17/2002. (IV. 12.) EüM rendelet

egyes miniszteri rendeletek módosításáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 50. §-ában, 60. §-ában, 64. §-ának (4) bekezdésében és 88. §-ának (2) bekezdésében - ez utóbbi tekintetében a szociális és családügyi miniszterrel, valamint az érintett miniszterekkel egyetértésben -, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdésének d) és f) pontjaiban, valamint x) pontjában - ez utóbbi tekintetében a környezetvédelmi miniszterrel egyetértésben -, az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről szóló 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet 13. §-ának (9) bekezdésében, a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában, a közfürdők létesítéséről és működéséről szóló 121/1996. (VII. 24.) Korm. rendelet 6. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érintett miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: Fer.) 4. számú mellékletében az 5. pont helyébe a következő rendelkezés lép, és a melléklet kiegészül a következő 6. ponttal, ezzel egyidejűleg az eredeti 6-14. pont számozása 7-15. pontra változik:
„5. A 3. pontban előírt határértékek betartásának biztosítása érdekében a munkahelyi levegő azbeszttartalom mérését a nemzetközi gyakorlatban elfogadott referencia membrán filter módszer szerint, az MSZ-ISO 8672:1995 szabvány (Levegőminőség Munkahelyi levegőben lévő szervetlen szállórostok szám szerinti koncentrációjának meghatározása fáziskontraszt-mikroszkóppal. Membránszűrős módszer.) előírásainak megfelelően vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell végezni. Ugyanez a módszer alkalmazandó a 9. pont levegőtisztasági méréseire is, azzal a kiegészítéssel, hogy stacionárius mintavétel esetén a térfogatáram tartománya 0,5-16 l/min., továbbá a mikroszkópos kiértékelésnél 200 a leszámoló mezők száma. A mintavételezést megelőzően ki kell kérni a munkavállalók, illetve munkavédelmi képviselőik véleményét. A mintavételezés csoportosan csak azonos helyen, azonos munkát végzők esetében lehetséges. A mintavételezést, a kiértékelést és a szakvéleményezést kizárólag akkreditált laboratórium végezheti a technológia megváltoztatását követően azonnal, de legalább három havonta. A mérések gyakorisága évi egyre csökkenthető, ha
a) a munkahelyi tevékenységben nem történt jelentős változás,
b) a megelőző két mérés során a légtér azbeszt szennyezettsége nem lépte túl az előírt határérték koncentrációk felét.
6. Amennyiben a mérést végző az 5. pontban foglalt szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.”
2. § A természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet 2. számú mellékletének I. pontja 3. alpontjának utolsó mondatában az alábbi szövegrész hatályát veszti:
„ ... és az MSZ 11399-1995 szabvány előírásait”
3. § (1) A közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet (a továbbiakban: Klr.) 1. számú mellékletének II. pontjában a 2., 3. és 4. alpontok helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. A mesterséges közfürdő vize minőségének - bakteriológiai szempontból történő - biztosítását az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai szerint, vagy azzal legalább egyenértékű megoldásnak megfelelően kell végezni.
3. A mesterséges közfürdő tápvizének (pótvizének) minőségére az MSZ 13690-3 számú szabvány előírásai, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó. Mérgező anyagok, továbbá a szennyezésjelző kémiai komponensek szempontjából a víznek ivóvízminőségűnek kell lennie, melyre külön jogszabály rendelkezései az irányadók. Szennyezésjelző kémiai komponensek felszíni vízből nyert víz és nem védett felszín alatti víz esetén a következők: KOlps, klorid, ammónium, nitrit, nitrát, kénhidrogén. A többi paraméter esetén ettől el lehet térni, de az eltérés az 1. alpontban foglalt követelmények betartását és a fürdő üzemeltetését nem zavarhatja.
4. Amennyiben a közfürdő létesítője a 2., 3. alpontban foglalt hatályos nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.”
(2) A Klr. 1. számú mellékletének IV. pontjában az 1. alpont helyébe a következő rendelkezés lép, és ez a pont a következő 2-3. alponttal egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti 2-11. alpontok számozása 4-13. alpontra változik:
„1. Mesterséges közfürdő esetén a vízbe jutó szennyező (fertőző) anyagok eltávolítása céljából a víz be- és kivezetését úgy kell hidraulikai szempontból kialakítani, hogy a medence minden pontján folyamatos és egyenletes vízmozgást eredményezzen. E követelmény teljesítésének ellenőrzése során az MSZ-10-533 számú szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni.
