14/2002. (XI. 16.) MeHVM rendelet

a Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának és kezelésének részletes szabályairól

A Turisztikai Célelőirányzat felhasználásának, kezelésének, működésének, ellenőrzésének megteremtése érdekében az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben és 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: R.) a feladatfinanszírozás körébe vont előirányzatok felhasználásának rendjéről szóló VII. fejezetében és az azonos támogatási célt szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok, illetve az elkülönített állami pénzalapok pénzeszközei felhasználásának speciális szabályairól szóló VIII. fejezetében foglalt rendelkezésekkel összhangban - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Turisztikai Célelőirányzat (a továbbiakban: TC) felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére terjed ki.
(2) A TC felhasználásával, kezelésével, működtetésével és ellenőrzésével, továbbá a rendelet alapján meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.), valamint az Áht. 15. §-ának hatálya alá tartozó támogatások esetében a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

A TC felhasználásának általános céljai

2. § (1) A TC felhasználása és a támogatások odaítélése során az alábbi szempontok alapvető fontosságúak:
a) a magyar gazdaság idegenforgalmi ágazatában a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése;
b) az idegenforgalmi vállalkozások humán erőforrásainak, információs kultúrájának fejlesztése, az informatikai eszközök és infrastruktúra felhasználásának javítása, az azokhoz való hozzáférés elősegítése;
c) a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban együtt: kis- és középvállalkozások) versenyképességének, esélyegyenlőségének, valamint az információs gazdaságba való bekapcsolódásának elősegítése;
d) az idegenforgalmi ágazat hatékonyságának és bevételeinek növelése a belföldi turizmus fejlesztésével, nemzetközileg is versenyképes turisztikai termékek fejlesztésével, az ország természeti környezetének és kulturális örökségének megőrzésével, továbbá az idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának emelésével;
e) az idegenforgalmi régiók belső gazdasági kohéziójának megerősítése a közvetlen hálózatépítő programok támogatásával;
f) új munkahelyek megteremtése, meglévő munkahelyek megőrzése;
g) a vidékfejlesztés, továbbá a vidéki infrastruktúra, illetve a falusi lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása;
h) az Európai Unióhoz történő csatlakozás nemzetgazdasági feltételeinek kiteljesítése, a piaci, a gazdasági és az intézményi harmonizáció megerősítése.
(2) Támogatás ahhoz a programhoz vagy projekthez nyújtható, amely az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítását, szempontok érvényesülését ösztönzi, és a pályázó személyi és tárgyi feltételeinek ismeretében, továbbá a megvalósítási és az üzleti tervhez kapcsolódó gazdasági számítások alapján a program vagy projekt nagy valószínűséggel hosszabb távon életképesnek bizonyul.
(3) A támogatások nyújtására irányuló pályázati felhívásokban, a támogatások jogcímei tekintetében, továbbá a pályázatok kezelése, elbírálása, a szerződéskötés és ellenőrzés, valamint a célelőirányzatok forrásainak felhasználása során biztosítani kell a pályázati programok átláthatóságát, továbbá a támogatások hatályos jogszabályokkal és a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeivel való összhangját.

A támogatások jogcímei

3. § A TC felhasználási és támogatási jogcímei:
a) a fejlesztést megalapozó megvalósíthatósági tanulmányok és rendezési tervek, koncepciók, projektek kidolgozása;
b) turisztikai terület- és termékfejlesztés támogatása;
c) idegenforgalmi, illetőleg az idegenforgalom szempontjából jelentős beruházások, infrastrukturális fejlesztések és szolgáltatások támogatása;
d) a turisztikai szakemberképzés támogatása, bármely államilag elismert vagy akkreditált idegenforgalmi képzést szervező és folytató szervezetnek a képzés érdekében szükséges oktatási anyagok, segédanyagok finanszírozása, a gyakorlati képzés támogatása;
e) szállodák és vendéglátóhelyek, valamint más turisztikai szolgáltatók környezetvédelmi és minőségbiztosítási programjainak támogatása;
f) az Európai Unióhoz való csatlakozásra való felkészülést szolgáló nemzetközi programokban, valamint az Európai Közösséggel társult viszonyban lévő országok számára is megnyitott programokban való részvétel biztosítása;
g) a turisztikai termékfejlesztési beruházásokhoz igénybe vett hitel kamatterhének támogatása;
h) a turizmussal összefüggő marketing és promóciós tevékenység, az ehhez kapcsolódó személyi és tárgyi kiadások finanszírozása bel- és külföldön;
i) az országos és nemzetközi szempontból jelentős rendezvények támogatása;
j) regionális feladatokhoz kapcsolódó információs rendszer működtetése és fejlesztése;
k) a Magyar Turizmus Rt., az Országos Idegenforgalmi Bizottság működési költségeinek, valamint a pályázatkezelő és ellenőrző szervezetek szerződésben meghatározott költségeinek fedezése;
l) más jogszabályban vagy a Kormány által meghatározott egyéb turizmusfejlesztési célok végrehajtása.

