242/2002. (XI. 16.) Korm. rendelet

a fejlesztési adókedvezményről szóló 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet módosításáról

1. § (1) A fejlesztési adókedvezményről szóló 162/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A feltételek teljesítését az állami adóhatóság legalább egyszer az adókedvezmény első igénybevételét követő negyedik adóév végéig is ellenőrzi.”
(2) A kormányrendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(3) A Kormány az adókedvezményt akkor engedélyezi, ha
a) az adózónak a kérelem benyújtásakor nincs az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozása,
b) az adózó részére az állami, önkormányzati adóhatóság a kérelem benyújtását megelőző naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig nem engedélyezett fizetési halasztást, részletfizetést, adómérséklést,
c) a kérelem benyújtását megelőző második naptári év első napjától a kérelem benyújtásáig államigazgatási szerv határozatban, illetve annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság az adózót jogerősen nem kötelezte bírság megfizetésére munkavállaló bejelentés vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt,
d) a beruházási forrás legalább 25 százaléka saját forrás,
e) az adózó a beruházást a kérelem benyújtásáig nem kezdte el.”
2. § A kormányrendelet 3. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó köteles a fejlesztési program részeként üzembe helyezett beruházást az üzembe helyezés, több üzembe helyezés esetén az utolsó üzembe helyezést követő ötödik adóév végéig a Kormánynak az adókedvezményről szóló határozatában foglaltaknak megfelelően üzemeltetni.
(2) Ha a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében jogszabály vagy hatósági határozat határértéket állapít meg a fejlesztési program alapján előállított termékre, technológiára, termelési eljárásra, a Kormány az adókedvezményt akkor engedélyezi, ha a tervezett kibocsátási mutató a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos határértéknél kedvezőbb. Nagy- és kiskereskedelmi célt szolgáló beruházás esetén a Kormány az adókedvezményt akkor engedélyezi, ha a létesítmény szintterülete az 1000 négyzetmétert nem haladja meg.”
3. § A kormányrendelet 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fejlesztési program részeként megvalósított, a Tao. tv. 22/B. § (4)-(6) bekezdésében előírt, legalább 3 milliárd forint beruházási érték teljesítésével
a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban, és
b) a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régió celldömölki, letenyei, őriszentpéteri, téti, vasvári és zalaszentgróti tervezési-statisztikai kistérségeiben
lévő települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezni tervezett beruházással lehet adókedvezményre kérelmet benyújtani.”
4. § A kormányrendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Nem engedélyez a Kormány adókedvezményt
a) a TEÁOR ’03 DJ 27.1 és 27.3 pont szerinti acéltermékek (vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag) gyártását, illetve a vas, acél egyéb feldolgozását szolgáló fejlesztések közül az Európai Megállapodás 2. számú jegyzőkönyvének hatálya alá tartozó acéltermékek gyártásához, kivéve, ha az adózó a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló 163/2001. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 1. § 33. pontja szerinti támogatási szempontból kedvezményezett vállalkozás (a továbbiakban: TKV),
b) a hajóépítésen (TEÁOR DM 35.1) belül a 100 regisztertonnás vagy annál nagyobb kapacitású tengeri hajók építését szolgáló fejlesztésre,
c) a feketeszén bányászat (TEÁOR CA 1010) fejlesztésére,
d) a szintetikus szál előállításához [selyemfonás (TEÁOR DB 17.15) a selyemszál gombolyítása, mosása és fonása, a selyemhulladék kártolása és fésülése, valamint a selyem- és selyemtípusú fonal gyártásának kivételével; az egyéb textilszövés (TEÁOR DB 17.25) az egyéb széles szövet gyártása len-, rami-, kender-, juta-, háncsrost- és különleges fonalból kivételével; valamint a vegyi szál gyártása (TEÁOR DB 24.70)],
e) az Átr. 1. §-ának 19. pontjában meghatározott nagyberuházáshoz, ha a releváns termékpiacon (Átr. 1. § 41. pont) 25 százaléknál nagyobb részesedéshez juttatná az adózót, vagy 5 százaléknál nagyobb mértékben növelné az ipari kapacitásokat a releváns termékpiac százalékában.
