26/2002. (V. 17.) OM rendelet

a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

Az illetékekről szóló - többször módosított - 1990. évi XCIII. törvény 67. §-ának (2) bekezdésében, a közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének e) pontjában, valamint a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: tankönyvpiac rendjéről szóló törvény) 29. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzésről szóló - többször módosított - 1993. évi LXXVI. törvény 5. §-ának (3)-(4) bekezdésében meghatározott miniszterrel (a továbbiakban: a szakképesítésért felelős miniszterrel), a tankönyvkiadás támogatásának elvei és rendje, valamint az igazgatási szolgáltatási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) fenntartóra tekintet nélkül az általános iskolákra, a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, az alapfokú művészetoktatási intézményekre, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, illetve a nemzetiségi oktatási intézményekre és kiegészítő kisebbségi oktatást végző iskolákra (a továbbiakban együtt: iskola),
b) az iskola tanulóira, pedagógusaira és más alkalmazottaira,
c) a tanulók szülőire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők),
d) a tankönyvkiadókra és tankönyvforgalmazókra és a tankönyvszerzőkre,
e) a fakultatív hit- és vallásoktatás tankönyvei tekintetében az egyházi jogi személyekre.
(2) Tankönyvvé nyilvánítható a nyomtatott könyv, illetve egyéb, például elektronikus adathordozó (CD, CD-ROM, DVD, videokazetta, más elektronikus adathordozó) (a továbbiakban a nyomtatott könyv és az elektronikus adathordozó együtt: könyv).
(3) Könyvet az e rendeletben meghatározott eljárás szerint lehet tankönyvvé nyilvánítani.
2. § (1) A könyv akkor nyilvánítható tankönyvvé, ha a következő feltételek közül valamelyiknek megfelel:
a) tartalmazza valamely tantárgy egy vagy több évfolyamra meghatározott tananyagát, az érintett korosztálynak megfelelő feldolgozásban,
b) rendszerezi valamely tantárgy, szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület ismereteit,
c) olyan szöveggyűjtemény, feladatgyűjtemény, növénygyűjtemény, kottagyűjtemény, képlet- és táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, atlasz, munkafüzet, feladatlap, iskolai szótár, hangfelvétel és audiovizuális mű, amely segítséget nyújt valamely tantárgy, szakképzési szakterület, szakképzési részszakterület egy vagy több évfolyamra meghatározott tananyagának feldolgozásához, az ismeretek elsajátításához és a tanulói képességek fejlesztéséhez.
(2) Egy eljárásban kérhető a könyv nyomtatott és elektronikus formában történő tankönyvvé nyilvánítása, illetve a magyar nyelvű könyv és annak nem magyar nyelvű változatának a tankönyvvé nyilvánítása. Egy eljárásban történő jóváhagyás esetén a nyomtatott formában megjelenő tankönyv alapján megállapítható igazgatási szolgáltatási díjat tíz százalékkal meg kell emelni.
(3) Ha a kizárólagosan nyomtatott formában jóváhagyott tankönyvet utóbb elektronikus hordozón többszörözik, továbbá, ha a már tankönyvvé nyilvánított könyvből a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatáshoz, a két tanítási nyelvű oktatáshoz, az idegen nyelven folyó oktatáshoz nem magyar nyelvű változatot készítenek, és a könyv tartalma, a feldolgozás módja, a grafikai anyaga nem változott meg, akkor a 11. § (6) bekezdésében meghatározott eljárás szerint kell a tankönyvvé nyilvánítást lefolytatni.
(4) Ha a tankönyv felhasználási jogát a felhasználási szerződéssel összhangban átengedik - változatlan tankönyv esetén - az eredeti és az új jogosultnak közösen kell kérnie a tankönyvvé nyilvánítási határozat módosítását. A módosítás a tankönyvvé nyilvánítás érvényességének határidejét nem érinti, ezért az eljárásért a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj öt százalékát kell befizetni.

A tankönyvvé nyilvánítási eljárás, illetve a könyv tankönyvvé nyilvánításának megszűnése

3. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás célja annak biztosítása, hogy az iskolai oktatásban tartalmi, formai és technikai szempontok alapján ellenőrzött, megfelelő minőségű tankönyvek álljanak rendelkezésre.
(2) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet a könyv kiadója nyújtja be az Oktatási Minisztériumhoz. A tankönyvvé nyilvánítással kapcsolatos kérelem az év folyamán bármikor benyújtható.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez csatolni kell
a) annak igazolását, hogy a kiadó tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének,
b) azt a könyvet, amelynek tankönyvvé nyilvánítását kérik, továbbá az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott adatlapot,
c) nyomtatott könyv esetén a könyv tartalomjegyzékének, borítójának és legalább két fejezetének elektronikus adathordozón rögzített változatát,
d) a kiadói szerkesztő jelentését,
e) a kiadói lektor véleményét,
f) ha rendelkeznek vele, a kiadói könyvészeti véleményt,
g) a szerző, több szerző esetén valamennyi szerző és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó rendelkezik a mű felhasználási jogával,
h) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a könyvet tartós tankönyvként kívánja-e jóváhagyatni,
i) a kiadói szerkesztői jelentést a könyv kerettantervi megfeleléséről (e rendelet 2/a. számú melléklete szerint),
j) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.
(4) A tankönyvvé nyilvánítási kérelem mellékleteit öt, a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott mellékletet egy példányban kell benyújtani.
(5) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét az e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.
(6) Tankönyvvé nyilvánításra benyújtható a nyomdakész, szerkesztett kézirat (korrektúralevonat) is. Ha a nyomdakész, szerkesztett kézirat tankönyvvé nyilvánítását kérik, a (3) bekezdésben meghatározottakon kívül a kérelemhez - öt példányban - csatolni kell a végleges könyv könyvészeti (tipográfiai) leírását (formátum, tükörméret, körülvágott méret, betűtípus, betűfokozat, címfokozatok, kiemelési módok, papírfajta stb.), továbbá az ábrák, a fotók jegyzékét, illusztrációk, fényképek és szakrajzok esetén a tervezett ábra-, illetve képmennyiség legalább ötven százalékát. Közölni kell továbbá a könyv tervezett terjedelmét is A/5 ívben.
(7) A tankönyvvé nyilvánítás során elfogadott kézirat alapján elkészült könyvet, legkésőbb a következő év április 30-áig, be kell mutatni könyvészeti vizsgálatra, illetve a hibák javítását ellenőrző referensi vizsgálatra.
(8) Ha a könyvet elektronikus hordozón többszörözve kérik tankönyvvé nyilvánítani, a kérelemhez a (3) bekezdés a)-b), d)-e), g)-i) pontjában felsorolt mellékleteket kell csatolni. Ha az elektronikus hordozón többszörözött tankönyv nyomtatott formában történő tankönyvvé nyilvánítását kérik, a kérelemhez a (3) bekezdés b)-c) és f) pontjában foglaltakat kell csatolni a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.
(9) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben elektronikus többszörözéskor a (3) bekezdés b), e), i) pontjában foglaltakat kell csatolni a (4) bekezdésben meghatározottak szerint.
4. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás előtt a kiadó - előzetes minősítési eljárásban - kérheti annak tájékoztató jellegű megállapítását, hogy a könyv alkalmas-e arra, hogy lefolytassák a tankönyvvé nyilvánítási eljárást. Az előzetes minősítési eljárásban a tantervi szabályozásnak való megfelelőségnek a 2/b. számú melléklet alapján, illetve azoknak a nyilvánvaló hiányosságoknak a megállapítására kerülhet sor, amelyek részletes szakértői vizsgálat nélkül is feltárhatók. A referens csak azokat a szempontokat vizsgálja, amelyeknek a nem teljesítése önmagában is kizárja a tankönyvvé nyilvánítást. Az előzetes minősítési eljárásban a benyújtott könyv minősítése a következő lehet:
a) a könyv részletes minősítésre nem alkalmas,
b) a könyv részletes minősítésre alkalmas.
(2) Az előzetes minősítési eljárásban kialakított minősítés közlésekor a feltárt hiányosságokat is ismertetni kell.
(3) Az előzetes minősítési eljárásban a 3. § (2)-(5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adatlapon fel kell tüntetni az „ELŐZETES MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS” megnevezést, továbbá az igazgatási szolgáltatási díjnak csak a tíz százalékát kell befizetni. Amennyiben a kiadó az előzetes minősítési eljárás után kéri a tankönyvvé nyilvánítási eljárás lefolytatását, új adatlapot kell benyújtani, és be kell fizetni az igazgatási szolgáltatási díj további kilencven százalékát. Ha a kiadó nem kívánja megindítani a tankönyvvé nyilvánítási eljárást, részére - a befizetett igazgatási szolgáltatási díj, a könyv egy példánya és az adatlap kivételével - a benyújtott mellékleteket vissza kell küldeni.
5. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban - a közoktatásról szóló törvény 122. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak mellett - vizsgálni kell a következőket:
a) a könyv alkalmas-e a kerettantervben meghatározottaknak megfelelően az adott tantárgy tananyagtartalmának közvetítésére, az adott iskolatípusban és évfolyamon, továbbá
aa) nemzeti, etnikai, kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelvében és a Nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai oktatás egyes tantárgyainak kerettantervében meghatározottak szerint alkalmas-e a kisebbségi oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére,
ab) két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében meghatározottak szerint alkalmas-e a két tanítási nyelvű iskolai oktatás céljainak megvalósítását szolgáló követelmények közvetítésére,
ac) fogyatékos tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint alkalmas-e a tanulók fogyatékosságához igazodó sajátos felkészítésre, felkészülésre;
b) alapfokú művészetoktatás esetén, hogy a könyv alkalmas-e az Alapfokú művészetoktatás követelményeiben és tantervi programjában meghatározottak szerint a művészeti ismeretek közvetítésére;
c) szakmai tankönyv esetén, hogy a könyv alkalmas-e a szakképzés központi programjában (tantervében) meghatározottak szerint a szakmai vizsgára történő felkészítésre, felkészülésre;
d) ha a könyv olyan tantervhez készült, amely - a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 12. §-ában meghatározottak szerinti - alkalmazási engedéllyel rendelkezik, a könyv alkalmas-e az engedély kiadásához alapul szolgáló tanterv tananyagtartalmának közvetítésére;
e) ha az iskolában a nevelő és oktató munka a közoktatásról szóló törvény 23. §-ában meghatározottak szerint kiadott engedély alapján folyik, a könyv alkalmas-e az átadni kívánt - az engedély kiadásához alapul szolgáló - ismeretek közvetítésére;
f) a csatolt nyilatkozat [3. § (3) bekezdés g) pontja] alapján a kiadó rendelkezik-e a mű tankönyvenkénti felhasználásához szükséges felhasználási joggal.
(2) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell továbbá, hogy
a) található-e a könyvben olyan megállapítás, értékelés, amely nincs összhangban az általános emberi normákkal, értékekkel, a humanizmus általános követelményeivel,
b) tartalmaz-e a könyv a nemzeti, etnikai, vallási vagy más kisebbségre nézve sértő, illetve gyűlölet keltésére alkalmas kijelentést, ábrát, fotót, grafikát stb.,
c) tartalmaz-e a könyv politikai állásfoglalást,
d) tartalmaz-e üzleti reklámot.
(3) Az e §-ban meghatározottakat a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során végig vizsgálni kell. Nem nyilvánítható tankönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, illetve, amelyik - bármilyen módon - megvalósítja a (2) bekezdésben foglaltakat. A (2) bekezdésben meghatározottak megvalósításával összefüggő vita eldöntéséhez be kell szerezni az Országos Közoktatáspolitikai Tanács véleményét.
6. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánításáról, a tankönyvvé nyilvánítás módosításáról, meghosszabbításáról, a tartós tankönyvvé nyilvánításáról, illetve a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről az oktatási miniszter - az e rendelet szerint létrehozott - tantárgyi bizottságok, a nemzetiségi tankönyvi bizottságok, továbbá az e rendeletben meghatározott esetben az Országos Köznevelési Tanács e célra létrehozott bizottságának (a továbbiakban: Tankönyv és Taneszköz Bizottság), illetve az Országos Kisebbségi Bizottság e célra létrehozott bizottságának (a továbbiakban: Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság) javaslata alapján dönt. A tantárgyi és a nemzetiségi tankönyvi bizottságok listáját e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás három tanévre szól. A tankönyvvé nyilvánításról szóló határozatnak tartalmaznia kell, hogy mely tanévtől kezdve érvényes, és hogy a könyv tartós tankönyvnek minősül-e.
(3) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban - az e rendeletben meghatározottak szerint - szakértőt kell igénybe venni.
(4) Az előzetes minősítési eljárásban - az e rendeletben meghatározottak szerint - referenst kell igénybe venni.
7. § (1) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban szakértőként közreműködik
a) a tudományos-szakmai szakértő, aki a tankönyv tárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről,
b) a pedagógiai-didaktikai szakértő, aki a tankönyv taníthatóságáról és tanulhatóságáról, valamint a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangjáról,
c) a nyelvi szakértő, aki a tankönyv nyelvezetéről, érthetőségéről, stílusáról,
d) a könyvészeti szakértő, aki a tankönyv technikai kivitelezéséről, esztétikai és egészségügyi követelményeknek való megfelelőségéről,
e) a multimédia szakértő, aki az elektronikus adathordozóra készült tankönyv használhatóságáról és szükségességéről készít írásos véleményt. A szakértők az írásos véleményüket az e rendelet 5. számú mellékletében található szempontok szerint készítik el. A véleményhez kitöltve csatolni kell az e rendelet 5. számú mellékletében található értékelőlapokat is.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szakértők (a továbbiakban: tankönyvi szakértő) véleménye alapján, a tantárgyi, illetve nemzetiségi referens összegző jelentést készít a tantárgyi bizottságnak. Ezenkívül megvizsgálja a tantervi szabályozásnak való megfelelés szempontjából a 2/b. számú melléklet szerint a tankönyvet. A referens feladata - az e rendeletben meghatározottak szerint - a tankönyv beválásáról szóló referensi vélemény elkészítése is.
(3) Képlet- és táblázatgyűjtemény, képgyűjtemény, növénygyűjtemény, kottagyűjtemény, iskolai szótár, hangfelvétel és audiovizuális mű esetében elegendő, ha a referens készít pedagógiai, szakmai szakértői véleményt a tantárgyi bizottság számára arról, hogy a beadott mű megfelel-e a követelményeknek.
(4) Tankönyvi szakértő és tantárgyi, nemzetiségi referens az lehet, aki az Országos Köznevelési Tanács, illetve az Országos Kisebbségi Bizottság által meghirdetett nyilvános pályázat eredményeként - az oktatási miniszter döntése alapján - öt évre felkerül a tankönyvi szakértői, illetve referensi névjegyzékre. A pályázónak csatolnia kell valamely pedagógiai-szakmai szervezet írásos ajánlását is. A tankönyvi szakértői és a tantárgyi, nemzetiségi referensi névjegyzéket az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell megjelentetni.
(5) Nem működhet közre a tankönyvvé nyilvánítással, illetve a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésével kapcsolatos eljárásban a könyv szerzője, szerkesztője, továbbá az, aki az adott tankönyv kiadásában és forgalmazásában kiadóként, szerzőként, illetve szerkesztőként érdekelt vagy ellenérdekelt, továbbá a szerző közeli hozzátartozója [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § b) pontja]. E rendelkezés alkalmazásában ellenérdekelt az, aki a tankönyvvé nyilvánítási eljárást megindító kérelem benyújtását megelőző öt éven belül azonos vagy hasonló tartalmú könyvnek volt szerzője, szerkesztője, kiadója vagy forgalmazója.
(6) A tankönyvi szakértő mindaddig, amíg a szakértői névjegyzéken szerepel, tankönyvkiadó által adott megbízásból azonos szakterületen nem láthat el tankönyvírói és szerkesztői tevékenységet.
(7) A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő személy minden esetben köteles írásos nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy az adott eljárásban vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.
(8) Abban az esetben, ha a kiadó a saját könyvészeti szakértője írásos nyilatkozatát - amely az e rendelet 5. számú mellékletében lévő könyvészeti szakértői szempontoknak megfelelő tartalmú vizsgálatról szól - becsatolja a tankönyvvé nyilvánítási kérelemhez, akkor a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban könyvészeti szakértőt nem kell igénybe venni, és az igazgatási szolgáltatási díjat tizenöt százalékkal csökkenteni kell.
8. § (1) A tantárgyi bizottság öt főből, egy elnökből és négy tagból áll. Működéséhez szükséges feltételekről az Oktatási Minisztérium gondoskodik. A tantárgyi bizottság elnökét és tagjait az oktatási miniszter bízza meg, illetve menti fel. A megbízás két évre szól. A megbízás meghosszabbítható. A tantárgyi bizottság elnökére javaslatot tehet a közoktatásról szóló törvény 96. §-ának (4) bekezdése, illetve 97. §-ának (2) bekezdése alapján nyilvántartott pedagógus szakmai szervezet.
(2) A tantárgyi bizottság elnöke és tagja az lehet, aki a 7. § (4) bekezdésének megfelelően szerepel a tankönyvi szakértői, illetve a referensi névjegyzékben.
(3) A tantárgyi bizottság - a szakértői vélemények és a referensi jelentés alapján - javaslatot tesz az oktatási miniszternek a könyv tankönyvvé nyilvánítására vagy a tankönyvvé nyilvánítás elutasítására.
(4) A tantárgyi bizottság döntéseit bizottsági ülésen, többségi szavazattal hozza meg. A tantárgyi bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy a bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. A bizottság üléseiről minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a bizottság döntéseit és azok indokolását.
(5) A tantárgyi bizottsági tagság megszűnik:
a) a megbízás megszűntével,
b) felmentéssel,
c) lemondással,
d) a tag halálával.
(6) A szakmai előkészítő ismeretek, a szakmai alapozó oktatás és a szakmacsoportos alapozó oktatás tankönyveire az e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tantárgyi bizottságok helyett szakmacsoportként létrehozott bizottság, a szakmai orientáció tankönyveire pedig azzal az eltéréssel, hogy szakterületenként létrehozott bizottság tesz javaslatot a tankönyvvé nyilvánítással összefüggésben az oktatási miniszternek.
(7) A művészetoktatás - függetlenül attól, hogy a könyvet az alapfokú művészetoktatás, a szakiskolai vagy szakközépiskolai oktatás részére készítették - tankönyveinek jóváhagyására az e §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslatot a művészeti áganként - zene, tánc, képző- és iparművészet, szín- és bábművészet - létrehozott bizottság készíti el és küldi meg az oktatási miniszter részére.
9. § (1) Ha a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság nem javasolja a könyv tankönyvvé nyilvánítását, az Oktatási Minisztérium értesíti a kiadót. Az értesítés tartalmazza a tantárgyi, illetve nemzetiségi tankönyv bizottság jegyzőkönyvben rögzített indoklását. A kiadó betekinthet a könyvről készült szakértői véleményekbe, és nyolc napon belül írásban véleményt nyilváníthat a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság javaslatáról és annak indokolásáról.
(2) A kiadó írásban benyújtott véleményét, továbbá a tantárgyi, illetve nemzetiségi tankönyv bizottságnak a könyvvel kapcsolatos javaslatát, a könyvre vonatkozó valamennyi szakértői véleménnyel együtt meg kell küldeni a Tankönyv és Taneszköz Bizottságnak, illetve a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottságnak. A Tankönyv és Taneszköz Bizottság, illetve a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság a rendelkezésre álló iratok alapján a következő döntéseket hozhatja:
a) támogatja a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság elutasító javaslatát,
b) felülbírálja a tantárgyi, illetve nemzetiségi tankönyv bizottság elutasító javaslatát, és javasolja az oktatási miniszternek a könyv tankönyvvé nyilvánítását.
(3) A kiadó képviselője - ügyének tárgyalásakor, tanácskozási joggal - részt vehet a Tankönyv és Taneszköz Bizottság, illetve a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság ülésén.
10. § A tantárgyi bizottság, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslatát legkésőbb a kérelem benyújtását követő százhúsz napon belül hozza meg és továbbítja az oktatási miniszternek. A javaslatnak az oktatási miniszterhez történő megérkezésétől kell számítani az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben meghatározott ügyintézési határidő kezdetét.
11. § (1) A könyv tankönyvvé nyilvánításának megszüntetését a szerző - kizárólag a szerzői jogi törvény alapján -, a kiadó, a Tankönyv és Taneszköz Bizottság, a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság, az Oktatási Minisztérium, továbbá a 18. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott minisztérium kezdeményezheti. A kezdeményezést - ha azt nem a kiadó kezdeményezi - meg kell indokolni.
(2) Ha a tankönyvvé nyilvánítás érvényességi ideje lejárt, a könyv tankönyvvé nyilvánítása - külön eljárás nélkül - megszűnik. Erről a tényről a kiadót az Oktatási Minisztérium értesíti.
(3) Meg kell szüntetni a könyv tankönyvvé nyilvánítását, ha a tankönyv szövegének vagy ábra anyagának módosítása, változtatása külön-külön eléri a tizenöt-tizenöt százalékot.
(4) A könyv tankönyvvé nyilvánításának megszüntetéséről szóló határozatot - a (2) bekezdés esetét kivéve - az oktatási miniszter, illetve a szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a 18. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott miniszter hozza meg.
(5) Ha a könyv tankönyvvé nyilvánítása bármilyen okból megszűnik, de továbbra is tankönyvként kívánják használni, a tankönyvvé nyilvánítási eljárást újra le kell folytatni. Az új eljárásban a tantárgyi bizottsági javaslat elkészítésekor figyelembe kell venni a gyakorlati beválásról szóló - e rendeletben meghatározottak szerint elkészített - szakértői véleményben foglaltakat. Ha a tankönyvvé nyilvánítás a (3) bekezdésben meghatározott okból szűnik meg, az eljárást a változtatással érintett részek tekintetében kell lefolytatni. Ezekben az esetekben is a tankönyvvé nyilvánítási eljárásért megállapítható, a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni. Amennyiben a tényleges költségek a 3. számú mellékletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat nem érik el, a különbözetet a kérelmezőnek vissza kell fizetni.
(6) Az e rendelet 2. §-ának (3) bekezdésében meghatározott esetekben az elektronikus többszörözéskor a használhatóságról készített szakértői vélemény alapján a tantárgyi bizottság, illetve a nem magyar nyelvre történő átfordítás esetén az idegen nyelvi bizottság, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság tesz javaslatot a miniszternek a tankönyvvé nyilvánításra. Ebben az eljárásban a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj tíz százalékát kell befizetni.

A tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálata, a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása

12. § (1) Új tankönyv jóváhagyását követően le kell folytatni a tankönyv beválásának vizsgálatát.
(2) A tankönyv beválásának vizsgálatát az Oktatási Minisztérium szervezi meg, az érintett iskolák közreműködésével. Az iskolákat a tankönyvet megrendelő iskolák közül - az Országos Köznevelési Tanács, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban használt tankönyvek esetén az Országos Kisebbségi Bizottság javaslata alapján - kell kiválasztani. A tankönyv beválásának vizsgálatára legalább öt iskolát kell felkérni. Ha az érintett iskolák száma miatt ez nem lehetséges, akkor valamennyi szóba jöhető iskolát fel kell kérni a közreműködésre.
(3) Az Oktatási Minisztérium az érintett iskolákkal írásban megállapodást köt. A megállapodás érvényességéhez a fenntartó írásbeli hozzájáruló nyilatkozata szükséges. A tankönyv beválásának vizsgálata, illetve az erről szóló vélemény elkészítése az e rendelet 6. számú mellékleteként kiadott kérdőív szempontjai alapján történik.
(4) Az iskoláktól kapott írásos vélemények alapján a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő tantárgyi, nemzetiségi referens, akadályoztatása esetén a tantárgyi, illetve a nemzetiségi tankönyv bizottság egyik tagja szakértői véleményt készít az Oktatási Minisztérium részére. A szakértői véleményben kell nyilatkozni a tankönyv beválásának tapasztalatairól, illetve - szükség esetén - javaslatot tenni a tankönyv javítására, módosítására, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésére.
(5) A tankönyv kipróbálásával kapcsolatos szakértői véleményeket az Oktatási Minisztérium megküldi a tankönyv kiadójának.
13. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás - az e §-ban meghatározott eljárás szerint - egy alkalommal meghosszabbítható. A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a 3. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.
(2) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására irányuló kérelmet a tankönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkező tankönyvkiadó nyújthatja be. A kérelemhez csatolni kell a tankönyv két példányát, továbbá
a) az e rendelet 7. számú mellékletében meghatározott adatlapot,
b) a kiadói szerkesztő jelentését, amelyben ismertetni kell a beválás vizsgálatával kapcsolatos szakértői véleményben leírtak alapján szükségesnek ítélt átdolgozásokat, módosításokat,
c) a szerző, illetve több szerző esetén valamennyi szerző és a kiadó közös nyilatkozatát arról, hogy a kiadó rendelkezik a mű felhasználási jogával,
d) a kiadó nyilatkozatát arról, hogy a könyvet tartós tankönyvként kívánja-e a meghosszabbítás idejére jóváhagyatni,
e) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.
(3) A tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításáról a tankönyv beválásának vizsgálatával kapcsolatos eljárásban készült szakértői vélemény alapján kell döntést hozni. Amennyiben a tankönyv beválásának vizsgálata alapján készített szakértői vélemény szerint a tankönyv a gyakorlatban bevált, illetve a tankönyv kiadója a szakértői véleményben foglaltak szerint a tankönyvet átdolgozta, a tankönyvvé nyilvánítás hét tanévvel meghosszabbítható.
(4) Az eljárásra egyebekben az e rendelet 8. és 9. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

A tankönyvjegyzék elkészítése és kiadása

14. § (1) A tankönyvjegyzéket minden év december 31-éig kell elkészíteni és közzétenni.
(2) A tankönyvjegyzékre történő felkerüléshez szükséges pályázatot minden év szeptember 30-áig kell az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában meghirdetni.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a beszerzési árat, amelyet a miniszter a tankönyv-előállítás és -forgalmazás tényleges költségei - különösen a tankönyv terjedelmének, a kivitelezés módjának, a piac mértékének -, valamint a várható piaci tendenciák figyelembevételével határoz meg,
b) az ár aránytalan növelésére vonatkozó tájékoztatást, mely esetben az aránytalan ár mértékét az oktatási miniszter a tankönyvpiac tényleges átlagos költségalakulásának és a várható piaci tendenciák figyelembevételével határoz meg,
c) figyelmeztetést arra vonatkozóan, hogy nem vehető fel a tankönyvjegyzékbe az a tankönyv, amelynek ára meghaladja a beszerzési árat, illetve, amelynek árát az előző évhez képest aránytalanul megnövelték,
d) a pályázat tartalmi követelményeit,
e) a pályázat beadási határidejét,
f) a pályázat elbírálásának határidejét.
(4) A tankönyvjegyzékre az a könyv vehető fel, amelyet legkésőbb október 15-éig tankönyvvé nyilvánítottak, illetve, amelynek a tankönyvvé nyilvánítását eddig az időpontig meghosszabbították.
(5) A tankönyvjegyzéknek tartalmaznia kell: a tankönyv szerzőjét vagy szerkesztőjét, a tankönyv címét; az iskolatípust, amelyben a tankönyvet alkalmazzák, az évfolyam megjelölését, a tantárgyat (ismeretkört, amelynek az oktatásához felhasználható); a kerettantervi megfelelésre vonatkozó információt; a kiadói kódot, a tartós tankönyvvé minősítés tényét, a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását külön jelölve, a nyomtatottól eltérő megjelenési formáját, azt az árat, amellyel forgalomba hozható, a tankönyvvé nyilvánítás évét, illetve a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbításának évét és az engedély számát.
(6) A tankönyvjegyzék a következő évi tankönyvjegyzéknek az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában történő közzétételéig érvényes.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

15. § (1) Az iskola tankönyvrendelését - ütemterv alapján - oly módon készíti el, hogy a következő tanítási évben alkalmazott tankönyvekről a szülőket, a nagykorú és cselekvőképes tanulókat tájékoztatni lehessen. Az ütemterv tartalmazza a tanulói igények felmérését, a pedagógus tankönyv kiválasztásának rendjét, a tankönyvrendelés összeállításának és egyeztetésének eljárását - a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 7-8. §-ában, valamint az e rendeletben és az iskola szervezeti és működési szabályzatában foglaltak figyelembevételével. Az ütemtervet az iskola igazgatója készíti el minden év október 31-éig.
(2) Az iskola minden év november 15-éig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis, illetve a tanulószobai foglalkozásokon.
(3) Az iskola a (2) bekezdésben meghatározott felméréssel egyidejűleg felméri azt is, hogy hány szociálisan rászoruló tanuló jár az iskolába, illetve hány tanuló és milyen összegű tankönyvtámogatást igényel.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-áig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.
(5) A nevelőtestület minden év december 15-éig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt, illetve a nagykorú cselekvőképes tanulót.
(6) Az iskola - a (4) bekezdésben meghatározott ideig - a települési önkormányzatnál kezdeményezi a tankönyv- és tanszerellátás támogatásának megállapítását azon tanulók részére, akiknek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás keretében nem tudja megoldani.
(7) Az iskola minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését. A tankönyvrendelés az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát tartalmazza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv napközis, illetve tanulószobai elhelyezése - az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.
(8) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére igényli az összes tankönyvet, vagy egyes tankönyveket más módon, például használt tankönyvvel kíván pótolni.
(9) Az iskola minden év február 28-áig megállapodást köt a tankönyvforgalmazóval azon tanulók tankönyveire, akik az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, továbbá előszerződést köt az iskolába belépő új osztályok várható létszáma figyelembevételével. Az iskola a tankönyv kiadójával köthet megállapodást, illetve azzal a tankönyvforgalmazóval, amelyik tagja a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének és rendelkezik a tankönyv kiadójának az adott tankönyv forgalmazására vonatkozó megbízásával.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott felmérést az iskolába belépő új osztályok tanulói tekintetében a felvételi eljárás keretében kell elvégezni. Az e §-ban meghatározottak szerinti eljárást május hónapban le kell folytatni, és a (9) bekezdés szerinti megállapodást - az előszerződés szükség szerinti módosításával - az iskolába belépő új osztályok tanulói tekintetében is meg kell kötni. A tankönyvforgalmazással kapcsolatosan kötött megállapodás legfeljebb nettó nyolc százalék jutalékot tartalmazhat. A megállapodásban a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a forgalmazó nem adhat, az iskolai dolgozó, illetve megbízottja pedig nem fogadhat el semmi egyéb juttatást vagy más előnyt. A megállapodást oly módon kell megkötni, hogy a tankönyvek a tanítási év kezdetére a tanulók rendelkezésére álljanak.
(11) Az iskolának - legkésőbb február 15-éig - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
16. § (1) Az iskola igazgatója a tankönyvrendelés elkészítésével egyidejűleg kidolgozza az iskolán belüli tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásának rendjét (a továbbiakban: tankönyvellátás rendje).
(2) A tankönyvellátás rendjének elkészítésével egyidejűleg az iskola igazgatója kijelöli és megbízza azt az alkalmazottat, aki részt vesz a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. Az alkalmazottal kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Díjazás illeti meg azt az alkalmazottat is, aki elkészítette az iskolai tankönyvrendelést. A díjazás összege nem lehet kevesebb az ügyeleti díj összegénél. A díjazás forrása a beszerzési árba beépített terjesztési költségnek - a tankönyvterjesztéssel kapcsolatosan kötött megállapodás alapján - az iskolát megillető része.
(3) Az iskolai tankönyvrendelés, tankönyvterjesztés e rendeletben nem szabályozott kérdéseit, továbbá a tankönyvtámogatás megállapításának elveit, a tartós és használt tankönyv alkalmazását az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. A szabályozásnál az iskolai szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg.

A tankönyvkiadás támogatása

17. § (1) Az Oktatási Minisztérium a hatáskörébe tartozó szakmai és speciális tankönyvek kiadásához, illetve a szakképesítésért felelős miniszter által irányított minisztérium (a továbbiakban: szakképesítésért felelős minisztérium) a szakképzés szakmai tankönyveinek a kiadásához - a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott keretek között - vissza nem térítendő támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújthat. E rendelkezések alkalmazásában speciális tankönyv az a tankönyv, amely a fogyatékos tanulók iskolai oktatásához, szakképzéséhez, továbbá a nemzeti etnikai kisebbségi nyelven és a két tanítási nyelven folyó oktatáshoz szükséges.
(2) A tankönyvkiadás támogatásának elnyeréséhez az oktatási miniszter nyilvános pályázatot ír ki. A pályázatot az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni.
(3) A pályázathoz csatolni kell a tankönyv előállításának részletes költségkimutatását, a beszerzési árat meghatározó költségtényezőket, továbbá, hogy a támogatás megadása esetén miképpen módosul a tankönyv beszerzési ára. A támogatás elnyerésére vonatkozó pályázat benyújtásával egyidejűleg - az Országos Széchényi Könyvtár által kiállított igazolással - igazolni kell, hogy az eddig kiadott könyvei tekintetében a kiadó eleget tett a kötelespéldány-szolgáltatási kötelezettségének.
(4) A tankönyvkiadás támogatására benyújtott kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni a speciális tankönyv kiadását.
(5) A tankönyvkiadás támogatására benyújtott kérelem elbírálásánál előnyben kell részesíteni a tartós tankönyvet abban az esetben, ha ugyanabban az iskolatípusban, ugyanahhoz a műveltségi területhez, tantárgyhoz egyidejűleg nyújtanak be kérelmet könyv, illetve tartós tankönyv támogatásához.
(6) A támogatás alapja a kiadó és az Oktatási Minisztérium, illetve a szakképzési szakmai tankönyvek tekintetében a szakképesítésért felelős minisztérium által megkötött keretszerződés. A keretszerződésben a kiadó arra vállal kötelezettséget, hogy gondoskodik a támogatott tankönyv folyamatos kiadásáról a tankönyvvé nyilvánítás teljes időtartama alatt, továbbá, hogy a tankönyvet az oktatási miniszter által - a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - évenként elfogadott árnál magasabb áron nem értékesíti (a továbbiakban: szerződéses ár). Az Oktatási Minisztérium, illetve a szakképesítésért felelős minisztérium arra vállal kötelezettséget, hogy az előállítási, gyártási költségekre tekintettel az iskolai megrendelésekkel arányos támogatást nyújt a kiadónak.
(7) A támogatás folyósítására évente az illetékes minisztérium és a kiadó közötti támogatási szerződés alapján kerül sor. A támogatási szerződésben nyújtott összeg meghatározásának alapja a tankönyv előállítási költsége, valamint a szerződéses ár közötti különbség. A tankönyv megjelenésének évében az előállítási költségek között a fejlesztési költségeket is figyelembe kell venni. A szerződésben meg kell határozni az elszámolás módját és idejét, továbbá azt, hogy a vállalt kötelezettségek teljesítését milyen módon kell igazolni.
(8) A kiadó a tankönyvrendelés időszakának lezárását követően jegyzéket készít, melyben feltünteti azokat a könyveket, amelyekhez támogatást kér, továbbá csatolja az előállítás költségvetését és a támogatási kérelmét. A kérelmet minden év április 1-jéig kell benyújtani az Oktatási Minisztériumhoz, illetve a szakképesítésért felelős minisztériumhoz. A támogatási szerződés megkötéséről az Oktatási Minisztérium, a szakképzési szakmai tankönyvek tekintetében a szakképesítésért felelős minisztérium minden év május 15-éig értesíti a kiadót.
(9) A támogatás felhasználásáról a támogatási szerződésben meghatározott módon és időben a kiadónak el kell számolni. A szerződésben ki kell kötni, hogy amennyiben a kiadó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a támogatást nem a szerződésben meghatározott módon használja fel, a támogatás összegét, illetve annak a szerződéstől eltérő módon felhasznált részét köteles a Ptk.-ban meghatározott mértékű késedelmi kamattal együtt visszatéríteni.
(10) Az oktatási miniszter minden év szeptember 30-áig az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi a tankönyvek szerződéses árát.

A szakmai tankönyvekre vonatkozó külön rendelkezések

18. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében - az e rendelet 8. §-ának (7) bekezdésében meghatározott kivétellel - a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) A tankönyvvé nyilvánítási kérelmet - ha a tankönyvvé nyilvánítás nem tartozik az oktatási miniszter hatáskörébe - a szakképesítésért felelős minisztériumhoz kell benyújtani, és az igazgatási szolgáltatási díjat az e rendelet 10. számú mellékletében megjelölt számlaszámra kell befizetni. Az így befolyt igazgatási szolgáltatási díj a szakmai tankönyvi bizottság és a szakképesítésért felelős minisztérium e rendeletben meghatározott feladatainak ellátására, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
b) A tantárgyi bizottságok jogosítványait az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvek tekintetében a szakmacsoportonkénti bizottságok, a szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó tankönyvek tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott szakmai tankönyv bizottság gyakorolja.
c) Az oktatási miniszter 6. § (1) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 12. § (2)-(3) bekezdése és 17. § (2) bekezdése szerinti jogosítványát a szakképzés szakmai tankönyvei tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter gyakorolja. Az Országos Köznevelési Tanács 6. § (1) bekezdése, 7. § (4) bekezdése és 12. § (2) bekezdése szerinti jogosítványát az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó tankönyv esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, a szakképesítésért felelős miniszter esetében a szakmai tankönyv bizottság gyakorolja.
d) A Tankönyv és Taneszköz Bizottságnak az e rendelet 9. §-ában és a 11. §-ában meghatározott jogosítványait az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó tankönyv esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, a szakképesítésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakmai tankönyvek tekintetében a szakmai tankönyv bizottság gyakorolja.
e) A tantárgyi referens alatt a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács, illetőleg a szakmai tankönyv bizottság által megbízott témafelelőst kell érteni. A témafelelősi megbízatásra egyebekben a tantárgyi referensre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
f) A szakmai tankönyv bizottság legalább öt, páratlan számú tagból áll. Működésük feltételeit a szakképesítésért felelős minisztérium biztosítja.
g) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét - az Országos Szakképzési Tanács javaslata alapján - pályázat nélkül - az oktatási miniszter, a szakmai tankönyv bizottság tagjait és elnökét a szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre, közleményben közzéteszi a bizottság névsorát és jóváhagyja a bizottság szervezeti és működési szabályzatát.
(2) A szakképzés szakmai tankönyveinek jegyzéke tartalmazza szakmacsoportonkénti bontásban a szakképesítéseket, az Országos Képzési Jegyzékben található azonosító számuk feltüntetésével, továbbá a központi program számát, évfolyamonként a tantárgyak nevét, a tantárgyi program számát, a tantárgyhoz ajánlott tankönyv, illetőleg tankönyvek címét és kiadói kódját, és a tankönyv árát.
(3) A szakképesítésért felelős minisztérium összeállítja és legkésőbb október 31-éig megküldi az Oktatási Minisztériumnak a szakképzés szakmai tankönyveinek jegyzékét a tankönyvjegyzékre történő felvétel céljából.

A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás tankönyveire vonatkozó külön rendelkezések

19. § (1) A nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás tankönyvei tekintetében az e rendeletben foglaltakat az e §-ban található eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A tankönyvvé nyilvánítással összefüggő eljárásban a tantárgyi bizottság jogosítványait az illetékes nemzetiségi tankönyv bizottság, a Tankönyv és Taneszköz Bizottság jogosítványait a Nemzetiségi Tankönyv és Taneszköz Bizottság gyakorolja.
(3) A nemzetiségi tankönyv bizottságokat nemzetiségenként kell létrehozni. A nemzetiségi tankönyv bizottság három vagy öt főből, egy elnökből és kettő vagy négy tagból áll. Működésükhöz szükséges feltételekről az Oktatási Minisztérium gondoskodik. A nemzetiségi tankönyv bizottságok elnökét és tagjait az illetékes országos nemzetiségi önkormányzat javaslata alapján az oktatási miniszter kéri fel. A megbízás két évre szól. A megbízás meghosszabbítható.
(4) Az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére az Oktatási Minisztérium a tankönyvkiadás támogatása érdekében a hiányzó tankönyv megírására nyilvános pályázatot ír ki, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás területén a tankönyvellátás nem megoldott.
(5) Az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére az Oktatási Minisztérium külföldön kiadott tankönyvet vásárol, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás tankönyvellátása csak így biztosítható. Az ily módon megvásárolt tankönyveket a tankönyvjegyzékben fel kell tüntetni. E tankönyvek forgalomba hozataláról - legfeljebb a szerződéses árnak megfelelő ellenértéken - az Oktatási Minisztérium gondoskodik.
(6) Ha a könyv nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás céljára készült, a tankönyvvé nyilvánítás iránti kérelemhez be kell csatolni az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét.
(7) A nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásában alkalmazható tankönyveket a tankönyvjegyzék külön részeként kell megjelentetni.

A fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazott könyvek

20. § Az egyházi jogi személyek által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazott könyvek jegyzékét az egyházi jogi személy állítja össze és küldi meg az Oktatási Minisztériumnak minden év október 31-éig. A fakultatív hit- és vallásoktatásban alkalmazható könyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön részeként kell megjelentetni.

Vegyes rendelkezések

21. § (1) A kiadónak az újonnan tankönyvvé nyilvánított tankönyv egy-egy példányát - a tankönyvvé nyilvánításról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül, ellenszolgáltatás nélkül - meg kell küldenie a tankönyv-bemutatóhelyek részére. A tankönyv-bemutatóhelyek jegyzékét e rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az e rendeletben meghatározott tankönyvküldési kötelezettség nem mentesíti a kiadót a köteles példány szolgáltatási kötelezettsége alól.
(3) A tankönyvben az e rendelet 9. számú mellékletében meghatározottak szerint fel kell tüntetni a mű kiadói azonosító kódját és számát, a tankönyvvé nyilvánítási határozat számát, keltét, a szükséges könyvészeti adatokat, valamint a kiadás számát és évét.
22. § (1) Az e rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat a 10. számú mellékletben felsorolt bankszámlákra kell befizetni, a rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízáson.
(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj - a 18. §-ban meghatározott kivétellel - az Oktatási Minisztérium bevételét képezi.
(3) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj a tankönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén - a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő szakértők felkérésének időpontjáig - visszajár. Az igazgatási szolgáltatási díjat - az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek.
(4) Az igazgatási szolgáltatási díj - a 18. §-ban meghatározott kivétellel - az Oktatási Minisztérium e rendeletben meghatározott feladatainak az ellátásához, a személyi és a tárgyi kiadások fedezetére használható fel.
23. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő hatvanadik napon lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 11/1999. (III. 5.) OM rendelet, előírásait azonban az e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett és folyamatban levő eljárásokban továbbra is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépésének napján hatályát veszti a 23/2001. (VII. 20.) OM rendelet 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja is.
(2) A szakképzés szakmai tankönyvellátása a 2002/2003-as tanévben nem változik.