18/2002. (XI. 30.) IM rendelet

a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet módosításáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a 13/1996. (XII. 23.) IM rendelettel és a 16/1999. (XI. 10.) IM rendelettel módosított 6/1996. (VII. 12.) IM rendeletet (a továbbiakban: R.) - a legfőbb ügyésszel és az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 2. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A jogok gyakorlása nem veszélyeztetheti az intézet rendjét és biztonságát.”
2. § (1) Az R. 6. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha jogszabályban meghatározott esetekben a fogvatartott ügyében első fokon az országos parancsnok döntött, a panaszt az igazságügyminiszter bírálja el.”
(2) Az R. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kérelmet, illetve a panaszt harminc napon belül - ha az ügy jellege szükségessé teszi, soron kívül - kell elbírálni, e határidő indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható. A kérelem, illetve a panasz elbírálásáról, valamint a határidő meghosszabbításáról a fogvatartottat tájékoztatni kell.”
(3) Az R. 6. §-a a következő új (7) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre változik:
„(7) Érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani az ugyanazon ügyben, három hónapon belül, ismételten előterjesztett kérelmet, illetve panaszt, ha az új tényt, adatot nem tartalmaz. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a fogvatartott egészségi állapotának kivizsgálására, gyermekének nevelésére, elhelyezésére irányuló, megismételt kérelem, illetve panasz esetében.”
3. § Az R. 10. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az intézet az elítéltet)
„f) az Igazságügyi Minisztérium külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvételéről szóló értesítése”
(alapján fogadja be.)
4. § (1) Az R. 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerint kell eljárni, ha a rendőrség vagy a határőrség a jogellenesen távollevő elítéltet elfogja, és az intézetbe kíséri.”
(2) Az R. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetben az intézet a 14. § (1) bekezdésének a) pontja szerint jár el.”
5. § Az R. a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„Befogadás külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele esetén
16/A. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 50. §-ának (2) bekezdése alapján a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet fogadja be, az Igazságügyi Minisztérium átvételről szóló értesítése alapján.”
6. § (1) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A parancsnok az elítéltnél tartható tárgyak mennyiségét a házirendben fajtánként határozza meg.”
(2) Az R. 21. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
„(4) A letétbe helyezhető tárgyak mennyiségét - a tárolási lehetőségek figyelembevételével - a parancsnok határozza meg.”
7. § Az R. 22. §-a a következő mondattal egészül ki:
„A 2. számú melléklet 2. pontjában felsorolt formaruházatot a végrehajtásra kijelölt intézet biztosítja az elítélt részére.”
8. § Az R. a következő alcímmel és 29/A. §-sal egészül ki:
„Új büntetőeljárás az elítélttel szemben
29/A. § (1) Ha az elítélttel szemben más ügyben büntetőeljárás folyik, a 237. § (1) bekezdésének b)-d) pontjában foglalt kérdésekben az intézet köteles végrehajtani az eljáró ügyész, illetve a bíróság rendelkezéseit.
(2) Ha az intézetnek hivatalos tudomása van arról, hogy a szabadságvesztést töltő elítéltet a bíróság újabb büntetőeljárásban nem jogerősen szabadságvesztésre ítéli, erről a rendelkezésre álló irat (megkeresés, idézés, bírói értesítés, hivatalos feljegyzés, ítéletkiadmány) fénymásolatának megküldésével értesíti a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt.”
9. § Az R. 34. §-ának (2) bekezdése a következő k)-m) ponttal egészül ki:
(A házirend tartalmazza:)
„k) az elítéltnél tartható tárgyak fajtánként meghatározott mennyiségét [21. § (1) bek.];
l) a körleten betartandó balesetvédelmi és tűzvédelmi előírásokat;
m) a dohányzással kapcsolatos rendelkezéseket.”
10. § Az R. 36. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fogva tartás biztonsága olyan állapot fenntartását jelenti, amelynél az intézetben, illetve büntetés-végrehajtási feladat teljesítése miatt az intézet területén kívül tartózkodó személyek élete, testi épsége, szabadsága, a büntetés-végrehajtás anyagi javainak sértetlensége, valamint a büntetés-végrehajtási feladatok zavartalan ellátása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően biztosított.”
11. § Az R. 40. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A gyógykezelés érdekében a különböző végrehajtási fokozatú elítéltek a kórteremben, a betegszobában, a fertőző elkülönítőben, illetőleg az e célra kijelölt zárkában közösen helyezhetők el.
(2) A végrehajtási fokozattól függetlenül az elítéltek együtt helyezhetők el a gyógyító-nevelő csoportban és az átmeneti csoportban, a prevenciós részlegen, illetve az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása során és az anya-gyermek együttes elhelyezése esetén.”
12. § Az R. 43. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt biztonsági csoportba sorolását legalább évenként, a III. biztonsági csoportba soroltaknál legalább hat hónaponként, a IV. biztonsági csoportba soroltaknál legalább három hónaponként a befogadási bizottság felülvizsgálja.”
13. § (1) Az R. 45. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(... a következő biztonsági intézkedések alkalmazhatók:)
„b) különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezés;”
(2) Az R. 45. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(... a következő biztonsági intézkedések alkalmazhatók:)
„e) a biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle;”
14. § Az R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az elítélt biztonsági elkülönítésére akkor kerülhet sor, ha az intézet rendjét, biztonságát súlyosan sérti vagy veszélyezteti, ha csoportos ellenszegülésben vesz részt, a táplálkozást, az utasítás végrehajtását, a munkavégzést megtagadja, illetve ön- és közveszélyes magatartást tanúsít.