A támogatásban részesíthetők köre

4. § (1) A TC-ből támogatás - a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a belföldi székhelyű jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók, valamint ha a pályázati felhívás kifejezetten lehetővé teszi, a magyar állampolgárságú természetes személyek részére nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt álló szervezetnek;
b) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette;
c) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nem vitatott vagy jogerős bírósági ítélettel megállapított adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;
d) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, akit vagy amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;
e) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki vagy amely a tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;
f) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a saját tőkéje, a törzstőke (alaptőke) a jogszabályban előírt legkisebb mérték alá csökkent;
g) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely nem per- és igénymentes, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére.

A támogatások formái

5. § (1) A TC-ből az e rendeletben meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére
a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),
b) fejlesztési hitelekhez kapcsolódó, időben változatlan vagy változó mértékű, a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéhez igazodó vissza nem térítendő kamattámogatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő kamattámogatás), és
c) a pályázó működési támogatásának nem minősülő, a támogatási szerződésben meghatározott visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott nem végleges juttatás (a továbbiakban: visszatérítendő támogatás) nyújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák az egyes pályázati felhívásokban foglalt feltételek rendelkezései szerint együttesen és egy időben is alkalmazhatók.
(3) A Kormány vagy nemzetközi szervezet programjai által meghatározott stratégiai célok végrehajtásához rendelt források a Kormány vagy a nemzetközi szervezet döntésének megfelelő formában, mértékben és feltételekkel kerülnek megpályáztatásra és folyósításra.
(4) A 3. § h) és k) pontjában foglaltak teljesítésére, támogatás folyósítására, elszámolására a támogató és a Magyar Turizmus Rt. szerződést köt.

Az Áht. 15. §-a alá tartozó támogatásokra vonatkozó külön szabályok

6. § (1) A 3. §-ban megjelölt - az Áht. 15. §-a alá tartozó - támogatási jogcímekre, amennyiben a kedvezményezett gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, úgy a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet következőkben megjelölt rendelkezései az irányadók.
aa) A 3. § a) és f) pontja alapján nyújtott támogatás a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 40. § (4) bekezdése alá tartozó csekély összegű támogatásnak minősül. A kedvezményezett vállalkozás adott projekt esetében csekély összegű támogatás jogcímen három év alatt kapott támogatásának jelenértéke nem haladhatja meg a százezer eurónak megfelelő összeget. Ezen a jogcímen sem részesülhetnek támogatásban a szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások és az exporthoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységek;
ab) a 3. § i) pontja alapján a kultúra megóvásának előmozdítására nyújtható támogatás, amelyre a 40. § (2) bekezdésben foglaltak irányadók.
b) Az a) pontban nem említett támogatási jogcímekre a következők szerint nyújtható támogatás:
ba) a 3. § b) és j) pontja alapján beruházási, illetve csekély összegű támogatás nyújtható,
bb) a 3. § c) pontja alapján beruházási támogatás nyújtható,
bc) a 3. § d) pontja alapján képzési támogatás nyújtható,
bd) a 3. § e) pontja alapján beruházási és környezetvédelmi beruházási vagy csekély összegű támogatás nyújtható,
be) a 3. § g) pontja alapján beruházási támogatás nyújtható,
bf) a 3. § l) pontja szerinti támogatásra egyedi bejelentéssel történő besorolás alapján kell a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben foglaltakat alkalmazni.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának ba), bb), bd) alpontja szerinti támogatás beruházási támogatásnak minősül, úgy ezen támogatásokra a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 29-30. §-ában foglalt rendelkezések irányadók, nagyberuházások esetén ezenkívül a 39. § rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés b) pontjának bd) alpontja szerinti támogatás környezetvédelmi támogatásnak minősül, úgy ezen támogatásra a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 13-16. §-ában foglalt rendelkezések irányadók.
(4) Az (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontja szerinti támogatás képzési támogatásnak minősül, amelyre a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 26-28. §-aiban foglalt rendelkezések irányadók.

