20/2002. (III. 14.) FVM rendelet

a mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet módosításáról

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (4) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A mezőgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet hatálya
a) a mezőgazdasági haszonállatok tenyésztésére, tartására és elhelyezésére (a továbbiakban együtt: állattartás), valamint
b) az állattartással foglalkozó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt: állattartó) terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a vadon élő állatokra,
b) a versenyeken, bemutatókon, kulturális vagy sporteseményeken vagy ilyen tevékenységek során való felhasználásra szánt állatokra,
c) a kísérleti vagy laboratóriumi állatokra,
d) a gerinctelen állatokra.”
2. § Az R. 2. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„a) állat: az élelmiszer, gyapjú, bőr vagy szőrme előállításához vagy egyéb mezőgazdasági célra tenyésztett vagy tartott állat, beleértve a halakat, kétéltűeket, hüllőket, illetve a mezőgazdasági haszon céljából tenyésztett vagy tartott struccot és emut,”
3. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az állattartó az állat tartása során köteles:
a) az adott állatfaj, illetve -fajta élettani, viselkedési és szociális igényeit figyelembe venni,
b) az állatot jólléte érdekében szakszerűen gondozni,
c) a megalapozott tudományos eredmények és tapasztalatok alapján az állatot annak fajára, fajtájára, korára, fejlettségére, alkalmazkodási képességére, háziasítottságának fokára, fiziológiai állapotára, etológiai szükségleteire figyelemmel takarmánnyal és folyadékkal ellátni, valamint gondozni,
d) biztosítani, hogy az állatnak adott takarmány és folyadék ne tartalmazzon olyan anyagot, amely annak szenvedést vagy fájdalmat okozhat,
e) az állatot fiziológiai szükségleteinek megfelelő időközönként megetetni,
f) elkerülni az állatnak szükségtelen fájdalom, sérülés vagy szenvedés okozását.”
4. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az etető- és itatóberendezést úgy kell kialakítani, összeállítani, elhelyezni, üzemeltetni és karbantartani, hogy
a) az állatnak fiziológiai szükségletei kielégítésére bármikor kellő folyadékpótlásra legyen lehetősége,
b) az a lehető legkisebb mértékre csökkentse a takarmány kiszóródását, illetve a folyadék kiömlését vagy szennyeződését,
c) ahhoz minden egyes állatnak legyen elegendő hozzáférési lehetősége, így az állatok között ne alakuljon ki versengés,
d) az ne okozzon vagy eredményezzen sérülést az állatnak,
e) az bármilyen időjárási körülmények között működjön,
f) folyadékfogyasztása, és ahol az szükséges, takarmányfogyasztása megfigyelhető legyen.
(2) Az állatnak - a terápiás, megelőzési vagy tenyésztéstechnikai beavatkozás céljából adott anyagok kivételével - csak olyan takarmány adható, amely a tudomány jelenlegi állása szerint nem befolyásolja kedvezőtlenül jóllétét.
(3) Az állatok férőhelye feleljen meg az állat fajának, fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának és az állat hozzáférjen a pihenő-, etető-, itató-, trágyázótérhez.”
5. § Az R. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szabad tartás esetén biztosítani kell az állatok számára olyan területet, illetve létesítményt, ahol azok a szélsőséges időjárási körülmények esetén, valamint a ragadozókkal és az egészségre ártalmas hatásokkal szemben védelmet találnak.”
6. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az állattartónak az állattartási helyén gondoskodnia kell arról, hogy a világítás, hőmérséklet, relatív páratartalom, a levegő portartalma és egyéb környezeti viszonyok (gázkoncentráció vagy zajintenzitás) értékei az állatra ne legyenek káros hatással, valamint, hogy megfeleljenek a bevált gyakorlatnak és az állat-élettani, viselkedésbeli szükségleteinek. Az állatot állandó, illetve hirtelen nagy zajnak kitenni tilos.”
