287/2002. (XII. 23.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a magánnyugdíjpénztárak (a továbbiakban: pénztár) gazdálkodásának sajátosságaira - a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A magánnyugdíjpénztárak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 222/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mvhr.) 2. §-ának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a 2. § a következő g)-h) pontokkal egészül ki:
[2. § E rendelet alkalmazásában:]
„f) értékelési különbözet: a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mbr.) 1. számú mellékletében felsorolt eszközcsoportokba tartozó eszközök esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, a felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet. Az értékelési különbözet az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten értékelési különbözetként, a források között a működési, a fedezeti, illetve a likviditási és kockázati céltartalékon belül értékelési különbözetből képzett céltartalékként jelenik meg előjelének megfelelően.
Az értékelési különbözet céltartaléka és a befektetett eszközök, értékpapírok, áruk, valuta- és devizakészletek értékelési különbözete kizárólag azonos összegben és egyidejűleg változhat;
g) felhalmozott kamat: hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapíroknál az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamat. Diszkont értékpapíroknál a beszerzést követő értékelések során a felhalmozott kamattal azonosan kell figyelembe venni az értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan járó összeget is;
h) könyv szerinti érték: hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, diszkont értékpapírok, valamint a továbbértékesítés céljára beszerzett, áruk között kimutatott ingatlanok esetében a számviteli törvény szerinti beszerzési érték, tartós befektetési célú ingatlanok esetében a 28. § (2) bekezdésében meghatározott amortizációs kulcs figyelembevételével megállapított értékcsökkenéssel csökkentett beszerzési érték.”
2. § Az Mvhr. 7. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A pénztár számviteli politikája keretében a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint az Mpt. 27. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabályzatokon túlmenően köteles elkészíteni:]
„a) a céltartalékok képzésére vonatkozó szabályzatot, amely tartalmazza az Mpt. szerinti kötelező céltartalékok képzésének, felhasználásának és egymás közötti átcsoportosításának feltételeit és módját, ideértve az értékelési különbözet céltartalékának, a meg nem fizetett tagdíjak céltartalékának, valamint az azonosítatlan befizetések hozama céltartalékának képzését, továbbá a pénztár belső szabályzatában rögzített, egyéb céltartalékok képzésére, felhasználására vonatkozó szabályokat is;”.
3. § Az Mvhr. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A negyedéves jelentést az éves pénztári beszámolóra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni - azzal, hogy a mérlegkészítés időpontja helyett a negyedéves jelentéskészítés időpontját kell figyelembe venni - és a Felügyelet által kiadott nyomtatványok felhasználásával egy példányban, a negyedévet követő második hónap 15-éig kell a Felügyeletnek megküldeni. A negyedéves jelentést a Felügyelet által meghatározott elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével is meg kell küldeni.”
4. § Az Mvhr. 13. §-a (4) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénztárnak a mérlegében szereplő összes eszközt e rendeletben, valamint az Mbr.-ben foglaltakra figyelemmel a következő fő csoportokba kell besorolni, és az analitikus nyilvántartásban kimutatni:”
5. § Az Mvhr. 15. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Tárgyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tartós befektetési célú ingatlanok mérlegfordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
6. § Az Mvhr. 16. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2) bekezdés szerinti részesedések és az (5) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.
(7) Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, valamint az éven túli forint- és devizabetétek mérlegfordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a 30. § (1) bekezdés szerint - meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
7. § Az Mvhr. 17. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A készleteken belül:]
„d) áruk értékelési különbözeteként kell kimutatni a továbbértékesítés céljára beszerzett ingatlanok mérlegfordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgáló által hitelesített piaci értéke, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
8. § Az Mvhr. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a 19. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Értékpapírok értékelési különbözeteként kell kimutatni a (2)-(3) bekezdés szerinti értékpapírok mérlegfordulónapjára vonatkozóan meghatározott, könyvvizsgálóval hitelesített piaci értékének, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értékének (kamatozó értékpapírok esetében az utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamatot is tartalmazó piaci értéknek) és a könyv szerinti értékének különbözetében megállapított összeget, továbbá külföldi pénzértékre szóló értékpapírok esetén a 30. § (1) bekezdés szerint meghatározott piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözet összegét.
(5) Határidős ügyletek értékelési különbözeteként kell kimutatni a mérleg fordulónapján, illetve a negyedév utolsó napján a le nem zárt határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegében elszámolt értékelési különbözetet.”
9. § Az Mvhr. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénzeszközök értékelési különbözeteként kell kimutatni a deviza- és a forintbetét számlákon lévő pénzeszköz időarányos kamatát, továbbá a valuta- és devizakészlet választott hitelintézet által az értékelés napjára vonatkozóan meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán, vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán átszámított forintértéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
10. § (1) Az Mvhr. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell a mérlegben kimutatni (a kamatbevételekkel szemben elszámolt) tartósan adott kölcsönök, valamint az egyéb tartósan adott kölcsönök között kimutatott, a pénztár által munkavállalói részére nyújtott lakás célú kölcsönök után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.”
(2) Az Mvhr. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Bevételek aktív időbeli elhatárolásaként kell kimutatni a mérleg fordulónapja után esedékes, a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó és szerződés szerint teljesített értékesítéshez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó bevételek összegét.”
