180/2002. (VIII. 23.) Korm. rendelet

a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) 4. § a), b), e), f), i), j), k) pontjaiban és a 113. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtására a következőket rendeli el:
(A VET 3. §-ához)
1. § E rendelet alkalmazásában
1. eszközökkel való rendelkezés: kiterjed különösen, de nem kizárólag a termelő, átviteli, elosztó, rendszerirányítói és szolgáltató eszközök valamely elemének eladására, átruházására, ajándékozására, bérbeadására, licencbe adására, kölcsönadására, jelzálogba adására, megterhelésére, az eszközök vagy azok egy részének üzemeltetésének jogáról való lemondásra vagy az üzemeltetés jogának átruházására, továbbá az eszközöket érintő bármely más teher vállalására vagy azok harmadik személy által való megterhelésének a jog által legszélesebb körű és megfelelő védekezés nélkül történő lehetővé tételére és fenntartására;
2. fizikai teljesítésű ügylet: az az ügylet, amely a villamos energia leszállítása, illetve a villamos teljesítmény rendelkezésre állása útján történő teljesítést ír elő;
3. kapcsolódó tevékenység: az engedélyes minden olyan, a létesítő okiratban feltüntetett tevékenysége, amelynek végzése a VET 51. § (1) és (4) bekezdése alapján engedélyköteles tevékenység ellátásához elengedhetetlen;
4. kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (2) bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás;
5. kiegyenlítő energia: a rendszerirányító által a kiegyenlítő szabályozás során a mérlegkör-felelősöknek biztosított villamos energia;
6. kiegyenlítő szabályozás: a rendszerirányító azon tevékenysége, amely biztosítja a villamos energia valós idejű szállítása során a mindenkori betáplálás és vételezés egyensúlyát;
7. közérdekű határozat: a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által hozott engedély vagy más közigazgatási határozat, amely a fogyasztók vagy az engedélyesek széles körének érdeklődésére tarthat számot, feltéve, ha azt a Hivatal közérdekűnek minősíti;
8. másodlagos tevékenység: a VET 51. § (1) és (4) bekezdése alapján engedélyköteles tevékenységen és a kapcsolódó tevékenységen kívül minden, az engedélyes létesítő okiratában megjelölt tevékenység;
9. menetrend: egy adott naptári napra vonatkozó elszámolási mérési időegységenkénti villamos átlagteljesítmény adatsor;
10. mérlegkör: a kiegyenlítő energia igénybevételének okozathelyes megállapítására és elszámolására, illetve a kapcsolódó feladatok végrehajtására a vonatkozó felelősségi viszonyok szabályozása érdekében létrehozott elszámolási szerveződés;
11. mérlegkör felelős: olyan, a jelen rendelet 27. §-a szerinti engedélyes, kiserőmű üzemeltetője vagy feljogosított fogyasztó, aki a kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegköri feladatokat ellátja;
12. vezető munkavállaló: a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény szerinti vezető tisztségviselő és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény szerinti vezető állású munkavállaló. Vezető munkavállalónak minősül különösen az olyan személy, akit a társaság feljogosít a cég jegyzésére vagy egyéb képviseletére.
(A VET 12. §-ához)
2. § (1) A VET 12. § c) pontja alapján a hőt szolgáltató erőművi egységgel előállított villamos energia mennyiségének számítását az üzemi szabályzatban foglaltak szerint kell végezni.
(2) Az egyedi szerződéssel rendelkező a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvényben definiált egyéb fogyasztó külön megállapodás alapján villamos energiát vásárolhat attól a termelőtől és kiserőműtől, amelytől a hőt közvetlenül, vagy hőszolgáltatón keresztül veszi igénybe. A vásárolt villamos energia nem lehet több, mint amennyi a hővásárlási szerződés teljesítéséhez szükséges hőenergia előállítása során az adott hőtermelőnél kapcsoltan keletkezik, elszámolása a havi hőenergia felhasználás mennyisége arányában történik.
3. § (1) Amennyiben a villamosenergia-rendszerben együttműködő, egymással szerződést kötő engedélyesek szerződésének tárgyára hatósági ármegállapítás vonatkozik, a felek kötelesek a villamos energia kereskedelemmel és a rendszerhasználattal kapcsolatos szerződéseiket a szerződéskötés napjától számított 15 napon belül a Hivatalnak megküldeni.
(2) A Hivatal a VET 11. § f) pontja alapján jogosult a kereskedelmi engedélyes kivételével az engedélyesek területén a fogyasztói elégedettségi szint, az egyes engedélyesektől elvárt színvonal, valamint a villamos energia minőségi jellemzői felmérésének független szakértő általi elvégeztetésére.
(A VET 14. §-ához)

Villamosenergia-ellátási szabályzatok

4. § (1) A VET 14. § (1)-(2) bekezdéseiben megnevezett villamosenergia-ellátási szabályzatok - a villamosenergia-rendszer együttműködésére vonatkozó üzemi szabályzat, kereskedelmi szabályzat, elosztói szabályzat - mindegyikére vonatkozó általános tartalmi követelmények:
a) a villamosenergia-rendszer engedélyeseire és a kiserőművek üzemeltetőire - a rendszerhez már kapcsolódottakra és a kapcsolódni kötelezettekre, szándékozókra - vonatkozó előírások, továbbá velük szemben jelentkező elvárások, követelmények,
b) alkalmazásra előírt szabványok esetén, annak azonosítási adatai,
c) kiegészítő, részletező előírások a mellékletben,
d) a szervezeti, szerkezeti, egymásrautaltsági, alá-fölérendelési kapcsolatok bemutatása,
e) egyedi fogalmi meghatározások csak olyan esetekre, amelyekre nincs jogszabályi meghatározás,
f) a vezetékekkel, alállomásokkal, erőművekkel kapcsolatos illetékességi körök meghatározása,
g) a meglévő információk nyilvánosak.
(2) Mindhárom villamosenergia-ellátási szabályzatnak, a területre vonatkozó szakmai előírások mellett, különálló pontokban kell szabályoznia:
a) a villamosenergia-ellátási szabályzatban használt egyedi fogalmi meghatározásokat,
b) a villamosenergia-ellátási szabályzat tárgyát, hatályát, az együttműködés rendszerét,
c) az engedélyesek és a villamosenergia-ellátási szabályzat hatálya alá nem tartozó rendszerhasználók kapcsolatára vonatkozó azon ajánlásokat, amelyeket az üzletszabályzatnak tartalmaznia kell,
d) a minőségre, minőségbiztosításra vonatkozó általános szabályokat,
e) a villamosenergia-ellátási szabályzat alanyai közötti kapcsolattartás, információcsere rendszerét, szabályait, egyeztetési mechanizmust,
f) az ellátási szabályzatokban foglalt előírásokkal kapcsolatos felszólamlási lehetőségeket, a módosítási igények egyeztetésének, a Hivatal számára való előterjesztésének módját,
g) a mellékletek jegyzékét, változásregisztert.
(3) Az üzemi és a kereskedelmi szabályzatot a rendszerirányító, a villamosenergia-elosztói szabályzatot pedig az elosztók saját honlapjain kötelesek közzétenni a Hivatal jóváhagyó határozatával együtt; magát a határozatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.
5. § (1) Az egyes villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásai az alábbiakra terjednek ki:
a) az üzemi szabályzat a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők, az átviteli hálózat és a rendszerirányítás technikai és műszaki működésére, ennek fogalmi megalapozására, tervezésére, üzemirányítására, üzemzavarainak kezelésére, az üzemi események nyilvántartására, az előbbiekkel összefüggő adat- és információszolgáltatás rendjére, a villamos energia szolgáltatásának mennyiségi elszámolására, beleértve a működéshez szükséges infrastrukturális rendszereket is, összhangban a kereskedelmi és az elosztói szabályzattal;
b) a kereskedelmi szabályzat a villamosenergia-rendszer együttműködésében részt vevő termelők, az átviteli hálózat, az elosztóhálózat, a rendszerirányítás, a kereskedelem, a közüzemi nagykereskedelem, a közüzemi szolgáltatás, a szervezett villamosenergia-piac és a villamos energia határon keresztül történő szállítása engedélyeseinek, valamint a kiserőművek kereskedelmi működésére, összhangban az üzemi és az elosztói szabályzattal;
c) az elosztói szabályzat az elosztó hálózati engedélyesek technikai és műszaki működésére, továbbá az elosztó hálózathoz csatlakozó erőművekre, összhangban az üzemi és a kereskedelmi szabályzattal.
(2) A villamosenergia-ellátási szabályzatok különösen rendelkeznek az alábbiakról:
a) Mérés-elszámolás, hálózathoz hozzáférés:
aa) elvégzendő mérések, a szerződések teljesítésének hiteles számlázása részletei, a mérési adatok összesítése, rendszerirányítónak történő továbbítása (VET 23. §),
ab) a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférés részletes technikai-műszaki szabályai, rendelkezésre álló szabad közcélú hálózat közzétételének rendje (VET 31. §),
ac) a közcélú hálózathoz való hozzáférés szerződésben foglalt villamos energia mennyiségének közcélú hálózaton történő elszállításáról való döntésről engedélyesek tájékoztatásának módja, időpontja [VET 32. § (2)],
ad) a közcélú hálózathoz való hozzáférés megtagadásának, az átvitel és elosztás korlátozásának, szünetelésének részletes szabályai (VET 34. § (4)],
ae) a villamos energia forgalom és termelés elszámolási mérésre alkalmas készülékeinek műszaki meghatározásáról [VET 38. § (1)],
af) berendezések (a feljogosított fogyasztók elszámolási mérésre alkalmas készülékei) műszaki meghatározása [VET 46. § (6)],
ag) a határon keresztüli villamosenergia-szállítás rendszerirányítónak történő bejelentésének időpontja és módja [VET 48. § (1)],
ah) a fogyasztói termelő berendezések hálózattal való összekapcsolásának feltételei (VET 109. §).
b) Átviteli és elosztó hálózatok üzeme, fejlesztése:
ba) az átviteli hálózat üzemét nem befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának szabályai [VET 22. § (3)],
bb) a hálózatfejlesztési tervben, ajánlatban nem szereplő, bejelentéskötelezett vezetékek létesítésének közlése [VET 27. § (1)],
bc) az átviteli és elosztó hálózat fejlesztésére vonatkozó pályázat kiírásának rendjéről (VET 28. §),
bd) közvetlen vezetékek, hálózati elemek létesítésének rendszerirányító részére történő bejelentés módja (VET 29. §),
be) az átviteli hálózat és az annak üzemét befolyásoló elosztó hálózat üzemirányításának részletes szabályai (VET 40. §).
c) Rendszerirányítás, adatszolgáltatások, tájékoztatások:
ca) a lekötött villamos energia igénybevétel meghatározása, bejelentésének időpontja és módja (VET 18. §),
cb) a villamosenergia-rendszer biztonságos és hatékony üzemeltetését elősegítő, a hálózati engedélyeseknek egymás között és a rendszerirányítónak szolgáltatandó adatok és információk szolgáltatásának rendje (VET 25. §),
cc) a rendszerirányításhoz szükséges a villamosenergia-értékesítési szerződésekből származó, külön jogszabályokban meghatározott adatok engedélyesek és rendszerhasználók által a rendszerirányítónak történő megküldésének módja, időpontja [VET 32. § (1)],
cd) engedélyes tájékoztatási kötelezettségének módja és időpontja a rendszerirányító előző pontban meghatározott döntéséről a fogyasztók felé [VET 32. § (3)],
ce) feljogosított fogyasztók, engedélyesek tájékoztatásának módja a hálózati engedélyesek által előre tervezhető karbantartási, felújítási munkálatok miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról [VET 34. § (3)],
cf) a fogyasztói árakra vonatkozó adatok gyűjtésének, szolgáltatásának módja azok átláthatósága érdekében (VET 37. §),
cg) a rendszerszintű teljesítmény és villamos energia mérleg elkészítésének rendjét, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatal tájékoztatásának módját a mérleg, az erőművi teljesítmény, a közcélú hálózatok, valamint a fogyasztás várható jövőbeli alakulásáról (VET 37. § c)),
ch) rendszerszintű szolgáltatások köre, amelyeket a rendszerhasználók kötelesek igénybe venni [VET 39. § (1)],
ci) a rendszerirányítás többi engedélyessel kapcsolatos egyéb feladatai (VET 41. §),
cj) a közüzemi nagykereskedő által közüzemi célra lekötött villamos energia igénybevételének bejelentési időpontja és módja a rendszerirányító felé [VET 43. § (1)],
ck) a közüzemi szolgáltató által a közüzemi fogyasztásra szánt villamos energia közüzemi nagykereskedőnél történő lekötésének és átvételi kötelezettségének időpontja és módja [VET 45. § (2)],
d) Üzemzavarok, korlátozások:
da) a villamosenergia-rendszer üzemzavara [VET 33. § (1) c)], ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén szükséges rendelkezések [VET 34. § (2)],
db) üzemzavar, ellátás szüneteltetése, korlátozása esetén teendő intézkedések (37. § i)),
dc) a villamos energia válsághelyzetet el nem érő ellátási zavar (VET 107. §).
(3) A kereskedelmi szabályzatnak a határt keresztező forgalom tekintetében tartalmaznia kell, főként a határt keresztező be- vagy kiszállításra vonatkozó, rendszerirányítóhoz és mérlegkör felelőshöz történő bejelentés rendjét, a bejelentések visszaigazolását és elfogadását, esetleges módosítások lebonyolítását, a menetrendek kezelésére vonatkozó részletes előírásokat, a határt keresztező kapacitás szűkössége esetén alkalmazandó aukciós és egyéb módon történő allokálásra vonatkozó előírásokat, valamint a nemzetközi előírásokkal harmonizáló más egyéb, különösen a tranzitáláshoz és a tarifákkal kapcsolatos rendelkezések végrehajtásához szükséges részletes intézkedéseket.

