294/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. §-ában, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. §-a (2) bekezdésének n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A Tbj. végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § A magyar jogszabályok szerint bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltatónak a Magyar Köztársaság területén kiküldetés esetén vagy más, egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében munkát végző munkavállalóját (foglalkoztatottját) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (Art.) 76. §-a szerinti képviseletét ellátó személynek kell tekinteni akkor, ha őt nemzetközi egyezmény a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá rendeli.”
2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.”
3. § Az R. 4. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában a Tbj. 7. §-a alapján nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
(2) Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.”
4. § Az R. 4/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/C. § Ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a kirendelő foglalkoztató köteles eleget tenni akkor is, ha az érintett munkáltatók megállapodása alapján a munkavállalót megillető munkabér (illetmény) és egyéb juttatások folyósítása (elszámolása) és az ezzel járó közterhek azt a munkáltatót terhelik, ahova a biztosítottat kirendelték. A foglalkoztatónak a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével kapcsolatos, valamint bejelentési és nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítésére a kirendelés helye szerinti munkáltató adatszolgáltatása alapján kerül sor.”
5. § Az R. 5/A. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A MEP a jogerős határozatok alapján foglalkoztatónként összesített, a foglalkoztató azonosító, valamint a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. Az adatszolgáltatás kinyomtatott és cégszerűen aláírt példányát, mellékelve a gépi adathordozót is, a tárgyhónapot követő hónap 15-éig kell megküldeni. A gépi adathordozót és adattartalmát az APEH és az OEP megállapodásban határozzák meg. Az adatszolgáltatás szerint fennálló követelést az adóhatóság a foglalkoztató folyószámláján kötelezettségként előírja.”
6. § Az R. 5/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/B. § (1) A Tbj. 24. §-ának (6) bekezdése szerinti arányos elszámolás elvégzéséhez meg kell állapítani az adott biztosítási jogviszony tárgyévi azon naptári napjainak számát, amely időtartam alatt a biztosított
a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer hatálya alá tartozott és nyugdíjjárulék fizetésére, továbbá
b) a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetési kötelezettség alá eső időtartam azon naptári napjainak számát, amely alatt a biztosított egyidejűleg nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére volt kötelezett. E napoknak és a járulékfizetési felsőhatár napi összegének a szorzata adja a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék, illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés szempontjából figyelembe vehető felső határt.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított felső határok figyelembevételével kell az arányos elszámolást teljesíteni oly módon, hogy a túlfizetésként jelentkező nyugdíjjárulék összegét az illetékes állami adóhatóságtól kell a Tbj. 50. §-ában foglaltak szerint visszaigényelni és a következő havi tagdíjbevallásban bevallani, egyidejűleg átutalni a magánnyugdíjpénztár részére.
(3) Az elszámolásra a 7/B. §-ban foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.”
7. § Az R. a 6. § után a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A Tbj. 29/A. §-ának (2) bekezdése értelmében az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó (a továbbiakban: eva adózó) egyéni vállalkozó a Tbj. 29. §-a (4) bekezdésének a)-f) pontjaiban meghatározott időtartam alatt nem köteles társadalombiztosítási, valamint egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni a Tbj. 29/A. §-ában meghatározott járulékalap alapján.
(2) Ha az eva adózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a naptári hónap teljes tartamán át nem áll fenn, a járulékfizetési alsó, illetőleg felső határ kiszámítására alkalmazni kell a Tbj. 29. §-a (5) bekezdésének rendelkezéseit, azzal, hogy a minimálbéren az eva adózóra irányadó járulékalapot kell érteni.
(3) A minimálbérnél magasabb összegű járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettséget vállaló eva adózó egyéni vállalkozó az adóhatóságnál igazolni köteles a járulékalap (1) bekezdés szerinti csökkentés alapjául szolgáló körülmények fennállását. Az igazolást a járulékbevallási és megfizetési kötelezettségre előírt határidőben a bevallással egyidejűleg kell benyújtani.
(4) Ha az egyéni vállalkozó eva alanyisága év közben megszűnik, a járulékokat a megszűnés hónapjáig a nyilatkozatában vállalt járulékalap napi arányosítással számított összege után fizeti meg.”
8. § Az R. 7/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A foglalkoztató a Tbj. 31. §-ának (2) bekezdésében előírt igazolás kézhezvételét követő 15 napon belül köteles a tagdíj (tagdíj-kiegészítés) különbözetet a biztosítottnak visszafizetni és a többletbefizetés (túlfizetés) összegét a következő havi tagdíjbefizetésnél a magánnyugdíjpénztárral elszámolni vagy visszaigényelni. Az elszámolásra a Tbj. 51. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján annál a magánnyugdíjpénztárnál kerül sor, ahol a pénztártag tagsági jogviszonya az önellenőrzés benyújtásának időpontjában fennáll. Több biztosítási jogviszony egyidejű fennállása esetén a foglalkoztatói tagdíj kiegészítés-túlfizetés visszaigénylésére - a pénztár értesítése alapján - a tagdíjkiegészítést befizető foglalkoztató jogosult.”
9. § Az R. 7/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7/C. § (1) A magán-nyugdíjpénztári tag tagdíjfizetési kötelezettsége
a) a Tbj. 4. §-a n) pontjának 2. alpontja hatálya alá tartozó tagságra kötelezett pályakezdő első biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdő napjával [Mpt. 22. §-a (1) bekezdésének a) pontja],
b) a Tbj. 4. §-a n) pontjának 3. alpontja hatálya alá tartozó tagságra kötelezett pályakezdőnek a Tbj. 34. §-a (1) bekezdése alapján kötött megállapodásban meghatározott időponttal,
c) a Tbj. 4. §-ának o) pontja, valamint az Mpt. 123. §-ának (5)-(6) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztárhoz önkéntes döntéssel csatlakozó biztosított tagsági jogviszonyának első napjával [Mpt. 22. § (1) bekezdés b) pontja]
kezdődően áll fenn.
(2) Az Mpt. 24. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján tagdíjfizetésre kötött megállapodás esetén a tagdíjfizetési kötelezettség a megállapodásban foglaltak szerint áll fenn.”
10. § Az R. 9/A. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 45. §-ának (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatást a biztosított lakóhelye szerint illetékes MNYI-hez nyújtja be, egyidejűleg teljesíti az egyéni számlán jóváírt, tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összeg átutalását. A magánnyugdíjpénztár az előírt adatszolgáltatást az Mpt. 24. §-ának (7) bekezdése és 29. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti átutalás esetén is teljesíti. Az adatszolgáltatás tartalmát és módját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: PSZÁF) a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.”
11. § Az R. 17/A. §-ának (6) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„A feltételek biztosítása érdekében - figyelemmel a Tbj. 51. §-a (5) bekezdésének c) pontjára is - a PSZÁF az Informatikai és Hírközlési Minisztérium egyetértésével meghatározza az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadásának, feldolgozásának és nyilvántartásának követelményeit, valamint rendelkezésre bocsátja az elektronikus aláírással ellátott bevallások fogadására alkalmas szoftvert.”
12. § (1) Az R. 19. §-a (1) bekezdésének második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bevallásban közölni kell, ha a biztosítottnak a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonya vagy tagdíjfizetést megalapozó jogviszonya a tárgyhónapban keletkezett vagy megszűnt. E rendelkezés alkalmazásánál tagdíjfizetést megalapozó jogviszonynak minősül a munkanélküli ellátás, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás és az ápolási díj folyósításának időtartama is.”
(2) Az R. 19. §-ának (3) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Ha az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerinti adózást választja, az adóhatósághoz benyújtott nyilatkozatáról, illetve az eva törvény hatálya alól való kikerüléséről, továbbá a minimálbérnél magasabb összegű járulékalap vállalásáról tájékoztatnia kell az érintett magánnyugdíjpénztárat (pl. a nyilatkozat másolatával). Az éves bevallást választó egyéni vállalkozó a bevallás benyújtásával egyidejűleg a tagdíjkülönbözetet is rendezi.”
(3) Az R. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A nyugellátás szerzése érdekében a Tbj. 34. §-ának (1) bekezdése alapján megállapodás kötését kezdeményező személy nyilatkozik arról, hogy pályakezdőnek minősül-e a Tbj. 4. §-a n) pontjának 3. alpontja szerint. A megállapodás megkötésére a pályakezdő magán-nyugdíjpénztári tagsága létrejöttével, a tagsági okirat benyújtása (bemutatása) alapján a 7/C. § (1) bekezdésében meghatározott időponttal kerül sor. A pályakezdővel kötendő megállapodás alapján fizetendő járulék mértéke a tagdíj összegével csökkentett összegben kerül megállapításra.”
(4) Az R. 19. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott pénztártag tagdíjának átutalásával egyidejűleg az ONYF közli az illetékes magánnyugdíjpénztárral az AM könyvvel foglalkoztatott személyek adatait (TAJ-szám, név, előző név, anyja neve, születési helye, születési dátuma, lakcíme), a munkavégzés időtartamát és az ellátási alap összegét. Ha a pénztártag tagsági jogviszonya időközben megszűnt, a pénztár a tagdíjat visszautalja, egyidejűleg tájékoztatást ad a pénztártag által választott új magánnyugdíjpénztár adatairól (név, cím, bankszámlaszám), illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés időpontjáról.”
13. § Az R. 20. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi rendelkezés számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A magánnyugdíjpénztár a Tbj. 51. §-ának (6)-(7) bekezdésében foglalt adóhatósági eljárás kezdeményezésekor a bevallás összesítő adatlapjának hiteles másolata mellett a gépi adathordozón benyújtott tagi szintű bevallást vagy annak kivonatát a foglalkoztató által benyújtott adatszerkezettel megegyezően gépi adathordozón küldi meg az illetékes adóhatóságnak. A magánnyugdíjpénztár a gépi adathordozón az adóhatóság részére megküldött tagi szintű bevallási adatok és a foglalkoztató által beküldött adatok egyezőségéről a megkeresésben nyilatkozik.”
14. § (1) Az R. 21. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„Ha az adóhatóság az ellenőrzés során tagdíjhiányt vagy különbözetet állapít meg, határozatához mellékeli a megállapítás alapját képező egyénenkénti tagdíjkimutatást. Amennyiben a pénztártag az adóhatósági eljárás alatt, illetőleg annak lezárásáig a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalép vagy másik pénztárba lép át, a visszalépés, illetőleg az átlépés időpontjáról és a hatósági eljárásban a jogosult helyébe lépő adatairól az eljárást kezdeményező magánnyugdíjpénztár három munkanapon belül értesíti az illetékes adóhatóságot.”
(2) Az R. 21. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Tbj. 51. §-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján, ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést követően a magán-nyugdíjpénztári tag egyéni számlakövetelése az önellenőrzés időpontjában az NY. Alap részére már átutalásra került, a foglalkoztató az erre az időszakra szóló túlfizetés önellenőrzéssel megállapított összegét az önellenőrzés időpontjában esedékes nyugdíjjárulék kötelezettségbe tudhatja be vagy annak önellenőrzésével érvényesítheti.”
15. § Az R. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A foglalkoztató által foglalkoztatott biztosítottról szóló bejelentésnek a Tbj. 44. §-a (5) bekezdésében meghatározott adatok mellett ki kell terjednie
a) társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató esetén a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási segélyre, gyermekgondozási díjra, valamint ezen ellátások folyósításának kezdő és befejező időpontjára, valamint
b) arra is, hogy a biztosított tagja-e magánnyugdíjpénztárnak. Tagsági jogviszony fennállása esetén meg kell jelölni a pénztár nevét és azonosítóját.”
16. § Az R. 26. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó eltartott személy hozzátartozói jogcímen fennálló ellátási jogosultsága a bejelentés napjától áll fenn.”
17. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba, egyidejűleg
a) az R. 2. §-ának (2) bekezdése a „k) pontja” szövegrész után kiegészül a „, valamint 39. §-ának (2) bekezdése” szövegrésszel, 5/D. §-ának (1) bekezdésében a „hivatásos és szerződéses” szövegrész helyébe a „hivatásos, szerződéses és tartalékos” szövegrész lép, (4) bekezdésének szövegrésze a „nevét,” után kiegészül a „az egyházi szolgálat időtartamát (kezdő és befejező időpontját)” szövegrésszel, (5) bekezdésében a „Gazdasági Minisztérium” szövegrész helyébe a „Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium” szövegrész lép, 8. §-ának (3) bekezdésében „az OEP” szövegrész helyébe „a MEP” szövegrész, 9/A. §-a (1) bekezdésében az „illetőleg a pályakezdő a pénztártagsága megszüntetéséről” szövegrész helyébe az „illetőleg a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéséről” szövegrész lép, 13. §-a (4) bekezdésének első mondatában az „igazgatási szerv” megjelölés „egészségbiztosítási igazgatási szerv”-re módosul, 13/A. §-ának (1) bekezdésében a hivatkozás helyesen „Tbj. 47. §-ának (4) bekezdése”, 17/A. §-ának (4) bekezdésében az „aláírással” kifejezés helyébe a „cégszerű aláírással” kifejezés lép, (5) bekezdésében a Tbj. 51. §-a „(4)” bekezdésére hivatkozás „(5)” bekezdésre módosul, (6) bekezdésében a megjelölt határidő „2003. december 31”-ére módosul, 19. §-ának (3) bekezdésében az „51. § (3)” bekezdésre hivatkozás „51. § (2)” bekezdésre, a „január 31-éig” határidő „február 15-éig” határidőre módosul, (5) bekezdésében a „Gazdasági Minisztérium” szövegrész helyébe a „megyei (fővárosi) munkaügyi központ” megjelölés lép, 21. §-ának (2) bekezdésében a „foglalkoztató” megjelölés kiegészül az „(egyéni vállalkozó)” megjelöléssel,
b) hatályát veszti az R. 4. §-ának (3) bekezdése, 7/B. §-ának (4) bekezdése, 17/A. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata, 22. §-ának (3)-(4) bekezdése, (6) bekezdésének második mondata.
(2) A rendelet 11. §-a 2004. január 1-jétől alkalmazható.
(3) Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról rendelkező 2002. évi XLII. törvény (a továbbiakban: T.) 312. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál a tárgyévet követő év január 15-ig kifizetett december havi járulékalapot képező jövedelem (kereset, jutalom, prémium, 13. havi juttatás) után a járulékokat a 2002. évben érvényes járulékmértékek figyelembevételével kell megfizetni.
(4) Ha a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2002. december 31-ig történt visszalépés miatt a Tbj. 45. §-a (4) bekezdése szerinti átutalásra 2002. december 31-ét követően kerül sor, a magánnyugdíjpénztár az egyéni számlakövetelés tagdíjkiegészítéssel csökkentett összegét utalja át az NY. Alap részére.
18. § (1) A T. 313. §-ának (1) bekezdésében elrendelt tagdíjkiegészítés kifizetését az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóság átutalással teljesíti, ha a jogosult pénzintézetnél vezetett folyószámlával rendelkezik.
(2) A tagdíjkiegészítés visszafizetésére irányuló kérelmet írásban - tértivevénnyel vagy az átvételt igazoló más módon - kell benyújtani az illetékes magánnyugdíjpénztárhoz. A kérelemben meg kell jelölni azt a lakáscímet (postacímet), átutalási bankszámlaszámot, illetőleg annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a nevét, címét, bankszámlaszámát, ahova az összeg átutalását kérik.
(3) A magánnyugdíjpénztár a kérelmeket nyilvántartásba veszi és ennek alapján teljesíti a T. 313. §-ának (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatást a következő adatok felsorolásával: a kérelmező neve (a volt pénztártag neve és TAJ-száma), címe, bankszámlaszáma vagy az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár neve, címe, bankszámlaszáma, az egyéni számlán jóváírt és az MNYI-nek átutalt nettó (hozam nélkül számított) tagdíjkiegészítés összege, valamint a pénztár (jogelőd) által történt visszautalás időpontja.
(4) Az adatszolgáltatást cégszerűen aláírt, papír alapú nyomtatott formában - legalább húsz főt elérő adatszolgáltatás esetén - számítástechnikai adathordozón is meg kell küldeni. Számítástechnikai adathordozón történő adatszolgáltatást a csoportos átutalási megbízás szabványos üzenetének előírásai szerint kell teljesíteni. A tagdíjkiegészítés kifizetésének végrehajtásával kapcsolatban felmerülő készkiadásokat a Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésének „Postaköltség és egyéb kiadások” jogcímén kell elszámolni.