33/2002. (V. 3.) HM rendelet

az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény honvédségi alkalmazásáról

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 26. §-ban és a 47. §-ban foglaltakra, a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Honvédelmi Minisztériumra, a Magyar Honvédségre, honvédelmi miniszter közvetlen irányítása, felügyelete alá tartozó szervezetekre és ezek személyi állományára;
b) a honvédségi szervezetek által az atomenergia alkalmazási körébe tartozó radioaktív anyagok kezelésére és ellenőrzésére, létesítmények, haditechnikai termékek létrehozására és megszüntetésére, az ágazat speciális sugár-egészségügyi szabályaira;
c) a honvédségi szervezetek atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységére.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § Az e rendeletben és más e tárgykörben alkalmazott fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

ALAPELVEK

3. § (1) A honvédségi szervezeteknél, az At. hatálya alá tartozó, békés célú atomenergia - alkalmazás engedélyhez kötött, ellenőrzött tevékenység, mely kiterjed az oktatás - kiképzés, kutatás - fejlesztés, haditechnikai termékek rendszere életciklusaihoz kapcsolódó műveletek, méréstechnikai - műszerhitelesítési tevékenység és egészségügyi (diagnosztikai, terápia) felhasználás szakterületeire.
(2) Az atomenergia a honvédségi szervezetek által történő békés célú alkalmazás során, figyelemmel a nemzetközi tilalmi egyezményekben vállalt kötelezettségekre, nem képezheti a haditechnikai termékek pusztító (romboló) erejének meghatározó elemét.
(3) Honvédségi szervezeteknél az atomenergia békés célú alkalmazását rendszeres vagy időszakos tevékenységként, az At. alapelveinek megfelelően, a sajátosságok figyelembevételével kell megvalósítani, melyet a parancsnoki felelősségre, a hatósági engedélyezésre és ellenőrzésre, a technikai-technológiai fegyelem betartására, illetve a honvédségi szervezetek és a személyi állomány biztonsági kultúrájára kell alapozni.
4. § (1) Az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak elsődleges szerepe van bármilyen honvédségi tevékenységben. A személyi állomány egészségének megőrzése és a környezet megóvása érdekében a sugárvédelmi rendszer dózishatárértékeinek alkalmazása a honvédségi szervezetek valamennyi tevékenységének korlátot szab.
(2) A sugárvédelmi rendszer operatív alkalmazása az állományilletékes parancsnok kötelessége.
(3) A dózishatárértékek időben történő alkalmazására
a) béke-, valamint nukleáris veszélyhelyzet (a továbbiakban: NVH) időszakában a sugár-egészségügyi szolgálat,
b) az Alkotmány szerinti minősített időszakokban (kivéve, ha a veszélyhelyzet oka: NVH) a sugár-egészségügyi és vegyivédelmi szolgálat együttesen
köteles javaslatot tenni.
(4) A honvédségi szervezeteknél az At. hatálya alá tartozó tevékenységekre békeidőszakban és NVH esetén, figyelemmel az At. 68. § (2) c) pontjában kapott felhatalmazásra, az egészségügyi miniszter által rendeletben  [LÁBJEGYZET_1]  megállapított sugár-egészségügyi határértékek és vonatkoztatási szintek, valamint az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzésének általános rendje, a nyilvántartás kivételével, kötelezően alkalmazandók.
(5) Az atomenergia alkalmazási körében a személyi állomány egyéni sugárterhelése központi nyilvántartásának vezetése, az ellenőrzés megszervezése, a nem rendszeres egyéni sugárterhelés ellenőrzésének elrendelése a Magyar Honvédség Tisztiorvosi Szolgálatának (a továbbiakban: MH TSZ/hatóság) feladata.
(6) Az MH Tisztiorvosi Szolgálat a leszerelő állomány személyi sugárterhelési adatait megküldi az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat részére.