11. § Az Mvhr. 23. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénztár saját tőkeként olyan tőkerészt mutathat ki, amelyet a pénztár alapításakor az alapítók vagy más támogatók bocsátottak a pénztár rendelkezésére, továbbá, amelyet a pénztár működési tevékenységének eredményéből tartaléktőkeként felhalmozott. A saját tőke részeként kell kimutatni a pénztár működési célú, e rendelet 14. § (5) bekezdése szerinti immateriális javainak, valamint a 15. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott tárgyi eszközeinek értékeléséből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(2) A saját tőke - a be nem fizetett pénzbeli alapítói támogatásokkal, illetve vagyontárgy formájában felajánlott, de nem teljesített alapítói támogatásokkal csökkentett - induló tőkéből, a tartaléktőkéből, a működési tevékenység tárgyévi mérleg szerinti eredményéből, valamint az értékelési tartalékból áll.”
12. § Az Mvhr. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Céltartalékot kell képezni a pénztár tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségekre [ideértve a Garancia Alap (a továbbiakban: Alap) igénybevétele miatti visszafizetési kötelezettséget is], a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetére, a pénztár fizetőképességének biztosítására, a működési, a fedezeti (egyéni számlákhoz és a szolgáltatási tartalékokhoz tartozó), valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfóliók értékelési különbözetére, a befektetési és demográfiai kockázatok kiegyenlítésére, a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenység várható működési zavarai miatt a biztonsági tartalékok feltöltésének fedezetére, továbbá a bevételként elszámolt és az egyéni számlán jóváírt, de pénzügyileg nem rendezett tagdíjakra (meg nem fizetett tagdíjak), valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára.
(2) Működési céltartalékként kell a mérlegben kimutatni a pénztár működési tevékenységével kapcsolatos jövőbeni kötelezettségek (ideértve az igénybe vett likviditási és kockázati tartalék, valamint az Alapból a pénztár helyett teljesített kifizetések visszapótlása miatti kötelezettséget is) fedezetére képzett céltartalékot, amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a pénztár a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.
(3) A pénztár a szokásos működési tevékenységével kapcsolatos, rendszeres és folyamatosan felmerülő költségeire céltartalékot nem képezhet.
(4) Működési céltartalékként kell kimutatni a működési célú befektetési portfólió mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.
(5) Fedezeti céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 59. §-a szerint a pénztártagok részére nyújtandó nyugdíjszolgáltatások fedezetének gyűjtésére és a szolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket.
(6) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlákon jóváírt szolgáltatási célú bevételekből, valamint az egyéni számlák fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot, továbbá az egyéni számlákról a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására a szolgáltatási tartalékba átvezetett összeget, valamint a szolgáltatási tartalék fedezetét képező eszközök befektetéséből származó realizált hozambevételekből, illetve ezen eszközök értékelési különbözetéből képzett céltartalékot. A fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét.
(7) Egyéni számlákon kell kimutatni a szolgáltatások fedezetére a felhalmozási időszakban összegyűjtött, a pénztártag adott időpontban fennálló követelését, amely nyugdíjba vonuláskor a részére járó nyugdíjszolgáltatás megállapításának alapjául szolgál.
(8) Az egyéni számlákon elkülönítetten kell kimutatni:
a) a szolgáltatások fedezetére befizetett tagdíjakból, tagdíj célú támogatásokból, tagdíj-kiegészítésekből az egyéni számlán jóváírt összegeket;
b) az egyéni számlákon kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó realizált nettó hozambevételekből az egyéni számlán jóváírt összegeket;
c) az egyéni számlákon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetből az egyéni számlán jóváírt összegeket.
(9) A más pénztárból átlépő tagok által áthozott fedezetet az egyéni számlán a (8) bekezdés a)-b) pontja szerinti megbontásban kell kimutatni.
(10) Szolgáltatási tartalékon kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatások finanszírozására szolgáló összegeket. A szolgáltatási tartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni:
a) a nyugdíjszolgáltatások és azzal kapcsolatos költségek teljes fedezetének biztosítására az egyéni számlákról átvezetett összegeket;
b) a szolgáltatási tartalékként kimutatott fedezeti céltartalék befektetéséből származó realizált nettó hozambevételeket;
c) a szolgáltatási tartalékon kimutatott, nyugdíjszolgáltatás fedezetéül szolgáló eszközök mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megállapított értékelési különbözetből a szolgáltatási tartalékon jóváírt összegeket.
(11) Likviditási és kockázati céltartalékként kell a mérlegben kimutatni az Mpt. 60. §-ának (1) bekezdése, valamint az Mpt. 58. §-a alapján képzett céltartalékokat, a likviditási és kockázati célú befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékokat, továbbá az azonosítatlan (függő) befizetések befektetési hozamának összegében, annak fedezetére képzett céltartalékokat. A likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni:
a) a befektetési kockázatokra hozamkiegyenlítés céljából képzett tartalékot;
b) a demográfiai kockázatokra a magánnyugdíjpénztárak tevékenységéhez kapcsolódó biztosításmatematikai és pénzügyi tervezési szabályokról, valamint a szolgáltatási szabályzatra és a tartalékok kezelésére vonatkozó előírásokról szóló 170/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdése szerinti célra képzett tartalékot;
c) a likviditási és kockázati célú befektetési portfólió mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, felhalmozott kamatot is tartalmazó piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti különbözet összegében megképzett céltartalékot. A likviditási célú befektetési portfólió értékelési különbözetéből képzett céltartalékon belül külön kell kimutatni az időarányos kamat, a járó osztalék, a devizaárfolyam-változás, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét;
d) a saját tevékenységi kockázatokra képzett tartalékot, amennyiben a pénztár a vagyonkezelési és járadékszolgáltatási tevékenységet saját szervezet keretében látja el, a felmerült működési zavarok esetén a fedezeti céltartalék feltöltése céljából;
e) az egyéb kockázatokra képzett tartalékot a pénztár folyamatos fizetőképességének biztosítására;
f) az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetére az átmenetileg függő befizetésként nyilvántartott pénzeszközök befektetéséből származó, realizált hozambevételekből a befizetések azonosításakor az egyéni számlán jóváírt tagdíj célú bevételek időarányos hozamának pótlása céljából képzett tartalékot, valamint a be nem azonosított befizetések befektetése esetén az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.
(12) Meg nem fizetett tagdíjak céltartalékaként kell kimutatni a mérlegben a tagdíjkövetelések negyedévet követő hónap 25-éig, illetve a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett ráfordításként elszámolt összegét. A ráfordításként elszámolt tagdíjhátralék összegét a tagdíj rendeltetésétől függően:
- működési célú tagdíjak tartalékaként,
- fedezeti célú tagdíjak tartalékaként, és
- likviditási és kockázati célú tagdíjak tartalékaként kell megképezni.”
13. § Az Mvhr. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A pénztárnak a befektetési célú ingatlanok esetében a Tv. 53. §-ában foglaltakat nem kell alkalmazni.”
14. § (1) Az Mvhr. 29. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„A pénztárnak a Tv. 54. §-ában foglaltakat - a befektetési portfólió részét nem képező tulajdoni részesedést jelentő befektetések kivételével - nem kell alkalmazni.”
(2) Az Mvhr. 29. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tartós befektetési célú ingatlanok, a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint az árunak minősülő, továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok esetében az Mpt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint az üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási és kockázati értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az eszközök könyvekből történő kivezetésekor, az osztalék realizálásakor, illetve a következő értékelés során az értékelési különbözetet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.”
(3) Az Mvhr. 29. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Amennyiben a (4) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérlegfordulónapjára, a negyedév utolsó napjára vonatkozó értékelésekor érvényes]
„a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;
b) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg;”
(4) Az Mvhr. 29. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek - az értékpapír üzleti év mérlegfordulónapjára, illetve a negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetet - az adott eszközcsoporton belül elkülönítetten - értékelési különbözetként, a források között az ilyen címen megképzett működési, fedezeti, illetve likviditási és kockázati értékelési különbözet céltartalékaként kell kimutatni. Az értékpapír könyvekből történő kivezetésekor, a kamatfizetéskor, a következő értékelés során az értékelési különbözet csökkenésekor, az értékelési különbözetet a bevételek csökkentésével kell csökkenteni vagy megszüntetni az értékelési különbözet céltartalékának csökkentésével egyidejűleg. A céltartalék csökkentését jogcímek szerinti részletezésben ráfordítás csökkenésként kell elszámolni.”
(5) Az Mvhr. 29. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg a 29. § az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti értékelés során az egyes eszközöknek a mérlegfordulónapjára, a negyedév utolsó napjára vonatkozó értékelésekor érvényes
a) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet kevesebb, mint az előző értékeléskor volt, az értékelési különbözet csökkenésével egyidejűleg az értékelési különbözet céltartalékát is csökkenteni kell. Az értékelési különbözet és annak céltartaléka negatív előjelű is lehet;
b) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet több, mint az előző értékeléskor volt, a korábbi értékelési különbözetet növelni kell az értékelési különbözet céltartalékának növelésével egyidejűleg.
(8) Az eszközök értékelési különbözetét az eszköz rendeltetésétől függően (működési, fedezeti, likviditási és kockázati) kell az eszközök analitikus nyilvántartásában, illetve a források között a működési fedezeti, likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülöníteni és szükség szerint módosítani.”
15. § (1) Az Mvhr. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték (2) bekezdés szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti forintértéke közötti értékkülönbözet céltartalékként megképzett összegén belül elkülönítetten kell kimutatni a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból és az egyéb piaci árhatásból adódó különbözetet, továbbá kamatozó értékpapír esetében a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig időarányosan járó kamat összegét.”
(2) Az Mvhr. 30. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat forintértékét a bekerülés napján érvényes (2) bekezdés szerinti devizaárfolyamon kell megállapítani és a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni.
(6) A külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírok negyedév utolsó napjáig, illetve mérlegfordulónapjáig időarányosan járó - az értékelési különbözetben elszámolt - kamat forintértékét az értékelés napján érvényes (2) bekezdés szerinti árfolyamon kell megállapítani.”
16. § (1) Az Mvhr. 33. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A pénztár működési tevékenységének mérleg szerinti eredményeként kell kimutatni a pénztár működésével kapcsolatban az üzleti évben elszámolt bevételek és költségek, ráfordítások (ideértve a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozamot is, valamint az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is) különbözetének összegét.
(4) A pénztári szolgáltatások fedezetét kell a nyugdíjszolgáltatásokkal összefüggésben céltartalékként megképezni az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetének, valamint a fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegében.
(5) A likviditás (a pénztár fizetőképességének), a befektetési és demográfiai kockázatok fedezetével, a saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási kockázatok fedezetével, továbbá az egyéb kockázatok, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamának fedezetével összefüggésben az üzleti évben felmerült bevételek és ráfordítások különbözetéből, valamint a likviditási és kockázati célú befektetési portfólió értékelési különbözetében bevételként elszámolt várható hozam összegéből kell céltartalékot képezni.”
(2) Az Mvhr. 33. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az eredménykimutatásban befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként, illetve ráfordításként kell kimutatni az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt - a számviteli nyilvántartásban a befektetett, illetve a forgóeszközök között kimutatott - befektetésekből adódó bevételeket, illetve ráfordításokat, ideértve a befektetések mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi értékelésekor az értékelési különbözetben bevételként elszámolt várható hozamot, illetve az értékelési különbözet összegében ráfordításként elszámolt céltartalékképzést is.”
17. § (1) Az Mvhr. 34. §-a (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) A pénztár működési tevékenysége eredményének megállapításánál a működési célú bevételek a következők:]
„g) Működési célra kapott támogatás, adomány: a pénztárat támogató rendelkezése szerint a működési célra juttatott támogatás, valamint a visszafizetési kötelezettség nélkül eseti jelleggel a pénztárnak működési célra juttatott pénzeszközök összege.”
(2) Az Mvhr. 34. §-a (3) bekezdésének d)-e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„d) Egyéb ráfordítások között kell kimutatni a pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy tagsági viszonyának egyéb módon történő megszűnésekor a pénztárnál kimutatott működési célú tagdíjhátralékának hitelezési veszteségként elszámolt összegét, valamint a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének d)-e) pontja szerint elszámolt működési célú immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek könyv szerinti értékét, továbbá a Tv. 81. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint elszámolt értékvesztések összegét.
e) Egyéb ráfordításként kell kimutatni a Tv. 81. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontja szerint elszámolt káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket, a fizetett bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, továbbá a Tv. 81. §-a (3) bekezdésének b)-c) pontja szerint a behajthatatlannak minősített - külön nem nevesített - követelésnek az üzleti évben leírt összegét, az eladott immateriális javak, működtetett ingatlanok és működésre szolgáló egyéb tárgyi eszközök könyv szerinti értékét.”
(3) Az Mvhr. 34. §-ának (3) bekezdése kiegészül a következő f) ponttal:
„f) Nem befektetési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztéseként kell kimutatni a pénztár saját alapítású vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő részesedések, üzletrészek - a Tv. 54. §-a alapján - elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.”
(4) Az Mvhr. 34. §-a (5) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Működési célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként elkülönítetten kell kimutatni a működési célú tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után kapott kamatokat, kamatjellegű bevételeket, nyereségjellegű különbözeteket (árfolyamnyereséget), a befektetési jegyek hozamát, a kapott osztalék és részesedés összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételeit. Itt kell továbbá kimutatni a befektetési célú ingatlanok hasznosításából származó bevételeket, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is.”
(5) Az Mvhr. 34. §-a (5) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Kapott kamatok, kamatjellegű bevételek között kell kimutatni a működési célra szolgáló bankbetétek, a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után a kamatfizetéskor kapott kamatokat, a diszkont értékpapírok eladásakor (beváltásakor) a vételára és névértéke közötti különbözetből az eladásig (beváltásig) időarányosan járó összeget, továbbá a kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) érvényesített kamatok összegét. Kamatjellegű bevételként kell kimutatni a Tv. 84. §-a (5) bekezdésének f) pontja szerint a kamatfedezeti ügyletekkel kapcsolatos realizált nyereséget, továbbá az óvadéki repóügylet kapcsán a viszonteladási ár és a vételár közötti különbözet összegében realizált kamatot a repóba vevőnél. Az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban kapott kamatot csak az ügylet lejártakor lehet bevételként elszámolni. A kapott kamatokat és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. Itt kell továbbá kimutatni a magánnyugdíjpénztárak befektetési tevékenységéről szóló kormányrendelet szerint tartósan adott kölcsönök, valamint a pénztár munkavállalói részére nyújtott lakás célú kölcsönök után kapott (járó) kamatok összegét is.”
(6) Az Mvhr. 34. §-a (5) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) Kapott osztalékok és részesedések között kell kimutatni a működési célú, befektetésnek, illetve forgóeszköznek minősülő tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) után kapott osztalék, illetve kamatozó részvények után kapott kamat összegét.”
(7) Az Mvhr. 34. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamnyereséget, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelésekhez és kötelezettségekhez kapcsolódó, az adott üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget. Itt kell kimutatni a nem fedezeti célú elszámolási határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt nyereség összegét, a kapott opciós díjat.”
(8) Az Mvhr. 34. §-ának (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
„g) Értékelési különbözetben elszámolt várható hozamként kell kimutatni a működési célú befektetési portfólió mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Az értékelési különbözet várható hozamán belül az időarányosan járó kamatok között kell kimutatni a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek, valamint a kamatozó értékpapírok (ideértve a külföldi pénzértékre szóló kamatozó értékpapírokat is) utolsó kamatfizetéstől, a kibocsátástól az értékelés napjáig időarányosan járó kamat összegét, valamint a diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyidőszakra időarányosan jutó összeget. A járó osztalékok között kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések után az adózott eredményből járó összeget, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét. Devizaárfolyam-különbözetek között kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok negyedév végi és mérlegfordulónapi értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözetből a devizaárfolyam változásából adódó különbözet összegét. Egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetként kell kimutatni a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét.”
(9) Az Mvhr. 34. §-a (6) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a működéssel kapcsolatban felvett kölcsön, hitel után fizetendő (fizetett) kamatokat, továbbá a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a diszkont értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor - a kamat nélküli (kamattal csökkentett) - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözeteket (árfolyamveszteséget), a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteséget, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításait. A befektetéssel kapcsolatos ráfordítások elszámolásánál a Tv. 85. §-ának vonatkozó előírásait kell figyelembe venni. Működési célú befektetéssel kapcsolatos ráfordításként kell kimutatni a befektetési célú ingatlanokkal, és az igénybe vett befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatos ráfordításokat, valamint a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetének összegében a ráfordításokkal szemben megképzett céltartalék összegét is.”
(10) Az Mvhr. 34. §-a (6) bekezdésének a) pontja a következő mondattal egészül ki:
„a) Itt kell továbbá kimutatni a Tv. 85. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti kamatfedezeti ügyletek realizált veszteségét, valamint az óvadéki repó ügyletek kapcsán a visszavásárlási ár és az eladási ár közötti különbözet összegében kifizetett kamatot a repóba adónál. Az óvadéki repó és a valódi penziós ügylettel kapcsolatban fizetett kamatot csak az ügylet lejártakor lehet ráfordításként elszámolni.”
(11) Az Mvhr. 34. §-a (6) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) Tulajdoni részesedést jelentő befektetések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok veszteségjellegű különbözeteként (árfolyamveszteségként) kell kimutatni a működési célra szolgáló tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részvények, üzletrészek) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet, valamint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételár és a névérték közötti különbözetnek az eladás (beváltás) időpontjáig időarányosan meghatározott összegével csökkentett eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet. Itt kell továbbá kimutatni az évente tőkét törlesztő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok törlesztéskor elszámolt veszteségjellegű különbözeteket, valamint a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok értékesítésekor realizált árfolyamveszteséget is.”
(12) Az Mvhr. 34. §-a (6) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként kell kimutatni a működési célú deviza- és valutakészletek forintra történő átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteséget, a külföldi pénzértékre szóló követeléshez és kötelezettséghez kapcsolódó, az adott üzleti évben realizált árfolyamveszteséget. Itt kell továbbá kimutatni a nem fedezeti célú elszámolási határidős és opciós ügyletekkel, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletekkel kapcsolatban elszámolt veszteség összegét, a - nem befektetési célú értékpapír beszerzéssel összefüggésben - fizetett opciós díjat, brókeri jutalékot.”
(13) Az Mvhr. 34. §-ának (6) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
„h) Értékelési különbözetből képzett céltartalékként kell kimutatni a befektetéssel kapcsolatos ráfordítások között az (5) bekezdés g) pontja szerinti jogcímen elszámolt várható hozam összegében megképzett céltartalékot.”
(14) Az Mvhr. 34. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A működési célú befektetési tevékenység eredménye a működési célú befektetések bevételeinek (ideértve a működési célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozam összegét is) és ráfordításainak (ideértve az értékelési különbözet összegében ráfordításként megképzett céltartalékot is) különbözete.”
18. § (1) Az Mvhr. 35. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Fedezeti célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a nyugdíjszolgáltatási célú bevételekből eszközölt befektetések - 34. § (5) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - hozambevételeiből az egyéni számlákat és a szolgáltatási tartalékot megillető összeget.”
(2) Az Mvhr. 35. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a 35. § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Fedezeti célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a fedezeti célú befektetések bevételei (ideértve a fedezeti célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításai különbözete. Az egyéni számlákon jóváírható és a szolgáltatási tartalékba helyezhető realizált nettó hozam, illetve az értékelési különbözet összegét az eredménykimutatásban elkülönítetten kell kimutatni.
(6) Fedezeti céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti szolgáltatási célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti fedezeti célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében ráfordításként megképzett céltartalékot.
(7) A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a szolgáltatási célú bevételek és ráfordítások különbözetének összegében, valamint a realizált nettó hozam összegében, továbbá az értékelési különbözet összegében megképzett, az egyéni számlákon és a szolgáltatási tartalékon jóváírt céltartalékot.”
19. § (1) Az Mvhr. 36. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Likviditási és kockázati célú befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételként kell kimutatni a likviditási és kockázati célú bevételekből, valamint az azonosítatlan befizetésekből eszközölt befektetések - 34. § (5) bekezdésének a)-g) pontja szerinti jogcímeken elszámolt - hozambevételeket.”
(2) Az Mvhr. 36. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység eredménye (nettó hozam) a likviditási és kockázati célú befektetések bevételeinek (ideértve a likviditási és kockázati célú befektetési portfólió értékelési különbözetében elszámolt várható hozamot is) és ráfordításainak a különbözete.
(7) Likviditási és kockázati céltartalékként kell kimutatni az (1) bekezdés a)-i) pontja szerinti likviditási és kockázati célú bevételek, valamint a (3) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység bevételei együttes összegének és a (2) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú egyéb ráfordítások, valamint a (4) bekezdés szerinti likviditási és kockázati célú befektetési tevékenység ráfordításai együttes összegének különbözetében, - befektetési, demográfiai, saját tevékenységi kockázatokra, egyéb likviditási és kockázati célokra, valamint az azonosítatlan befizetések befektetési hozamára - ráfordításként megképzett céltartalékot, továbbá az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.”
20. § Az Mvhr. 37. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A pénztár hozamaként kell kimutatni a pénztári vagyon, továbbá az azonosítatlan befizetések befektetésével kapcsolatos bevételek (ideértve az értékelési különbözetben elszámolt várható hozamot is) és ráfordítások különbözetének összegét. A befektetési tevékenység eredményéből az egyéni számlán, a szolgáltatási tartalékon, a likviditási és kockázati tartalékon, valamint a működési célra jóváírt összeget realizált nettó hozam, illetve az értékelési különbözetben elszámolt várható hozam megbontásban kell kimutatni.”
21. § (1) Az Mvhr. 42. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A működési, a fedezeti, valamint a likviditási és kockázati céltartalékokat az ilyen címen nevesített ráfordításokkal szemben kell képezni. A fedezeti céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni az egyéni számlák, illetve a szolgáltatási tartalék befektetéséből származó realizált hozambevételekből, valamint az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A működési, illetve likviditási és kockázati céltartalékon belül elkülönítetten kell kimutatni a realizált hozambevételekből és az értékelési különbözetből képzett céltartalékot.”
(2) Az Mvhr. 42. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fedezeti céltartalékon belül az egyéni számlákat és a szolgáltatási számlákat kötelezettség és kötelezettség teljesítése alszámlákra bontva kell vezetni. A szolgáltatási számla alszámláit járadéktípusonként megbontva kell megnyitni. Az egyéni számlához kapcsolódóan pénztártagonként analitikus nyilvántartást kell vezetni. Az analitikus nyilvántartásnak tartalmaznia kell az Mbr. 22. §-a (1) bekezdésében meghatározott bevételi és kiadási jogcímek szerinti megbontásban, időrendi sorrendben, egységes szerkezetben a tárgyidőszakban történt jóváírásokat, illetve terheléseket, valamint a jóváírások és terhelések különbözetének összegében az adott időszak (tárgynegyedév, tárgyév) végén a pénztártagnak a pénztárral szemben fennálló, elismert követelését.”
(3) Az Mvhr. 42. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban felmerült dologi kiadások (költségek, ráfordítások) összegét a szolgáltatási számla kötelezettség teljesítése alszámlájával szemben működési célú egyéb bevételként kell elszámolni.”
22. § Az Mvhr. a következő 42/A. §-sal egészül ki:
„42/A. § (1) Az Mbr.-ben meghatározott befektetési formákba eszközölt működési, fedezeti, valamint a likviditási és kockázati célú befektetések mérlegfordulónapjára, illetve negyedév utolsó napjára vonatkozóan meghatározott, (kamatozó értékpapírok, illetve diszkont értékpapírok esetében a felhalmozott kamatot is tartalmazó) piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét a befektetési tevékenység bevételei között az értékelési különbözet várható hozamaként kell elszámolni az egyes eszközcsoportokon belül elkülönítetten megnyitott és vezetett értékelési különbözet számlákkal szemben. Az értékelési különbözet várható hozambevételei között elkülönítetten kell kimutatni az időarányosan járó kamatot, a járó osztalékot, a devizaárfolyam-változásból adódó különbözeteket, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket. Ezzel egyidejűleg az értékelési különbözettel szemben elszámolt hozambevételeket és a céltartalékképzés során elszámolt ráfordításokat jogcímenként össze kell vezetni.
(2) Időarányosan járó kamatbevételként kell elszámolni:
a) a névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett eszközként vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra arányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat a pénztár nem értékesíti, nem váltja be, a könyvekből nem vezeti ki;
b) a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök közé sorolt hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét;
c) a forintban és devizában elhelyezett bankbetétek után az adott üzleti év mérlegfordulónapjáig, illetve a tárgynegyedév utolsó napjáig terjedő időszakra időarányosan járó kamat összegét.
(3) Járó osztalék bevételként kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) után az illetékes szerv által már jóváhagyott osztalék (részesedés) járó összegét, valamint a kamatozó részvények után járó kamat összegét.
(4) A devizaárfolyam-különbözetek között elkülönítetten kell kimutatni a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, továbbá a külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok mérlegfordulónapi, illetve negyedév végi értékelésekor a devizában kifejezett piaci érték 30. § (2) bekezdése szerinti választott devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az eszköz könyv szerinti értéke közötti különbözet összegéből
a) a devizaárfolyam-változásából adódó nyereségjellegű különbözet (árfolyamnyereség) bevételként elszámolt összegét, illetve
b) a devizaárfolyam-változásból adódó veszteségjellegű különbözet (árfolyamveszteség) bevételt csökkentő tételként elszámolt összegét.
(5) Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözetek között kell elszámolni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések, üzletrészek, részvények) piaci értékének a jóváhagyott (járó) osztalékkal csökkentett összege és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, valamint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok felhalmozott kamattal csökkentett piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, továbbá a befektetési célú ingatlanok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét. Itt kell továbbá kimutatni az értékelés napjáig le nem zárt határidős és opciós ügyletek várható eredményének összegét. Az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeten belül elkülönítetten kell kimutatni a bevételként elszámolt nyereségjellegű különbözetek (árfolyamnyereség) összegét, és a bevételt csökkentő tételként elszámolt veszteségjellegű különbözetek összegét.
(6) Az értékpapír eladásakor (beváltásakor), az adott értékpapír értékelési különbözetében kimutatott időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-különbözet; illetve egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözet összegét bevételt csökkentő tételként kell elszámolni az értékpapír értékelési különbözetével szemben, egyidejűleg az értékelési különbözetből képzett céltartalékot is csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.
(7) A tárgynegyedév végi értékelés során megállapított értékelési különbözet állománya és az értékelési különbözet céltartalékának - a tárgynegyedév végi értékelést megelőző - könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét jellegétől függően kell értékelési különbözet növekedéseként és várható hozambevételként, illetve értékelési különbözet csökkenéseként és várható hozambevétel csökkenéseként elszámolni. Egyidejűleg - az értékelési különbözet változásával azonos összegben és összetételben - az értékelési különbözet céltartalékát jogcímenkénti részletezésben növelni kell a ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni kell a megfelelő ráfordítás számlákkal szemben.
(8) A más pénztárba átlépő vagy tagsági viszonyát egyéb módon megszüntető pénztártaggal való elszámolás során a pénztártag egyéni számláján meglévő tagi követelés összegében kimutatott értékelési különbözetet a fedezeti tartalék realizált hozama terhére kell kifizetni. A kifizetett összegben figyelembe vett értékelési különbözet összegével a fedezeti céltartalékon belül megképzett értékelési különbözet céltartalékát felhasználásként nem lehet elszámolni.