(2) Ha a fejlesztési program megvalósításának célja közúti járműgyártás, és az üzembe helyezni tervezett beruházás értéke az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy az adózó 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó adókedvezmény engedélyezését kéri, a Kormány az adókedvezményt akkor engedélyezi, ha a fejlesztési program részeként megvalósított beruházás új létesítmény, vagy a meglévő létesítmény bővítése, illetve már létező, elavult gyártósorok teljes cseréje ugyanazon telephelyen.
(3) A közúti és vasúti szállítási tevékenységhez (TEÁOR I 60) szükséges beruházások közül támogatható az infrastrukturális beruházás, a közúti és vasúti jármű, ha az kizárólag kombinált árufuvarozást segít elő és az adózó kizárólag e célból kívánja használni.”
5. § A kormányrendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az adókedvezmény mértéke legfeljebb az Átr. 29. §-ában meghatározottak szerint számított támogatási intenzitás.
(2) A közúti gépjárműgyártási tevékenységhez [(TEÁOR DM 34.10), a hójáró motoros szán, önjáró golfkocsi, kétéltű gépjármű, sportgépjármű, diagnosztikai és kezelő jármű, tűzoltóautó, seprős autó, mozgó könyvtár, katonai használatra szánt járművek, közúton kívüli használatra szánt dömper kivételével; a gépjármű villamos részeinek gyártása (TEÁOR DL 31.61); a gépjármű-karosszéria gyártása (TEÁOR DM 34.20); a gépjármű alkatrészei és tartozékainak gyártása (TEÁOR DM 34.30); a szék és ülés gyártása közúti gépjárművekhez (TEÁOR DN 36.11.)] tevékenységhez az Átr. 36. §-ában meghatározott támogatási intenzitás engedélyezhető, ha az adókedvezmény és a támogatás együttes értéke meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, és a beruházás értéke nem éri el az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(3) A 3. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő környezetvédelmi beruházás, valamint a Tao. tv. 22/B. § (5) bekezdése szerinti önálló környezetvédelmi beruházás után az adókedvezmény mértéke legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározottak szerint számított támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelt értéke.
(4) Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti beruházáshoz 7,5 százalék támogatási intenzitás engedélyezhető, ha a beruházó TKV-nak minősül, illetve 15 százalék támogatási intenzitás engedélyezhető, ha a beruházó kisvállalkozás.
(5) Az Átr. 1. § 19. pontja szerinti nagyberuházás esetén az adókedvezmény mértéke az Átr. 39. §-ában meghatározott támogatási intenzitás.
(6) A Tao. tv. 22/B. § (9) bekezdésében előírt legkisebb mérték a beruházás értékének 0,5 százaléka, de legfeljebb három egymást követő adóévben együttesen 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg.
(7) Az adókedvezmény számításakor a beruházási érték, költség, ráfordítás összegét az Átr. 30. §-a és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni, s ennek során a fejlesztési program részét képező immateriális javak értékéből a találmány, a szabadalom, a know-how és a gyártási eljárás vehető figyelembe legfeljebb a tárgyi eszközök értéke 25 százalékának megfelelő összegben.
(8) Az adózó részére legfeljebb az Átr. 36. §-ában meghatározott támogatási intenzitás engedélyezhető, ha az adózó az Átr. 1. § 5. pontja szerinti elsődleges beszállítója a (2) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő adózónak.
(9) Az adókedvezmény számításakor a beruházási költség részét képező kiadást szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a kiadás az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között, a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(10) A Tao. tv. 22/B. § (9) bekezdésében előírt késedelmi pótlékot az adókedvezmény igénybevételének adóévére előírt adóbevallási határidő napjától az adókedvezmény visszafizetését megelőző napig terjedő időszakra kell számítani.”
6. § (1) A kormányrendelet 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adókedvezmény iránti kérelmet a beruházás megkezdése előtt, az e rendeletben előírt tartalommal és az e rendelet mellékletében előírt formában kell elkészíteni. A kérelemnek tartalmaznia kell a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat és a (6) bekezdésben előírt tájékoztató adatokat. A (2) bekezdés szerinti számadatokat a kérelem benyújtásának évére meghatározott referencia rátával számított jelenértéken kell szerepeltetni.”
