22/2002. (XI. 22.) GKM rendelet

a víztől eltérő folyadékmennyiség-mérők, ezek kiegészítő berendezései, valamint mérőrendszerei típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire terjed ki, amelyek folyadéktérfogat-mérőket, kiegészítő berendezéseket és mérőrendszereket gyártanak vagy forgalmaznak.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) átadás-átvételi pont: a mérőrendszernek az a pontja, ahol meghatározzák a szállított vagy fogadott folyadék mennyiségét. Ez a pont a mérő után van a szállítási rendszerekben, és a mérő előtt van a fogadó rendszerekben;
b) figyelőüveg: eszköz, amelyen át ellenőrizni lehet, hogy a mérőrendszer vagy annak egy része teljesen megtelt-e folyadékkal;
c) folyadéktérfogat-mérők: folyadékok (kivéve a víz) térfogatának mérésére szolgáló olyan mérők, amelyeknél a folyadékáramlás a mérőkamrák mozgó falának elmozdulását idézi elő, és amelyekkel bármilyen mennyiségű folyadékot lehet mérni (a továbbiakban együtt: folyadéktérfogat-mérők);
d) gázelszívó (extraktor): készülék, amelyet arra terveztek, hogy elszívja a csövekben a mérő előtt felhalmozódott, a folyadékkal csak kevéssé keveredett levegőt vagy gázokat. A gázleválasztóra előírt követelmények a gázelszívóra is vonatkoznak;
e) gázjelző: a folyadék áramlásában jelen lévő levegő vagy gázbuborék észlelését lehetővé tevő készülék;
f) gázleválasztó: a folyadékban lévő levegőt vagy gázt folyamatosan leválasztó és megfelelő szerkezettel eltávolító készülék. A gázleválasztó készüléknek automatikusan kell működnie. E követelménytől el lehet tekinteni, amennyiben rendelkezésre áll egy, a folyadék áramlását automatikusan leállító mechanizmus, abban az esetben, ha fennáll annak a kockázata, hogy levegő vagy gáz kerül a mérőbe. Ebben az esetben a mérés folytatása csak akkor lehetséges, ha a levegőt vagy a gázt, akár automatikusan, akár kézi megoldással eltávolították;
g) kiegészítő berendezések: olyan folyadéktérfogat-mérő berendezések, amelyek a számlálón és az esetleges kiegészítő készüléken kívül a kifogástalan minőségű mérések biztosításához szükséges valamennyi berendezést tartalmazzák, valamint adott esetben azokat a berendezéseket is, amelyeket a mérések megkönnyítése érdekében építenek be (a továbbiakban együtt: kiegészítő berendezések);
h) kondenz-edény: zárt tartály, amelyet arra terveztek, hogy a nyomás alatt lévő, cseppfolyósított gáz mérésére szolgáló mérőrendszerekben összegyűjtse a mérendő folyadékban lévő gázokat, és sűrítse azokat a mérés előtt;
i) különleges gázelszívó: készülék, amely a gázleválasztóhoz hasonlóan, de kevésbé szigorú működési feltételek mellett, folyamatosan kiválasztja a folyadékban lévő levegőt vagy gázokat, és automatikusan leállítja a folyadék áramlását, ha fennáll annak a kockázata, hogy a folyadékkal gyengén keveredett levegő- vagy gáz-felhalmozódások bejutnak a mérőbe;
