33/2002. (XII. 23.) IM rendelet

egyes, díjazásról szóló igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének h) pontjában, a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-ának e) pontjában, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 404. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 187. §-ának (1) bekezdésében, továbbá az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ában kapott felhatalmazás alapján - a 2-4. § tekintetében a pénzügyminiszterrel, a 4. § tekintetében az érdekelt miniszterekkel és a legfőbb ügyésszel is egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: Üdr.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Költségtérítés címén az ügyvéd készkiadásainak megtérítését indítványozhatja. A készkiadások magukban foglalják a postai, távbeszélő, utazási, parkolási, szállás-, leírási, másolási és egyéb költségeket is.
(3) Az ügyvédi munkadíj és költségtérítés e rendeletben meghatározott összege az ügyvédi tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha az ügyvéd az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot.”
(2) Az Üdr. 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A pártfogó ügyvédet megillető díjazást a bíróság az eljárást befejező határozata meghozatalakor állapítja meg. Az ügyvédet megillető és az államot terhelő díjazást megállapító jogerős határozatot a bíróság megküldi a bírósági gazdasági hivatalnak, amely a díjazás összegét kiutalja az ügyvéd részére.”
(3) Az Üdr. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A védő díját és igazolt készkiadásait a bűnügyi költségek előlegezésére vonatkozó szabályok szerint annak felmerülésekor az állam előlegezi. A védő díját és készkiadásait az a hatóság előlegezi, amelynek eljárása során az költségként felmerült.”
2. § (1) A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: Vdr.) 1. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (3)-(4) bekezdés számozása (4)-(5) bekezdésre változik;
„(3) A végrehajtót megillető munkadíj, költségtérítés és behajtási jutalék e rendeletben meghatározott összege az önálló bírósági végrehajtói tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha a végrehajtó az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot.”
(2) A Vdr. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A munkadíjat, a költségtérítést és a behajtási jutalékot e rendeletben foglalt bírósági végrehajtói díjszabás (a továbbiakban: díjszabás) alapján kell megállapítani, és az általános forgalmi adót is tartalmazó várható összegéről (a továbbiakban együtt: bruttó összeg) a végrehajtást kérőt és az adóst (a továbbiakban együtt: feleket) tájékoztatni kell.”
(3) A Vdr. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtót az eljárása kezdetén a munkadíj és a költségátalány fejében ügyenként előlegként megilleti
a) pénzkövetelés behajtása esetén - kivéve a b) pontban foglalt eljárásokat - a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható bruttó munkadíj összege és a bruttó költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 100 000 Ft,
b) tartásdíj, munkabér és kártérítési összeg behajtására irányuló eljárásban a pénzfizetésre irányuló végrehajtási eljárásban felszámítható bruttó munkadíj összege és a bruttó költségátalány 50%-ának megfelelő összeg, de legalább 5000 Ft, legfeljebb 80 000 Ft,
c) biztosítási intézkedés végrehajtása esetén a teljes bruttó munkadíj és költségátalány összege,
d) meghatározott cselekmény végrehajtása esetén 5000 Ft, a Vht. 184/A. §-ának (2) bekezdésében foglalt ideiglenes intézkedés esetén az eljárás várható idejének megfelelő bruttó munkadíj és költségátalány összege,
e) ha az ügyben több végrehajtó jár el, az a)-d) pont szerinti összeg és eljáró végrehajtónként további 2500 Ft, legfeljebb azonban további 13 000 Ft,
f) előzetes eljárás esetén a 8. § (3) bekezdése szerinti bruttó munkadíj és a költségátalány teljes összege.”
3. § (1) A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (a továbbiakban: Kdr.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A munkadíjat és a költségtérítést e díjszabás alapján kell megállapítani azzal, hogy a közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés összege a közjegyző tevékenységének ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott összegeken mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha a közjegyző az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt készkiadásnak csak a nettó összege növeli az adóalapot.
(2) A munkadíj és a költségtérítés általános forgalmi adót is tartalmazó várható összegéről a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatni kell.”
(2) A Kdr. 26. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A díjjegyzékben a közjegyző az egyes díjtételeket és az azokat terhelő általános forgalmi adó összegét külön tünteti fel.”
4. § (1) Az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet (a továbbiakban: Szdr.) 1. §-a a következő új (2) bekezdéssel egészül ki, és az eredeti (2)-(6) bekezdés számozása (3)-(7) bekezdésre változik:
„(2) A szakértői díj e rendeletben meghatározott összege az igazságügyi szakértői tevékenység ellenértékét terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazza, azt az e rendeletben meghatározott szakértői díj összegén mint adóalapon felül kell felszámítani. Ha a szakértő az 1992. évi LXXIV. törvény szerint levonási joggal rendelkezik, a számlával igazolt költségnek csak a nettó összege növeli az adóalapot.”
(2) Az Szdr. 1. §-a eredeti (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A szakértői díjjegyzékben a munkadíjat, költségtérítést és az ezeket terhelő általános forgalmi adó összegét külön kell részletezni.”
5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az önálló bírósági végrehajtóhoz és a közjegyzőhöz 2002. december 31. napját követően érkezett ügyekben, az ügyvédhez és az igazságügyi szakértőhöz 2002. december 31. napját követően érkezett kirendelések során kell alkalmazni.
(2) E rendelet 1. §-a (1) bekezdésének az Üdr. 1. §-a (2) bekezdését módosító rendelkezését, valamint az 1. § (2) és (3) bekezdését a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló 3/1986. (II. 21.) IM rendelet módosításáról szóló 6/2002. (III. 30.) IM rendelet 1. §-ában az Szdr. 1. §-a (4) bekezdését megállapító rendelkezésből a „kivéve, ha a külön törvény szerint számlaadási kötelezettség nem terheli” szövegrész a hatályát veszti.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Üdr. 4. §-a és 6. §-a (1) bekezdésének második mondata a hatályát veszti.