A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásának általános szabályai

6. § (1) A villamosenergia-ellátási szabályzatok kidolgozásával, karbantartásával és mindenkori felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetést az e rendelet 6-7. §-ai szerint létrehozandó szabályzati bizottságoknak kell ellátnia. Ezek hatékony munkájának feltételeit, a bizottságok összetételét, ügyrendjét, a többi érdekelttel való egyeztetés módját a munka megkezdésekor az érdekeltek bevonásával kell meghatározni.
(2) A rendszerirányító köteles az üzemi és kereskedelmi szabályzatok, az elosztók az elosztói szabályzat kidolgozásáról oly módon gondoskodni, hogy az ellátás biztonságát és minőségi követelményeit, a versenysemlegességet, a közcélú hálózathoz való szabad hozzáférést, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételét biztosítsa.
(3) Az ellátási szabályzatok módosításának, felülvizsgálatának rendjét, valamint a szabályzati bizottságok működésének és összetételének részletes szabályait e rendelet keretei között a vonatkozó villamosenergia-ellátási szabályzat tartalmazza.
(4) A Hivatal az ellátási szabályzatok felülvizsgálatát bármikor előírhatja, és a felülvizsgálat eredményeképpen a szükséges módosításokat végre kell hajtani. A Hivatal számára előírt jóváhagyáshoz (VET 10. § d)) az engedélyesek 6. § (4) bekezdése szerinti közös állásfoglalását a rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek a jóváhagyás iránti kérelmükkel együtt a Hivatalhoz beadni.
(5) A rendszerirányító és az elosztók kötelesek a (4) bekezdésben meghatározott felülvizsgálat után a villamosenergia-ellátási szabályzatokat jóváhagyásra a Hivatalnak benyújtani.
(6) A rendszerirányító, illetve az elosztók kötelesek az eredményes egyeztetési eljáráshoz szükséges minden információt és dokumentumot megfelelő, az érdemi állásfoglalás kialakítását lehetővé tevő időben a többi engedélyes és kiserőmű rendelkezésére bocsátani, a szabályzati bizottságokkal együttműködni, résztvevőikkel igény szerint konzultálni.
(7) Az engedélyesek és rendszerhasználók közötti - a villamosenergia-rendszer zavartalan üzemeltetéséhez szükséges - külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatások részletes tartalma a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kerül meghatározásra.

Szabályzati bizottságok

7. § (1) A rendszerirányító az üzemi és a kereskedelmi szabályzat kidolgozásával, illetve e szabályzatok mindenkori módosításával és felülvizsgálatával kapcsolatos egyeztetés céljából köteles az engedélyesek részvételével szabályzati bizottságokat létrehozni. Az engedélyesek a szabályzati bizottságok munkájában képviselőiken keresztül vesznek részt.
(2) A szabályzati bizottság ülésein a kiserőművek üzemeltetői és a fogyasztók is jogosultak képviselőik, illetve érdek-képviseleteik útján részt venni.
(3) A rendszerirányító köteles a szabályzati bizottságok, illetve azok bármely résztvevőjének megjegyzéseit és véleményét döntéshozatal során megfontolni, azok esetleges elutasítását indokolással alátámasztani.
(4) A szabályzati bizottságok kötelesek a rendszerirányító által véglegesnek nyilvánított tervezetről egy közös állásfoglalást kialakítani.
8. § (1) Az elosztói szabályzattal kapcsolatos egyeztetésért és a szabályzat felülvizsgálatáért felelős szabályzati bizottság működésére a 6. § rendelkezései megfelelően irányadók a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel.
(2) A 6. § (1) és (3) bekezdéseiben előírt kötelezettségek az üzemi és a kereskedelmi szabályzat vonatkozásában a rendszerirányítót, az elosztói szabályzat tekintetében az elosztókat terhelik.
(3) A szabályzati bizottság létrehozása az elosztók közös elosztói szabályzat kidolgozásáért való egyetemleges felelősségét nem érinti.
(A VET 15. §-ához)

Üzletszabályzatok

9. § (1) Minden engedélyes, amely üzletszabályzatot köteles készíteni, köteles az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben, jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani, és a honlapján hozzáférhetővé tenni.
(2) Az egyes üzletszabályzatok kötelező tartalmi követelményeit a jelen rendelet 31. számú melléklete határozza meg.
(3) A villamosenergia-ellátási szabályzatok nem engedélyes rendszerhasználókat érintő rendelkezéseit azon engedélyesek üzletszabályzataiban is szerepeltetni kell, amelyek a nem engedélyes rendszerhasználókkal szerződéses kapcsolatba kerülhetnek.
(A VET 17. §-ához)
10. § (1) A termelő csak a saját maga által termelt villamos energiát jogosult értékesíteni a termelői működési engedély alapján. A termelő minden további villamos energia értékesítésre kizárólag villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó engedély alapján jogosult. A kiserőmű csak a saját maga által termelt villamos energiát jogosult értékesíteni, kereskedelmi engedély nélkül.
(2) Azon bánya termelő általi közvetlen vagy közvetett villamos energia ellátása, amely a termelő saját tulajdonában van, nem minősül villamos energia értékesítésnek.
(3) Nem minősül értékesítésnek a termelő által az ellátási szabályzatokban meghatározott üzemzavaruk esetén igénybe vett rendszerszintű szolgáltatás akkor sem, ha azt a termelő e szolgáltatás igénybevételének időpontjában fennálló szerződéses kötelezettségei teljesítésére használja fel.
(4) Nem minősül kereskedelemnek, ha a termelő saját célra, az erőművi technológiával összefüggő, annak részét képező, vagy azt kiszolgáló létesítmények és a háziüzem működéséhez, illetve az erőművi egységek indításához villamos energiát vásárol, saját telephelyén belül az erőművi berendezések karbantartásán, átalakításán, bővítésén dolgozó harmadik félnek saját termelését eladja, vagy a vásárolt energiát továbbadja.
(A VET 18. §-ához)
11. § A villamos energia vásárlója által lekötött erőművi teljesítőképesség igénybevételének formáit a termelő és a vásárló közötti szerződések határozzák meg.
12. § A villamos teljesítmény lekötésére megállapított díj termelő és a közüzemi nagykereskedő közötti utólagos elszámolása az alábbi elszámolási szabályok figyelembevételével történik:
a) a rendszerirányító által igénybe vett teljesítménnyel a rendszerirányító részére értékesített villamos energia a termelő és vásárló közötti szerződésben rögzített garantált átvételbe beszámít. Ha a teljesítmény igénybevétele a rendszerszintű szolgáltatások biztosítására történt, a rendszerirányító az igénybevétel napjára vonatkozó - szerződésben, vagy jogszabályban meghatározott - teljes rendelkezésre állási díjat köteles az erőműnek megfizetni és erről a vásárlót tájékoztatni;
b) a termelő a közüzemi nagykereskedő felé érvényesítendő követelés meghatározásával köteles a rendszerirányító által részére a rendszerszintű szolgáltatások biztosításáért már megfizetett rendelkezésre állási díjat csökkentő tételként beszámítani;
c) abban az esetben, ha a termelő az „igénybe nem vett kapacitást” teljesen vagy részben a verseny- vagy a rendszerszintű szolgáltatások piacán értékesíti, úgy a garantált átvétel mennyiségéből a versenypiacon értékesített hányadnak a garantált átvételhez viszonyított hányada után a kapacitásdíj ötven százalékát kell a termelőnek az utólagos elszámolásnál a közüzemi nagykereskedő részére visszafizetni, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg.
13. § Az engedélyes villamos energia termelését indokolatlanul nem tarthatja vissza. A Hivatal a VET 10. §-ban kapott felhatalmazása alapján különösen indokolatlan visszatartásnak minősíti, ha a visszatartás nem üzemzavar vagy tüzelőanyag hiány következménye, nem minősül az e rendelet 51. §-a szerinti villamos energia tevékenység szüneteltetésének, nem a termelő tevékenység egyéb lényeges technológiai, illetőleg gazdasági feltételei megváltozásának a következménye, ugyanakkor a termelés visszatartás veszélyezteti a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátást, a biztonságos és átlátható kereskedést és a piaci viszonyokat, vagy egyes érintett villamos energia részpiacon vagy részpiacokon (kiegyenlítő energia piaca, csúcskapacitások piaca) egyszeri vagy tartós, 10%-ot meghaladó áremelkedést eredményez.
(A VET 22. §-ához)
14. § A hálózati engedélyes illetékességi területén belül a közcélú hálózat fejlesztésére vonatkozó kötelezettségének oly módon köteles eleget tenni, hogy az illetékességi területén valamennyi fogyasztó közcélú hálózathoz való hozzáférése biztosítható legyen.
15. § (1) A hálózati engedélyes jogosult harmadik személyeket felhatalmazni arra, hogy engedélyköteles tevékenységének egy részét szerződés alapján lássák el. Azon tevékenységek meghatározását, amelyeket az engedélyes nevében harmadik személy csak a Hivatal jóváhagyásával végezhet, valamint e tevékenységek végzésének feltételeit a Hivatal a működési engedélyben állapítja meg. Amennyiben működési engedélye alapján az engedélyes bizonyos tevékenységek végzésére harmadik személyt hatalmaz meg, úgy a működési engedélyben, VET-ben és a VET felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt kötelezettségek megszegéséért az engedélyes úgy felel, mintha a tevékenységet maga végezte volna.
(2) A Hivatal a működési engedélyben határozza meg az engedélyes azon eszközeinek a körét, amelyek az engedélyezett tevékenység végzéséhez elengedhetetlenül szükségesek, és amelyekkel az engedélyes csak a Hivatal előzetes jóváhagyásával rendelkezhet, továbbá a rendelkezés feltételeit.
16. § Az elosztó hálózati veszteség pótlása céljából - amíg a kormány a villamos energia fogyasztók feljogosításáról szóló rendeletében másképp nem rendelkezik - az elosztó villamos energiát csak a közüzemi nagykereskedőtől vásárolhat közüzemi nagykereskedelmi áron.
(A VET 23. §-ához)
17. § Az elosztó a teljesítménymutató és tároló fogyasztásmérő készülékkel nem rendelkező fogyasztók villamos energia fogyasztásának mérése és számlázása érdekében köteles statisztikai elemzéssel készült fogyasztói villamosteljesítmény-igény görbéket elkészíteni a VET 4. § d) pontja alapján kiadott, a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott feljogosítási időpontok figyelembevételével. A mintavételi mérési adatgyűjtést e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg meg kell kezdeni.
18. § (1) Az ellátási szabályzatok szerint meghatározott mérési adatokat a kereskedelmi szabályzatban meghatározott adatformátumban és időpontig kell megküldeni a rendszerirányító részére. Ezen túlmenően az elosztó a számlázás alapjául szolgáló adatokat köteles továbbítani az illetékes kereskedő és közüzemi szolgáltató részére, az átviteli hálózati engedélyes pedig a közüzemi nagykereskedő, az illetékes kereskedő és közüzemi szolgáltató részére a kereskedelmi szabályzatban meghatározott feltételek szerint, az ott meghatározott feldolgozásban.
(2) A rendszerszintű, ezen belül különösen az elszámoláshoz szükséges együttműködés érdekében valamennyi engedélyes a rendszerirányító által összehangolt adatforgalmi-kommunikációs rendszert köteles működtetni. A kommunikációs rendszerrel kapcsolatos alapkövetelményeket az ellátási szabályzatok tartalmazzák.
(3) A rendszerirányító és a hálózati engedélyesek kötelesek az általuk összesített hiteles mérési, elszámolási adatokat 8 évig megőrizni és az illetékes rendszerhasználók rendelkezésére bocsátani a kereskedelmi szabályzatban meghatározott módon és adatformátumban.
(A VET 27. §-ához)
19. § A Hivatal a vezetékek átviteli, elosztóvezetékké, illetve közcélúvá minősítéséről a villamosenergia-rendszer együttműködése, az ellátásbiztonság, a hatékony és folyamatos villamosenergia-ellátás, az adott vezetékhez csatlakozó fogyasztók száma és a fogyasztás mértéke, valamint az adott esetben jelentős egyéb körülmények mérlegelésével a rendszerirányító javaslata alapján határozattal dönt.
(A VET 36. §-ához)
20. § A rendszerirányító az átviteli hálózati veszteség pótlása érdekében, annak felhasználása mértékéig szabad megállapodás alapján hazai termelésből vásárol villamos energiát.
21. § (1) Abban az esetben, ha a rendszerirányító a villamosenergia-rendszer működésével kapcsolatosan, azzal összefüggésben a villamosenergia-rendszer biztonságát, a villamos energia kereskedelmét vagy más, a szereplőket hátrányosan érintő körülményt észlel, ezt köteles a Hivatallal haladéktalanul írásban közölni. A Hivatal köteles a bejelentést érdemben vizsgálni, és erre vonatkozó határozatát meghozni. A Hivatal meghozott határozatát azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja.
(2) A rendszerirányító köteles a ténylegesen felhasznált és a szerződésekkel lekötött határt keresztező kapacitáselemek közötti összhangot biztosítani.
22. § (1) A rendszerirányító vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető munkavállalója nem lehet más villamosenergia-ipari engedélyes vagy annak kapcsolt vállalkozásának, illetve az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztó vagy kapcsolt vállalkozása vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja.
(2) A rendszerirányító vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető munkavállalója nem szerezhet részesedést sem közvetlenül, sem közvetve kapcsolt vállalkozásán keresztül - a tőzsdére bevezetett részvénytársaságban történő 5%-ot meg nem haladó részesedésszerzés kivételével - villamosenergia-ipari engedélyesben vagy annak kapcsolt vállalkozásában, valamint az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztóban vagy kapcsolt vállalkozásában. E rendelet hatálybalépésekor meglévő ilyen részesedését köteles 60 napon belül elidegeníteni.
(3) Tőzsdére bevezetett részvénytársaságban szerzett részesedést a részvénytársaság tőzsdei kivezetése esetén a tőzsdei kereskedés utolsó napjától számított 60 napon belül el kell idegeníteni.
(4) A rendszerirányító vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető munkavállalója az ilyen pozíciója, illetve munkaviszonya megszűnését követő 1 éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más engedélyes és kapcsolt vállalkozása, valamint az évente 6,5 GWh-nál több villamos energiát felhasználó fogyasztó vagy kapcsolt vállalkozása vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és vezető állású munkavállalója. Ilyen pozíció, illetve munkaviszony létesítése esetén a rendszerirányító vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának és vezető munkavállalójának üzleti titokként kell kezelnie a rendszerirányító üzleti titkain túlmenően azon adatokat és más információkat is, amelyek a rendszerirányító VET alapján végzett rendszerirányítási tevékenységével kapcsolatosak, illetve a villamosenergia-piac állapotát, az egyes piaci szereplők tevékenységét, üzleti pozícióját jellemző, továbbá bármely más üzleti szempontból hasznos, a jogszabályok alapján nyilvánosságra vagy az energiaipari társaságok tudomására nem hozott adatokat, amelyek a rendszerirányítóval fennállott jogviszonyának fennállása alatt jutottak tudomására.
(5) A (4) bekezdés alkalmazásában piaci szereplőnek minősül az engedélyes, a kiserőmű üzemeltetője, a közvetlen vezeték létesítője és a fogyasztó.
(6) Villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem esetén piaci szereplőnek minősül valamennyi külföldi természetes és jogi személy, akivel a felsorolt piaci szereplők a villamos energia határon keresztül történő szállítása és az azzal való külkereskedelem lebonyolítása kapcsán jogviszonyba kerülnek.
(A VET 37-38. §-aihoz)

