315/2002. (XII. 29.) Korm. rendelet

a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 6/2002. számú, az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének módosításáról szóló határozata kihirdetéséről

1. § A Kormány - a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 4. §-ának c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - kihirdeti a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti Társulási Tanács 6/2002. számú, az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyvének módosításáról szóló határozatát.
2. § A Társulási Tanács határozatának magyar nyelvű szövege a következő:
„A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti a Társulási Tanács 6/2002. számú határozata a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló Európai Megállapodás 4. számú, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló Jegyzőkönyvének módosításáról
A Társulási Tanács
tekintettel a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodásra  [LÁBJEGYZET_1]  (a továbbiakban: Megállapodás) és különösen annak 4. számú Jegyzőkönyve 38. Cikkére,
mivel:
(1) a Megállapodás 4. számú, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) többször módosításra került, az alkalmazásra kerülő származási szabályok egyértelműsége és jogbiztonságának megteremtése érdekében szükségesnek látszik ezen módosítások beépítése a Jegyzőkönyv szövegébe;),
(2) a feldolgozási szabályok technikai módosítására szintén szükség van tekintettel az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszer (Harmonizált Rendszer) 2002. január 1-jén hatályba lépett módosításaira,
(3) változtatások bevezetése szükséges a nem származó termékek származóvá válásának megmunkálási és feldolgozási követelményeit illetően, figyelembe véve, hogy bizonyos anyagokat nem állítanak elő a szerződő országokban és azokat a speciális feltételeket, ahogyan néhány terméket (monolitikus integrált áramköröket) elő kell állítani, megengedve korlátozott mértékű feldolgozási műveletek elvégzését a szerződő felek területén kívül,
(4) néhány technikai jellegű módosítás szükséges a szöveg különböző nyelvű változatai közötti eltérések kijavítása céljából,
(5) a Megállapodás megfelelő működése, a felhasználók, valamint a vámhatóságok munkájának megkönnyítése érdekében célszerű valamennyi érintett rendelkezés beépítése a Jegyzőkönyv új szövegébe,
(6) az Andorrai Hercegségre, a San Marino Köztársaságra, továbbá a Harmonizált Rendszer módosításai következtében megváltozott származási szabályok felülvizsgálatára vonatkozó Közös Nyilatkozatokat a Jegyzőkönyvvel együtt kell fenntartani,
a következő határozatot hozta:
1. Cikk
A Megállapodás 4. számú, a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről szóló Jegyzőkönyve helyébe a mellékelt szöveg lép a vonatkozó Közös Nyilatkozatokkal együtt.
2. Cikk
Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba.
E határozatot 2003. január 1-jétől alkalmazni kell.
Kelt Brüsszelben, 2002. december 20-án.

Az Európai Megállapodás 4. számú Jegyzőkönyve a „származó termék” forgalmának meghatározásáról és az adminisztratív együttműködés módszereiről

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk

Meghatározások

E Jegyzőkönyv alkalmazásában
a) az „előállítás” mindenfajta megmunkálást vagy feldolgozást jelent, beleértve az összeszerelést vagy a specifikus műveleteket is;
b) az „anyag” a termék előállítása során felhasznált összes alkotóelemet, nyersanyagot, komponenst vagy alkatrészt stb. jelent;
c) a „termék” az előállított terméket jelenti, még abban az esetben is, ha azt egy másik előállítási műveletben történő későbbi felhasználásra szánják;
d) az „áru” anyagot és terméket egyaránt jelent;
e) a „vámérték” az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VII. Cikkének végrehajtásáról szóló 1994. évi Megállapodás szerint meghatározott értéket jelenti (WTO Vámérték Egyezmény);
f) a „gyártelepi ár” azt az árat jelenti, amit a termékért a gyártelepen fizetnek annak a magyarországi vagy közösségi gyártónak, akinek a vállalkozásában az utolsó megmunkálást vagy feldolgozást elvégezték, feltéve, hogy az ár magában foglalja a megmunkálás során felhasznált összes anyag értékét, levonva ebből bármely olyan belső adót, amely a létrejött termék kivitele esetén visszatérítendő vagy visszatéríthető;
g) az „anyagok értéke” a felhasznált nem származó anyagok behozatala idején megállapított vámértéket, vagy ha az nem ismert és nem is állapítható meg, akkor Magyarországon vagy a Közösségben az anyagokért fizetett első megállapítható árat jelenti;
h) a „származó anyagok értéke” a g) pontban meghatározott ilyen anyagok értékét jelenti, értelemszerűen alkalmazva;
i) a „hozzáadott érték” a gyártelepi ár és a 3. és 4. Cikkekben említett országokból származó összes beépített anyag vámértékének különbözetét jelenti. Amennyiben a vámérték nem ismert vagy nem állapítható meg, akkor Magyarországon vagy a Közösségben az anyagokért fizetett első igazolható árat kell figyelembe venni;
j) az „árucsoportok” és „vámtarifaszámok” az Összehangolt Áruleíró és Kódrendszert - e Jegyzőkönyvben a továbbiakban „Harmonizált Rendszer” vagy „HR” - alkotó nómenklatúrában alkalmazott árucsoportokat és vámtarifaszámokat (négy számjegyű kódok) jelentik;
k) az „osztályozott” az adott terméknek vagy anyagnak egy meghatározott vámtarifaszám alá történő osztályozását jelenti;
l) a „szállítmány” olyan termékeket jelent, amelyeket vagy egyszerre küld az exportőr egy címzettnek, vagy az exportőrtől a címzetthez továbbított küldeményhez egyetlen fuvarokmány, vagy ilyen okmány hiányában egyetlen számla tartozik;
m) a „terület” magában foglalja a területi vizeket is.

II. CÍM

A „SZÁRMAZÓ TERMÉK” FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA

2. Cikk

Általános követelmények

1. A Megállapodás alkalmazása során az alábbi termékek tekintendők a Közösségből származónak:
a) az 5. Cikk értelmében teljes egészében a Közösségben előállított termékek;
b) a Közösségben előállított termékek, melyek olyan anyagokat tartalmaznak, melyeket nem teljes egészében ott állítottak elő, feltéve, hogy azok a 6. Cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül a Közösségben;
c) az Európai Gazdasági Térséget (EGT) létrehozó Megállapodás 4. sz. Jegyzőkönyve alapján az Európai Gazdasági Térségből származó áruk.
2. A Megállapodás alkalmazása során az alábbi termékek tekintendők Magyarországról származónak:
a) az 5. Cikk értelmében teljes egészében Magyarországon előállított termékek;
b) olyan, Magyarországon előállított termékek, amelyek nem teljes egészében ott előállított anyagokat tartalmaznak, feltéve, hogy azok a 6. Cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül Magyarországon.
3. Cikk

Kumuláció a Közösségben

1. A 2. Cikk 1. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül azokat a termékeket kell a Közösségből származónak tekinteni, amely termékeket Bulgáriából, Svájcból (beleértve Liechtensteint)  [LÁBJEGYZET_2] , a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Magyarországról, Izlandról, Litvániából, Lettországból, Norvégiából, Lengyelországból, Romániából, Szlovéniából, a Szlovák Köztársaságból, Törökországból  [LÁBJEGYZET_3]  vagy a Közösségből - a Közösség és ezen országok közötti megállapodásokhoz mellékelt származási szabályokat tartalmazó Jegyzőkönyv előírásai alapján - származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy a Közösségben elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Amennyiben a Közösségben elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken, az előállított terméket csak akkor kell a Közösségből származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értéke. Ellenkező esetben az előállított terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik a Közösségben elvégzett előállítás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta.
3. Az 1. bekezdésben hivatkozott országokból származó termékek, amelyek a Közösségben nem mennek keresztül semmiféle megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat, ha ezen országok egyikébe exportálják azokat.
4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra az anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadottal azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet.
A Közösség, az Európai Közösségek Bizottságán keresztül, Magyarország rendelkezésére bocsátja az 1. bekezdésben hivatkozott más országokkal alkalmazott idevonatkozó megállapodásainak részleteit és az azokban foglalt vonatkozó származási szabályokat. Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amelytől kezdve az e Cikk szerint biztosított kumulációt alkalmazhatják azok az 1. bekezdésben felsorolt országok, amelyek a szükséges követelményeket teljesítették.
4. Cikk

Kumuláció Magyarországon

1. A 2. Cikk 2. bekezdésében foglaltak sérelme nélkül azokat a termékeket kell Magyarországról származónak tekinteni, amely termékeket Bulgáriából, Svájcból (beleértve Liechtensteint)  [LÁBJEGYZET_4] , a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Magyarországról, Izlandról, Litvániából, Lettországból, Norvégiából, Lengyelországból, Romániából, Szlovéniából, a Szlovák Köztársaságból, Törökországból  [LÁBJEGYZET_5]  vagy a Közösségből - Magyarország és ezen országok közötti megállapodásokhoz mellékelt származási szabályokat tartalmazó Jegyzőkönyv előírásai alapján - származó anyagok beépítésével ott állítottak elő, feltéve, hogy a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás túlmegy a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken. Nem szükséges, hogy az ilyen anyagok kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson menjenek keresztül.
2. Amennyiben a Magyarországon elvégzett megmunkálás vagy feldolgozás nem megy túl a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken, az előállított terméket csak akkor kell Magyarországról származónak tekinteni, ha az ott hozzáadott érték nagyobb, mint az 1. bekezdésben említett országok bármelyikéből származó felhasznált anyagok értéke. Ellenkező esetben az előállított terméket azon országból származónak kell tekinteni, amelyik a Magyarországon elvégzett előállítás során felhasznált származó anyagok értékének legnagyobb hányadát adta.
3. Az 1. bekezdésben hivatkozott országokból származó termékek, amelyek Magyarországon nem mennek keresztül semmiféle megmunkáláson vagy feldolgozáson, megtartják származásukat, ha ezen országok egyikébe exportálják azokat.
4. Az e Cikkben biztosított kumuláció csak azokra az anyagokra és termékekre alkalmazható, amelyek az e Jegyzőkönyvben megadottal azonos származási szabályok alkalmazása alapján nyerték el a származó helyzetet.
Magyarország az Európai Közösségek Bizottságán keresztül, a Közösség rendelkezésére bocsátja az 1. bekezdésben hivatkozott más országokkal alkalmazott idevonatkozó megállapodásainak részleteit és az azokban foglalt vonatkozó származási szabályokat. Az Európai Közösségek Bizottsága az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában (C sorozat) közzéteszi azt az időpontot, amelytől kezdve az e Cikkben biztosított kumulációt alkalmazhatják azok az 1. bekezdésben felsorolt országok, amelyek a szükséges követelményeket teljesítették.
5. Cikk

Teljes egészében előállított termékek

1. Az alábbiakat kell teljes egészében a Közösségben vagy a Magyarországon előállítottnak tekinteni:
a) valamelyikük földjéből vagy a hozzájuk tartozó tengerfenékből kinyert ásványi termékek;
b) az ott betakarított növényi termékek;
c) az ott született és nevelt élő állatok;
d) az ott nevelt élő állatokból származó termékek;
e) az ott folytatott vadászatból vagy halászatból származó termékek;
f) a Közösség vagy Magyarország hajóival, területi vizeiken kívüli tengerből nyert halászati és más, tengerből származó termékek;
g) kizárólag az f) pontban hivatkozott termékekből, a feldolgozó hajóik fedélzetén előállított termékek;
h) kizárólag nyersanyagok visszanyerésére szolgáló, ott összegyűjtött használt cikkek, beleértve a csak újrafutózásra vagy hulladékként való felhasználásra alkalmas gumiabroncsokat is;
i) az ott folytatott feldolgozási műveletekből visszamaradt hulladék és törmelék;
j) valamelyikük területi vizein kívül fekvő tengerfenékből vagy altalajból kinyert termékek, feltéve, hogy kizárólagos jogot szereztek az e tengerfenékből vagy altalajból történő kitermelésre;
k) a kizárólag az a)-j) pontokban meghatározott termékekből ott előállított áruk.
2. Az 1. bekezdés f) és g) pontjaiban használt „hajóik” és „feldolgozó hajóik” kifejezés csak olyan hajókra vonatkozik,
a) amelyeket a Közösség egy tagállamában vagy Magyarországon bejegyeztek vagy nyilvántartásba vettek;
b) amelyek a Közösség egy tagállamának vagy Magyarország zászlója alatt hajóznak;
c) amelyek legalább 50%-ban a Közösség egy tagállama vagy Magyarország állampolgárainak tulajdonában állnak, vagy olyan társaság tulajdonát képezik, amelynek székhelye ezen államok valamelyikében van, s amelynek igazgatója vagy igazgatói, igazgatótanácsának vagy felügyelőbizottságának elnöke és az ilyen testületek tagjainak többsége a Közösség egy tagállamának vagy Magyarországnak állampolgára, továbbá - gazdasági társaság esetében - a társaság tőkéjének legalább a fele ezen államoknak, köztestületeiknek vagy állampolgáraiknak a tulajdonában áll;
d) amelyek kapitánya és tisztjei a Közösség egy tagállama vagy Magyarország állampolgára; és
e) amelyek legénységének legalább 75%-a a Közösség egy tagállama vagy Magyarország állampolgáraiból áll.
6. Cikk

Kielégítően megmunkált vagy feldolgozott termékek

1. A 2. Cikk szempontjából nem teljes egészében előállított termékeket kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak kell tekinteni, ha teljesültek a II. sz. Mellékletben szereplő listán felsorolt feltételek.
A fent hivatkozott feltételek a Megállapodásban szereplő összes termék esetében feltüntetik azt a megmunkálást vagy feldolgozást, amelyet az előállítás során el kell végezni a felhasznált nem származó anyagokon, és e feltételek csak az ilyen anyagokra vonatkoznak. Következésképpen, ha egy termék, amely a listán szereplő feltételek teljesítésével elnyerte a származó helyzetet, más termék előállítása során kerül felhasználásra, akkor nem vonatkoznak rá azok a feltételek, amelyek arra a termékre vonatkoznak, amelybe beépítették, és nem kell az előállítása során felhasznált nem származó anyagok közé beszámítani.
2. Az 1. bekezdésben foglaltak ellenére, azon nem származó anyagok, amelyeket a listán szereplő feltételek szerint nem lehet felhasználni a termék előállítása során, mégis felhasználhatók, feltéve, hogy
a) összértékük nem haladja meg a termék gyártelepi árának 10 százalékát;
b) a jelen bekezdés alkalmazásával sem lépik túl a nem származó anyagok maximális értékére a listában megadott százalékarányok bármelyikét.
Ez a bekezdés nem alkalmazható a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjába tartozó termékekre.
3. Az 1. és 2. bekezdést a 7. Cikk rendelkezéseinek figyelembevételével kell alkalmazni.
7. Cikk

Nem kielégítő megmunkálás vagy feldolgozás

1. A 2. bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a származó termék helyzet megszerzéséhez az alábbi műveleteket nem kielégítő megmunkálásnak vagy feldolgozásnak kell tekinteni függetlenül attól, hogy a 6. Cikk követelményei teljesültek-e vagy sem:
a) a fuvarozás és tárolás során az áru jó állapotban való megőrzését biztosító műveletek;
b) csomagok megosztása és összeállítása;
c) mosás, tisztítás; por, oxidáció, olaj, festék vagy más bevonat eltávolítása;
d) textíliák vasalása vagy gyűrtelenítése;
e) egyszerű festési és fényezési műveletek;
f) gabonafélék és rizs hántolása, részbeni vagy teljes fehérítése, fényezése és glazúrozása;
g) cukor színezését vagy formázását szolgáló műveletek;
h) gyümölcs, diófélék és zöldség hámozása, magozása és feltörése, kifejtése;
i) élezés, egyszerű őrlés vagy vágás;
j) rostálás, szitálás, válogatás, osztályozás, minősítés, összeállítás; (beleértve a készletek összeállítását);
k) egyszerű palackozás, üvegbe, kannába, zsákba, ládába, dobozba helyezés, kartonon vagy raklapon való rögzítés és minden más egyszerű csomagolási művelet;
l) a termékekre vagy csomagolásukra jelzés, címke, logó vagy más megkülönböztető jel felerősítése vagy rányomtatása;
m) termékek egyszerű vegyítése, fajtájukra való tekintet nélkül;
n) áruk alkatrészeinek egyszerű összeszerelése, hogy azok egy teljes árucikket képezzenek vagy termékek szétszedése alkatrészekre;
o) az a)-n) pontokban meghatározott két vagy több művelet kombinációja;
p) állatok levágása.
2. Minden műveletet, amelyet egy adott terméken Magyarországon vagy a Közösségben elvégeztek, együttesen kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a termék megmunkálása vagy feldolgozása az 1. bekezdés alapján nem kielégítőnek tekintendő-e.
8. Cikk

Minősítési egység

1. E Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából a minősítési egység az az adott termék, amelyet a Harmonizált Rendszer nómenklatúrája szerinti osztályozáskor alapegységnek kell tekinteni.
Ebből következik, hogy
a) ha egy cikkcsoportból vagy cikkösszeállításból álló terméket a Harmonizált Rendszer értelmében egyetlen vámtarifaszám alá kell osztályozni, akkor az egész képezi a minősítési egységet;
b) ha a szállítmány a Harmonizált Rendszer ugyanazon vámtarifaszáma alá osztályozott bizonyos számú azonos termékből áll, az e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazásakor minden egyes terméket külön kell figyelembe venni.
2. Ha áruosztályozási szempontból a Harmonizált Rendszer 5. Szabálya értelmében a csomagolást a termékkel együtt kell osztályozni, akkor azt a származás megállapításánál is figyelembe kell venni.
9. Cikk

Tartozékok, pótalkatrészek és szerszámok

Azokat a berendezéssel, a géppel, a készülékkel vagy a járművel együtt szállított tartozékokat, pótalkatrészeket és szerszámokat, amelyek a berendezés szokásos tartozékai és az árban benne foglaltatnak vagy azokat külön nem számlázzák le, a szóban forgó berendezéshez, géphez, készülékhez vagy járműhöz tartozónak kell tekinteni.
10. Cikk

Készletek

A Harmonizált Rendszer 3. Szabálya szerint meghatározott készleteket származónak kell tekinteni, ha a tartalmát alkotó összes termék származó. Ha azonban egy készlet származó és nem származó termékekből tevődik össze, a készletet mint egészet, származónak kell tekinteni, feltéve, hogy a nem származó termékek értéke nem haladja meg a készlet gyártelepi árának 15 százalékát.
11. Cikk

Semleges elemek

Annak megállapítása céljából, hogy egy termék származó-e, nem szükséges megállapítani, hogy származó-e az előállítása során felhasználható:
a) energia és fűtőanyag;
b) létesítmény és berendezés;
c) gépek és szerszámok;
d) azok az áruk, amelyek nem épülnek be, és amelyeket nem arra szántak, hogy beépüljenek a termék végső összetételébe.

III. CÍM

TERÜLETI KÖVETELMÉNYEK

12. Cikk

Területi elv

1. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó, a II. Cím alatt rögzített feltételeket Magyarországon vagy a Közösségben megszakítás nélkül kell teljesíteni, a 2. Cikk 1. c) pontjában, a 3. és 4. Cikkben, valamint az e Cikk 3. bekezdésében foglaltak kivételével.
2. A 3. és 4. Cikkben foglaltak kivételével, ha Magyarországról vagy a Közösségből más országba exportált árukat visszaszállítanak, akkor azokat nem származónak kell tekinteni, hacsak a vámhatóság számára kielégítően nem bizonyítható, hogy
a) a visszaszállított áruk az exportálttal azonosak; és
b) az adott országban vagy az exportálás során nem mentek keresztül a jó állapotban való megőrzéshez szükséges mértéket meghaladó műveleten.
3. A származó helyzet megszerzésére vonatkozó II. címben rögzített feltételeket nem érinti a Közösségen vagy Magyarországon kívül végzett megmunkálás vagy feldolgozás, amelyet olyan anyagokon végeztek el, amelyeket Magyarországról vagy a Közösségből exportáltak, és azt követően oda visszaszállítottak, feltéve, hogy
a) a szóban forgó anyagok teljes egészében Magyarországon vagy a Közösségben előállított anyagok, vagy a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson az exportálásukat megelőzően mentek keresztül; és
b) a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
(i) a visszaszállított árukat az exportált anyagokon végzett megmunkálással vagy feldolgozással állították elő,
(ii) a Magyarországon vagy a Közösségen kívül az e Cikk szabályainak alkalmazása révén keletkezett teljes hozzáadott érték nem haladja meg azon végtermék gyártelepi árának 10 százalékát, amelyre a származó helyzetet igénylik.
4. A 3. bekezdés alkalmazásában, a II. Címben, a származó helyzet megszerzése érdekében rögzített feltételek nem érvényesek a Magyarországon vagy a Közösségen kívül végbement megmunkálásra vagy feldolgozásra. Ahol azonban a II. sz. Melléklet listájában a végtermék származó helyzetének meghatározásánál az összes beépített nem származó anyag maximális értékét megadó szabályt alkalmaznak, az érintett fél területén beépített nem származó anyagok teljes értéke és az e Cikk alkalmazása révén a Magyarországon vagy a Közösségen kívül nyert teljes hozzáadott érték együttesen nem haladhatja meg a megadott százalékot.
5. A 3. és 4. bekezdés alkalmazásában, a „teljes hozzáadott érték” jelenti mindazon költségeket, amelyek Magyarországon vagy a Közösségen kívül merültek fel, beleértve az ott beépített anyagok értékét is.
6. A 3. és 4. bekezdésben foglalt szabályok nem alkalmazhatók azokra a termékekre, amelyek nem felelnek meg a II. sz. Melléklet listájában meghatározott feltételeknek, vagy amelyeket csak akkor lehet kielégítően megmunkáltnak vagy feldolgozottnak tekinteni, ha a 6. Cikk 2. bekezdésében meghatározott általános tolerancia értékeket alkalmazzák.
7. A 3. és 4. bekezdés szabályai nem alkalmazhatók a Harmonizált Rendszer 50-63. Árucsoportjaiba tartozó termékekre.
8. Bármiféle megmunkálás vagy feldolgozás, amely e Cikk szabályai alá tartozik és amelyet Magyarországon vagy a Közösségen kívül végeznek el, passzív feldolgozás vagy hasonló eljárás keretében végezhető.
13. Cikk

Közvetlen szállítás

1. A Megállapodás szerint biztosított kedvezményes eljárás csak e Jegyzőkönyv követelményeit kielégítő olyan termékekre vonatkozik, amelyeket a Közösség és Magyarország között, vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott bármely ország területén át közvetlenül szállítanak. Az egységes, oszthatatlan szállítmányt képező árukat azonban át lehet szállítani más területeken, szükség esetén az ilyen területeken történő átrakodással vagy ideiglenes raktározással, feltéve, hogy az áruk a tranzit vagy a raktározás országának vámhatósági felügyelete alatt maradnak, és nem mennek keresztül más műveleteken, mint kirakás, ismételt berakás vagy a jó állapotban való megőrzésüket célzó bármely más művelet.
Származó termékek csővezetéken a Közösség vagy Magyarország területén kívüli területen is szállíthatók.
2. Az 1. bekezdésben említett feltételek teljesítését az importáló ország vámhatóságához benyújtott alábbi okmányokkal kell bizonyítani:
a) egyetlen fuvarokmány, amely kiterjed az exportőr országból a tranzitországon való áthaladásra; vagy
b) a tranzitország vámhatósága által kiállított igazolás, amely
(i) megadja az áruk pontos megnevezését,
(ii) feltünteti az áruk ki- és ismételt berakásának időpontját, és - ahol lehetséges - a hajóneveket vagy más igénybe vett fuvareszközöket,
és
(iii) igazolja, hogy milyen feltételek mellett maradtak az áruk a tranzitországban; vagy
c) ezek hiányában, bármely bizonyító erejű okmány.
14. Cikk

Kiállítások

1. A 3. és 4. Cikkben hivatkozott országokon kívüli országban tartott kiállításra elküldött, és a kiállítás után a Közösségbe vagy Magyarországra történő importálás céljából eladott származó termékek a bevitelkor azzal a feltétellel részesednek a Megállapodás rendelkezései szerinti kedvezményben, ha a vámhatóság számára kielégítően bizonyítható, hogy
a) az exportőr e termékeket a Közösségből vagy Magyarországról olyan országba szállította, ahol a kiállítást tartották, és a termékeket ott ki is állították;
b) a termékeket ez az exportőr eladta vagy más módon értékesítette egy közösségi vagy magyarországi személynek;
c) a termékeket a kiállítás alatt vagy közvetlenül utána szállították el ugyanolyan állapotban, mint ahogy azokat a kiállításra elküldték;
és
d) a termékeket - miután kiállításra szállították ki azokat - nem használták semmi más célra, csak a kiállításon való bemutatásra.
2. Az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt kell kiállítani vagy kiadni, és azt a szokásos módon kell benyújtani az importáló ország vámhatóságának. A kiállítás nevét és címét fel kell tüntetni. Ha szükséges, a kiállítás körülményeiről további okmányszerű igazolást lehet megkövetelni.
3. Az 1. bekezdésben foglaltak irányadók minden kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági vagy kézműipari kiállításra, vásárra vagy hasonló nyilvános rendezvényre vagy bemutatóra, amelyet nem magáncélra szerveznek üzletekben vagy üzleti telephelyeken külföldi termékek értékesítése céljából, s amelynek során a termékek vámellenőrzés alatt maradnak.

IV. CÍM

VÁMVISSZATÉRÍTÉS VAGY KIVÉTEL

15. Cikk

A vámvisszatérítés vagy a vámfizetés alóli kivétel tilalma

1. a) Azon nem származó anyagok, amelyeket a Közösségből, Magyarországról vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott valamelyik országból származó termék előállításához használtak fel, s amelyekre az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, a Közösségben vagy Magyarországon nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vámfizetés alóli kivétel hatálya alá.
b) A Harmonizált Rendszer 3. Árucsoportjába és az 1604 és 1605 vámtarifaszámok alá tartozó, a 2. Cikk 1. c) pontja értelmében közösségi származású termékek, amelyekre az V. Cím rendelkezései szerinti származást igazoló okmányt bocsátottak vagy állítottak ki, a Közösségben nem tartoznak semmiféle vámvisszatérítés vagy vámfizetés alóli kivétel hatálya alá.
2. Az 1. bekezdés szerinti tilalmat a Közösségben vagy Magyarországon az előállítás során felhasznált anyagokat és a fenti 1. b) pontban említett termékeket terhelő vámok - vagy azzal azonos hatású díjak - részleges vagy teljes visszafizetését, elengedését vagy ki nem fizetését eredményező rendelkezésekre kell alkalmazni, amennyiben az ilyenfajta vámvisszafizetés, elengedés vagy meg nem fizetés - kifejezetten vagy hatásában - érvényesül az említett anyagokból előállított termékek exportja során, de nem kell alkalmazni a fenti tilalmat, ha ezeket a termékeket belföldi felhasználásra megtartják.
3. A származást igazoló okmánnyal ellátott termékek exportőre - a vámhatóság kérésére - bármikor köteles benyújtani minden olyan megfelelő okmányt, amely bizonyítja, hogy a szóban forgó termékek előállítása során felhasznált nem származó anyagokkal kapcsolatban nem történt vámvisszatérítés, és hogy az ilyen anyagokra vonatkozó összes vámot vagy azzal egyenlő hatású díjakat ténylegesen megfizették.
4. Az 1-3. bekezdés rendelkezései a 8. Cikk 2. bekezdése szerinti csomagolásra, a 9. Cikk szerinti tartozékokra, pótalkatrészekre és szerszámokra és a 10. Cikk szerinti készletekben lévő termékekre is vonatkoznak, ha ezek a tételek nem származóak.
5. Az 1-4. bekezdés rendelkezései csak az olyan jellegű anyagokra vonatkoznak, amelyekre a Megállapodás kiterjed. Továbbá, nem zárják ki mezőgazdasági termékekre a Megállapodás rendelkezései szerinti exportra alkalmazható export visszatérítési rendszer alkalmazását.

V. CÍM

A SZÁRMAZÁS IGAZOLÁSA

16. Cikk

Általános követelmények

1. A Közösségből származó termékek Magyarországra történő importálásuk, és Magyarországról származó termékek Közösségbe történő importálásuk esetén a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik az alábbiak bármelyikének benyújtása ellenében:
a) EUR.1 szállítási bizonyítvány, melynek mintáját a III. sz. Melléklet tartalmazza; vagy
b) a 21. Cikk 1. bekezdésében meghatározott esetekben az exportőr által adott nyilatkozat (a továbbiakban: számlanyilatkozat), a számlán, a szállítólevélen vagy bármely más olyan kereskedelmi okmányon, amely a szóban forgó termékeket, azonosítás céljából, kellő részletességgel ismerteti; a számlanyilatkozat szövegét a IV. sz. Melléklet tartalmazza.
2. Az 1. bekezdés fenntartásával e Jegyzőkönyv szerinti származó termékek, a 26. Cikkben meghatározott esetekben, a Megállapodásban rögzített előnyöket élvezik anélkül, hogy szükséges lenne a fentiekben hivatkozott okmányok bármelyikét benyújtani.
17. Cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiadására irányuló eljárás

1. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt az exportáló ország vámhatósága bocsátja ki az exportőr vagy - az exportőr felelősségére - meghatalmazott képviselője által, írásban benyújtott kérelemre.
2. E célból az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének ki kell töltenie mind az EUR.1 szállítási bizonyítványt, mind a kérelmet, melyek mintáit a III. sz. Melléklet tartalmazza. Ezeket az űrlapokat egy olyan nyelven kell kitölteni, amelyen ez a Megállapodás készült, és az exportáló ország hazai jogának rendelkezései szerint. Kézírással történő kitöltés esetén az űrlapokat tintával és nyomtatott betűkkel kell kitölteni. A termék leírását az erre a célra szolgáló rovatban úgy kell megadni, hogy üres sorok ne maradjanak. Ha a rovat nincs teljesen kitöltve, a leírás utolsó sora alatt vízszintes vonalat kell húzni, az üresen hagyott helyet pedig átlós vonallal kell áthúzni.
3. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kérő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítása szerinti exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termék származó helyzetét, valamint e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló megfelelő okmányokat.
4. Valamely Közösségi tagállam vagy Magyarország vámhatósága köteles kiadni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha a szóban forgó termék a Közösség, Magyarország vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott valamelyik más ország származó termékének tekinthető, és teljesíti e Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
5. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadó vámhatóság köteles megtenni minden szükséges intézkedést a termékek származó helyzetének ellenőrzésére és e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek érvényesítésére. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen és az exportőr könyvelését megvizsgálja, vagy bármilyen más szükségesnek tartott egyéb ellenőrzést lefolytasson. Biztosítania kell, hogy a 2. bekezdésben hivatkozott űrlapokat megfelelően kitöltsék. Különösképpen ellenőriznie kell, hogy a termékek leírására fenntartott helyet oly módon töltsék ki, hogy az kizárja a csalárd kiegészítés minden lehetőségét.
6. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállításának keltét a bizonyítvány 11. rovatában kell feltüntetni.
7. Az EUR.1 szállítási bizonyítványt a vámhatóság kibocsátja és az exportőr rendelkezésére átadja, amint a tényleges export megtörtént vagy azt biztosították.
18. Cikk

Visszamenőleges hatállyal kiadott EUR.1 szállítási bizonyítványok

1. A 17. Cikk 7. bekezdésétől függetlenül, a vonatkozó termékek exportálása után kivételesen kiállítható EUR.1 szállítási bizonyítvány, ha
a) azt tévedés vagy vétlen mulasztás vagy speciális körülmények miatt nem állították ki az exportálás idején;
vagy
b) a vámhatóság előtt kellően bizonyítható, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiadták, de technikai okokból az importálás során nem fogadták el.
2. Az 1. bekezdés alkalmazásához az exportőrnek fel kell tüntetnie kérelmében az EUR.1 szállítási bizonyítvány tárgyát képező termékek exportálásának helyét és időpontját, valamint a kérelem okát.
3. A vámhatóság csak annak ellenőrzése után állíthat ki visszamenőleges hatályú EUR.1 szállítási bizonyítványt, ha az exportőr által megadott adatok megegyeznek a vonatkozó nyilvántartási adatokkal.
4. A visszamenőleges hatállyal kiállított EUR.1 szállítási bizonyítványt az alábbi kifejezések valamelyikével kell jóváhagyni:
ES	„EXPEDIDO A POSTERIORI”
DA	„UDSTEDT EFTERFLGENDE”
DE	„NACHTRÄGLICH AUSGESTELLT”
EL	„EKOEN EK TN YTEPN”
EN	„ISSUED RETROSPECTIVELY”
FR	„DÉLIVRÉ A POSTERIORI”
IT	„RILASCIATO A POSTERIORI”
NL	„AFGEGEVEN A POSTERIORI”
PT	„EMITIDO A POSTERIORI”
FI	„ANNETTU JÄLKIKÄTEEN”
SV	„UTFÄRDAT I EFTERHAND”
HU	„KIADVA VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL”.
5. A 4. bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
19. Cikk

Az EUR.1 szállítási bizonyítvány másodlatának kiadása

1. Egy EUR.1 szállítási bizonyítvány ellopása, elvesztése vagy megsemmisülése esetén az exportőr az azt kibocsátó vámhatósághoz fordulhat, és - az annak birtokában levő exportokmányok alapján - másodlat kiállítását kérheti.
2. Az így kibocsátott másodlatot az alábbi kifejezések egyikével kell ellátni:
ES	„DUPLICADO”
DA	„DUPLIKAT”
DE	„DUPLIKAT”
EL	„ANTIPAO”
EN	„DUPLICATE”
FR	„DUPLICATA”
IT	„DUPLICATO”
NL	„DUPLICAAT”
PT	„SEGUNDA VIA”
FI	„KAKSOISKAPPALE”
SV	„DUPLIKAT”
HU	„MÁSODLAT”
3. A 2. bekezdésben hivatkozott jóváhagyást az EUR.1 szállítási bizonyítvány „Megjegyzések” rovatába kell bejegyezni.
4. A másodlat, amelyen szerepelnie kell az eredeti EUR.1 szállítási bizonyítvány kibocsátása napjának is, attól a naptól kezdve érvényes.
20. Cikk

Korábban kiadott vagy készült származást igazoló okmány alapján kiadott EUR.1 szállítási bizonyítvány

Ha a származó termékeket a Közösségben vagy Magyarországon vámhivatali ellenőrzés alá helyezik, lehetővé válik, hogy az eredeti származást igazoló okmányt helyettesítsék egy vagy több EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal annak érdekében, hogy e termékek mindegyikét vagy egy részét a Közösségen vagy Magyarországon belül máshova elküldjék. A helyettesítő EUR.1 szállítási bizonyítvány(oka)t az a vámhivatal állítja ki, amelynek ellenőrzése alá helyezték a termékeket.
20a. Cikk

Könyvelés szerinti elkülönítés

1. Amennyiben azonos és egymással felcserélhető, származó és nem-származó anyagok fizikai elkülönítése jelentős költséggel vagy anyagi nehézséggel járna, a vámhatóság - az érintett írásbeli kérelmére - engedélyezheti az úgynevezett „könyvelés szerinti elkülönítés” módszerét az ilyen készletek kezelésére.
2. A módszernek biztosítania kell, hogy - egy meghatározott időszak alatt - az előállított, származónak minősülő termékek mennyisége ugyanannyi legyen, mint abban az esetben, amikor fizikailag elkülönített készleteket használnak fel.
3. A vámhatóság a módszer alkalmazásának engedélyezését az általa megfelelőnek tartott feltételekhez kötheti.
4. A módszert a terméket gyártó országban alkalmazott általános könyvviteli szabályok figyelembevételével kell alkalmazni és a nyilvántartásokat annak megfelelően kell vezetni.
5. E könnyítés kedvezményezettje - az esettől függően - kiállíthat származást igazoló okmányt, vagy kérelmezheti annak kibocsátását a származónak tekinthető termékmennyiségre. A vámhatóság felszólítására - a kedvezményezettnek nyilatkoznia kell arról, hogyan állította elő azt a mennyiséget.
6. A vámhatóság felügyeli az engedély felhasználását és azt bármikor visszavonhatja, amennyiben a kedvezményezett az előírtaktól eltérő módon használja fel az engedélyt vagy a jelen Jegyzőkönyvben foglalt bármely más feltételt nem teljesít.
21. Cikk

A számlanyilatkozat kiállításának feltételei

1. A 16. Cikk 1. bekezdés b) pontjában hivatkozott számlanyilatkozatot tehet:
a) a 22. Cikk szerinti elfogadott exportőr, vagy
b) bármelyik exportőr, bármilyen egy vagy több csomagból álló, származó termékeket tartalmazó szállítmányra vonatkozóan, amennyiben annak összértéke nem haladja meg a 6000 eurót.
2. Számlanyilatkozat akkor tehető, ha a szóban forgó termékek a Közösségből, Magyarországról vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más ország valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik e Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
3. A számlanyilatkozatot tevő exportőrnek késznek kell lennie arra, hogy az exportáló ország vámhatóságának kérésére bármikor bemutassa a szóban forgó termékek származó helyzetét igazoló okmányokat, valamint e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítését igazoló összes megfelelő okmányt.
4. Az exportőr a számlanyilatkozatot - amelynek szövegét a IV. számú Melléklet tartalmazza - a számlára, a szállítólevélre vagy más kereskedelmi okmányra rágépelve, rábélyegezve vagy rányomtatva, a Mellékletben közölt nyelvi változatok valamelyikének felhasználásával, és az exportáló ország hazai jogszabályainak megfelelően köteles megtenni. Ha a nyilatkozat kézzel írott, akkor tintával, nyomtatott betűkkel kell írni.
5. A számlanyilatkozaton szerepelnie kell az exportőr eredeti, kézzel írt aláírásának. A 22. Cikkben meghatározott elfogadott exportőr azonban nem köteles aláírni az ilyen nyilatkozatokat, feltéve, ha írásban közli az exportáló ország vámhatóságával, hogy teljes felelősséget vállal minden olyan számlanyilatkozatért, amelyen személye ugyanúgy azonosítható, mintha a nyilatkozatot kézzel aláírta volna.
6. A számlanyilatkozatot az exportőr az érintett termékek exportálása időpontjában vagy azt követően állíthatja ki, azzal a feltétellel, hogy azt a termékek importját követően legkésőbb két éven belül bemutatják az importáló országban.
22. Cikk

Elfogadott exportőr

1. Az exportáló ország vámhatósága felhatalmazhat bármely exportőrt (a továbbiakban: elfogadott exportőr), aki gyakran szállít a Megállapodás hatálya alá tartozó termékeket, hogy a szóban forgó termékek értékétől függetlenül számlanyilatkozatot tegyen. Az ilyen felhatalmazást kérő exportőr a vámhatóság számára köteles megadni minden biztosítékot a termékek származó helyzetének, valamint e Jegyzőkönyv egyéb követelményei teljesítésének megállapításához.
2. A vámhatóság az általa megfelelőnek ítélt feltételekkel adhatja meg az elfogadott exportőri jogállást.
3. A vámhatóság az elfogadott exportőrnek vámfelhatalmazási számot ad, amelyet fel kell tüntetni a számlanyilatkozaton.
4. A vámhatóság ellenőrzi, hogy az elfogadott exportőr hogyan használja fel a felhatalmazást.
5. A vámhatóság bármikor visszavonhatja a felhatalmazást. Ezt köteles megtenni, ha az elfogadott exportőr az 1. bekezdésben hivatkozott biztosítékot tovább nem nyújtja, ha nem teljesíti a 2. bekezdésben hivatkozott feltételeket, vagy ha bármi más módon szabálytalanul használja fel a felhatalmazást.
23. Cikk

A származást igazoló okmány érvényessége

1. A származást igazoló okmány az exportáló országban történt kiállítása napjától számított 4 hónapig érvényes, és ezen időn belül be kell mutatni az importáló ország vámhatóságának.
2. Az 1. bekezdésben megállapított végső benyújtási határidő után a vámhatóságnak bemutatott származást igazoló okmány akkor fogadható el a kedvezményes elbánás alkalmazásának céljából, ha az okmányoknak a megállapított végső határidő előtti benyújtását kivételes körülmények tették lehetetlenné.
3. A késedelmes benyújtás más eseteiben az importáló ország vámhatósága akkor fogadhatja el a származást igazoló okmányokat, ha a termékeket az említett végső határidő előtt bemutatták.
24. Cikk

A származást igazoló okmány benyújtása

A származást igazoló okmányokat az importáló ország vámhatóságához kell benyújtani az ezen ország által megállapított eljárás szerint. E hatóság megkövetelheti a származást igazoló okmány fordítását, és azt is, hogy az import árunyilatkozathoz az importőr mellékeljen egy nyilatkozatot, amelyben kijelenti, hogy a termékek megfelelnek a Megállapodás alkalmazásához megkövetelt feltételeknek.
25. Cikk

Behozatal részletekben

Ha - az importőr kérésére és az importáló ország vámhatósága által rögzített feltételek mellett - a Harmonizált Rendszer XVI. és XVII. Áruosztályába vagy a 7308 és 9406 vámtarifaszám alá tartozó termékeket a Harmonizált Rendszer 2. (a) Szabálya szerint szétszerelve vagy összeszereletlenül, részletekben importálnak, az első részlet behozatalakor e termékekre egyetlen származást igazoló okmányt kell benyújtani a vámhatóságnak.
26. Cikk

Kivételek a származás igazolása alól

1. Magánszemélytől magánszemélynek kis csomagként küldött, vagy az utasok személyes poggyászának részét képező termékeket származást igazoló okmány benyújtása nélkül származó termékként kell vámkezelni, feltéve, hogy az ilyen termékeket nem kereskedelmi forgalomban hozzák be, és nyilatkoznak, miszerint e Jegyzőkönyv alkalmazásának feltételei fennállnak, s e nyilatkozat valódiságához nem fér kétség. Postán küldött termékek esetében e nyilatkozat a CN22/CN23 vámáru-nyilatkozaton vagy az ezen okmányhoz mellékelt papírlapon tehető meg.
2. Az esetenkénti és kizárólag a címzett vagy az utas, vagy családjuk személyes használatára szolgáló termék behozatalát nem lehet kereskedelmi importnak tekinteni, ha a termékek jellegéből és mennyiségéből nyilvánvaló, hogy nem szolgálnak kereskedelmi célokat.
3. A fentieken túlmenően ezen termékek összértéke kis csomagok esetén nem haladhatja meg az 500 eurót, az utasok személyes poggyásza esetén pedig az 1200 eurót.
27. Cikk

Bizonyító okmányok

A 17. Cikk 3. bekezdésében és a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott, annak bizonyítására szolgáló okmányok, hogy az EUR.1 szállítási bizonyítvánnyal vagy számlanyilatkozattal kísért termékek a Közösségből, Magyarországról vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők, és teljesítik a Jegyzőkönyv egyéb követelményeit, többek között az alábbiakból állhatnak:
a) közvetlen bizonyíték az exportőr vagy a szállító által, a szóban forgó áruk előállítása érdekében végzett feldolgozási folyamatokról, amelyek például számvitelében vagy belső könyvvitelében találhatók;
b) a felhasznált anyagok származó helyzetét bizonyító okmányok, amelyeket a Közösségben vagy Magyarországon bocsátottak vagy állítottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályoknak megfelelően használják fel;
c) az anyagok közösségi vagy magyarországi megmunkálását vagy feldolgozását bizonyító okmányok, amelyeket a Közösségben vagy Magyarországon adtak vagy bocsátottak ki, ahol ezen okmányokat a hazai jogszabályok szerint használják fel;
d) EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok, amelyek a felhasznált anyagok származását bizonyítják, s amelyeket a Közösségben vagy Magyarországon ezzel a Jegyzőkönyvvel összhangban, vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott országok valamelyikében, e Jegyzőkönyvben foglalt szabályokkal azonos származási szabályokkal összhangban adtak vagy bocsátottak ki.
28. Cikk

A származást igazoló és a bizonyító okmányok megőrzése

1. Az EUR.1 szállítási bizonyítvány kiállítását kérő exportőr köteles legalább három évig megőrizni a 17. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
2. A számlanyilatkozatot kiállító exportőr köteles legalább három évig megőrizni a számlanyilatkozat egy példányát, valamint a 21. Cikk 3. bekezdésében hivatkozott okmányokat.
3. Az exportáló ország vámhatósága, amely az EUR.1 szállítási bizonyítványt kiállítja, köteles legalább három évig megőrizni a 17. Cikk 2. bekezdésében hivatkozott kérelmet.
4. Az importáló ország vámhatósága köteles legalább három évig megőrizni a hozzá benyújtott EUR.1 szállítási bizonyítványokat és számlanyilatkozatokat.
29. Cikk

Eltérések és alaki hibák

1. A származást igazoló okmányon szereplő nyilatkozat és a termékek importjához szükséges vámalakiságok elvégzése céljából a vámhivatalhoz benyújtott okmányokon tett nyilatkozat közötti kisebb eltérések felfedezése nem teszi a származást igazoló okmányt eleve érvénytelenné vagy semmissé, ha hitelt érdemlően megállapítást nyer, hogy az okmány megfelel a bemutatott termékeknek.
2. Az olyan nyilvánvaló alaki hibák, mint a származást igazoló okmányon előforduló gépelési hibák, nem jelentenek okot az okmány visszautasítására, ha ezek a hibák nem olyan jellegűek, hogy kétségessé tennék az okmányban szereplő nyilatkozat helyességét.
30. Cikk

Euróban kifejezett összegek

1. A 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában és a 26. Cikk 3. bekezdésében foglaltak alkalmazásakor, azokban az esetekben, amikor a termékeket az eurótól eltérő valutában számlázták le, a Közösség tagállamainak, Magyarországnak, valamint a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más országok nemzeti valutájának az euróban kifejezett összegekkel megegyező egyenértékét évente határozza meg minden érintett ország.
2. Egy szállítmányra vonatkozóan a 21. Cikk 1. bekezdésének b) pontjában vagy a 26. Cikk 3. bekezdésében foglalt könnyítések az érintett ország által meghatározott összegnek megfelelően alkalmazhatók, hivatkozással arra a valutanemre, amelyben a számlát kiállították.
3. Bármely nemzeti valutában meghatározott összeg megegyezik az euróban kifejezett összegnek az adott nemzeti valuta október első munkanapján érvényes árfolyamon számított egyenértékével. Az összegeket október 15-ig közlik az Európai Közösségek Bizottságával, és azokat a következő év január 1-jétől kell alkalmazni. Az Európai Közösségek Bizottsága minden érintett országot értesít a vonatkozó összegekről.
4. Egy ország felfelé vagy lefelé kerekítheti, az euróban meghatározott összeg átváltása során, a nemzeti valutájában kifejezett összeget. A kerekített összeg nem térhet el 5 százaléknál nagyobb mértékben az átváltás során kiszámított összegtől. Egy ország változatlanul tarthatja az euróban kifejezett összegre vonatkozó nemzeti valutájának egyenértékét, ha - a 3. bekezdésben biztosított évenkénti kiigazítás idején - az összegnek az átváltása - még bármiféle kerekítést megelőzően - azt eredményezi, hogy a növekedés a nemzeti valuta egyenértékében nem nagyobb, mint 15 százalék. A nemzeti valuta egyenértéke változatlan maradhat, ha az átváltás az egyenérték csökkenését eredményezné.
5. Az euróban kifejezett összegeket a Társulási Bizottság a Közösség vagy Magyarország kérésére felülvizsgálja. E felülvizsgálat során a Társulási Bizottság figyelembe veszi, hogy célszerű az érintett értékhatárok hatásának reális feltételek közötti fenntartása. E célból úgy határozhat, hogy módosítja az euróban kifejezett összegeket.

VI. CÍM

AZ ADMINISZTRATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

31. Cikk

Kölcsönös segítségnyújtás

1. A Közösség tagállamai és Magyarország vámhatóságai az Európai Közösségek Bizottságán keresztül átadják egymásnak az EUR.1 szállítási bizonyítványok kiállításához a vámhivatalaikban használt bélyegzőlenyomatok mintáját és az e bizonyítványok és számlanyilatkozatok megerősítéséért felelős vámhatóságok címét.
2. A Jegyzőkönyv megfelelő alkalmazásának biztosítása céljából a Közösség és Magyarország az illetékes vámszerveken keresztül segítik egymást az EUR.1 szállítási bizonyítványok vagy számlanyilatkozatok hitelességének és az ezen okmányokban foglalt információk helyességének ellenőrzésében.
32. Cikk

A származást igazoló okmányok megerősítése

1. A származást igazoló okmányok utólagos megerősítését szúrópróbaszerűen vagy akkor végzik el, ha az importáló ország vámhatóságának alapos oka van kételkedni az okmányok hitelességében vagy a kérdéses termékek származó helyzetében, vagy e Jegyzőkönyv egyéb követelményeinek teljesítésében.
2. Az 1. bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása céljából az importáló ország vámhatósága köteles visszaküldeni az EUR.1 szállítási bizonyítványt, és - ha benyújtották - a számlát, a számlanyilatkozatot vagy ezen okmányok másolatát az exportáló ország vámhatóságának, szükség szerint megadva azokat az okokat, amelyek a vizsgálatot szükségessé teszik. Minden olyan okmányt és információt, ami arra utal, hogy a származást igazoló okmányon megadott adatok helytelenek, el kell küldeni a megerősítési kérelem alátámasztására.
3. A megerősítési eljárást az exportáló ország vámhatósága folytatja le. E célból jogában áll, hogy bármilyen bizonyítékot bekérjen és az exportőr számvitelét megvizsgálja, vagy bármilyen szükségesnek tartott ellenőrzést lefolytasson.
4. Ha az importáló ország vámhatósága úgy határoz, hogy a vizsgálat eredményének megérkezéséig felfüggeszti a szóban forgó termékekre a kedvezményes elbánás megadását, a termékek kiadását az importőrnek bármely szükségesnek ítélt óvintézkedéshez kötheti.
5. A megerősítést kérő vámhatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell a megerősítés eredményéről. Az eredményeknek egyértelműen jelezniük kell, hogy az okmányok hitelesek-e, és hogy a szóban forgó termékek a Közösség, Magyarország vagy a 3. és 4. Cikkben hivatkozott más országok valamelyikéből származó termékeknek tekinthetők-e, és teljesítik-e a jelen Jegyzőkönyv egyéb követelményeit.
6. Ha alapos kételyre okot adó esetekben a megerősítésre vonatkozó kérés keltétől számított 10 hónapon belül nem érkezik válasz, vagy ha a válasz nem tartalmaz kielégítő információt a kérdéses okmány hitelességének vagy a termékek tényleges származásának megállapításához, a kérést előterjesztő hatóságok - kivételes körülmények esetétől eltekintve - a kedvezményes elbánás jogosultságát visszautasítják.
33. Cikk

A viták rendezése

Ha a 32. Cikk szerinti megerősítési eljárásokkal kapcsolatban olyan viták merülnek fel, amelyeket nem lehet rendezni a megerősítést kérő vámhatóság és az e megerősítés lefolytatásáért felelős vámhatóság között, vagy ha e Jegyzőkönyv értelmezésével kapcsolatos kérdést vetnek fel, az ilyen vitákat a Társulási Bizottság elé kell terjeszteni.
Az importőr és az importáló ország vámhatósága közötti vitákat minden esetben a szóban forgó ország jogszabályai szerint kell rendezni.
34. Cikk

Büntetések

Büntetéssel kell sújtani minden olyan személyt, aki termékek kedvezményes elbánásának igénybevétele céljából helytelen adatokat tartalmazó okmányt állít vagy állíttat ki.
35. Cikk

Vámszabad területek

1. A Közösség és Magyarország minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy a származást igazoló okmány fedezete alatt szállított - a szállítás során területükön levő vámszabad területet igénybe vevő - termékeket ne helyettesítsenek más termékekkel, és azok ne menjenek keresztül más kezeléseken, mint az állaguk megőrzését célzó szokásos műveletek.
2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezések alóli kivételként, ha a Közösségből vagy Magyarországról származó termékeket származást igazoló okmány fedezete alatt vámszabad területre importálnak és azok kezelésen vagy feldolgozáson mennek keresztül, az illetékes hatóságok az exportőr kérésére új EUR.1 szállítási bizonyítványt állítanak ki, feltéve, hogy a kezelés vagy feldolgozás e Jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban történik.

VII. CÍM

CEUTA ÉS MELILLA

36. Cikk

A Jegyzőkönyv alkalmazása

1. A 2. Cikkben használt „Közösség” kifejezés nem terjed ki Ceutára és Melillára.
2. A Magyarországról származó termékek, ha azokat Ceutába vagy Melillába importálják, minden tekintetben ugyanazt a vámeljárást élvezhetik, mint amelyet - a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság Európai Közösségekhez való Csatlakozási Szerződésének 2. sz. Jegyzőkönyve értelmében - a Közösség vámterületén származó termékekre alkalmaznak. Magyarország a Megállapodásban szereplő, Ceutáról és Melilláról származó termékek behozatalánál ugyanazt a vámeljárást biztosítja, mint a Közösségből importált és onnan származó termékeknek.
3. A 2. bekezdés alkalmazása során a Ceutáról és Melilláról származó termékekre is e Jegyzőkönyvet kell alkalmazni értelemszerű eltérésekkel, a 37. Cikkben szereplő különleges feltételektől függően.
37. Cikk

Különleges feltételek

1. Feltéve, hogy azok szállítása a 13. Cikk rendelkezéseivel összhangban, közvetlenül történt, a következőket kell tekinteni:
(1) Ceutáról és Melilláról származó termékeknek:
a) a teljes egészében Ceután és Melillán előállított termékeket;
b) Ceután és Melillán előállított olyan termékeket, amelyek előállításánál az a) pontban foglaltakon kívül más terméket is felhasználtak, feltéve, hogy
(i) a szóban forgó termékek a 6. Cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, vagy
(ii) ezek a termékek a Közösségből vagy Magyarországról származnak, feltéve, hogy azok a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
(2) Magyarországról származó termékeknek:
a) a teljes egészében Magyarországon előállított termékeket;
b) azokat a Magyarországon előállított termékeket, amelyek előállításánál az a) pontban foglaltakon kívül más termékeket is felhasználtak feltéve, hogy
(i) a szóban forgó termékek a 6. Cikk értelmében kielégítő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül, vagy
(ii) azok Ceutáról és Melilláról vagy a Közösségből származnak, feltéve, hogy a 7. Cikkben hivatkozott műveleteken túlmenő megmunkáláson vagy feldolgozáson mentek keresztül.
2. Ceutát és Melillát egyetlen területnek kell tekinteni.
3. Az exportőrnek vagy meghatalmazott képviselőjének a „Magyarország” és a „Ceuta és Melilla” kifejezést kell beírnia az EUR.1 szállítási bizonyítvány 2. rovatába vagy a számlanyilatkozatra. Emellett, a Ceutáról és Melilláról származó termékek esetében, ezt az EUR.1 szállítási bizonyítvány 4. rovatában vagy a számlanyilatkozaton jelezni kell.
4. A spanyol vámhatóság felelős e Jegyzőkönyv alkalmazásáért Ceután és Melillán.

VIII. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. Cikk

A Jegyzőkönyv módosítása

A Társulási Tanács határozatot hozhat e Jegyzőkönyv rendelkezéseinek módosításáról.

[LÁBJEGYZET_1] 1994. évi I. törvény.

[LÁBJEGYZET_2] A Liechtensteini Hercegség vámuniót hozott létre Svájccal, valamint Szerződő Fele az Európai Gazdasági Térséget létrehozó Megállapodásnak.

[LÁBJEGYZET_3] Az e Cikkben biztosított kumuláció nem alkalmazható az V. sz. Mellékletben felsorolt, Törökországból származó anyagokra.

[LÁBJEGYZET_4] A Liechtensteini Hercegség vámuniót hozott létre Svájccal, valamint Szerződő Fele az Európai Gazdasági Térséget létrehozó Megállapodásnak.

[LÁBJEGYZET_5] Az e Cikkben biztosított kumuláció nem alkalmazható az V. sz. Mellékletben felsorolt, Törökországból származó anyagokra.