265/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet

a vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet módosításáról

A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) 212. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A Vámtv. végrehajtásáról szóló 45/1996. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. §-ának (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (14)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Vámszámla szerződést csak letelepedett személy köthet olyan kereskedelmi bankkal, amelynek a vám- és pénzügyőrséggel - vámszámlára utaló - szerződéses kapcsolata van. Azoknak a kereskedelmi bankoknak a listáját, amelyekkel a vám- és pénzügyőrségnek szerződéses kapcsolata van, a vámszervezet központi szerve tájékoztató formájában teszi közzé. A bank köteles folyamatos lekérdezési és rendelkezési jogosultságot biztosítani a vámhatóságnak. A vámhatóság rendelkezési jogosultságát elektronikus úton is gyakorolhatja.
(14) Letelepedett személy csak egy vámszámlával rendelkezhet. A vámszámla kezelésével kapcsolatban a vám- és pénzügyőrséget banki költségek nem terhelhetik.
(15) A vámszámla megszüntetéséhez a vám- és pénzügyőrség hozzájárulása szükséges.”
2. § (1) A Vhr. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Készpénzben nyújtott vámbiztosítéknak minősül a tv. 7. §-ának (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában
a) a Magyar Államkincstárnál vezetett számlára történő készpénzbefizetés elfogadására a Magyar Államkincstárral megállapodást kötött hitelintézetnél történő készpénzbefizetés, továbbá
b) a vámbiztosíték céljára hitelintézet által kibocsátott csekk is, ha az a hitelintézet által garantált, vagy elfogadásáról a vámhatóság illetékes szerve megállapodást kötött.”
(2) A Vhr. 11. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege, továbbá az a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés kiegészül a következő g) ponttal:
„(2) A tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) és f) pontja, valamint az e § (1) bekezdése szerint nyújtott vámbiztosíték megfizetését a következők szerint lehet igazolni, illetve ellenőrizni:
a) készpénz esetén a vámbiztosítékot átvevő vámhatóság által kiállított nyugta eredeti példányával;”
„c) az e § (1) bekezdésének a) pontja esetén a hitelintézet által kiadott, a vámhatósággal egyeztetett adattartalmú igazolás eredeti példányával, amely hivatkozik a Magyar Államkincstárral kötött megállapodásra;”
„g) a vámszámlán a biztosíték meglétét a vámhatóság hivatalból ellenőrzi.”
(3) A Vhr. 11. §-a (8) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(8) Vámbiztosítékként azt az eredeti bankgaranciát kell elfogadni, amely tartalmazza:]
„e) a bankgarancia kezdő és végső időpontját, a garancia lejártát, mely a végső időpontot követő harminc nap, vámszabad terület, vámraktár esetében hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vámteher különbözet biztosítása esetén tizenkét hónap. A garanciát vállaló hitelintézet a lejáraton belül benyújtott és a bankgarancia kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségéről szóló igénybejelentéseket fogadja el;”
(4) A Vhr. 11. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Vámbiztosítékként a vámszámlán rendelkezésre álló és az előírt befizetéseken túli szabadon felhasználható pénzeszközök (a továbbiakban: szabad keret) használhatók fel. A vámbiztosítékot a vámhatóság az előírt befizetésekkel azonos módon kezeli. A vámszámlán vámbiztosítékként elkülönített pénzeszközökről a vámhatóság forgalmi értesítőt ad ki a vámbiztosítékot nyújtó számára.
(14) A tv. 7. §-a (2) bekezdésének f) pontja alkalmazásában a tevékenységi biztosítékként elfogadott és a vámszámlán e célra elkülönített összegre értelemszerűen nem kell alkalmazni a bankgaranciára vonatkozó lejárati és megújítási szabályokat.”
3. § A Vhr. 11/A. §-a (2) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) Vámbiztosítékként azt az eredeti biztosítási szerződést kell elfogadni, amely tartalmazza:]
„e) a biztosítási szerződés kezdő és végső időpontját, a biztosítási szerződés lejáratát, mely a végső időpontot követő harminc, vámszabad terület, vámraktár esetében hatvan nap, kedvezményes elbánás igénye esetén fizetett vámteher különbözet biztosítása esetén tíz hónap, a vámérték vizsgálatánál a vámteher különbözet biztosítása esetén tizenkét hónap. A biztosítóintézet a lejáraton belül benyújtott és a biztosítási szerződés kezdő és végső időpontja között keletkezett fizetési kötelezettségéről szóló igénybejelentéseket fogadja el;”
4. § (1) A Vhr. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kezes az e rendelet 225/A. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott vámigazgatási eljárást követően válik vámfizetésre kötelezetté. Az egyetemlegesség érvényesítésénél az e rendelet 207. §-a (8) bekezdésében foglaltakat is figyelembe kell venni.”
(2) A Vhr. 12. §-a (10) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(10) Az árutovábbítás a konkrétszállítmányra vonatkozó kezességi nyilatkozat benyújtása nélkül kérhető a kezességvállaló igazolása alapján. Az árunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni:]
„b) a továbbított áru/vámáru utáni vámterhek megállapításához - figyelemmel az e rendelet 75. §-a (7) bekezdésének a) pontjában foglaltakra - a számlát, ami ebben az esetben lehet vámcélokra kiállított számla is.”
5. § (1) A Vhr. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bankgaranciát vagy biztosítási szerződést ahhoz a vámszervhez kell benyújtani, amely az engedély kiadására jogosult.”
(2) A Vhr. 17. §-a (4) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A kezességvállalási engedélyt kiadó vámhivatal, illetőleg területi szerv az engedélyes részére keret-nyilvántartási könyvet hitelesít. Az engedélyes a keret-nyilvántartási könyvet eseményszerűen köteles vezetni. A keret-nyilvántartási könyvnek a következő adatokat kell tartalmaznia:]
„c) a kezességi nyilatkozat számát, elfogadásának/felszabadításának időpontját, annak a vámkezelésnek a tételszámát és időpontját, amelyhez a kezességet elfogadták, vagy azt a vámigazgatási eljárást, amelynek következtében a vámbiztosíték nyújtásának indokoltsága megszűnik, továbbá a biztosított összeget, a maradvány garanciakeret összegét és a kezességvállalás elfogadásának vámhivatali igazolását.”
(3) A Vhr. 17. §-ának (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a kezes kizárólag a tv. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogcímre ad kezességet, erről a kezességvállalási tevékenységi engedély kérelmezése során írásban nyilatkozni köteles, és ebben az esetben a kezességvállalás a bankgarancia vagy biztosítási szerződés összegén belül fogadható el. Ha a kérelemhez az ügyfél a fenti nyilatkozatot nem csatolja, a kezességvállalási engedélye a tv. 8. §-a (6) bekezdésének e) pontjában meghatározott tevékenységre csak a bankgarancia 20 millió forint feletti összegén belül fogadható el.
(7) A tv. 8. §-ának (6) bekezdését értelemszerűen kell alkalmazni a kezesség biztosítékaként benyújtott biztosítási szerződésre is.”
6. § A Vhr. 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:
„(7) A tv. 9. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglaltakat - amennyiben a képviselő halasztott vámfizetési engedéllyel rendelkezik - közvetett képviselet esetén is alkalmazni kell.”
7. § (1) A Vhr. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja és az e rendelet 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint nyújtott vámbiztosíték felszabadítása a vámteher elszámolása után fennmaradó összegnek a vámbiztosítékot nyújtó részére történő visszafizetésével, visszautalásával vagy kérelemre vámbiztosíték számlán való tartásával történik.”
(2) A Vhr. 19. §-a (3) bekezdésének a) 1. és a) 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) az adott vámigazgatási eljáráshoz nyújtott egyedi vámbiztosítékot a vámhatóság felszabadítja vagy felszabadítottnak kell tekinteni, ha a vámeljárás lezárult, így különösen:
a) az árut/vámárut]
„1. kiléptették, illetve az áru/vámáru a vámterületet az e rendelet 47. §-a (3) bekezdése szerint igazoltan elhagyta,
2. a belföldi forgalom számára vámkezelték és az esedékessé vált vámterhet megfizették. Felszabadítottnak kell tekinteni a vámbiztosítékot abban az esetben is, ha a vámhatóság a tv. 135. §-ának (9) bekezdésében, illetve az e rendelet 214/A. §-ának (9) bekezdésében foglalt kötelezettségét elmulasztotta.”
(3) A Vhr. 19. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) az adott vámigazgatási eljáráshoz nyújtott egyedi vámbiztosítékot a vámhatóság felszabadítja vagy felszabadítottnak kell tekinteni, ha a vámeljárás lezárult, így különösen:
b) az árut/vámárut]
„f) a tv. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontja és az e rendelet 11. §-ának (1) bekezdése szerint nyújtott vámbiztosíték felhasználására nem került sor,”
(4) A Vhr. 19. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A csekkel, a belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt bankgaranciával, a banki fedezetigazolással, biztosítási szerződéssel, továbbá a kezességgel nyújtott vámbiztosítékot az okmányra vezetett vámhivatali záradékkal kell felszabadítani. A (3) bekezdés a) 2. pontjában foglalt esetben a kezességi okmány záradékolására akkor kerülhet sor, ha a tv. 135. §-ának (9) bekezdése alapján a számlavezető vámszerv a negyedévi zárlatot elvégezte és annak alapján megállapítható, hogy a vámterhet a vámfizetésre kötelezett ténylegesen megfizette.”
(5) A Vhr. 19. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Amennyiben a vámszámlán nyújtott vámbiztosíték indokoltsága megszűnik, az illetékes vámhatóság haladéktalanul intézkedik annak felszabadítása iránt, amelyről a vámbiztosítékot nyújtó számára forgalmi értesítőt ad ki.”
8. § A Vhr. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai között létrejött Európai Megállapodás, beleértve a megállapodás Kiegészítő Jegyzőkönyveit is, a Magyar Köztársaság és az Európai Közösség között bizonyos borokra és szeszes italokra vonatkozó kölcsönös kereskedelmi kedvezményekről szóló levélváltás formájában megkötött Megállapodás kihirdetéséről szóló 97/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európai Közösség Bizottsága között a borbehozatali tanúsítványokról szóló 132/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelettel kihirdetett, a Kereskedelmi Vámtarifa 22.04 vámtarifaszáma alá tartozó bizonyos borokra vonatkozó kedvezményekről szóló kétoldalú megállapodás hatálya alá tartozó áruk/vámáruk származását vámkedvezmény igénybevétele esetén az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve rendelkezéseinek megfelelően kell meghatározni és igazolni.
(2) A Magyar Köztársaság egyéb szabadkereskedelmi megállapodásaiban foglalt vámkedvezmények igénye esetén az áruk/vámáruk származását a vonatkozó szabadkereskedelmi megállapodás származási szabályokat tartalmazó jegyzőkönyvének megfelelően kell meghatározni és igazolni.
(3) Amennyiben a nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség alapján a pán-európai kumulációs rendszerben résztvevő országokba kivitelre kerülő, az importőr országában vámkedvezményt élvező áruk származását az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve, illetve az érintett országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásokat a 4. számú Jegyzőkönyvben foglaltakkal megegyező származási szabályokat tartalmazó jegyzőkönyve szerint határozzák meg, a kedvezményes származást igazoló okmány kiállításához a vámhatóság kérésére a kérelmezőnek igazolnia kell, hogy a kivitelre kerülő áruba beépített nem származó anyagokra a behozatalkor a vámot megfizették, vagy a származás igazolására szolgáló okmány kiállítása esetén vállalja a kumulációs vámteher megfizetését és a befizetett vámra vámvisszatérítést nem vettek, illetve nem vesz igénybe.
(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha valamely országgal kötött szabadkereskedelmi megállapodás a hatálya alá tartozó áruk esetében a vámvisszatérítésre vagy a vám megfizetése alóli kivétel tilalmára vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
(5) Az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve, valamint a Magyar Köztársaság által kötött egyéb szabadkereskedelmi megállapodások származási jegyzőkönyveinek végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.”
9. § A Vhr. 40. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
„(3) Ha az importált áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ártól az importált áru vásárlásával kapcsolatos pénzügyi megállapodás szerinti kamatot elkülönítették, azt nem kell beszámítani a vámértékbe - függetlenül attól, hogy a pénzügyi fedezetet az eladó vagy más személy biztosítja - feltéve, hogy a vevő a pénzügyi megállapodást írásban kötötte és kétség esetén bizonyítani tudja, hogy:
a) az árut valóban azon az áron értékesítették részére, amit ténylegesen kifizetett, vagy fizetendő árként bevallott,
b) a kamatláb nem magasabb az ilyen ügyletek vonatkozásában általánosan elfogadott mértéknél abban az országban, ahol és abban az időpontban, amikor a fedezetet biztosították.”
10. § (1) A Vhr. 62. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A beléptetés megtagadása szempontjából a vámkezelésre vonatkozó kérelem különösen akkor nem tekinthető teljesíthetőnek, ha]
„d) a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vagy nem a belépni szándékozó állampolgárságú természetes személyek vagy honosságú járművek részére van megnyitva;”
(2) A Vhr. 62. §-ának (1) bekezdése kiegészül a következő g) ponttal:
[(1) A beléptetés megtagadása szempontjából a vámkezelésre vonatkozó kérelem különösen akkor nem tekinthető teljesíthetőnek, ha]
„g) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló jogszabály előírásai értelmében a beléptetést meg kell tagadni.”
11. § (1) A Vhr. 63. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A kiléptetést meg kell tagadni különösen, ha]
„e) a határátkelőhely a járműforgalom számára nincs, vagy nem a kilépni szándékozó állampolgárságú természetes személyekre, vagy honosságú járművek számára van megnyitva;”
(2) A Vhr. 63. §-ának (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[(1) A kiléptetést meg kell tagadni különösen, ha]
„i) a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló jogszabály előírásai értelmében a kiléptetést meg kell tagadni.”
12. § A Vhr. 66. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szellemi tulajdonjogok védelme érdekében az árunak/vámárunak a vámhatóság által üzemeltetett raktárba történő felvételét a tv. 45. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak alapján kell elrendelni.”
13. § A Vhr. 66/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az olyan árut/vámárut, amely általános emberi értékeket, környezetet, közerkölcsöt, emberi jogokat sért, szellemi tulajdonjogok védelme miatt vagy egyéb okból nem vagy csak az előírt feltételekkel hozható forgalomba, értékesíteni nem szabad, illetőleg az értékesítésnél az e rendelet 64. §-a (8) bekezdésének rendelkezéseit figyelembe kell venni.”
14. § A Vhr. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„73. § Amennyiben a kereskedelmi jellegű áru/vámáru vámkezelését - a beléptetést követő árutovábbítás vagy a nemzetközi vámokmányokkal történő vámkezelések kivételével - a rendelkezésre jogosult közvetlen képviselője kéri, úgy a közvetlen képviselőnek legalább vámkezelői képzettséggel kell rendelkeznie, melyet a vámhivatal felhívására igazolni kell.”
15. § A Vhr. 74. §-a (7) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) A tv. 52. §-a (2) bekezdésében foglaltakon túl árunyilatkozatnak minősül]
„f) a nemzetközi postaforgalomban és a gyorspostaforgalomban alkalmazandó vámszabályokról szóló rendeletekben meghatározott okmányok;”
16. § A Vhr. 75. §-ának (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a normál eljárásban a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez csatolni kell a vámkezelést kérő nyilatkozatát arról, hogy ismeri a termékre vonatkozó hazai termékbiztonsági előírásokat, és a belföldi forgalom számára vámkezelni kért vámáruk rendelkeznek a hazai termékbiztonsági előírásoknak megfelelő okmányokkal, illetve engedélyekkel. A nyilatkozat mintáját a PM rendelet tartalmazza.
(9) A tv. 52. §-ának (3) bekezdése alapján minden, az e § (7) bekezdésében nem említett vámkezeléshez a számla benyújtása kötelező.”
17. § A Vhr. 80. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A fővámhivatal az egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó engedélyt:]
„a) a gazdasági vámeljárások esetén - kivéve a ideiglenes behozatali vámeljárást - az általa normál engedélyezési eljárással kiadott tevékenységi engedéllyel rendelkezőnek, vagy”
18. § A Vhr. 81. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi vámkezelés engedélyese - a D vagy a helyi vámkezelés engedélyt is tartalmazó E típusú vámraktár engedélyese kivételével - köteles a vámeljárás alá vonásról (nyilvántartásba vételről) az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával napi egyszeri alkalommal elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt, amely elektronikus úton - automatikusan és folyamatosan - ad választ a tájékoztató üzenet tudomásul vételéről. A vámhatóság az áru/vámáru hatékony vámfelügyelet alatt tartása érdekében köteles olyan rendszert üzemeltetni, amely biztosítja az elektronikus üzenetek folyamatos feldolgozását.”
19. § A Vhr. 81/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Vámraktározás, aktív feldolgozás, vámfelügyelet melletti feldolgozás, továbbá vámszabad területi be-, illetve kitárolás vámeljárások helyi vámkezelés engedélyese köteles a vámeljárás alá vonásról (nyilvántartásba vételről) az elektronikus vám elé állításra vonatkozó szabályok alkalmazásával dekádonként elektronikus üzenettel tájékoztatni a fővámhivatalt, amely elektronikus úton - automatikusan és folyamatosan - ad választ a tájékoztató üzenet tudomásul vételéről.”
20. § A Vhr. 81/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A kiviteli irányú vámeljárások helyi vámkezelés engedélyesének tevékenysége gyakorlása során az e rendelet 88. §-ának (3) bekezdésében meghatározott zárakat kell alkalmaznia.”
21. § A Vhr. 83. §-ának (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(2) A kért vámkezelés nem hajtható végre, ha]
„d) a vámfizetésre kötelezett vagy képviselője nem nyújtja a tv. 29. §-ának (1) bekezdése szerinti vámbiztosítékot.”
22. § A Vhr. 93. §-ának (3) bekezdése és a (4) bekezdés felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A budapesti 17. számú vámhivatal engedélye alapján a vám elé állítás elektronikus úton is teljesíthető. Ebben az esetben a nyilvántartásba vételi tételszámot és a kirakási vagy kiviteli irányú vámeljárások esetén a berakási engedélyt elektronikus válasz formájában adja meg a vámhivatal.
(4) A budapesti 17. számú vámhivatal elektronikus vám elé állítást annak engedélyez, aki”
23. § (1) A Vhr. 103. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedély iránti kérelmet a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell benyújtani. Az E típusú vámraktár esetén az engedélyt az a vámhivatal adja ki, amelynek illetékességi területén a kérelmező székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása van.”
(2) A Vhr. 103. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A vámraktár létesítése - ha jogszabály másként nem rendelkezik - gazdaságilag különösen akkor indokolt, ha a raktárengedélyt kérő üzleti terve szerinti áruforgalom gazdasági-kereskedelmi célokat szolgál, így különösen]
„b) a letelepedett személy külföldi érdekeltségű vállalkozásával lebonyolított áruforgalma;”
24. § A Vhr. 105. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az az engedélyes, akitől a vámhatóság súlyos kötelezettségszegés miatt vonta vissza az engedélyt, az engedély visszavonásától számított hat hónapon belül vámraktározási tevékenységi engedélyt nem kaphat. Az engedély visszavonása nem érinti a meglévő engedélyek hatályosságát.”
25. § A Vhr. 116. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az átszállított vámáruk a szokásos kezelésen mennek keresztül és a tv. 71. §-a (2) bekezdésének alkalmazására kerül sor, akkor az (1) bekezdésben említett okmánynak tartalmaznia kell az átszállított vámárunak a vámfizetési kötelezettség esetén figyelembe vehető - a szokásos kezelés előtt fennálló - jellegét, vámértékét és mennyiségét.”
26. § A Vhr. 122. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Mennyiségi kulcs szerinti számítási módszert kell alkalmazni, ha]
„a) csak egy vámtarifaszám (10 számjegyig) alá osztályozandó végtermék keletkezik az aktív feldolgozási műveletekből, vagy”
27. § A Vhr. 123. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végtermék előállításához vámáru, áru és/vagy - a jövedéki és az exporttámogatott termék kivételével - helyettesítő áru használható fel. A helyettesítő áru felhasználását - kérelemre - a vámhivatal a tevékenységi engedély kiadása során engedélyezi.”
28. § A Vhr. 124. §-ának (4) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Az aktív feldolgozás engedélyezéséről a vámhivatal a tevékenység végzésének helye szerinti környezetvédelmi hatóságot az aktív feldolgozási tevékenységi engedély vagy annak módosítása egy példányának megküldésével tájékoztatja.”
29. § A Vhr. 128. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tv. 142/A. §-ának (2) bekezdésében foglaltak érvényesítése érdekében, ha az aktív feldolgozást közvámraktárba, kivitel céljából történő beraktározással számolják el, a kompenzációs kamat összegét a vámhivatalnak meg kell állapítania és a vámokmányokon fel kell tüntetnie azzal a záradékkal, hogy a vámáru esetleges belföldi forgalom számára történő vámkezelésekor a kompenzációs kamatfizetési kötelezettséget érvényesíteni kell. Nem kell a kompenzációs kamatfizetési kötelezettséget érvényesíteni, amennyiben a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelése nem az aktív feldolgozást végző részére történik.”
30. § (1) A Vhr. 129. §-ának (7) bekezdése a) pontjának 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) a felfüggesztő eljárásban]
„4. és a kompenzációs kamatot a tv. 142/A. §-ának (2) bekezdése szerint”
(2) A Vhr. 129. §-a (7) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(7) Ha az aktív feldolgozás vámeljárásban vámkezelt vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik:]
„b) a vám-visszatérítési eljárásban a még ki nem szabott vámteher és a tv. 142/A. §-ának (2) bekezdése szerinti kompenzációs kamat kiszabása és beszedése iránt kell intézkedni. A forgalmi adók kiszabására az e bekezdés a) 3. alpontjában foglaltakat kell alkalmazni.”
31. § A Vhr. 137. §-ának (6) bekezdése b) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[b) a vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése esetén:]
„2. intézkednie kell az ideiglenes behozatalkor kiszabott vámteher után a tv. 142/A. §-ának (1) bekezdése szerinti kiegyenlítő kamat kiszabására;”
32. § A Vhr. 138. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A tv. 78/C. §-ának (4) bekezdése végrehajtásában a belföldi forgalom számára való vámkezelés feltételeinek tisztázása tekintetében a vámhivatalnak a következőket kell végrehajtania:]
„a) hivatalból kell megállapítania, hogy a vámáru importként történő behozatala esetén valamilyen korlátozás alá tartozik-e. Ha nem, akkor az általános szabályok szerint gondoskodik a vámteher és a kiegyenlítő kamat beszedéséről, azt követően a vámárut a belföldi forgalom számára vámkezeltnek kell tekinteni;”
33. § (1) A Vhr. 142. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A vámtarifa 8704 21 10 01, 8704 21 31 01, 8704 21 91 01, 8704 21 10 02, 8704 21 31 02, 8704 21 91 02, 8704 21 10 03, 8704 21 39 00, 8704 21 99 00, 8704 31 10 01, 8704 31 91 01, 8704 31 10 99, 8704 31 31 00, 8704 31 39 00, 8704 31 91 99, 8704 31 99 00 vámtarifaszámai alá osztályozott tehergépkocsiknak közúti forgalomban utólagos átalakítást követően, személygépkocsinkénti üzemeltetése esetén - a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjától számított öt éven belül - a vámfizetésre kötelezett importőrnek meg kell fizetnie a személygépkocsi és a tehergépkocsi közötti vámteher különbözetét a vámkezeléskor hatályos jogszabályok figyelembevételével. A vámfizetésre kötelezett importőr mentesül a vámteher-különbözet megfizetése alól, ha a tehergépkocsi értékesítésekor - a vevő rendelkezésére bocsátott okmányon, ideértve a forgalmi engedélyt is - igazoltan felhívta a vevő figyelmét a fenti korlátozásra is. Ilyen esetben a vámteher-különbözetet a gépjárművet átalakító/átalakíttató tulajdonos/üzemben tartó köteles megfizetni.”
(2) A Vhr. 142. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A vámáru kiadása szempontjából megfizetettnek kell tekinteni a vámterhet, ha a vámszámlán a vámteher megfizetésének fedezetéhez szükséges összeg rendelkezésre áll, amit a vámkezeléskor a vámhivatal leköt.”
34. § A Vhr. 152. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Árunyilatkozat benyújtása nélkül vámkezelhető ideiglenes kivitelben a szállítóeszköz a belföldinek minősülő személy magáncélú használatra vonatkozó szóbeli nyilatkozata alapján.”
35. § A Vhr. 154. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az ideiglenes kivitelben vámkezelt és az e § (1) bekezdésében meghatározott határidőig el nem számolt árukat a vámigazgatási bírság kiszabását követően végleges rendeltetéssel kiszállítottnak kell tekinteni.”
36. § A Vhr. 159. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Alakiság nélkül kell ideiglenes kivitelben, illetve újrabehozatalban vámkezelni a rendelkezésre jogosult, illetve közvetlen képviselőjének, nyilatkozata alapján a belföldi szervezet tulajdonában lévő, az e rendelet 134/F. §-ának (2) bekezdésében meghatározott göngyöleget. A nyilatkozat adható a vonatkozó kereskedelmi, illetve fuvarokmányokon, vagy külön okmányon.”
37. § A Vhr. 160. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A passzív feldolgozásban való vámkezelés jogcímei alatt az e rendelet 124. §-ának (6) bekezdésében meghatározottakon felül a következőket kell érteni:
a) megmunkálás: külföldi gazdálkodó a belföldi megrendelő által a részére ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésére bocsátott anyagokból, félkész termékekből díjfizetés ellenében kész- vagy félkész árut állít elő,
b) karbantartás: a működőképes, eredeti rendeltetésére alkalmas áru további zavarmentes használatát biztosító, illetve meghibásodásának valószínűségét csökkentő műveletek összessége.
(2) A feldolgozásra kerülő áru/vámáru azonosságának biztosítására az e rendelet 124. §-ának (5) bekezdésében meghatározott módszerek szolgálnak.”
38. § A Vhr. 161. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A passzív feldolgozást a szervezet székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása, természetes személy esetén a lakóhelye szerint illetékes vámhivatal engedélyezi. A passzív feldolgozás tevékenység engedélyezésére irányuló kérelmet - a tv. 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak kivételével - a PM rendelet mellékletében meghatározott nyomtatványon kell a vámhivatalnál előterjeszteni.”
39. § A Vhr. 163. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az elszámolás történhet]
„d) a vám-visszatérítéses aktív feldolgozásból passzív feldolgozás keretében kiszállított vámáru visszahozatala esetén, az e rendelet 130. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján meghatározott vámteher megfizetésének igazolásával,”
40. § A Vhr. a következő 164/A-164/M. §-okkal egészül ki:
„164/A. § (1) Ha a jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznak:
a) a vámáru belföldi forgalom számára történő vámkezelésére, akkor ezen intézkedések nem alkalmazhatók sem a vámáru vámszabad területre történő betárolásakor sem pedig a tárolás ideje alatt,
b) az áruknak/vámáruknak vámterületre történő beléptetésére, akkor ezen intézkedések arra az esetre vonatkoznak, ha vámárut tárolnak be vámszabad területre,
c) áruk kivitelére, akkor ezen intézkedések arra az esetre vonatkoznak, ha a vámszabad területen tárolt árukat kiviszik a magyar vámterületről. Ezen árukat vámfelügyelet alá kell vonni.
(2) Bárki kérelmezheti a Magyar Köztársaság vámterülete valamely részének vámszabad területté/vámszabad raktárrá nyilvánítását, illetve vámszabad raktár létesítését.
(3) A vámszabad területek/vámszabad raktárak területét, úgy kell kialakítani, hogy az megkönnyítse a vámfelügyeletet a vámszabad területen és megakadályozza az áruknak/vámáruknak a vámszabad területről/vámszabad raktárból történő szabálytalan kitárolását. A vámszabad területet/vámszabad raktárt közvetlenül határoló területnek olyannak kell lennie, hogy lehetővé tegye a megfelelő vámfelügyeletet.
(4) A vámszabad területen/vámszabad raktárban történő építésre/átépítésre vonatkozó engedélyt írásban kell kérelmezni, melyben meg kell határozni azon tevékenységet, amelyre az épületet használni fogják, és meg kell adni minden egyéb olyan adatot, amely lehetővé teszi, hogy a vámhatóság mérlegelje az engedély megadásának indokoltságát.
(5) A vámhatóság köteles szúrópróbaszerűen, illetve minden olyan alkalommal ellenőrizni a vámszabad területre belépő vagy a vámszabad területet/vámszabad raktárt elhagyó személyeket és szállító eszközöket, valamint a vámszabad területen feldolgozás, tárolás alatt álló árukat/vámárukat, amikor a vonatkozó jogszabályok betartását illetően kétség merül fel.
164/B. § A tv. 94/C. §-ának (10) bekezdésében meghatározott tevékenységek megkezdése előtti, a tv. 94/C. §-ának (3) bekezdésében meghatározott bejelentést a készletnyilvántartás jóváhagyására vonatkozó kérelem benyújtásával kell megtenni.
164/C. § (1) Az üzemeltető a vámszabad területen, illetve a vámszabad raktárban folytatandó tevékenység megkezdése előtt köteles a (2) bekezdés szerinti készletnyilvántartás jóváhagyását kezdeményezni írásban annál a vámhatóságnál, amelynek területén a vámszabad terület, illetve vámszabad raktár található.
(2) A kérelemben meg kell határozni, hogy a tv. 94/C. §-ának (10) bekezdésében említett tevékenységek közül melyeket kívánják folytatni. A kérelemnek tartalmaznia kell a vezetett vagy vezetendő készletnyilvántartás részletes leírását, azon áruk jellegét és vámjogi státuszát, amelyekre a tevékenységek vonatkoznak, szükség esetén azon vámeljárást, amelynek keretében a tevékenységeket végzik, és bármely egyéb olyan adatot, amelyet a vámhatóság a vámszabad területekre és vámszabad raktárakra vonatkozó rendelkezések betartásának biztosítása érdekében szükségesnek tart.
(3) A kérelmeket és az azokkal kapcsolatos okmányokat a vámhatóságnak annak a naptári évnek a végétől számított legalább öt évig meg kell őriznie, amely évben az üzemeltető befejezi a vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban végzett tevékenységét.
(4) A készletnyilvántartás jóváhagyásáról a kérelmezőt írásban kell értesíteni, melyet el kell látni aláírással és keltezéssel. A jóváhagyás egy példányát meg kell őrizni a (3) bekezdésében meghatározott ideig és módon.
(5) Az (1) bekezdésben említett jóváhagyást csak olyan személyeknek lehet megadni, akik a vámszabad területre, illetve vámszabad raktárakra vonatkozó rendelkezések alkalmazásához megadnak minden szükséges garanciát.
(6) A készletnyilvántartást vezető üzemeltető köteles a készletnyilvántartásba bevezetni minden olyan adatot, amely a vámjogszabályok betartásának ellenőrzéséhez szükséges.
(7) Ha az üzemeltető felfedi, hogy áruk nem természetes oknál fogva tűntek el, akkor erről köteles értesíteni a vámhatóságot.
(8) A tv. 94/C. §-ának (10) bekezdésében meghatározott nyilvántartásnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) adatokat a jelölésekre, azonosító számokra vonatkozóan, a csomagok számát és fajtáját, az áruk mennyiségét és szokásos kereskedelmi megnevezését és ha lényeges, a szállító tartály azonosító jeleit;
b) azon információkat, amelyek lehetővé teszik, hogy az árukat/vámárukat, és különösen az áruk/vámáruk tartózkodási helyét, figyelemmel kísérjék;
c) az áruk/vámáruk be-, illetve kitárolásakor használt fuvarokmány hivatkozási adatait;
d) a vámjogi státusz megjelölését és - ha lényeges - a tv. 94/B. § (6) bekezdés szerinti igazolás hivatkozási adatait;
e) a kezelés szokásos formáira vonatkozó adatokat;
f) ha az áruknak/vámáruknak a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő beléptetése aktív feldolgozási eljárást, ideiglenes behozatali eljárást, vámraktározási eljárást vagy külső árutovábbítási eljárást zár le, amely önmagában az előbb említett eljárások valamelyikének lezárása lehet, a megelőző vámeljárásra vonatkozó, valamint a vámjogszabályokban meghatározott megjelöléseket,
g) azon vámárukra vonatkozó adatokat, amelyek belföldi forgalom számára történő vámkezelésük alkalmával vagy ideiglenes behozatalukkor nem esnének behozatali vámok, illetve kereskedelempolitikai intézkedések alá, de amelyek felhasználását, illetve rendeltetését ellenőrizni kell,
h) azt az időpontot, amikor az előfinanszírozott árukat a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolták, valamint a beléptetési árunyilatkozat hivatkozási adatait.
(9) Ha a vámeljárás céljából nyilvántartást kell vezetni, az ezen nyilvántartásokban foglalt adatoknak nem kell külön megjelenniük a készletnyilvántartásban.
164/D. § (1) A vámhatóság köteles módosítani, illetve visszavonni azon személynek kiadott jóváhagyást, akinek a tv. 94/C. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban végzett tevékenysége folytatását megtiltják.
(2) A jóváhagyást a vámhatóság visszavonja, ha megállapítja, hogy az áruk/vámáruk jogellenes módon kerülnek ki a vámszabad területről, illetve a vámszabad raktárból.
(3) Amennyiben a jóváhagyást visszavonták, a tevékenység, amelyre a készletnyilvántartás vonatkozik, a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban nem folytatható.
164/E. § (1) Ha az áruk/vámáruk vámszabad területre vagy vámszabad raktárba érkeznek, akkor ezen árukat nem kell vám elé állítani és nem szükséges árunyilatkozatot tenni, a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével és a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Bármely árunak/vámárunak a tevékenység helyére történő érkezését haladéktalanul be kell vezetni e rendelet 164/C. §-a (8) bekezdésében meghatározott készletnyilvántartásba.
(3) Fuvarozási okmány bármely, szállítással kapcsolatos okmány lehet, így különösen a fuvarlevél, a szállítójegyzék, a rakományjegyzék vagy a kitárolási bizonylat, amennyiben az tartalmazza az áruk/vámáruk azonosításához szükséges valamennyi adatot.
(4) A vámeljárás lezárása céljából meghatározott bármely egyszerűsített eljárás fenntartásával, ha egy vámeljárás alá vont árut/vámárut - ha a vámeljárás a vámszabad raktárba vagy vámszabad területre történő betárolással lezárul - vám elé kell állítani és - a megelőző vámeljárásra is vonatkozó - okmányokat be kell nyújtani.
(5) Ha az aktív feldolgozási eljárás vagy az ideiglenes behozatali eljárás a végtermékek vagy behozott termékek külső árutovábbítási eljárás alá vonása révén fejeződik be, majd vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba tárolják be azokat későbbi kivitel szándékával a vámterületről, a vámhatóság köteles szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartani, hogy a vámjogszabályokban meghatározott megjelöléseket bevezették-e a készletnyilvántartásba.
(6) Ha az áruk/vámáruk a vámszabad területen belül az egyik üzemeltetőtől a másikhoz kerülnek át, akkor ezt az átvevő üzemeltető haladéktalanul köteles bevezetni készletnyilvántartásába és ennek megtörténtét a vámhatóságnak ellenőriznie kell.
164/F. § (1) Ha az árukat/vámárukat vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolják, akkor a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a készletnyilvántartásba történt bevezetést követően a vámhatóság igazolja azokat. A hivatkozott igazolás alapján a vám visszatérítéséről, vagy elengedéséről az illetékes vámhivatal határozatot hoz.
(2) Az olyan áruk/vámáruk vámszabad területre vagy vámszabad raktárba történő betárolása, amelyek kiviteli vámkötelesek, vagy azokra egyéb kiviteli rendelkezések vonatkoznak és amelyekre a tv. 94/B. §-ának (5) bekezdése alapján fel kell hívni a vámhatóság figyelmét, nem vonja maga után automatikusan sem egy okmány beléptetéskor történő benyújtását, sem pedig az összes beléptetett áru/vámáru tételes és általános ellenőrzését. A vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolt előfinanszírozott árukat vám elé kell állítani és EV-t kell benyújtani.
(3) A vámhatóságnak a tv. 94/B. §-ának (6) bekezdésével összhangban az áruk/vámáruk vámjogi helyzetének igazoláskor az e rendelet 22. számú mellékletében található mintának és rendelkezéseknek megfelelő nyomtatványt kell használnia.
164/G. § (1) A vámszabad területen és a vámszabad raktárban végezhető szokásos kezelési formákat az e rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.
(2) A vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett árukat/vámárukat, ha azokat szokásos kezelési eljárások alá vonták és vámeljárás céljából bejelentik, az árunyilatkozatot adó kérésére az INF8 adatlap kiadható. Az INF8 adatlapot egy eredeti és egy másolati példányban kell kiadni, amely a figyelembe veendő adótételek meghatározására is szolgálhat. A vámfelügyeletet ellátó hivatal ebből a célból megadja a 11., 12. és 13. rovatokban hivatkozott adatokat, igazolja azokat a 15. rovatban, és visszaküldi az INF8 adatlap eredeti példányát az árunyilatkozatot adónak.
164/H. § (1) A tv. 94/C. §-ának (9) bekezdésében foglaltak fenntartásával, ha vámáru kerül belföldi forgalom számára történő vámkezelésre a vámszabad területen vagy vámszabad raktárban a vámhatóság előzetes engedélye nélkül, a helyi vámkezelés egyszerűsített vámeljárást lehet alkalmazni. Ebben az esetben az e rendelet 164/C. §-ának (4) bekezdésében említett készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell a belföldi forgalom számára történő vámkezelés egyszerűsített eljárásra vonatkozó adatokat és azok ellenőrizhetőségét.
(2) Az (1) bekezdéssel összhangban a belföldi forgalom számára vámkezelt áruk/vámáruk vámjogi helyzetét az e rendelet 22. számú mellékletében foglalt, az üzemeltető által kibocsátott okmánnyal kell igazolni.
164/I. § (1) Az áruknak/vámáruknak a tevékenység helyszínéről történő kitárolására vonatkozó adatokat haladéktalanul be kell vezetni a készletnyilvántartásba.
(2) A kitárolásra nem kerülő, illetve a tv. 94/C. §-ának (11) bekezdése értelmében átrakodott vámáru újrakivitele esetén a vámhivatal előzetes értesítése nem szükséges.
164/J. § (1) A vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolt előfinanszírozott árukat vám elé kell állítani és árunyilatkozatot kell benyújtani.
(2) Az (1) bekezdésben említett árunyilatkozatot a vámjogszabályoknak megfelelően kell benyújtani.
(3) Az e rendelet 164/C. §-ának (8) bekezdésében meghatározott adatokon túl a készletnyilvántartásnak tartalmaznia kell azon időpontot is, amikor az előfinanszírozott árukat a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba betárolták, valamint a belépésre irányuló árunyilatkozat hivatkozási adatait.
(4) Az előfinanszírozott áruk a szokásos kezelési módoknak vethetők alá.
(5) Az előfinanszírozott alaptermékeknek vámszabad területen vagy vámszabad raktárban történő feldolgozását a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell elvégezni.
(6) Az előfinanszírozott árukra vonatkozóan kiviteli árunyilatkozatot kell benyújtani és a külön jogszabályban meghatározott határidőn belül el kell hagyniuk a vámterületet.
(7) A külön jogszabályban foglaltak fenntartásával a vámhatóság a készletnyilvántartás alapján köteles szúrópróbaszerű ellenőrzéseket lefolytatni annak érdekében, hogy (6) bekezdésben említett határidő betartásra kerüljön.
(8) Vámszabad területen vagy vámszabad raktárban élelmiszerraktár a külön jogszabályban foglaltak szerint létesíthető.
164/K. § (1) Az aktív feldolgozási eljárás (felfüggesztő eljárás) vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás keretében vámszabad területen vagy vámszabad raktárban végzett feldolgozási műveletekre nem kerülhet sor mindaddig, amíg a tevékenységi engedélyt az illetékes vámhatóság meg nem adta.
(2) Az engedélyben meg kell határozni, hogy a műveletek végrehajtására mely vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban kerül sor.
(3) A vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban - e szakaszban hivatkozott - egyszerűsített eljárásokra vonatkozó engedélyt az illetékes vámhatóság mindaddig nem adja meg, amíg az engedélyes biztosítékot nem nyújt. A vámhatóság megtagadhatja az engedélyt azon személyektől, akik csak esetenként végeznek aktív feldolgozási műveleteket vagy vámfelügyelet melletti feldolgozást.
(4) Az engedély jogosultja köteles az alábbi adattartalmú aktív feldolgozási nyilvántartást vezetni és a vámhatóság rendelkezésére bocsátani:
a) a tevékenységi engedély jogosultjának cégnevét és székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása címét,
b) a feldolgozást végző gazdálkodó személy nevét vagy cégnevét és címét (alvállalkozó),
c) a feldolgozási eljárás jellege,
d) a végtermék kereskedelmi és/vagy műszaki leírása,
e) a becsült elszámolási kulcsot vagy adott esetben az elszámolási kulcs meghatározásához használt módszert,
f) az újrakivitel várható időpontját,
g) azt a helyet, ahol a feldolgozási műveletet végzik,
h) az eljárás alá vont importáruk és a végtermékek mennyiségét,
i) az ellenőrzéshez és a fizetendő vámteher pontos kiszámításához szükséges valamennyi adatot (mennyisége, tarifális megnevezése, érték, származás),
j) a tevékenységi engedély hivatkozási adatait.
(5) Az aktív feldolgozás felfüggesztő eljárás, valamint a vámfelügyelet melletti feldolgozás vámeljárás elszámolása során a (4) bekezdésben meghatározott nyilvántartási bejegyzésekre történő hivatkozás helyettesíti az árunyilatkozatokra, illetve okmányokra történő hivatkozást.
(6) Ha az árukat akkor vonják aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá, amikor azokat a vámszabad területre vagy vámszabad raktárba beszállítják, úgy az egyszerűsített vámeljárás helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.
(7) Az üzemeltető kérheti a normál eljárás alkalmazását az áruknak aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá vonása során.
(8) Az egyszerűsített vámeljárás helyi vámkezelési eljárásnak alkalmazása során az aktív feldolgozási nyilvántartás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzései helyettesítik a vámszabad terület, illetve vámszabad raktár készletnyilvántartásának bejegyzéseit.
(9) Az aktív feldolgozási nyilvántartás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseiben hivatkozni kell azon okmányra, amellyel az árukat/vámárukat szállították.
(10) Ha vámszabad területen, illetve vámszabad raktárban lévő árukat/vámárukat vonnak aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá, az egyszerűsített vámeljárás helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.
(11) Az aktív feldolgozás nyilvántartása, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseinek hivatkozási adatait be kell jegyezni a vámszabad terület, illetve vámszabad raktár készletnyilvántartásába.
164/L. § (1) Vámszabad területen vagy vámszabad raktárban elhelyezett végtermékek, feldolgozott termékek, illetve változatlan állapotban lévő áruk/vámáruk tekintetében az aktív feldolgozási eljárás, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lezárására a vámszabad terület, illetve vámszabad raktár készletnyilvántartásába történő bejegyzés révén kerül sor. Ezen bejegyzés hivatkozási adatait be kell jegyezni az aktív feldolgozási, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartásba.
(2) A jogszabályban említett jelöléseket be kell jegyezni a vámszabad terület, illetve vámszabad raktár készletnyilvántartásába.
(3) Ha az aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt végtermékek, illetve változatlan állapotban lévő áruk/vámáruk, vagy a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásban feldolgozott termékek, illetve változatlan állapotban lévő áruk/vámáruk a vámszabad területről, illetve vámszabad raktárból történő kitárolásuk idején kerülnek elszámolásra ezen termékek, illetve áruk/vámáruk újrakivitele révén, úgy az egyszerűsített vámeljárás helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.
(4) Ha az aktív feldolgozási eljárásban vámkezelt végtermékek, illetve változatlan állapotban lévő áruk/vámáruk, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásban feldolgozott termékek és változatlan állapotban lévő áruk/vámáruk a vámszabad területről, illetve vámszabad raktárból történő kitárolásuk idején kerülnek elszámolásra ezen termékek, illetve vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelése révén, úgy az egyszerűsített vámeljárás helyi vámkezelési eljárást kell alkalmazni.
(5) Ha az aktív feldolgozási eljárás, illetve a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lezárására akkor kerül sor, amikor a végtermékeket, feldolgozott termékeket, illetve változatlan állapotban lévő árukat/vámárukat a belföldi forgalom számára történő vámkezeléstől, illetve kiviteltől eltérő más eljárás alá vonás céljából tárolják ki a vámszabad területről, illetve vámszabad raktárból, úgy az e célra megállapított normál vagy egyszerűsített eljárásokat kell alkalmazni.
(6) Az üzemeltető kérheti a normál eljárás alkalmazását az áruknak aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lezárása vagy elszámolása során.
(7) A (3) és (4) bekezdés alkalmazása esetén, a végtermékeknek, feldolgozott termékeknek, illetve változatlan állapotban lévő áruknak a vámszabad területről, illetve vámszabad raktárból történő kitárolását nem kell bejegyezni a vámszabad terület, illetve a vámszabad raktár készletnyilvántartásába.
(8) A (4) és (7) bekezdése alkalmazása során az aktív feldolgozási eljárás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás alá vont termékek, illetve áruk/vámáruk adóztatására vonatkozó rendelkezéseket figyelembe kell venni.
164/M. § (1) A vámszabad területen vagy vámszabad raktárban, vagy az onnan történő kitárolást követően belföldi forgalom számára vámkezelt végtermékek, feldolgozott termékek, illetve változatlan állapotban lévő áruk/vámáruk vámjogi helyzetét az e rendelet 22. számú mellékletében meghatározott, az üzemeltető által kiállított és a vámhatóság által hitelesített okmánnyal kell igazolni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat azon végtermékekre és változatlan állapotban lévő árukra is alkalmazni kell, amelyeket a belföldi forgalom számára történő vámkezelés lezárása nélkül hoztak forgalomba.
(3) Az aktív feldolgozási nyilvántartás, illetve vámfelügyelet melletti feldolgozási nyilvántartás bejegyzéseinek lehetővé kell tenniük, hogy a vámhatóság bármikor megállapíthassa a szóban forgó valamely vámeljárás alá vont vagy vámszabad területre, illetve vámszabad raktárba betárolt termékek, illetve áruk pontos helyzetét.”
41. § A Vhr. 184. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tv. 109. §-ának (8) bekezdése alkalmazásában a diplomáciai és konzuli képviseletek küldeményeivel egy tekintet alá esnek a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseletei által a Külügyminisztériumnak küldött hivatalos jellegű küldeményei a Külügyminisztériumnak olyan igazolása alapján, amely szerint a küldemény kizárólag a szolgálat ellátásához szükséges hivatalos használatra szolgáló tárgyakat és berendezéseket tartalmaz.”
42. § (1) A Vhr. 189. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A külföldi állampolgár a tv. 113. §-ának hatálya alá tartozását
a) a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy a részére kiállított bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel,
b) a menekült személyazonosító igazolvánnyal, a menedékes a menekültügyi hatóság által kiállított, a jogállását és a személyazonosságát igazoló okmánnyal, továbbá a befogadott e jogállását tartózkodási engedéllyel
bizonyíthatja.”
(2) A Vhr. 189. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A tv. 113. §-ának megfelelő jogállás megszerzésének kezdő időpontja:
a) az e rendelet 189. §-ának (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott személyi körnél az életvitelszerű tartózkodás megszűnésének időpontja,
b) a bevándorlási vagy a letelepedési engedéllyel rendelkező külföldinél az első lakóhely bejelentésének időpontja,
c) a külföldön foglalkoztatott köztisztviselők, ügykezelők és fizikai alkalmazottak tekintetében a kirendelő szerv igazolásában megadott időpont,
d) kereső tevékenység vagy tanulmányok folytatása céljából érkező és legalább 12 hónapra második lakást berendezők esetén a tartózkodási engedély kiállításának időpontja,
e) a menekült, a menedékes és a befogadott esetén a tartózkodási engedély kiadásának időpontja.”
43. § A Vhr. 206/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tv. 123/B. §-ának alkalmazásában beérkező küldemények vámkezelését a szállítmányozó vagy a fuvarozó naponta összevont árunyilatkozattal is kérheti. E § rendelkezései a gyorsposta szolgáltatóra is irányadóak.”
44. § (1) A Vhr. 207. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi (4)-(7) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre módosul:
„(4) A tv. 125. §-a (2) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a fuvarozó, illetve a szállítmányozó vámáru feletti rendelkezési jogosultsága - fenntartva a tv. 50/A. §-ának (5) bekezdésében foglaltakat - a vámhatóság zálogjogát megelőző zálogjog érvényesítése tekintetében, valamint a tv. 123/B. §-a alkalmazásakor, továbbá akkor állapítható meg, ha az általa szállított vámárut a külföldi megbízása alapján vámkezelten szolgáltatja ki a címzett részére.”
(2) A Vhr. 207. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A tv. 125. §-ának (5) bekezdése alapján az egyetemlegesség egyidejű alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a tv. 148. §-a (1) bekezdése szerint a törvényes zálogjog nem érvényesíthető. Mentesül a vámfizetési kötelezettség alól a kezes, ha a vámbiztosítékot az e rendelet 19. §-a (3) bekezdésének a) 2. pontja alapján a vámhivatal felszabadította, illetve azt felszabadítottnak kell tekinteni.”
45. § A Vhr. 211. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámteher kiszabását tartalmazó határozatot úgy kell a vámfizetésre kötelezett vagy közvetlen képviselője részére kézbesíteni vagy átadni, hogy annak átvétele és az átvétel időpontja hitelt érdemlően igazolt legyen.”
46. § A Vhr. 212. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(5) A (2) bekezdésben meghatározott igazolásnak nem kell az igazolást kiállító eredeti aláírását és a hitelintézet bélyegzőjének lenyomatát tartalmaznia akkor, ha a vámteher megfizetésének - közvetlenül a hitelintézet által történő - igazolására a hitelintézet és a számlavezető vámszerv megállapodást kötött és a vámteher megfizetésének igazolása a megállapodásban foglaltak szerint történt.
(6) Amennyiben a vámteher megfizetését vámszámláról történő kiegyenlítéssel kérik és az teljesíthető, a vámfizetésre kötelezett más fizetési módot utólag nem választhat.”
47. § A Vhr. 213. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tv. 132. §-a (5) bekezdésének d) 2. pontja utolsó mondatának alkalmazása során a közvetett képviselőt új kérelmezőnek kell tekinteni. A tv. 132. §-a (5) bekezdésének e) pontjában említett cégjegyzékbe való bejegyzést igazoló okmány alatt a cégmásolatot vagy a cégkivonatot kell érteni.”
48. § A Vhr. 214. §-a (1) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi bekezdés nélküli szöveg számozása (2) bekezdésre módosul:
„(1) A tv. 133. §-ának (3) bekezdése alkalmazásakor a szervezet gazdasági tevékenysége súlyos veszélyeztetésének megítélésénél e rendelet 218. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szempontokat értelemszerűen figyelembe kell venni.”
49. § A Vhr. 214/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A tv. 135. §-ának (9) bekezdése alapján kimutatott vámtartozás beszedése iránt a vámhatóság haladéktalanul köteles intézkedni.”
50. § (1) A Vhr. 216. §-ának (4) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép:
„(4) A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alkalmazásában a vám alatt a vámpótlékot, a vámmentesség alatt a vámpótlék alóli mentességet is érteni kell.”
(2) A Vhr. 216. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a lecserélés címén behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt vámáru vámtarifaszáma a behozatal és az ellentétel kiszállítása közötti időszakban jogszabály által megszüntetésre kerül, vagy jogszabály helyette másik vámtarifaszám alkalmazását rendeli el, úgy az ellentételként történő kiszállítás időpontjában hatályos Kereskedelmi Vámtarifa előírásainak figyelembevételével a lecserélés címén behozott termék vámtarifaszámát ismételten meg kell határozni. Az azonos nomenklatúra alapján meghatározott vámtarifaszámok egyezősége esetén - amennyiben a tv. 137. §-a (1) bekezdése d) pontjának 1. alpontjában meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek - a vámterhet vissza kell téríteni. A lecserélés címén behozott termék kiszállítás időpontjában hatályos nomenklatúra szerinti vámtarifaszámának meghatározásakor a vámvisszatérítést kérőnek hitelt érdemlően igazolni kell a behozott termék behozatalkori, az áruosztályozást befolyásoló tulajdonságait, összetételét, és - amennyiben van - a kötelező tarifális felvilágosításról szóló határozatot. Amennyiben a behozott áru valódi minőségének, a kiszállítás időpontjában történő áruosztályozás elvégzéséhez szükséges paramétereit a vámvisszatérítést kérő hitelt érdemlően nem támasztja alá, úgy a behozott terméknek a kiszállítás időpontjában alkalmazott nomenklatúra szerinti áruosztályozás elvégzésére nincs lehetőség és a vámvisszatérítés nem hajtható végre. Az új vámtarifaszám megállapítása nem vonja maga után a határozat módosítását.”
51. § (1) A Vhr. 218/A. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő c) és d) ponttal:
[(2) A kumulációs vámteher visszafizetése akkor végezhető el, ha:]
„c) a származást igazoló okmányt a vámhatóság jogerősen visszavonta, és az azon szereplő áruk nem származó anyagot is tartalmaztak, amely után a kumulációs vámterhet megfizették,
d) az áru igazoltan vámterületen marad.”
(2) A Vhr. 218/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kumulációs vámterhet a vámhatóság abban az esetben is köteles visszafizetni, ha az áru igazoltan kiszállításra került és a befizetett összeg terhére származást igazoló okmány kiállítása nem történt.”
52. § A Vhr. a következő 218/B. §-sal egészül ki:
„218/B. § A vámteher, illetve a vámbiztosíték visszakövetelésére vonatkozó jog a befizetést követő öt év elteltével évül el, ha a tartozatlan befizetésről, túlfizetésről, illetve fel nem használt vámbiztosíték összegéről a számlavezető vámszerv a gazdálkodót hiteltérdemlően kiértesítette, de az elévülés időpontjáig arra ügyféli rendelkezés nem történt, és fennálló tartozására sem számolható el.”
53. § A Vhr. 219. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tv. 141. §-ának (4) bekezdése szerinti vámigazgatási bírság kiszabásának van helye, ha az exportőr vagy a beszállítói nyilatkozatot tevő a származást igazoló okmány kiállításakor a kumulációs vámteher fizetési kötelezettség - kivéve, ha az a tv. 135. § (8) bekezdés szerinti kisösszegű tételnek minősül - tekintetében a vámhatóságot megtéveszti azzal, hogy”
54. § A Vhr. 220. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„220. § (1) A vámhivatal a tv. 103. §-ának (3) bekezdése alapján kiszabott és közölt vámteher után fizetendő kamatot is törli vagy visszatéríti, ha a vámterhet az e rendelet 227. §-a (3) bekezdésének g) pontja alapján törölték vagy a tv. 137. §-a alapján visszatérítették.
(2) A külön határozattal kiszabott kamat közlése iránt a kiszabástól számított három munkanapon belül kell intézkedni. A kamat közlésének napja az a nap, amikor a fizetésre kötelezett részére a határozatot kézbesítették. A kamatot kiszabó határozat a jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az esedékessé vált kamatot öt munkanapon belül kell megfizetni. A megfizetést legkésőbb a fizetési határidő lejártát követő első munkanapon kell igazolni.”
55. § A Vhr. a következő 220/A. §-sal egészül ki:
„220/A. § (1) A kiegyenlítő kamatot nem kell megfizetni, ha az e rendelet 134/B., 134/E., 134/I., 134/K., 134/L. §-aiban meghatározott ideiglenes behozatali vámeljárás alá vont vámárut a belföldi forgalom számára vámkezelik.
(2) A tv. 142/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott, a vámkezeléskor kiszabott és közölt vámterhek után fizetendő kamatot - ha annak érvényesítésére a tv. 78/C. §-ának (4) bekezdése alapján kerül sor - a vámhivatal visszatéríti, ha a vámáru után megfizetett vámterhet
a) a tv. 137. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján visszatéríti, vagy
b) az e rendelet 227. §-a (3) bekezdésének f) pontja alapján törli.
(3) A tv. 142/A. §-a (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott feldolgozási melléktermékeket az e rendelet 23. számú melléklete tartalmazza.”
56. § A Vhr. 221. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A külön határozattal kiszabott késedelmi pótlék közlése iránt a kiszabástól számított három munkanapon belül kell intézkedni. A késedelmi pótlék közlésének napja az a nap, amikor a fizetésre kötelezett részére a határozatot kézbesítették. A késedelmi pótlékot kiszabó határozat a jogerőre emelkedését követő napon válik esedékessé. Az esedékessé vált késedelmi pótlékot öt munkanapon belül kell megfizetni. A megfizetést legkésőbb a fizetési határidő lejártát követő első munkanapon kell igazolni.”
57. § (1) A Vhr. 222. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közúti járművek és szállítótartályok vámzár alatt történő nemzetközi árufuvarozásra való alkalmassági vizsgálatáért - a vizsgálat eredményétől függetlenül - járművenként, illetve a szállítótartályok esetében típusbizonyítványonként hétezer forint költségtérítést kell a vámhivatalnál fizetni. A HM, a Magyar Honvédség, a NATO és a NATO békepartner tagországok haderőinek tulajdonában lévő járművekre és szállító tartályokra, valamint a katonai árukat szállító polgári járművekre és szállítótartályokra költségtérítést fizetni nem kell, ha a nemzetközi árufuvarozás a vámeljárás során alkalmazandó NATO okmányok köréről, alkalmazásáról, valamint kibocsátásuk eljárási szabályairól szóló 15/2000. (IV. 14.) PM-HM együttes rendeletben meghatározott okmányok alapján történik.
(3) A tv. 137. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján végzett vámvisszatérítés esetén árunyilatkozatonként négyezerötszáz forint költségtérítést kell fizetni.
(4) A kérelemre végzett vámáru kísérése esetén a tényleges költséget, de legalább óránként és a hivatalos kíséretet végző személyenként egyezerkettőszáz forint költségtérítést kell fizetni.”
(2) A Vhr. 222. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A tv. 144. §-ának (3) bekezdése alapján a következő összegű szemledíjat kell fizetni:
a) nem kereskedelmi áruforgalomban megkezdett naponként egyezerkettőszáz forint,
b) kereskedelmi áruforgalomban:
1. a munkaszüneti napon, heti pihenőnapon (szabadnapon) végzett vámkezelés esetén kettőezernégyszáz forint,
2. az állandó vámfelügyeletet igénylő szolgálat ellátása esetén a megkezdett nyolc és fél órai szolgálat térítéseként személyenként kilencezerhatszáz forint,
3. minden más, a vámhivatal hivatalos idején belül végzett vámkezelés esetében szemlekérelmenként kettőezernégyszáz forint,
4. munkanapon, a vámhivatal hivatalos idején túl végzett vámkezelés esetében a 3. alpontban említett szemledíjat, továbbá megkezdett óránként egyezerkettőszáz forint,
d) jövedéki ügyekben a Jöt. 32. § (19) bekezdése alapján végzett eljárás esetén - az e § (7)-(9) bekezdéseinek értelemszerű alkalmazásával - kérelmenként egyezerkettőszáz forint.”
(3) A Vhr. 222. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért eljárás a kérelmezőnek vagy közvetlen képviselőjének felróhatóan elmarad vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, felemelt szemledíjat kell fizetni. A felemelt szemledíj összege a várakozás minden teljes órája (hatvan perc) után négyezernyolcszáz forint. Meghiúsult eljárás esetében a felmerült kiküldetési költséget és a szemledíjat akkor is meg kell fizetni, ha az egy órát nem haladja meg. Meghiúsult eljárásnak kell tekinteni, ha a kért eljárás az árunyilatkozat, az áru vagy fuvareszköz (szállítóeszköz) hiánya miatt nem végezhető el. Nem minősül meghiúsult eljárásnak, ha a fuvareszköz hiánya az eljárást kérőnek nem róható fel.”
(4) A Vhr. 222. §-ának (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A tv. 144. §-a (5) bekezdésében foglaltak alapján a költségtérítés összege a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete által vagy annak megbízása alapján elvégzett vizsgálat költsége, mely költségeket a Vám- és Pénzügyőrség tájékoztatóban teszi közzé. A költségeket az érintettnek a vámlaboratórium által kiállított számla alapján kell megfizetnie.
(11) A tv. 144. §-ának (6) bekezdésében meghatározottak alapján a költségtérítés mértéke az e rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott értékösszeg
a) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,3%-a,
b) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott áruk esetében - súlyukra és darabszámukra tekintet nélkül - megkezdett naponként 0,6%-a,
c) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,6%-a,
d) az e rendelet 66/A. §-a (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott áruk esetén megkezdett 100 kg-onként és naponként 0,3%-a.”
58. § A Vhr. 225. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A tv. 147. §-ának (2) és (4) bekezdése alapján a határozat nem módosítható, illetve nem vonható vissza, ha
a) a vámhatóság jogerős döntése a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete által kiadott szakvéleményen alapul, vagy
b) a vámfizetésre kötelezett a vámkedvezményt a vámtarifa alkalmazásáról szóló hatályos jogszabályban meghirdetett árumegnevezésnek vagy vámtarifaszámnak megfelelően vette igénybe.”
59. § A Vhr. 227. §-a (3) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A tv. 153. §-ának (1) bekezdésében foglaltakon túl törölni kell a kiszabott vámterhet]
„f) ideiglenes behozatal esetén, ha a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámterhek beszedése előtt igazolja, hogy az el nem számolt vámárura a tv. 78/C. §-ban foglalt elszámolási feltételeknek a visszaviteli határidő lejáratáig eleget tett,”
60. § A Vhr. 241. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Hatósági jogkörrel rendelkező vámszervek: az alsó fokú (helyi szervek) közül a vámhivatalok, a nyomozó hivatalok és a Fővárosi Szabálysértési Hivatal, a Vámáruraktár, a középfokú szervek közül a vámszervezet igazgatási területi szervei, a Központi Repülőtéri Parancsnokság (a továbbiakban: területi vámszervek) a Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága, a Központi Ellenőrzési Parancsnoksága, a Központi Járőrszolgálat Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnoksága, a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete, továbbá a felsőfokú szerv, a vámszervezet központi szerve - a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága -, valamint az országos parancsnok.”
61. § A Vhr. 242. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(az alsó fokú szervek:)
„h) törlik az általuk kiszabott, de a tv. 139. §-a alapján elévült vámtartozást.”
62. § (1) A Vhr. 243/A. §-a (4) bekezdés felvezető szövegének helyébe a következő rendelkezés lép:
„A Vám- és Pénzügyőrség Számlavezető Parancsnokságának feladat-, illetve első fokú hatósági jogkörébe tartozik:”
(2) A Vhr. 243/A. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete feladat-, illetve első fokú hatósági jogkörébe tartozik:
a) a kötelező felvilágosítás kiadása,
b) jogszabályban foglalt előírások alapján vett minták analizálása és szakvéleményezése,
c) ügyféli kérelemre szakvélemény kiadása,
d) a termékazonosításhoz szükséges állásfoglalások kiadása.”
63. § (1) A Vhr. 244. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámszervezet központi szerve:)
„d) másodfokon jár el a hatósági jogkörrel rendelkező középfokú vámszervek közigazgatási határozatai ellen benyújtott jogorvoslatok esetében;”
(2) A Vhr. 244. §-a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az ügyfél kérelmére - amennyiben az nem jár a vámérdekek sérelmével - a vámszervezet központi szerve engedélyezheti a vámeljárás során keletkezett iratok elektronikus archiválását. Az engedély megadásának feltételeit külön jogszabály tartalmazza.”
64. § A Vhr. 258. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vámügynökség alkalmazottai részére az illetékes területi vámszerv „Vámügynöki igazolványt” ad ki, amelynek számát az általa kért vámkezeléseknél, egyéb eljárásoknál fel kell jegyezni. A tv. 207. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásakor a vámügynökség alkalmazottjának vámügynöki igazolványát be kell vonni. Az engedély bevonásától számított két éven belül számára új engedély nem adható ki.”
65. § A Vhr. 2. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
66. § A Vhr. 3. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
67. § A Vhr. kiegészül az e rendelet 3. számú mellékletével közzétett 22. számú melléklettel.
68. § A Vhr. kiegészül az e rendelet 4. számú mellékletével közzétett 23. számú melléklettel.

Átmeneti és záró rendelkezések

69. § (1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésében foglalt kivételekkel - 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az e rendelettel módosított Vhr. 12. §-a (2) bekezdése, a 19. §-a (3) bekezdése a) 2. pontja és (5) bekezdése, a 207. §-a új (8) bekezdése, a 214/A. §-ának (9) bekezdése, a 225. §-ának (5) bekezdése a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) Az e rendelet vámszámlával kapcsolatos és a Vhr. 1. §-a (13)-(15) bekezdésének, a 11. §-a (13)-(14) bekezdésének, a 19. §-a (9) bekezdésének, a 142. §-a (10) bekezdésének, valamint a 212. §-a (6) bekezdésének rendelkezései 2003. július 1-jétől lép hatályba.
(4) A Vhr. - az e rendelet 40. §-ával megállapított - 164/A-164/M. §-aiban foglalt rendelkezések és a 3. számú melléklettel közzétett, a Vhr. 22. számú melléklete a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.
(5) Az e rendelettel módosított, a Vhr. 12. §-a (2) bekezdésének, a 19. §-a (3) bekezdése a) 2. pontjának és (5) bekezdésének, a 142. §-a (7) bekezdésének, a 189. §-a (3) és (9) bekezdésének, a 207. §-a új (8) bekezdésének, a 214/A. §-a (9) bekezdésének, a 216. §-a (4) és (7) bekezdésének, a 218/A. §-a (2)-(3) bekezdésének, valamint a 225. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az e rendelettel módosított Vhr. 93. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában a budapesti 17. számú Vámhivatalt a vámszervezet központi szerve jogutódjának kell tekinteni.
(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 1. §-a (6) bekezdésének utolsó mondata, a (9) bekezdése, a 12. § (8) bekezdése a) pontjának 4. alpontjában a „gazdálkodó/vállalkozó” kifejezés, a 13. §-ának (3) bekezdése, a 41. §-ának felvezető mondatában a „c) pontja” szövegrész, a 44/A. §-ának (1) bekezdése, a 80. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a 82. §-ának (6) bekezdése, a 93. §-a (10) bekezdésének b) pontja, a 148. §-ának (2) bekezdése, a 164. §-ának (3) bekezdése, a 232. §-ának (2) bekezdésében a „vagy személyek” kifejezés, a 234. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a „személy,” kifejezés, a 258. §-ának (1) bekezdése, a Vhr. 2. számú mellékletének 6. pontjában közzétett, a „Vámmentesség, vámkedvezmény igénybevételére feljogosító bizonyítvány mintapéldánya” első oldalának hátoldalán lévő NOTES (1988) III. fejezete (b) pontjának (4) alpontja, a Vhr. 3. számú melléklete A) Részének 2.2.1.2 pontja, a 2.2.2.2 pont első és második francia bekezdése és a „B) Része” hatályát veszti.
(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Vhr. 16. §-ának (2) bekezdésében található „befizetését” kifejezés „fizetését” kifejezésre, a 148. §-a (1) bekezdésének utolsó mondatában szereplő hivatkozás „95. §-ának (3) bekezdés”-re, a 167. §-ának (5) bekezdésében szereplő hivatkozás „142/A. §-ának (3) bekezdés”-re, a 167. §-ának (9) bekezdés második mondatában szereplő „kitárolás” kifejezés „kiszállítás”-ra, a 213. §-ának (7) bekezdésében a „a vámfizetésre kötelezett helyett és nevében fizetést teljesítő megbízottjának, meghatalmazottjának” szövegrész helyett „közvetlen képviselője” szövegrészre, a 215. §-a (3) bekezdésének harmadik mondatában a „székhelye” kifejezés a „székhelye, központja vagy állandó üzleti vállalkozása” szövegrészre, a 218. §-ának (3) bekezdésében szereplő hivatkozás „138. §-ának (5) bekezdés”-re módosul.
(9) Az EV-n alkalmazandó TARIC (az Európai Unió Használati Vámtarifája) nemzeti kiegészítő kódok meghatározásának eljárási rendjét a pénzügyminiszter külön rendeletben állapítja meg, figyelembe véve, hogy a TARIC nemzeti kiegészítő kódok meghatározásánál elsőbbséget élvez a nemzeti hatáskörben megállapítható adók, díjak és illetékek alkalmazását, beszedését elősegítő kiegészítő kódok kialakítása.