A támogatás mértéke

7. § (1) A támogatás mértékének felső határát, az elismerhető költségek körét - az R.-ben, az e rendeletben foglaltak és a nemzetközi források feltételeinek figyelembevételével - a pályázati felhívás tartalmazza. Ha e rendelet másképp nem rendelkezik, a támogatás mértékének felső határa nem haladhatja meg a pályázati felhívásban elismert együttes költségek 100%-át. E rendelet eltérő rendelkezése esetén az ott meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás, nemzetközi segélyprogram esetében a segélyprogramban meghatározott támogatási mérték vagy intenzitás az irányadó.
(2) Az egy pályázat keretében megvalósuló, illetve egyedi döntés alapján támogatott programhoz vagy projekthez igénybe vett, az Áht. 15. §-a alá tartozó beruházási, képzési, környezetvédelmi támogatások mértéke a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 2. és 3. számú mellékletei szerint számított támogatási intenzitása nem haladhatja meg a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet 13-16, 26-29. §-ában, nagyberuházások esetén a 39. §-ában szereplő támogatási intenzitásokat. Az egy projekthez nyújtható, az Áht. 15. §-ának hatálya alá tartozó, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás maximális intenzitása nem haladhatja meg a 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendeletben meghatározott intenzitásokat.
(3) Egy projekthez támogatás a rendelet hatálya alá tartozó előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg. E rendelkezés alól a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) egyedi döntésével, a turizmusstratégiai célkitűzések megvalósítását szolgáló, rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatási szerződés megkötését követően kialakuló, korábban előre nem látható okok miatt bekövetkező esetekben egy alkalommal felmentést adhat.
(4) Az egy pályázat keretében megvalósuló beruházási támogatási programhoz vagy projekthez kapcsolódó saját forrás mértéke - ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a teljes megvalósítási költség legalább 25%-a azzal, hogy nem tekinthető saját forrásnak az R. 81. §-ának (4)-(5) bekezdésben meghatározott források köre. Rendezvényeknél és egyéb támogatási jogcímeknél - indokolt esetben - a saját forrástól el lehet tekinteni.
(5) Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz vagy projekthez kapcsolódó támogatás saját forrás mértéke az ország gazdaságilag legkedvezőtlenebb helyzetben lévő - az éves költségvetési törvényben meghatározott - megyéi és kiemelten elmaradott kistérségei pályázatainak esetében - a beruházási támogatás kivételével - a költség 25%-ánál kisebb is lehet azzal, hogy mértékéről a pályázati felhívás rendelkezik.

A pályáztatás szabályai, elkülönített pályázati alapok

8. § (1) Támogatás - ha az R. másképp nem rendelkezik, illetve a (2) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - kizárólag pályázati úton nyújtható, illetve nyerhető el. A pályázati felhívásokat a MEH lehetőség szerint egyidejűleg, évente a tárgyév február 28. napjáig, a Turisztikai Értesítőben, a MeH hivatalos honlapján és legalább egy országos terjesztésű napilapban teszi közzé. A minisztériumokkal közös pályázat esetében a pályáztatásra a minisztériumokkal kötött megállapodásban foglaltak az irányadók.
(2) A TC forrásainak terhére pályázaton kívüli támogatás fejlesztési célra nem nyújtható. Egyéb célokra a megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alátámasztott kérelem mellett is csak akkor nyújtható, ha a támogatandó cél a turizmus fejlesztésében stratégiai jelentőségű, turisztikai hatása országos, nemzetközi turisztikai vonzerő kialakítására vonatkozik, a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, vagy hátrány hárítható el, illetőleg a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna. A pályázaton kívül adható támogatás mértéke éves szinten nem haladhatja meg a TC tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át. A támogatás pályázaton kívüli odaítéléséről a miniszter dönt.
(3) A források kimerülése esetén a pályázatok befogadása - az (1) bekezdésben foglaltak szerint történő közzététel útján - felfüggesztésre kerül.
(4) A MeH e rendeletben foglalt technikai részfeladatok végrehajtására, így különösen a pályázatok és a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásával, azok végrehajtásának ellenőrzésével kapcsolatos feladatok elősegítése céljából közreműködő szervezetként - külön szerződésben foglalt feltételek szerint - a Magyar Államkincstár Rt.-t, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht.-t, a Regionális Fejlesztési Holding Rt.-t, a Magyar Fejlesztési Bank Rt.-t (a továbbiakban együtt: közreműködő szervezet) veszi igénybe.
(5) A TC terhére alapítvány, társadalmi szervezet, közalapítvány, közhasznú társaság, köztestület vagy gazdasági társaság nem alapítható, illetve gazdasági társaságban érdekeltség nem szerezhető.
(6) A TC követelése fejében gazdasági társaságban részvényt, vagy üzletrészt szerezni, vagy egyéb vagyontárgyat elfogadni a kincstári vagyon kezeléséért felelős szervezet hozzájárulása esetén, írásban, könyvvizsgáló által megállapított értéken, továbbá csak abban az esetben és mértékben lehet, ha és amekkora összegben az adós részéről a pénzbeli teljesítés nem lehetséges. A TC követelése fejében megszerzett részvény vagy üzletrész kezelésbe adásáról a Kincstári Vagyoni Igazgatóság dönt.

A pályázati díj mértéke

9. § (1) A pályázónak a pályázat benyújtásakor egyszeri pályázati díjat kell fizetnie, amely
a) 100 millió forint alatti támogatási igény esetén az igényelt támogatás összegének 0,2%-a, de legalább 10 000 forint,
b) 100 millió forint és 100 millió forint feletti támogatási igény esetén 200 000 forint és az igényelt támogatási összeg 100 millió forint feletti részének 0,5%-a, de legfeljebb 1 500 000 forint,
c) a minisztériumokkal közös pályázat esetében a pályázati díj mértékére és megfizetésére a minisztériumokkal kötött megállapodásban foglaltak az irányadók.
(2) Ha a támogatás odaítélésére a forrás időközi kimerülése okán nem kerülhet sor, akkor a pályázati díjat a MeH 30 napon belül köteles visszautalni. A pályázati díj egyéb okból történő visszaigénylésére, illetve visszautalására nincs lehetőség.

