27/2002. (XII. 5.) GKM rendelet

a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről

A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. §-a (2) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya a vízi úttá nyilvánított felszíni vizeken  [LÁBJEGYZET_1]  a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekre, valamint e jelek létesítésére, üzemeltetésére, módosítására és megszüntetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
a) vízi közlekedés irányítása: az a tevékenység és eszközrendszer, amely a tiltó, kötelező, korlátozó, tájékoztató, figyelmeztető és kiegészítő jelzésekkel, eszközökkel, valamint a radarhajózás kiegészítő jelzéseivel meghatározza a vízi közlekedés rendjét, és tájékoztat a hajózás biztonságát befolyásoló körülményekről, valamint veszélyeztető akadályokról,
b) kitűzési terv: a hajóút megjelölésére szolgáló jelek elhelyezésének terve,
c) vízi közlekedés rendjének szabályozási terve (a továbbiakban: szabályozási terv): a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek elhelyezésének terve,
d) üzemeltető: aki a jel kihelyezéséről gondoskodni köteles,
e) laterális kitűzési rendszer: a hajóút szélein történő kitűzés,
f) kardinális kitűzési rendszer: az égtájakhoz viszonyítottan elhelyezett kitűző jelek rendszere,
g) általános rend alapján történő kitűzés: a téli kitűzés feltételeinek megszűnésekor végrehajtott kitűzés,
h) kisvízi kitűzés: az a kitűzés, amelyet a hajózási kisvízszintnél (HKV)   [LÁBJEGYZET_2]  alacsonyabb vízszinteknél, valamint akkor kell végrehajtani, ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre,
i) téli kitűzés: a kitűzési tervben meghatározott feltételek meglétekor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, továbbá folyók esetén mellékági jegesedéskor is végrehajtott kitűzés, amelyet a másodlagos jégzajlást követő legfeljebb ötödik munkanapig kell fenntartani.
3. § (1) Vízi úton a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére az e rendeletben megállapított jelek alkalmazhatók.
(2) Aki a jel észlelhetőségének, működésének, felismerhetőségének, üzemképességének vízi közlekedést befolyásoló kedvezőtlen megváltozását vagy a jel hiányát tapasztalja, köteles azt bejelenteni az illetékes hajózási hatóságnak, az illetékes vízügyi szervnek vagy a vízi rendészet illetékes rendőri szervének. A bejelentés teljesíthető a meghirdetett nautikai információs rádióállomásoknál is.
(3) Az alkalmazható irányító jeleket, továbbá az ezeket kiegészítő egyéb jelzéseket és azok műszaki jellemzőit a rendelet 1., valamint 3. számú melléklete tartalmazza.
(4) A jellel, illetve jelek kihelyezésével kialakított forgalomszabályozásnak biztosítania kell az áttekinthetőséget, a forgalombiztonságot és a végrehajthatóságot.

II. Fejezet

A VÍZI KÖZLEKEDÉS IRÁNYÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ JELEK