Adatszolgáltatás

23. § A rendszerirányító köteles a külön jogszabályban meghatározott adat- és információszolgáltatási kötelezettségét diszkrimináció-mentesen, versenysemleges módon ellátni és az adatokat, illetve információkat minden rendszerhasználó és a Hivatal számára hozzáférési korlátozás nélkül, ingyenesen, szabadon, hatékonyan és folyamatosan hozzáférhetővé tenni.

Mérési adatgyűjtő rendszerek az elszámoláshoz

24. § (1) A rendszerirányító jogosult az elszámolási méréshez szükséges, más engedélyesek tulajdonában álló eszközök használatára. A használati jogosultság a megbízható és valós adatgyűjtéshez szükséges mértékű (beleértve ésszerű tartalékkapacitást is) kapacitás tekintetében áll fenn. Az elszámolási méréshez szükséges eszközöket azok tulajdonosa köteles a rendszerirányító használatába adni a jelen rendeletben meghatározott mértékben.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszközök tekintetében azok tulajdonosait a rendszerirányítóval szemben szerződéskötési kötelezettség terheli.
(3) Ha a szerződéskötési kötelezettség alapján a rendszerirányító és az eszköz tulajdonosa annak használatával kapcsolatos valamely kérdésben a rendszerirányítónak az eszköztulajdonosához intézett ajánlattételre szóló első felhívásától számított 30 napon belül nem tudnak megállapodni, akkor - a felek közötti szerződés létrejöttéig - az elszámolási méréshez szükséges eszköz használatának feltételeit - a használatba adó indokolt költségeinek elismerésével - bármelyik fél kérelmére a Hivatal határozatban állapítja meg.
(4) A hálózat, illetve hálózati elem karbantartásáról, a biztonságos rendszerirányításhoz szükséges állapotának fenntartásáról és a hálózat, illetve hálózati elem üzemeltetéséről a hálózat, hálózati elem tulajdonosa köteles gondoskodni.

Rendszerirányításhoz szükséges távközlési eszközök használata és azok feletti rendelkezés

25. § (1) A rendszerirányító jogosult a rendszerirányításhoz szükséges, más engedélyesek tulajdonában álló hírközlési hálózatok, illetve hálózati elemek használatára. A használati jogosultság biztonságos rendszerirányításhoz szükséges mértékű (beleértve ésszerű tartalékkapacitást is) kapacitás tekintetében áll fenn. A rendszerirányításhoz szükséges hírközlési hálózatokat, illetve hálózati elemeket azok tulajdonosa köteles - a költségekkel összhangban lévő díj ellenében - a rendszerirányító használatába adni e rendeletben meghatározott mértékben.
(2) A hálózathasználati díjak meghatározásánál az árhatóság által figyelembe vett távközlési hálózati elemek tekintetében azok tulajdonosait a rendszerirányítóval szemben szerződéskötési kötelezettség terheli.
(3) Ha a szerződéskötési kötelezettség alapján a rendszerirányító és a hálózati elem tulajdonosa a hálózati elem használatával kapcsolatos valamely kérdésben a rendszerirányítónak a hálózati elem tulajdonosához intézett ajánlattételre szóló első felhívásától számított 30 napon belül nem tudnak megállapodni, akkor a hálózati elem használatának feltételeire a Hivatal javaslatot tesz.
(4) A hálózat, illetve hálózati elem karbantartásáról, a biztonságos rendszerirányításhoz szükséges állapotának fenntartásáról, és a hálózat, illetve hálózati elem üzemeltetéséről a hálózat, hálózati elem tulajdonosa köteles gondoskodni.
(5) A hálózati elemeket a rendszerirányításhoz nem szükséges mértékben a hálózati elemek tulajdonosai szabadon hasznosíthatják. Az ilyen hasznosítás nem veszélyeztetheti a rendszerirányítási tevékenység biztonságosságát, az ahhoz szükséges kapacitások - beleértve ésszerű tartalékkapacitást is - szabad rendelkezésre állását. A rendszerirányításhoz szükséges kapacitás mértékében, és a rendszerirányítási tevékenységet nem veszélyeztető felhasználások körében a rendszerirányító és a hálózati elem tulajdonosa a hálózathasználati szerződésben állapodnak meg.
(6) A hálózathasználati szerződést jóváhagyásra a Hivatalhoz be kell nyújtani.
(7) Ha a felek a (3) bekezdésben foglalt javaslat kiadásától számított 30 napon belül nem kötik meg a hálózat vagy a hálózati elem használatára vonatkozó szerződést, akkor a Hivatal a feleket együtt vagy azok bármelyikét külön-külön bírsággal sújthatja.

A rendszerirányítónak a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel kapcsolatos kötelezettségei

26. § (1) A rendszerirányító és a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a szervezett energiapiac hatékony, átlátható és biztonságos működése, valamint a szervezett villamosenergia-piaci ügyletek végrehajthatósága érdekében köteles együttműködni.
(2) A rendszerirányító a neki - a kereskedelmi szabályzat szerint - bejelentett és általa elfogadott mértékű és formájú fizikai teljesítésű ügylet biztonságos lebonyolítását és teljesítését köteles végrehajtani. Adott ügylet végrehajtását csak a VET 10. § o) pontban, 33. és 34. §-ban foglaltak, és e rendelet szerint szabad korlátozni.
(3) A rendszerirányító köteles a kereskedelmi és üzemi szabályzatot úgy kidolgozni, hogy az a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye és lehetővé tegye a szervezett villamosenergia-piac létrehozását, elősegítse annak hatékony működtetését, átláthatóságát, valamint biztosítsa a szervezett villamosenergia-piacon kötött ügyletek rendszerirányító általi végrehajthatóságát.
(4) Az első szervezett villamosenergia-piac megalakulása és engedélyezése esetén a rendszerirányító köteles a szervezett villamosenergia-piaci engedélyesnek a kereskedelmi szabályzattal kapcsolatos véleményét kikérni, és e rendeletnek a kereskedelmi szabályzat felülvizsgálatáról szóló rendelkezéseinek megfelelő egyeztetési eljárást lefolytatni, szükség esetén a villamosenergia-ellátási szabályzatok módosítását kezdeményezni.
(5) A rendszerirányító köteles a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes, illetve az ilyen engedélyt kérelmező megkeresésére a szervezett villamosenergia-piac üzletszabályzatának kidolgozásában közreműködni úgy, hogy ezzel elősegítse egy hatékony, átlátható és működőképes, valamint rendszerirányítási szempontból elfogadható, a megkötött ügyletek végrehajthatóságát legnagyobb mértékben biztosító üzletszabályzat kidolgozását.