A pályázat tartalmi követelményei

10. § (1) A pályázatot a pályázati felhívásban megjelölt szervezethez kell benyújtani. A pályázathoz az R. 83-84. §-aiban foglalt adatok és dokumentumok mellett - a pályázó személyétől és a pályázat jellegétől (beruházás, rendezvény, fejlesztés stb.) függően - mellékelni kell:
a) a pályázó azonosító adatait tartalmazó dokumentumokat és nyilvántartásba vételét igazoló okirat 3 hónapnál nem régebbi hiteles másolatát;
b) a pályázó és vezetőinek (menedzsmentjének), tulajdonosainak, tulajdonosi szerkezetének rövid bemutatását, főbb gazdálkodási adatait;
c) fejlesztési célú támogatás igénylése esetén - amennyiben a pályázati felhívás másként nem rendelkezik - a pályázó tárgyévre és a tárgyévet követő évre vonatkozó üzleti tervét, kiemelve a pályázó tevékenységének különleges kockázatait, továbbá a pályázat tárgyát képező program vagy projekt tekintetében a pályázati formanyomtatvány szerint a pályázó gazdaságossági és megtérülési számításait;
d) a pályázat tárgyát képező program vagy projekt bemutatását, célját, megnevezését, megvalósításának helyét, megvalósítási tervét, a vissza nem igényelhető általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét, saját forrás szükségessége esetén a számlavezető vagy hitelintézet által kiadott nyilatkozatot a saját forrás rendelkezésre állásának formájáról és összegéről, valamint a megvalósítás pénzügyi fedezetének megalapozását célzó egyéb pénzügyi források rendelkezésre bocsátására vonatkozó ígérvényeket;
e) a megpályázott támogatás összegére vonatkozó igényt;
f) a támogatás révén elérhető gazdasági előnyök bemutatását;
g) a pályázati díj befizetését igazoló csekk vagy banki terhelési értesítő másolatát;
h) a pályázati felhívásban megjelölt, a pályázat elbírálásához feltétlenül szükséges és indokolt adatot vagy dokumentumot.
(2) Az R. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat csak a pályázatok elbírálását követően és csak a támogatást elnyert kedvezményezettektől kell megkövetelni. E dokumentumok rendelkezésre bocsátásáig a támogatási szerződés megkötésére nem kerülhet sor.
(3) Amennyiben a pályázó a TC-n kívül más előirányzatot is megjelöl a támogatás igénylésekor, a pályázatnak valamennyi megjelölt forrás által megkövetelt támogatási feltételnek meg kell felelnie. A pályázatot ebben az esetben azon előirányzat kezelőjéhez kell benyújtani, amelytől a pályázó a legmagasabb összegű támogatást igényli. Több azonos összegű legmagasabb támogatási igény esetén a pályázat az ezekkel érintett előirányzatok bármelyikének kezelőjéhez benyújtható. A pályázatnak az abban megjelölt támogatási források kezelői részére történő haladéktalan megküldéséért annak az előirányzatnak a kezelője a felelős, ahová az igényt benyújtották.
(4) A pályázatok hiányos benyújtása esetén a közreműködő szervezet a pályázót egy alkalommal megfelelő - legfeljebb 30 napos - határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlásra biztosított határidő elmulasztása, illetve a hiánypótlás hiányos teljesítése a pályázat elbírálásból való kizárását eredményezi.
11. § (1) Fejlesztési célú támogatás esetén a beruházásnak a pályázati felhívásban megjelölt időtartamon belül meg kell valósulnia.