IV. Fejezet

HATÓSÁGI FELADATOK

5. § (1) Az At. 26. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a honvédségi szervezetekre vonatkozóan a törvény 20. § (1) a)-c), e)-f) és h) pontjaiban foglalt engedélyezési és ellenőrzési feladatokat a Magyar Honvédség Tisztiorvosi Szolgálata látja el, mint engedélyező és ellenőrző hatóság (a továbbiakban: hatóság).
(2) A hatóság hatósági jogkörében jogosult, illetve köteles az (1) bekezdésben foglaltakon túl:
a) az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) jogkörébe  [LÁBJEGYZET_2]  tartozó, a honvédség kötelékében végrehajtott ellenőrzéseken való részvételre, az OAH ellenőrző közegének kísérésére;
b) a műszaki technikai fejlesztésből adódó közvetlen kapcsolattartásra más tárcákkal sugáregészségügy tárgykörben;
c) az engedélyezési eljárás során sugárvédelmi és sugárbiztonsági kérdésekben igénybe veszi a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet szakvéleményező tevékenységét (a továbbiakban: OSSKI);
d) sugáregészségügyi-sugárvédelmi szakhatósági közreműködésre a honvédség képviseletében, más tárcák külön jogszabályban meghatározott engedélyezési eljárásaiban;
e) az At. hatálya alá tartozó radioaktív és nukleáris anyagok, radioaktív hulladékok ágazati, központi nyilvántartásának vezetésére és az összesített adatok más jogszabályban előírt kötelező jelentésére az OAH felé;
f) az engedélyes honvédségi szervezetek és engedélyek ágazati nyilvántartásának vezetésére;
g) a személyi állomány egyéni dózisterhelése ágazati nyilvántartásának vezetésére;
h) a személyi állomány sugárvédelmi végzettsége ágazati nyilvántartásának vezetésére;
i) az ágazati nyilvántartások vezetése érdekében, azok tárgyköreit illetően, illetve rendkívüli esemény esetében az esemény jellegére, a honvédségi létesítményekre, kapcsolódó katonai műveletekre, a személyi állomány egészségi állapotára, az érintett környezetben bekövetkezett kár jellegére és mértékére vonatkozó kiegészítő adatok bekérésére.
(3) Hatóság rendkívüli esemény esetén a radioaktív szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása és a sugársérülés elkerülése érdekében működési területén az At. 47. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_3]  meghatározott rendszabályok szerint jár el.
(4) A hatóság ellenőrzési jogkörét e rendelet tárgykörében az atomenergia alkalmazására engedéllyel rendelkező honvédségi szervezet felé érvényesíti, melynél az engedély hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek képviselője az állományilletékes parancsnok.

V. Fejezet

AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSI KÖRÉBE TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HADITECHNIKAI TERMÉKEK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, A RADIOAKTÍV ANYAGOK KEZELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE SZABÁLYAI