j) legkisebb kiadható mennyiség: az a legkisebb folyadékmennyiség, amely az adott típusú folyadéktérfogat-mérővel mérhető;
k) mérőkamra űrtartalma (ciklikus térfogat): a folyadéktérfogat-mérő egy munkamenetének megfelelő mennyiség - munkamenet alatt a teljes mozgási ciklus értendő -, amely által a mérő valamennyi mozgó alkatrésze egyszer elmozdul, majd ismét visszatér a kiindulási helyzetbe;
l) mérőrendszerek: ha több, külön mérési műveletet végző mérőeszköz működik egy közös részegységben, akkor minden mérőeszközt úgy kell tekintetni, hogy a közös részegységgel együtt egy mérőrendszert képez; ha több mérőeszközt terveztek egyetlen mérési művelethez, akkor azokat úgy kell tekinteni, hogy e mérőeszközök egy mérőrendszert alkotnak. Az a) pont szerinti folyadéktérfogat-mérő és a b) pont szerinti kiegészítő berendezés is képezhet együtt mérőrendszert, akár úgy, hogy egymáshoz vannak kapcsolva és az így létrejött egész berendezés biztosítja a helyes mérést, vagy az a célja, hogy megkönnyítse a mérési műveletet, továbbá mindazon berendezésekkel képezett olyan együttes, amelyek bármilyen lehetséges módon befolyásolhatják a mérést (a továbbiakban együtt: mérőrendszerek);
m) periodikus eltérés: az egy munkamenet alatt előforduló lehetséges legnagyobb mennyiségkülönbség a folyadéktérfogat-mérő mozgó alkatrészeinek mozgása által átmozgatott és a számláló által kijelzett megfelelő térfogat között, ha ez utóbbi holtjáték és csúszás nélkül úgy kapcsolódik a mérőhöz, hogy az a munkamenet végén kijelzi a mérőkamra űrtartalmát. A periodikus eltérés adott esetben megfelelő korrigáló berendezés segítségével csökkenthető;
n) szűrő: a mérőrendszerben a mérő előtti szerkezet, amelynek az a célja, hogy kiszűrje a folyadékból a szilárd szennyeződéseket. A szűrőt lehetőleg könnyen hozzáférhető módon kell elhelyezni.
3. § (1) E rendelet 1. § a)-c) pontjában meghatározott eszköz abban az esetben hozható forgalomba, ha
a) megfelel az adott eszközre vonatkozó jogszabályokban és szabványokban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek;
b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel,
c) első hitelesítést tanúsító jellel van ellátva.
(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy a 2. § c), g) és l) pontjának hatálya alá tartozó eszközt a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdés b), c) pontjában meghatározott jelölésekkel.  [LÁBJEGYZET_1]
4. § A folyadéktérfogat-mérők, kiegészítő berendezések és mérőrendszerek típusvizsgálati eljárására az e rendeletben foglaltak az irányadóak azzal, hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben foglaltak (a továbbiakban együtt: mérésügyi jogszabályok) az irányadóak.

