28/2002. (II. 27.) Korm. rendelet

a Védelmi Programban résztvevők, valamint reájuk tekintettel más személyek támogatásáról és az egyes támogatási formákról, továbbá a büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Tvdt.) 40. §-ának (1) bekezdésében írt felhatalmazás alapján a Kormány a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában
1. Védelmi Program: a Tvdt.-ben szabályozott, a büntetőeljárásban részt vevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható olyan szervezett formája, amelyet a rendőrség végez és amelynek során - a különleges intézkedések alkalmazása keretében, az érintett társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében - egészségügyi, mentális, szociális, gazdasági, humán támogatás és jogi segítség nyújtása szükséges;
2. érintett: a Védelmi Program hatálya alatt álló személy, továbbá az, akinek a személyazonossága megváltoztatását rendelték el;
3. hozzátartozó: a védelem alatt álló személlyel közös háztartásban - kivételesen a közös háztartáson kívül - élő házastárs, továbbá az élettárs, a jegyes, a leszármazó - ideértve az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is -, valamint kiskorú érintett esetén a szülő - ideértve az örökbefogadót vagy nevelőszülőt is - és a gyermek állandó felügyeletével megbízott személy;
4. Tanúvédelmi Szolgálat: a rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására létrehozott szervezeti egység;
5. szükséghelyzet: időlegesen fennálló olyan élethelyzet, amikor az érintett - a Programban való részvétele okán kialakult akadályoztatása folytán vagy anyagi erőforrásainak hiányában - nem képes arra, hogy a saját, illetve reá tekintettel a Programban résztvevő, eltartásra jogosult, arra szoruló hozzátartozója vagy más személy alapvető szükségleteinek kielégítéséről, illetve e személyek biztonságáról részben vagy egészben önállóan gondoskodjék;
6. sürgősségi intézkedés: a Tanúvédelmi Szolgálatnak a Tvdt. 15. §-ában szabályozott intézkedésére irányuló eljárása;
7. jogosult: olyan természetes személy, akivel a Védelmi Program tartama alatt az érintett tartásra, gondozásra irányuló jogviszonyban áll;
8. ügyvivő: a Tvdt. szerint az érintett által a Védelmi Programba való felvételkor megjelölt azon személy, aki a Tanúvédelmi Szolgálat egyetértésével az érintett érdekében, annak polgári jogi jogviszonyaiban, illetve egyéb ügyeiben eljár és - ha jogszabály lehetővé teszi - az érintettet képviseli.

A rendelet hatálya

2. § (1) E rendelet hatálya a Tvdt. szerint folytatott Védelmi Programban (a továbbiakban: Program) érintettek számára a rendőrség Tanúvédelmi Szolgálata (a továbbiakban: Szolgálat) által biztosított jogi segítségnyújtásra, továbbá az érintett szociális, gazdasági, humán, egészségügyi és mentális ellátásának, támogatásának (a továbbiakban együtt: támogatás) olyan formáira terjed ki, amelyekre az érintett külön jogszabály szerint nem jogosult.
(2) A Szolgálat az e rendeletben meghatározott támogatásokat a Tvdt. rendelkezései szerint megkötött magánjogi megállapodás alapján, a jelen rendelet és az egyéb jogszabályok keretei között biztosítja.
(3) Ha az érintettet bíróság vagy más hatóság jogerős határozata más tartására, gondozására kötelezi, azonban az érintett e kötelezettsége teljesítésében a Programban való felvétele folytán akadályoztatva van és azt a jogosult méltányolható magánérdeke is indokolja, a Program tartama alatt az e rendeletben meghatározott külön szabályok szerint részesíthető támogatásban.

A támogatás formái

3. § (1) A Szolgálat a támogatás keretében az alábbi támogatási formákat nyújthatja:
a) személyes gondoskodás körébe tartozó támogatási formák;
b) pénzbeli kiegészítő támogatási formák.
(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó támogatási formák:
a) biztonságba helyezés sürgősségi intézkedés keretében, illetve szükséghelyzetben (a továbbiakban együtt: szükséghelyzet);
b) az egészségügyi és mentálhigiénés ellátás;
c) nevelés, oktatás, nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés;
d) magyar nyelvi oktatás;
e) a jogi segítségnyújtás.
(3) A pénzbeli kiegészítő támogatási formák:
a) a rendszeres létfenntartási hozzájárulás;
b) külföldi érintettek esetében az okmányok fordítási költségének megtérítése;
c) az otthonteremtési támogatás;
d) a lakhatási támogatás;
e) egyszeri támogatás az új személyazonossággal rendelkező érintett számára.
(4) A Tvdt. 13. § (1) bekezdésének alkalmazásában a pénzbeli kiegészítő támogatási formák minősülnek jövedelempótló támogatásnak.
4. § Ha az érintett külön jogszabály alapján egyéb ellátásban, támogatásban részesül, vagy ilyen ellátás, támogatás igénybevételére egyébként jogosult lenne, azonban a Programban való részvétele folytán az ellátás, a támogatás igénybevételében akadályoztatva van, a Szolgálat segítséget nyújt azok érvényesítésében.

II. Fejezet

AZ EGYES TÁMOGATÁSI FORMÁK, VALAMINT IGÉNYBEVÉTELÜK FELTÉTELEI

1. Cím

A SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KÖRÉBE TARTOZÓ TÁMOGATÁSI FORMÁK

Biztonságba helyezés szükséghelyzetben

5. § (1) A Szolgálat szükséghelyzetben gondoskodik az érintett biztonságos elhelyezéséről, alapvető szükségleteinek kielégítéséről.
(2) A biztonságba helyezés legfeljebb addig tarthat, amíg az érintett a Program keretében nem válik képessé arra, hogy a saját, illetve reá tekintettel a Programban résztvevő, eltartásra jogosult, arra szoruló hozzátartozója vagy más személy alapvető szükségleteinek kielégítéséről, illetve biztonságáról - részben vagy egészben - önállóan gondoskodjék.
(3) A biztonságba helyezés költségei a Szolgálatot terhelik.
6. § (1) A biztonságba helyezés történhet
a) a Szolgálat kezelésébe utalt, állami tulajdonú lakás;
b) a Szolgálattal együttműködési megállapodást kötő önkormányzatok tulajdonában lévő lakás;
c) egyéb, a Szolgálat által bérelt lakás;
d) kereskedelmi és fizetővendéglátó szálláshely igénybevételével.
(2) Az elhelyezésről - a védelem érdekeit, illetve az érintett javaslatát is figyelembe véve - a Szolgálat dönt.
7. § A biztonságba helyezés magában foglalja az étkezés, valamint az alapvető személyes szükségleteket kielégítő szolgáltatások, eszközök biztosítását is. Ha a védelem érdekeit nem veszélyezteti, az étkezés biztosítása készpénznek vagy étkezési utalványnak az érintett részére való átadásával is történhet.

Egészségügyi és mentálhigiénés ellátás

8. § (1) Ha az érintett nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az alábbi egészségügyi szolgáltatásokat a Szolgálat téríti:
a) az egészségügyi alapellátásba tartozó vizsgálatok és gyógykezelés;
b) a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálat, gyógykezelés - ideértve a sürgősségi fogászati ellátást is -, továbbá az ilyen ellátáshoz szükséges, az ellátás során felhasznált gyógyszer és kötszer szolgáltatása;
c) a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, és ennek keretében az orvos előírása szerinti gyógykezelés - ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagok, protetikai eszközök szolgáltatását is -, valamint gyógyászati ellátás és a gyógykezeléshez szükséges gyógyszer, kötszer szolgáltatása, az étkezés;
d) a b)-c) pontban foglalt ellátást követően, a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelését követően betegsége gyógyulásáig, illetve állapota stabilizálódásáig
da) a szükséges vizsgálatok és gyógykezelés,
db) az f) pontban foglalt gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszer biztosítása;
e) terhesgondozás és szülészeti ellátás;
f) külön jogszabály szerint a „közgyógyellátásra jogosultak” részére térítésmentesen vagy „egészségügyi rendelkezés” alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszer biztosítása;
g) a b)-e) pontok szerinti ellátások esetében betegszállítás, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg.
(2) Az érintett jogosult a kötelező védőoltásokra.
(3) Az érintett az (1) bekezdésben meghatározott egészségügyi ellátásokon túl jogosult az orvosilag indokolt esetben és szükséges mértékben gyógyászati segédeszközre, illetve annak javítására a „közgyógyellátásra jogosultakra” vonatkozó feltételek szerint.
(4) A felsoroltakat meghaladó ellátás térítési díjához a Szolgálat nem nyújt támogatást.
(5) A térítés részletes szabályait a Szolgálat és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által kötött együttműködési megállapodás tartalmazza.
9. § A Szolgálat gondoskodik az érintett részére olyan szakemberek, illetve intézmények segítségéről, akik vagy amelyek az érintett lelki szükségleteinek kielégítésére speciális segítő-támogató tevékenységet végeznek, és közreműködnek a mentális válsághelyzetek feloldásában.
10. § Ha az érintett a Programban való részvétele folytán a társadalombiztosítási ellátórendszer szolgáltatásainak önálló igénybevételében akadályoztatva van, vagy - a Szolgálat megítélése szerint - annak önálló igénybevétele a védelem érdekeit súlyosan veszélyeztetné, az érintett a rendvédelmi szervek egészségügyi és mentálhigiénés intézményeinek ellátását veheti igénybe. Ennek költségei a Szolgálatot terhelik.

Nevelés, oktatás, nevelési-oktatási és gyermekintézményi elhelyezés

11. § Az érintett, az ügyvivő, kiskorú érintett esetén a törvényes képviselő kérelmére az érintett óvodai nevelésével, általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakmunkásképző, szakiskolai oktatásával, diákotthoni, kollégiumi és gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésével kapcsolatos étkezési, tanfelszerelési, utazási (bérlet) költséget a Szolgálat részben vagy egészben megtérítheti, feltéve, ha a Programban való részvétele miatt, vagy rajta kívül álló okból addigi tanulmányait a korábbi keretek között nem folytathatja.
12. § (1) Az érintett kérelmére a Szolgálat - legfeljebb a képzettség megszerzéséhez előírt időtartamra - átvállalhatja az érintett felsőfokú oktatásának tandíját, költségtérítését, egyéb díját, feltéve, hogy ez a védelem érdekeit nem veszélyezteti. A kérelemhez csatolni kell a felvételről szóló igazolást. Különösen indokolt esetben a Szolgálat egyéb, a felsőoktatásban való részvételt lehetővé tevő támogatást is nyújthat.
(2) A megállapított támogatás folyósításának feltétele, hogy az érintett minden év szeptemberének, illetőleg februárjának utolsó napjáig igazolja, hogy a felsőoktatási intézménybe beiratkozott.
(3) A Szolgálat a 11-12. §-okban felsorolt támogatásokat készpénzben vagy banki átutalás útján folyósítja az érintett, kiskorú érintett esetén törvényes képviselője részére. Az érintettet, illetve a törvényes képviselőt ezekre nézve elszámolási kötelezettség terheli.

Magyar nyelvi oktatás

13. § (1) A magyar állampolgársággal nem rendelkező és magyarul nem tudó érintett a Szolgálat által nyújtott vagy a Szolgálat által megjelölt intézményben szervezett egyéni vagy csoportos magyar nyelvi oktatáson (alapfokú nyelvoktatás, felzárkóztató nyelvi képzés) való részvételének költségei - feltéve, hogy arról törvény vagy nemzetközi kötelezettségvállalás másként nem rendelkezik - a Szolgálatot terhelik.
(2) Amennyiben az oktatást nem a Szolgálat nyújtja, az oktatás költségeit a Szolgálat elszámolási kötelezettség mellett, készpénzben vagy banki átutalás útján folyósítja az érintett, kiskorú érintett esetén a törvényes képviselő részére.

Jogi segítségnyújtás

14. § A Szolgálat:
a) az érintett részére ingyenes jogi tanácsadást nyújthat,
b) meghatalmazás alapján képviselheti az érintettet azokban a jogügyletekben, ahol ezt a jogszabályok megengedik és az ügyvivő (Tvdt. 1. § 13. pont, 14. §) közreműködése a védelem érdekeit sértené vagy veszélyeztetné;
c) elősegíti azt, hogy az érintett ügyvéd, jogtanácsos segítségét vehesse igénybe.

2. Cím

PÉNZBELI KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSI FORMÁK

A pénzbeli kiegészítő támogatások alapja; a rászorultság

15. § (1) Pénzbeli kiegészítő támogatásra akkor kerülhet sor, ha arra az érintett a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján rászorul.
(2) Jövedelmi viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni azt az érintettet, akinek jövedelme (közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkabérének havibér alkalmazása esetére megadott kötelező legkisebb összege, a továbbiakban: minimálbér) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett részének kétszeresét nem haladja meg.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. Jövedelemnek kell tekinteni továbbá - a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezéseitől függetlenül - minden olyan, az állami vagy önkormányzati szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott rendszeres ellátást, amelynek célja a jogosult jövedelemszerű ellátásának (megélhetésének) biztosítása.
16. § (1) Vagyoni viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni az érintettet, ha vagyonának:
a) külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege a minimálbér háromszorosát, a (2) bekezdés alapján vagyonnak minősülő gépjármű esetében a minimálbér tizenötszörösét,
b) együttes forgalmi értéke a minimálbér negyvenszeresét nem haladja meg.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában vagyonnak minősül:
a) az ingatlan, kivéve azt az ingatlant, amelyben az érintett lakik, feltéve, hogy az érintett által lakott ingatlan nem haladja meg jelentősen az érintett méltányolható lakásigényének külön jogszabályban meghatározott mértékét;
b) az ingóság, kivéve azt az ingóságot, amely a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 90-91. §-a értelmében a végrehajtás alól mentes vagyontárgynak minősül;
c) a vagyoni értékű jog.
(3) Ha a Programba való felvétellel összefüggésben az érintett vagyontárgya elpusztult, megrongálódott, és ennek értékét a biztosító megtéríti, a kártérítés összegét a vagyontárgy helyébe lépett vagyonként kell figyelembe venni.
17. § Amennyiben az érintett a Programban való részvétele okán akadályoztatva van a vagyon vagy jövedelem feletti rendelkezési joga gyakorlásában, az akadályoztatás megszűnéséig akkor is jogosult pénzbeli támogatásra, ha jövedelme vagy vagyona alapján nem tekinthető rászorultnak.

3. Cím

AZ EGYES PÉNZBELI KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSI FORMÁK

Rendszeres létfenntartási hozzájárulás

18. § (1) Az érintett rendszeres létfenntartási hozzájárulásra jogosult a Programba való felvételétől kezdve addig, amíg - biztonságának veszélyeztetése nélkül - részben képes csupán önállóan gondoskodni létfenntartásáról, alapvető szükségleteinek kielégítéséről.
(2) A rendszeres létfenntartási hozzájárulás havi összegét úgy kell megállapítani, hogy az a mindenkori minimálbér legalább 50, legfeljebb 100%-a legyen: ennek során tekintetbe kell venni az érintett egyéb, a 15-16. §-okban meghatározott szintet el nem érő jövedelmét, vagyonát.
(3) A rendszeres létfenntartási hozzájárulás mértékét a Szolgálat állapítja meg, és azt havonta, készpénzben vagy banki átutalással folyósítja az érintett, kiskorú érintett esetén a törvényes képviselő részére.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a 15-16. §-okban meghatározott szintet el nem érő jövedelem, vagyon esetén a Szolgálat jogosult annak megállapítására, hogy az érintett képes-e biztonságának veszélyeztetése nélkül gondoskodni létfenntartásáról, alapvető szükségleteinek kielégítéséről.

Okmányok fordítási költségeinek megtérítése

19. § A Szolgálat a külföldi érintett hivatalos okmányai magyar nyelvre történő fordításának költségeit megtéríti a fordítást végző részére.

Otthonteremtési támogatás

20. § (1) A nagykorú érintett részére, kérelmére, a Programba való felvétele után egy alkalommal otthonteremtési támogatás adható, amennyiben a kérelem tárgyát képező ingatlan nem haladja meg a lakáscélú támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott méltányolható lakásigény mértékét.
(2) Az otthonteremtési támogatás felhasználható:
a) lakás, családi ház, építési telek vásárlására;
b) lakás, családi ház építésére;
c) a saját tulajdonú lakás, családi ház felújítására, bővítésére.
(3) A támogatás kamatmentes kölcsön formájában történik. A kölcsön folyósításához kapcsolódó kezelési költség a Szolgálatot terheli.
(4) A támogatás összege az érintettet és a vele egy háztartásban, életvitelszerűen együttlakó a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott közeli hozzátartozókat (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) számításba vett öt- vagy annál többtagú család esetében 2 millió, négytagú család esetében 1 millió 600 ezer, háromtagú család esetében 1 millió 200 ezer, kéttagú család esetében 1 millió, egyedülálló esetében 800 ezer forintig terjedhet, de nem haladhatja meg a vételár, építés, felújítás és bővítés költségének 70%-át.
(5) A támogatás mértékét a Szolgálat állapítja meg, és pénz- vagy hitelintézet útján gondoskodik annak az érintett részére való folyósításáról. A támogatás összegének megállapítása során tekintetbe kell venni az érintettnek a 15-16. §-okban meghatározott szintet el nem érő jövedelmét, vagyonát.
21. § (1) A kölcsön 1-15 évi időtartamra nyújtható. A visszafizetést a kölcsön folyósítását követő hónap első napján kell megkezdeni. A visszafizetés megkezdésére az érintett kérelmére legfeljebb 1 évig terjedő türelmi idő állapítható meg. Különös méltánylást érdemlő esetben (különösen az érintett önhibáján kívüli súlyos és tartós egészségromlása, munkanélkülivé válása) az érintett kérelmére a visszafizetés legfeljebb öt évig terjedő időtartamra felfüggeszthető, illetőleg a kamatmentes kölcsön még nem törlesztett része vissza nem térítendő támogatásra változtatható.
(2) A támogatás visszafizetési feltételeinek megállapításánál figyelembe kell venni az érintett és közeli hozzátartozója jövedelmét, vagyonát, rendszeres pénzellátásra szóló jogosultságát, kereső tevékenységét, továbbá az igénybe vett központi, illetve önkormányzati forrásból finanszírozott kedvezményeket és támogatásokat, családi körülményeit (pl. fogyatékos családtagról történő gondoskodás).
(3) Ha a kölcsönt több személy közösen kapta, annak törlesztéséért, illetőleg visszafizetéséért egyetemlegesen felelősek.
22. § (1) A kölcsön biztosítására annak visszafizetéséig arra az ingatlanra, amelyre a támogatást igénybe vették, elidegenítési és terhelési tilalmat, valamint jelzálogjogot kell bejegyeztetni.
(2) Az elidegenítési és terhelési tilalom fennállása alatt az ingatlant csak a Szolgálat írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni vagy megterhelni. A hozzájárulás akkor adható meg, ha az érintett:
a) az ingatlan elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntörlesztés egyösszegű visszafizetését, vagy
b) a támogatással megszerzett ingatlant a tulajdonába kerülő másik ingatlanra úgy cseréli el, illetőleg újabb ingatlant úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom az újabb ingatlanra átjegyezhető;
c) még a Program hatálya alatt áll, és az elidegenítés vagy megterhelés a védelem érdekeit nem sérti.
(3) Egy összegben kell visszafizetni a támogatást, ha a támogatásban részesített véglegesen külföldre távozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az érintett védelmére nemzetközi együttműködés alapján külföldön kerül sor (Tvdt. 34. §).

Lakhatási támogatás

23. § (1) E rendelet alkalmazásában lakhatási támogatás olyan pénzbeli kiegészítő támogatási forma, amelyet a Szolgálat az érintett részére lakbérének, albérleti díjának, szállásköltségének megfizetéséhez nyújthat.
(2) A lakhatási támogatás az érintett kérelmére nyújtható. A kérelem nem teljesíthető, ha - a Szolgálat megítélése szerint - az érintett a biztonságos védelem ellátásához nem szükséges minőségű vagy felszerelésű, illetve alapterületű lakás, lakrész, szálláshely díjának fedezésére kívánja fordítani.
(3) A támogatás 1 évre állapítható meg. Kérelemre a támogatás időtartamát a Szolgálat legfeljebb két ízben, további 1-1 évre meghosszabbíthatja.
(4) A támogatás összege a bérbeadó által igazolt lakbér, albérleti díj, szállásköltség 50, kivételesen indokolt esetben 70%-áig terjedhet. A támogatás összegének megállapításakor az érintettnek a 15-16. §-okban meghatározott szintet el nem érő jövedelmét, vagyonát tekintetbe kell venni.
(5) A támogatás összegét a Szolgálat készpénzben vagy banki átutalás útján havonta folyósítja az érintett, kiskorú érintett esetén a törvényes képviselő részére.

Egyszeri támogatás az új személyazonossággal rendelkező érintett számára

24. § (1) A Tvdt. 27. § (2) bekezdése alapján, ha az érintett személyazonosságának megváltoztatására (Tvdt. 24-33. §) került sor - ide nem értve a személyazonosság ideiglenes megváltoztatását - a Szolgálat az érintettet társadalmi beilleszkedését segítő egyszeri támogatásban részesítheti. A Szolgálat e jogosultságát nem érinti az a körülmény, hogy a rászorult érintett korábban pénzbeli kiegészítő ellátásban részesült. Ezt követően azonban az érintett jogosultsága a jelen rendelet alapján nyújtható egyéb ellátásokra és támogatásokra megszűnik, kivéve, ha szükséghelyzet (1. § 5. pont) áll elő.
(2) Az egyszeri támogatás összege:
a) ha az érintett korábban rendszeres létfenntartási hozzájárulásban részesült, az utoljára folyósított támogatás egy évre vetített összege;
b) ha az érintett korábban rendszeres létfenntartási hozzájárulásban nem részesült, a rászoruló érintett részére nyújtható legkisebb rendszeres létfenntartási támogatás egy évre vetített összege.

III. Fejezet

A SZOLGÁLAT EGYÉB FELADATAI, SZOLGÁLTATÓ IGÉNYBEVÉTELE

A Szolgálat közreműködése az érintett kötelezettségeinek teljesítésében

25. § (1) A Tvdt. 11. § (4) bekezdése alapján, az ott írt feltételek teljesülése esetén a Szolgálat a jogosultat támogatásban részesíti. A támogatás az érintett kötelezettségének mértékéig terjedhet, és lehetőleg abban a formában kell teljesíteni, mint amilyenben azt az érintett is teljesítette.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti tartás, illetve gondozás a Szolgálat részéről az érintett biztonságának veszélyeztetése nélkül nem teljesíthető, a Szolgálat a tartás, illetve gondozás értékét pénzben téríti meg a jogosult részére.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak szerint biztosítandó a jogosult tartása, gondozása, ha arra a Tvdt. 11. § (3) bekezdése alapján kerül sor.

Szolgáltató igénybevétele

26. § (1) A Szolgálat társadalmi szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházzal, jogi személlyel, egyesülettel, alapítvánnyal, ezek intézményével, gazdasági társasággal (a továbbiakban: szolgáltató) megállapodást köthet az e rendelet alapján teljesítendő, személyes gondoskodás körébe tartozó támogatási formák, valamint a 25. § alapján biztosított támogatás nyújtása során történő közreműködésről. A szolgáltató közreműködése a védelem érdekeit nem veszélyeztetheti.
(2) A megállapodást írásban kell megkötni. A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a megállapodás tárgyát képező ellátások, feladatok teljesítésének módját és ellenértékét;
b) az ellátások, feladatok nyilvántartására, valamint teljesítésük ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket;
c) a Szolgálatnak a megállapodás teljesülésére irányuló ellenőrzési jogosultságát, az ellenőrzés módját;
d) a megállapodás felmondásának módját, hónapokban meghatározott idejét, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket.
(3) A megállapodáshoz csatolni kell a szolgáltató jogállására vonatkozó bírósági végzés, illetőleg hatósági engedély másolatát.

IV. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Módosuló jogszabály

27. § (1) A büntetőeljárásban résztvevők, valamint az eljárást folytató hatóság tagjai személyi védelme elrendelésének feltételeiről és végrehajtásának szabályairól szóló 34/1999. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) bevezető része helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 604. §-a (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 100. §-a (1) bekezdésének i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:”
(2) Az R 1. §-ának 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. hatóság tagja: nyomozó hatóság nyomozó szervének tagja, az ügyész, a bíró, a bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő igazságügyi, illetve ügyészségi alkalmazott, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet tagjai, akinek a tevékenysége - a közhatalmi funkció gyakorlása körében - a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik;”
(3) Az R. 1. §-a a következő 4-9. pontokkal egészül ki:
„4. személyi védelem: a rendőrségnek, a határőrségnek, a vám- és pénzügyőrségnek, a honvédségnek, valamint a büntetés-végrehajtási szervezetnek az e rendeletben foglaltak szerint folytatott intézkedése;
5. fenyegetett helyzetben lévő személy: az a személy, akinek - a büntetőeljárásban való részvétele, illetve a büntetőeljárás során jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt - a személyi védelme indokoltnak látszik, valamint - a rendeletben meghatározott esetekben - a büntetőeljárás résztvevőjére, valamint a hatóság tagjára tekintettel az a személy is, akivel szemben ilyen bűncselekményt követtek el, illetve valószínűsíthető, hogy ilyen bűncselekményt követnek el és védelme ugyancsak indokoltnak látszik;
6. a hatóság fenyegetett helyzetben lévő tagja: a hatóság azon tagja, akinek - a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenysége miatt vagy a hivatali tevékenysége jogszerű gyakorlásának akadályozása, illetve meghiúsítása végett elkövetett vagy kilátásba helyezett személy elleni erőszakos avagy közveszélyt okozó bűncselekmény miatt a személyi védelme indokoltnak látszik;
7. érintett: a személyi védelem alatt álló személy;
8. Védelmi Program: a büntetőeljárásban részt vevő tanú, sértett, terhelt, illetve ezen személyek hozzátartozója, továbbá az érintettre tekintettel fenyegetett helyzetben lévő más személy védelmének a személyi védelem keretében nem biztosítható a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvényben (a továbbiakban: Tvdt.) meghatározott, szervezett formája;
9. Tanúvédelmi Szolgálat: a Tvdt. alapján a rendőrségen belül a Védelmi Program ellátására létrehozott szervezeti egység.”
28. § Az R. 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Személyi védelemben részesíthető:
a) a büntetőeljárásban résztvevő;
b) a hatóság tagja;
c) az a)-b) pontban felsoroltak valamelyikére tekintettel más személy.”
29. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, illetve - a személyükre tekintettel - a c) pontban felsoroltak személyi védelmének elrendelését a büntetőeljárás tartama alatt, illetve azt követően az a nyomozó szerv, ügyész vagy bíróság kezdeményezheti, amely előtt a büntetőeljárás folyik vagy folyt.
(2) A büntetés-végrehajtási intézetben vagy katonai fogdában fogvatartott esetében a személyi védelem elrendelését a büntetés-végrehajtási intézet vagy katonai fogda parancsnoka, az ügyész, illetve a büntetés-végrehajtási bíró, illetve a javítóintézetben fogvatartott érintett esetében a javítóintézet igazgatója is kezdeményezheti.
(3) A személyi védelem a fenyegetett helyzetben lévő személy kérelmére vagy hivatalból kezdeményezhető. A fenyegetett helyzetben lévő személy a személyi védelem iránti kérelmet a büntetőeljárás alatt a védelem kezdeményezésére jogosultnál, a büntetőeljárás befejezése után a személyi védelem elrendelésére jogosultnál terjesztheti elő. A személyi védelem hivatalból akkor kezdeményezhető, ha az érintett - a személyi védelem körében - a személyes adatai kezeléséhez hozzájárul.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szerv a személyi védelem elrendelésére jogosultat tájékoztatja a személyi védelem kezdeményezésére okot adó körülményekről és a személyi védelem elrendelésének indokoltságáról.
(5) A Tanúvédelmi Szolgálat vezetője kezdeményezheti az olyan érintett személyi védelmét, akivel szemben a Védelmi Program hatálya megszűnik, de a személyi védelem feltételei még fennállnak.”
30. § Az R. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Tvdt. 15. § (1) bekezdése alkalmazásában, valamint a Védelmi Program hatálya alatt álló érintett esetében a személyi védelmet a Tanúvédelmi Szolgálat vezetője rendeli el.”
31. § Az R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A személyi védelem elrendelésére irányuló eljárásban a fenyegetett helyzetben lévő személy személyesen vesz részt.
(2) Ha a 4. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott jogosult a személyi védelmet kiskorú, korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy érdekében kezdeményezi, a személyi védelem elrendelésére a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok) egyetértésével kerülhet sor.
(3) Ha a személyi védelemre a törvényes képviselő cselekménye szolgáltatott okot vagy a törvényes képviselő és a fenyegetett helyzetben lévő személy között érdekellentét áll fenn, a személyi védelem elrendeléséhez a fenyegetett helyzetben lévő személy másik törvényes képviselőjének egyetértését kell beszerezni. Ha a fenyegetett helyzetben lévő személynek nincs másik törvényes képviselője vagy a másik törvényes képviselő és a fenyegetett helyzetben lévő személy között is érdekellentét áll fenn, a személyi védelem elrendeléséhez a gyámhivatal által kirendelt eseti gondnok egyetértő nyilatkozatát kell beszerezni.
(4) A büntetőeljárás tartama alatt személyi védelmet csak akkor lehet elrendelni, illetve fenntartani, ha azt az arra jogosult szerv kezdeményezte. A személyi védelem elrendeléséhez a fenyegetett helyzetben lévő személy hozzájárulása szükséges.
(5) A személyi védelmet kezdeményezőt a védelem elrendeléséről értesíteni kell.”
32. § Az R. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A fenyegetett helyzetben lévő személy személyi védelme a büntetőeljárás tartama alatt különösen akkor rendelhető el, ha a büntetőeljárásban való részvétele miatt, illetve a büntetőeljárás jogai érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el.
(2) A büntetőeljárás befejezése után a fenyegetett helyzetben lévő személy védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény vagy a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban való részvételével hozható összefüggésbe.”
33. § Az R. 8. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetőeljárás befejezése után a fenyegetett helyzetben lévő személy személyi védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény vagy a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban résztvevő személyével függ össze.”
34. § Az R. 9. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Tvdt. 16. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben a személyi védelem elrendeléséről nem kell határozatot hozni.
(4) A Tvdt. 15. § (1) bekezdése alapján elrendelt személyi védelemről a Szolgálat 24 órán belül határozatot hoz, azonban a személyi védelem alkalmazását haladéktalanul meg kell kezdeni.”
35. § Az R. 11. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és ezzel egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A büntetés-végrehajtási intézetben vagy katonai fogdában előzetes letartóztatottként fogva tartott, illetve az ott szabadságvesztés büntetését töltő érintett esetében a személyi védelmet a büntetés-végrehajtási szervezet, illetve a Magyar Honvédségnek a fogvatartást foganatosító katonai fogdát üzemeltető szerve látja el.
(5) A bíróság által javítóintézeti nevelésre ítélt, továbbá az előzetes letartóztatás végrehajtása céljából javítóintézetben elhelyezett fiatalkorú személyi védelmét a rendőrség látja el.”
36. § (1) Az R. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A személyi védelem az érintett élete, testi épsége, személyes szabadsága elleni jogellenes cselekmény megelőzése, megakadályozása, megszakítása érdekében a magánlakásnak [Rtv. 69. § (6) bekezdés] vagy egyéb tartózkodási helyének védelmére, közlekedési útvonalának, illetve a büntetőeljárási és más hatósági cselekményeken való biztonságos részvételének biztosítására terjed ki.”
(2) Az R. 12. §-ának (2) bekezdésének f) pontja a következők szerint módosul:
(A személyi védelem különösen)
„f) - ha a személyi védelem más módja eredményre nem vezet - őrszemélyzettel biztosított, a személyi védelem elrendelésére vagy ellátására jogosult rendvédelmi szerv kezelésében lévő helyen látható el.”
37. § Az R. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) A személyi védelmet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a) az elrendelés feltételei már nem állnak fenn;
b) az érintett a személyi védelemről írásban lemond;
c) - kiskorú, illetve korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen érintett esetében - a törvényes képviselő, a gondnok, illetve a gyám a személyi védelemről írásban lemond.
(2) A személyi védelem megszüntethető, ha
a) a védelmet kezdeményező ezt javasolja;
b) a védelem tartama alatt az érintett szándékos bűncselekményt követ el;
c) az érintett a követendő magatartásra vonatkozó ajánlásoktól indokolatlanul eltért, vagy tájékoztatási kötelezettségét a védelem további fenntartását súlyosan veszélyeztető vagy azt lehetetlenné tevő módon önhibájából megszegi;
d) a tanú vagy terhelt nem tesz vallomást vagy korábbi vallomását visszavonja;
e) a szakértő, a szaktanácsadó a szakvélemény adását a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, vagy a büntetőeljárás alapjául szolgáló ügyben hamis szakvélemény, felvilágosítás adása miatt vele szemben büntetőeljárás indult;
f) a tolmács a tolmácsolást a személyi védelem elrendelésének alapjául szolgáló ügyben megalapozott indok nélkül megtagadta, vagy hamisan fordított, s emiatt vele szemben büntetőeljárás indult.
(3) A tanú, a terhelt, a szakértő, illetve a szaktanácsadó védelmének a (2) bekezdés c) vagy d) pontjában foglalt okból történő megszüntetése esetén a személyükre tekintettel más személyt érintő személyi védelmet is meg kell szüntetni.”
38. § Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A nyomozó szerv tagja, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet tagja esetén szolgálati elöljárója (vezetője), az ügyész esetében az ügyészség vezetője, a bíró esetében a bíróság elnöke intézkedik a személyi védelem ellátása iránt.”
39. § Az R. 20. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyomozó szervének tagja, az ügyész, a bíró, valamint a bíróságnál, ügyészségnél szolgálatot teljesítő igazságügyi, illetve ügyészségi alkalmazottak személyi védelmét a rendőrség látja el.”
40. § Az R. 21. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A büntetőeljárás tartama alatt a hatóság fenyegetett helyzetben lévő tagjának személyi védelme különösen akkor rendelhető el, ha a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenysége miatt vagy a hivatali tevékenysége jogszerű gyakorlásának akadályozása, illetve meghiúsítása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el.
(2) A büntetőeljárás befejezése után a hatóság fenyegetett helyzetben lévő tagjának személyi védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény vagy a fenyegetett helyzete a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenységével hozható összefüggésbe.”
41. § Az R. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A büntetőeljárás tartama alatt a hatóság tagjának személyére tekintettel más személy védelme különösen akkor rendelhető el, ha a hatóság tagjának a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenysége miatt, illetve a hivatali tevékenysége jogszerű gyakorlásának akadályozása vagy meghiúsulása végett ellene személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó bűncselekményt követtek el, vagy valószínűsíthető, hogy ellene ilyen bűncselekményt követnek el.
(2) A büntetőeljárás befejezése után a hatóság tagjára tekintettel más személy védelme akkor rendelhető el, ha az ellene elkövetett, az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény vagy a fenyegetett helyzete a hatóság tagjának a büntetőeljárásban gyakorolt hivatali tevékenységével hozható összefüggésbe.”

Hatálybalépés

42. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2002. április 1-jén lép hatályba.
(2) A 27. § (1) bekezdése és (2) bekezdésében a „valamint a büntetés-végrehajtási szervezet tagja” szövegrész, illetve a 38. §-ban a „valamint a büntetés-végrehajtási szervezet tagja” szövegrész 2003. január 1-jén lép hatályba.