259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet

a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének i) és l) pontjában, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya az állam, a helyi önkormányzatok, a helyi kisebbségi önkormányzatok (a továbbiakban együtt: állami), továbbá a természetes személy, a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társaság fenntartásában végzett (a továbbiakban együtt: nem állami) gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységre (a továbbiakban együtt: szolgáltató tevékenység) terjed ki.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) székhely: a központi ügyintézés helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen ellátást nyújtanak-e;
b) telephely: a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon esetén az a székhelytől különböző, a szolgáltató használatában lévő hely, ahol az ellátást nyújtják;
c) a szolgáltatótevékenység típusai:
ca) a gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt. 39-40. §),
cb) a gyermekek napközbeni ellátása (Gyvt. 41-44. §),
cc) a gyermekek átmeneti gondozása (Gyvt. 45-51. §),
cd) az otthont nyújtó ellátás (Gyvt. 53. §, 54-59. §),
ce) az utógondozói ellátás (Gyvt. 53/A-59. §),
cf) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (Gyvt. 60-66. §);
d) a szolgáltatótevékenység formái:
da) gyermekjóléti szolgáltatás esetén az egy vagy kettő, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosított (a továbbiakban: önálló gyermekjóléti szolgáltató) és a három vagy több, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosított (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) gyermekjóléti szolgáltatás,
db) gyermekek napközbeni ellátása esetén a bölcsőde, a hetes bölcsőde (Gyvt. 42. §), a családi napközi (Gyvt. 43. §), a házi gyermekfelügyelet (Gyvt. 44. §), továbbá a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások,
dc) gyermekek átmeneti gondozása esetén a gyermekek átmeneti házi gondozása [Gyvt. 48. § (2) bekezdés], az önálló helyettes szülői ellátás és a helyettes szülői hálózat (a továbbiakban együtt: helyettes szülői ellátás) (Gyvt. 49. §) a gyermekek átmeneti otthona (Gyvt. 50. §) és a családok átmeneti otthona (Gyvt. 51. §),
dd) otthont nyújtó ellátás esetén a nevelőszülői hálózat (Gyvt. 54-56. §) és a gyermekotthon (Gyvt. 57-59. §),
de) utógondozói ellátás esetén a nevelőszülői hálózat (Gyvt. 54-56. §), a gyermekotthon (Gyvt. 57-59. §), az utógondozó otthon és a külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás [Gyvt. 53/A. § (2) bekezdés],
df) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat;
e) ellátási terület: az a település, megye, régió vagy az ország teljes területe, ahonnan a szolgáltató ellátási igényeket fogad;
f) intézmény: a gyermekjóléti szolgálat, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezése

3. § (1) A szolgáltatótevékenység működési engedély alapján végezhető.
(2) A működési engedély kiadásáról a fenntartó kérelmére
a) gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes kijelölt városi, fővárosi kerületi jegyző (a továbbiakban: jegyző),
b) helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal),
c) az a)-b) pontban nem szabályozott szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes megyei gyámhivatal
a kérelem beadását követő harminc napon belül határoz [az a)-c) pontban említett szervek a továbbiakban együtt: működést engedélyező szerv].
(3) A kijelölt városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjének illetékességi területét a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) Helyettes szülői ellátás és nevelőszülői hálózat engedélyezése esetén a működést engedélyező megyei gyámhivatal értesíti az ellátás helye szerint illetékes megyei gyámhivatalt.
(5) A különböző formájú, típusú szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a jogszabályi feltételek teljesítését külön kell vizsgálni.
(6) Telephelyen végzett szolgáltatótevékenység folytatásához - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - külön működési engedélyt kell kérni.
4. § (1) Intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell
a) az intézmény szakmai vezetőjének szakképesítését bizonyító irat hiteles másolatát, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, valamint a szakmai vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, továbbá
b) az intézmény fenntartójának és szakmai vezetőjének együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, büntetlen előéletűek, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
c) a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
d) az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot,
e) az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozóan
ea) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - az intézmény székhelye, illetőleg telephelye, valamint területi irodájának helye szerint illetékes - városi (fővárosi kerületi) intézetének a közegészségügyi követelmények,
eb) az intézmény székhelye, illetőleg telephelye, valamint a területi irodájának helye szerint illetékes tűzoltó-parancsnokságnak a tűzvédelmi előírások,
ec) az intézmény székhelye, illetőleg telephelye, valamint a területi irodájának helye szerint illetékes építésügyi hatóságnak az építéshatósági követelmények
teljesítését igazoló szakvéleményét.
(2) Helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell
a) a működtető szakmai vezetőjének szakképesítését bizonyító irat hiteles másolatát, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, valamint a szakmai vezető nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
b) a működtető szakmai vezetőjének és a fenntartónak az együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
ba) a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak, illetőleg a helyettes szülők, nevelőszülők rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetőleg elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot, büntetlen előéletűek, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, valamint
bb) a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők és a helyettes szülőkkel, illetőleg nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat,
c) a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
d) a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot,
e) a helyettes szülő háztartásáról, a nevelőszülő háztartásáról, illetőleg a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell
a) a családgondozó, gondozó szakképesítését, önálló helyettes szülő esetében a felkészítő tanfolyam elvégzését bizonyító irat hiteles másolatát,
b) a családgondozó, gondozó, önálló helyettes szülő három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
c) a családgondozó, gondozó, önálló helyettes szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
d) a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a családi napközi gondozója, illetve az önálló helyettes szülő és a vele egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat,
e) az önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt,
f) a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
g) a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot,
h) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a családi napközi, valamint a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások esetén a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozóan
ha) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat - a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye, valamint területi irodájának helye szerint illetékes - városi (fővárosi kerületi) intézetének a közegészségügyi követelmények,
hb) a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye, valamint a területi irodájának helye szerint illetékes tűzoltó-parancsnokságnak a tűzvédelmi előírások,
hc) a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye, valamint a területi irodájának helye szerint illetékes építésügyi hatóságnak az építéshatósági követelmények
teljesítését igazoló szakvéleményét.
(4) Nem kell beszerezni az (1) bekezdés e) pontja és a (3) bekezdés h) pontja szerinti hatóságok szakvéleményét a székhelyen található épületre (épületrészre) vonatkozóan, ha a székhelyen szolgáltató tevékenységet nem folytatnak.
(5) Állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell
a) intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyeztetése esetén az intézmény,
b) helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető
alapító okiratát.
(6) Nem állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell
a) a fenntartó által elfogadott, a szolgáltatótevékenység során okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítási szerződés másolatát,
b) a fenntartó adószámát.
(7) Az (1)-(3) és (6) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell, ha a fenntartó
a) alapítvány, közalapítvány, a fenntartó alapító okiratát és bírósági nyilvántartásba vételének három hónapnál nem régebbi igazolását,
b) egyesület, az alapszabályát, továbbá bírósági nyilvántartásba vételének három hónapnál nem régebbi igazolását,
c) egyházi jogi személy, az arra jogosult egyházi jogi személy három hónapnál nem régebbi nyilatkozatát arról, hogy a szolgáltató tevékenységet egyházi fenntartásban végzik,
d) gazdasági társaság, közhasznú társaság, a társasági szerződést és a cégbejegyzés három hónapnál nem régebbi igazolását,
e) természetes személy, a vállalkozói engedélyt.
(8) A működést engedélyező szerv az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. § (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat engedélyezése esetén a szolgáltató (intézmény) székhelyén, illetőleg telephelyén, valamint területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak.
5. § (1) A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha
a) a kérelem és mellékletei megfelelnek a 4. §-ban foglaltaknak, és
b) a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint
a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására,
b) a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására,
c) a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít.
6. § (1) A működési engedélyben fel kell tüntetni
a) a fenntartó nevét, székhelyét,
b) a szolgáltatótevékenység típusát és formáját,
c) az ellátási területet,
d) az ellátás kezdő időpontját.
(2) Intézmény esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni
a) az intézmény nevét,
b) az intézmény székhelyét, valamint telephelyen végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a telephelyét,
c) az intézmény szakmai vezetőjének nevét,
d) a gyermekjóléti szolgálat, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat területi irodájának címét,
e) a bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon engedélyezett férőhelyszámát.
(3) Helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni
a) a működtető nevét, székhelyét,
b) a működtető szakmai vezetőjének nevét,
c) a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők nevét, az ellátás helyét, a hálózat engedélyezett férőhelyszámát, az egyes helyettes szülőknél, illetve nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát, illetőleg
d) a külső férőhelyek számát és címét.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltatótevékenység esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni
a) a szolgáltató székhelyét, valamint telephelyen végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a telephelyét, továbbá önálló helyettes szülői ellátás esetén azt a helyet, ahol az ellátást nyújtják,
b) a szolgáltató tevékenységet végző személy (személyek) nevét,
c) az önálló gyermekjóléti szolgáltató területi irodájának címét,
d) a családi napközi férőhelyszámát, illetve az önálló helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek számát.
(5) A működési engedélyben meg kell határozni azt az ellátotti létszámot, amelynek erejéig
a) a gyermekek átmeneti gondozását végző szolgáltató befogadhatja gyermek otthontalanná vált szülőjét,
b) a gyermekotthon elláthatja várandós anyák átmeneti gondozását,
c) a gyermekotthon és a nevelőszülő befogadhatja a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,
amennyiben a szolgáltató az ellátást biztosítani kívánja.
(6) Ha a gyermekotthon, illetőleg a nevelőszülő el kíván látni speciális ellátást igénylő gyermekeket, a működési engedélyben fel kell tüntetni a gyermekotthonban, illetőleg a nevelőszülői hálózatban és az egyes nevelőszülőknél elhelyezhető speciális ellátást igénylő gyermekek számát.
(7) A működési engedélyben fel kell tüntetni, hogy az engedélyt határozott időre vagy határozatlan időre adták ki. A határozott idejű működési engedélynek tartalmaznia kell az engedély lejártának idejét és a határozatlan idejű engedély kiadásához szükséges feltételeket.
7. § (1) A működést engedélyező szerv legfeljebb három év időtartamra határozott idejű működési engedélyt adhat ki, ha
a) a szakmai munkakörben foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy
b) a szakképesítéssel nem rendelkező, szakmai munkakörben foglalkoztatott személyeknek a szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiadott határozott idejű működési engedély egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható.
(3) Ha a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület használatának joga határozott időre szól, a működést engedélyező szerv határozott idejű működési engedélyt ad ki legfeljebb arra az időre, ameddig az épület a szolgáltató használatában van.
8. § (1) A fenntartó köteles kérni a működési engedély módosítását, ha
a) a fenntartó neve, székhelye, az intézmény, illetőleg a működtető neve megváltozik, vagy
b) a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye megváltozik, feltéve, hogy a székhelyen ellátást nem nyújtanak, illetőleg a működési engedélyt telephelyen folytatott szolgáltatótevékenység folytatására adták ki,
c) helyettes szülői ellátás, nevelőszülői hálózat esetében az ellátás helyében, utógondozói ellátás esetében a külső férőhely címében változás áll be,
d) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a területi irodáját meg kívánja szüntetni, illetőleg új irodát kíván nyitni,
e) a működési engedélyben feltüntetett gondozó, családgondozó, szakmai vezető, helyettes szülő, illetve nevelőszülő személyében változás áll be,
f) a férőhelyszámot, az egyes helyettes szülőknél, nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek számát, illetve utógondozói ellátás esetén a külső férőhelyek számát csökkenteni vagy emelni kívánja,
g) a 6. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott ellátotti létszámon változtatni kíván.
(2) A működési engedély módosítása iránti kérelemhez csatolni kell
a) a 4. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetőleg (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatóságok szakvéleményét, ha az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat új területi irodát kíván nyitni,
b) a 4. § (1) bekezdésének ea) pontjában, illetőleg (3) bekezdésének ha) pontjában meghatározott hatóság szakvéleményét, ha a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon férőhelyeinek a számát a fenntartó emelni kívánja, továbbá
c) az a)-b) pontban nem említett, a megváltozott körülményekkel kapcsolatos, 4. § szerinti mellékleteket.
(3) A működést engedélyező szerv helyszíni szemlét tart, ha
a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat új területi irodát kíván nyitni,
b) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon férőhelyeinek a számát a fenntartó emelni kívánja.
(4) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt módosítja, ha
a) a kérelem és mellékletei megfelelnek az (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak, és
b) a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, továbbá
c) a (3) bekezdés szerinti esetekben a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, fiatal felnőttek ellátására,
d) az új helyettes szülő, illetőleg az új nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására,
e) az új külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít.
(5) A működést engedélyező szerv a 14. § (2) bekezdése szerint jár el, ha
a) a működési engedély az (1) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján nem módosítható, és
b) a szolgáltatótevékenység nem felel meg a működési engedélyben vagy a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.
(6) A fenntartónak új működési engedélyt kell kérelmeznie,
a) ha új telephelyet kíván létrehozni,
b) ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) a működési engedélyben nem szereplő típusú vagy formájú szolgáltató tevékenységet kíván folytatni, illetőleg
c) önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon utógondozó otthon, illetőleg területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében, ha
ca) a szolgáltató (intézmény) székhelyét meg kívánja változtatni, az (1) bekezdés b) pontja szerinti eset kivételével,
cb) a szolgáltatótevékenység folytatására (intézmény elhelyezésére) szolgáló ingatlanon (ingatlanrészen) építésiengedély-köteles építést, bővítést illetőleg átalakítást végeztetett,
cc) az ellátásba a szolgáltatótevékenység folytatására (intézmény elhelyezésére) korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kíván bevonni, az (1) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés c) pontja szerinti eljárás során a működést engedélyező szerv az új működési engedélyt kiadja, a határozat jogerőre emelkedésével a korábbi működési engedély hatályát veszti.
(8) A fenntartó tizenöt napon belül köteles bejelenteni a működést engedélyező szervnek az engedélyezés alapjául szolgáló, az (1) és (6) bekezdésben nem említett körülményekben bekövetkező változást. A bejelentés alapján a működést engedélyező szerv szakmai ellenőrzést tarthat.
9. § (1) Ha az engedélyező szerv engedély nélkül végzett szolgáltató tevékenységről szerez tudomást, felszólítja annak fenntartóját, hogy harminc napon belül kérelmezze a működési engedély kiadását.
(2) Amennyiben a fenntartó az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig a működési engedély iránti kérelmét nem nyújtja be, az engedélyező szerv
a) eltiltja a fenntartót és a szolgáltatót a szolgáltatótevékenység folytatásától, és
b) értesíti a szolgáltató székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi gyámhivatalt, valamint
c) a 12. §-ban meghatározottak szerint intézkedik a Gyvt. értelmében ellátásra jogosult személyek érdekében.

A működési engedély visszavonása

10. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja, ha
a) a szolgáltató tevékenységével felhagy,
b) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,
c) a fenntartó természetes személy meghal vagy cselekvőképességét kizáró, illetőleg korlátozó gondnokság alá helyezik, kivéve, ha örököse vagy törvényes képviselője vállalkozói engedélyt kap és a fenntartó helyébe lép,
d) a 14. § (3) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,
e) a természetes személy fenntartó gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyét visszavonták.
(2) A normatív állami hozzájárulást igénybe vevő nem állami fenntartású szolgáltató (intézmény, hálózat) a tevékenységével akkor hagyhat fel, ha ezt a szándékát közli az ellátottak törvényes képviselőjével, illetőleg a nagykorú ellátottakkal, valamint a működést engedélyező szervvel. A működés megszüntetésére
a) a gyermekek napközbeni ellátása esetén a közlés időpontjától számított három hónap,
b) a gyermekek átmeneti gondozása és az otthont nyújtó ellátás esetén a közlés időpontjától számított hat hónap elteltével kerülhet sor, kivéve, ha a fenntartó az ellátást más módon biztosítja.
(3) A Gyvt. 97. §-ában szabályozott ellátási szerződés alapján végzett szolgáltatótevékenység folytatásának megszüntetése az ellátási szerződésben foglaltak szerint történik.
11. § A működést engedélyező szerv a szolgáltatótevékenység folytatását haladéktalanul felfüggeszti, ha az ellátottak elhelyezésére szolgáló épület hiányosságai súlyosan sértik az ellátottak érdekeit, vagy az intézmény működése közbiztonságot, közrendet, közegészségügyet, közerkölcsöt sért vagy mások jogai ellen irányul.
12. § (1) A működést engedélyező szerv értesíti a gyermek ellátására a Gyvt. értelmében köteles települési, illetőleg megyei, fővárosi önkormányzat jegyzőjét, illetőleg főjegyzőjét, ha
a) a szolgáltatótevékenység folytatását felfüggeszti,
b) a működési engedélyt visszavonja, vagy
c) az engedély nélkül végzett szolgáltatótevékenység működési engedélye iránti kérelmet a fenntartó - a 9. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül - nem nyújtja be.
(2) Amennyiben a megyei gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetőleg utógondozói ellátásnak a folytatását függeszti fel, vagy visszavonja a működési engedélyét, illetőleg ilyen típusú szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, a gyermekek ellátásának ideiglenes megszervezéséről - a megyei gyámhivatal vezetőjének megkeresése alapján - a megyei gyámhivatallal megegyező illetékességű megyei, fővárosi főjegyző haladéktalanul intézkedik. A gyermek további ellátásáról a Gyvt. értelmében arra köteles helyi önkormányzat hatvan napon belül gondoskodik.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt ellátási kötelezettség teljesítéséhez az arra kötelezett szolgáltató fenntartója a külön jogszabályban meghatározottak szerint normatív állami támogatásra jogosult.

A szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás

13. § (1) Ha a szolgáltatás igénybevétele nem hatósági határozat alapján történik, a gyermek törvényes képviselője és a szolgáltató vezetője - az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül - megállapodást köt, amely tartalmazza különösen
a) az ellátás kezdetének időpontját,
b) az ellátás időtartamát, amely nem lehet hosszabb külön jogszabályban meghatározott mértéknél,
c) az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat,
d) a térítési díj fizetésére kötelezett személy nevét, lakcímét,
e) a térítési díj összegét,
f) az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat.
(2) Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza
a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját, mértékét,
b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgálattal együttműködik.
(3) A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás esetén az utógondozói ellátásra jogosult fiatal felnőtt és a szolgáltató vezetője - az ellátás kezdetétől számított tizenöt napon belül - megállapodást köt, amely tartalmazza különösen
a) az ellátás kezdetének időpontját,
b) az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat,
c) a térítési díj összegét,
d) az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység szakmai ellenőrzése

14. § (1) A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a szolgáltatótevékenység megfelel-e
a) a működési engedélyben foglaltaknak, és
b) a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, így különösen a személyi és tárgyi feltételekre, az ellátottak elhelyezésére, a térítési díj megállapítására vonatkozó szabályoknak, illetve, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a szükséges belső szabályzatokkal, és - nem állami fenntartó esetén - a szakmai tevékenység körében okozott kár megtérítésére vonatkozó felelősségbiztosítással.
(2) Ha a működést engedélyező szerv szakmai ellenőrzése során hiányosságot észlel, legfeljebb hatvan nap időtartamú határidő kitűzésével felszólítja a fenntartót annak megszüntetésére.
(3) Ha a fenntartó a kitűzött határidőn belül nem intézkedik a szolgáltatótevékenység szabályszerű folytatása érdekében, az engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja.
(4) Ha a szolgáltató tevékenységgel kapcsolatosan nem a működést engedélyező szerv, hanem más ellenőrző hatóság észlel hiányosságot, úgy ezt jelzi az engedélyező szervnek, amely a (2)-(3) bekezdésben, illetőleg a 11. §-ban foglaltak szerint jár el.
15. § (1) A megyei gyámhivatal, a Gyvt. 118. §-ának (3) bekezdésében meghatározott intézmények, illetve személyek bevonásával, legalább négyévente ellenőrzi a szolgáltatók szakmai munkáját. A kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény módszertani és szolgáltató tevékenységének ellenőrzését a megyei gyámhivatal a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet bevonásával ellenőrzi.
(2) Ha a megyei gyámhivatal jogszabálysértést észlel,
a) a 14. §-ban foglaltak szerint intézkedik a jogszerű működés helyreállítása érdekében, illetőleg
b) amennyiben a működési engedélyt nem az ellenőrzést végző megyei gyámhivatal adta ki, jelzéssel él a fenntartó felé, és ezzel egyidejűleg a 14. § szerinti intézkedések megtétele céljából értesíti a működést engedélyező szervet.

Gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezése

16. § (1) Amennyiben a fenntartó természetes személy, működési engedély a szolgáltatótevékenység folytatására akkor adható, ha a fenntartó rendelkezik gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedéllyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vállalkozói engedély kiadására a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 18-20. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) a jegyző a vállalkozói engedélyt a szolgáltatótevékenység 2. §-ban meghatározott egyes típusaira és formáira adja ki,
b) a vállalkozói engedély kiadásához - a (2) bekezdés c) pontja kivételével - szociális vagy gyermekvédelmi, illetőleg közoktatási területen szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlat igazolása szükséges,
c) családi napközi fenntartására jogosító vállalkozói engedély kiadásához nem szükséges előzetes szakmai gyakorlatot igazolni.

A nem állami fenntartásban végzett szolgáltatótevékenység normatív állami hozzájárulása

17. § (1) A nem állami fenntartásban végzett szolgáltatótevékenység normatív állami hozzájárulásának igénylésére, folyósítására, elszámolására, valamint a kamatok megállapítására az R. 21-22/A. §-ában foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy
a) a normatív állami hozzájárulásra tett igénybejelentés az 1. számú melléklet alapján történik;
b) a működést engedélyező szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység folytatásáról szóló igazolást a 2. számú melléklet alapján állítja ki;
c) a területi államháztartási hivatal a 3. számú melléklet szerint összesített igényeket küldi meg az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumnak.
(2) A nem állami fenntartásban végzett szolgáltató tevékenységet engedélyező szerv
a) a működési engedély kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, a szolgáltatótevékenység folytatásának felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről az arról hozott határozatának egyidejű megküldésével,
b) az a) pont szerinti határozatok jogerőre emelkedéséről, továbbá
c) a szakmai ellenőrzés megállapításairól, az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv soron kívül történő megküldésével
értesíti a normatív állami hozzájárulást folyósító területi államháztartási hivatalt.

Záró rendelkezések

18. § (1) E rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet,
b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 23. §-a (14) bekezdésének b) pontja,
c) az egyes gyermekvédelmi és szociális jogszabályok módosításáról szóló 42/2000. (III. 24.) Korm. rendelet 1. §-a és 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja,
d) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 140/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 6. §-ának (3) bekezdése,
e) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet módosításáról rendelkező 81/2001. (V. 16.) Korm. rendelet 14. §-ának (4) bekezdése és 4-6. számú mellékletei.
19. § (1) A szolgáltatótevékenység engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket csak az e rendelet hatálybalépését követően beadott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
(2) A fenntartó köteles a 2003. január 1-jétől engedélyköteles szolgáltatótevékenység működési engedélye iránti kérelmet 2003. március 31-éig benyújtani.
(3) Azokat a gyermekotthonokat és nevelőszülői hálózatokat, amelyek 2003. június 30-án ellátnak speciális szükségletű gyermekeket, illetőleg speciális ellátás biztosítására működési engedéllyel rendelkeznek, a működést engedélyező szerv 2003. november 30-áig felülvizsgálja.
(4) A működést engedélyező szerv a (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során
a) a speciális ellátást igénylő gyermeket ideiglenes működési engedéllyel ellátó gyermekotthon, illetőleg nevelőszülői hálózat ideiglenes működési engedélyét a (8) bekezdés szerint meghosszabbíthatja, feltéve, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) székhelye, telephelye szerint illetékes főjegyző nyilatkozata szerint a meghosszabbítás ellátási érdekből indokolt,
b) a 0-3 éves korú, fogyatékos, vagy tartósan beteg gyermekeket ellátó gyermekotthonnak a speciális ellátásra vonatkozó működési engedélyét 2004. január 31-éig hatályában fenntartja,
c) az a)-b) pontban nem említett esetben új működési engedélyt ad ki.
(5) A szolgáltató tevékenységre 2002. december 31-én - a gyermekjóléti és gyermekvédelmi személyes gondoskodást nyújtó intézmények működésének engedélyezéséről szóló 281/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. §-a szerint kiadott - ideiglenes működési engedéllyel rendelkező szolgáltató (intézmény, hálózat) fenntartója 2003. március 31-éig köteles benyújtani a működést engedélyező szervhez
a) a működési engedély iránti kérelmet, ha a szolgáltatótevékenység folytatásának feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, vagy
b) a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével az ideiglenes működési engedély meghosszabbítása iránti kérelmet, ha a fenntartó továbbra sem tudja biztosítani a szolgáltató tevékenységhez a jogszabályok által meghatározott feltételeket.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez a fenntartónak nem kell csatolnia a 4. §-ban meghatározott mellékleteket.
(7) Az (5) bekezdés szerinti eljárás befejezéséig az ideiglenes működési engedély érvényességi ideje meghosszabbodik.
(8) A működést engedélyező szerv az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben, az ideiglenes működési engedélyt legfeljebb 2004. december 31-éig meghosszabbíthatja, feltéve, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) székhelye, telephelye szerint illetékes jegyző, illetőleg főjegyző nyilatkozata szerint a meghosszabbítás ellátási érdekből indokolt.