2. Amennyiben a közfürdő létesítője a vízhasználat ellenőrzése során az 1. alpontban foglalt nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.
3. A mesterséges fürdők medencevizeinek és a medencék töltő-, illetve pótvizeinek kémiai minőségének elbírálásánál általában a külön jogszabályban szereplő határértékek betartását kell megkövetelni. Kivételt képez a folyamatosan tisztított-fertőtlenített vizű forgatásos medencék töltő- és pótvize, melyeknél egyes komponensekre külön határértékek megállapítása szükséges (A) táblázat), valamint a töltő-ürítő vagy forgatott vizű medencék töltésére használt elismert gyógy- és ásványvizek és az egyszerű termális vizek, melyekre a B) táblázat határértékei az irányadók.

A) A vízkezeléssel és fertőtlenítéssel kapcsolatban elbírált összetevők (a visszaforgatott, tisztított vízre vonatkozó követelmények)

Összetevő	Töltővíz	Medencevíz
Alumínium		100 μg/L
Ammónium(a)	0,2 mg/L	0,1 mg/L
pH(a)	6,5-7,8	6,5-7,8
Karbonát keménység	100 mg/L CAO	20 mg/L CAO
Összes keménység	100-350 mg/L CAO	Mész-szénsav egyensúly
Kémiai oxigénigény(c), (d)		+2 mg/L
Klorid(a), (c)		+300 mg/L
Nitrit(c), (f)		+0,05 mg/L
Nitrát(c)	(f)
Átlátszóság(e)	20 m	20 m
Zavarosság(e)	0,3 NTU	0,5 NTU
Vas és mangán együtt	0,3 mg/L	0,02 mg/L
Szabad aktív klór(a)		1 mg/L
Kötött aktív klór(a)		0,5 mg/L
Trihalogén-metán		50 μg/L
Klorit(b)		1 mg/L
(a) Klóros vízfertőtlenítés esetén (klórgáz, Na-hypoklorit, klóroxid). Egyéb fertőtlenítőszerek esetén a határértékek kijelölése egyedi elbírálást igényel. Hidrogén-peroxid alapú vízfertőtlenítő-szerek alkalmazása esetén az ammónium határértéke (mind a töltő- mind a medencevízben): 8 mg/L, szabad és kötött aktív klór nem lehet jelen, és a pH 6,5 és 8,2 között kell legyen. Egyéb esetekben az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól kell kérni a határérték kijelölést.
(b) Klór-dioxidos vízfertőtlenítés esetén.
(c) A töltővízben mért koncentrációhoz képest.
(d) Hidrogén-peroxid alapú vízfertőtlenítő-szer alkalmazása esetén a kémiai oxigénigény nem mérhető, a határérték ezért nem érvényes.
(e) Alternatív határértékek, egymást helyettesíthetik.
(f) Ózonos vízfertőtlenítés esetén nem érvényes. Egyedi határértékek megállapítása szükséges.

B) Természetes eredetű komponensek, melyeknél a bőrön át történő felszívódással (valamint a belégzéssel és a víz esetleges kis mennyiségben történő lenyelésével) kapcsolatos egészségügyi kockázat elhanyagolható

Összetevő a töltő- és pótvízben(a)	Határérték
Ammónium
Nitrit	10 mg/L
pH	5,5-9,5
Arzén	0,5 mg/L
Bór	20 mg/L
Fluorid	15 mg/L
Szelén	100 μg/L
Benzol	50 μg/L
Policiklikus aromás szénhidrogének	1 μg/L
Benz(a)pirén	0,05 μg/L
Kémiai oxigénhiány
TOC	Nincs jelentős változás
Klorid
Vezetőképesség
Szín, szag	Nincs jelentős változás
Szulfát
Nátrium
Keménység
Fenolindex	20 μg/L
Olajindex	100 μg/L
Vas	0,3 mg/L(b)
Mangán	0,05 mg/L
(a) Védett vízadóból származó víz esetén. Az itt megadott értékek nem jelentik a külön jogszabályban megadott értékek megváltoztatását.
(b) Kivéve az ún. „vasas gyógyvizeknél”, ahol egyedi elbírálás lehetséges.”
4. § (1) Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: Ekr.) mellékletének 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Meleg környezetben végzett munka
Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletében meghatározottak alapján, ha az effektív, illetőleg a sugárzó hő esetén a korrigált effektív hőmérséklet
- közepesen nehéz fizikai munka esetén a 29 °C (EH, KEH),
- nehéz fizikai munka esetén a 27 °C (EH, KEH)
maximálisan megengedhető hőmérsékleti érték műszakátlagban nem tartható be, akkor a műszakon belül megengedhető expozíciós idő óránkénti arányát az adott órára eső súlyozott (K) EH alapján az alábbi összefüggés szerint kell szabályozni:
Közepesen nehéz fizikai munka	30,5 °C-ig	31,5 °C-ig	32,5 °C-ig
Nehéz fizikai munka	28,5 °C-ig	30,0 °C-ig	31,0 °C-ig
Munka/pihenési rend	75%/25%	50%/50%	25%/75%
Az óránként elrendelt pihenési idők nem vonhatók össze.
Ha az előbbiek nem biztosíthatók, speciális intézkedések (hővédő öltözet, hűtött hővédő öltözet) szükségesek, de ezekben az esetekben sem haladhatja meg a munkavállaló maghőmérséklete a 38 °C-t.”
(2) Az Ekr. mellékletének 6. és 7. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. Helyileg ható rezgés
Minden olyan munkakörben, amikor a kéz-karra ható (lokális rezgésterheléssel járó) munkaeszközök üzemeltetése során a rezgésterhelés 8 órára vonatkoztatott mértéke meghaladja a 2 m/s2 súlyozott egyenértékű rezgésgyorsulást, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja szerint kell számítani, illetve ha az egy másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték-gyorsulás az 50 m/s2-et meghaladja, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl.
7. Egésztest rezgés
Minden olyan munkakörben végzett munka, ahol a napi 8 órára vonatkoztatva az egésztest rezgés Z irányban az 1,26 m/s2, illetve X és Y irányokban a 0,9 m/s2 egyenértéket meghaladja, a megengedhető expozíciós időt az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint kell számítani. A pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértéke a 10 m/s2-et nem haladhatja meg.”
5. § (1) Az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: Mákr.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A munkaeszköz, a munkahely (munkakörnyezet) és a munkavállaló közötti kapcsolatrendszer kialakítása során az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésével kapcsolatban az MSZ ENV 26385:1999 szabványban foglaltak, vagy azzal legalább egyenértékű megoldás szerint kell eljárni.
(2) Amennyiben a munkaadó az ergonómia és az ergonómiai szempontok munka-egészségügyi értelmezésénél az (1) bekezdés szerinti nemzeti szabványtól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés követelményeinek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.”
(2) A Mákr. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Állandó munkavégzésre szolgáló munkahelyen a munkavégzés jellegének akkor felel meg a világítás, ha a munkahelyek névleges megvilágítása, színhőmérséklete, színvisszaadási fokozata és káprázási fokozata a helyiség rendeltetése és az ott végzett tevékenység figyelembevételével kielégíti az MSZ 6240-4:1986 szabvány által előírt értékeket, valamint az MSZ 6240-2:1986 szabványban foglalt általános követelményeket, vagy azokat más, legalább egyenértékű megoldás szerint biztosítja.
(2) A belsőtéri mesterséges világítás világítástechnikai jellemzőinek megítélésénél az MSZ 6240-3:1986 szabvány előírásaiban foglaltak vagy azzal legalább egyenértékű megoldás az irányadó.
(3) Amennyiben a munkahely kialakítója a megvilágítás esetében az (1) és (2) bekezdés szerinti szabványban foglaltaktól el kíván térni, akkor az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkakörülmények, munkavégzés közegészségügyi követelményeinek való megfelelőség megállapítását az OTH-tól kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH az eltérést határozattal engedélyezi.”
(3) A Mákr. 9. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkahelyen a zaj szintje nem haladhatja meg az 1. számú mellékletében megadott értékeket.”
(4) A Mákr. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A munkahelyen a munkavállaló testére áttevődő, egész testre ható mechanikai rezgés értéke a 2. számú melléklet 2. pontja szerint mérve x (háttól mell felé) és y (jobb oldalról bal oldal felé) irányokban a 0,9 m/s2, z (lábtól fej felé) irányban az 1,26 m/s2 8 órára vonatkozó egyenértéket, illetve a 10 m/s2 pillanatnyi rezgésgyorsulás csúcsértékét nem haladhatja meg.