Létesítmények és haditechnikai termékek létrehozásának szabályai

6. § (1) A honvédségi szervezeteknél az At. hatálya alá tartozó radioaktív anyagok, létesítmények és haditechnikai termékek hatósági engedéllyel rendszeresíthetők (vehetők alkalmazásba, használatba), hozhatók létre, birtokolhatók, üzemeltethetők és szüntethetők meg (vonhatók ki).
(2) E rendelet tárgykörében az atomenergia engedéllyel rendelkező alkalmazója (a továbbiakban: engedélyes) a rendszeresítő, birtokos vagy felhasználó honvédségi szervezet. A birtokos egyben felhasználó is lehet.
(3) A rendszeresítői jogot a rendszeresítési (alkalmazásba-, használatbavételi), illetve létesítési jogkörrel rendelkező honvédségi szintű anyagnem-felelős szolgálati ág főnökök gyakorolják saját anyagnemük vonatkozásában. A rendszeresítő a rendszeresítési (alkalmazásba vételi) eljárással egy időben birtokost jelöl ki.
(4) Az At. hatálya alá tartozó radioaktív anyagokra, létesítményekre és haditechnikai termékekre vonatkozóan a hatósági engedélyben foglalt jogok és kötelezettségek érvényesítéséért a honvédségi szervezet parancsnoka felelős.
(5) Honvédségi szervezeteknél az At. hatálya alá tartozó létesítmény, radioaktív anyag, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés vagy ezeket tartalmazó haditechnikai termék rendszeresítése, alkalmazásba vétele, figyelemmel a 3. és 4. számú mellékletben foglalt előírásokra, kezdeményezhető.
(6) Az engedély, az At. 14. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelően, lehet határozott, vagy határozatlan időre szóló, illetve bizonyos feltételekhez kötött. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.
(7) A hatósági engedély kiadása a 4. számú melléklet szerinti engedélykérelem benyújtását követően történik. Az engedély iránti kérelmet az atomenergia alkalmazója terjeszti elő. Szükség esetén a hatóság az adatok kiegészítését kérheti. A kérelemhez csatolni kell az 5. számú melléklet szerinti szakhatóságok hozzájárulását is.
(8) A hatóság az engedélyes kezdeményezésére az atomenergia alkalmazási köre szerint besorolja az engedélyköteles anyagokat, létesítményeket, haditechnikai termékeket, tevékenységeket. Megállapítja esetleges mentességüket, feltételhez kötött mentességüket, a tevékenység feltételeit, az alkalmazás során keletkező radioaktív hulladék kezelésének szabályait. A besorolás a 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet és 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet előírásait alkalmazva történik.
(9) Az engedély megadása ügyében első fokon a hatóság, másodfokon a honvédelmi miniszter megbízásából az egészségügyi csoportfőnök jár el az At. 20. § a)-c), d)-f), h) pontjai vonatkozásában.
(10) A hatóság az engedélyt a sugár-egészségügyi szempontból megfelelő személyi és tárgyi feltételek, a sugárvédelmi jogszabályokban előírt követelmények megléte (biztosítása) esetén, indokolt esetben további szakvélemény beszerzése után adja meg.
(11) Az engedély érvényét veszti, ha az abban meghatározott időtartam lejár, vagy az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek, vagy az engedélyezett tevékenység tartósan, de legalább 6 hónapig szünetel.
(12) Az engedélyt a hatóság visszavonhatja, illetve érvényességi időtartamát korlátozhatja, amennyiben a biztonsági követelmények kedvezőtlen változása következik be.
(13) Az engedélyek érvényességi időtartama és az ellenőrzés gyakorisága vonatkozásában az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 1.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a 19. §-a és 7. számú mellékletének függeléke előírásai az irányadók, haditechnikai termékek esetében pedig a rendszeresítési engedélyben a hatóság által meghatározott feltételek.
(14) A honvédségi szervezeteknél az atomenergia alkalmazási körében folytatott tevékenység engedélyezésének további feltételei:
a) a hatóság által jóváhagyott Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MSSZ), mely tartalmazza az engedély tárgykörébe tartozó terület Balesetelhárítási Intézkedési Tervét (a továbbiakban: BEIT) is;
b) a hatóság által felügyelt sugárvédelmi szolgálat vagy kijelölt sugárvédelmi megbízott.
Az MSSZ tartalmi követelményeit és a sugárvédelmi szolgálat feladatait a 16/2000. (VI. 1.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a 6. és 8. számú mellékletének előírásait alkalmazva, figyelemmel az 5. számú mellékletben foglaltakra, kell meghatározni.
(15) A hatóság határozatai ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései szerint a másodfokú hatóságnak címezve az elsőfokú hatósághoz kell benyújtani.

Létesítmények és haditechnikai termékek megszüntetésének szabályai

7. § (1) Az At. hatálya alá tartozó létesítmények, tevékenységek, radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések és haditechnikai termékek megszüntetése engedélyhez kötött. A megszüntetési engedély kiadását a hatóságnál az engedélyes honvédségi szervezet írásban kezdeményezi.
(2) Az engedélyes megszűnő (felszámoló) honvédségi szervezet az At. hatálya alá tartozó létesítmények és haditechnikai termékek biztonságos elhelyezéséről köteles gondoskodni. A radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés és haditechnikai termék használatának átadása csak ismételt engedélyezési eljárás lefolytatása után lehetséges. Az engedélyezési eljárást írásban kezdeményezi a hatóságnál az új engedélyes. A megszűnő engedélyes bejelenti a hatóságnál az új eljárás kezdeményezését és a kezdeményező szervezetet.
(3) A használat átadásának vagy tulajdonjog megszerzésének engedélyezése során, amennyiben az új engedélyes nem honvédségi szervezet és/vagy az atomenergia alkalmazási körében engedélyezett tevékenységet nem rendszeresen végzi, a 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet és a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

Radioaktív anyagok kezelése és ellenőrzése szabályai

8. § (1) A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásait bármely munkafeltétel esetén a sugárzás természetének és a sugárterhelés mértékének ismeretében, az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 1.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet 5. számú mellékletében foglalt előírások szerint kell alkalmazni.
(2) Indokolt esetben a munkahelyeket, terepen a kiképzés-gyakorlat kijelölt helyszíneit különböző munkaterületekre kell felosztani. Az engedélyesnek a munkavégzéssel járó várható sugárterhelési szint szerint ellenőrzött, illetve felügyelt területet kell kijelölni. A kijelölt munkaterületeken a (1) bekezdésben hivatkozott rendelet követelményei szerint kell a sugárvédelmi intézkedést és ellenőrzést megvalósítani.
(3) Honvédségi szervezetek létesítményei, haditechnikai termékei sugárvédelmének tervét tervezési engedéllyel rendelkező intézmény, vállalkozás vagy sugárvédelmi szakértő készítheti. A tervezőnek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott, érvényes sugárvédelmi végzettséggel is. Indokolt esetben a sugárvédelmi terv kidolgozásába eseti megbízás alapján sugárvédelmi szakértő(ke)t és/vagy szakértői testülete(ke)t kell bevonni.
(4) A sugárvédelmi feltételek megteremtéséért, a követelmények betartásáért az engedélyes honvédségi szervezet parancsnoka felelős, aki köteles gondoskodni a biztonsági berendezésekről, ionizáló sugárzás ellen védő hatékony eszközökről, valamint a sugárvédelmi műszerek működőképességéről és hitelesítéséről (kalibrációjáról).
(5) Honvédségi szervezeteknél kiképzés és egyéb tevékenység során alkalmazott zárt sugárforrással, nyitott radioaktív készítményekkel vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezéssel működő műszerrel, haditechnikai termékkel végzett munkáknál az (1) bekezdésben hivatkozott melléklet előírásai szerint kell eljárni.

Radioaktív anyagok, haditechnikai termékek, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések nyilvántartása, jelentése

9. § (1) Az At. hatálya alá tartozó létesítmények, radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, haditechnikai termékek nyilvántartás- és jelentéskötelesek.
(2) A hitelesített nyilvántartókönyveket radioaktív anyagok nyilvántartására a honvédségi szervezetek részére a hatóság igényli az OAH-tól az engedélyes kérésére és költségére.
(3) Az engedélyes (a rendszeresítő, birtokos és felhasználó egyaránt) saját nyilvántartást köteles vezetni, és jelentést tenni az engedély hatálya alá tartozó anyagokról, felhasználásról és bármilyen más eredetű készletváltozásról, a keletkezett radioaktív hulladékról. A nyilvántartás naprakész vezetéséért a sugárvédelmi szolgálat a felelős. A nyilvántartás alapja a kiadott műbizonylat vagy gyártmánykísérő dokumentáció.
(4) Radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartási rendjét, a nyilvántartások tartalmi követelményeit a más jogszabályokban  [LÁBJEGYZET_4]  meghatározott előírások szerint kell megvalósítani.
(5) A rendszeresítő részletes kimutatást vezet az általa rendszeresített, az At. hatálya alá tartozó radioaktív anyagokról, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekről és haditechnikai termékekről. A nyilvántartás adatait az előírt gyakorisággal, a hatályos jelentési rendszer szerint köteles jelenteni a hatóságnak.
(6) A birtokos alapnyilvántartást vezet a saját használatról és összesített nyilvántartást a birtokába tartozó radioaktív anyagokról, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekről, haditechnikai termékekről.
(7) A használó alapnyilvántartást vezet a saját használatról.
(8) A nyilvántartás vezetésére kötelezett honvédségi szervezetek nyilvántartási jelentéseiket az MH TSZ (hatóság)-hoz terjesztik fel.
(9) Az ágazati központi nyilvántartás adatai a birtokos és használó radioaktív és nukleáris anyagra, valamint radioaktív hulladékra vonatkozó alapnyilvántartásainak összessége. Az ágazati összesített jelentést az MH TSZ terjeszti fel OAH-nak.
(10) Az MH TSZ, figyelemmel a 25/1997. (VI. 18.) IKIM rendelet 4. § (3) bekezdés előírásaira, kérelmet terjeszt fel az OAH felé a honvédelmi miniszter jóváhagyásával a honvédelmi ágazat eltérő nyilvántartási rendjének engedélyezésére.
(11) Megszűnő engedélyes hitelesített nyilvántartó könyvei nem selejtezhetők. Az engedély megszűnésével egy időben a nyilvántartó könyveket a hatósághoz kell leadni.
(12) A honvédségi szervezetek jelentési rendjét az Időszakos Kapcsolati Rendszer (a továbbiakban: IKR) keretében kell meghatározni, melynek alapján a hatóság teljesíti, a (4) bekezdésben felsorolt jogszabályok előírásainak megfelelően, az ágazati jelentési kötelezettségét.

Radioaktív anyagok szállítása

10. § (1) Radioaktív anyagot szállítani honvédségi szállítóeszközzel, honvédségi szervezetek részére, létesítményen belül (a továbbiakban: belső szállítás) és létesítményen kívül, közúton - terepen - légi- és víziútvonalon (a továbbiakban: szállítás) lehet. Honvédségi szállítóeszköz alkalmazása radioaktív anyag fuvarozására, mely megbízó részére költségtérítés ellenében végzett szállítást jelent, nem engedélyezhető.
(2) Nem minősül radioaktív anyag szállításának az összetett, rendeltetésszerű használat állapotában lévő, haditechnikai termék beépített radioaktív anyaggal együtt történő menete, valamint az At. hatálya alá nem tartozó radioaktív anyag tartalmú haditechnikai termék szállítása.
(3) Belső szállítás a sugárvédelmi szolgálat engedélyével szállító eszközön vagy anélkül, az MSSZ-ben leírt módon végezhető.
(4) Radioaktív anyagot szállítani csak engedéllyel, a szállítási feltételek megléte esetén lehet. A szállítási engedélyt és a honvédségi szállítóeszköz megfelelőségét igazoló tanúsítványt a hatóság adja ki. Az engedély lehet típusengedély vagy egyedi engedély.
(5) A kiképzési célra rendszeresített zárt sugárforrások szállítására a hatóság visszavonásig érvényes sugár-egészségügyi típusengedélyt ad ki, melynek alapján az egyes szállításokat a rendszeresítő engedélyezi.
(6) A nem rendszeresített radioaktív anyagok honvédségi járművön történő szállítására a hatóság egyedi szállítási engedélyt ad ki. A szállítási engedély kérelmezője az érintett anyagnem-felelős honvédségi szervezet. A kérelmező a kérelmében a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet melléklete szerint elrendelt adatszolgáltatást alkalmazza.
(7) A hatóság a szállítási engedélyt visszavonhatja, amennyiben az engedélyben foglalt biztonsági követelményeket az engedélyes nem teljesítette, vagy a tevékenység során mulasztást követett el.
(8) Radioaktív anyagot szállító honvédségi járművet csak sugárvédelmi képzettséggel rendelkező járművezető vezethet, és parancsnok kísérhet. A sugárvédelmi végzettség fokozatát, a radioaktív anyag szállítási feladatának megfelelően, az engedélyező sugár-egészségügyi hatóság állapítja meg.
(9) A szállítás tényét annak megkezdése előtt 24 órával, az MH Közlekedési Szolgálat ügyeletéhez be kell jelenteni. A szállítás idejére a szállítást végző járművet a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályokban meghatározott jelzéssel, felszereléssel és okmányokkal kell ellátni.
(10) A szállításoknak közúton, vízi és légi úton saját járművel történő elvégzésére, a radioaktív anyagok szállítására és csomagolására, az (1)-(8) bekezdésben felsoroltakon túlmenően a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok  [LÁBJEGYZET_5]  előírásait is alkalmazni kell.
(11) Honvédségi területen kívül bekövetkezett szállítási balesetnél, sérült személyek és a környezet sugárszennyezése vagy annak gyanúja esetén a honvédségi szerveken túl értesíteni kell a települési önkormányzat polgármesterét és a külön jogszabályban kijelölt szerveket, szervezeteket  [LÁBJEGYZET_6]  is.