(2) A biztonsági elkülönítés az elítélt elhelyezésének megváltoztatását jelenti, az elítélt az e célra szolgáló helyiségben is elkülöníthető. Nem kell az elhelyezést megváltoztatni, ha az elítélt egyszemélyes elhelyezésben van, és a zárkában hagyása a biztonsági elkülönítés célját nem veszélyezteti.
(3) A biztonsági elkülönítés elrendelésére és megszüntetésére a parancsnok vagy a személyi állomány általa megbízott tagja jogosult. A biztonsági elkülönítés csak az elrendelésre okot adó körülmény megszűnéséig, de legfeljebb tíz napig tarthat, ezt egy alkalommal legfeljebb tíz nappal a parancsnok meghosszabbíthatja.
(4) A biztonsági elkülönítés ideje alatt az elítélt
a) állandó felügyelet alatt áll,
b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani,
c) látogatójával biztonsági beszélőfülkében vagy biztonságtechnikai eszközön keresztül érintkezhet,
d) az elítéltek öntevékeny szervezeteiben nem vehet részt,
e) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit nem veheti igénybe, önképzést folytathat,
f) saját ruhát nem viselhet,
g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott korlátozások együttesen vagy külön-külön alkalmazhatók, erről az elrendelőnek írásban kell határoznia.
(6) A biztonsági elkülönítés szükségességét - a (7) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - a parancsnoknak ötnaponként felül kell vizsgálnia.
(7) Az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltet az erre a célra kialakított helyiségben kell elhelyezni, és haladéktalanul intézkedni kell orvosi vizsgálata iránt. Az elkülönítés legfeljebb hat óra időtartamú lehet, az elkülönítés szükségességét azonban kétóránként felül kell vizsgálni.”
15. § Az R. 47. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezés
47. § (1) A IV. biztonsági csoportba sorolt elítélt különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezhető.
(2) Különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezhető az elítélt akkor is, ha életének vagy testi épségének a védelme más módon nem biztosítható.
(3) A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítélt
a) állandó felügyelet alatt áll,
b) az intézet területén engedéllyel és felügyelettel mozoghat, zárkáját zárva kell tartani,
c) munkát a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok által kijelölt helyen végezhet,
d) az elítéltek öntevékeny szervezeteiben nem vehet részt,
e) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő eltöltésének lehetőségeit csak a különlegesen kialakított körletrészen belül, illetve a parancsnok külön engedélyével veheti igénybe, önképzést folytathat,
f) saját ruhát - a (2) bekezdés alapján különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezett elítélt kivételével - nem viselhet,
g) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.
(4) A különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítéltre vonatkozó végrehajtási szabályokat a házirend tartalmazza.
(5) Az elítélt különleges biztonságú zárkába helyezését a befogadási bizottság legfeljebb három hónapra rendelheti el, melyet két alkalommal, három-három hónappal meghosszabbíthat. Ezt meghaladó időre az országos parancsnok által kijelölt bizottság (a továbbiakban: bizottság) rendelheti el a különleges biztonságú zárkába helyezés fenntartását. Az elhelyezés indokoltságát a bizottság hat hónaponként felülvizsgálja.
(6) Az elítélt különleges biztonságú körletre helyezését a bizottság legfeljebb hat hónapra rendelheti el, melyet az elhelyezés indokának fennállása esetén meghosszabbíthat. A különleges biztonságú körleten történő elhelyezés indokoltságát a bizottság hat hónaponként felülvizsgálja.
(7) A különleges biztonságú zárkába, illetve körletre helyezést az elrendelő haladéktalanul megszünteti, ha annak indokai már nem állnak fenn.
(8) A rendelet alkalmazásában
a) különleges biztonságú zárka: olyan sajátos szabályok alapján működtetett, speciálisan kialakított és felszerelt helyiség, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítéltet egyedül kell elhelyezni. Az intézetek különleges biztonságú zárkaként működtetett zárkáit az országos parancsnok intézkedésben határozza meg;
b) különleges biztonságú körlet: az országos parancsnok intézkedésében kijelölt intézetnek az e célra kialakított, különleges biztonságú zárkákból és a hozzájuk tartozó helyiségekből álló, elkülönített része, ahová az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elítélt végrehajtási fokozattól függetlenül helyezhető el.”
16. § (1) Az R. 48. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) A mozgáskorlátozó eszköz, ha azt az elítélt kísérése vagy intézeten kívüli őrzése során alkalmazzák, annak idejére; egyébként az elrendelési ok megszűnéséig, de legfeljebb folyamatosan tizenkét óra időtartamra alkalmazható.”
(2) Az R. 48. §-a a következő új (5) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) Büntető ügyben történő előállításkor az eljáró ügyész, illetőleg a bíróság elrendelheti az alkalmazott mozgáskorlátozó eszköz eltávolítását. Az előállító őr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani. Az intézkedés nem vonatkozhat a vezetőbilincs eltávolítására.”
