20/2002. (III. 30.) KöViM rendelet

a polgári légi jármű üzemben tartásának szakmai feltételeiről és engedélyezési eljárásáról

A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 19. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság Állami Légijármű Lajstromába (a továbbiakban: lajstrom) felvett polgári légi jármű üzemben tartójára terjed ki.
(2) Külföldi lajstromban lévő polgári légi járműre e rendelet hatálya abban az esetben terjed ki, ha nemzetközi szerződés alapján a lajstromozó állam légiközlekedési hatósága a polgári légi jármű üzemben tartásának engedélyezésével összefüggő feladatait és felelősségét részben vagy egészben a légiközlekedési hatóságra (a továbbiakban: hatóság) átruházta.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. bázishely: olyan központi üzemeltetési telephely, ahol a biztonságos légi és földi üzemeltetéshez rendelkezésre áll mindazon infrastruktúra, amely szükséges a szervezet vezetését, az okmányok tárolását, valamint a repülési feladatok megtervezését végző személyek részére,
2. karbantartó szervezet: a hatóság által a légi jármű karbantartási munkáinak elvégzésére és a karbantartás megtörténtének igazolására jogosított szervezet,
3. légi jármű bérlet (dry-leasing): a légi jármű személyzet nélküli bérbeadása olyan módon, hogy a légi jármű üzemben tartása a bérlő üzemben tartási engedélye alapján történik,
4. légi jármű teljes bérlet (wet-leasing): a légi jármű személyzettel vagy a személyzet egy részével együtt történő bérbeadása olyan módon, hogy a légi jármű üzemben tartása a bérbeadó üzemben tartási engedélye alapján történik,
5. légi járművel végzett egészségügyi mentőrepülés: betegek, sérültek, egészségügyi beavatkozást végzők, gyógyszerek, egészségügyi anyagok, transzplantációk, donorok légi úton történő szállítása,
6. repülés előtti előkészítés: a repülés előtti műszaki ellenőrzések végrehajtása, amely biztosítja, hogy a légi jármű a tervezett repülésre alkalmas; hibajavítást nem foglal magába,
7. RVSM (Reduced Vertical Separation Minima): a csökkentett függőleges elkülönítés minimum jelölésére használt fogalom rövidítése,
8. üzemben tartás: azon tevékenységek összessége, amelyek során az üzemben tartó a légi jármű alkalmazási céljának megfelelő felhasználását szervezi és irányítja, a légi jármű légialkalmasságának és üzemképességének fenntartásáról gondoskodik, továbbá a repülések végrehajtását a vonatkozó előírásokkal összhangban szervezi, irányítja és felügyeli,
9. üzemeltetés: a légi jármű légialkalmas és üzemképes állapotban tartása érdekében végzett tevékenység, a légi jármű légi közlekedésre történő előkészítése és használata.

Üzemben tartási engedély

3. § (1) A polgári légi jármű üzemben tartásához szükséges hatósági engedélyt (a továbbiakban: üzemben tartási engedély) a hatóság kérelemre adja ki.
(2) Üzemben tartási engedély - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - annak a jogi személynek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak, egyéni vállalkozónak (a továbbiakban: üzemben tartó) adható, aki az e rendeletben, továbbá légi személyszállítás, légi árufuvarozás, egészségügyi mentőrepülés (a továbbiakban együtt: légiszállítás) céljából üzemben tartott légi járművek esetén a mellékletben foglalt feltételeknek is megfelel.
(3) Amennyiben az üzemben tartó nem azonos a légi jármű tulajdonosával, a kérelem benyújtásához a tulajdonos hozzájárulása is szükséges.
(4) A nem magyarországi székhelyű üzemben tartónak üzemben tartási engedély az érintett külföldi ország légiközlekedési hatóságának egyetértése alapján adható.

Kérelem

4. § (1) A kérelmet - a légi jármű üzemben tartásának tervezett megkezdése előtt legalább 30 nappal - az üzemben tartó írásban köteles a hatósághoz benyújtani.
(2) Az üzemben tartási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az üzemben tartó nevét, címét, székhelyét, bázishelyét és telefonszámát,
b) a tervezett légi közlekedési tevékenység leírását,
c) az üzemben tartó szervezeti felépítésének ismertetését,
d) a légi és földi üzemeltetésért, a szakszemélyzet képzéséért, a légi jármű karbantartásáért és légiszállítás esetén a minőségbiztosításáért felelős vezető személyek nevét, képesítését és szakmai gyakorlatát,
e) a légi járművek típusát, lajstromjelét, amelyre a kérelmező az üzemben tartási engedély kiadását kéri.
(3) A kérelemhez csatolni kell:
a) a cégkivonatot vagy a vállalkozói igazolványt, illetve a nem gazdasági társaságként működő személyeknél a tevékenység végzésének jogszerűségét bizonyító okirat hiteles másolati példányát,
b) ha az üzemben tartó nem a légi jármű tulajdonosa, a tulajdonos hozzájárulását az üzemben tartáshoz, valamint az üzemben tartás jogcímét,
c) az üzemben tartási kézikönyvet,
d) a karbantartási irányítási kézikönyvet,
e) a karbantartási szerződést, amennyiben az üzemben tartó a karbantartást karbantartó szervezettel tervezi végeztetni,
f) a minőségbiztosítási kézikönyvet, ha az üzemben tartás légiszállítás céljából történik,
g) a légi jármű érvényes felelősségbiztosításáról kiadott igazolást.

Az üzemben tartási engedély érvényessége

5. § (1) A hatóság az üzemben tartási engedélyt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2 évre adja ki.
(2) Ha az üzemben tartó a légi járművet légiszállítás céljából tartja üzemben, az üzemben tartási engedély érvényességi ideje 1 év.
(3) Az üzemben tartási engedély érvényességét - az érvényességi idő lejárta előtt 30 nappal benyújtott kérelem alapján - a hatóság meghosszabbítja, ha az e rendeletben az üzemben tartási engedély kiadásához előírt feltételek a továbbiakban is fennállnak.

Az üzemben tartási engedély tartalma

6. § (1) Az üzemben tartási engedély tartalmazza:
a) az üzemben tartó nevét, címét, székhelyét és bázishelyét,
b) az engedélyezett légi közlekedési tevékenység megnevezését,
c) az engedélyezett légi jármű típus megnevezését,
d) az engedélyezett légi jármű lajstromjelét, ha az üzemben tartás légiszállítás céljából történik,
e) annak a földrajzi területnek a megjelölését, ahol az üzemben tartás végezhető,
f) a repülés végrehajtásának kiegészítő feltételeit (pl. CAT II/CAT III - beleértve az engedélyezett minimumokat, MNPS, ETOPS, RNAV, RVSM, veszélyes áruk szállítása),
g) az üzemben tartási engedély érvényességi idejét.
(2) A légiszállítás céljából kiadott üzemben tartási engedélyt a hatóság magyar és angol nyelven állítja ki.
(3) A hatóság a kiadott üzemben tartási engedélyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvános.
7. § (1) Az üzemben tartó a hatóságnak haladéktalanul írásban köteles bejelenteni minden olyan változást, amely érinti az üzemben tartási engedély kiadásának feltételeit, és köteles kérni az üzemben tartási engedély módosítását.
(2) A (1) bekezdésben foglalt bejelentés alapján a hatóság az üzemben tartási engedélyt módosíthatja, vagy a feltételek hiánya esetén visszavonhatja.

Az üzemben tartási engedély felfüggesztése és visszavonása

8. § (1) A hatóság az üzemben tartási engedélyt azonnali hatállyal felfüggeszti, ha
a) az üzemben tartó a 7. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, annak teljesítéséig,
b) az üzemben tartó akadályozza a hatóságnak az üzemben tartás ellenőrzésével kapcsolatos eljárását, az akadály megszűnéséig,
c) az üzemben tartó az üzemben tartás során az e rendeletben meghatározott feltételeket nem teljesíti, annak teljesítéséig.
(2) A hatóság az üzemben tartási engedélyt visszavonja, ha
a) az üzemben tartó a légi közlekedési tevékenységet az engedélyben foglaltaktól eltérően gyakorolja,
b) a hatóság megállapítja, hogy a kérelemben az üzemben tartó valótlan adatokat szerepeltetett,
c) a légi jármű tulajdonosa a 3. § (4) bekezdésében előírt hozzájárulását egyoldalú nyilatkozattal visszavonja,
d) az üzemben tartó valamennyi légi jármű üzemben tartását megszünteti.

Az üzemben tartás feltételei és az üzemben tartó kötelezettségei

9. § Az üzemben tartó köteles:
a) biztosítani, hogy a repülések végrehajtása az Üzemben tartási Kézikönyv rendelkezései szerint történjék,
b) biztosítani, hogy a légi jármű felszereltsége és a személyzet képesítése megfeleljen a légi közlekedési tevékenységnek,
c) a légi járművet a gyártó által meghatározott és a hatóság által jóváhagyott üzemeltetési és karbantartási rendszer szerint üzemeltetni,
d) gondoskodni a légi jármű gyártója által meghatározott üzemeltetési feltételek és korlátozások betartásáról,
e) gondoskodni a légi jármű gyártója által előírt karbantartások végrehajtásáról,
f) gondoskodni azokról az eszközökről, amelyek biztosítják a légi jármű biztonságos földi kiszolgálását,  [LÁBJEGYZET_1]
g) gondoskodni a szakszemélyzet képzettségének szinten tartásáról,
h) fenntartani olyan megbízható és hatékony szervezetet, amely biztosítani tudja a légi jármű biztonságos üzemben tartását,
i) fenntartani olyan kiszolgáló létesítményeket a bázishelyén, amelyek megfelelnek a légi közlekedési tevékenységnek és a szervezet méretének,
j) minden légi járműhöz - a hatóság által kiadott - Fedélzeti Műszaki Naplót vezetni, és azt a légi jármű fedélzetén tartani. A Fedélzeti Műszaki Naplónak tartalmaznia kell a szerelő műszaki jellegű észrevételeit és a légijármű-vezető által - a repülés során észlelt - összes információt, valamint a 3. §-ban meghatározott üzemben tartási engedélyt.
10. § (1) A szerelő által üzemeltetett légi jármű esetén az üzemben tartó köteles a légi járművön a gyártó és a hatóság által előírt műszaki ellenőrzéseket elvégezni (a továbbiakban: műszaki ellenőrzés), és az elvégzett műszaki ellenőrzéseket dokumentálni.
(2) A műszaki ellenőrzést az üzemben tartó a repülési napok előtt és végén, valamint az adott típusra vonatkozó időszakos ápolási ciklus lejárta előtt köteles elvégezni. A műszaki ellenőrzést karbantartó szervezet,  [LÁBJEGYZET_2]  vagy az üzemben tartó külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott képesítéssel rendelkező légi jármű szerelője (a továbbiakban: szerelő), valamint a 11. § (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott esetekben a légi jármű vezetője végezheti.
11. § (1) A részben szerelő által üzemeltetett légi jármű esetén az üzemben tartó köteles:
a) 25+2 repült óra után a légi jármű műszaki átvizsgálását elvégezni, meggyőződni arról, hogy a következő 25+2 óra repülés biztonságosan lefolytatható és a szükséges kenő- és üzemanyagon kívül egyéb előre látható üzemidős berendezés vagy alkatrész-csere, illetve javítás nem szükséges,
b) a gép okmányaiba az előző repülésekkel kapcsolatos dokumentálást elvégezni,
c) a repülés megkezdése előtt, valamint a repülés befejezése után a légi jármű légiüzemeltetési utasításában meghatározott repülés előtti, illetve repülés utáni ellenőrzést elvégezni.
(2) A repülés előtti ellenőrzést karbantartó szervezet, szerelő vagy az üzemben tartó felhatalmazása esetén a légi jármű vezetője végezheti el.
(3) A repülés előtti ellenőrzést a légi jármű vezetője abban az esetben végezheti el, ha külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott jogosítással rendelkezik továbbá, ha az üzemben tartó felelős vezetőjét előzetesen értesítette a repülés céljáról, tervezett útvonaláról, a tényleges üzemidőről és a repülés várható idejéről.
(4) Az üzemben tartó a (3) bekezdés szerinti értesítést követően csak abban az esetben engedélyezheti a repülést, ha a légi jármű az adott repülésre műszaki szempontból alkalmas.
(5) A részben szerelő által üzemeltetett légi jármű légiszállítás céljából történő bérbeadása esetén a repülés előtti ellenőrzését kizárólag karbantartó szervezet, illetve szerelő végezheti.
12. § (1) A légi jármű bérbeadása esetén - a 13. §-ban foglaltak figyelembevételével - az üzemben tartó átvizsgálja a légi járművet abból a célból, hogy felmérje a légi jármű műszaki állapotát és felkészítse a további üzemelésre (elvégzi a szükséges alkatrészcseréket, javításokat, folyadékok és gázok feltöltését, valamint az akkumulátor ellenőrzését), és a gép okmányaiban dokumentálja az átvizsgálás és az átadás tényét, valamint rögzíti a tényleges üzemidőt.
(2) Amennyiben a bérlő nem rendelkezik az adott fajtájú és típusú légi jármű üzemben tartási engedélyével,
a) és a bérlet időtartama eléri vagy meghaladja a 25+2 órát, az üzemben tartó a légi járművet a 11. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott céllal az arra jogosított szerelővel átvizsgáltatja, az átvizsgálás tényét és a tényleges üzemidőt a gép okmányaiban dokumentálja,
b) a bérlő köteles a légi jármű meghibásodását azonnal jelenteni az üzemben tartónak,
c) a repülés befejezése után a légijármű-vezetőnek be kell írnia a Fedélzeti Műszaki Naplóba a tényleges üzemidőt és az egyéb repülés során szerzett tapasztalatait.
(3) Ha a bérlő maga is rendelkezik az adott fajtájú és típusú légi jármű üzemben tartási engedélyével, a bérlő üzemben tartó a saját üzemben tartási engedélye alapján - figyelembe véve a légi jármű üzemeltetési jellegzetességét - végzi a légi jármű üzemben tartását.
13. § (1) A légi jármű légiszállítás céljából történő bérbeadása esetén, ha a bérlő nem rendelkezik az adott fajtájú és típusú légi jármű üzemben tartási engedélyével, az üzemben tartó a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) minden repülés befejezését követően szerelővel a légi járművet átvizsgálja a 12. § (1) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével,
b) az átvizsgálások tényét és a tényleges üzemidőt a gép okmányaiban dokumentálja,
c) ha a bérbeadás több repülésre vagy tartós időtartamig tart, a légi járművel az a)-b) pont szerinti feladatok és az üzemeltetési feladatok elvégzésére szerelőt biztosít.
(2) A légi jármű légiszállítás céljából történő bérbeadása esetén, ha a bérlő rendelkezik az adott fajtájú és típusú légi jármű üzemben tartási engedélyével, a 12. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) a bérlő üzemben tartó a saját üzemben tartási engedélye alapján - figyelembe véve a légi jármű üzemeltetési jellegzetességét - végzi a légi jármű üzemeltetését, valamint
b) az üzemben tartó a légi jármű és az üzemben tartási jog visszaadását a gép okmányaiban dokumentálja.

A felelős vezetőkkel szemben támasztott követelmények

14. § (1) Légiüzemeltetésért felelős vezető az a személy lehet, aki:
a) az üzemben tartónál típusbesorolású légi járművek üzemben tartása esetén légijármű-vezető szakszolgálati engedéllyel és oktató jogosítással a típusok valamelyikére, vagy
b) üzemben tartónál kizárólag kategória besorolású légi járművek üzemben tartása esetén légijármű-vezető szakszolgálati engedéllyel és oktató berepülő jogosítással a legnagyobb teljesítményű légi járműre,
c) felsőfokú szakirányú iskolai végzettséggel,
d) angol nyelvből legalább középfokú, államilag elismert nyelvvizsgával
rendelkezik.
(2) A légiüzemeltetésért felelős vezetői feladatkört a hatóság hozzájárulásával átmenetileg - legfeljebb 6 hónapig - az adott üzemben tartónál üzemben tartott légi jármű típusok, kategóriák valamelyikére légijármű-vezető szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy is elláthatja.
(3) Karbantartásáért felelős vezető az a személy lehet, aki
a) az üzemben tartónál típusbesorolású légi járművek üzemben tartása esetén légijármű-szerelő szakszolgálati engedéllyel vagy hatósági elméleti vizsgával az üzemben tartott légi jármű típusok valamelyikének általános ismeretéből, vagy
b) az üzemben tartónál kizárólag kategóriabesorolású légi járművek üzemben tartása esetén légijármű-szerelő szakszolgálati engedéllyel és legalább II. típusú minősítő képesítéssel a kategóriák valamelyikére,
c) felsőfokú szakirányú iskolai végzettséggel,
d) angol nyelvből legalább középfokú, államilag elismert nyelvvizsgával
rendelkezik.
(4) A karbantartásért felelős vezetői feladatkört a hatóság hozzájárulásával átmenetileg - legfeljebb 6 hónapig - az adott üzemben tartónál üzemben tartott légi jármű típusok, kategóriák valamelyikére légijármű-szerelő szakszolgálati engedéllyel rendelkező személy is elláthatja.
(5) Minőségbiztosításért felelős vezető az a személy lehet, aki
a) felsőfokú iskolai végzettséggel,
b) minőségirányítási szaktanfolyamon szerzett oklevéllel,
c) minőségbiztosítási területen szerzett gyakorlattal,
d) angol nyelvből legalább középfokú, államilag elismert nyelvvizsgával
rendelkezik.
(6) Az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítése alól - a c) pontok kivételével - a hatóság nem légiszállítás céljából történő üzemben tartás esetén felmentést adhat.
(7) Felelős vezető - a minőségbiztosításért felelős vezető kivételével - nem lehet olyan személy, aki más üzemben tartónál felelős vezetői feladatkört lát el. A minőségbiztosításért felelős vezető a hatóság hozzájárulásával legfeljebb három üzemben tartónál láthat el ilyen feladatkört.

Az üzemben tartás ellenőrzése

15. § (1) Az üzemben tartást a hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés történhet az üzemben tartó előzetes értesítése nélkül is.
(2) A légi jármű üzemben tartója köteles az ellenőrzést lehetővé tenni, és az ellenőrzés során a hatóság rendelkezésére bocsátani az üzemben tartáshoz az e rendeletben előírt eszközöket, dokumentációkat.
(3) A hatóság az üzemben tartást a repülési feladat végrehajtása során is ellenőrizheti.

Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2002. április 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja 2004. január 1-jén lép hatályba.
(3) E rendelet hatálybalépése előtt benyújtott kérelem alapján kiadott üzemben tartási engedélyek érvényességük lejártáig érvényesek, a meghosszabbítás során azonban e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

[LÁBJEGYZET_1] 7/2002. (I. 28.) KöViM rendelet a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről.

[LÁBJEGYZET_2] 7/2001. (II. 14.) KöViM rendelet a polgári légiközlekedésre vonatkozó műszaki követelményekről és adminisztratív eljárásokról.

[LÁBJEGYZET_3] 5/2001. (II. 16.) KöViM rendelet a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről.

[LÁBJEGYZET_4] 5/2001. (II. 16.) KöViM rendelet a légiközlekedési szakszemélyzet szakszolgálati engedélyeiről.