(2) A munkahelyen a munkaeszköz üzemeltetése során a munkavállalót érő helyi (kéz-kar) rezgésterhelés mértéke nem haladhatja meg a 2. számú melléklet 1. pontja szerint mért 2 m/s2 értéket, illetve a hideg, nedves munkakörnyezetben az 1,4 m/s2 értéket. Az 1 másodperces integrálási idővel mért legnagyobb súlyozott egyenérték gyorsulás az 50 m/s2-et, a munkafolyamat 10 percre vonatkoztatott egyenértékű súlyozott rezgésgyorsulása a 8,4 m/s2-et nem lépheti túl.”
(5) A Mákr. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kéz-kar rezgés expozíciójával járó munkavégzés során, ha nem biztosított a rendelet 3. számú melléklet 2. számú táblázata szerint könnyűnek minősülő fizikai munkavégzés munkakörnyezeti előírásainak megfelelő klíma, a munkavállalót - a lokális lehűlés elleni végtagvédelem érdekében - egyéni védőeszközzel kell ellátni.”
(6) A Mákr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Mesterséges légelszívás esetén az elszívott levegőt légtechnikai eljárások alkalmazásával friss, tiszta, télen előmelegített levegővel pótolni kell.
(2) A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 1. számú mellékletének 1.2. pontja szerinti szálló porok, továbbá 1.1. pontja szerinti veszélyes anyagok esetén, melyek méregerősségi osztálya a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 1. számú melléklete szerint nagyon mérgező, mérgező, továbbá a csak ártalmas méregkategóriába eső, de irritatív, túlérzékenységet okozó, rákkeltő, mutagén vagy reprodukció károsító hatásúak, ha a beszívott levegőt tisztítani kell, a betáplált levegő a munkahelyen megengedett határérték 10%-ánál magasabb szennyezőanyag koncentrációt nem tartalmazhat.
(3) A munkahelyek klímájának mérését és értékelését a 3. számú mellékletben szereplő fogalmi meghatározások használatával, mérési és értékelési szempontok szerint kell végezni. A mesterséges szellőztetésnél a huzathatás megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg:
a) ülve végzett szellemi és könnyű fizikai munkánál a 0,1 m/s értéket,
b) helyváltoztatással járó könnyű fizikai munkánál a 0,2 m/s értéket,
c) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett közepesen nehéz fizikai munkánál az 1,0 m/s értéket,
d) melegüzemi zárt munkahelyen, 24 °C (K) EH érték feletti hőhatás mellett végzett, nehéz fizikai munkánál az 1,5 m/s értéket.”
(7) A Mákr. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § A 12. § (2) bekezdése szerinti szálló porok, illetve anyagok által okozott légszennyezés esetén a légtechnikai eljárással biztosított elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétét tanúsító mérési eredmények megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató megszűnése esetén az eredményeket át kell adni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének.”
(8) A Mákr. 14. §-ának (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § (1) Olyan zárt munkahelyen, ahol a tevékenységből eredő légszennyezés nem várható, a 3. számú melléklet 2. számú táblázatában szereplő munka energiaforgalom figyelembevételével megállapított nehézségi fokú munkához, a 3. számú mellékletben előírt mennyiségű tiszta levegőt, klímatényezőket és K (EH) értékeket kell biztosítani.
(2) A munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállalót ne érje nagyfokú hősugárzás. Nagyfokú a hősugárzás, ha a léghőmérséklet és a glóbuszhőmérséklet különbsége meghaladja az (1) bekezdésben megjelölt (K) EH érték meghatározásához minimálisan megkívánt +5 °C hőfokkülönbség háromszorosát.”
(9) A Mákr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 3. számú melléklet szerinti 24 °C (K) EH érték [a továbbiakban: 24 °C (K) EH érték] feletti hőhatással járó munkahelyeken a munkába lépést követően, továbbá 3 hetet meghaladó munkaszünet utáni újbóli munkafelvétel esetén munkaszervezéssel kell biztosítani a hőalkalmazkodás feltételeit. Ennek érdekében a napi hőhatás időtartama az alkalmazkodási folyamat kezdetén nem haladhatja meg a 2 órát és a munka nehézségi foka a közepesen nehéz fizikai munkának megfelelő 14,0 kJ/min. értéket. Az adott munkakörrel járó terhelési szintet 2 hét alatt fokozatosan kell elérni.”
