó, illetve
ag) kizárólag kikötői területen közlekedő hajó;
továbbá
b) nem vonatkozik az olyan gyorsjáratú személyszállító hajóra vagy vízi járműre, amely
ba) katonai vagy csapatszállító vízi jármű,
bb) külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_3]  hatálya alá tartozó kedvtelési célú gyorsjáratú hajó, és
bc) kizárólag kikötői területen közlekedő vízi jármű.

Fogalommeghatározások

2. § A rendelet alkalmazásában
a) nemzetközi egyezmények: az életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény  [LÁBJEGYZET_4]  (a továbbiakban: SOLAS 1974/1978) és a merülésvonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény  [LÁBJEGYZET_5]  (a továbbiakban: LL egyezmény);
b) sérülés nélküli stabilitási szabályzat: a SOLAS 1974/1978 egyezmény mellékletében  [LÁBJEGYZET_6]  foglalt „Hajóépítés szerkezet, térbeosztás és stabilitás, gépi és villamos berendezések” című II-1. fejezet B. része 22. szabályában szereplő sérülés nélküli stabilitási szabályzat;
c) HSC szabályzat: a gyorsjáratú vízi járművek biztonságáról szóló, külön jogszabállyal kihirdetett nemzetközi szabályzat;
d) DSC szabályzat: a dinamikus felhajtóerejű vízi járműre vonatkozó, külön jogszabállyal kihirdetett biztonsági szabályzat;
e) GMDSS: a SOLAS 1974/1978 egyezmény mellékletének IV. fejezetében szereplő globális tengerészeti segélykérő és biztonsági rendszer;
f) személyhajó: olyan hajó, amely több mint 12 utast szállít;
g) gyorsjáratú személyszállító vízi jármű: a SOLAS 1974/1978 egyezmény melléklete X. fejezetének 1. szabályában meghatározott gyorsjáratú vízi jármű, kivéve az e rendeletben B), C) vagy D) kategóriába sorolt tengeri körzetekben hazai forgalomban közlekedő személyhajót, amelynek legnagyobb sebessége kevesebb mint 20 csomó, és vízkiszorítása a konstrukciós vízvonalig kevesebb mint 500 m3, illetve az olyan vízi járművet, amely nem végez hajózási engedélyhez kötött tevékenységet, illetve a szállított utasok száma nem haladja meg a 12 főt;
h) új hajó: olyan hajó, amelynek gerincfektetése e rendelet hatálybalépésének napján vagy azt követően történt, illetve építése hasonló szakaszban van. Az építés hasonló szakasza olyan szakaszt jelent, amelyben egy bizonyos hajó építése megkezdődik és a hajó összeépített tömege legalább 50 tonna, vagy a már beépített anyag az összes szerkezeti anyag becsült tömegének 1%-át foglalja magába, attól függően, melyik a kevesebb;
i) meglévő hajó: olyan hajó, amely nem új;
j) utas: a hajón tartózkodó minden személy, kivéve
ja) a parancsnokot, a legénység tagjait, illetve olyan személyeket, akiket a hajó gazdasági tevékenységének megfelelően valamilyen minőségben a hajó fedélzetén foglalkoztatnak vagy alkalmaznak, és
jb) az egyévesnél fiatalabb korú csecsemőt;
k) hajó hossza: e rendelet eltérő rendelkezése hiányában a gerincsor felső élétől számított legkisebb oldalmagasság 85%-ánál húzott vízvonalon mért teljes hossz 96%-a, vagy ugyanezen a vízvonalon az orrtőke mellső élétől a kormányszár tengelyvonaláig mért hossz, amennyiben ez utóbbi a nagyobb. A ferde gerinccel épített hajókon a hosszúságot a konstrukciós vízvonallal párhuzamos vízvonalon kell mérni;
l) orrmagasság: a merülésvonalakról szóló nemzetközi egyezmény szerint meghatározott orrmagasság, amely a hosszanti úszáshelyzetnek és a nyári szabadoldal magasságnak megfelelő merülésvonal, valamint a nyitott fedélzet szegélye között függőlegesen mérhető;
m) teljes fedélzetű hajó: az a hajó, amelynek egész fedélzete ki van téve az időjárásnak és a tengernek, továbbá a fedélzeti nyílásoknak az időjárás hatása miatt szükséges lezárására szolgáló állandó berendezésekkel van felszerelve, valamint e fedélzet szintje alatt a hajó oldalán lévő összes nyílás fel van szerelve állandó, legalább időjárásálló zárószerkezettel. A teljes fedélzet lehet vízmentes fedélzet vagy ezzel egyenértékű olyan konstrukció, amely nem vízmentes, és olyan kellő szilárdságú időjárásálló építménnyel lefedett fedélzetből áll, amely biztosítja a teljes védelmet az időjárás viszontagságai ellen, és amely időjárásálló zárószerkezetekkel van felszerelve;
n) nemzetközi forgalom: olyan forgalom, amikor a hajó két állam területén lévő kikötő között közlekedik;
o) hazai forgalom: olyan forgalom, amelyben a hajó egy állam területén lévő kikötőből ugyanabba a kikötőbe, vagy ugyanazon állam területén lévő másik kikötőbe közlekedik;
p) tengeri körzet: a 3. § (1) bekezdése szerint a parttól való eltávolodás vagy a mértékadó hullámmagasság függvényében a parti állam által meghatározott terület. A rádió hírközlésre vonatkozó tengeri körzetekről a SOLAS 1974/1978 egyezmény melléklete IV. fejezetének 2. szabálya rendelkezik;
q) kikötő területe: a parti állam által megállapított olyan, a tengeri körzettől eltérő, a kikötőrendszer részét képező legtávolabbi kikötői létesítményekig vagy folyótorkolatot védő természetes földrajzi képződménnyel, illetve egyéb hasonló védett területtel meghatározott határig terjedő terület;
r) menedékhely: olyan természetes vagy mesterséges védett terület, amelyet az e rendelet hatálya alá tartozó személyhajó a biztonságát valószínűleg veszélyeztető körülmények között menedéknek használhat;
s) hajózási hatóság: Központi Közlekedési Felügyelet;
t) fogadó állam igazgatása, illetve hajózási hatósága: annak az államnak az illetékes hatósága, amelynek területén lévő kikötőt egy másik állam lobogója alatt közlekedő hajó érint;
u) elismert szervezet: külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_7]  alapján kijelölt, vízi járművek és úszómunkagépek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet;
v) tengeri mérföld: a távolság tengeri mérésére szolgáló mértékegység, hossza 1852 méter;
w) mértékadó hullámmagasság: az egy adott időszakon belül tengeren megfigyelt legnagyobb hullámmagasságok egyharmadának átlagos magasságát jelenti;
x) hajó jelentős mértékű javítása, átalakítása, illetve módosítása: olyan művelet, amelynek során
xa) új elem beépítésével a hajó hosszát, illetve egyéb főméreteit megváltoztatják,
xb) az átalakítás eredményeként a hajón szállítható személyek száma az átalakítást megelőző állapothoz képest jelentősen megváltozik, továbbá
xc) a változtatás eredményeként a hajó élettartama jelentősen meghosszabbodik.

A személyhajók kategóriái

3. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó személyhajót az alábbi kategóriák valamelyikébe kell besorolni annak megfelelően, hogy melyik tengeri körzetben jogosult közlekedni:
a) A) kategória - olyan személyhajó, amely a B), C), illetve D) kategóriába sorolt hajóktól eltérő forgalomban közlekedik.
b) B) kategória - olyan forgalomban közlekedni jogosult személyhajó, amely útja során soha nem távolodik el 20 tengeri mérföldnél nagyobb távolságra attól a partvonaltól, ahol a közepes dagályszintet figyelembe véve a hajótörést szenvedő utasok partot érhetnek.
c) C) kategória - olyan forgalomban közlekedő személyhajó, amely olyan tengeri körzetben jogosult közlekedni, ahol a 2,5 m mértékadó hullámmagasság elérésének valószínűsége egész éves hajózás során egyéves időszakra vonatkoztatva, vagy az év egy meghatározott korlátozott időszakában (pl. nyári hajózás) a kizárólag abban az időszakban történő hajózásra vonatkozóan kisebb mint 10%, továbbá, amely útja során nem távolodik el 15 tengeri mérföldnél nagyobb távolságra a menedékhelytől, illetve 5 tengeri mérföldre attól a partvonaltól, ahol a közepes dagályszintet figyelembe véve a hajótörést szenvedő utasok partot érhetnek.
d) D) kategória - olyan forgalomban közlekedő személyhajó, amely olyan tengeri körzetben jogosult közlekedni, ahol a 1,5 m mértékadó hullámmagasság elérésének valószínűsége egész éves hajózás során egyéves időszakra vonatkoztatva, vagy az év egy meghatározott korlátozott időszakában (pl. nyári hajózás) kizárólag abban az időszakban történő hajózásra vonatkozóan kisebb mint 10%, és amely útja során soha nem távolodik el 6 tengeri mérföldnél nagyobb távolságra menedékhelytől, illetve 3 tengeri mérföldre attól a partvonaltól, ahol a közepes dagályszintet figyelembe véve a hajótörést szenvedő utasok partot érhetnek.
(2) Gyorsjáratú személyszállító vízi járműre a HSC szabályzat 1. fejezetének 1.4.10 és 1.4.11 pontjaiban meghatározott kategóriába sorolást kell alkalmazni.

Biztonsági szabályok

4. § A személyhajónak és a gyorsjáratú személyszállító vízi járműnek meg kell felelnie e rendelet 1. számú mellékletében foglalt biztonsági szabályoknak.

Biztonsági követelmények

5. § Az A), B), C), illetve D) kategóriájú új, illetve meglévő személyhajó
a) a hajótest, a fő- és segédgépek, a villamos és automatizált berendezések építése és karbantartása tekintetében külön jogszabályban foglalt követelményeknek,
b) GMDSS felszerelése a SOLAS 1974/1978 mellékletének IV. V. és VI. fejezetében szereplő követelményeknek, továbbá
c) fedélzeti navigációs berendezései tekintetében a SOLAS 1974/1978 mellékletének V. fejezetében szereplő követelményeknek
feleljen meg.
6. § Az új személyhajónak, amennyiben
a) A) kategóriájú, maradéktalanul meg kell felelnie a SOLAS 1974/1978 egyezményben foglalt követelményeknek, továbbá az e rendeletben foglalt követelményeknek. Amennyiben a SOLAS 1974/1978 valamely szabály értelmezését a hajózási hatóság jogkörébe utalja, a hajózási hatóság az 1. számú melléklet szerint jár el,
b) B), C), illetve D) kategóriájú, meg kell felelnie a rendeletben meghatározott követelményeknek.
7. § (1) Az új személyhajónak a merülésvonal tekintetében, amennyiben
a) 24 méter hosszú, illetve annál hosszabb, meg kell felelnie az LL egyezménynek,
b) 24 méternél rövidebb, a hosszúság és a kategória tekintetében az LL egyezményben foglalt biztonsági szinttel egyenértékű követelményeknek kell megfelelnie.
(2) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítésekor a D) kategóriájú új személyhajó mentesül az LL egyezményben meghatározott minimális orrmagasság követelménye alól.
(3) Az A), B), C), illetve D) kategóriájú új személyhajónak teljes fedélzetű hajónak kell lennie.
8. § (1) A meglévő A) kategóriájú személyhajónak meg kell felelnie a SOLAS 1974/1978 egyezményben foglalt, meglévő személyhajóra vonatkozó követelményeknek, továbbá az e rendeletben foglalt követelményeknek. Amennyiben a SOLAS 1974/1978 valamely szabály értelmezését a hajózási hatóság jogkörébe utalja, a hajózási hatóság az 1. számú melléklet szerint jár el.
(2) A meglévő B) kategóriájú hajónak meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
(3) A meglévő C) és D) kategóriájú hajónak meg kell felelnie az e rendeletben meghatározott követelményeknek.
(4) Amennyiben meglévő hajót jelentős mértékű javításnak, átalakításnak vagy módosításnak vetik alá, valamint ezekkel összefüggésben a hajó felszerelésében is módosítást eszközölnek, akkor mindezt úgy kell végrehajtani, hogy a hajó megfeleljen a 6. § a) pontja szerinti követelményeknek. Meglévő hajón magasabb biztonsági szint elérése érdekében végrehajtott átalakítások nem tekintendők jelentős mértékű javításnak, átalakításnak, illetve módosításnak.
(5) Amennyiben meglévő hajóra a SOLAS 1974/1978 vagy e rendelet 1. számú melléklete korábbi időpontot nem állapít meg, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni az alábbi mentességi időpontokig az olyan hajó tekintetében, amelynek gerincfektetése a következő időpontig történt, illetve abban az időpontban az építés hasonló szakaszában volt:
a) az 1940. január 1. napja előtt fektetett hajóra 2006. július 1. napjáig terjedő mentesség;
b) az 1940. január 1. napján vagy azt követően, de 1962. december 31. napja előtt fektetett hajóra 2007. július 1. napjáig terjedő mentesség;
c) az 1963. január 1. napján vagy azt követően, de 1974. december 31. napja előtt fektetett hajóra 2008. július 1. napjáig terjedő mentesség;
d) az 1975. január 1. napján vagy azt követően, de 1984. december 31. napja előtt fektetett hajóra 2009. július 1. napjáig terjedő mentesség;
e) az 1985. január 1. napján vagy azt követően, de e rendelet hatálybalépése előtt fektetett hajóra 2010. július 1. napjáig terjedő mentesség.
(6) Az 1996. január 1. napján vagy azt követően épített vagy jelentős mértékű javítás, átalakítás vagy módosítás alá vetett gyorsjáratú személyszállító vízi járműnek meg kell felelnie a SOLAS 1974/1978 melléklete X. fejezetének 3. szabályában foglalt követelményeknek, kivéve, ha
a) e rendelet hatálybalépése előtt gerincfektetése megtörtént vagy az építés hasonló szakaszában volt, és
b) az üzemeltetőnek történő átadására és üzembe helyezésére legkésőbb hat hónappal e rendelet hatálybalépése után sor kerül, továbbá
c) megfelel a DSC szabályzat követelményeinek.
(7) Az 1996. január 1. napja előtt épített olyan gyorsjáratú személyszállító vízi jármű, amely nem felel meg a HSC szabályzatnak, tevékenységét a DSC szabályzat szerinti bizonyítvánnyal folytathatja.
(8) A gyorsjáratú vízi jármű építése és karbantartása a kijelölt megfelelőséget vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet gyorsjáratú vízi járművekre vonatkozó osztályozási előírásai, illetve a hajózási hatóság által alkalmazott megfelelő szabályok szerint történik.