17. § Az R. 50. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A biztonsági ellenőrzés, a biztonsági vizsgálat és a biztonsági szemle
50. § (1) A zárkák, a lakóhelyiségek, a munkaterületek, az egészségügyi helyiségek és az elítéltek tartózkodására szolgáló egyéb helyiségek biztonsági ellenőrzését naponta kell végrehajtani, ez kiterjed a nyílászáró szerkezetek biztonságára, a falak, a mennyezet, a padozat és a rácsok épségére is. Az ellenőrzésnél elítélt nem lehet jelen.
(2) Az intézet biztonságának fenntartása, a rendkívüli események megelőzése, megszakítása, felszámolása érdekében a napi biztonsági ellenőrzésen túl az intézet helyiségei, területei a nap bármely szakaszában átvizsgálhatók.
(3) Az intézet valamennyi helyiségére és létesítményére kiterjedő biztonsági szemlét szükség szerint, de fegyházban legalább kéthavonta, börtönben legalább négyhavonta, fogházban legalább félévenként kell végrehajtani, ennek során el kell végezni az elítéltek személyi motozását, ellenőrizni kell a biztonsági berendezési és felszerelési tárgyak meglétét, rendeltetésszerű használatát.”
18. § Az R. 54. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A látogató a járművét csak az intézet erre kijelölt területére hozhatja be, ruházatát és csomagját ellenőrizni kell, ehhez technikai eszköz és szolgálati kutya is igénybe vehető. A ruházat közvetlen átvizsgálását csak a személyi állománynak a látogatóval azonos nemű tagja végezheti.”
19. § Az R. 55. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A védő, illetve a képviselő a kirendelésről szóló határozatot vagy a meghatalmazást köteles bemutatni. A belépést engedélyezni kell, ha a védő, illetve a képviselő a meghatalmazásnak az elítélttel való aláíratása érdekében keresi fel az intézetet. A védő, illetve a képviselő az aláírásig az elítélttel csak ellenőrzés mellett beszélhet.”
20. § Az R. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az intézetbe - az 54. és 55. §-ban megjelölt személyek kivételével - csak a parancsnok engedélyével lehet belépni. Az intézetbe belépő személy köteles betartani az intézet rendjére, a házirendre és a fogva tartás biztonságára vonatkozó előírásokat.
(2) Az intézetbe nem vihető be lőfegyver, lőszer, robbanószer, szúró- vagy vágóeszköz, kábítószer, a közbiztonságra, valamint az intézet rendjére és a fogva tartás biztonságára veszélyes tárgy. Adó-vevő készülék, telefon, fényképezőgép, illetve hang- és képfelvevő készülék bevitelét a parancsnok engedélyezheti. A védő - a belépéskor történő bejelentés mellett - külön engedély nélkül is jogosult hangfelvevő készülék (diktafon) intézetbe történő bevitelére.”
21. § Az R. 57. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézetbe hivatalos vagy szolgálati ügyben, továbbá a parancsnok engedélyével belépő személyek ruházata és csomagja - az 56. § (4)-(5) bekezdésében és a hatályos nemzetközi egyezményekben meghatározott kivételtől eltekintve - szemrevételezéssel és technikai eszközzel ellenőrizhető, továbbá az intézet területére be nem vihető tárgyak tekintetében tőlük nyilatkozat kérhető.”
22. § Az R. 74. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A börtön- vagy fogházbüntetését töltő, I. biztonsági csoportba sorolt elítélt a parancsnok engedélyével, kivételesen az intézeten kívül is folytathat tanulmányokat, és leteheti a szükséges vizsgákat. Ennek részletes szabályait az országos parancsnok intézkedésben határozza meg.”
23. § Az R. 76. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az intézet az elítélt írásbeli kérelmére biztosítja az ellene más bűncselekmény miatt folyamatban lévő büntetőeljárás során vállalt kábítószer-függőséget gyógyító kezelést. A kezelés megkezdéséről az intézet értesíti azt a bíróságot, illetőleg ügyészséget, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.”
24. § Az R. a következő 76/A-76/C. §-sal egészül ki:
„76/A. § Az önként jelentkező elítéltek számára a kábítószer-fogyasztás és -terjesztés megelőzésére prevenciós részleg létesíthető.
76/B. § (1) A prevenciós részlegen az az elítélt helyezhető el, aki írásban nyilatkozik arról, hogy a kábítószer-mentesség ellenőrzése érdekében aláveti magát rendszeres vizsgálatoknak, és azokhoz vizsgálati anyagot (testváladékot) szolgáltat. A prevenciós részlegen történő elhelyezésről a nevelő javaslatára a befogadási bizottság dönt.
(2) A prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek számára a Bv. tvr. 36. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint (3) bekezdésében biztosított kapcsolattartás gyakorisága növelhető.
(3) Az intézet fokozott figyelmet fordít a prevenciós részlegen elhelyezett elítéltek foglalkoztatására és prevenciós programjaik szervezésére.
76/C. § (1) Az elítélt írásbeli kérelmére a prevenciós részlegen történő elhelyezést meg kell szüntetni.
(2) Az elítélt prevenciós részlegen történő elhelyezésének megszüntetését kell kezdeményezni, ha
a) a kábítószer-mentesség ellenőrzésére szolgáló vizsgálat eredménye pozitív (az elítélt szervezetében kábítószert mutatott ki),
b) az elítélt az intézetben vagy azon kívül súlyos fegyelemsértést, illetve bűncselekményt követ el.
(3) A prevenciós részlegből a (2) bekezdés szerinti kihelyezésről - a nevelő javaslata alapján - a befogadási bizottság dönt.”