(10) A Mákr. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A külön jogszabály szerinti „foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok” (ún. 1. és 2. kategóriás anyagok), továbbá olyan készítmények, amelyek előbbiek szerinti anyagtartalma nagyobb, mint 1%, technológiai célra csak akkor választhatók, ha más, kevésbé veszélyes anyagokkal nem helyettesíthetők.”
(11) A Mákr. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § E § szempontjából biztonsági berendezésnek minősülnek a 3. számú mellékletben megjelölt légállapot elérését biztosító, szellőztetés céljára szolgáló légtechnikai rendszerek.”
(12) A Mákr. kiegészül ezen rendelet 1-3. számú mellékleteiben foglalt 1-3. számú mellékletekkel.
6. § (1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: Mszhr.) 1. §-ának q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„q) könnyű munka: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 2. táblázata szerint könnyűnek minősülő munka.”
(2) Az Mszhr. 3. számú mellékletében szereplő táblázat hőterhelésre vonatkozó sora helyébe a következő rendelkezés lép:
Kóroki tényező	Időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok gyakorisága	Megjegyzés
„hőterhelés		évenként	Ha a külső levegő hőmérsékletének napi csúcsértéke tartósan (legalább egy hétig) meghaladja a 27 °C-t, akkor azokban a munkakörökben, amelyekben az év nyári időszakában a korrigált effektív hőmérséklet átlag értéke eléri vagy meghaladja az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 1. számú táblázatában előírt, maximálisan megengedhető értékeket, a vizsgálat hetente végzendő.”
(3) Az Mszhr. 4. számú melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4.	Villamosüzemi munkakörök		a vonatkozó külön előírás (MSZ 1585 üzemi szabályzat erősáramú villamos berendezések számára) alapján erősáramú villamos berendezéseken feszültség alatti, feszültség közelében és veszélyes közelségben végzett tevékenység. Amennyiben a kérelmező a fenti szabványban foglalt tevékenységi köröket az abban foglalt előírásoktól eltérően kívánja folytatni, akkor a közegészségügyi követelményeknek való megfelelőség megállapítását az Országos Tisztifőorvosi Hivataltól (a továbbiakban: OTH) kell kérnie. Abban az esetben, amennyiben a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a közegészségügyi követelményeknek a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően eleget tesz, az OTH erről hatósági bizonyítványt állít ki.”
(4) Az Mszhr. 8. számú melléklet 1.1.1. és 1.1.2. pontjai helyébe a következő szövegrész lép:
[Kóroki tényező	Időszakos munkaalkalmassági vizsgálatok gyakorisága	Megjegyzés
Terhes	Fiatal- korú	<45	45-x	>x	Fiatal- korú	>x
Megterhelések	(1)	éves	éves
nők	férfiak
1.	Magából a munkavégzésből adódó megterhelések
1.1.	Túlzott fizikai megterhelés]
„1.1.1.	Dinamikus izommunka: az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés és munkakörülmények általános egészségügyi követelményeiről szóló 25/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 3. számú mellékletének 1. számú táblázata szerinti
1.1.1.1.	Könnyű munka	+	+	+	+	+	+	+
1.1.1.2.	Közepesen nehéz munka	+	(3), (5)	(3)	(3)	(3), (5)		(5)
1.1.1.3.	Nehéz munka	+	+	(3)	(3)	+	(3)	(3)
1.1.2.	Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka
1.1.2.1.	Anyagmozgatási munka	+				+
1.1.2.2.	> 10 kg tömeg emelése	+	(5)	(5)	(5)	+	(5)	(5)
1.1.2.3.	Kényszertesthelyzetben végzett munka	+	(5)	(5)	(5)	+		(5)
1.1.2.4.	Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka	+	(5)		(5)	(5)	(5)	(5)”
7. § (1) Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyes intézmények szakmai minimumfeltételeiről szóló 21/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Mfr.) 4. számú mellékletében a műtőasztalra vonatkozó rendelkezések 4. francia bekezdésében a „szabványos oldalsín a tartozékok számára” szövegrész helyébe a
[Műszerek neve
Műtőasztal	-	Általános feladatoknak megfelelően v.	1]
„-	Oldalsín a tartozékok számára”
szövegrész lép.