(2) A kormányrendelet 7. §-a (2) bekezdésének d), h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Az adókedvezmény iránti kérelemben be kell mutatni (tartalmi elemek)]:
„d) a fejlesztési program és a beruházás megkezdésének és várható befejezésének időpontját, a beruházás helyét, ha a beruházás több telephelyen valósul meg, telephelyenként,”
„h) a beruházás megkezdését megelőző adóévi foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámát, a Központi Statisztikai Hivatalnak - a gazdasági szervezetekre vonatkozó munkaügyi statisztikai adatgyűjtéseiben szereplő fogalmak tartalmi meghatározásait, a mutatók számítási módszereit tartalmazó, az adózás rendjéről szóló törvényben előírt időpontban hatályos - kiadványában foglalt szabályok szerint számítva;
i) a beruházás megkezdését megelőző adóévi bérköltséget, a naptári évtől eltérő adóév esetén az egy napra jutó bérköltségnek 365-tel szorzott összegét;”
(3) A kormányrendelet 7. §-a (3) bekezdésének b) és h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A kérelemnek tartalmaznia kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy]
„b) a fejlesztési program részeként üzembe helyezett beruházást az üzembe helyezést, több üzembe helyezés esetén az utolsó üzembe helyezést követő ötödik adóév végéig, a határozatában foglaltaknak megfelelően üzemelteti,”
„h) a Tao. tv. 22/B. § (4) bekezdésében foglalt feltételek közül, a foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszámának, a bérköltségnek a növelését, vagy a beszerzéseken belül többségében a kis- vagy középvállalkozásnak minősülő személyektől történő beszerzés teljesítését vállalja,”
(4) A kormányrendelet 7. §-a (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kérelemhez mellékelni kell
a) a 3. § (2) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan az illetékes környezetvédelmi hatóság előzetes véleményét,
b) a 3. § (3) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan az illetékes Regionális Fejlesztési Tanács igazolását,
c) a 3. § (4) bekezdésben foglaltakra vonatkozóan az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének igazolását,
d) az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakra vonatkozóan a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium véleményét,
e) a díj befizetését igazoló számlakivonat másolatát,
f) egy hónapnál nem régebbi cégkivonat, bírósági határozat másolatát,
g) ügyben eljáró képviselő meghatalmazását.”
(5) A kormányrendelet 7. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kérelemben tájékoztató adatként szerepeltetni kell az eredménykimutatás adatait a mellékletben szereplő részletezésben, a beruházás megvalósítása, üzembe helyezése és az üzembe helyezését, több üzembe helyezés esetén az utolsó üzembe helyezést követő öt adóévre vonatkozóan.”
(6) A kormányrendelet 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (5)-(6) bekezdés számozása (6)-(7) bekezdésre változik.
„(5) Ha az adózó a beruházást több telephelyen valósítja meg, a (2) bekezdés e), f) és g) alpontjaiban meghatározott adatokat telephelyenként kell bemutatni.”
7. § A kormányrendelet 9. §-ának felvezető rendelkezése és a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az adókedvezmény engedélyezése esetén az adókedvezmény igénybevételének adóéveiben, a társasági adóbevallásban a következő adatokat kell az adózónak fejlesztési programonként szerepeltetni:
a) a fejlesztési program megnevezése a kormányhatározat számával,
b) a fejlesztési program tényleges költsége és ebből a beruházás értéke, jelenértéken, a kérelem benyújtásának évére előírt referencia rátával számítva,
c) a bérköltség a 7. § (2) bekezdés i) pontja szerint számítva,
d) az adóévben és az első igénybevételtől számítva összesen igénybe vett adókedvezmény a kérelem benyújtásának évére előírt referencia rátával számított jelenértéken.”
8. § A kormányrendelet 10. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adózó az adókedvezmény iránti kérelmet e rendelet szerinti tartalommal, magyar nyelven, hat példányban, öt példányban a melléklet szerinti nyomtatványformában, egy példányban mágneses adathordozón vagy elektronikus úton (e-mailen) nyújthatja be a Pénzügyminisztériumhoz”.
9. § A kormányrendelet 12. §-a a következő 11-12. pontokkal egészül ki:
(A Pénzügyminisztérium a kérelemről külön nyilvántartást vezet, amely tartalmazza)
„11. A tervezett beruházási költséget, ráfordítást, jelenértéken.
12. Az adókedvezmény tervezett összegét, jelenértéken.”
10. § A kormányrendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép.
11. § Ez a rendelet a kihirdetésekor lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a kormányrendelet 3. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.