Rendszerirányító és a mérlegkörök kapcsolata

27. § (1) A rendszerirányító a VET 37. §-ának végrehajtása érdekében jogosult - a számára egyértelműen megadott, Magyarországon belüli, tetszőleges számú betáplálási és/vagy vételezési pontok által meghatározott - mérlegkörökön és menetrendadási kötelezettségen alapuló elszámolási rendszert működtetni. Ennek részletszabályait a kereskedelmi szabályzat tartalmazza. A rendszerhasználók, illetve rendszerhasználónak nem minősülő engedélyesek jogosultak mérlegkört alapítani.
(2) A termelő, a kiserőmű üzemeltetője, a villamosenergia-kereskedő, a feljogosított fogyasztó, a közüzemi szolgáltató, az elosztó és a szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes köteles mérlegkört alakítani vagy valamely mérlegkörhöz csatlakozni, ha egyik mérlegkörhöz sem csatlakozik, önálló mérlegkörnek minősül. A közüzemi nagykereskedő köteles közüzemi mérlegkört alakítani. Minden csatlakozási pontnak tartoznia kell egy mérlegkörhöz, és egy adott csatlakozási pont egyidejűleg csak egy mérlegkörhöz tartozhat.
(3) A közüzemi szolgáltatók önálló közüzemi mérlegkört alkothatnak, vagy a közüzemi nagykereskedővel történt megállapodás alapján a közüzemi nagykereskedő mérlegkörének tagjává válhatnak.
(4) A (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó mérlegkör mérlegkör-felelőse - az egyszemélyes mérlegkör kivételével - csak kereskedelmi engedélyes lehet.
(5) Egyszemélyes mérlegkör felelőse az azt alkotó engedélyes, kiserőmű üzemeltetője vagy feljogosított fogyasztó lehet.
(6) A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni a rendszerirányítóval és a mérlegkör tagjaival, a kereskedelmi szabályzatban, illetve a rendszerirányító üzletszabályzatában meghatározottak szerint. Amennyiben a mérlegkörfelelős engedélyes, akkor a rendszerirányítóval történt szerződéskötés tényét annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni.
(A VET 42. §-ához)
28. § A villamosenergia-kereskedő a feljogosított fogyasztó részére annak választása szerint értékesít kizárólag villamos energiát vagy villamos energiát értékesít és a feljogosított fogyasztó megbízásából gondoskodik hálózathoz történő hozzáférésről, illetve rendszerhasználatról.
29. § A villamosenergia-kereskedő - a potenciális fogyasztói kör mérlegelési lehetőségeinek megteremtése érdekében - köteles a Hivatal által meghatározott tartalommal egy országos napilapban és honlapján negyedévente minta ajánlatot közzétenni a villamosenergia-fogyasztók feljogosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott időponttól és fogyasztói körre.
30. § A villamosenergia-kereskedő a szervezett villamosenergia-piacról szóló külön kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően kereskedhet a szervezett villamosenergia-piacon.
(A VET 43-45. §-aihoz)
31. § (1) A közüzemi nagykereskedő a termelőkkel, kereskedőkkel, illetve a közüzemi szolgáltatókkal szembeni üzleti kapcsolataiban nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést. A közüzemi nagykereskedő és az egyes közüzemi szolgáltatók, közüzemi nagykereskedő és a kereskedők, illetve a közüzemi nagykereskedő és a termelők között megkötött, illetve megkötendő közüzemi célra lekötött villamos energia adásvételi megállapodások nem tartalmazhatnak olyan árakat vagy feltételeket, amelyek lényegesen kedvezőbbek vagy kedvezőtlenebbek más azonos körülmények között lévő közüzemi szolgáltatóknak, kereskedőknek, illetve termelőknek a közüzemi nagykereskedő által ajánlott feltételeknél, és amelyek nem felelnek meg a legkisebb költség elvének.
(2) A VET 43. § (3) és a 44. § (1) bekezdései alapján a közüzemi nagykereskedő köteles a szabad erőművi teljesítménnyel rendelkező termelőktől, a szervezett villamosenergia-piacon vagy villamosenergia-kereskedőktől történő vásárlásai során, valamint a határon keresztül történő beszállítás esetén is a legalacsonyabb árú villamos energiát beszerezni, amely megfelel a legkisebb költség elvének; a közüzemi nagykereskedő ezen vásárlásai során nem alkalmazhat hátrányos megkülönböztetést.
(3) A termelő és a kiserőmű üzemeltetője az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát a közüzemi nagykereskedő részére köteles felajánlani, ha az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiát a külön rendelet szabályai szerint kívánja értékesíteni. A közüzemi nagykereskedő az ily módon felajánlott villamos energia átvételéről - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az adott területen működési engedéllyel rendelkező közüzemi szolgáltató javára egészben vagy részben lemondhat. Ebben az esetben a közüzemi szolgáltató a villamos energia átvételét nem tagadhatja meg.
(4) A közüzemi nagykereskedő nem tagadhatja meg
a) az átviteli hálózatra csatlakozó termelő és kiserőmű által a (3) bekezdés szerint felajánlott villamos energia átvételét,
b) azon villamos energia átvételét, amelynek termelése külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_1]  szerint az érintett települések hőellátása érdekében minimálisan szükséges.
(A VET 46. §-ához)
32. § A feljogosított fogyasztó a saját vagy az általa üzemeltetett, mért fogyasztói hálózatán keresztül, a fogyasztási helyen belül az általa vásárolt villamos energiát harmadik személynek átadhatja. Az átadás nem minősül villamos energia közüzemi szolgáltatásnak vagy kereskedésnek.
(A VET 50-52. §-aihoz)
33. § (1) A VET 51. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti engedélyezés szempontjából az 50 MW-os erőművi teljesítményhatárt úgy kell értelmezni, hogy az engedélyt kérelmező tulajdonában lévő, egy telephelyen üzemeltetett valamennyi erőművi blokkot és olyan erőműrészt és erőművi berendezést, amely villamos energia előállítására alkalmas, együttesen kell figyelembe venni. E bekezdés alkalmazásában telephely alatt a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 33. pontjában meghatározott telephelyet kell érteni.
(2) Az erőművekkel kapcsolatos engedélyezés során a Hivatalnak az alábbi energiapolitikai szempontokat kell érvényesítenie:
a) villamosenergia-termelés és az erőmű megszüntetése nem ütemezhető oly módon, hogy az veszélyeztesse a szabadpiaci versenyt, egyes területek villamos energia ellátását, illetve azzal kapcsolt távhő fogyasztását,
b) a tüzelőanyag-felhasználás mérséklése érdekében csak a korszerű technikának megfelelő, hatásfokot elérő erőművek létesíthetők,
c) ne veszélyeztesse az ország egyes energiahordozókkal való folyamatos, biztonságos ellátását,
d) előtérbe kell helyezni a kapcsolt energiatermelést, valamint a megújuló energiahordozóval és hulladékenergiával történő villamosenergia-előállítást.
(3) Az ország villamosenergia-ellátási egyensúlyát, egyes energiahordozókkal való biztonságos ellátását veszélyeztető villamos energia rendszerfejlesztés esetén a miniszter elrendelheti, hogy a Hivatal az engedélyezések során a javasolt energiahordozó használatát a fejlesztés során ne engedélyezze.
(4) Új földgáztüzelésű erőműre termelői működési engedély csak akkor adható, ha az erőmű földgáz ellátását alternatív energiahordozó (fűtőolaj, gázturbina, olaj stb.) tüzeléssel a VET 5. § a) pontjának 4. alpontja alapján kibocsátott 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet által előírt mértékben és eszközökkel ki tudja váltani.
34. § A VET 51. §-ában meghatározott engedélyköteles tevékenységet - a VET 51. § (1) bekezdésének i) pontja kivételével - csak a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény hatálya alá tartozó, belföldi székhellyel rendelkező
a) korlátolt felelősségű társaság,
b) részvénytársaság
végezhet, ha megfelel a VET-ben, e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
35. § (1) A VET 51. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyek iránti kérelmet e rendelet 15. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, és a kérelmező egyúttal köteles a kérelemhez csatolni mindazon iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a VET, e rendelet vagy más jogszabály előír. A kérelmet a formanyomtatványon túl elektronikus úton (elektronikus levél) vagy adathordozón (lemezen) is el kell juttatni a Hivatalhoz.
(2) Az engedély iránti kérelem mellékleteit e rendelet 2-14. számú, az engedély tartalmi elemeit e rendelet 17-28. számú, az erőmű létesítéséhez, bővítéséhez és teljesítményének növeléséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit e rendelet 30. számú melléklete tartalmazza.
(3) A VET 51. § (1) bekezdésében meghatározott létesítési, működési és tevékenységi engedély iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell minden esetben csatolni. Ha a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján működési engedéllyel rendelkező gazdasági társaság kér működési engedélyt, az üzletszabályzat kivételével az összes többi dokumentumot nem kell a Hivatalhoz benyújtani, amennyiben a Hivatalhoz korábban benyújtott dokumentumai már tartalmazzák a kért adatokat, és azok változatlan érvényességéről nyilatkozik az engedélykérő:
a) az engedély iránt folyamodó gazdasági társaság társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát);
b) a gazdasági társaság szervezeti felépítésének, az irányítási, döntési és ellenőrzési rendjére vonatkozó, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezetet - ha ezeket a társasági szerződés nem tartalmazza;
c) új cég esetén a nyitó mérleget, már működő cégnél a legutolsó két év mérlegét;
d) az egyes engedélyköteles tevékenységeknél meghatározott időtartamra vonatkozó független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervet;
e) az üzletszabályzat tervezetét;
f) a független minőségtanúsító szervezet által ellenőrzött minőségbiztosítási rendszert, vagy annak bevezetésének tervét és ütemezését;
g) külön jogszabályban meghatározott, megfelelő létszámú és megfelelően szakképzett személyzet rendelkezésre állásának bemutatását, illetve az ezt biztosító terveket;
h) 30 napnál nem régebbi cégkivonatot - amennyiben változás van folyamatban a változás alapjául szolgáló okiratot és a cégbírósági érkeztető pecséttel ellátott változásbejegyzési kérelmet;
i) egyéb, jogszabályokban meghatározott dokumentumokat.
(4) Amennyiben a kérelmezőben valamely vállalkozás jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkezik, az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a VET 103-105. §-ban előírt jóváhagyás iránti kérelemhez benyújtandó alábbi dokumentumokat is:
a) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság társasági szerződésének (alapító okiratának, alapszabályának) egy darab másolati példányát, vagy külföldi vállalkozás esetében annak hiteles magyar nyelvű fordítását;
b) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, külföldi vállalkozás esetén annak hiteles magyar nyelvű fordítását, vagy arról szóló igazolás hiteles magyar nyelvű fordítását, hogy a külföldi vállalkozást a vállalati (gazdasági) nyilvántartásba bejegyezték;
c) az engedélyesben jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező gazdasági társaság, külföldi vállalkozás vagy természetes személy 16. számú mellékletben meghatározott azonosító adatait, illetőleg a büntetlen előéletre vonatkozó igazolást;
d) harminc napnál nem régebbi igazolást arra vonatkozóan, hogy a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaságnak, külföldi vállalkozásnak Magyarországon adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs;
e) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás előző három üzleti évre vonatkozó, könyvvizsgáló által hitelesített mérlegét és eredménykimutatását;
f) a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás tulajdonosi szerkezetének, valamint azon körülményeknek a részletes leírását, amelyek miatt a jelentős befolyással, többségi vagy közvetlen irányítással rendelkező társaság, külföldi vállalkozás kapcsolatában álló személyek csoportjához tartozónak minősül, továbbá az irányító vállalat előző üzleti évre vonatkozó konszolidált éves beszámolóját, ha az irányító vállalat konszolidált beszámoló készítésére kötelezett;
g) a kérelemben érintett gazdasági társaság, külföldi vállalkozás, vagy természetes személyek teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárulnak az engedély iránti kérelemhez mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Hivatal által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.
(5) Az engedélyesnek a (3) bekezdésben meghatározott dokumentumokon túlmenően rendelkeznie kell:
a) a tevékenység gyakorlásához szükséges, más jogszabályokban meghatározott, nevére szóló hatósági engedélyekkel;
b) az adott tevékenység folytatásához szükséges műszaki és pénzügyi feltételekkel és eszközökkel.
(6) A kérelmező köteles nyilatkozni
a) az (5) bekezdésben foglalt feltételek meglétéről, illetve biztosításáról;
b) a VET 50. § (3) bekezdésének c)-e) pontjaiban meghatározott kizáró okok hiányáról;
c) arról, hogy rendelkezik a jelen rendeletben és külön jogszabályokban meghatározott engedélyekkel;
d) továbbá arról, hogy a kérelemben foglaltak a legkisebb költség elvével, erőmű létesítési engedély iránti kérelem esetén az erőmű létesítésére vonatkozó energiapolitikai követelményekkel összhangban állnak.
(7) A Hivatal az atomerőműre vonatkozó engedélyeit az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényben előírt engedélyek megléte esetén adja ki.
(8) A Hivatal erőművi hőtermelési működési engedély iránti kérelem esetén a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvényben (a továbbiakban: Tszt.) előírt feltételek alapján folytatja le az engedélyezési eljárást.
(9) Az engedélyezés során kiemelt figyelmet kell fordítani a 193/2001. (X. 19.) Korm. rendeletben, valamint a 20/2001. (II. 4.) Korm. rendeletben előírt szabályok betartására.
36. § A Hivatal az engedélyezési eljárás során az egyes engedélyezési feltételek meglétét a helyszínen is megvizsgálhatja.
37. § A Hivatal a kapcsolódó és másodlagos tevékenység végzésének feltételeit az engedélyben megállapíthatja. A mérlegkör-felelősi tevékenység végzéséhez a Hivatal az engedélyes engedélyében feltételeket állapíthat meg.
38. § A Hivatal a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján indított, és a VET hatálybalépéséig be nem fejezett engedélyezési eljárást a VET 121. §-ának megfelelően és annak végrehajtására vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint folytatja le.
39. § (1) Az engedélyes köteles az engedély kiadásának alapjául szolgáló feltételeknek folyamatosan megfelelni, továbbá köteles a Hivatal adott engedélyesre irányadó mindenkori határozatainak megfelelni, azokat betartani és végrehajtani.
(2) Az engedélyes társaság saját tőkéje nem csökkenhet két egymást követő évben a mindenkori jegyzett tőke (alaptőke vagy törzstőke) alá.
(3) A létesítési, működési és tevékenységi engedély, a Hivatal egyéb közigazgatási határozatai és a határozatokban foglalt egyéb jogosultságok sem egészben, sem részben nem ruházhatók át. Ezen engedélyek, határozatok, illetve jogosultságok átruházása esetén a Hivatal jogosult az engedélyt visszavonni.
40. § A működési engedélyek érvényességi időtartamának meghosszabbítására irányuló eljárásra az engedélyezés szabályai az irányadók.

