302/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet

az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról

Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) 78. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NYB.R.) 15. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A befektetések vagyonarányos költségei között számolhatók el a pénztári eszközök befektetését - legalább 5 milliárd forint piaci értéken számolt befektetett vagyont részben vagy egészben - saját maga kezelő pénztárnál az e tevékenységet kizárólagosan végző, munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek alkalmazásából fakadó személyi jellegű költségek és azok közterhei.”
2. § Az NYB.R. 16. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A pénztár befektetett eszközeinek összetételét a pénzügyi tervben rögzített pénzmozgások figyelembevételével kell meghatározni.”
3. § (1) Az NYB.R. 25. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nyilvánosságra hozatal során a pénztár más pénztár teljesítményét nem minősítheti.
(3) A pénztár tájékoztatóiban, hirdetéseiben és bármilyen adat, információ nyilvánosságra hozatala esetén a saját vagy más pénztár teljesítményére vonatkozóan megtévesztésre alkalmas módon adatokat, információkat nem közölhet. Amennyiben a közlés hozamrátát tartalmaz, akkor az e rendelet által meghatározott módon számolt, a pénztárra vonatkozó éves hozamrátát fel kell tüntetnie.”
(2) Az NYB.R. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben a legutolsó nyilvánosságra hozatalt követően az (1) bekezdés b) pontjában előírt tartalom tekintetében a befektetési politika megváltozik, a pénztár köteles a döntést követő 30 napon belül ezt a változást az alapszabályban meghatározott módon a tagokkal ismertetni, és egyidejűleg a Felügyelet részére megküldeni.”
4. § Az NYB.R. 27. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztár tagi kölcsönt a fedezeti tartalék terhére nyújtja. A tagi kölcsönök együttes állománya nem haladhatja meg a pénztár fedezeti tartaléka mindenkori állományának 5%-át.”
5. § (1) Az NYB.R. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A pénztártag más pénztárba történő átlépésekor vagy a pénztárból történő kilépésekor a tag követeléséből legfeljebb kéthavi egységes tagdíjnak megfelelő költség vonható le. Ha az átlépéssel, kilépéssel kapcsolatos tényleges, indokolt, kalkulációval alátámasztott költségek ennél magasabbak, a ténylegesen kimutatott költség is levonható a tag követeléséből, a levonás azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a 4000 forintot.”
(2) Az NYB.R. 29. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A pénztárak az átlépés vagy a tagsági jogviszony egyéb okból történő megszűnésének fordulónapja és az átutalás napja közötti időszakra fizetendő hozamot a napi eszközértékelésre támaszkodva is megállapíthatják. A tagsági jogviszony megszűnéséből fakadó kifizetés elszámolására több szakaszban is sor kerülhet. Ebben az esetben a tagi követelés legalább 90 százalékát az átlépésre előírt elszámolási határidőn belül kell kifizetni, a fennmaradó követelést legkésőbb a bejelentés negyedévét követő második negyedév 50. napjáig kell elszámolni. A részletszabályokat a Hozamfelosztási szabályzatban kell rögzíteni.”
6. § Az NYB.R. a következő címmel és a 29/A. §-sal egészül ki:
„A magánnyugdíjpénztárból átutalt tagdíj-kiegészítésre vonatkozó különös szabályok
29/A. § Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Tbj.) 45. §-ának (4) bekezdése, valamint az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 313. §-a alapján a társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő tag a tagdíj-kiegészítés összegét önkéntes nyugdíjpénztárba utaltathatja. Az önkéntes nyugdíjpénztár az így átutalt összeget teljes egészében a tag egyéni számlájára helyezi.”
7. § Az NYB.R. 33. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A pénztár éves tervét legalább negyedéves bontásban kell elkészíteni.”
8. § Az NYB.R. a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § A pénztár az alapszabályában meghatározott tagdíjfelosztási aránytól kizárólag a belépéstől számított első két hónapban térhet el. Az eltérés eredményeképpen az első két hónapban a működési és a likviditási tartalékra jutó rész együttesen nem haladhatja meg kéthavi egységes tagdíj mértékét, de legfeljebb 4000 forint lehet. A pénztár a tagsági jogviszony létesítéséhez kötődően egyéb díjat, költséget, levonást semmilyen jogcímen nem érvényesíthet.”

Záró rendelkezések

9. § Az NYB.R. 1. számú mellékletének 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. A pénztár csak állampapír alapú, szállításos vagy óvadéki repót (fordított repót) köthet, melyek értéke nem haladhatja meg a befektetett pénztári eszközök 20%-át.”
10. § (1) Az NYB.R. 2. számú mellékletének 2/B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2/B. A napi eszközértékelésre kötelezett pénztárak esetében a befektetési szabályoknak való megfelelés szempontjából az egyes eszközök piaci értékét kell figyelembe venni. Az egyes befektetési eszközök arányának számításakor az egyes befektetési eszközökhöz kapcsolódó származékos ügyletekben megtestesülő - a befektetési alapokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint meghatározott - nettó pozíciót is figyelembe kell venni. Ha a piaci árfolyamok mozgása következtében a fenti szabályok sérülnek, akkor a vagyonkezelő 30 naptári napon belül köteles az arányokat a meghatározott korlátokon belülre vinni.”
(2) Az NYB.R. 2. számú melléklet 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A befektetési jegyek vásárlásakor a pénztár közvetetten sem sértheti meg a befektetett pénztári eszközök megosztására vonatkozó korlátokat. Befektetési alapba (is) befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy vásárlásakor csak az első alapra vonatkozó értékpapír tartalom- és limitfigyelés szükséges. A kibocsátási tájékoztatója szerint a pénztárak számára közvetlenül nem engedélyezett befektetési eszközökbe (is) fektető második alapot is vásárolt első alap aránya azonban az összes befektetett pénztári eszköz legfeljebb 10%-a lehet. Az arányok meghatározásakor az alapkezelő által az alapra vonatkozó utolsó közzétett portfólió-összetételt kell figyelembe venni.”
(3) Az NYB.R. 2. számú melléklete 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. A pénztár csak az Európai Unió területén és Magyarországon fekvő, tehermentes ingatlant vásárolhat, illetve értékesíthet, amely tényről a vásárlás, illetve az értékesítés időpontját követő soron következő közgyűlést tájékoztatni kell. Az ingatlanok bérbeadása és forgalmazása a pénztári befektetési tevékenység részét képezi. A pénztár az ingatlan vásárlásakor köteles előzetes költség- és megtérülési vizsgálatot végezni, amelyet az ellenőrző bizottságnak értékelnie kell. A vizsgálatot ingatlanforgalmazói szakvizsgával és két év ilyen területen eltöltött szakmai gyakorlattal rendelkező szakembernek kell elkészítenie, illetve jóváhagynia.”
11. § Az NYB.R. 3. számú melléklet II. Értékelési szabályok című fejezetének 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. Ingatlan: az ingatlanokat a pénztár által meghatározott fordulónapra, de legalább az üzleti év fordulónapjára, 3 hónapnál nem régebbi, a pénztártól független ingatlanszakértő által készített értékbecslés alapján kell értékelni. Az ingatlan beszerzésének évében a pénztár az ingatlant könyv szerinti értéken is értékelheti.”
12. § (1) Ez a rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az NYB.R. 6. §-ának (1) bekezdésében a „befektetési és likviditási jelentés” szövegrész helyébe „portfólió jelentés” szövegrész lép, a 10. § (2) bekezdésében a „kizárólag külön e célra” szövegrész után kiegészül a „nyitott” szövegrésszel, a 29. §-a (1) bekezdése az „A pénztártag másik pénztárba átlépése” szövegrész után kiegészül az „- ideértve az Öpt. 47. § (3) bekezdése alapján egészség- vagy önsegélyező pénztárba történő átlépést is -” szövegrésszel,
b) hatályát veszti az NYB.R. 13. §-a (3) bekezdésének második mondatában az „és/vagy költséghatékonyság” szövegrész, a 17. § (2) bekezdése, a 17. § (3) bekezdésének „- külön feltüntetve a pénztár vagyonkezelését végző alapkezelő saját alapja által kibocsátott befektetési jegyeire vonatkozó tranzakciókat -” szövegrész, a 33. § (4) bekezdésének második mondata, a 33. § (5) bekezdése.
(3) Az NYB.R. e rendelet 10. §-ának (3) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletének 8. pontjában az Európai Unió területén történő befektetésekre vonatkozó szabályok a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától alkalmazhatóak.