(2) Az Mfr. 6. számú mellékletében a „hasi beavatkozás laparatómiás tálca (szabvány eszköztárral) bél- és gyomorvarrógép is 1” szövegrész helyébe
[Műszerek neve]
„hasi beavatkozáshoz laparatómiás tálca bél- és gyomorvarrógép is	1”
szövegrész lép.
(3) Az Mfr. 15/A. számú melléklet c) Szaruhártyaszövethez pontjában a „thermosztát szabvány szerinti 1 db” szövegrész helyébe a
I. Tárgyi feltételek
„Termosztát	1 db”
szövegrész lép.
(4) A Mfr. 8. számú mellékletében a B) Szakmai minimumfeltételek osztály kategóriánként táblázatában
a) a
„Vizsgálóhelyiség vetkőzőfülkével	1	2	3	4	5
* Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993”
szövegrész helyébe a
[Minimumfeltételek	R1	R2	R3	R4	R5
I. TÁRGYI FELTÉTELEK
1. Szakmai helyiségek]
„vizsgálóhelyiség vetkőzőfülkével	1	2	3	4	5”
szövegrész,
b) a
„angiográfiás vizsgáló előkészítővel, *,*				1	1
CT vizsgáló, előkészítő, operátorhelyiség, *,*				1	1
CT és MR önálló munkahely számára
Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993”
szövegrész helyébe az
„angiográfiás vizsgáló előkészítővel, *				1	1
CT vizsgáló, előkészítő, operátorhelyiség, *				1	1
CT és MR önálló munkahely számára”
szövegrész;
c) a
„leletező, *, *	1	1	2	2	3
CT és MR önálló munkahely számára
Érvényes szabvány szerint MSZ 824/1993”
szövegrész helyébe
„leletező, *	1	1	2	2	3
CT és MR önálló munkahely számára”
szövegrész lép.
8. § Az Egészségügyi Minisztérium szakmai felügyelete alatt működő, orvostechnikai eszközök megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének szabályairól szóló 48/1999. (X. 6.) EüM rendelet 2. számú mellékletének 7. pont f) és g) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„f) Meggyőződött-e a szervezet arról, hogy az alvállalkozó(k) laboratóriuma(i) megfelel(nek)-e a Nemzeti Akkreditációs Testület által meghatározott akkreditációs követelményeknek?
Igen*	Nem*
g) Meggyőződött-e a szervezet arról, hogy az ellenőrzést végző alvállalkozó(k) megfelel(nek)-e a Nemzeti Akkreditációs Testület által meghatározott akkreditációs követelményeknek?
Igen*	Nem*”
9. § (1) A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban Fbr.) 2. számú mellékletében a B) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK pont 47. és 48. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„47. A bőr rákos megbetegedései - kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén vagy a külön jogszabályban meghatározott anyagok.
48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, a külön jogszabályban szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei.”
(2) Az Fbr. 4. számú mellékletében a B) KÉMIAI KÓROKI TÉNYEZŐK pont 47. és 48. alpontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„47. A bőr rákos megbetegedései - kátrány, bitumen, ásványolajok, antracén vagy a külön jogszabályban meghatározott anyagok.
48. Egyéb szerveknek az eddigiekben fel nem sorolt, a külön jogszabályban szereplő vegyi anyagok által okozott daganatos betegségei.”
10. § (1) Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a gyógyító-megelőző ellátásra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról szóló 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet (a továbbiakban: Gymer.) 24. §-ának (1) bekezdésében az utolsó mondat helyébe a következő mondat lép:
„Az elsősegélynyújtáshoz a melléklet I. pontjában meghatározottak szerint kell a kötszereket és egyéb eszközöket biztosítani.”
(2) A Gymer. 24. §-ának (3) és (4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Színháznál és filmszínháznál legalább egy kiképzett elsősegélynyújtónak kell az előadásokon jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak az 51-100 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.
(4) A múzeumokban és egyéb kiállítási intézményekben a látogatási idő alatt megfelelő számú kiképzett elsősegélynyújtónak kell jelen lennie, és legalább a melléklet I. pontjában szereplő táblázatnak a 2-10 főre előírt eszközöknek rendelkezésre kell állniuk.”
(3) A Gymer. melléklete az e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.