Radioaktív hulladék kezelésének szabályai

11. § (1) A honvédség radioaktív hulladékot (a továbbiakban: RH) csak átmenetileg tárol. Az átmeneti tárolás az RH feldolgozatlan formájában történik.
(2) Az átmeneti tárolás a radioaktív anyag(ok) radioaktivitásának lebomlásáig (mentességi szint eléréséig) vagy a hulladék végleges elhelyezéséig tart.
(3) A felhasználó által végzett átmeneti tárolást az egyes engedélyesek saját munkaterületeiken (telephelyeiken) végzik. Az ágazati átmeneti RH-tárolást a radioaktív anyagok anyagnem-felelős honvédségi szervezete az általa kijelölt telephelyen a sugárvédelmi követelmények szerint kialakított átmeneti tároló üzemeltetése útján végzi, egyben felelős az engedélyesek által bejelentett RH beszállításáért és végleges elhelyezéséért.
(4) A végleges elhelyezés a Magyar Köztársaság területén kijelölt, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság által üzemeltetett hulladéktárolóban történik. A beszállításért költségtérítés terheli az anyagnem-felelős honvédségi szervezetet, melynek díjtételeit a 27/1999. (VI. 4.) GM rendelet melléklete sorolja fel. A végleges elhelyezés költségeit az engedélyezési eljárás során kell tervezni.
(5) Az RH osztályozását, gyűjtését, átmeneti tárolását a vonatkozó magyar szabvány  [LÁBJEGYZET_7]  előírásait figyelembe véve a felhasználó végzi.
(6) Az RH szállítását, végleges elhelyezését az engedélyes felhasználó írásban kezdeményezi az anyagnem-felelősnél.
(7) Külön hatósági engedélyezési eljárás után a lebontásból vagy más tevékenységből származó RH-t (radionuklidot) annak felszabadítására vonatkozó határozat kiadása után újra fel lehet használni, amennyiben az újrafelhasználásból eredő járulékos sugárterhelés igazolhatóan alacsony szintű (<10 μSv/év).

Rendkívüli esemény

12. § (1) A honvédségi szervezeteknél minden, az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendkívüli esemény megelőzését, illetve elhárítását, a következmények felszámolását - a kiképzési, gyakorlási feladatok és konkrét terepviszonyok figyelembevételével - a 7. számú melléklet előírásai szerint kell végezni.
(2) A honvédségi szervezeteknél minden, az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendkívüli eseményt, a sugárforrások elvesztését, gazdátlan sugárforrás megtalálását az azonnali tényközlő jelentés szabályai szerint kell kezelni, figyelembe véve más jogszabályok előírásait is.
(3) A honvédség kezelésében lévő területen megtalált gazdátlan sugárforrás (radioaktív vagy nukleáris anyag) esetében a honvédségi hatóságok értesítése mellett a 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.
(4) Az atomenergia alkalmazója az (1) bekezdésben felsorolt rendkívüli eseményeket, illetőleg a személyi sugársérüléssel járó balesetet köteles késedelem nélkül jelenteni a hatóságnak is. A hatóság jelentést tesz az Országos Nyilvántartás vezetéséért felelős szervezet az OSSKI felé.
(5) Az engedéllyel rendelkező honvédségi szervezet rendkívüli esemény bekövetkezésekor a BEIT-ben foglaltak szerint köteles eljárni.
(6) A BEIT-ben foglaltakat a személyi állomány részére oktatni és gyakoroltatni kell.

VI. Fejezet

SPECIÁLIS SUGÁR-EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK

Az atomenergia alkalmazási körében foglalkoztatott személyi állomány speciális szakmai képzésének, továbbképzésének követelményei, a tevékenység folytatására jogosultak köre

13. § (1) A honvédségi szervezeteknél a munkavédelmi oktatás keretében - a személyi állomány munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint - a személyi állomány minden tagját a munkahelye jellegének megfelelő oktatásban kell részesíteni a sugárveszély természetére és a védekezés szabályaira, módszereire és eszközeire vonatkozóan.
(2) Az atomenergia alkalmazási körében a személyi állomány azon tagja foglalkoztatható, aki rendelkezik a beosztására vonatkozó követelményekben előírt felső-(közép-)fokú szakképesítéssel, valamint sugárvédelmi végzettséggel, és megfelel a munkaköri alkalmassági követelményeknek.
(3) Felsőfokú végzettségnek hazai vagy külföldi oktatási intézményben szerzett (és honosított) főiskolai vagy egyetemi szintű diploma, középfokú végzettségnek hazai középfokú oktatási intézmény által kiállított bizonyítvány (illetve azzal egyenértékű külföldi tanintézet által kiállított bizonyítvány honosított változata) fogadható el.
(4) A sugárvédelmi ismeretek megszerzését a szakirányú képzés és továbbképzés keretei között kell biztosítani. A sugárvédelmi végzettség megszerzése hatósági vizsgához kötött. A képesítés érvényességi időtartama 5 év.
(5) A megfelelő szintű sugárvédelmi ismeretek oktatását, a képzés és továbbképzés végrehajtását kijelölt szervezetek (tanintézetek, kiképzőközpontok) végzik. A szervezett sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, az oktatók névjegyzékét és a vizsgakövetelményeket az alapfokú, a bővített és átfogó képzés esetén az MH TSZ hagyja jóvá. A kijelölt szervezetek vizsgáztatási kötelezettségüknek a hatóság közreműködésével tesznek eleget.
(6) Az atomenergia alkalmazási körében csak a személyi állomány azon tagja foglalkoztatható, aki figyelemmel a 8. számú mellékletben foglaltakra, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben, illetőleg továbbképzésben vett részt. A képzettség megszerzéséig a személyi állomány tagja csak felügyelet mellett dolgozhat.
(7) A személyi állomány tagjainak sugárvédelmi képzéséről, annak nyilvántartásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

Képzés, kiképzés

14. § (1) A képzést és kiképzést, valamint a sugárvédelmi képzést az At. hatálya alá tartozó anyagokkal, haditechnikai termékekkel az oktatási, felkészítési, kiképzési tervekben foglaltak szerint kell végrehajtani.
(2) A terepen sugárforrások felhasználásával végrehajtásra kerülő kiképzésekre (gyakorlatokra) sugárvédelmi tervet kell készíteni, melyet a hatóság hagy jóvá. Nyitott radioaktív készítmények terepen való alkalmazása esetén a hatóság az OSSKI szakvéleményét kérheti.
(3) Az (1) bekezdés szerinti képzést csak megfelelő sugárvédelmi képzettséggel rendelkező személy vezetheti.
(4) A személyi állományt a kiképzés megkezdése előtt a 8. számú mellékletben foglalt, vizsgaköteles sugárvédelmi felkészítésben kell részesíteni.
(5) A személyi állományt a képzés idejére is el kell látni a szükséges egyéni (és kollektív) védőeszközökkel (berendezésekkel).
(6) A személyi sugárdózist a képzés időtartama alatt is ellenőrizni kell.
(7) Rendszeresített és jogszabályokban előírt módon minősített személyi dózismérő(k) hiánya esetén az(oka)t a hatóságtól az IKR-ben foglaltaknak megfelelően kell igényelni.
(8) Terepen, sugárforrások alkalmazásával végrehajtott gyakorlatokat (gyakorlásokat) úgy kell végrehajtani, hogy
a) betarthatóak legyenek a külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi előírások;
b) minden esetben ellenőrzött, felügyelt területet és biztonsági övezetet kell kijelölni, és jól látható jelzésekkel kell elkülöníteni;
c) szükség esetén a lakosságot értesíteni kell a gyakorlat jellegéről, az illetékes önkormányzat útján.

A sugárzási helyzet mérésének feladatai

15. § (1) A kijelölt honvédségi szervezetek állandó elhelyezési körleteikben a sugárhelyzet felmérésére, a környezeti sugárzás folyamatos mérésére, a katonai vezetés gyors tájékoztatása, a szükséges döntések megalapozása érdekében - külön rendelkezésben meghatározott követelmények szerint - működtetik a Magyar Honvédség Atom-, Vegyi, Biológiai Riasztási és Értesítési Rendszer (a továbbiakban: MH ABV RIÉR) elemeit.
(2) Az MH ABV RIÉR egyes kijelölt elemei (az MH PK, VKF Intézkedés szerint) az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer részét képezik.
(3) Az MH ABV RIÉR Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt elemei tevékenységét, az adatszolgáltatás módját és gyakoriságát annak jóváhagyott Működési Rendje szerint végzi.

Nukleárisbaleset-elhárítás

16. § (1) A honvédségi szervezetek nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységüket, a honvédelmi ágazat részére kijelölt feladatokat a vonatkozó jogszabályok  [LÁBJEGYZET_8]  szerint, a szervezeti és működési szabályzatokban leírt rendben végzik.
(2) Nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységben csak felkészített, a szükséges védőfelszerelésekkel ellátott személyi állomány vehet részt.
(3) A nukleárisbaleset-elhárítási tevékenység tervezésekor és végrehajtásakor az egészségügyi miniszter rendeletében  [LÁBJEGYZET_9]  meghatározott a 4. § (4) bekezdésben hivatkozott dózishatárértékeket és beavatkozási szinteket kell alkalmazni.
(4) A nukleárisbaleset-elhárítás időszakára a veszélyhelyzeti és foglalkozási sugárdózismérés módszereit kell alkalmazni a baleset-elhárításban résztvevő teljes személyi állományra, valamint a veszélyeztetett honvédségi szervezetekre.

Minősített időszakra vonatkozó sugár-egészségügyi rendszabályok

17. § (1) A fegyveres erőknek a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény szerinti alkalmazása következtében történő fegyveres műveletek során a sugárvédelem alapvető előírásai az atomenergia békés célú alkalmazásának szabályozása szerint nem érvényesíthetők.
(2) Figyelemmel az At. 68. § (10) b) pontban kapott felhatalmazásra, összhangban a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. § g) pontjában foglaltakkal, a minősített időszakok sugár-egészségügyi rendszabályait külön rendeletben határozom meg.

VII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Az At.-ban és a jelen rendeletben meghatározott feladatok végrehajtására szükséges pénzeszközöket 2002. december 31-ig a HM tárca költségvetési tartaléka terhére kell biztosítani.
(3) 2002. január 1-jétől az atomenergia honvédségi alkalmazásával összefüggő költségeket önálló költségvetési tételszámon kell kezelni. Ennek érdekében a további költségvetési tervezés során ezeket a költségeket elkülönítetten kell tervezni.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a következő rendelkezések:
a) a sugárzó (radioaktív) anyagokról és készítményekről szóló 10/1964. (V. 7.) Korm. rendelet végrehajtására és a sugárzó anyagoknak a Magyar Néphadseregben való felhasználásáról szóló 1/1965. HM parancs;
b) az 1972. évi 9. törvényerejű rendelet Magyar Néphadseregben történő végrehajtásáról szóló 14/1973. (HK 10.) HM utasítása;
c) a Magyar Néphadseregben a nukleáris anyagok nyilvántartási és jelentéstételi rendszeréről szóló 5/1973. (HK 10.) MH vegyivédelmi főnöki utasítás.
(5) A rendelet megjelenésétől számított egy éven belül létre kell hozni az At. hatálya alá tartozó radioaktív anyagok, létesítmények, haditechnikai termékek megújított ágazati nyilvántartását.
(6) Valamennyi, az (5) bekezdésben felsorolt anyagra, létesítményre, haditechnikai termékre újraengedélyezési eljárást kell lefolytatni 2002. december 31-ig.
(7) A régi eljárásrend szerint megszerzett engedélyek hatályuk lejártáig, illetve határozatlan időre kiadott engedélyek legfeljebb 2002. december 31-ig érvényesek.
(8) A rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban az engedélyezési eljárásokat e rendelet előírásai szerint kell lefolytatni.
(9) A rendelet hatálya alá tartozó jelentések rendjét az IKR-ben kell rögzíteni.
(10) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységek ágazati szintű járulékos költségeit az éves költségvetésben tervezni kell.

[LÁBJEGYZET_1] Lásd: 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet 2. számú melléklet.

[LÁBJEGYZET_2] Lásd: 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet, 25/1997. (VI. 18.) IKIM rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] Lásd: 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet.

[LÁBJEGYZET_4] Lásd: 39/1997. (VII. 1.) IKIM rendelet, 25/1997. (VI. 18.) IKIM rendelet.

[LÁBJEGYZET_5] Lásd: a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR), a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Szabályzat (ADN), a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló Egyezmény 18. függeléke a Veszélyes Áruk Biztonságos Légi Szállításáról (ICAO TI), Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti fuvarozásáról szóló szabályzat (RID).

[LÁBJEGYZET_6] Lásd: 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet 10. §.

[LÁBJEGYZET_7] MSZ 14344/1-1989 Radioaktív hulladékok. Fogalommeghatározások és osztályozások. MSZ 14344/2-1989 Radioaktív hulladékok kezelése.

[LÁBJEGYZET_8] Lásd: 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet, 33/1998. (HK 11.) HM utasítás, 25/2000. (IX. 22.) HM rendelet.

[LÁBJEGYZET_9] Lásd: 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet.