191/2002. (IX. 4.) Korm. rendelet

a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50. §-ának (12) bekezdése, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a polgári felhasználású robbanóanyagokra és azokkal kapcsolatos egyes tevékenységekre, a robbanóanyag-szektorban működő vállalkozásokra, valamint hatósági felügyeletére terjed ki.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) azokra a robbanóanyagokra és lőszerekre, melyeket a Magyar Honvédség, a Határőrség, valamint a rendvédelmi szervek, továbbá a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervek birtokolnak,
b) a pirotechnikai termékekre,
c) a polgári felhasználású lőszerekre.
(3) A lőszerek szállításának szabályait külön jogszabály állapítja meg.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § E rendelet alkalmazásában
1. forgalmazás: a robbanóanyag továbbadására irányuló tevékenység;
2. forgalomba hozatal: a rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagnak ellenszolgáltatás ellenében vagy anélkül, a robbanóanyag gyártója által történő átengedése;
3. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának c) pontjában meghatározott szervezet és a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei;
4. honosított harmonizált szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által jóváhagyott és az Európai Közösségek hivatalos lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a vonatkozó magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek;
5. ipari robbantási tevékenység: a polgári felhasználású robbanóanyag átadása, megszerzése, tárolása, felhasználása, megsemmisítése;
6. robbanóanyag-ipari tevékenység: a polgári felhasználású robbanóanyag gyártása, forgalomba hozatala;
7. polgári robbantási tevékenység: robbanóanyag-ipari és ipari robbantási tevékenység együttesen;
8. robbanóanyagok: azok az anyagok és készítmények, amelyek a 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelettel kihirdetett és belföldi alkalmazásra elrendelt Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” melléklete szerinti 1. osztályba tartoznak;
9. robbanóanyag-szektorban működő vállalkozás: a polgári robbantási tevékenység végzésére vonatkozó bányafelügyeleti engedéllyel rendelkező természetes személy vagy gazdálkodó szervezet.

Engedélyek

3. § (1) E rendelet eltérő rendelkezése hiányában polgári robbantási tevékenység engedély birtokában végezhető.
(2) A bányafelügyelet az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező a tevékenységhez a jogszabályokban előírt követelményeket biztosította. Az egyes követelmények - különösen e rendelet 10. §-ában írtak - maradéktalan teljesüléséhez szükséges feltételeket az engedélyben kell meghatározni.
4. § (1) Robbanóanyag gyártási tevékenységet - beleértve a robbanóanyag helyszíni keverését is - a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) engedélyezi.
(2) A robbanóanyagok megszerzését, tárolását, felhasználását a tevékenység helye szerint illetékes bányakapitányság engedélyezi. Tárolóhely engedélyezésében a környezetvédelmi - és érintettség esetén a természetvédelmi - felügyelőség szakhatóságként részt vesz.
(3) A robbanóanyagok kereskedelmi forgalomban történő behozatalát, kivitelét a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően engedélyezi.
(4) A robbanóanyag átadását a rendőrség engedélyezi (23. §). Az engedélyt nemzetközi átadás esetén az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK), belföldi átadás esetén a kérelmező székhelye (telephelye), illetve lakóhelye szerint területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság adja ki.
(5) A robbanóanyag birtokosa a robbanóanyagot csak engedéllyel rendelkezőnek adhatja át.
5. § A robbanóanyag gyártására vonatkozó engedélyezési eljárásban az ORFK, a robbanóanyagok megszerzésére, tárolására és a robbanóanyag nem bányászati célú felhasználására vonatkozó engedélyezési eljárásban a kérelmező székhelye (telephelye), illetve lakóhelye szerint területileg illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság szakhatóságként vesz részt.
6. § (1) Polgári robbantási tevékenységet nem végezhet az a természetes személy,
a) aki a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlati feltételekkel nem rendelkezik;
b) akit állam elleni (Btk. X. fejezet), emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet), személy elleni bűncselekmény [Btk. XII. fejezet I. cím 166-168. §, 170. § (2)-(5) bekezdés, 171. §, III. cím 174. §, 175/B. §], nemi erkölcs elleni erőszakos bűncselekmény [Btk. XIV. fejezet II. cím 197-198. §, 200. §, 207. § (3) bekezdés b) pont], hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím), embercsempészés (Btk. 218. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §), terrorcselekmény (Btk. 261. §), nemzetközi jogi kötelezettség megszegése (Btk. 261/A. §), légijármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a Btk. 263/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott - a különös visszaesés szempontjából a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűncselekményhez hasonló - bűncselekmény, bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §), garázdaság (Btk. 271. §), önbíráskodás (Btk. 273. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 283/A. §) vagy vagyon elleni szándékos bűncselekmény (Btk. XVIII. fejezet 316-324. § és 326-327. §) elkövetése miatt elítéltek, illetőleg vele szemben intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
c) akit bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt ítéltek el, illetve akivel szemben bűncselekmény bűnszervezetben történt elkövetése miatt intézkedést alkalmaztak, a büntetés vagy intézkedés külön jogszabályban meghatározott bűnügyi nyilvántartásának időtartamáig, de legalább a jogerős döntés meghozatalát követő három évig;
d) aki ellen a b)-c) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás folyik;
e) aki ellen ipari robbantóanyaggal és pirotechnikai termékekkel, illetőleg lőfegyverrel kapcsolatos szabálysértés, rendzavarás, veszélyes fenyegetés szabálysértés elkövetése miatt büntetést szabtak ki vagy intézkedést alkalmaztak, a szabálysértési határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig.
(2) Polgári robbantási tevékenységet olyan személyek végezhetnek, akik rendelkeznek a tevékenység helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság (1) bekezdésben foglalt követelmények meglétének vizsgálata alapján kiadott hozzájárulásával.
7. § A rendőrség a polgári robbantási tevékenységet végzőkre vonatkozó 6. § (1) bekezdés b)-e) alpontban meghatározott követelmények fennállását a munkáltató kezdeményezésére igazolja.
8. § A polgári robbantási tevékenységek folytatásával kapcsolatos adatok nyilvántartása érdekében az engedélyek, valamint az engedélyt visszavonó határozat másolatát a határozat kiadása, visszavonása után az engedélyező hatóság köteles öt munkanapon belül - de legalább a tevékenység megkezdése előtt három munkanappal - az ORFK-nak, illetve az illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságnak megküldeni.
9. § (1) A jogszabályban és az engedélyben meghatározott kötelezettségek megtartását az engedélyezési eljárásban közreműködő szervek, valamint a rendőrség a rájuk irányadó jogszabályok szerint ellenőrzik.
(2) A polgári robbantási tevékenységgel, a robbanóanyag átadásával foglalkozó személy köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, az ellenőrzést végző részére a szükséges tájékoztatást, felvilágosítást megadni, felhívására a robbanóanyagot átadni.
(3) Az életet, testi épséget, egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető polgári robbantási tevékenység megkezdését, folytatását a bányafelügyelet és a rendőrség megtilthatja, illetve a rendőrség a hozzájárulását visszavonhatja, továbbá kezdeményezheti a polgári robbantási tevékenység végzésére vonatkozó engedély visszavonását.
(4) Az életet, testi épséget, egészséget, illetve a vagyonbiztonságot veszélyeztető robbanóanyag átadásának megkezdésével, folytatásával kapcsolatban a rendőrség intézkedhet, a tevékenységet megtilthatja.
10. § A polgári robbantási tevékenység, a robbanóanyag átadása nem veszélyeztetheti
a) senki életét, testi épségét, egészségét, vagyonát,
b) a természeti és az épített környezetet.
11. § A talált robbanóanyagot haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek.
12. § A polgári robbantási tevékenységre vonatkozó engedély birtokosa (engedélyes) a robbanóanyag, illetve az engedély elvesztését köteles a bányafelügyeletnek vagy a rendőrségnek azonnal bejelenteni.
13. § (1) Az engedélyes halála vagy a gazdálkodó szervezet megszűnése esetén az örökös, illetve a jogutód a halál, illetve a megszűnés időpontját követő nyolc napon belül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az engedélyt az azt kiadó hatóságnak köteles leadni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bányafelügyelet kezdeményezésére a rendőrség intézkedik a robbanóanyag hatósági tárolására.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatósági tárolás költségeit az örökös, illetve a jogutód köteles megtéríteni.
14. § (1) Az engedély visszavonásával egyidejűleg hatósági tárolásra be kell szolgáltatni a fel nem használt robbanóanyagot az engedélyes székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság által kijelölt helyre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a robbanóanyagot saját költségén az köteles beszolgáltatni, akinek a birtokában van.
(3) A robbanóanyag tulajdonosa a rendőrség által tárolt vagy zárolt robbanóanyagot arra jogosultnak elidegenítheti vagy megsemmisítését kezdeményezheti.
(4) A rendőrség a talált, valamint a tárolt robbanóanyag megsemmisítéséről haladéktalanul gondoskodik, ha a robbanóanyag állapota megköveteli, illetve a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás megkezdését követő egy éven belül nem gondoskodott. A robbanóanyag megsemmisítésekor a hatályos környezetvédelmi rendelkezések érvényesítését biztosítani szükséges.
15. § A bányafelügyelet, illetőleg a rendőrség közbiztonságot érintő veszélyhelyzet vagy e rendelet hatálya alá tartozó robbanóanyagok jogosulatlan birtoklása vagy használata esetén köteles intézkedni a jogosulatlan birtoklás és használat megakadályozására.
16. § A polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit külön jogszabály állapítja meg.

A robbanóanyag forgalomba hozatala

17. § A robbanóanyag akkor hozható forgalomba, ha az e rendelet, valamint más jogszabály által megállapított követelményeknek megfelel, és megfelelőségét a 19. § szerinti megfelelőségértékelési eljárásban tanúsítják, továbbá megfelelőségi jelöléssel ellátták.
18. § (1) A robbanóanyagoknak meg kell felelni az 1. számú mellékletben meghatározott alapvető biztonsági követelményeknek.
(2) Azokat a robbanóanyagokat, amelyek megfelelnek a vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek e rendelet követelményeinek.
(3) A (2) bekezdésben hivatkozott honosított harmonizált szabványok jegyzékét a Magyar Szabványügyi Testület Hivatalos Lapjában közzé kell tenni.
19. § (1) A robbanóanyagok megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők:
a) a 2. számú melléklet 1. fejezetének megfelelő típusvizsgálat (B-modul) és a gyártó választása szerint
- a típusnak való megfelelőség igazolása (C-modul) a 2. számú melléklet 2. fejezete szerint, vagy
- a gyártásra vonatkozó minőségbiztosítási rendszer (D-modul) a 2. számú melléklet 3. fejezete szerint, vagy
- a termék végellenőrzésére vonatkozó minőségbiztosítási rendszer (E-modul) a 2. számú melléklet 4. fejezete szerint, vagy
- a termékek vizsgálata (F-modul) a 2. számú melléklet 5. fejezete szerint,
b) egyedi vizsgálat (G-modul) a 2. számú melléklet 6. fejezete szerint.
(2) A vizsgálat és tanúsítás elvégzésére a gazdasági és közlekedési miniszter csak olyan szervezetet jelölhet ki, amely a kijelölésre vonatkozó jogszabályban, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott feltételeknek megfelel. Nem kell vizsgálni a 3. számú mellékletben meghatározott követelmények fennállását olyan szervezet esetében, amely az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványokban leírt értékelési feltételnek megfelel.
(3) A kijelölőnek vissza kell vonni a kijelölést, ha a kijelölt szervezet nem felel meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.
20. § (1) A robbanóanyagot a forgalomba hozatal előtt az egységes megfelelőségi jelölés használatáról szóló 208/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet szerinti megfelelőségi jelöléssel kell ellátni.
(2) A megfelelőségi jelölést jól láthatóan, könnyen olvashatóan és maradandóan a robbanóanyagon, vagy ha ez nem lehetséges, a robbanóanyaghoz rögzített azonosító táblán vagy a csomagoláson kell elhelyezni. Az azonosító táblát, illetve a csomagolást úgy kell kialakítani, hogy azt ne lehessen újra felhasználni.
21. § (1) Ha az MBH megállapítja, hogy a megfelelőségi jelölést jogosulatlanul tüntették fel a rendelet hatálya alá tartozó terméken, akkor kötelezi a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét, azok elérhetetlensége esetén a forgalmazót, a termék megfelelőségének a jelölésre és a megfelelőség értékelésére vonatkozó követelményeinek biztosítására, valamint a további jogsértés megszüntetésére.
(2) Ha a (1) bekezdésben meghatározott intézkedés ellenére a termék megfelelőségét továbbra sem biztosítják, az MBH intézkedik a termék piaci forgalmazásának megtiltásáról és a piacról történő kivonásáról, valamint megsemmisítéséről.
(3) Amennyiben az MBH megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelöléssel ellátott, rendeltetésszerűen használt robbanóanyag veszélyezteti a biztonságot, akkor megtiltja a forgalomba hozatalát, forgalmazását, felhasználását.

A gyártóhely, tárolóhely (létesítmény) őrzése, védelme

22. § (1) A létesítményt olyan biztonsági rendszerrel kell ellátni, amely megakadályozza a létesítmény területére történő illetéktelen behatolást. Ennek érdekében a létesítményt megerősített kerítéssel kell körülvenni, amelyre biztonsági jelzőrendszert kell felszerelni. A létesítmény területén jelző- és riasztórendszer kialakításáról és annak folyamatos karbantartásáról a létesítmény vezetője köteles gondoskodni az 5. §-ban meghatározott szakhatóság által előírtak szerint.
(2) A biztonsági rendszert a létesítmény külső kerítésével párhuzamosan kell kiépíteni. A biztonsági rendszernek az illetéktelen behatolást, illetve jelenlétet, a behatolás helyét, a rongálást vagy működőképtelenséget megbízhatóan kell jeleznie.
(3) A létesítmény vezetője távbeszélő vagy hordozható rádió adó-vevő vagy ipari televízió vagy fény- és hangjelző rendszer alkalmazását köteles biztosítani.
(4) Ha a létesítményben fegyveres biztonsági őrség működik, akkor a létesítményben állandó hírkapcsolatot kell fenntartani a létesítmény területén szolgálatot teljesítő őrség tagjai és az azok ügyeleti helyiségében tartózkodó személyzet között.
(5) A létesítmény helyiségeinek behatolásra alkalmas külső nyílászáró szerkezeteit biztonsági zárral, ráccsal, riasztóberendezéssel kell ellátni.

A robbanóanyagok átadásának felügyeletére vonatkozó előírások

23. § (1) Az átadási engedély iránti kérelemnek, illetve az engedélynek tartalmaznia kell
a) a robbanóanyag átadásában közreműködők természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakóhelyét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén az annak azonosításához szükséges adatokat, különösen megnevezését, székhelyének pontos címét;
b) a szállítandó robbanóanyag kereskedelmi megnevezését, a különféle típusok számát és mennyiségét;
c) a robbanóanyag teljes leírását, az azonosítást szolgáló adatokat, ideértve az azonosítási számát is (UN szám);
d) azon adatokat, amelyek a forgalomba hozatalra, illetve a robbanóanyag kezelésére vonatkozó követelmények betartásához szükségesek;
e) a szállítási módot és útvonalat;
f) az indulás és az érkezés tervezett időpontját;
g) a címet, ahová a robbanóanyagot küldik vagy szállítják;
h) az országhatáron történő belépés és a kilépés helyének pontos megjelölését.
(2) Ha a robbanóanyag átadására, jogszerű és biztonságos felhasználására vonatkozó követelményeket az engedélyes teljesíti, az átadási engedélyt ki kell adni.
(3) A robbanóanyag átadásához a szállítmány címzettjének (engedélyes) kell beszereznie a fogadó állam hatóságának engedélyét.
(4) A robbanóanyag több állam területén történő átszállításához az átadásért felelősnek kell beszereznie az érintett állam hatóságának engedélyét.
(5) Az átadási engedélyt a szállítás ellenőrzésére jogosult hatóság felszólítására be kell mutatni.
(6) Az átadási engedélyt a címzetthez történő megérkezésig a robbanóanyaggal együtt kell szállítani.

A robbanóanyagok nyilvántartása

24. § (1) A robbanóanyag-szektorban működő gazdálkodó szervezetek a birtokukban lévő robbanóanyagokról naprakész terméknyilvántartást kötelesek vezetni, és azt - a tevékenység befejezése esetén is - a nyilvántartás felvételétől számított öt évig megőrizni.
(2) A nyilvántartásnak ki kell terjednie a robbanóanyag felhasználására, valamint átadására is.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartást a bányafelügyelet és a rendőrség ellenőrzi.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek 2003. december 31. napján érvényüket vesztik.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az ipari célokra szolgáló robbantóanyagok gyártásának, forgalomba hozatalának, vásárlásának, szállításának, tárolásának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint ellenőrzéséről szóló 3/1973. (VII. 18.) BM rendelet.
26. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a telephely engedély alapján folytatható ipari és szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről szóló 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A telepengedély kiadására irányuló kérelemben meg kell jelölni, illetve mellékelni kell)
„f) a telepen lévő vagy felhasználandó, illetve az alkalmazott technológia során keletkező hulladékot, egészségre vagy környezetre veszélyes anyagokat, azok gyűjtésének, kezelésének módját,”
b) az R. 5. §-a (2) bekezdésének k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt övezeti besorolás alapján nem kizárt a tevékenység folytatása, úgy a jegyző köteles helyszíni szemlét tartani a telepen, amelyre az engedély kiadását kérik.
A jegyző a helyszíni szemléről értesíti...]
„k) a területileg illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, Budapesten a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóságot.”
c) az R. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (2) bekezdés c)-k) pontjaiban megjelölt szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásukat a szemle megállapításairól felvett jegyzőkönyvbe mondhatják vagy az azt követő 15 napon belül írásban közölhetik.”
d) az R. „Telepengedélyhez kötött tevékenységek a TEÁOR alapján, ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos szolgáltatásokat” című melléklete a következő tevékenységgel egészül ki:
(TEÁOR)
„24.61 Robbanóanyag gyártása a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott alsó küszöbértéket el nem érő esetekben*”
e) az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„Megfelelőségi jelölés jogosulatlan használata
74/A. § Aki megfelelőségi jelölést jogosulatlanul használ vagy megfelelőségi jelöléssel összetéveszthető jelölést használ, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.”
27. § E rendelet a Magyar Köztársaság, illetőleg az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban - a fegyverek és lőszerek szállítását szabályozó kormányrendelettel együtt - az Európai Közösségek Tanácsának a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalával és a felügyeletével kapcsolatos rendelkezések harmonizálásáról szóló 93/15/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.