25. § Az R. a következő 81/A. §-sal egészül ki:
„81/A. § Kimaradás és rövid tartamú eltávozás a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak kivételesen engedélyezhető, ha további szabadságvesztést kell végrehajtani.”
26. § (1) Az R. 89. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elítélt egy időben két 18 éven aluli és két nagykorú látogatót fogadhat. A látogatás időpontját és a látogatás időtartamát a parancsnok határozza meg, annak időtartama alkalmanként harminc percnél rövidebb nem lehet.
(2) A látogatás időtartama az elítélt, illetve a látogató kérelmére legfeljebb harminc perccel meghosszabbítható.”
(2) Az R. 89. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elítélt részére engedélyezhető, hogy a látogató által hozott vagy a helyben vásárolt élelmiszert ellenőrzés után elfogyassza, és a helyben vásárolt élelmiszert a körletre magával vigye.”
(3) Az R. 89. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az elítélt kérelmére - kivételesen - a két intézet parancsnokának együttes engedélyével a látogató lakóhelyéhez közelebbi intézetbe szállítható a látogatás elősegítése érdekében.
(10) A (8) és a (9) bekezdésben foglalt látogatás költségei az átszállított elítéltet terhelik, kivéve, ha az utazásra az intézetek közötti heti rendszeres szállítás keretében kerül sor.”
27. § Az R. 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 47. § (1) bekezdése alapján különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítélt a látogatójával csak zárt fülkéből beszélhet, a látogatótól élelmiszert vagy más tárgyat nem vehet, és neki nem adhat át.”
28. § Az R. 96. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztonsági elkülönítésben lévő, a magánelzárást töltő, továbbá a különleges biztonságú zárkában, illetve körleten elhelyezett elítélt csak egyéni lelki gondozásban részesülhet.”
29. § Az R. 102. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A díjazás nélküli munkavégzés ideje a napi négy órát, havonta összesen a huszonnégy órát nem haladhatja meg. A munkavégzést megelőzően az elítélt munkavégző képességéről orvosi nyilatkozatot kell beszerezni. Az intézet orvosa a díjazás nélküli munkavégzés idejét az elítélt egészségi és fizikai állapotára vagy életkorára tekintettel csökkentheti.”
30. § Az R. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az elítélt munkáltatására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 11. §-ában, 12. §-ában, 75. §-ának (1) bekezdésében, 85. §-ának (1) bekezdésében, 117. §-ának (1) bekezdésében, 117/B. §-ának (1) bekezdésében, 118. §-ában, 118/A. §-ának (1), (4) és (5) bekezdésében, 119. §-ában, 120. §-ában, 121. §-ában, 123. §-ának (1) és (3) bekezdésében, 124. §-ának (1) és (2) bekezdésében, 124/A. §-ában, 125. §-ában, 126. §-ában, 128. §-ának (1) bekezdésében, 129. §-ában, 129/A. §-ában, 146. §-ának (2) és (3) bekezdésében, 147. §-ának (1)-(5) bekezdésében és 148. §-ában foglaltakat az e Címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”
31. § Az R. 106. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A munkáltató köteles)
„h) a munkába állítás előtt, azt követően pedig a jogszabály előírása szerint az elítéltet munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatra küldeni.”
32. § Az R. 108. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt napi munkaidejének megállapítására külön jogszabály az irányadó. E munkaköröket, a munkában tölthető időt, a tevékenységre folyamatosan vagy megszakításokkal fordítható időt és az ehhez szükséges munkaszervezési intézkedéseket a munkáltató - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával, jogszabályban meghatározott keretek között - szabályzatban határozza meg.”
33. § Az R. 113-116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után az elítélt részére - a munkaidőn belül, a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. A munkaközi szünet tartamát szabályzatban kell meghatározni.
114. § A szabályzat - az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt kivételével - a napi munkavégzés befejezése és a másnapi munkakezdés között tizenegy óránál rövidebb, de legalább nyolc óra pihenőidő biztosítását írhatja elő
a) a készenléti jellegű munkakörben,
b) a megszakítás nélküli, illetve
c) a többműszakos munkarendben foglalkoztatott, továbbá
d) az idénymunkát végző elítélt esetében.
115. § (1) A szabályzat rendelkezése esetén az elítélt részére a heti pihenőnap legfeljebb havonta, részben vagy egészben összevontan is kiadható.
(2) Idénymunkát végző elítélt esetében - a szabályzat rendelkezése alapján - a pihenőnap legfeljebb hathavonta részben vagy egészben összevontan is kiadható.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak esetén a pihenőnap összevonásának időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg, továbbá hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező.
(4) A heti pihenőnap összevonása nem alkalmazható
a) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt tekintetében,
b) az elítélt nő esetében, a terhessége megállapításától a gyermeke hat hónapos koráig, illetve ha a gyermek az intézetben van elhelyezve, egyéves koráig.
116. § (1) Az elítéltet az alapmunkadíj időarányos része illeti meg a munkaszüneti nap miatt kiesett időre.
(2) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző
a) havidíjas elítéltet - a havi munkadíján felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkadíja,
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott elítéltet - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkadíján felül - az (1) bekezdés alapján megállapított díj illeti meg.
(3) Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzésre kötelezett elítéltet - a (2) bekezdés alapján járó munkadíjon felül - a munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett rendkívüli munkavégzés ellenértéke is megilleti.”
34. § Az R. 117. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Túlmunkára nem kötelezhető)
„c) az egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott elítélt.”
35. § Az R. 119. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a munkáltatónál a munkáltatás szünetel, vagy az elítélt munkáltatása bármely okból megszűnik (pl. átszállítás) és az elítélt még ki nem adott időarányos fizetett szabadsággal rendelkezik, a megállapított szabadságát ki kell adni, ha ez nem lehetséges, úgy pénzben kell megváltani.”
36. § Az R. 126. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tanulóidő tartamára a tartási költséghez való hozzájárulást arányosan csökkenteni kell.”
37. § Az R. 135. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A zárkában folyó vízzel ellátott mosdót, illetve - az ön- vagy közveszélyes magatartást tanúsító elítéltek elhelyezésére kialakított zárka kivételével - elkülönített, lehetőség szerint önálló szellőzésű WC-t kell létesíteni.”
38. § Az R. 138. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezett szekrényt az elítélt a saját költségére lakattal lezárhatja, ennek kulcsát magánál tarthatja. Az elítélt a lezárt szekrényt utasításra köteles kinyitni és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha - az elítélt távollétében, illetve a szekrény kinyitásának megtagadása miatt - biztonsági vagy egyéb büntetés-végrehajtási okból a szekrény felnyitása válik szükségessé, erről az intézet személyi állományának erre jogosult tagja jegyzőkönyvet vesz fel, és gondoskodik a szekrény lezárásáról.”
39. § Az R. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„145. § A 47. § (8) bekezdése szerinti különleges biztonságú zárka berendezését, felszerelését és - a 47. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozók kivételével - az elítéltnél tartható tárgyakat a 6. számú melléklet tartalmazza.”
40. § Az R. 150. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elítélt részére a 8. számú mellékletben meghatározott alapvető tisztálkodási cikkeket és felszereléseket biztosítani kell.”
41. § Az R. 151. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elítéltek részére hetente legalább egy alkalommal - a szennyező munkaterületen dolgozóknak naponként, munka után - meleg vizes fürdést (zuhanyozást) kell biztosítani. Az intézet lehetőségeihez képest a naponkénti fürdést valamennyi dolgozó elítéltre, illetve az elítélt nőkre is ki kell terjeszteni.
(2) Az elítéltek részére a rendszeres fürdések közötti időben - az intézet lehetőségein belül - a napirendben meghatározottak szerint biztosítható meleg víz. Az elítélt nőket a rendszeres fürdések közötti időben is el kell látni meleg vízzel.”
42. § Az R. 153. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az elítélt munkadíjából és letéti pénzéből - a parancsnok által meghatározott időben és módon - szükségleti cikket vásárolhat.
(2) A dolgozó elítélt szükségleti cikket fogházban és az átmeneti csoportban a tartásra fordított költségekhez való hozzájárulás összegével csökkentett munkadíja 90 százalékának, börtönben 85 százalékának, fegyházban 80 százalékának megfelelő összegért vásárolhat havonta.”
43. § Az R. 163. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elítélt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott költségek és tartozások megfizetése alól kivételesen mentesíthető, ha a kártérítési felelősség körébe nem tartozó fizetési kötelezettsége az alapmunkadíjat nem haladja meg, és a körülményeire figyelemmel e kötelezettségének előreláthatóan nem tud eleget tenni.”
44. § Az R. 164. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az intézet a szabaduló elítélt által át nem vett tárgyak elszállítására - ha azok postai úton való továbbítása nem lehetséges - megfelelő határidő (legalább három hónap) kitűzésével felszólítja a szabadulót. Ha a szabaduló elítélt az át nem vett tárgyak elszállításáról a megjelölt határidő lejártáig nem gondoskodik, az intézet a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény felelős őrzésre vonatkozó szabályai szerint jár el.”
45. § Az R. 167. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézet nem kezdeményezheti az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazását a Bv. tvr. 28/A. §-ának (2) bekezdésében felsorolt esetekben.”
46. § Az R. a következő 180/A. §-sal egészül ki:
„180/A. § A terhesség alatt vagy közvetlenül a szülés után benyújtott büntetés-félbeszakítási kérelmek elbírálása során elsősorban a gyermek érdekét kell figyelembe venni.”
47. § Az R. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„182. § (1) Az intézet a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakítására
a) a Legfelsőbb Bíróságnak a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 289. §-ának (5) bekezdése, 291/F. §-ának (2) bekezdése, illetve a bíróságnak a Be. 279. §-ának (1) bekezdése alapján hozott határozata,
b) az igazságügyminiszternek a Be. 401. §-ának (2) bekezdése alapján hozott döntése
szerint intézkedik.
(2) A félbeszakítás az (1) bekezdés a) pont szerinti esetekben a felülvizsgálati indítvány vagy a jogorvoslati indítvány elbírálásáig, a perújítási eljárás befejezéséig, illetve a határozatban megjelölt ideig, a b) pont szerinti esetekben az igazságügyminiszter által megjelölt időpontig, illetve a köztársasági elnök döntéséig tart.”
48. § Az R. 185. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabadságvesztés félbeszakításáról az elítélt lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot kell értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a félbeszakítás időtartamát és az elítélt által megjelölt tartózkodási helyet.”