Tervezési és létesítési engedélyezési eljárás

4. § (1) A vízi közlekedés irányítására szolgáló jelekkel kapcsolatban hajózási hatóságként
a) a hajóút kijelölésével és kitűzésével való egyetértéssel, továbbá a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelek ezzel összefüggő elhelyezésének elrendelésével kapcsolatban a Közlekedési Főfelügyelet,
b) a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések - a komp- és révátkelőhely, valamint úszóműves kikötőhely és a veszteglő nem kereskedelmi szolgáltató úszómű jelzéseinek kivételével - elhelyezésének engedélyezésével kapcsolatban a Központi Közlekedési Felügyelet,
c) a komp- és révátkelőhely, valamint úszóműves kikötőhely, továbbá a veszteglő nem kereskedelmi szolgáltató úszómű vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzései elhelyezésének engedélyezésével kapcsolatban a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  kijelölt megyei közlekedési felügyelet
jár el.
(2) Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a hajózási hatóság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jár el.
(3) A hajózási hatóság a szabályozási tervet a tárgyév január 15. napjáig, az évközi tervmódosítást a módosítást követő öt munkanapon belül küldi meg a területileg illetékes vízügyi szervnek, illetve védett természeti terület esetén az illetékes nemzeti park igazgatóságának.
(4) Külön jogszabály alapján kérelemre engedélyezhető olyan irányító jel alkalmazása is, amely valamely nyomvonalas létesítménynél, vízi közlekedést befolyásoló tárgynál, vagy vízen végzett tevékenység során a vízi közlekedés biztonsága érdekében szükséges.
(5) A kérelemre induló eljárásban az irányító jel tervének mellékleteként a következőket kell három példányban benyújtani az engedélyező hajózási hatósághoz:
a) az irányító jel kihelyezésének céljára, illetve rendeltetésére vonatkozó leírás,
b) a jel elhelyezésének és technikai kivitelezésének terve,
c) a jel műszaki leírása, vagy az azt meghatározó jogszabályhelyre történő hivatkozás,
d) a jel megvilágításának terve, ha azt jogszabály vagy az engedélyező hajózási hatóság előírja,
e) a jelen elhelyezendő azonosító tábla felirata.
(6) A kérelemnek a kérelmező nevét, címét és telefon-, illetve telefaxszámát is tartalmaznia kell.
(7) A kérelemhez csatolni kell az eljárási díj befizetésének igazolását is.
(8) A területileg illetékes vízügyi szerv a szabályozási tervet tárgyév január 31. napjáig beépíti a jóváhagyásra előkészített hajóút kitűzési tervbe.
(9) A (3) bekezdésben meghatározott jel kihelyezéséről a vízi közlekedés résztvevőit az engedélyes hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény kezdeményezésével tájékoztatja. Az engedélyes tájékoztatási kötelezettsége teljesül akkor is, ha a tájékoztatás a kihelyezést szükségessé tevő eljárásról szóló hirdetmény, illetve az eljárásról szóló közlemény részeként jelenik meg.
(10) Az irányító jel megszüntetésére akkor kerül sor, ha szükségtelenné válik.
(11) Az engedélyben foglalt körülmények megváltozása esetén az irányító jelek kihelyezését, illetve a szabályozási tervet módosítani szükséges.
(12) A megszüntetett vagy áthelyezett jel felhagyott helyét rendezett állapotban kell hátrahagyni.
(13) A megszüntetett jelet a szabályozási terv elfogadását követően, illetve kérelemre megszüntetésre kerülő jelnél a határozat jogerőre emelkedését követően, el kell távolítania a kihelyezőnek vagy jogutódjának, kivéve, ha a hajózási hatóság más határidőt állapít meg.

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

5. § (1) A létesítési engedély alapján kihelyezett jel üzemeltetéséhez szükséges engedély (üzemeltetési engedély) iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a folyamatos üzemeltetés feltételeinek és a jelzések karbantartási módjának leírását,
b) a jel fenntartási terve és a tervezett üzemeltető nyilatkozatát a rendeletben meghatározott üzemeltetői kötelezettségek vállalásáról, vagy az üzemeltetői szerződést be kell mutatni,
c) a használatbavételi vizsgálati díj befizetéséről szóló igazolást.
(2) Az üzemeltetés akkor engedélyezhető, ha a vízi közlekedés irányítására szolgáló jelzések a létesítéssel kapcsolatos engedélyezési feltételeket és a forgalombiztonsági követelményeket kielégítik.
(3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.
(4) Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, kezdeményezi a megfelelő állapot helyreállítását vagy az engedély visszavonását.

