270/2002. (XII. 20.) Korm. rendelet

az Iparjogvédelmi Szakértői Testület szervezetéről és működéséről

A Kormány a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló, többször módosított 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 118. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület feladatai

1. § (1) Az Iparjogvédelmi Szakértői Testület (a továbbiakban: Szakértői Testület) az Szt. 114/Z. §-ának (1) és (2) bekezdésében megjelölt ügyekben szakértői véleményt ad bírósági vagy hatósági megkeresés, vagy megbízás alapján.
(2) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi jogvitás ügy
a) a szabadalmi oltalom, a növényfajta-oltalom, a használati mintaoltalom, a formatervezési mintaoltalom, a topográfiaoltalom, a védjegyoltalom és a földrajzi árujelzők oltalma;
b) a Polgári Törvénykönyv által védett és külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó, társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotásokat megillető védelem;
c) a személyeket a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismereteik és tapasztalataik (know-how) tekintetében megillető védelem, valamint
d) az a)-c) pontokban említett szellemi alkotások, ismeretek és tapasztalatok tekintetében a tisztességtelen versennyel és a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával szemben a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény rendelkezéseiben biztosított védelem
alapján fennálló jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.
(3) E rendelet alkalmazásában iparjogvédelmi kérdésnek minősül a (2) bekezdésben meghatározott jogok gyakorlásával kapcsolatos bármely kérdés.

A Szakértői Testület szervezete, tagjai és tisztségviselői

2. § (1) A Szakértői Testület tagjait az igazságügyminiszter nevezi ki ötéves időtartamra. A kinevezésre a Magyar Szabadalmi Hivatal (a továbbiakban: MSZH) elnöke tesz javaslatot, amelynek összeállításához véleményt kér az érintett szakmai és érdek-képviseleti szervezetektől.
(2) A Szakértői Testület tagjának iparjogvédelmi szakértelemmel vagy az iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységi területen szakismerettel rendelkező személy jelölhető.
(3) A Szakértői Testület létszáma legfeljebb ötven fő lehet.
(4) Az MSZH elnöke - ha a Szakértői Testület működőképességének megőrzéséhez szükséges - az (1) bekezdésben előírt ötéves időtartam lejártát megelőzően is javasolhatja újabb testületi tagok kinevezését. Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit ilyen esetben is alkalmazni kell.
3. § (1) A Szakértői Testület elnökét és elnökségét az igazságügyminiszter az MSZH elnökének javaslatára nevezi ki a Szakértői Testület tagjai közül. Az elnök és az elnökség kinevezése ötéves időtartamra szól.
(2) Az elnökség hét tagból áll; a Szakértői Testület elnöke hivatalból tagja az elnökségnek.
(3) A Szakértői Testület titkárát a Szakértői Testület elnökével egyetértésben az MSZH elnöke bízza meg az MSZH köztisztviselői közül.
4. § (1) A Szakértői Testületet az elnök irányítja és képviseli. Távolléte vagy akadályoztatása esetén az elnökség általa kijelölt tagja helyettesíti. Az elnök tiszteletdíjban részesül, amelynek összegét az elnökség javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.
(2) A Szakértői Testületet az elnökön kívül az egyes ügyekben az eljáró tanács elnöke is képviselheti.
(3) Az elnökség figyelemmel kíséri és értékeli a Szakértői Testület működését. Üléseit szükség szerint, de legalább évente egyszer a Szakértői Testület elnöke hívja össze.
(4) A titkár feladata a Szakértői Testület ügyvitelének ellátása. Megbízási díját a Szakértői Testület elnökének javaslatára az MSZH elnöke állapítja meg.

A Szakértői Testület működése

5. § (1) A Szakértői Testület az elnökség által megállapított és az MSZH elnöke által jóváhagyott ügyrend szerint működik.
(2) A Szakértői Testület éves költségvetését az elnökség fogadja el és az MSZH elnöke hagyja jóvá. Az MSZH elnöke biztosítja a Szakértői Testület működésének tárgyi feltételeit és megköti a Szakértői Testület működtetéséhez szükséges szerződéseket.
(3) A Szakértői Testület elnöke - az elnökség jóváhagyásával és az MSZH elnökével egyetértésben - évente beszámol a Szakértői Testület tevékenységéről az igazságügyminiszternek. Az éves beszámolót tájékoztatásul meg kell küldeni az MSZH felett a Kormány nevében felügyeletet gyakorló miniszternek is.
(4) A Szakértői Testület tagjainak névsorát, az ügyrendet, az éves beszámolót és - az eljáró tanács elnökének javaslatára, az MSZH elnökének egyetértésével - a szakértői véleményt az MSZH hivatalos lapjában kell közzétenni.
(5) A Szakértői Testület pecsétje a Magyar Köztársaság címere „Iparjogvédelmi Szakértői Testület” körirattal.

A Szakértői Testület eljárása

6. § (1) A Szakértői Testület nevében a szakértői véleményt három- vagy öttagú szakértői tanács (a továbbiakban: eljáró tanács) alakítja ki szótöbbséggel. A Szakértői Testület elnöke jelöli ki - az ügy természetének megfelelően - az eljáró tanács tagjait, valamint közülük az ügy előadóját és az eljáró tanács elnökét.
(2) Ha a szakértői vélemény kialakításához olyan különleges szakismeretre is szükség van, amellyel a Szakértői Testület tagjai nem rendelkeznek, tanácskozási joggal külső szakértő közreműködése is igénybe vehető.
(3) A Szakértői Testület véleményének kialakításában nem vehet részt olyan személy, akivel szemben a Polgári Perrendtartás 178. §-a (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn. A Szakértői Testület elnöke hivatalból biztosítja, hogy kizárt szakértő ne vegyen részt a szakértői vélemény kialakításában.
7. § (1) A Szakértői Testülethez érkező bírósági vagy hatósági megkereséseket, illetve megbízásokat - a titkár által történő előkészítést követően - a Szakértői Testület elnöke fogadja el és igazolja vissza.
(2) Bíróság vagy hatóság megkeresése esetén a szakértői vélemény elkészítéséért alapdíj, és ha az ügyben egynél több tanácsülés tartása szükséges, további ülésenként pótdíj számítható fel. E rendelet melléklete határozza meg az alapdíj és a pótdíj mértékét.
(3) A (2) bekezdés szerint meghatározott díjat a Szakértői Testület elnöke legfeljebb 50%-kal megemelheti, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja.
(4) A Szakértői Testületnek adott megbízás visszaigazolásában meg kell jelölni a megbízási díjnak az eset körülményeinek figyelembevételével meghatározott összegét, amelynek megfizetése esetén a Szakértői Testület elkészíti a szakértői véleményt.
8. § (1) A Szakértői Testület a feltett kérdések és a benyújtott iratok alapján alakítja ki a szakértői véleményt, a tények megállapítására nem végez külön bizonyítást. Szükség esetén azonban további adatok szolgáltatását kérheti a megkereső bíróságtól vagy hatóságtól, illetve a megbízótól.
(2) Az eljáró tanács zárt ülésen alakítja ki a szakértői véleményt. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a jegyzőkönyvvezető és az eljáró tanács elnöke ír alá.
(3) Az eljáró tanács elnökének felterjesztésére a Szakértői Testület írásba foglalt szakértői véleményét a Szakértői Testület elnöke írja alá, egyidejűleg a szakértői véleményt és a rendelkezésre bocsátott iratokat megküldi a megkereső bíróságnak vagy hatóságnak, illetve a megbízónak.
9. § (1) A szakértői vélemény elkészítéséért az eljáró tanács tagjait és a 6. § (2) bekezdése szerint igénybe vett külső szakértőt tiszteletdíj illeti meg.
(2) A tiszteletdíj mértékét a Szakértői Testület ügyrendjében kell meghatározni és a Szakértői Testülethez a 7. § (2)-(4) bekezdései alapján befolyó díjból kell megfizetni.

Záró rendelkezések

10. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit azokra a megkeresésekre és megbízásokra kell alkalmazni, amelyek a hatálybalépést követően érkeznek a Szakértői Testülethez.
(2) A rendelet hatálybalépését követő három hónapon belül - a 2. § és a 3. § rendelkezései szerint - ki kell nevezni a Szakértői Testület tagjait és tisztségviselőit. A kinevezésig a korábban hatályos rendelkezések szerint létrejött Találmányi Szakértői Testület működik tovább az e rendelet hatálybalépése idején meglévő összetételben és tisztségviselőkkel, megfelelően alkalmazva eljárása során e rendelet szabályait.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a Szerzői Jogi Szakértő Testület szervezetéről és működéséről szóló 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E rendelet alkalmazásában szerzői jogi jogvitás ügy az Szjt.-ben szabályozott szerzői, szomszédos és adatbázis-előállítói jogok érvényesítésével összefüggő bármely jogvita.”;
b) az R. melléklete helyébe a következő melléklet lép:
„Melléklet a 156/1999. (XI. 3.) Korm. rendelethez
1. A szakértői vélemény alapdíja:
- háromtagú tanács esetén 150 000 Ft;
- öttagú tanács esetén 237 500 Ft.
2. A további ülések pótdíja:
- háromtagú tanács esetén 90 000 Ft;
- öttagú tanács esetén 125 000 Ft.”
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Találmányi Szakértői Testületről szóló 79/1995. (XII. 29.) IKM rendelet.