7. § Az R. 7. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állattartás során használt műszaki berendezést naponta legalább egyszer ellenőrizni kell, és minden észlelt hibát azonnal el kell hárítani. Ha egy hiba azonnal nem hárítható el, haladéktalanul meg kell tenni minden, az állat jóllétének és egészségének megóvásához szükséges óvintézkedést.
(3) Mesterséges szellőztetésű istállóban olyan kisegítő, kiegészítő megoldásról kell gondoskodni, amely biztosítja az állat egészségének megőrzését és a komfortérzetét megvalósító elégséges légcserét - a mesterséges szellőztetési rendszer meghibásodása esetén is -, valamint gondoskodni kell a meghibásodásra figyelmeztető riasztó rendszerről vagy a folyamatos felügyeletről, és azok rendszeres ellenőrzéséről.”
8. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) Az állat zárt elhelyezésekor meg kell szüntetni a szerkezeti éles széleket, kiemelkedéseket, a felhasznált anyagok nem okozhatnak kellemetlen érzést, sérülést. Az állattal érintkező felületnek megfelelően tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, valamint nem készülhet az állat egészségére káros anyagból.
(2) Az állat elhelyezésének és az épületnek olyannak kell lennie, hogy az állat minden nehézség nélkül megfigyelhető legyen.
(3) Megfelelő (rögzített vagy hordozható) világítási eszközt kell biztosítani ahhoz, hogy az állatot bármely időpontban ellenőrizni lehessen.
(4) Az istállópadozatnak könnyen tisztíthatónak és csúszásmentesnek kell lennie. Az állatot nem szabad folyamatosan sötétben tartani, valamint folyamatos mesterséges világítás esetén biztosítani kell egy attól mentes nyugalmi időszakot. Ha a rendelkezésre álló természetes fény kevés az állat-élettani és etológiai szükségleteinek kielégítésére, akkor megfelelő mesterséges megvilágításról kell gondoskodni.
(5) Az állat zárt tartására szolgáló épületet úgy kell megépíteni és karbantartani, hogy a tűzveszély a lehető legkisebb legyen. Az alkalmazott anyagnak tűzállónak vagy égéskésleltetővel kezeltnek kell lennie. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni (vészjelző rendszer felszerelése, az állatok épületből való eltávolítására kiürítési terv kidolgozása), hogy az állat megóvása érdekében azonnali cselekvésre legyen lehetőség.”
9. § Az R. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Olyan tenyésztési eljárás vagy tenyésztési program, amely bármely állatnak szenvedést okoz, vagy okozhat, a gyakorlatban nem alkalmazható, kivéve azon szükséges beavatkozások alkalmazását, amelyek minimális vagy pillanatnyi szenvedést vagy sérülést okoznak.
(2) Az állatot nem szabad olyan teljesítményre kényszeríteni, amely - fajára, fajtájára, korára, egészségi állapotára figyelemmel - meghaladja az attól elvárható mértéket.
(3) Nem tartható mezőgazdasági célra olyan állat, amelynek - genotípusa, illetve fenotípusa alapján - tartása káros hatással van annak egészségére és jóllétére.”
10. § Az R. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állatok gondozásával és felügyeletével megbízott személyt el kell látni a szükséges utasításokkal és útmutatással, valamint gondoskodni kell arról, hogy ismerje a mezőgazdasági haszonállatok tartására vonatkozó, e rendeletben és más jogszabályokban foglalt rendelkezéseket.”
11. § Az R. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha annak gyanúja merül fel, hogy az állat nem egészséges, vagy viselkedésében nyilvánvaló jelei mutatkoznak a kedvezőtlen változásnak, az állattartó késedelem nélkül köteles jelenteni azt az állatorvosnak, és haladéktalanul meg kell tennie azokat a szükséges intézkedéseket, amelyekkel a szükségtelen szenvedés és sérülés elhárítható. Szükség esetén a beteg vagy sérült állatot olyan megfelelő helyen kell elkülöníteni, ahol száraz és kényelmes alom áll rendelkezésére.”
12. § Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § Az állattartónak nyilvántartást kell vezetnie az állatlétszámról, elhullásokról és azok okáról, az ellenőrzésekről, az alkalmazott kezelésekről, a termelésről és az állományváltozásról (állatértékesítés és -vásárlás). A nyilvántartást legalább öt évig meg kell őrizni, és azt az ellenőrzést végző hatóság részére be kell mutatni. Az előírások betartását az állat-egészségügyi hatóság bármikor - egyéb célú ellenőrzésekkel egyidejűleg is - ellenőrizheti.”
13. § Az R. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) Az e rendeletben foglaltak végrehajtása tekintetében az illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) - az erre a célra összeállított, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) által kiadott ellenőrzési listák felhasználásával - legalább évente állatvédelmi ellenőrzést végez. Ellenőrzést az arra feljogosított személy bármikor végezhet.
(2) Az állomás köteles az általa elvégzett ellenőrzések összesített eredményeit minden év január 31. napjáig a minisztériumnak jelenteni.”
14. § Az R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § A rendelet 1. számú melléklete a borjak tartására, 2. számú melléklete a sertések tartására, 3. számú melléklete a tojótyúkok ketreces tartására, 4. számú melléklete a hízott máj előállítására, 5. számú melléklete a tolltépésre, 6. számú melléklete a mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokra, 7. számú melléklete az egyes állatfajoknál végzett állatvédelmi ellenőrzések jelentési formájára vonatkozó szabályokat tartalmazza.”
15. § Az R. 15. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 88/166/EGK irányelve a ketrecben tartott tojótyúkok védelmével kapcsolatos minimális követelmények megállapításáról,
b) a Tanács 91/629/EGK irányelve a borjak védelmének minimális követelményeiről, valamint a Tanács azt módosító 97/2/EK irányelve és 97/182/EK határozata,
c) a Tanács 91/630/EGK irányelve a sertések védelmének minimális követelményeiről, valamint a Tanács azt módosító 2001/88/EK és a Bizottság 2001/93/EK irányelve,
d) a Tanács 98/58/EK irányelve az állatok védelméről a mezőgazdasági haszonállattartás során,
e) a Tanács 99/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmével kapcsolatos minimális követelmények megállapításáról,
f) a Tanács 2000/50/EK határozata a gazdasági haszon céljából tartott állatok tartási helye ellenőrzésének minimális követelményeiről.”
16. § (1) Az R. 1-3. számú melléklete helyébe e rendelet 1-3. számú melléklete lép.
(2) Az R. 4-6. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az R. az e rendelet 5. számú mellékletében foglalt, új 7. számú melléklettel egészül ki.
17. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.
(2) E rendelet 16. §-ának (3) bekezdése, valamint az R. e rendelet 16. §-ának (2) bekezdésével megállapított 4. számú mellékletének 4.2. pontja a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(3) Az R. e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított 3. számú mellékletének 2. pontja 2003. január 1. napján lép hatályba.
(4) Az R. e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított 1. számú mellékletének 20. pontjában az „1993. december 31. napja után - az ezt követő 4 évben - újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett” szövegrész, valamint 22. pontjában az „1997. december 31. napja után épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett” szövegrész 2007. január 1. napján hatályát veszti.
(5) Az R. e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletének 1.2.1. pontjában az „újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében” szövegrész a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján hatályát veszti.
(6) Az R. e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletének 1.2.2., 1.2.3., 1.2.5., 1.2.6., valamint 1.2.10. pontjában az „újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében” szövegrész 2013. január 1. napján hatályát veszti.
(7) Az R. e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletének 1.3. pontjában az „újonnan épített, újjáépített vagy első alkalommal üzembe helyezett állattartóhely esetében” szövegrész 2006. január 1. napján hatályát veszti.
(8) Az R. e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított 3. számú mellékletének 25. pontja 2007. január 1. napján, 7. pontja pedig 2012. január 1. napján hatályát veszti.
(9) Az R. e rendelet 16. §-ának (1) bekezdésével megállapított 3. számú melléklete 1. pontjának b) alpontja, 9. pontja, valamint a 11. pontjához tartozó alcímben a „fel nem javított és” szövegrész 2012. január 1. napján hatályát veszti.