300/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet

a magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 134. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A magánnyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási tevékenységéről szóló 282/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: B.R.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését - legalább 5 milliárd forint piaci értéken számolt befektetett vagyont részben vagy egészben - saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei.”
2. § (1) A B.R. 21. §-a (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más pénztár teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet. Amennyiben a közlés hozamrátát tartalmaz, akkor az e rendelet által meghatározott módon számolt, a pénztárra vonatkozó éves hozamrátát fel kell tüntetnie.”
(2) A B.R. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően az (1) bekezdés b) pontjában előírt tartalom tekintetében a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntést követő 30 napon belül ezt a változást az SzMSz-ben meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.”
3. § A B.R. 22. §-a (1) bekezdésének n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénztár köteles a pénztártag egyéni számlájának tárgyévi alakulásáról, valamint annak tárgyév végi egyenlegéről számlaértesítőt küldeni a pénztártag részére évente legalább egy alkalommal, legkésőbb a tárgyévet követő év június 30-áig. A pénztártagnak küldött számlaértesítőnek legalább tartalmaznia kell:]
„n) az első pénztári tagsági jogviszony kezdő időpontját.”
4. § A B.R. 29. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A pénztárak az átlépés vagy a tagsági jogviszony egyéb okból történő megszűnésének fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra fizetendő hozamot a napi eszközértékelésre támaszkodva is megállapíthatják. A tagsági jogviszony megszűnéséből fakadó kifizetés elszámolására több szakaszban is sor kerülhet. Ebben az esetben a tagi követelés legalább 90 százalékát az átlépésre előírt elszámolási határidőn belül kell kifizetni, a fennmaradó követelést legkésőbb a bejelentés negyedévét követő második negyedév 50. napjáig kell elszámolni. A részletszabályokat a Hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni.”
5. § A B.R. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A pénztártag halála következtében, az Mpt. 28. § (1) bekezdés a) pontja alapján teljesítendő egyösszegű kifizetést a pénztártag elhunyta igazolásának, illetve a kifizetésre való jogosultság igazolásának negyedévét követő 50 napon belül kell teljesíteni.”

Záró rendelkezések

6. § (1) A B.R. 1. számú mellékletének 1. pontja a következő j) ponttal egészül ki:
[1. A pénztári befektetéseket szabályozó törvényi előírások által meghatározott eszközcsoportokba a következő eszközök tartoznak:]
„j) ingatlan”.
(2) A B.R. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A pénztár csak állampapír alapú, szállításos vagy óvadéki repót (fordított repót) köthet, melyek értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át.”
7. § (1) A B.R. 2. számú melléklete 1. pontjának f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„f) az f) pontban feltüntetett eszközökön belül az ingatlanba befektető befektetési alapok, valamint a j) pontban feltüntetett eszközök együttes aránya nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 10%-át, úgy, hogy a j) pontban feltüntetett eszközök legfeljebb a befektetett pénztári eszközök 5%-át tehetik ki.”
(2) A B.R. 2. számú mellékletének 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Ha a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a vagyonkezelő 30 naptári napon belül köteles gondoskodni arról, hogy az arányok a meghatározott korlátok közé kerüljenek.”
(3) A B.R. 2. számú mellékletének 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. A befektetési jegyek vásárlásakor a pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A kibocsátási tájékoztatója szerint a pénztárak számára közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot (is) vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10%-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni.”
(4) A B.R. 2. számú melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:
„7. A pénztár csak az Európai Unió területén és Magyarországon fekvő, tehermentes ingatlant vásárolhat, illetve értékesíthet, amely tényről a vásárlás, illetve az értékesítés időpontját követő soron következő közgyűlést tájékoztatni kell. Az ingatlanok bérbeadása és forgalmazása a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A pénztár az ingatlan vásárlásakor köteles előzetes költség- és megtérülési vizsgálatot végezni, amelyet az ellenőrző bizottságnak értékelnie kell. A vizsgálatot ingatlanforgalmazói szakvizsgával és két év ilyen területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező szakembernek kell elkészítenie, illetve jóváhagynia.”
8. § A B.R. 3. számú mellékletének II. Értékelési szabályok című fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:
„12. Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanszakértő által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti.”
9. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a B.R. 6. § (1) bekezdésében a „befektetési és likviditási jelentés” szövegrész helyébe „portfólió jelentés” szövegrész lép,
b) hatályát veszti a B.R. 13. §-a (2) bekezdésének második mondatában az „és/vagy a költséghatékonyság” szövegrész, a 15. § első mondatában a „- külön feltüntetve a pénztár vagyonkezelését végző alapkezelő saját alapja által kibocsátott befektetési jegyeire vonatkozó tranzakciókat -” szövegrész.
(3) A B.R. e rendelet 7. §-ának (4) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletének 7. pontjában az Európai Unió területén történő befektetésekre vonatkozó szabályok a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától alkalmazhatóak.