Típusvizsgálati eljárás

5. § (1) A belföldi forgalomba hozónak típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie a folyadéktérfogat-mérő típusokra, a kiegészítő berendezésekre és a (2) bekezdés szerinti mérőrendszerekre.
(2) A következő mérőrendszerek esetében szükséges a típusvizsgálati eljárás:
a) folyékony üzemanyag mérőrendszerek a 3. számú melléklet 14. pontja szerint;
b) közúti tartálykocsikra szerelt mérőrendszerek alacsony viszkozitású folyadékok szállításához (viszkozitás legfeljebb 20 mPa x s), légköri nyomáson tárolva (kivéve a 3. számú melléklet 15. pontjában hivatkozott iható folyadékokat);
c) nyomás alatti cseppfolyósított gáz mérőrendszerek, amelyeket közúti tartálykocsikra szereltek, és amelyekre a 3. számú melléklet 17. pontja vonatkozik;
d) mérőrendszerek tej felvételére a 3. számú melléklet 18. pontja szerint.
6. § (1) A kérelem a mérésügyi jogszabályokban a típusvizsgálati eljárást kezdeményező beadványokra előírt dokumentumokon kívül tartalmazza:
a) az 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott eszközök anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó, az e rendelet mellékleteiben meghatározott adatokat,
b) az 5. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mérőrendszer esetében, ha központi ellátó rendszerbe történő beépítésre tervezik, csatolni kell a használat helyén történő összeszerelés feltételeit bemutató tervrajzokat.
(2) A típusvizsgálati eljárás az 5. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott eszközök esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében általában vizsgált jellemzőkön kívül az (1) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára.
(3) Ha a típusvizsgálatra benyújtott dokumentáció megfelel e rendelet előírásainak, akkor több mintadarabot laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni a szokásos üzemi működési feltételeknek megfelelően, arra a folyadékra, amire tervezték annak megállapítása érdekében, hogy a minta kielégíti-e az e rendeletben meghatározott követelményeket.
(4) A típusvizsgálatot vagy a rendszer részét képező minden mérőeszközre, vagy arra a mérőrendszerre kell elvégezni, amelybe a mérőeszközök be vannak építve.
(5) A mérőrendszer térfogatáram határai (legnagyobb és legkisebb térfogatáram) eltérhetnek a rendszerbe beszerelt mérőeszközétől. Ilyenkor ellenőrizni kell, hogy a mérőrendszer legnagyobb és legkisebb térfogatáramát össze lehet-e egyeztetni a mérőeszközével. Még ha a mérőeszköz, mint a mérőrendszerbe beépített részegység jóváhagyásra is került, önmagában is minden tekintetben meg kell felelnie e rendelet követelményeinek. Ha több mérőeszközt párhuzamosan szerelnek fel egy mérőrendszerben, a mérőrendszer térfogatáram határai megállapításánál a különböző mérőeszközök legnagyobb és legkisebb térfogatáram összegét kell figyelembe venni, kivéve azokat a különleges eseteket, amelyeket a 3. számú melléklet tartalmaz. A mérőrendszer legnagyobb térfogatárama legalább kétszer akkora legyen, mint a beleszerelt mérőeszköz vagy mérőeszközök legkisebb térfogatárama.
(6) A vizsgálatokhoz hitelesített vagy kalibrált használati etalont kell alkalmazni.
7. § A folyadéktérfogat-mérő, a kiegészítő berendezés és a mérőrendszer megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta megfelel az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági előírásoknak.
8. § A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, valamint az adott mérőtípussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a folyadéktérfogat-mérőt, a kiegészítő berendezést és a mérőrendszert a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_2]  meghatározott típus-jóváhagyási jellel.

Első hitelesítés

9. § A folyadéktérfogat-mérők, a kiegészítő berendezések és a mérőrendszerek első hitelesítése az e rendeletben foglaltak szerint történik azzal, hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a mérésügyi jogszabályok előírásai az irányadóak.
10. § Az e rendeletben meghatározott folyadéktérfogat-mérők, a kiegészítő berendezések és a mérőrendszerek első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el a mérőn.

A folyadéktérfogat-mérőn, a kiegészítő berendezésen és a mérőrendszeren elhelyezhető jelölések és feliratok

11. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket, feliratokat, továbbá a tanúsító jeleket jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon kell elhelyezni az e rendelet alkalmazási körébe alá tartozó eszközökön.
(2) A folyadéktérfogat-mérőn, a kiegészítő berendezésen, a mérőrendszeren nem helyezhető el a tanúsító jelekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Ellenőrzés

12. § Az e rendelet szerinti előírások betartását a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott hatóság jogosult ellenőrizni, és jogszabályi felhatalmazás alapján a szükséges intézkedéseket megtenni.

Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 71/319/EGK irányelve a vízen kívüli folyadékok mérőire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
- a Tanács 71/348/EGK irányelve a vízen kívüli folyadékok mérőinek segédkészülékeire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről;
- a Tanács 82/625/EGK irányelve által módosított 77/313/EGK irányelve a vízen kívüli folyadékok mérőrendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/156.

[LÁBJEGYZET_2] A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja.

[LÁBJEGYZET_3] A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 5. pontja.

[LÁBJEGYZET_4] A mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendelet.