19/2002. (IV. 5.) HM rendelet

a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (Hvt.) 10. § g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének technikáját, valamint a leírási jogköröket a következők szerint szabályozom:
1. § (1) A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteire terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a hivatásos, szerződéses, hadköteles katona által okozott károk rendezésére.

A kár leírása

2. § Leírással kell rendezni - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásaira is figyelemmel - a tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét, amelyek a Magyar Honvédség hivatásos szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény felelősségi szabályai szerint nem térülnek meg.
3. § Az anyagi felelősség jogerős elbírálása után a kár leírására haladéktalanul intézkedni kell. Ha az értékhatár parancsnok (vezető) jogkörét meghaladja, a leírást szolgálati úton attól kell kérni, akinek arra hatásköre van. A felsőbb szintű vezető, illetve az elöljáró parancsnok döntése előtt a leírási kérelmet a szakanyag szerint illetékes azonos szintű fegyvernemi vagy szolgálati ág főnöke (vezetője) és a jogi-igazgatási állomány tagja véleményezni köteles. A leírási kérelemhez mellékelni kell a kárügy iratait is.
4. § (1) Ha a kárügyben a vonatkozó szabályok rendelkezéseit és elveit helyesen alkalmazták, akkor a jogkör szerint illetékes parancsnok a meg nem térülő kárt köteles leírni és a leírási tanúsítványt kiadni.
(2) A nem pénzeszközökben keletkezett károkra vonatkozó leírási tanúsítvány mintáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A pénzeszközökben keletkezett károkra vonatkozó leírási tanúsítvány mintáját a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) Meg kell tagadni a leírást és újabb vizsgálatot kell elrendelni, ha az alapul szolgáló kárügy lényeges körülményeit nem tisztázták, vagy a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, illetve elveit súlyosan megsértették. Az újabb vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a leírást megtagadó vezető, parancsnok a vizsgálat lefolytatására hosszabb (legfeljebb 90 nap) határidőt engedélyezett.
5. § (1) A leírási tanúsítványt kettő példányban kell kiállítani. Az első példányt - az iratokkal együtt - a leírást kérő vezetőnek, parancsnoknak kell megküldeni.
(2) A megküldött leírási tanúsítványt a leírást kérő szervezet pénzügyi ellátását végző pénzügyi referens tárolja.
(3) A leírási tanúsítvány tőpéldányát a leírási jogkörrel rendelkező vezetőnek, parancsnoknak alárendelt jogi-igazgatási szerv tárolja és kezeli.
(4) A leírási tanúsítványokat tartalmazó tömb szigorú számadási és nyilvántartási kötelezettség alá tartozó okmány.

A kárleírási jogkörök vagyonban, illetve pénzeszközben keletkezett károk esetén

6. § Honvédelmi Minisztériumban, a honvédelmi miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó hivatalokban és háttérintézményekben a leírási jogkört a következő személyek gyakorolják:
a) a Honvédelmi Minisztériumban 10 000 000 Ft értékhatárig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó hivatal vezetője, az intézményi főigazgató, igazgató, a kezelésébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból, káresetenként - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - 1 000 000 Ft értékhatárig,
c) a b) pontban meghatározott leírási jogkört meghaladó kár esetén - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - 10 000 000 Ft értékhatárig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára,
d) valamennyi 10 000 000 Ft-nál nagyobb összegű kár esetében a honvédelmi miniszter.
7. § (1) A katonai oktatási intézmény parancsnoka (vezetője) a kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével -, káresetenként 500 000 Ft-ig gyakorolja a leírási jogkört.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott leírási összeget meghaladó kár esetén - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - 10 000 000 Ft-ig a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, az ezt meghaladó kár esetében pedig a honvédelmi miniszter gyakorolja a leírási jogkört.
8. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója a kezelésébe, illetve gazdálkodási körébe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárleírási jogkört káresetenként 2 500 000 Ft összeghatárig gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg feletti kárleírás a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik.
9. § (1) A Magyar Honvédség katonai szervezeteinél a kezelésben, illetve gazdálkodási körbe tartozó testületi vagyonban keletkezett kárból - a pénzeszközökben keletkezett kár kivételével - a kárleírási jogkört - káresetenként - az önálló állománytáblával rendelkező szervezeteknél vagy a közvetlen alárendelt katonai szervezetekkel rendelkező szervezeteknél, a parancsnokok, a vezetők a következők szerint gyakorolják:
a) az önálló század-, zászlóalj (osztály) parancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok (vezető) 250 000 Ft értékhatárig,
b) az ezredparancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok (vezető) 500 000 Ft értékhatárig,
c) a dandárparancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok (vezető) 1 000 000 Ft értékhatárig,
d) az MH fegyvernemi és szolgálatfőnökök anyagnemfelelősi jogkörben 1 500 000 Ft értékhatárig,
e) a hadtestparancsnok és az azzal azonos szintű parancsnok (vezető) 2 500 000 Ft értékhatárig,
f) a Honvéd Vezérkar főnöke 5 000 000 Ft értékhatárig.
(2) A Magyar Honvédségnél keletkezett 5 000 000 Ft-nál nagyobb összegű kár esetén a leírási tanúsítványt a honvédelmi miniszter adja ki.
10. § A pénzeszközökben keletkezett károk esetében - a 6. § a) pontja kivételével - a kárleírási jogkört a következő személyek gyakorolják:
a) 2 000 000 Ft értékhatárig az illetékes Területi Pénzügyi és Számviteli Igazgatóság vezetője,
b) 10 000 000 Ft értékhatárig a HM Központi Pénzügyi és Számviteli Hivatal főigazgatója,
c) 10 000 000 Ft értékhatár felett a honvédelmi miniszter.