Pénzügyi biztosíték

41. § (1) A közüzemi szolgáltatói, a villamos energia közüzemi nagykereskedői és a villamosenergia-kereskedői engedélyes a VET 61. §-a alapján köteles az éves villamos energia forgalma 1/12-ed részének megfelelő összeget - de legalább húszmillió, legfeljebb ötszázmillió forintot ügyleti biztosítékként erre a célra elkülönített alszámlára befizetni és ott tartani.
(2) Az első üzleti évben az ügyleti biztosíték összegét az ellenőrzött üzleti tervben az engedélyezett villamosenergia-kereskedelmi tevékenységből származó becsült éves villamos energia forgalom alapulvételével kell meghatározni. Az ezt követő üzleti években az előző évi, vagy a becsült éves forgalom - mindig amelyik nagyobb - alapján számítandó ki a biztosítékként kötelezően lekötendő összeg.
(3) Az engedélyes köteles az alszámláját vezető bank által írásban visszaigazolt felhatalmazást adni a Hivatal számára arra vonatkozóan, hogy a bank vállalja, hogy a Hivatal megkeresésére közvetlenül részletes információt szolgáltat az alszámla egyenlegére és forgalmára vonatkozóan. Az információszolgáltatás esetleges költségei az engedélyest terhelik.
(4) Az információ hiánya vagy megtagadása - ellenkező bizonyításáig - a pénzügyi biztosíték hiányának vélelmezendő.
(5) A pénzügyi biztosítékként lekötött összeget az engedélyes kizárólag a villamos energia adásvételi szerződéseiben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez használhatja fel. A pénzügyi biztosítékként lekötött összeg felhasználása esetén a felhasználástól számított 3 banki napon belül az engedélyes köteles az alszámlát a teljes biztosítéki összegre feltölteni.
(6) A Hivatal pénzügyi biztosítékként elfogadhat a fentiekkel azonos értékű, feltétel nélküli, visszavonhatatlan bankgaranciát, illetve más azonos értékű, azonos likviditású és azonos biztonságot nyújtó pénzügyi biztosítékot, amennyiben azt az engedélyes kérelmére előzetesen megfelelőnek nyilvánította.
(A VET 53. §-ához)

Erőmű létesítésére vonatkozó engedély

42. § (1) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) tüzelőanyag választási engedéllyel,
b) a beruházás megvalósítása és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel,
c) a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.
(2) A létesítendő erőmű meg kell, hogy feleljen az e rendelet 2/b. számú mellékletében meghatározott minimális energetikai erőművi hatásfok értékeknek.
(3) Az erőmű létesítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(4) A létesítési engedély iránti kérelem alapján létesítendő erőműnek meg kell felelnie a VET 5. § a) 4. pontjában foglaltak alapján az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott követelményeknek.
43. § Az erőmű létesítéséhez szükséges megvalósíthatósági tanulmány tartalmi elemeit e rendelet 30. számú melléklete rögzíti.
(A VET 54. §-ához)

Az erőmű-bővítési engedély

44. § (1) Erőmű bővítésének minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény további új főberendezéssel történő legalább 10%-os növelése. Erőmű bővítésének minősül a kiserőmű teljesítményének új berendezéssel történő növelése is, ha a kiserőmű teljesítménye eléri vagy meghaladja az 50 MW-t.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) tüzelőanyag választási engedéllyel;
b) a beruházás megvalósítása és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó időszakra érvényes, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel;
c) a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.
(3) A bővítendő erőmű meg kell, hogy feleljen az e rendelet 2/b. számú mellékletében meghatározott minimális erőművi hatásfok értékeknek.
(4) Az erőmű bővítési engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(5) A bővítés megvalósulása után a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül az engedélyes köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetében a működési engedély kiadását.
(6) A bővítési engedély iránti kérelemnek meg kell felelnie a VET 5. § a) 4. pontjában foglaltak alapján az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak.

Erőmű teljesítményének növelésére vonatkozó engedély

45. § (1) Erőmű teljesítménynövelésnek minősül a működési engedélyben meghatározott erőművi teljesítmény vagy a kiserőmű teljesítményének átalakítással, javítással történő növelése, ha bármelyik meglévő berendezés (blokk vagy turbógépcsoport), vagy azok együttes teljesítménynövekménye meghaladja a működési engedélyben meghatározott teljesítmény 10%-át vagy kiserőmű esetében eléri, vagy meghaladja az 50 MW-ot.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) a beruházás megvalósítása és tervezett megtérülési időtartamára vonatkozó időszakra érvényes, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel;
b) a 30. számú melléklet szerinti megvalósíthatósági tanulmánnyal.
(3) Amennyiben a teljesítménynövelés a tüzelőanyag megváltoztatásával együtt jár, az engedélyezési eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen tüzelőanyag megváltoztatási engedéllyel.
(4) Az erőmű teljesítményének növelésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 2/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(5) A teljesítménynövelés megvalósulása után az engedélyes a próbaüzem záró jegyzőkönyvének keltét követő 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedélye módosítását, vagy kiserőmű esetén a működési engedély kiadását.

Tüzelőanyag választására, megváltoztatására vonatkozó engedély

46. § (1) Tüzelőanyag választására, megváltoztatására irányuló engedély iránti kérelemhez e rendelet 5. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(2) Tüzelőanyag megváltoztatásának minősül a működési engedélyben meghatározott tüzelőanyag fajtától való legalább 10%-os tüzelőhőben mért mennyiségi eltérés.
(3) Erőmű létesítéséhez, bővítéséhez, tüzelőanyag megváltoztatására vonatkozó engedélykérelem benyújtása előtt az engedélyes a természeti, társadalmi és gazdasági környezetre jelentős hatást gyakorló erőművek létesítésének és üzembe helyezésének engedélyezéséhez szükséges közösségtájékoztatási, közmeghallgatási és szakértői bizottsági eljárásáról szóló 73/1996. (V. 22.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően köteles közmeghallgatási eljárást lefolytatni, és a közmeghallgatási eljárás jegyzőkönyvét engedélykérelmével együtt a Hivatalhoz benyújtani.
(4) Tüzelőanyagként alkalmazható energiahordozók, ide nem értve a fűtőanyagként alkalmazható nukleáris fűtőanyagot, különösen:
a) biomassza
aa) növényi eredetű,
ab) állati eredetű,
b) szén, lignit, tőzeg (szénféleségek)
ba) lignitek,
bb) barnaszenek,
bc) feketeszenek,
bd) tőzeg;
c) olaj (olajtermékek)
ca) kőolaj származékok,
cb) kőszénkátrány származékok;
d) gáz
da) földgáz (megszakítható vagy folyamatos),
db) mesterséges gáznemű tüzelőanyagok (szénlepárlással vagy elgázosítással előállított);
e) hulladék tüzelőanyag
ea) hulladék gáz,
eb) folyékony hulladék,
ec) szilárd hulladék.
(5) Az engedély, amennyiben azt a Hivatal az erőmű létesítési fázisában, termelői működési engedéllyel még nem rendelkező kérelmező részére adta ki, határozott ideig érvényes, és nem meghosszabbítható.
(A VET 55. §-ához)

Villamosenergia-termelés és/vagy erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély

47. § Villamosenergia-termelés és erőmű megszüntetésére vonatkozó engedély alapján az engedélyes köteles a villamosenergia-termelést és az erőművet a Hivatal által az engedélyben meghatározott feltételekkel megszüntetni. A villamosenergia-termelés és erőmű megszüntetése nem eredményezi ugyanazon engedélyes távhőtermelői és szolgáltatói működési engedélyének, illetve az erőműnek távhőtermelés szempontjából történő megszűnését, amennyiben az engedélyes a Tszt. alapján az erőműben e tevékenységek végzésére jogosultsággal rendelkezik. E tevékenységei és az erőmű hőtermelés szempontjából történő megszüntetését az engedélyes távhőtermelői és szolgáltatói engedélye és a vonatkozó jogszabályi előírások alapján köteles kérelmezni.
48. § (1) Az engedélyesnek a következő esetekben kell a villamos energia termelés és erőmű megszüntetésére engedélyt kérnie:
a) működési engedély érvényességének lejárta, amennyiben nem kívánja az engedélyt meghosszabbítani, illetve az engedélyezett tevékenység folytatásra a működési engedélyével összhangban nem képes,
b) az engedélyes az engedély érvényességi ideje alatt a termelést és az erőművet meg kívánja szüntetni,
c) amennyiben a villamosenergia-termelés szüneteltetésének Hivatal által jóváhagyott időtartama lejár, és az engedélyes nem kéri a termelő tevékenység folytatásának jóváhagyását,
d) a megszüntetés nem érinti az (1) bekezdésben szabályozott egyéb ellátási területet.
(2) A villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 6/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(3) Megszüntetésre vonatkozó engedély csak úgy adható, ha a kérelmező
a) rendelkezik a (2) bekezdésben felsorolt egyéb engedélyekkel, valamint bemutatja az azokban előírt kötelezettségek végrehajtására vonatkozó tervet és igazolja, hogy az elvégzendő munkák költségeinek fedezésére megfelelő fedezettel rendelkezik,
b) a megszüntetni kért erőműre, erőműrészre vonatkozó engedélyét (rendelkezési jogát) egy évnél régebben szerezte,
c) hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a kapacitásra a közüzemi nagykereskedő, illetve a korábbi vásárló nem tart igényt,
d) által, a megszüntetni kért erőműre, erőműrészre nyilvánosan meghirdetett értékesítés nem járt sikerrel.
(4) Amennyiben az engedélyes elmulasztja a VET 55. §-ban előírt határidőn belül kérelmét a Hivatalhoz benyújtani, vagy a villamosenergia-termelést úgy szünteti meg, hogy ehhez a Hivataltól engedélyt nem kér, a Hivatal a VET 67. § a) és b) pontjában meghatározott szankciókat alkalmazhatja.
(A VET 56. §-ához)

Villamos energia termelésére vonatkozó működési engedély és a termelő tevékenység folytatásának feltételei