(9) A pénztárnak a befektetett pénzügyi eszközök, valamint a forgóeszközök között kimutatott értékpapírokhoz kapcsolódóan folyamatos, naprakész analitikus nyilvántartást kell vezetnie. Az értékpapírok analitikus nyilvántartásának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: vagyonkezelőnként elkülönítetten értékpapírfajtánként az értékpapír azonosító adatait, az értékpapírokkal kapcsolatos tranzakciókat (vásárlás, eladás, lejárat, kamat-, illetve osztalékfizetés) a tranzakció időpontját, az értékpapír névértékét, vételárát, illetve eladási árát, kamatozó értékpapírok esetében a vételárban, illetve eladási árban felhalmozott kamat összegét, az értékpapír beszerzési (könyv szerinti) értékét, eladáskor az értékpapír könyv szerinti értékének csökkenését, az eladáskor realizált kamat, árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét. A mérlegfordulónapi és negyedév végi értékeléshez kapcsolódóan az analitikus nyilvántartásban ki kell mutatni az értékpapírok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet összegét, azon belül az időarányosan járó kamat, járó osztalék, devizaárfolyam változásából adódó árfolyamnyereség, árfolyamveszteség összegét, valamint az egyéb piaci értékítéletből adódó értékkülönbözeteket árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség megbontásban. Az analitikus nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az értékpapír eladásakor, kamatfizetéskor vagy osztalék fizetéskor az értékelési különbözet változása is nyomon követhető legyen. Amennyiben a folyamatosan, naprakészen vezetett analitikus nyilvántartás adatai alapján az értékpapírügyletekkel és az értékpapír értékelésével kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény nyomon követhető, akkor azokat a főkönyvi könyvelésben meghatározott időközönként - legalább havonta - gazdasági esemény típusonként összesítetten, az analitika feladása alapján lehet elszámolni. Az analitikus nyilvántartásból készített összesítő feladás alapján történő főkönyvi könyvelés során biztosítani kell az analitikus és főkönyvi könyvelés egyezőségét.”
23. § (1) Az Mvhr. 43. §-a előtti cím helyére a következő lép:
„Határidős ügyletek és repó ügyletek elszámolása”
(2) Az Mvhr. 43. §-a (8) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha a fedezeti céllal kötött ügylet fedezeti jellege a lejárati idő alatt megszűnik, akkor annak eredményét a határidős ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni.”
(3) Az Mvhr. 43. §-ának (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött, a negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a negyedév utolsó napján, illetve a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke (tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóára, árfolyama) közötti különbözetet, mint az ügylet várható eredményét, azaz piaci értékét - fedezeti ügylet esetében legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) negyedév utolsó napjáig, illetve a mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos ellenkező előjelű eredményének összegében - el kell számolni értékelési különbözetként - és jellegétől függően - bevételként, illetve bevételt csökkentő tételként. Ezzel egyidejűleg a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. Ha a fedezeti ügylethez kapcsolódó alapügylet nem képezi részét a befektetési portfóliónak és időarányos eredménye az időbeli elhatárolásokban szerepel, akkor a fedezeti ügylet időarányos eredményét is az időbeli elhatárolások között kell elszámolni és nem az értékelési különbözetben.
(11) A határidős ügyletek piaci értékelésekor az ügylet várható eredményét kell piaci értéknek tekinteni és értékelési különbözetként elszámolni - jellegétől függően - bevételként vagy bevételt csökkentő tételként. Ezzel egyidejűleg és azonos összegben a ráfordításokkal szemben el kell számolni az értékelési különbözetből képzett céltartalékot. A határidős ügylethez kapcsolódó értékelési különbözetet és az ahhoz kapcsolódó céltartalékot az ügylet zárásakor (lejártakor, az opció lehívásakor, az ügylet likvidálásakor) kell megszüntetni.”
(4) Az Mvhr. 43. §-a a következő (19)-(20) bekezdéssel egészül ki:
„(19) Az óvadéki repóügyletet a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. a) pontja szerinti valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni. Az óvadéki repóügylet keretében repóba adott értékpapír a repóba adó könyveiben kerül kimutatásra, a repóba vevő által fizetett értékpapír-ellenértéket a repóba adó kötelezettségként, a repóba vevő követelésként mutatja ki. A repóügylet lejártával a repóba adó által fizetett értékpapír viszonteladási árat a repóba adó követelésként, a repóba vevő kötelezettségként számolja el, egyidejűleg mindkét fél - elszámolási számlán keresztül - összevezeti a repóügyletből adódó követelését és kötelezettségét. A követeléstöbbletet a repóba adó a pénzügyi műveletek ráfordításaként, a kötelezettségtöbbletet a repóba vevő a pénzügyi műveletek bevételeként, mint kamatot számolja el. Az óvadéki repóügylettel kapcsolatban a kapott, illetve a fizetett kamatot csak az ügylet lejártakor lehet elszámolni.
(20) A szállításos repóügyleteket az értékpapír-adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként a határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 11. b) pontja szerinti nem valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint. A repóba adott értékpapírt a repóba adó kivezeti könyveiből az értékpapír-eladás szabályai szerint, a repóba vevő felveszi könyveibe az értékpapír-beszerzés szabályai szerint az ellenérték (esetleges felhalmozott kamattal csökkentett) összegében, egyidejűleg mindkét fél kimutatja a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a határidős visszavásárlási, illetve viszonteladási kötelezettségét a határidős viszonteladási áron. A repóügylet lejártával a viszonteladott értékpapírt a repóba vevő az értékpapír-eladás általános szabályai szerint kivezeti, a repóba adó az értékpapír-beszerzés általános szabályai szerint felveszi a könyveibe a viszonteladási áron (az esetleges felhalmozott kamattal csökkentett viszonteladási áron) és kivezetik a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a határidős kötelezettséget.”