A jel kihelyezése

6. § (1) Az irányító jelek kihelyezése a vízi út fenntartójának feladata.
(2) Ha olyan létesítménnyel (híd, kompkötél, távvezeték és egyebek) összefüggésben kerül irányító jel kihelyezésre, amelynek tulajdonosa nem a vízi út fenntartója, akkor a jel kihelyezése a létesítmény tulajdonosának kötelezettsége.
(3) A hajózási hatóság által elkészített szabályozási tervbe újként felvett jelet, illetve jeleket az adott év április 15. napjáig kell kihelyezni. Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére a hajózási hatóság esetenként állapítja meg a határidőt.
(4) A jel kihelyezését elrendelő vagy engedélyező hajózási hatóság a kihelyezést megelőzően helyszíni szemlét tarthat.
(5) A jel kihelyezését eltűrni köteles ingatlan tulajdonosát külön jogszabály  [LÁBJEGYZET_4]  alapján kártalanítás illeti meg.
(6) Természeti területen és védett természeti területen  [LÁBJEGYZET_5]  irányító jel csak a növényzet károsodása nélkül helyezhető el.

A jel üzemeltetése

7. § (1) A kérelemre induló eljárás keretében kihelyezett irányító jelet az engedélyes, a Közlekedési Főfelügyelet rendelkezése alapján kihelyezett jelet a területileg illetékes vízügyi igazgatóság üzemelteti.
(2) A jelen elhelyezett adattáblán feltüntetett adatok valódiságát folyamatosan fenn kell tartani.
(3) A jel karbantartásra történő bevonása csak azonos jellel történő pótlása mellett végezhető.
(4) Ha a jelet sérülés éri, vagy az eltűnik a jel haladéktalan pótlásának, illetve helyreállításának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.
(5) A jel üzemeltetője gondoskodik arról, hogy változó vízállású vízi úton az úszó irányító jel a hajóút valós helyzetét mutassa.

Ellenőrzés

8. § (1) A jel meglétét, működőképességét, láthatóságát a hajózási hatóság, a vízügyi hatóság, illetve a vízi rendészet illetékes rendőri szerve ellenőrzi.
(2) Ha a hatóság a tervtől eltérést tapasztal, akkor annak megszüntetésére az üzemeltetőt felszólítja.

III. Fejezet

A HAJÓÚT KITŰZÉSÉRE SZOLGÁLÓ JELEK

A jelek rendszere

9. § (1) A hajóutakat a folyókon és csatornákon laterális, a tavakon kardinális rendszerben kell kitűzni.
(2) A hajóutat a 2. számú mellékletben meghatározott jelekkel kell kitűzni.
(3) A kitűzést
a) változó vízállású folyószakasz esetén általános, kisvízi, nagyvízi és téli,
b) egyéb vízterületen általános és téli
kitűzési rend szerint kell végezni.

Tervezés és létesítési engedélyezési eljárás

10. § (1) Hajóút kitűzése esetén kitűzési tervet kell készíteni.
(2) A kitűzési terv engedélyezéséhez a vízi út fenntartója a következő tartalmú tervet köteles benyújtani a vízügyi hatósághoz:
a) a 9. § (3) bekezdésében meghatározott rendek közti átállás feltételeinek meghatározása,
b) a kitűző jelek jegyzéke, amely tartalmazza a jelek azonosítóját, folyón folyamkilométer szerint megjelölt helyét, illetve tavon a jel koordinátáit,
c) a vízterület mederfelvételének térképi rajza,
d) vízi úton található létesítmények és hajózási akadályok jegyzéke, amely tartalmazza a létesítmények, illetve hajózási akadályok jellemző adatait,
e) vízi úton található létesítmények nézeti rajza adataik ábrázolásával, amelyen a kitűző és a hajózást irányító jelek is feltüntetésre kerülnek,
f) a kitűző jelek helyszínrajza a mederfelvételt tartalmazó térképen a HKV-nek megfelelő vízállásnál.
(3) A kitűzési tervet a tárgyév január 31. napjáig - a szabályozási tervvel összevontan - a vízi út fenntartója készíti el.
(4) Határvizeken hajóút kitűzési tervére a (3) bekezdésben foglaltak tekintetében az illetékes határvízi bizottság döntésének megfelelő határidőket kell alkalmazni.
(5) A kitűzés módosítása esetén a kitűzési terv készítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A vízi út, illetve a létesítmény fenntartója köteles napra kész kitűzési tervet vezetni, amelyen fel kell tüntetni a jóváhagyott kitűzési tervhez képest végzett módosításokat.
(7) A kitűzési tervben szereplő jel bevonása a kitűzési terv módosítása mellett történik. A bevonásról az engedélyező hatóság hivatalból vagy kérelemre, illetve a szakhatóság kezdeményezésére dönt.
(8) A terv engedélyese a kitűzési terv módosításáról köteles a hajózási hatóságot értesíteni. A hajózási hatóság a vízi közlekedés résztvevőit tájékoztatja a változásról.