További biztonsági követelmények, egyenértékek,   [LÁBJEGYZET_8]  felmentések  [LÁBJEGYZET_9]  és védőintézkedések

9. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó személyhajónak meg kell felelnie a fogadó állam igazgatása által előírt további biztonsági követelményeknek.
(2) A fogadó állam igazgatása által engedélyezett egyenértékeket a hajózási hatóság elismeri.
(3) A fogadó állam igazgatása által engedélyezett felmentéseket a hajózási hatóság elismeri.
(4) A fogadó állam hajózási hatósága az élet- és vagyonbiztonságot, valamint a környezetet a hazai forgalmában közlekedő hajó miatt fenyegető komoly veszély esetén védőintézkedésként a hajó működtetését felfüggesztheti.

Szemlék

10. § (1) Új személyhajót az alábbi szemléknek kell alávetni:
a) üzembe helyezés előtti szemle;
b) időszakos szemle évente egyszer;
c) alkalmankénti járulékos szemlék.
(2) Meglévő személyhajót az alábbi szemléknek kell alávetni:
a) első, üzembe helyezés előtti szemle, mielőtt a hajót a fogadó állam hazai forgalmában használatba veszik, vagy a rendelet hatálybelépése időpontjától számított 12 hónapon belül a magyar lobogójú meglévő hajók számára;
b) időszakos szemle évente egyszer;
c) alkalmanként járulékos szemlék.
(3) Gyorsjáratú személyszállító vízi járművet, amelynek a 8. § (6) bekezdése szerint meg kell felelnie a HSC Szabályzat követelményeinek, a Szabályzatban előírt szemlének kell alávetni.
(4) A személyhajó biztonsági bizonyítványának kiállításakor a SOLAS 1974/1978 egyezmény mellékletének A részében foglaltak szerint kell eljárni.
(5) Az (1), (2) és (3) bekezdésekben említett szemléket a hajózási hatóság vagy külön jogszabály alapján kijelölt tanúsító szervezet hajtja végre.

Bizonyítványok

11. § (1) Az e rendelet 2. számú mellékletében foglalt mintájú bizonyítványt a hajózási hatóság állítja ki, amennyiben a hajó a 10. § (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 10. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt szemlén megfelelt.
(2) A személyhajó biztonsági bizonyítvány legfeljebb 12 hónapig érvényes. A hajózási hatóság a bizonyítványban megjelölt lejárati időponttól számított egy hónapos póthatáridővel a bizonyítvány érvényességi idejét meghosszabbíthatja. Ebben az esetben a bizonyítvány érvényességi időtartama az eredeti lejárati időponttól kezdődik. Személyhajó biztonsági bizonyítvány megújítására a 10. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésének b) pontjában foglalt időszakos szemlét követően kerül sor.
(3) Gyorsjáratú vízi járműre a HSC Szabályzat szerinti szerkezeti és felszerelési tanúsítványt, biztonsági bizonyítványt és hajózási engedélyt ad ki a hajózási hatóság, amennyiben az ilyen vízi jármű a HSC Szabályzatnak megfelel, illetve a DSC Szabályzat szerinti bizonyítványt, ha a vízi jármű a DSC Szabályzatnak felel meg.
(4) A hajózási hatóság a külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_10]  rendelkezése szerinti hajózási engedélyt azt követően adja ki, hogy a fogadó állam igazgatásával megállapodik a rendelet szerinti személyhajónak az adott állam területén lévő kikötők között történő hajózásához kapcsolódó üzemeltetési követelményekről.
(5) A hajózási hatóság a (4) bekezdés szerinti megállapodásban foglalt üzemeltetési követelményeket a hajózási engedélyben feltünteti.
(6) A személyhajó biztonsági bizonyítványában, illetve gyorsjáratú vízi jármű szerkezeti és felszerelési tanúsítványában fel kell tüntetni azokat a felmentéseket, amelyeket a személyhajó, illetve gyorsjáratú vízi jármű a 9. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kapott.

Szankciók

12. § (1) Külön jogszabályban foglaltak alapján a hajózási hatóság ellenőrizheti a hajó bizonyítványait, a hajónak, felszereléseinek állapotát, valamint a hajón szolgálatot teljesítők élet- és munkakörülményeit.
(2) Ha a hajózási hatóság megállapítja, hogy valamely, e rendeletben foglalt követelmény nem teljesül, és ez veszélyezteti a személyzet, az utasok vagy más személyek egészségét vagy biztonságát, illetve károsíthatja a természetes vagy az épített környezetet, a hiányosságok kiküszöböléséig megtilthatja vagy korlátozhatja a hajó forgalomba helyezését, illetve a hajó üzemeltetését.

Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba.
14. § Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16. napján aláírt Európai Megállapodás tárgykörében a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - az e rendelet 2. §-ában hivatkozott nemzetközi egyezményeket, illetve szabályzatokat kihirdető külön jogszabályokkal együtt - a Tanácsnak a személyhajókra vonatkozó biztonsági előírásokról és követelményekről szóló 98/18/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[LÁBJEGYZET_1] 2000. évi XLII. törvény, 87. § 39. pont.

[LÁBJEGYZET_2] 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról.

[LÁBJEGYZET_3] 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról.

[LÁBJEGYZET_4] Kihirdette a 2001. évi XI. törvény.

[LÁBJEGYZET_5] Kihirdette az 1975. évi 14. törvényerejű rendelet.

[LÁBJEGYZET_6] Kihirdette a 35/2001. (X. 12.) KöViM rendelet.

[LÁBJEGYZET_7] 10/2000. (X. 31.) KöViM rendelet a vízijárművek és úszómunkagépek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről.

[LÁBJEGYZET_8] SOLAS 1974/1978 egyezmény melléklete, 5. Szabály.

[LÁBJEGYZET_9] SOLAS 1974/1978 egyezmény melléklete, 4. Szabály.

[LÁBJEGYZET_10] 28/2000. (XII. 18.) KöViM rendelet a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről.