307/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet

az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § Az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1) 3. pont, (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok; 3. § (6), (8) 12-13. pontok, 17. pont; 5. §; 7. §; 14. § (8); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (1), (3); 23. § (4)-(5); 24. § (1); 25. § (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(8); 27. § (7); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1), (5); 42. § (2)-(3), (5); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(2), (4)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1)-(2); 54. § (1)-(6); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5); 61. § (1); 62. §; 64. §; 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 150. §; 151. § (3)-(7); 152. §; 156. § (4)-(5); 157. § (1), (3); 158. § (1), (3)-(4); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. § (1)-(3), (5)-(6); 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).”
2. § Az R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:
3. § (3) 1. pont, (4) 10. pont; 14. § (3)-(5), (9); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (4)-(5); 23. § (1)-(3); 24. § (2); 25. § (1)-(3); 26. § (1), (9); 27. § (1), (4), (6), (8); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3); 31. §; 39. § (1); 42. § (1); 46. § (4); 47. § (3), (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (4); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7), (8); 59. §; 60. § (2)-(3); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 92. §; 151. § (1); 157. § (2); 161. § (1), (4); 164. § (2); 165. § (3).”
3. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák:
„2/A. §; 3. § (1) 1-2. pontok, 4. pont, (2), (3) 2-5. pontok, (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 14-16. pontok; 4. §; 6. §; 8-13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7); 30. § (2), (4); 32-38. §; 39. § (2)-(4); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (3); 54. § (7); 60. § (6)-(7); 61. § (2); 65. § (3); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-91. §; 93-149. §; 151. § (2); 153-155. §; 156. § (1)-(3), (6); 157. § (4); 158. § (2), (5)-(6); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 164. § (3); 166. § (5); 167. § (4); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10); 178. § (1) b)-e).”
4. § (1) Az R. 5. §-ának 2-3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E rendelet alkalmazásában:]
„2. kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan az Áht. 108. §-ának (4) bekezdése szerint meghatározott követelés értékhatára;
3. behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek.”
(2) Az R. 5. §-ának 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. kapott osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után, az adózott eredményből kapott összeg;”
5. § (1) Az R. 8. §-a (4) bekezdésének felvezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A számviteli politika részeként el kell készíteni:”
(2) Az R. 8. §-a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (6)-(13) bekezdések számozása (8)-(15) bekezdésre változik:
„(6) Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a 30. § (5) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idő alapján számolja el, valamint a várható használati idő megállapítására vonatkozó szabályokat.
(7) A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait.”
6. § Az R. 11. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A társadalombiztosítási alapok és a társadalombiztosítás éves összevont (konszolidált) beszámolója az összevont (konszolidált) mérlegből, az összevont (konszolidált) pénzforgalmi kimutatásból, az összevont (konszolidált) előirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. § (3) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részét képező pénzforgalom egyeztetése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, továbbá a követelések, a kötelezettségek részletezése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása összevont (konszolidált) adatait tartalmazó kimutatásokból áll.”
7. § Az R. 13/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A (2) bekezdés szerinti éves költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát - az átszervezést elrendelő felügyeleti szerv egyetértő záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervezetnek és az illetékes felügyeleti szervnek kell megőriznie. A felügyeleti szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.”
8. § Az R. 17. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kis értékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.
(2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe.”
9. § (1) Az R. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.”  [LÁBJEGYZET_1]
(2) Az R. 19. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki és egyidejűleg a jelenlegi (5) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
„(5) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.”
10. § Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.”
11. § Az R. 22. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A követelések között kell kimutatni
a) azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve a térítési díjakból, a helyi adókból és az illetékek meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
c) a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket;
d) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a
da) a váltóköveteléseket,
db) a munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket,
dc) a költségvetéssel szembeni követeléseket,
dd) a követelés fejében átvett más követeléseket (ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a járulékkövetelés fejében átvett követeléseket is),
de) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket,
df) a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,
dg) különféle egyéb követeléseket.
(2) Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést - az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt szervezetek kivételével - nem mutathat ki.”
12. § Az R. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdés szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.”
13. § (1) Az R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést - a számviteli politika részeként kialakított belső szabályozás szerint - hitelt érdemlően dokumentálni kell.”
(2) Az R. 30. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[(2) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a)-k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:]
„a) alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20%,
b) vagyoni értékű jogok 16%,
c) szellemi termékek 33%,”
(3) Az R. 30. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszköz az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot.”
(4) Az R. 30. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és egyidejűleg a jelenlegi (6)-(9) bekezdések számozása (7)-(10) bekezdésekre változik:
„(6) Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni.”
14. § (1) Az R. 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (10) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (10) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), - a megbízható és valós összkép érdekében - az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).”
(2) Az R. 32. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben a 32/A. § (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök - a 32/A. § (1)-(7) bekezdés előírásai szerint - piaci értéken is felvehetők. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.”
(3) Az R. 32. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.”
15. § (1) Az R. 32/A. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tőkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével - meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.”
(2) Az R. 32/A. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel - a 30. § (10) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.”
16. § (1) Az R. 34. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, az (5)-(6) és a (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, immateriális javakra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(5), illetve (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt (fizetett) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, a vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(6), illetve (10) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.”
(2) Az R. 34. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni.”
17. § Az R. 37. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza.”
18. § (1) Az R. 40. §-ának (2) bekezdése b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:]
„b) Az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása.”
(2) Az R. 40. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és g) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletének számszerű kimutatása a pénzforgalom egyeztetése, az immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök állományának alakulása, valamint a befektetett eszközök, követelések, készletek és értékpapírok értékvesztésének alakulása, a követelések, a kötelezettségek részletezése (az alapok beszámolójának összeállításához kiadott tájékoztatóban foglaltak figyelembevételével), az immateriális javak, tárgyi eszközök és a tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítésének alakulása.”
19. § Az R. 45. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az államháztartás szervezeteinél a Tv.-ben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves költségvetési beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Tv. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében, és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik. A feladat végzésével megbízható olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaság, államháztartás más szervezete, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a Tv. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).
(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól mentesülnek az Ámr. 168. §-ában meghatározott államháztartási szervezetek.”
20. § Az R. 47. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás szervezete a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról módosított teljesítésszemléletű kettős könyvvitelt vezet. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be. Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább negyedévenként - a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján - kell rögzíteni.”
21. § Az R. 51. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:]
„b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. Az egyéb gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek.”
22. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. 5. számú melléklete B) pontja helyébe e rendelet 2. számú melléklete lép.
(3) Az R. 6. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(4) Az R. 8. számú melléklete A) pontjának helyébe e rendelet 4. számú melléklete lép.
(5) Az R. 8. számú melléklete E) pontjának helyébe e rendelet 5. számú melléklete lép.
(6) Az R. 8. számú melléklete H) pontjának helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.
(7) Az R. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 7. számú melléklete lép.
(8) Az R. 18. számú melléklete helyébe e rendelet 8. számú melléklete lép.
(9) Az R. 19. számú melléklete helyébe e rendelet 9. számú melléklete lép.
(10) Az R. 20. számú melléklete helyébe e rendelet 10. számú melléklete lép.
(11) A R. 9. számú melléklete e rendelet 11. számú melléklete szerint módosul.

Átmeneti rendelkezés

23. § A helyi, illetve a helyi kisebbségi önkormányzatnak, valamint a felügyelete alá tartozó államháztartási szervezetnek az idegen bankszámlák között nyilvántartott Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számla mérleg-fordulónapi egyenlegét 2003. január 1-jén a nyitó rendező tételek keretében át kell vezetnie a Költségvetési elszámolási számla alcímű számlái között ugyanilyen elnevezéssel megnyitott számlára és egyidejűleg a számla mérleg-fordulónapi egyenlegének összegét államháztartáson kívülről felhalmozási célú pénzeszközátvétel jogcímen bevételként kell elszámolnia. A Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói számla pénzforgalmával kapcsolatban keletkezett és a Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások számlán lévő mérleg-fordulónapi egyenleget 2003. január l-jén a nyitó rendező tételek keretében át kell vezetni a Költségvetési egyéb kiegyenlítő kiadások állománya számlára.

Hatálybalépés

24. § (1) E rendelet 2003. január 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - először a 2003. évről készített éves költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.
(2) E rendelet 1. számú mellékletének b), d), f)-i) pontjaiban, továbbá a 2-10. számú mellékletekben foglaltakat a 2002. évről összeállított éves költségvetési beszámoló elkészítésekor is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 13/A. § (3) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2003/2.