49. § (1) A Hivatal erőmű működési engedélyt ad ki erőmű létesítési, illetve teljesítménynövelési vagy bővítési engedély alapján, amennyiben az eredményes üzembe helyezési eljárást követően az erőmű megfelel a létesítési (teljesítménynövelési, bővítési) engedélyben meghatározott műszaki adatoknak, valamint a vonatkozó jogszabályi feltételeknek.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell
a) a tevékenység folytatásához szükséges eszközökkel;
b) az első 3 üzleti évre vonatkozó, a 29. számú melléklet szerinti, független szaktanácsadó által ellenőrzött üzleti tervvel;
c) közüzemi célra termelő erőmű esetén a tüzelőanyag vásárlására vonatkozó szerződésekkel, illetve saját tüzelőanyag-termelés esetén az annak kitermelésére feljogosító hatósági engedéllyel,
(3) Az erőmű működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 3/a. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani. A villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény alapján engedéllyel rendelkezőknek engedélykérelmükkel együtt az e rendelet 3/b. számú mellékletében előírt dokumentumokat kell benyújtaniuk.
(4) A kérelmező - amennyiben közüzemi célra termel - köteles megnevezni a közüzemi célra lekötött teljesítményét és a közüzemi célra felajánlandó energia mennyiségét, éves ütemezésben a hosszú távú szerződések szerint.
50. § A termelői működési engedély érvényességi időtartamát a VET 56. § (4) bekezdésében foglaltak és a kérelem alapján a Hivatal állapítja meg.
51. § Az engedélyes írásbeli kérelmére a Hivatal határozatában engedélyezheti az engedélyes villamosenergia-termelési tevékenységének határozott időtartamra való szüneteltetését, amennyiben az a villamosenergia-rendszer működését és az ellátás biztonságát nem veszélyezteti. Az engedélyes kérelmét a tervezett szüneteltetés kezdő időpontja előtt legkésőbb 90 nappal köteles a Hivatalhoz benyújtani.
52. § Szüneteltetés jóváhagyása iránti kérelemhez az e rendelet 6/b. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
53. § A szüneteltetés időtartama nem lehet rövidebb harminc napnál és nem haladhatja meg a három évet.
54. § Amennyiben az engedélyes a szüneteltetett tevékenységet folytatni kívánja, köteles erre vonatkozóan a Hivatal jóváhagyó határozatát kérni és kérelméhez a rendelet 6/b. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat benyújtani. A szüneteltetés időtartamának figyelembevételével a Hivatal egyes dokumentumok benyújtásától eltekinthet.
(A VET 57. §-ához)

Villamos energia átvitelére vonatkozó működési engedély

55. § (1) Átviteli működési engedélyt az kaphat, aki:
a) a hazai átviteli hálózat legalább 2/3 részének tulajdonosa, és a tulajdonában nem lévő átviteli hálózatrészek átviteli célú igénybevételére jogszabály, szerződés alapján vagy más jogcímen jogosult, és
b) a villamos energia átvitelére vonatkozó engedély iránti kérelmét az ország egész területére vonatkozóan nyújtja be.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) 3 üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel,
b) középtávú (legalább 5 éves) átviteli energiaigény felméréssel és átviteli teljesítményáramlás számításokkal, valamint hálózati kapacitástervvel.
(3) Az átviteli működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 8. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Villamos energia elosztására vonatkozó működési engedély

56. § (1) Villamos energia elosztói működési engedély kiadását a Hivatal nem tagadhatja meg azon gazdasági társaságok kérelmére, amelyek vagy amelyek jogelődei az 1994. évi XLVIII. törvény alapján e rendelet hatálybalépéséig megszakítás nélkül áramszolgáltatói tevékenységet végeztek és a kérelmet az 1994. évi XLVIII. törvény szerint kiadott áramszolgáltatói működési engedélyükben meghatározott szolgáltatási területre vonatkozóan nyújtják be, amennyiben a VET-ben és a jelen rendeletben a kérelmezővel szemben támasztott jogszabályi feltételeknek a Hivatal által megállapított határidőn belül eleget tesznek.
(2) Az elosztó illetékességi területét a Hivatal az elosztói működési engedélyben állapítja meg úgy, hogy a közüzemi szolgáltatók illetékességi területének elosztóhálózattal való lefedettsége biztosított legyen. A Hivatal az illetékességi területet úgy állapítja meg, hogy az ellátás biztonságának, a szolgáltatás színvonalának és az elszámolás mérési lehetőségeinek szempontjai érvényesüljenek. Az elbírálásnál a Hivatal kikérheti a rendszerirányító véleményét.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) az illetékességi területen a fogyasztók jogszabályokban és szabványokban meghatározott üzembiztonságú és minőségű villamos energia ellátására alkalmas elosztóhálózattal, beleértve a szükséges vezetékeket, kapcsoló és transzformátorállomásokat, valamint a hálózat üzemben tartásához és a hálózatra csatlakozó fogyasztók kiszolgálásához szükséges kiszolgáló berendezésekkel, létesítményekkel és szakszemélyzettel;
b) az elosztóhálózatról ellátandó fogyasztók villamos teljesítményigényének ellátásához szükséges kapacitású betáplálási pontokkal és a betáplálási pontokon rendelkezésre álló hálózati kapacitásra vonatkozó és egyéb kapcsolódó szerződésekkel;
c) középtávú (5 éves) elosztási teljesítményigény-felmérés és hálózati kapacitástervvel;
d) három üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel.
(4) A 120 kV-os és annál nagyobb feszültségszintű elosztó vezeték létesítése, átalakítása, megszüntetése esetén az engedélyes köteles a Hivatalnál kezdeményezni működési engedélye módosítását.
(5) Az elosztói működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(A VET 58. §-ához)

Villamosenergia-rendszer irányítására vonatkozó működési engedély

57. § (1) Villamosenergia-rendszer országos szintű irányítására vonatkozó működési engedélyt az állam által erre a célra létrehozott, az állam kizárólagos tulajdonában álló részvénytársaság kaphat, ha megfelel a VET-ben és e rendeletben meghatározott feltételeknek, és alaptőkéje legalább 500 millió forint, amelyet teljes egészében befizettek vagy rendelkezésre bocsátottak.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) a VET-ben, más jogszabályban, a villamosenergia-ellátási szabályzatban, üzletszabályzatban előírt feladatai ellátásához szükséges informatikai, adatátviteli, folyamatszabályozási távközlési, mérési rendszerek és egyéb szükséges eszközök, rendszerek és eljárások megfelelő működtetését biztosító jogokkal (tulajdonjog vagy egyéb használati jog),
b) középtávú (5 éves) átviteli energiaigény felméréssel és átviteli teljesítményáramlás számításokkal, valamint hálózati kapacitástervvel a VET 27. §-ában foglaltak teljesítése érdekében,
c) három üzleti évre vonatkozó független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel.
(3) A rendszerirányítói engedély iránti kérelemhez e rendelet 9. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(A VET 59. §-ához)

Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedély

58. § (1) A villamosenergia-kereskedő mindenkori jegyzett tőkéjének összege nem lehet kevesebb 50 millió forintnál.
(2) A kérelmezőnek rendelkeznie kell egy üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel.
(3) A villamosenergia-kereskedői működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 12. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
59. § A villamosenergia-kereskedő a villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységére köteles a Hivataltól külön engedélyt kérni.
(A VET 60. §-ához)

Villamos energia közüzemi nagykereskedelemre vonatkozó működési engedély

60. § (1) Közüzemi nagykereskedői működési engedélyt az kaphat, aki (vagy jogelődje) a mindenkor hatályos villamos energiára vonatkozó jogszabályok alapján tíz éven keresztül villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytatott és rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges, közüzemi célra lekötött villamos energia megvásárlására és értékesítésére vonatkozó szerződésekkel, valamint egyéb feltételekkel.
(2) A közüzemi nagykereskedő mindenkori jegyzett tőkéjének összege nem lehet kevesebb 100 millió forintnál.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) három üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel,
b) e rendelet 41. §-ában meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
(4) A villamos energia közüzemi nagykereskedelmére vonatkozó működési engedély iránti kérelemhez e rendelet 11. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.

Villamos energia közüzemi szolgáltatására vonatkozó működési engedély

61. § (1) Közüzemi szolgáltatói működési engedélyt az kaphat, aki (alapítója vagy jogelődje) a kérelemmel érintett területen e rendelet hatálybalépését közvetlenül megelőző tíz éven keresztül megszakítás nélkül a mindenkor hatályos villamos energia törvény alapján áramszolgáltatói tevékenységet végzett.
(2) A közüzemi szolgáltató mindenkori jegyzett tőkéjének összege nem lehet kevesebb 100 millió forintnál.
(3) A kérelmezőnek rendelkeznie kell:
a) három üzleti évre vonatkozó, független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel,
b) e rendelet 41. § (1) bekezdésében meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
(4) A villamos energia közüzemi szolgáltatására vonatkozó engedély iránti kérelemhez e rendelet 10. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(A VET 62. §-ához)

A szervezett villamosenergia-piac működtetésének engedélyezési feltételei

62. § (1) Szervezett villamosenergia-piac működtetésére vonatkozó engedély kiadásának feltételei:
a) a kérelmező alaptőkéje nem kevesebb, mint 100 millió forint;
b) a kérelmező rendelkezik a tevékenység folytatásához szükséges személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, a biztonságos működéséhez szükséges eszközökkel;
c) a szervezett piaci kereskedelem elszámolása biztosított;
d) a kérelmező rendelkezik olyan, legalább hároméves független pénzügyi szakértő által ellenőrzött üzleti tervvel, amely alapján stabil, megbízható működése vélelmezhető;
e) a kérelmező rendelkezik a VET és e rendelet által támasztott követelményeket kielégítő, a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzattal, a kereskedelmi szabályzat szerinti, a rendszerirányítóval megkötött mérlegköri előszerződéssel, saját belső működésére vonatkozó szervezett piaci működési szabályzattal és az e rendeletben meghatározott egyéb szabályzatokkal;
f) a kérelmező a szervezett villamosenergia-piacon kereskedők kockázatait kezelni képes felelősségbiztosítással rendelkezik;
g) a kérelmező megfelel a 65. §-ban foglalt tulajdonosi korlátozásoknak;
h) a kérelmező alaptőkéje és a részvénytársaság közgyűlésén leadható szavazatok legalább 15%-a felett a rendszerirányító rendelkezik;
i) a kérelmező megfelel a VET-ben és e rendeletben meghatározott egyéb követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja alatti szabályzatok első jóváhagyása az engedélyezési eljárással egyidőben az engedélyezési eljárás részeként történik.
(3) Az (1) bekezdés g) pontjában foglalt követelmény alól az engedélyben foglalt külön kérelem esetén a Hivatal az engedély kiadásától számított legfeljebb 3 évre részben vagy egészben felmentést adhat. A kérelmező a felmentésre irányuló kérelmét külön indokolni köteles.
(4) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott követelmény hiányában is ki kell adni az engedélyt, ha az engedélyt kérő becsatolja a rendszerirányítónak azon nyilatkozatát, hogy a szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban nem kíván részt venni. Ha rendszerirányító az (1) bekezdés h) pontjában meghatározottaknál kisebb részesedés felett rendelkezik a szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban, akkor az engedély kérő a rendszerirányító ilyen kisebb részvételt elfogadó nyilatkozatát köteles a Hivatalhoz benyújtani.
(5) Az (1) bekezdés h) pontjában előírtaknak az engedélyt kérő, illetve az engedélyes e rendelet 39. § (1) bekezdésében előírtakkal ellentétben csak az engedélykérelem benyújtásakor köteles megfelelni.

A szervezett villamosenergia-piacon forgalmazott termékek, ügylettípusok és kereskedési módszerek jóváhagyása

63. § Újabb termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetéséhez, a meglévő termékek, ügyletek, illetve kereskedési módszerek jellemzőinek megváltoztatásához vagy egyes termékek, ügyletek, illetve kereskedési módszerek kivezetéséhez a kapcsolódó szabályzatok módosításának jóváhagyásán felül a Hivatal külön jóváhagyása is szükséges.
64. § A szervezett villamosenergia-piac iránt kérelemhez a 13. számú melléklet szerinti iratokat kell csatolni.

A szervezett villamosenergia-piac tulajdonosi szerkezetére vonatkozó szabályok

65. § (1) A szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban egy VET szerinti engedélyesnek vagy feljogosított fogyasztónak a tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma sem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 5%-át.
(2) A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban a VET szerinti engedélyesek és a feljogosított fogyasztók tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összege nem érheti el a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 50%-át.
(3) A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban a (2) bekezdés szerinti tulajdonosokon kívüli egy tulajdonos tulajdoni hányada, illetve szavazatainak száma nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének, illetve a leadható szavazatok számának 10%-át.
(4) Az (1)-(3) bekezdés számítása során a tulajdonos, az engedélyes, illetve a feljogosított fogyasztó tulajdoni hányadának, illetve szavazati arányának a tulajdonos, engedélyes, illetve feljogosított fogyasztó és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.
(5) A Hivatal az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott feltételek nem teljesülése esetén akkor is megtagadja az engedély kiadását, ha a szervezett villamosenergia-piacot működtető társaságban valamely személy a szervezett villamosenergia-piac függetlenségét, a piac működésének tisztaságát vagy versenysemlegességét, illetve a villamosenergia-rendszer biztonságát veszélyeztető befolyással rendelkezik bármely, az (1)-(4) bekezdésekben leírtaktól eltérő módon.
66. § A rendszerirányító részesedése a fenti korlátokat meghaladhatja.