Üzemeltetési engedélyezési eljárás

11. § (1) Az üzemeltető köteles a vízi utat a kitűzési tervnek megfelelően kitűzni és a hajózási hatóságnak írásban nyilatkozni arról, hogy a kitűzést a kitűzési terv alapján végezte.
(2) Az üzemeltetési engedélyezési eljárás az üzemeltető kérelmére indul.
(3) Ha a határozat másként nem rendelkezik, az üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.
(4) Ha az ellenőrző hatóság eljárása során, az engedély kibocsátását követően az engedélyben foglaltaktól eltérő állapotot észlel, kezdeményezi az engedély visszavonását.

A jel kihelyezése

12. § (1) A kitűző jel kihelyezéséről
a) állami tulajdonú vízi úton és a szükségkikötőhöz tartozó vízterületen a területileg illetékes vízügyi hatóság,
b) kikötőhöz csatlakozó és a kikötő vízterületén - a szükségkikötő kivételével - a kikötő üzemben tartója, több üzemeltető esetén az üzembentartók együttesen,
c) egyéb vízterületen a kitűzési terv engedélyese
köteles intézkedni.
(2) A kitűzési terv - korábbi tervben nem szereplő, illetve módosított - jeleinek ki-, illetve áthelyezéséről a vízügyi hatóság tárgyév április 15. napjáig a kikötő üzemeltetője és az egyéb vízterületen a terv engedélyese az engedélyben meghatározott időpontig köteles gondoskodni.
(3) Az évközi tervkiegészítésben meghatározott jelek kihelyezésére az engedélyező a hajózási hatóság véleménye alapján esetenként állapít meg határidőt.

A jel üzemeltetése

13. § (1) A jelet a kihelyezésre kötelezett üzemelteti.
(2) Az időszakos kihelyezést a mederviszonyoktól, illetőleg a hajózás biztonsági előírásaitól függően kell alkalmazni.
(3) Ha a jelet sérülés éri vagy az eltűnik, a jel kijavításának, illetve haladéktalan pótlásának kötelezettsége az üzemeltetésért felelőst terheli.
(4) A változó vízállású vízi úton az úszó jelet - a kitűzési tervben meghatározottak szerint - a hajóút mindenkori helyzetének megfelelően kell áthelyezni. Az úszó jel - kizárólag vízállásváltozás és ezzel összefüggően a hajóút határainak változása miatt - szükséges áthelyezésről a kitűzésért felelős személy dönt.
(5) Ha az áthelyezés a vízi közlekedés biztonsága érdekében nem halasztható, akkor a jel üzemeltetéséért felelős köteles azonnal intézkedni. A tájékoztatásról a hajózási hatóság útján hajósoknak szóló hirdetmény vagy közlemény formájában a jel üzemeltetéséért felelős köteles gondoskodni.
(6) A jel üzemképességét és megfelelő helyzetét az üzemeltető köteles rendszeresen ellenőrizni, és szükség esetén helyreállításáról gondoskodni. Folyóknál a kitűzési tervben meghatározottak szerint, mellékági jegesedéskor vagy a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor a hajóút téli kitűzését a következő szabályok szerint kell végezni:
a) az átálláskor a világító bójákat radarbójára kell cserélni, valamint az időszakos bójákat be kell vonni,
b) határszakaszon az illetékes határvízi bizottság által elfogadott eljárási rend szerint kell eljárni,
c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül kell végrehajtani.
(7) Tavak, állóvizű csatornák és zárt medencés kikötők vízterületén az úszó jelek általánosról téli kitűzésre átállítását a vízhőfok 2 °C alá csökkenésekor, illetőleg a kitűzési tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani a következőképpen:
a) az átálláskor az úszó jeleket be kell vonni,
b) a parti kitűző jelek fényeinek üzemeltetését a kitűzési tervben megállapított időszakban kell biztosítani,
c) a téli kitűzésről az általánosra történő visszaállást a másodlagos jégzajlást követően 5 napon belül végre kell hajtani.
(8) A változó vízállású vízi út kitűzésének általánosról kisvízire történő átállítása esetén:
a) HKV-nél alacsonyabb vízszinteknél, valamint ha a vízi út osztályának megfelelő vízmélység az előírt szélességben már nem áll rendelkezésre, az általános kitűzésről át kell állni a kitűzési tervben meghatározott kisvízi kitűzésre,
b) a kisvízi kitűzés jeleit folyamatosan - külön bejelentés nélkül - a hajóút határára kell helyezni,
c) ha az előírt vízmélység a kétirányú hajózáshoz szükséges szélességben nem biztosítható, akkor találkozási tilalmat kell elrendelni, a hajóút vízi útosztályában  [LÁBJEGYZET_6]  meghatározott minimális hajószélesség figyelembevételével.

Ellenőrzés

14. § (1) A kitűzésért felelős a módosításokat is tartalmazó tervet a hajózási hatóságnak és a vízi rendészet rendőri szervének kérésére köteles bemutatni, valamint a hatóság megkeresésére arról hiteles másolatot kiadni.
(2) A kitűzési terv végrehajtását a vízügyi és a hajózási hatóság ellenőrzi, továbbá arról adatokat gyűjt. Ha a tervtől eltérést tapasztal, akkor annak megszüntetésére az üzemeltetőt felszólítja.
(3) Az üzemeltető köteles a felszólításnak haladéktalanul eleget tenni és vizsgálni az eltérés okát, amelyről az engedélyezőnek jelentést készít.
(4) A kitűzés hatósági ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni és azt a tervanyaghoz kell mellékelni.

IV. Fejezet

TÁJÉKOZTATÁS, ADATKÖZLÉS

Adatközlési kötelezettség, adatformátum és felelősség

15. § (1) A vízi utak kitűző és irányító, valamint a tájékoztató jeleinek és a vízállásjelentésnek az adatai közérdekű adatok.
(2) A jelekre vonatkozó közérdekű adatok kiszolgáltatásáért a kitűző, illetve az irányító jelek üzemeltetője felel.
(3) A kitűzési terv és a szabályozási terv engedélyezője a II. és III. fejezetben meghatározottakon kívül köteles biztosítani a terv betekinthetőségét, és kérelemre arról 30 napon belül költségtérítés ellenében másolatot kiadni. Hatóságok részére a másolat térítésmentes.

Záró és átmeneti rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2002. december 15. napján lép hatályba.
(2) E rendelet 15. §-ának (3) bekezdése 2003. augusztus 1. napján lép hatályba.

[LÁBJEGYZET_1] 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról.

[LÁBJEGYZET_2] 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról, 2. § a) pont.

[LÁBJEGYZET_3] 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről.

[LÁBJEGYZET_4] A vízi közlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény, 74. § (5) bekezdés.

[LÁBJEGYZET_5] 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 4. § b) és g) pont.

[LÁBJEGYZET_6] 17/2002. (III. 7.) KöViM rendelet a hajózásra alkalmas, illetőleg a hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek vízi úttá nyilvánításáról.