49. § Az R. 188. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elítélt büntetőügyben történő előállítása során az eljáró ügyész, illetőleg a bíróság engedélyezheti, hogy az elítélt a nyilvántartott kapcsolattartójával a tárgyalás (meghallgatás) szünetében, vagy annak befejezése után, az ügyre nem tartozó kérdésben beszéljen, ha annak megfelelő feltételei biztosítottak. Ebben az esetben az engedélyező gondoskodik a megfelelő helyiségről és a beszélgetés ellenőrzéséről.”
50. § Az R. a következő 188/A. §-sal egészül ki:
„188/A. § Az intézet az elítéltet a szabadságvesztés büntetés megkezdését követően ellene indult új büntetőeljárásban az ügyészségi nyomozó hatóságnak a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 1999. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Bny. törvény) meghatározott bűnügyi nyilvántartási adat mintavételére vonatkozó rendelkezése alapján a megjelölt helyre és időre előállítja [8/2000. (II. 16.) BM-IM-PM együttes rendelet 3/A. § (3) bek.].”
51. § Az R. 193. §-át megelőző alcím a következők szerint módosul, továbbá az R. 193. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az elítélt kiadása
193. § (1) A nyomozó hatóság részére az elítéltet - az illetékes ügyész, vagy a nyomozó hatóságnak az illetékes ügyész engedélyét is tartalmazó írásbeli megkeresésre - a parancsnok, két hónapot meghaladó időre pedig az országos parancsnok adja ki a nyomozati cselekmények lefolytatása, továbbá a Bny. törvényben meghatározott bűnügyi nyilvántartási adat mintavétele céljából.”
52. § Az R. 201. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„201. § (1) Azt az elítéltet,
a) aki szabadságvesztését kitöltötte, annak utolsó napján,
b) akit feltételes szabadságra bocsátottak - ideértve a bv. bíró nem jogerős végzése alapján elbocsátott elítéltet is - annak esedékessége napján,
c) akinek szabadságvesztését félbeszakították, a rendelkezés vételekor, illetve a határozatban megjelölt napon,
d) akinek a szabadságvesztés hátralévő részét kegyelemből elengedték vagy mérsékelték, a jogszabályban, illetve a kegyelmi döntésben megállapított napon,
e) akinek ügyében a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárás, illetve a törvényesség érdekében lefolytatott jogorvoslati eljárás, vagy jogegységi eljárás keretében szabadlábra helyezéséről határoz, a Legfelsőbb Bíróság határozata kihirdetésének napján
szabadon kell bocsátani.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben sem szabadítható az elítélt, amennyiben további szabadságvesztés, előzetes letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, kiadatási letartóztatás, elzárás, illetve idegenrendészeti őrizet vár végrehajtásra.
(3) A szabadon bocsátást megelőző szabadítási eljárás legfeljebb negyvennyolc óráig tarthat.
(4) Az elítéltet olyan időpontban kell szabadítani, hogy - az utazási körülményeket figyelembe véve - lehetőleg még ugyanazon a napon a lakó-, illetve tartózkodási helyére megérkezzék.
(5) A bv. bíró nem jogerős végzése alapján feltételes szabadságra bocsátott elítélt jogerős végzés alapján szükségessé vált visszahívásáról az intézet gondoskodik. Ilyen esetben az intézet a 187. § (3) bekezdése, ha ez nem vezet eredményre, akkor a 206/A. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerint jár el.”
53. § (1) Az R. 202. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabadítást közlő értesítés ... tartalmazza)
„g) feltételes szabadságra bocsátáskor a szabadságvesztés utolsó napját, a feltételes szabadság kezdő és lejárati napját, az engedélyező bíróság megnevezését, a határozat számát;”
(2) Az R. 202. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) Feltételes szabadságra bocsátáskor a (2) bekezdés g) pontjában foglaltakról a feltételes szabadságra bocsátásról döntést hozó bv. bírót is értesíteni kell.”
54. § Az R. a következő alcímmel és 206/A. és 206/B. §-sal egészül ki:
„Az engedélyezett ideiglenes intézetelhagyásról vissza nem térő, valamint az intézetből megszökött, illetve engedély nélkül eltávozott elítéltekre vonatkozó eljárás
206/A. § (1) Ha az elítélt részére az intézet ideiglenes elhagyását - büntetés-félbeszakítást [Bv. tvr. 22. § (2) bek.], rövidtartamú eltávozást [Bv. tvr. 41. § (3) bek.], kimaradást [Bv. tvr. 41/A. §], eltávozást [Bv. tvr. 28/A. § (3) bek. a) pont, 29. § (2) bek.], hozzátartozó temetésén, illetve súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása céljából felügyelet nélküli eltávozást [Bv. tvr. 22. § (3) bek.] (a továbbiakban együtt: ideiglenes intézetelhagyás) - engedélyezik, az arra való felkészítés során tájékoztatni kell arról, hogy a visszatérés elmulasztása esetén a Btk. 245. §-ának (2) bekezdése alapján fogolyszökés vétsége miatt büntethető.
(2) Amennyiben az ideiglenes intézetelhagyásról az elítélt az előírt jelentkezési határidőre nem tér vissza, a parancsnok haladéktalanul
a) megkeresi az elítélt tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot az elővezetés iránt,
b) az intézet székhelye szerint illetékes bv. bíróhoz fordul az elfogatóparancs kibocsátása érdekében, és
c) fogolyszökés vétségének alapos gyanúja miatt feljelentést tesz az intézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon.
(3) A feljelentésben a rendőrséget tájékoztatni kell a megtett intézkedésekről. A feljelentés megtételéről a bv. bírót és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt értesíteni kell.
