261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet

a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) a nevelőszülői hálózatot működtető területi gyermekvédelmi szakszolgálatra, gyermekotthonra, nem állami szervre, valamint a helyettes szülői hálózatot vagy az önálló helyettes szülői ellátást működtető gyermekjóléti szolgálatra, települési önkormányzatra, továbbá a helyettes szülői hálózatot működtető nem állami szervre (a továbbiakban együtt: működtető),
b) az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre, hivatásos nevelőszülőre és speciális hivatásos nevelőszülőre, valamint az átmeneti gondozás keretében ideiglenes jelleggel ellátást biztosító helyettes szülőre.

A nevelőszülőre, a hivatásos nevelőszülőre, valamint a speciális hivatásos nevelőszülőre vonatkozó közös szabályok

2. § E rendelet 2-14. §-ának alkalmazása során nevelőszülő alatt a hivatásos nevelőszülőt és a speciális hivatásos nevelőszülőt is érteni kell.
3. § Határozott idejű nevelőszülői jogviszony esetén a jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni.
4. § A Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjaiban meghatározott, a nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre, valamint a felkészítő tanfolyamra vonatkozó rendelkezésektől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermek hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.
5. § (1) A működtető a nevelőszülő szakmai alkalmasságát háromévente felülvizsgálja.
(2) A gyámi tanácsadó és a nevelőszülői tanácsadó a működtetőnél rendkívüli felülvizsgálatot kezdeményezhet, különösen, ha ezt a nevelőszülő egészségi állapota vagy körülményeinek változása szükségessé teszi.
6. § (1) A működtető a külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja a nevelőszülő felkészítését, képzését, valamint folyamatosan segíti a nevelőszülőt szakmai tevékenységének ellátásában, különös tekintettel a helyettesítésre és a nevelőszülői tanácsadásra. A működtető továbbá szervezi a nevelőszülő továbbképzését, ellátja szakmai ellenőrzését.
(2) A nevelőszülő a továbbképzésen köteles részt venni. A továbbképzéssel összefüggésben felmerülő költségek a működtetőt terhelik.
7. § (1) A működtető tájékoztatja a nevelőszülőt a nevelőszülőnél elhelyezett gyermekkel kapcsolatban rendelkezésére álló adatokról, így különösen a gyermek egészségi állapotára, korábbi betegségeire, az egyéb orvosi beavatkozásokra vonatkozó adatokról.
(2) A nevelőszülő haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt
a) a gyermek és a fiatal felnőtt iskolai tanulmányainak megkezdéséről, befejezéséről, illetve megszakításáról;
b) arról, ha a gyermek és a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesít, továbbá a fiatal felnőtt hozzájárulása esetén a fiatal felnőtt keresetéről;
c) a gyermekkel és a fiatal felnőttel kapcsolatos rendkívüli eseményről, így különösen az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról, iskolai, munkahelyi fegyelmi ügyéről, a nevelőszülőtől történő 24 órát meghaladó engedély nélküli eltávozásáról, szabálysértési, büntetőjogi felelősségre vonás alapját képező cselekményéről;
d) a saját életkörülményeiben bekövetkezett lényeges változásról, valamint olyan tényről, mely lényeges változást eredményezhet az általa nevelt gyermek életében, így különösen a nevelőszülő családi állapotának megváltozásáról, a családstruktúrában történt változásról, munkanélkülivé válásáról, anyagi helyzetében bekövetkezett rendkívül kedvezőtlen változásról, lakóhely megváltoztatásának szándékáról, 30 napnál hosszabb időre történő külföldre utazás szándékáról, egészségi állapotában beálló olyan romlásról, melynek következtében a későbbiekben feltételezhetően hosszabb ideig nem lesz képes ellátni a gyermeket.