(2) Fejlesztési célú támogatás esetén a pályázónak vállalni kell a támogatásban részesült tárgyi eszközök öt-, az ingatlanok tízévi turisztikai célú hasznosítását.
(3) Ha a pályázati felhívás kifejezetten másként nem rendelkezik, a 10 millió forint beruházási költséget meghaladó, vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló fejlesztési célú program vagy projekt esetén a vállalkozás üzleti tervének öt éven belüli, ingatlanberuházás esetén 10 éven belüli megtérülést kell biztosítania.
(4) Nem nyújtható támogatás olyan projekt megvalósításához, amely szinten tartó beruházást, felújítást tartalmaz.
(5) A pályázat benyújtása előtt megkezdett rendezvényhez, valamint - a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz, fejlesztéshez, támogatás nem nyújtható. Rendezvény esetében a kezdés időpontja a rendezvény első napja. A beruházás, illetve a projekt megkezdésének minősül
a) fejlesztési célú projekt esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja, illetve építési tevékenységet nem tartalmazó pályázat esetén az első beszerzett eszköz szállítását igazoló okmányon feltüntetett nap;
b) minőségfejlesztési vagy - a rendezvények kivételével - az egyéb tevékenységhez kapcsolódó pályázat esetén a feladat elvégzésére megkötött első szerződés létrejöttének dátuma;
c) vissza nem térítendő kamattámogatás esetén a beruházás hitel kamat jogcímén történő első pénzügyi teljesítés dátuma.
(6) Abban az esetben, ha a fejlesztési célú támogatást a pályázó egy nagyobb fejlesztési program meghatározott részének megvalósításához igényli, a fejlesztési program egyes ütemeit világosan és egyértelműen el kell különíteni, és az (5) bekezdésben foglalt feltételnek és időpontnak az egyes ütemek tekintetében kell fennállnia, illetve bekövetkeznie.
(7) A számlák kelte nem előzheti meg a pályázat benyújtásának időpontját.
(8) Ha a pályázó élni kíván a (6) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a pályázatában meg kell jelölnie a nagyobb fejlesztési program azon meghatározott részét, amelynek megvalósításához a támogatást igényli.
(9) A TC-ből nyújtott vissza nem térítendő támogatás összegéből vásárolt tárgyi eszközök turisztikai célokra hasznosíthatók. Amennyiben a tárgyi eszközöket, ingatlanokat 5 éven belül nem a szerződés szerinti rendeltetéssel hasznosítják, a támogatott vagy jogutódja köteles a támogatásnak a tárgyi eszközök, ingatlan értékével arányos és az időközbeni értékcsökkenéssel korrigált - a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt és a támogatás folyósításának időszakára vonatkozóan számított - összegét a támogatónak visszafizetni. Amennyiben a tárgyi eszközöket, ingatlanokat 5, illetve 10 éven belül értékesíteni kívánják a támogatott vagy jogutódja - a támogató döntésétől függően - köteles a támogatásnak a tárgyi eszközök, ingatlan értékével arányos és az időközbeni értékcsökkenéssel korrigált - a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt és a támogatás folyósításának időszakára vonatkozóan számított - összegét a támogatónak visszafizetni.
(10) A közreműködő szervezet részére nyújtott működési támogatásból vásárolt tárgyi eszközök turisztikai célokra használhatók, és csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával idegeníthetők el.

A pályázatok elbírálása

12. § A támogatási igények elbírálásakor, a bíráló bizottság javaslata alapján, a döntést hozó a pályázati kiírásokban foglalt feltételek mindegyikének meglétét értékeli. Előnyt élveznek azok a pályázatok, amelyek a 2. §-ban meghatározott célokkal és szempontokkal összhangban elősegítik, illetve hozzájárulnak
a) a gazdaság turisztikai ágazatának modernizálásához, a gazdasági szerkezet átalakításához, versenyképessége, illetőleg az országkép javításához;
b) a turisztikai ágazatban a munkahelyteremtéshez, új szakmakultúrák kialakításához;
c) a turisztikai régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentéséhez, a gazdasági és szociális kohézió erősítéséhez, az elmaradott régiók fejlődéséhez, a több település összefogásával, társulásával, illetve a végső kedvezményezettek integrációjában (a továbbiakban együtt: társulás) megvalósuló turisztikai fejlesztésekhez;
d) az idegenforgalommal összefüggő minőségbiztosítási rendszerek bevezetéséhez;
e) az Európai Unióhoz történő csatlakozáshoz szükséges környezetvédelmi előírásoknak való megfelelés elősegítéséhez, illetve megvalósulásához, a környezetvédelem, a természetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontrendszerének a turizmus fejlesztésébe történő integrálásához;
f) a kulturális örökség helyszínek megőrzéséhez, és ezek helyreállítását tartalmazó tervek megvalósításához.
13. § (1) A pályázatokat - a jogszabályban és a pályázati felhívásban meghatározott formai és tartalmi feltételek meglétének ellenőrzését követően - a pályázati bíráló bizottságok (a továbbiakban: bizottságok) részére döntési javaslat megtétele céljából a közreműködő szervezet készíti elő. A minisztériumokkal közös pályázat esetén az együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint történik a pályázatok előkészítése, kezelése, a bíráló bizottság összeállítása, valamint a döntéshozatal.
(2) A bizottságok munkájában szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt a miniszter által kijelölt szakértők mellett a Pénzügyminisztérium és a pályázatok elbírálásában érdekelt más tárcák által delegált tagok, a miniszter által felkért gazdasági és szakmai érdekképviseleti szervek által delegált tagok, valamint az érdekelt regionális szervezetek, így különösen a regionális idegenforgalmi bizottságok és regionális fejlesztési tanácsok képviselői. A bizottságok munkájukba tanácskozási és véleményezési joggal a Magyar Államkincstár Rt. és más érdekelt szervek képviselőit is bevonhatják. A bizottságok elnökét és tagjait - a delegálást követően - a miniszter nevezi ki. A bizottságok ügyrendjüket maguk állapítják meg. A bizottságok folyamatos beadási határidejű pályázatok esetén rendszeresen üléseznek.
(3) A közreműködő szervezet a beérkezett pályázatokat a pályázat beadási határidejétől számított 45 napon belül, folyamatos beadási határidő esetén a bizottság ülését megelőzően legalább nyolc nappal köteles a bizottságok elnökei részére eljuttatni. Az előkészítési határidő attól a naptól számít, amikor a pályázó a pályázatát hiánytalanul benyújtotta. A bizottság a pályázatokkal kapcsolatos szakmai álláspontját és döntési javaslatát az ülésén alakítja ki. A bizottság a támogatási igénynél kisebb összeg odaítélésére is tehet javaslatot. Ebben az esetben meg kell határozni, hogy a csökkentett támogatással az eredeti pályázati célt kell-e megvalósítania a pályázónak, vagy a támogatás csökkentésének arányában a pályázati cél tartalmát is csökkentheti-e. A döntés kiterjedhet csökkentett támogatás esetén az elhagyható elemek konkrét felsorolására is. A pályázónak nyilatkoznia kell, hogy csökkentett mértékű támogatás esetén is képes és kész a támogatás tárgyát megvalósítani.
(4) A pályázatokról a bizottságok döntési javaslatának ismeretében a miniszter dönt a döntésre való előterjesztésétől számított 30 napon belül. A támogatásról hozott döntés e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül.
(5) A bizottságoknak a döntési javaslat megtételének részeként a pályázatok értékelését és az értékelés legfontosabb szempontjait tartalmazó, minden pályázó számára hozzáférhető emlékeztetőt kell készíteni. A pályázó az emlékeztetőben csak a saját pályázatára vonatkozó részt jogosult megtekinteni.
(6) A támogatási döntésekről a döntést követő 10 munkanapon belül a közreműködő szervezet adatot szolgáltat
a) több támogatási forrásra benyújtott támogatási igény esetén a többi érintett előirányzat kezelője részére;
b) az R. 85. §-ának (2) és (7) bekezdéseiben meghatározott eljárási rend szerint az Államháztartási Hivatal részére;
c) a Turisztikai Értesítő számára. A Turisztikai Értesítőben a következő adatokat kell közzétenni: a pályázó neve, székhelye vagy címe, a támogatás tárgya, a megítélt támogatás mértéke. A közzététel során jelezni szükséges azt is, hogy a támogatásban részesített pályázatok a MeH internet honlapján (www.meh.hu) feltüntetésre kerülnek.
(7) Az elbírálás eredményéről a pályázókat a döntés meghozatalától számított 15 munkanapon belül, a szerződési ajánlat egyidejű kiküldésével, írásban értesíteni kell. Az értesítésben - az R. 85. §-ának (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - meg kell jelölni azt a határidőt is, ameddig a szerződést meg kell kötni. Az értesítésben megjelölt határidőig a támogatási döntésre az ajánlati kötöttség szabályai az irányadók.

A szerződéskötés

14. § (1) A támogatásban részesített pályázóval a támogatási szerződést az R. 87-89. §-aiban, a támogatási döntésben szereplő nyilatkozatok alapján, és az e rendeletben meghatározott egyéb feltételekkel a MeH vagy a MeH és a közreműködő szervezet közötti keretszerződés alapján a közreműködő szervezet köti meg. A támogatások folyósítására kizárólag a megkötött támogatási szerződés jóváhagyását követően kerülhet sor.
(2) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell
a) a támogatás összegét, a támogatott program vagy projekt támogatásának jogcímét, a felhasználás feltételeit és követelményeit;
b) a támogatás folyósításának módját az R. 91. §-ának (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint, a kölcsönös teljesítések tárgyi és pénzügyi ütemezését;
c) az ellenőrzési jogosultság és az R. 87. §-ának (5)-(10) bekezdései szerinti bejelentési kötelezettség elfogadását;
d) az arra való figyelemfelhívást, hogy az Áht. 13/B. §-ának feltételei szerint a támogatási döntés kedvezményezettje az árubeszerzési, építési beruházási és szolgáltatás-megrendelési célra juttatott támogatás felhasználása tekintetében köteles közbeszerzési eljárást lefolytatni;
e) az R. 88. §-ában foglalt rendelkezések figyelembevételével a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy hibás teljesítése esetére irányadó jogkövetkezményeket;
f) az R. 87. §-ának (4) bekezdésében meghatározott elállás jogát és feltételeit;
g) a szerződésszerű teljesítést biztosító mellékkötelezettségeket;
h) a pályázati felhívásban megjelölt és az ajánlati kötöttség folytán a támogatási szerződés részévé váló egyéb feltételeket és rendelkezéseket;
i) támogatási előleg igénylése esetén a támogatási előleg nyújtásának feltételeit, az előleggel való elszámolás módját, határidejét;
j) a támogatási szerződés lezárásával és az elszámolással kapcsolatos kötelezettségeket és kellékeket;
k) a felek megnevezését és aláírását, a szerződés keltét;
l) a felek által lényegesnek tartott egyéb rendelkezéseket.
(3) A szerződéskötés feltétele, hogy a pályázó
a) az R. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, az R. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokat benyújtsa;
b) ha a pályázati felhívás másképp nem rendelkezik, a beruházás megvalósítási költségeihez nyújtott - 10 millió forint összeget meghaladó beruházási célú - támogatás esetén a következő biztosítékok rendelkezésre álljanak:
ba) a természetes személy, valamint a mikro- és kisvállalkozás olyan közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot tegyen, amelyben feltétel nélkül és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy az odaítélt támogatás biztosítékaként felajánlott ingatlanra vagy ingó dologra a támogatási összeg mértékéig - a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló, a számviteli törvénynek megfelelően elkészített beszámolót követően készített zárójegyzőkönyvnek az érdekeltek által történő jóváhagyásának napjáig - a MeH javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre,
bb) az e rendelet alapján támogatásban részesíthető - a ba) pontban nem említett - szervezet tekintetében, a beruházás megvalósulását tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott, a TC támogatási céljának teljesítéséről szóló pénzügyi zárójelentés jóváhagyásának napjáig a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése esetére kedvezményezettként a MeH-et megjelölő, legalább az odaítélt támogatással azonos összegre szóló visszavonhatatlan bankgarancia vagy biztosító által vállalt kezesi biztosítás álljon rendelkezésre. A pénzügyi beszámoló jóváhagyását megelőzően a támogatási döntés kedvezményezettje köteles - választása szerint - a 16. § (1) bekezdés szerinti zárójegyzőkönyv jóváhagyásának napjáig terjedő időszakra a támogatási szerződésben vállalt további kötelezettségek nem teljesítése esetére a MeH-et megjelölő, legalább az odaítélt támogatással azonos összegre szóló, visszavonhatatlan bankgaranciát, illetve biztosító által vállalt kezesi biztosítást rendelkezésre bocsátani, vagy a további kötelezettségek teljesítésének biztosítékaként, legalább az odaítélt támogatás összegének erejéig, a MeH által elfogadható ingatlanra vagy ingó dologra a MeH javára jelzálogjogot bejegyeztetni.
(4) A (3) bekezdés ba) pontja szerinti személyek döntésüktől függően a támogatás biztosítékaként a (4) bekezdés bb) pontja szerinti bankgarancia, illetve ezzel egyenértékű, biztosító által vállalt kezesi biztosítás rendelkezésre bocsátását is választhatják, azonban erre a pályázati felhívásban nem kötelezhetők.
(5) Mentesül a (4) bekezdés b) pontjában foglalt biztosítékadási kötelezettség alól az Áht. 87. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott költségvetési szerv, a települési, megyei és kisebbségi önkormányzat, valamint a 100%-ban állami tulajdonú közhasznú társaság, továbbá az egyház, a közalapítvány, a társasház és a lakásszövetkezet.
(6) Amennyiben a támogatási döntés kedvezményezettjének mulasztásából vagy neki felróható egyéb okból a támogatási szerződés megkötésére a MeH vagy a közreműködő szervezet által a szerződéskötésre meghatározott megfelelő határidő határnapjától számított 30 napon belül nem kerül sor, a támogatási döntés érvényét veszti.