A hiány és tartozás nyilvántartás

11. § (1) A katonai szervezetnél keletkezett károkat és hiányokat a vonatkozó nyilvántartásokból kiadásba kell helyezni, és egyidejűleg be kell írni a károkról vezetett nyilvántartó könyvbe (hiánynyilvántartó könyvbe). A nyilvántartó könyvet a katonai szervezet szakanyag szerint illetékes fegyvernemi és szolgálati ág főnökei kötelesek vezetni.
(2) A nyilvántartó könyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből hitelt érdemlően megállapítható, hogy a kár milyen anyagban, milyen módon keletkezett, milyen összeget képvisel és hogyan rendeződött.
12. § (1) Nyilvántartást kell vezetni a rendelet hatálya alá tartozó katonai szervezetekkel szemben fennálló tartozásokról is (tartozások könyve). A nyilvántartás vezetése az önálló pénzüggyel rendelkező szervezetek pénzügyi és számviteli szolgálata, a területi pénzügyi és számviteli igazgatóságok állományából a pénzügyileg ellátott szervezetekhez munkavégzésre kikülönített pénzügyi összekötő csoport vezetője, illetve a pénzügyi referens köteles.
(2) A nyilvántartásnak azokat az adatokat kell tartalmaznia, amelyekből a kötelezett személy (szervezet) azonossága, a tartozás jogcíme és folyamatos alakulása (például részletfizetés, halasztás, mérséklés, törlés stb.) pontosan megállapítható. A tartozások könyvében elkülönítve kell vezetni azokat a károkat is, amelyek közvetlenül pénzben jelentkeznek.
(3) A károk részletes nyilvántartási szabályainak kidolgozása a logisztikai csoportfőnök, a tartozások nyilvántartási szabályainak kialakítása pedig a HM Pénzügyi és Számviteli Hivatal főigazgatója hatáskörébe tartozik.

A kártérítés törlése

13. § (1) A kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget írásbeli határozattal törölni kell. A határozat meghozatalára - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - annak a szervnek a parancsnoka, vezetője jogosult, amelyik azt nyilvántartja.
(2) A kártérítést csak akkor lehet behajthatatlannak minősíteni, ha okirattal bizonyítható, hogy
a) a kötelezett vagyontalan, illetőleg bizonyíthatóan tartósan vagy véglegesen fizetésképtelen,
b) a behajtás költségigénye eléri a követelt összeget,
c) a károkozó ellen indított büntetőeljárás keretében sem sikerült a károkozót vagy annak vagyonát felderíteni.
(3) A 100 000 Ft-ot meghaladó kártérítés összeget a Honvédelmi Minisztériumban, a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, illetve felügyelete alá tartozó szervezeteknél a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél a Honvéd Vezérkar főnöke törölheti.

Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A rendeletben foglaltakat a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kártérítési felelősség körében meg nem térülő kár leírásának és törlésének egyes szabályairól szóló 13/1998. (HK 3.) HM utasítás hatályát veszti.