A szervezett villamosenergia-piac engedélyezése során eljáró hatóságok

67. § A szervezett villamosenergia-piac működtetésére irányuló engedélykérelmet és az újabb termék, ügylettípus vagy kereskedési módszer bevezetésével kapcsolatos bejelentést a Hivatal megküldi véleményezésre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. A Felügyelet 30 napon belül köteles a Hivatal megkeresésére érdemben, írásban válaszolni.

A szervezett villamosenergia-piac rendszerirányítóval szembeni kötelezettségei

68. § A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles a rendszerirányítóval együttműködni. Az együttműködés részletes feltételeit a szervezett villamosenergia-piac működéséről szóló külön jogszabály és az ellátási szabályzatok határozzák meg. A szervezett piaci engedélyes a rendszerirányítóval mérlegkör működtetésére vonatkozóan köteles szerződést kötni.

A szervezett villamosenergia-piac működésére vonatkozó szabályok

69. § (1) A szervezett villamosenergia-piacon kizárólag villamos energiára vonatkozó termékek fizikai teljesítésű ügylet alapján történő kereskedelme folyhat.
(2) A szervezett villamosenergia-piaci termékek kereskedelme a szervezett villamosenergia-piac szabályzataiban meghatározott módon, legalább a teljesítés ideje, módja és a termékek mennyiségi meghatározása tekintetében szabványosított szerződések alapján folyik.
70. § (1) A szervezett villamosenergia-piac működtetési tevékenységet kizárólag szervezett villamosenergia-piaci engedélyes folytathat.
(2) A Kormány a VET 4. § h) pontjában adott felhatalmazás alapján rendeletben állapítja meg a szervezett villamosenergia-piac működésének szabályait.
(3) A szervezett villamosenergia-piacot működtető társaság a szervezett villamosenergia-piac tekintetében jogosult elszámolási tevékenységet folytatni.

Összeférhetetlenség

71. § A szervezett villamosenergia-piacot működtető társasággal munkaviszonyban álló személy és annak közeli hozzátartozója nem lehet a szervezett piacot működtető társaság tulajdonosánál, illetve a szervezett piacon kereskedési joggal rendelkező társaságnál vezető állású személy vagy alkalmazott.

A szervezett villamosenergia-piacon való kereskedés tárgyi, szervezeti és személyi feltételei

72. § (1) A szervezett villamosenergia-piacon a VET 62. §-ban meghatározott körben az kereskedhet, aki
a) megfelel a szervezett villamosenergia-piac szabályzataiban foglalt feltételeknek;
b) a szervezett villamosenergia-piac engedélyesével szerződést köt, és vállalja a szervezett villamosenergia-piac szabályzataiban előírt feltételek teljesítését, betartását;
c) a szervezett villamosenergia-piaci ügyletek elszámolására szerződést kötött az ügyletek elszámolását végző szervezettel.
(2) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese a szerződéskötésre irányuló ajánlatot 30 napon belül elbírálja, és a döntésének megfelelően a kérelmezővel szerződést köt.
(3) A szervezett villamosenergia-piac engedélyese köteles a kérelmezővel szerződést kötni, ha az megfelel az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek.
(4) A szervezett villamosenergia-piacon kereskedők száma nem korlátozható.

A szervezett villamosenergia-piac szabályzatai

73. § (1) A szervezett villamosenergia-piac - a VET és e rendelet által meghatározott keretek között - üzletszabályzatban és működési szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a szervezett villamosenergia-piacon kereskedési joggal rendelkezőkre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket.
(2) A szervezett villamosenergia-piac működési szabályzatát és azok módosításait a szervezett villamosenergia-piac köteles jóváhagyásra Hivatalhoz benyújtani. A szabályzatok, illetve módosításaik a Hivatal jóváhagyásával válnak hatályossá.
(3) A szervezett villamosenergia-piaci szabályzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a piac általános érdekeinek megfelelően a szervezett villamosenergia-piaci tevékenység, a kereskedés és az ezekről szóló információ átlátható és ellenőrizhető legyen, ezáltal teremtve meg a kereskedésben részt vevők esélyegyenlőségét, egyenlő elbírálását és a villamosenergia-ellátás biztonságát.
(4) A szervezett villamosenergia-piac szabályzatai nem tartalmazhatnak az egyes kereskedési joggal rendelkezőkre indokolatlan hátrányos megkülönböztetést.
(A VET 64. §-ához)

Villamos energia határon keresztül történő szállítása

74. § (1) Villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedélyt kaphat:
a) a villamosenergia-kereskedő,
b) saját fogyasztási céljára a feljogosított fogyasztó,
c) a VET 37. § g) pontjában meghatározott feladatainak ellátása érdekében a rendszerirányító, és
d) a VET 44. § (1) és (2) bekezdése szerinti tevékenység végzésére a közüzemi nagykereskedő.
(2) A kérelmezőnek rendelkezni kell
a) az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek valamelyikének végzésére vonatkozó engedéllyel, vagy regisztrálták, mint feljogosított fogyasztót,
b) olyan dokumentált belső eljárás- és nyilvántartás renddel, amely lehetővé teszi a rá vonatkozó jogszabályok és előírások ellenőrzését,
c) a villamos energia határokon keresztül történő szállításának szabályozásáról szóló kormányrendeletben és egyéb jogszabályokban meghatározott további feltételekkel, nevére szóló hatósági engedélyekkel.
(3) Amennyiben a kérelmező engedélyesként kér határon keresztül történő szállításra tevékenységi engedélyt, a korábbi engedélykérelme mellékleteként benyújtott azon iratokat, amelyekben változás nem történt, nem köteles benyújtani. A kérelmező köteles azonban a korábbi benyújtás tényére hivatkozni és arra nézve nyilatkozni, hogy a korábban benyújtott mellékletekben változás nem történt.
(4) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel bizonyítására a kérelmező köteles megjelölni a megnevezett engedély keltét és számát. Amennyiben a kérelmező a két kérelmet egyidejűleg nyújtja be, elegendő ennek tényére utalni, azonban a villamos energia határokon keresztül történő szállítása csak az annak alapjául szolgáló működési engedély jogerőre emelkedését követően engedélyezhető.
(5) A közüzemi nagykereskedő, a kereskedő a vele szerződésben álló vásárló, illetve feljogosított fogyasztó kérésére az általa értékesített energia származásáról igazolást köteles kiadni.
(6) A villamos energia határon keresztül történő szállítására vonatkozó tevékenységi engedély iránti kérelemhez e rendelet 14. számú mellékletében meghatározott iratokat kell benyújtani.
(A VET 65. §-ához)
75. § A kizárólagossági jogáról egészben vagy részben lemondó közüzemi szolgáltató vagy közüzemi nagykereskedő azzal a közüzemi szolgáltatóval, amelyik javára a kizárólagos jogáról lemond, együttes kérelmet köteles előterjeszteni a Hivatal felé a lemondás jóváhagyása végett. A kérelemhez mellékelni kell a közüzemi nagykereskedő, illetve a kizárólagossági jogáról lemondó, valamint a jogosult közüzemi szolgáltató közötti szerződés egy eredeti példányát.
(A VET 66. §-ához)
76. § Az engedélyes az engedély módosítására okot adó körülmények - különösen az engedély mellékleteinek tartalmában bekövetkezett változások - bekövetkezése esetén köteles a Hivatalt a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül értesíteni.
77. § A Hivatal a működési engedély módosítását kezdeményezheti, illetve a működési engedélyt hivatalból módosíthatja az alábbi esetekben:
a) a Magyar Köztársaság által aláírt és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződések betartása érdekében,
b) hazai jogszabályok érvényre juttatása érdekében,
c) a VET 67. § c) pontjában meghatározott esetben.
(A VET 67. §-ához)
78. § A Hivatal a VET 67. § a), b), c) pontjaiban foglalt szankciókat jogosult együttesen is alkalmazni.
79. § (1) A Hivatal az engedélyest a VET 67. § b) pontjában, más jogszabályokban, továbbá a villamosenergia-ellátási szabályzatokban, a működési engedélyben foglaltak megszegéséért bírsággal sújthatja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kiszabható bírság felső határa az alábbi összegek közül a magasabb:
a) az engedélyes tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, illetve
b) százmillió forint.
(3) A kiserőmű üzemeltetőjével szemben a VET 20. § (4) bekezdése alapján kiszabható bírság felső határa az alábbi összegek közül a magasabb:
a) a kiserőmű üzemeltetőjének tárgyévet megelőző évi nettó árbevételének 1%-a, illetve
b) ötvenmillió forint.
(4) A bírság ismételten is kiszabható.
(5) A bírság az árképzésnél, mint költségtényező nem vehető figyelembe.
(A VET 69. §-ához)
80. § (1) A VET 69. §-ában meghatározott jogok gyakorlása során az ingatlan értékcsökkenése, az abban keletkező kár vagy a kisajátított ingatlanért fizetendő kártalanítás összegében a villamosmű engedélyese (a továbbiakban: engedélyes) és az idegen ingatlan tulajdonosa használója (a továbbiakban együtt ingatlantulajdonos) állapodik meg. Megállapodás hiányában az engedélyes az engedélyben foglalt munkálatokat csak akkor kezdheti meg, ha a költségére végzendő szakvéleményben foglalt kár kártalanítási összegét az ingatlan tulajdonos részére átadta, illetőleg annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően bírósági letétbe helyezi, és arról az ingatlan tulajdonosát tájékoztatja.
(2) Ha a VET 69. §-ának (1) bekezdése szerinti jogok alapján végzett munkával, vagy a VET 69. §-ának (4) bekezdése szerinti helyreállítási kötelezettség nem, vagy nem megfelelő végzésével összefüggő kárt és kártalanítási összeget az engedélyes az ingatlan tulajdonosának nem fizeti meg, vagy az általa felajánlott és az ingatlantulajdonos által át nem vett, illetőleg bírósági letétbe helyezett összeg a kárt nem fedezi, a károsult a további igényét bírósági eljárás során érvényesítheti.
(3) Kisajátítás esetén, amennyiben az ingatlan tulajdonosa a kártalanítás összegével nem ért egyet, további igényeit a kisajátításról szóló jogszabályok szerint érvényesítheti.
(A VET 70. §-ához)
81. § (1) Az előmunkálati jog iránti kérelemhez csatolandó műszaki leírásokat, helyszíni rajzokat, ütemtervet a 32. számú melléklet szerinti tartalommal, méretekben és példányban kell az engedélyesnek elkészítenie.
(2) Az előmunkálati jog alapján az engedélyes vagy megbízottja - annak engedélyezését követő egy éven belül - a másnak tulajdonában, használatában levő ingatlanon jogosult kártalanítás ellenében bejárást végezni, olyan jeleket elhelyezni, méréseket, talajvizsgálatokat végezni, amelyek a villamosmű elhelyezéséhez szükségesek. Az előmunkálati jog alapján végezhető munka megkezdéséről az ingatlan tulajdonosát és az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjét az előmunkálati jog jogosultja 15 nappal korábban értesíteni köteles. Az előmunkálati jog érvényességi ideje egyszer további egy évvel meghosszabbítható.
(A VET 71-74. §-aihoz)
82. § (1) A miniszter által külön jogszabályban kijelölt, vezetékjogot engedélyező hatóság a VET hatálya alá tartozó villamos vezetékek tekintetében az építésügyi hatósági jogkört is gyakorolja. Ez természetesen nem jelentheti az építésügyi hatóság egyéb jogainak csorbítását a létesítés során. A vezetékjogot engedélyező hatósághoz az engedélyes által benyújtott vezetékjog iránti kérelem előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni. Az előkészítő eljárást az engedélyes vagy megbízása alapján a tervező folytatja le. Az előkészítő eljárást akkor is le kell folytatni, ha a közcélú hálózat az idegen ingatlanon annak tulajdonosa hozzájárulásával létesül.
(2) Az előkészítő eljárást megelőzően az engedélyes (vagy megbízottja) műszaki tervet köteles készíteni, amelynek tartalmaznia kell egyebek között a villamosműnek minősülő közcélú hálózat és csatlakozó berendezés nyomvonalát, a tartószerkezet által elfoglalt terület nagyságát, valamint biztonsági övezetének terjedelmét (32. számú melléklet). A műszaki tervben meg kell jelölni a közcélú hálózathoz csatlakozó közvetlen vezeték és fogyasztói berendezés tulajdoni határát (csatlakozási pontot).
(3) Az előkészítő eljárás során figyelemmel kell lenni a villamosmű által érintett település, települési környezet, illetőleg az építészeti örökség védelme szempontjából nagy jelentőségű településrendezési elképzelésekre, az építési-műszaki tervek szakszerűségének elősegítésére, továbbá a településrendezési, építési-műszaki környezetalakítási és egyéb fontos építésügyi célokra, valamint a vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatására, úgyszintén az ingatlantulajdonos ingatlanát érintő középtávú terveire.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásakor biztosítani kell a megőrzésre érdemes történeti vagy településképi jelentőségű településrészek és az építészeti örökség védelmét, felújítását és az értékes építmény és tájrészlet látványát.
83. § (1) Az előkészítő eljárás után helyszíni szemlét kell lefolytatni, amelynek megszervezése az engedélyes kötelessége. A helyszíni szemlére az engedélyes a vezetékjoggal és annak biztonsági övezetével érintett ingatlantulajdonosokat és a 4/b. számú mellékletben felsorolt hatóságokat, valamint közüzemeket köteles meghívni.
(2) A vezetékjogi engedélyezési eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló - többször módosított - 1957. évi IV. törvény előírásai vonatkoznak, azzal az eltéréssel, hogy az eljárási határidő 90 nap.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakhatóságként eljáró hatóságok a szakhatósági hozzájárulás tekintetében a helyszíni szemlét követő 30 napon belül, a közművek az érdekeltségi területüket illetően kötelesek állást foglalni és azt a helyszíni szemle szervezőjével közölni.
(4) Ha a szakhatóság a hozzájárulását a műszaki előírásoktól, nemzeti szabványoktól való eltéréshez köti, vagy egyedi előírást tesz kötelezővé az engedélyes terhére, állásfoglalását indokolnia kell.
84. § (1) A vezetékjogi engedélyben kell meghatározni a közcélú hálózat tartószerkezete által elfoglalható terület nagyságát, a tartószerkezetek közötti távolságot, a közcélú vezeték biztonsági övezeteként kijelölt területsáv nagyságát úgy, hogy azok az ingatlan rendeltetésszerű használatát lényegesen ne akadályozzák.
(2) Az engedélyes a vezetékjog alapján a VET 72. §-ában foglalt tevékenységével okozott kárt a jelen jogszabály 80. §-ban foglaltak szerint megtéríteni köteles.
(3) Ha az engedélyes a VET 72. §-ának d) pontja szerinti jogosultságával élve fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit távolítja el és azokra az ingatlan tulajdonosa nem tart igényt, az engedélyes köteles saját költségén az ingatlanról eltávolítani.
(4) Erdőnek és fásított területnek közcélú vezeték létesítése céljából szükséges átvágása esetén - megállapodás alapján - a faanyag kitermelése, elszállítása és hasznosítása az erdő, illetőleg a fásított terület tulajdonosának a kötelezettsége és jogosultsága. Ha a tulajdonos az itt meghatározott kötelezettségét az engedélyes felszólítása ellenére nem teljesíti, az engedélyes saját költségére a faanyagot kitermelheti, ez esetben a faanyag az engedélyes tulajdonába kerül.
85. § (1) A vezetékjogi engedélyezési eljárásért az eljárás kezdeményezője igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. Az igazgatási jellegű szolgáltatási díj mértékét az illetékekről szóló törvényben kapott felhatalmazás alapján a miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - állapítja meg.
(2) A vezetékjogi engedélyt és az annak alapjául szolgáló műszaki tervrészeket a vezetékjogot engedélyező hatóság köteles az érintett ingatlantulajdonosokkal, a vezetékjog jogosultjával, a települési önkormányzat jegyzőjével és az eljárásban részt vevő szakhatóságokkal a helyben szokásos módon közölni.
(3) A vezetékjog alapján elvégezhető munkák megkezdéséről és befejezéséről az engedélyes köteles az ingatlan tulajdonosát, valamint a települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatni.
86. § (1) A VET 71. § (2) bekezdésében szabályozott tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.
(2) Az ingatlan tulajdonosa kérheti az engedélyestől a közcélú hálózat és tartószerkezete eltávolítását, átalakítását vagy áthelyezését, ha azok műszaki feltételei adottak, illetőleg azok a villamosmű üzemeltetésében jelentős hátrányt nem jelentenek, és vállalja az azokkal kapcsolatos költségek viselését.
(3) Ha a vezetékjog megszűnik, az engedélyes köteles egy éven belül a közcélú hálózatot és tartószerkezeteit az ingatlanról eltávolítani és az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas módon az ingatlantulajdonos rendelkezésére bocsátani.
(A VET 75. §-ához)
87. § Használati jog alapításában az engedélyesnek és az ingatlantulajdonosnak kell megállapodniuk. Megállapodás hiányában a használati jogot az engedélyes az építésügyi hatóságtól kérheti. A használati jog alapítására egyebekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 108. §-a és 171. §-a az irányadók.
(A VET 78. §-ához)
88. § A külön törvény szerint szolgalmi jog kérhető a bányától, illetőleg a szénhidrogénmezőtől az erőműhöz tüzelőanyagot szállító szállítószalag, szénhidrogén szállítóvezeték, célvezeték elhelyezéséhez és üzemeltetéséhez is.
(A VET 80. §-ához)
89. § (1) A 82-89. §-okban foglaltakat a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő eltérésekkel a közvetlen vezetékek vonatkozásában is alkalmazni kell.
(2) A közvetlen vezetékek létesítői a Ptk. rendelkezései szerint kötelesek a használatában korlátozni kívánt idegen ingatlan tulajdonosával a korlátozás mértékében és a kártalanításban megegyezni, illetőleg megegyezés hiányában bírósági eljárást kezdeményezni.
(A VET 101. §-ához)
90. § (1) Az az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás (VET 3. § 18. pont), amely egy vagy annál több engedélyköteles tevékenységre működési engedéllyel rendelkezik - kivéve a VET 51. § (1) bekezdésének h)-i) pontjait - köteles belső számvitelében olyan nyilvántartást kialakítani, a számviteli elszámolást úgy megszervezni a mindenkor hatályos számvitelről szóló törvénnyel összhangban  [LÁBJEGYZET_2] , hogy a nem engedélyköteles tevékenysége(i) az engedélyköteles tevékenysége(i)től, illetve az engedélyköteles tevékenységei egymástól egyértelműen elkülöníthetőek, átláthatóak, ellenőrizhetőek legyenek. A vállalkozás köteles továbbá az engedélyköteles tevékenységekre külön-külön önálló mérleget és eredménykimutatást, illetve a vállalkozás egészére éves beszámolót elkészíteni.
(2) A VET 3. § 18. pontjában nevezett vállalkozás köteles az (1) bekezdés szerint elkészített, vállalkozása egészére vonatkozó éves beszámolójában a tevékenységek VET 101. §-ának (1) bekezdése szerint számviteli szétválasztásból adódó halmozódást (bevételekben, költségekben stb.) kiszűrni. A kiszűrt halmozódást a vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében részleteiben bemutatni köteles.
(3) A vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolót [mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet, annak részeként az (1) bekezdés szerint az elkülönített tevékenységekre vonatkozó mérlegeket és eredménykimutatásokat], valamint a vállalkozás egészére vonatkozó éves beszámolót (mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet) a Hivatalnak a cégbírósághoz történő, előírt benyújtásával egyidejűleg meg kell küldeni a tárgyévre elkészített üzleti jelentéssel együtt.
(4) Annak érdekében, hogy az (1) és (2) bekezdésekben foglaltak teljesítése során a villamosenergia-ipari vállalkozások számára egységes feltételrendszer érvényesülhessen, a Hivatal irányelvet ad ki a mérleg és az eredménykimutatás tevékenységek közötti felosztási módszereinek a VET-ben foglaltaknak megfelelő alkalmazására, és azt a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(5) A VET 102. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a kereskedő munkavállalói és vezető tisztségviselői a rendszerirányítóval, a hálózati engedélyesekkel, a szervezett-piac engedélyesével a közüzemi nagykereskedővel és közüzemi szolgáltatóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem állhatnak, és ezeknél a társaságoknál vezető tisztségviselők nem lehetnek.
(A VET 103. §-ához)
91. § (1) A VET 103. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott jóváhagyás iránti kérelmet e rendelet 16. számú mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, s a kérelmező köteles a kérelemhez csatolni mindazon iratokat és nyilatkozatokat, amelyeket a VET, e rendelet vagy más jogszabályok előírnak.
(2) Ha az alapítók között jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást szerezni kívánó külföldi székhelyű villamosenergia-ipari vállalkozás van, akkor az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedély iránti kérelemhez be kell nyújtani a székhely szerinti ország illetékes felügyeleti hatóság igazolását, illetőleg nyilatkozatát arról, hogy a vállalkozás a biztonságos tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat betartva működik.
(3) Az engedélyes a működési engedély kézhezvételétől számított kilencven napon belül köteles társasági szerződésébe belefoglalni, hogy a VET 103. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott cégjogi események és befolyásszerzések érvényességi feltétele a Hivatal által kiadott előzetes jóváhagyó határozat. A társasági szerződésben az engedélyes köteles utalni a VET 103. § (4) bekezdésében foglalt következményre. E bekezdésben foglalt kötelezettsége teljesítését az engedélyes köteles a társasági szerződés cégbírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg - a társasági szerződés cégbíróság által érkeztetett példányának megküldésével - a Hivatal részére írásban igazolni.
(A VET 109. §-ához)
92. § (1) Amennyiben a fogyasztó berendezése annak műszaki állapota, rendellenes üzemeltetése vagy a környezetében beállott változás folytán súlyosan veszélyezteti az életet, egészséget, az üzem- és vagyonbiztonságot, súlyosan veszélyezteti vagy súlyosan zavarja a villamosmű üzemét, illetőleg más fogyasztók villamosenergia-vételezését, a hálózati engedélyes saját kezdeményezésére jogosult az okot adó körülmény alapján intézkedésre jogosult hatóság kérésére, vagy anélkül is a területi műszaki biztonsági felügyeletek rendelkezésére köteles a fogyasztó berendezését a hálózatról lekapcsolni, és részére a villamosenergia-szolgáltatást mindaddig felfüggeszteni, amíg a fogyasztó nem igazolja megbízható módon a lekapcsolás okának megszüntetését.
(2) Amennyiben a lekapcsolás és felfüggesztés indokául szolgáló veszélyeztetés vagy zavarás súlyosságának megítélésében az engedélyes és a fogyasztó közt vita merül fel, abban a miniszter által a VET 110. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kijelölt szervezet dönt. Ha a döntést a fogyasztó a bíróságnál megtámadja, a megtámadásnak nincs halasztó hatálya.
(A VET 112. §-ához)
93. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) A VET 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott legkorábban 2003. január 1-jétől érvényes működési engedély iránti kérelem benyújthatósága érdekében a rendelet 33-37., 39., 41., 47-50. és 55-61. §-ai, valamint a 2/a.-14., 17-28. és 30. mellékletei a kihirdetéskor lépnek hatályba.
94. § (1) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról rendelkező 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet, a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet, a villamosműhöz tartozó vezeték és erdő keresztezésének és megközelítésének szabályozásáról szóló 1/1967. (XII. 19.) NIM-MÉM együttes rendelet, az erősáramú vezeték és folyó, vízfolyás, tó, valamint csatorna keresztezésének szabályozásáról rendelkező 38/1964. (NIM.É. 29.) NIM-OVF együttes utasítás, valamint a 107/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet az erőművek létesítési és üzembe helyezési eljárásáról.
(2) A VET hatálybalépése előtti jogszabályok alapján megadott, a VET V. fejezetében foglaltak szerinti jogosultságok az engedélyes és az idegen ingatlantulajdonos közötti jogviszonyban továbbra is érvényesek.

[LÁBJEGYZET_1] Jelenleg a 45/2000. (XII. 21.) GM rendelet.

[LÁBJEGYZET_2] Jelenleg a 2000. évi C. törvény.