8. § (1) Amennyiben a gyermeket soron kívül el kell helyezni a nevelőszülőtől, a működtető tájékoztatja a nevelőszülőt, hogy erre a Gyvt. 66/E. §-ának (7) bekezdésében felsorolt mely ok alapján kerül sor.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott soron kívüli elhelyezés esetén a gyámhatóság új gondozási helyet kijelölő határozatának meghozataláig a nevelőszülő a gyermekkel nem érintkezhet.
9. § (1) A nevelőszülői jogviszony fennállását nem érinti, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt átmenetileg a nevelőszülő háztartásán kívül tartózkodik, így különösen ha a gyermek kollégiumi, diákotthoni elhelyezésben részesül, katonai szolgálatot teljesít, vagy üdülés, illetve gyógyintézeti kezelés céljából tartózkodik a háztartáson kívül.
(2) A napközbeni ellátás keretében történő étkezésért, valamint a kollégiumban, illetve diákotthonban biztosított ellátásért a személyi térítési díjat a nevelőszülő fizeti meg.
10. § A működtető a nevelőszülővel, hivatásos nevelőszülővel kötött megállapodást, illetve a foglalkoztatási jogviszonyt felmondhatja, ha
a) a nevelőszülő előzetes bejelentés vagy a gyámhatóság engedélye nélkül 30 napnál hosszabb időre külföldre távozott;
b) a nevelőszülő a működtető engedélye nélkül más működtetővel is megállapodást kötött;
c) a nevelőszülő a működtető felé történő tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget;
d) körülményei, illetőleg magatartása a szakmai szabályok szerinti feladatellátást tartósan akadályozza vagy ellehetetleníti.
11. § (1) A nevelőszülőnek akkor is jár a nevelési díj és az ellátmány, ha a gyermek, illetve a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesít és önálló keresettel rendelkezik.
(2) A működtető a tárgyhónapra esedékes nevelési díjat és ellátmányt a tárgyhónap 15. napjáig folyósítja a nevelőszülőnek.
12. § (1) A működtető és a nevelőszülő megállapodhatnak a nevelőszülő nem rendszeres, igazolt költségeinek a megtérítésében, különösen akkor, ha a gyermek egészséges fejlődéséhez nagy összegű gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges, illetve a gyermek személyiségfejlődését jelentősen elősegítő kezelésen, foglalkozáson való részvétel és az ehhez szükséges eszközök beszerzése válik indokolttá.
(2) A működtető megtéríti a gyámi feladatot ellátó nevelőszülőnek a gyermek vagyonának kezelésével kapcsolatban felmerült, a gondozás-nevelés körén kívül eső indokolt költségeit.
(3) A Gyvt. 56. §-ának (2) bekezdésében foglalt magasabb összegű nevelési díjat a működtető a változást követő hónap első napjától folyósítja.
13. § (1) A működtető folyamatosan figyelemmel kíséri a nevelési díj és az ellátmány felhasználását, szükség esetén segítséget nyújt a gazdálkodáshoz.
(2) Ha feltehető, hogy a nevelőszülő a nevelési díjat és az ellátmányt nem a gyermek, fiatal felnőtt ellátására használja fel, a működtető - amennyiben súlyosabb intézkedés megtétele nem indokolt - az erről való tudomásszerzést követő hónap első napjától tételes elszámolást ír elő. Amennyiben a nevelőszülő a tételes elszámolásnak nem tesz eleget, a működtető az illetékes gyámhivatalnál intézkedést kezdeményez.
14. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a nevelőszülői díjat a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.
(2) Ha a gyermek a Gyvt. 66/E. § (6)-(8) bekezdéseiben felsorolt intézkedések miatt került ki a nevelőszülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a nevelőszülőt díjazás nem illeti meg.