A támogatások folyósítása

15. § (1) A támogatások folyósítását a Magyar Államkincstár - az R. rendelkezéseinek figyelembevételével - a miniszter vagy az általa utalványozásra feljogosított személy rendelkezése, utalványozása alapján végzi.
(2) A támogatás folyósítása a teljesítés igazolása mellett, a támogatási döntés kedvezményezettje által benyújtott számlákon (számlát helyettesítő okmányon) és a kifizetést igazoló dokumentumokon alapuló elszámolás alapján utólag történik. A támogatás igénybevétele, ha törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - a vissza nem térítendő kamattámogatás kivételével - teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet. Támogatási előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része - teljesítésarányosan és forrásarányosan - csak azt követően folyósítható, ha a támogatási döntés kedvezményezettje az előleggel a támogatási szerződés szerint elszámolt és a saját forrás, illetve egyéb pénzügyi források adott évi ütemezés szerinti összegének forrásarányos felhasználását igazolta. Az utalványozáskor biztosítani kell a támogatási szerződés és a támogatás folyósításának (kifizetésének) összhangját, továbbá a kifizetés alapjául szolgáló teljesítést igazoló dokumentumok, így különösen a számla vagy számlát helyettesítő bizonylat meglétét.
(3) A támogatási döntés kedvezményezettje legfeljebb az odaítélt támogatási összeg 25%-ának, mikro-, kis- és középvállalkozás legfeljebb az odaítélt támogatási összeg 50%-ának erejéig, de legfeljebb 100 millió forint összeghatárig, támogatási előleg folyósítását igényelheti, amennyiben a támogatás folyósítására még nem került sor. A támogatási előleg folyósítására, visszatartására, illetve folyósításának felfüggesztésére az (5)-(7) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4) Támogatási előleg folyósításának igénylése esetén, ha a támogatási döntés kedvezményezettje a pályázati felhívás vagy a 14. § (5) bekezdése szerint biztosíték adására nem köteles, akkor az előleg folyósításának feltételeként - választása szerint - köteles a támogatási szerződésben meghatározott céltól eltérő felhasználás esetére
a) hozzájárulni, hogy az igényelt előleg biztosítékaként a MeH által elfogadható ingatlanra vagy ingó dologra, a támogatási előleg összegének erejéig - az előleggel történő elszámolás napjáig - a MeH jelzálogjoga kerüljön bejegyzésre, vagy
b) az előleggel történő elszámolás napjáig terjedő időszakra kedvezményezettként a MeH-t megjelölő, az igényelt támogatási előleggel azonos összegre szóló, visszavonhatatlan bankgaranciát vagy biztosító által vállalt kezesi biztosítást rendelkezésre bocsátani.
(5) A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott pénzügyi és időbeli ütemezés szerint történhet.
(6) Az esedékes támogatásnak az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése szerinti visszatartására, illetőleg a támogatás folyósításának a felfüggesztésére
a) az R. 90. §-ának (1) bekezdésében, 92. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén a köztartozás fennálltáig,
b) felszámolási és végelszámolási eljárás megindulása esetén, illetve
c) csődeljárás esetén a csődegyezség megszületéséig
kerül sor. A támogatás visszatartása, illetve folyósításának felfüggesztése a támogatási döntés kedvezményezettjének a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit nem érinti.
(7) A vissza nem igényelhető általános forgalmi adót is tartalmazó költségeket finanszírozó támogatások folyósításának feltételeire az R. 91. §-ának (1) bekezdésében, a támogatási előleg tekintetében az R. 91. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

A támogatási program lezárása

16. § (1) Egy fejlesztési célú program vagy projekt akkor tekinthető megvalósultnak, ha a támogatási szerződésben meghatározott beruházás szerződésszerűen, a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően megvalósult, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a beruházás megvalósulását tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott elszámolását tartalmazó pénzügyi beszámolója elkészült, és jóváhagyása megtörtént.
(2) Egy program vagy projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesült, és a támogatási döntés kedvezményezettjének a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló beszámolója benyújtását követően a zárójegyzőkönyv elkészült, és jóváhagyása megtörtént.

A támogatások ellenőrzési rendszere

17. § (1) A támogatási szerződés szerződésszerű teljesítését, a rendeltetésszerű és a támogatási szerződésnek megfelelő forrásfelhasználást a MeH és az általa a támogatási szerződésben megjelölt közreműködő szervezet, továbbá jogszabályban erre feljogosított egyéb szervek ellenőrzik.
(2) A támogatási döntés kedvezményezettje köteles a támogatás forrásainak felhasználását ellenőrzés céljából elkülönítetten és naprakészen nyilvántartani, és az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni.
(3) Ellenőrzésre a támogatási döntést megelőzően (előzetes ellenőrzés), a támogatás felhasználása során folyamatba épített módon (közbenső ellenőrzés) és a támogatás folyósításának megszűnését követő tíz naptári éven belül utólagosan is (utóellenőrzés) sor kerülhet.

A TC forrásai és a kezelésükkel kapcsolatos állami feladatok

18. § (1) A TC bevételeinek és kiadásainak mértékét a költségvetési törvényben a MeH fejezetében e célra előirányzott összegek képezik.
(2) A TC további bevételei:
a) a célelőirányzatból támogatást igénylő pályázó által befizetett pályázati díj;
b) a belföldi és külföldi jogalanyok által, valamint a külföldi kormánysegélyekből és segélyalapokból a célelőirányzat javára teljesített befizetések;
c) a jogszabályokban meghatározott egyéb befizetések.
(3) A TC pénzügyi műveleteinek lebonyolítására a Magyar Államkincstár Rt. fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlát vezet.
(4) A MeH a TC felhasználásáról féléves és éves beszámolót, valamint negyedéves mérlegjelentést készít az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet szerint.
(5) A TC forrásaiból kell fedezni az előirányzat működtetésével, kezelésével, felhasználásával, a támogatási szerződések előkészítésével, nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel és ellenőrzésével kapcsolatos költségeket.

Átmeneti és záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és egyéb felhasználásokra, valamint az e rendelet szerinti pályáztatás nélküli támogatásokra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott, de el nem bírált pályázatokat a pályázati kiírás közzététele napján hatályos rendelet rendelkezései és a közzétett pályázati felhívás feltételei szerint kell elbírálni.
(3) A rendeletben foglaltakat a kormányzati szervekkel közös pályázatoknál is megfelelően alkalmazni kell.