(4) Ha az elővezetés, az elfogatóparancs kibocsátása iránti intézkedés és a feljelentés megtételét követően az elítéltet az intézet befogadja, erről haladéktalanul értesíti a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott szerveket.
206/B. § (1) Ha az elítélt az intézetből megszökött vagy engedély nélkül eltávozott, erről a körülményről a parancsnok - az elfogatóparancs kibocsátása végett - haladéktalanul értesíti a bv. bírót, és tájékoztatja a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt. Fogolyszökés bűntettének alapos gyanúja esetén a parancsnok feljelentést tesz az intézet székhelye szerint illetékes rendőrkapitányságon, amelyben tájékoztatja a rendőrséget az elfogatóparancs kibocsátása iránt tett intézkedésről. A feljelentés megtételéről a bv. bírót és a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyészt értesíteni kell.
(2) Ha az intézet az elítéltet befogadja, erről az (1) bekezdésben felsorolt szerveket haladéktalanul értesíti.”
55. § Az R. a következő alcímmel és 206/C. §-sal egészül ki:
„Eljárás az elítélt halála esetén
206/C. § (1) Az intézetben (egészségügyi intézményben) elhunyt elítélt haláláról az intézet soron kívül értesíti az elhalt hozzátartozóját (kapcsolattartóját).
(2) Amennyiben nincs az elhunyt eltemettetésére köteles személy, illetve aki azt elvállalná, az intézet megkeresi a haláleset helye szerint illetékes önkormányzatot a köztemetéssel kapcsolatos intézkedések megtétele végett.
(3) Az elítélt haláláról a hatóságokat külön jogszabály szerint kell értesíteni.”
56. § Az R. 208. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A fiatalkorú befogadásáról ... értesíteni kell)
„c) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett fiatalkorú esetén az illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot.”
57. § Az R. a következő 210/A. §-sal egészül ki:
„210/A. § A fiatalkorú elítéltek részére - amennyiben annak feltételei biztosítottak - naponta lehetővé kell tenni a meleg vizes fürdést (zuhanyozást).”
58. § Az R. 220. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a fiatalkorút a szabadságvesztés foganatba vétele előtt átmeneti nevelésbe vagy tartós nevelésbe vették, a szabadulás előtt a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot is értesíteni kell a fiatalkorú elhelyezésének elősegítése érdekében. A fiatalkorút szabadulásakor a területi gyermekvédelmi szakszolgálat által megjelölt személynek kell átadni. Ha az átvételre megjelölt személy nem jelenik meg, a fiatalkorút a fogva tartás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) ideiglenes elhelyezést biztosító gyermekotthonba kell szállítani.”
59. § Az R. 231. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„231. § (1) Az intézet a külföldi elítélt várható szabadulása előtt harminc nappal, ha a szabadságvesztés hátralévő tartama kevesebb harminc napnál, akkor legkésőbb a jogerős bírósági ítéletről szóló bírói értesítés kézhezvételét követő munkanapon, illetve ha a szabadulás időpontja indokolja, haladéktalanul értesíti az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságot az elítélt szabadulásáról.
(2) Ha a bíróság a külföldi elítéltet kiutasította, az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg az intézet az ítéletkiadmányt és a kiutasításról szóló bírósági értesítést is megküldi az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes idegenrendészeti hatóságnak, és közli vele, hogy a külföldi elítéltet mely időben és hol veheti át. A külföldi átvételét az átvevő aláírásával igazolja.”
60. § Az R. 237. §-a (1) bekezdésének c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(... az ügyész, illetve a bíróság... dönt az előzetesen letartóztatott)
„c) levelezése, telefonálása és látogatása ellenőrzéséről;
d) levelezésének, telefonbeszélgetésének, a látogató fogadásának és a csomagküldemény korlátozásáról;”
61. § Az R. 239. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az előzetesen letartóztatottat zárkában kell elhelyezni. Ha a befogadási bizottság az előzetesen letartóztatottat kérelmére munkavégzésre vagy oktatásban, illetve képzésben való részvételre osztotta be, az elhelyezés kivételesen zárt körleten lévő lakóhelyiségben is biztosítható. A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy személyenként lehetőség szerint legalább tíz köbméter légtér és négy négyzetméter mozgástér jusson.”
62. § Az R. a következő 241/A. §-sal egészül ki:
„241/A. § Előzetesen letartóztatottak elhelyezésére szolgáló körleten a biztonsági szemlét legalább négyhavonta kell tartani.”
63. § Az R. 243. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„243. § Ha az előzetesen letartóztatott a súlyosan beteg hozzátartozóját kívánja meglátogatni, vagy a hozzátartozója temetésén kíván részt venni, az intézet - véleményével - a rendelkezési jogkör gyakorlóját haladéktalanul, indokolt esetben rövid úton értesíti.”
64. § Az R. 244. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézetnek biztosítania kell az előzetesen letartóztatott büntetőeljárási jogainak gyakorlását.”
65. § Az R. 245. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előzetesen letartóztatottat - kérelmére, a rendelkezési jogkör gyakorlójának intézkedése alapján - az intézet irattanulmányozásra előállítja. Az intézetben történő irattanulmányozásra felügyelet mellett kerül sor.”
66. § (1) Az R. 1. számú mellékletének 3. és 4. pontja a következő gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:
(3. Élelmiszerek, étkezési eszközök:)
„- pohár.”
(4. Dohányáruk:)
„- cigarettahüvely, töltőkészülék, cigarettapapír, sodrókészülék.”
(2) Az R. 1. számú melléklete 6. pontjának harmadik gondolatjeles bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
(6. Egyéb használati tárgyak:)
„- maximum 37 cm-es képátmérőjű, hordozható, teletext nélküli tv-készülék;”
(3) Az R. 2. számú mellékletének 1. és 2. pontja a következő gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:
(1. Étkezési felszerelés:)
„- pohár.”
(2. Formaruházat:)
„- kendő.”
(4) Az R. 3. számú mellékletének 1. pontja a következő gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:
(1. Személyenként:)
„- lavór.”
(5) Az R. 5. számú mellékletének 2. pontja a következő gondolatjeles bekezdéssel egészül ki:
(2. A takarodótól az ébresztőig:)
„- párna.”

Záró rendelkezések

67. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti
a) az R. 29. §-a (3) bekezdésének „Az elítélt személyi igazolványát az állandó lakhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes rendőrkapitányságnak,” szövegrésze, 39. §-ának (3) bekezdése, 55. §-a (2) bekezdésének g) pontja „jogi” szövegrésze, 81. §-ának (6) bekezdése, 89. §-a (8) bekezdésének második mondata, 129. §-a (2) bekezdésének c) pontja, 167. §-ának (2) bekezdése, 169. §-a, 183. §-a, 186. §-a, 213. §-ának (3) bekezdése, 228. §-a (1) bekezdésének „jogi” szövegrésze, 245. §-ának (3) bekezdése, 258. §-a (4) bekezdésének „az intézet hivatali idejében” szövegrésze, a 3. számú melléklet 2. pontjának „lábbeli tároló” és „lavór” szövegrésze,
b) az R. 34. §-a (2) bekezdésének, 35. §-a (1) bekezdésének, 42. §-a (2) bekezdésének, 52. §-ának, 53. §-a (3) bekezdésének, 55. §-a (2) bekezdésének, valamint 171. §-a (1) bekezdésének „különösen” szövegrésze,
c) a Büntetés-végrehajtási Szabályzat végrehajtásáról szóló 101/1981. (IK 2.) IM utasítás, továbbá a módosításáról szóló 119/1983. (IK Bv. Mell. 10.) IM utasítás, a 106/1984. IM utasítás, a 9/1989. (IK 11.) IM utasítás és a 6/1990. (IK Bv. Mell. 1.) IM utasítás.
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor szabadságvesztést töltő elítélt esetében a büntetés-félbeszakítás nem jogerős összbüntetés kapcsán előjegyzett napját törölni kell.
(3) E rendelet hatálybalépését megelőzően az összbüntetésként nem jogerősen megállapított szabadságvesztés félbeszakítása esetén
a) ha a jogerős összbüntetésről szóló értesítés szerint a szabadságvesztés a nem jogerősen megállapított tartamot nem haladja meg, úgy kell eljárni, mintha az elítélt a szabadságvesztés kitöltésével szabadult volna. Az igazolást az elítéltnek postán, ajánlva kell megküldeni;
b) ha a jogerősen megállapított összbüntetés meghaladja a nem jogerős összbüntetés tartamát, az intézet
ba) amennyiben a feltételes szabadságra bocsátás esedékes, soron kívül előterjesztést tesz a bv. bíróhoz,
bb) ha az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, vagy a feltételes szabadságra bocsátás később esedékes, továbbá, ha a feltételes szabadságra bocsátást a bv. bíró nem engedélyezte, az elítéltet írásban felszólítja, hogy a büntetése hátralévő részének letöltésére a megjelölt napon jelentkezzék.
(4) Az R. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét az Igazságügyi Közlönyben közzé kell tenni.

Módosuló rendelkezések

68. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 21. §-a (2) bekezdésének „a (3)-(4) bekezdésekben” szövegrésze helyébe „a (3) és (5) bekezdésben” szövegrész, 82. §-a (2) bekezdésének „helyiségbe” szövegrésze helyébe a „helységbe” szövegrész, 259. §-a (1) bekezdésének „előzetesen letartóztatásból” szövegrésze helyébe „előzetes letartóztatásból” szövegrész lép.
(2) A fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 13/1996. (XII. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: Ktr.) 2. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a kár bekövetkezésének helye nem állapítható meg, akkor a kártérítési eljárást az a bv. szerv folytatja le, ahol a fogvatartott a kárt bejelentette.
(5) Illetékességi összeütközés esetén, vagy ha az eljáró bv. szerv illetékessége nem állapítható meg, az eljáró bv. szervet ki kell jelölni. A kijelölés kérdésében a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka dönt.”
(3) A Ktr. 14. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a fogvatartott a szabadulásakor 3000 forintot meg nem haladó összeggel tartozik, azt felhívásra önként nem fizeti meg és a tartozás összegének a keresményből való levonására nincs lehetőség, a bv. szerv vezetője a fogvatartott tartozását elengedi.
(2) Ha a fogvatartott szabadulásakor fennálló tartozás összege a Bv. R. szerinti alapmunkadíjat nem haladja meg, az (1) bekezdésben meghatározott eljárás nem vezet eredményre és a fogvatartott a szabadulásától számított harminc napon belül igazolja, hogy a tartozás megfizetése a saját vagy a családja megélhetését veszélyeztetné, a bv. szerv vezetője a tartozást részben vagy egészben elengedheti.”