A hivatásos és a speciális hivatásos nevelőszülőre vonatkozó külön szabályok

15. § (1) E rendelet 15-17. §-ának alkalmazása során hivatásos nevelőszülő alatt a speciális hivatásos nevelőszülőt is érteni kell.
(2) A hivatásos nevelőszülőnek járó tizenharmadik havi díjat a tárgyévet követő január hónapban kell kifizetni. A tizenharmadik havi díj - a működtető döntése alapján - a tárgyév december hónapjában is kifizethető.
(3) Ha a hivatásos nevelőszülői jogviszony a (2) bekezdésben meghatározott időpont előtt szűnik meg, a tizenharmadik havi díjat a jogviszony megszűnésekor kell kifizetni. Ebben az esetben a tizenharmadik havi díj mértéke a kifizetés időpontjában esedékes hivatásos nevelőszülői díjnak megfelelő összeg.
16. § (1) A hivatásos nevelőszülő jubileumi jutalomra jogosító idejébe beleszámít
a) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött idő;
b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatónál munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő;
c) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közszolgálati jogviszonyban eltöltött idő,
d) a szolgálati jogviszony időtartama;
e) a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban eltöltött idő.
(2) A jubileumi jutalmat az esedékesség napján, de legkésőbb az azt követő hónap 10. napjáig kell kifizetni.
17. § (1) A hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésekor a működtetőnek a hivatásos nevelőszülő részére igazolást kell kiadnia.
(2) Az igazolás tartalmazza
a) a hivatásos nevelőszülő személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);
b) a hivatásos nevelőszülő társadalombiztosítási azonosító jelének (TAJ) számát;
c) a működtetőnél hivatásos nevelőszülői jogviszonyban töltött idő tartamát;
d) a hivatásos nevelőszülői díjból jogszabály vagy jogerős határozat alapján levonandó tartozás összegét és ennek jogosultját, illetve azt a tényt, hogy a hivatásos nevelőszülő díjazását ilyen tartozás nem terheli;
e) a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnése évében igénybe vett betegszabadság időtartamát;
f) a tizenharmadik havi díjnak a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnése évében történő kifizetését, illetve ennek elmaradását;
g) a jubileumi jutalom kifizetését és ennek időpontját;
h) a hivatásos nevelőszülői jogviszony megszűnésének módját.

A helyettes szülői jogviszony

18. § (1) A gyermek átmeneti gondozását ellátó helyettes szülőt a kiskorú törvényes képviselőjének kérelmére a működtető jelöli ki. A működtető a helyettes szülővel kötött megállapodásról értesíti a gyermekjóléti szolgálatot.
(2) A kijelölés során a működtető figyelembe veszi a törvényes képviselőnek a helyettes szülő személyére vonatkozó kérelmét, a helyettes szülőnél nevelkedő gyermekek számát [Gyvt. 49. § (3) bek.], valamint a helyettesítő védelem során a gyermeket megillető jogokat [Gyvt. 7. § (3) bek.].
(3) A kijelölés során törekedni kell arra, hogy a gyermek átmeneti gondozása - lehetőség szerint - óvoda-, illetve iskolaváltoztatás nélkül történjen.
19. § (1) A helyettes szülő alkalmasságának felülvizsgálatára az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a rendkívüli felülvizsgálatot a gyermekjóléti szolgálat, valamint a helyettes szülői tanácsadó kezdeményezheti a működtetőnél.
(2) A működtető szakmai tanáccsal segíti a helyettes szülő tevékenységét és szervezi továbbképzését.
20. § A gyermeknek az átmeneti gondozás során felmerülő veszélyeztetettsége esetén a működtető - a gyermekjóléti szolgálat szakmai véleménye és a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása alapján - az új helyettes szülő kijelölésével egyidejűleg felmondja a helyettes szülővel kötött megállapodást.
21. § (1) A helyettes szülőt arra az időtartamra illeti meg a nevelési díj és az ellátmány, amely alatt - a működtetővel kötött megállapodás alapján - a gyermek ideiglenes jellegű, teljes körű ellátását saját háztartásában biztosítja.
(2) Ha a gyermek a 20. §-ban meghatározott intézkedés alapján került ki a helyettes szülő háztartásából, a gondozás megszűnésének időpontjától a helyettes szülőt tevékenységéért helyettes szülői díj nem illeti meg.
22. § A helyettes szülő jogviszonyára és díjazására a 7-13. §-ban foglaltakat is megfelelően alkalmazni kell.
23. § Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.