24. § Az Mvhr. 44. §-ának (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékelési különbözetek, az értékhelyesbítések, az elszámolt értékvesztések nyitó értékét, tárgyévi növekedését, tárgyévi csökkenését, a visszaírt értékvesztés összegét, az értékvesztés záró értékét a következő részletezés szerint: vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, a működtetett, illetve továbbértékesítési céllal beszerzett ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, tartós befektetési célú ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, részesedések, értékpapírok, devizabetétek.”
25. § Az Mvhr. 46. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A likviditási és kockázati céltartalékok alakulásáról a kimutatást kockázati célonként (befektetési, demográfiai, saját vagyonkezelési és járadékszolgáltatási, egyéb kockázat, azonosítatlan befizetések hozamának fedezetére) kell elkészíteni.”
26. § (1) Az Mvhr. 49. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pénztári eszközök piaci értékeként a letétkezelő által meghatározott piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a pénztár könyvvizsgálója az Mbr. 3. számú mellékletének I/6. pontjában foglaltak alapján a rendeletben előírt értékelési szabályoktól eltér, köteles az eszközök mérlegfordulónapra vonatkozó piaci értékét - indokolással alátámasztva - meghatározni. Ebben az esetben a pénztár az értékelési különbözet összegének megállapításánál a könyvvizsgáló által meghatározott piaci értéket köteles figyelembe venni.”
(2) Az Mvhr. 49. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A könyvvizsgáló az éves pénztári beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt a pénztár igazgatótanácsa elnökének (ügyvezetőjének) átadni.”
27. § (1) Az Mvhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete, a 2. számú melléklete helyébe e rendelet 2. számú melléklete, a 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(2) Az Mvhr. 4. számú melléklete a „Pénztári céltartalékok alakulása” e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az Mvhr. 5. számú melléklete a „Pénzügyi teljesítmény alakulása” e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.
(4) Az Mvhr. 7. számú „Számlakeret-tükör” melléklete e rendelet 6. számú melléklete szerint módosul:

Záró rendelkezések

Hatálybalépés

28. § (1) E rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2003. évről készített negyedéves és éves pénztári beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Mvhr. 21. § (3) bekezdése, a 23. § (9)-(10) bekezdése, a 29. § (5) bekezdésének c) pontja, a 30. § (3) és (7) bekezdése, a 34. § (1) bekezdésének f) és h) pontja, a 34. § (6) bekezdésének d) pontja, a 35. § (1) bekezdésének f) pontja, a 36. § (1) bekezdésének f)-h) pontja, a 43. § (12)-(13) bekezdése, a 49. § (3) és (5) bekezdése.

Átmeneti rendelkezések

29. § (1) A pénztárnak a likviditási és kockázati céltartalékok között az igénybe vett értékelési különbözetre képzett céltartalékaként kimutatott összeget az egyéni számlákra és szolgáltatási tartalékokra a 2003. I. negyedévi hozamfelosztás során kell felosztani.
(2) 2003. január 1-jén a saját tőkében kimutatott értékelési különbözet tartalékát nyitó rendező tétel keretében át kell vezetni a működési, fedezeti, illetve likviditási és kockázati céltartalékon belül megnyitott értékelési különbözet céltartalékába jogcímek (időarányos kamat, járó osztalék, devizaárfolyam-változás, egyéb piaci értékítéletből adódó különbözetek) szerinti megbontásban.
(3) Az aktív és passzív időbeli elhatárolásokban lévő - értékelési különbözettel összefüggő - tételeket (értékpapírok után járó kamatok, osztalékok és le nem zárt határidős és opciós ügyletek várható eredménye) 2003. január 1-jén nyitó rendező tétel keretében át kell vezetni az adott eszközhöz kapcsolódóan vagy a határidős és opciós ügyletekhez megnyitott értékelési különbözetbe.
(4) Az eszközhöz kapcsolódó értékvesztéseket 2003. január 1-jén nyitó rendező tétel keretében át kell vezetni az adott eszközhöz megnyitott értékelési különbözetbe.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti tételekhez kapcsolódó értékelési különbözeteknek megfelelő, a tartaléktőkében, illetve a fedezeti, likviditási és kockázati céltartalékokban meglévő összegét a tartaléktőkéből, illetve a fedezeti, likviditási és kockázati céltartalékokon belül 2003. január 1-jén nyitó rendező tétel keretében át kell vezetni az ilyen címen megnyitott céltartalékba. A nyitó rendező tételek után a fedezeti céltartalékok között az egyéni számlákhoz kapcsolódó értékelési különbözet céltartalékát a 2003. január 1-jén pénztártagként nyilvántartott tagok egyéni számlái között kell felosztani.
(6) A tartós befektetési célú ingatlanokhoz kapcsolódó terven felüli értékcsökkenést 2003. január 1-jén nyitó rendező tétel keretében meg kell szüntetni az egyéb bevételekkel szemben.
(7) A külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok esetében a mérleg fordulónapján kimutatott értékelési különbözet vagy értékvesztés összegéből - az analitikus nyilvántartás figyelembevételével - meg kell állapítani a deviza árfolyamhatás és piaci árhatás értékét, és az annak megfelelő összeget a működési, a fedezeti, illetve a likviditási és kockázati céltartalékon belül megnyitott értékelési különbözet céltartalékában jogcímek szerint el kell különíteni.