35/2002. (V. 10.) HM rendelet

a kedvezményes üdültetés rendjéről

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-ának g) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 10. §-ának g) pontjára, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. §-a (3) bekezdésének b) pontjára, a sor- és tartalékos katonai szolgálat teljesítése rendjének változásával érintett törvények módosításáról szóló 2001. évi XLIV. törvény 45. §-ának (2) bekezdésére, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XX. törvény 165. §-ának (1) bekezdésére - a kedvezményes üdültetés rendjéről a következőket rendelem el:

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a Magyar Honvédségre, továbbá a honvédelmi miniszter közvetlen irányítása és felügyelete alá tartozó szervezetekre (a továbbiakban együtt: honvédség), valamint e rendeletben meghatározott igényjogosultak körére terjed ki.

A honvédelmi üdültetés rendeltetése

2. § A honvédelmi üdültetés alapvető rendeltetése, hogy az igényjogosultak részére kedvezményes üdülési, pihenési feltételek biztosításával elősegítse a megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai állapotuk fenntartását, illetve helyreállítását.

Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában
a) Igényjogosult:
1. a hivatásos és szerződéses katona, valamint családtagjai,
2. a honvédséggel köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló munkavállaló (a továbbiakban együtt: munkavállaló) és családtagjai,
3. a honvédségi érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezetekkel, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj-, egészségbiztosítási pénztárakkal, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Szociálpolitikai Alapítvánnyal munkaviszonyban álló személy és családtagjai,
4. a nyugállományú katona és a honvédségtől nyugdíjazott munkavállaló és családtagjai,
5. a hivatásos és nyugállományú katona özvegye és árvaellátásra jogosult családtagjai,
6. a honvédség nemzeti gondozottja,
7. a honvédelmi miniszter által rehabilitált, külön határozatban igényjogosultságot szerzett katona és családtagjai,
8. a honvédelmi miniszter által alapított közhasznú társaság azon munkavállalója, aki a társaság alapításakor a honvédség közalkalmazottja vagy köztisztviselője volt és családtagjai,
9. az önkéntes tartalékos állományú katona és családtagjai,
10. a 3. § a) pont 1-5. alpontjaiban felsoroltak unokái, legfeljebb 16 éves életkorig.
b) Családtag: az igényjogosulttal közös háztartásban élő házastárs, élettárs, gyermek 18. életévének betöltéséig, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali oktatás keretében tanulmányokat folytat, tanulmányainak befejezéséig - de legfeljebb 25 éves koráig -, továbbá egészségi állapota miatt a munkaképtelen gyermek az életkorára tekintet nélkül, feltéve, hogy tartásáról az igényjogosult személy gondoskodik, valamint a 3. § a) pont 1. és 2. alpontjaiba tartozó igényjogosultak azon gyermekei, akiknek tartásához az igényjogosult hozzájárul.
c) Kedvezményes üdültetési forma: az igényjogosultak és családtagjaik részére kedvezményes térítési díj ellenében biztosított üdülési lehetőség.
d) Szolgáltató szervezet: a HM által alapított HM Üdültetési, Egészségmegőrző és Rendezvényszervező Közhasznú Társaság.
e) Üdülési szezonidőszakok: a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) és a szolgáltató szervezet közötti ellátási szerződésben, naptári napban meghatározott időszakok. Általában:
1. előszezon: naptári év kezdetétől az iskolai tanév befejezését követő első turnusváltásig,
2. főszezon: az előszezon befejezésétől az utószezon kezdetéig, továbbá a naptári év utolsó turnusának második hete,
3. utószezon: az iskolai tanév kezdetét megelőző utolsó turnusváltástól a naptári év utolsó turnusának első hetéig.
Az egyes időszakok pontos időtartama évente a turnusbeosztásban kerül meghatározásra.
f) Kedvezményes térítési díj: a 3. számú mellékletben meghatározott összeg, amelyet az igényjogosult a szolgáltató szervezetnek fizet.
g) Üdültetési intézmény szolgáltatásai
1. alapszolgáltatás: az igényjogosult elhelyezése (elszállásolása), továbbá azon üdülőkben, ahol konyha és étterem üzemel, éttermi vendéglátás, menürendszerű étkezés biztosításával,
2. térítésmentesen nyújtott szolgáltatás: az igényjogosult részére (napi igénybevételre és üdülőlátogatás céljából érkező kivételével) az üdültetési intézményen belüli és HM távolsági telefonvonalak használata, gépjármű-parkolási lehetőség, strandhasználat (a saját stranddal rendelkező üdülő esetén), könyvtár igénybevétele. Folyamatosan üzemelő üdültetési intézmény esetében az igényjogosultnak a közforgalmú személyszállító eszközök állomásairól az üdülőbe történő el- és visszaszállítása, egészségügyi ellátás az éves ellátási szerződésben meghatározott helyen és mértékben, továbbá az adott üdültetési intézményben meghirdetett egyes kulturális programok és egyéb szolgáltatások, melyről az üdültetési intézmény az igényjogosult számára előzetes tájékoztatást nyújt.
h) Gyógyító jellegű üdülési formák:
1. megelőző: a tartósan fennálló fokozott szolgálati megterhelésből eredő kimerüléses állapot, illetve az emberi szervezet jelentős és tartós zavarát jelző tünetek észlelésekor a súlyos állapot kifejlődésének megelőzését szolgáló üdülési forma,
2. utókezeléses: a súlyosabb betegség, műtét aktív szakaszának lezajlása után a szolgálat-, illetőleg munkaképesség, továbbá az egészségi állapot helyreállítását szolgáló üdülési forma.
i) Regeneráló pihenés: a katonai szolgálattal együtt járó fokozott fizikai és szellemi megterhelésnek vagy a különböző katonai feladatok végrehajtása során rendkívüli erőpróbának kitett hivatásos és szerződéses állomány tagja megromlott - orvosi ellátást, kezelést nem igénylő - pszichikai és fizikai állapotának rövid idő alatt történő helyreállítását szolgáló pihenési forma.
j) Hétközi, hétvégi pihenés: a szolgáltató szervezet szabad férőhelyeinek kedvezményes térítési díjú igénybevétele.
k) Napi pihenés: a szolgáltató szervezet létesítményeinek és szolgáltatásainak korlátozott (részleges) igénybevétele. Az adott üdültetési intézmény ellátási szolgáltatási kapacitásából a napi vendég részére szállás igénybevétele nélkül - előzetes egyeztetést követően szabad férőhely esetén - belépés, étkezés, illetve egyéb szolgáltatások biztosítása.
l) Üdültetési intézmény látogatása: szolgálati és magáncélból, illetve üdülővendég meghívására történő belépés a szolgáltató szervezet területére és létesítményeibe. Az adott üdültetési intézmény ellátási-szolgáltatási kapacitásából - szabad férőhely esetén - rövid idejű parkolás, étkezés, egyéb szolgáltatás biztosítása.
m) Keretgazda üdültetési szerv: az üdültetés végrehajtásában adminisztratív feladatot ellátó, az 1. számú mellékletben meghatározott szervezet, intézmény, amely az illetékességi körébe tartozó szervezetek részére létszámarányosan (területi és minőségi jellemzőket, valamint az igényeket is figyelembe véve) üdülési kereteket biztosít.
n) Beutaló: az igényjogosult számára a 2. számú mellékletben meghatározott adatlap (a továbbiakban: adatlap) alapján a szolgáltató szervezet által kiállított, szolgáltatás biztosítására szolgáló nyomtatvány, amely tartalmazza az üdültetési intézmény címét, az üdülés időpontját, az elhelyezés jellemzőit, egyéb információt, továbbá a térítési díjat.
o) Kiképzési célú igénybevétel: kiképzési, továbbképzési, oktatási és egyéb honvédelmi feladat végrehajtása céljából a szolgáltató szervezet létesítményeinek és szolgáltatásainak a szervezeti egységek, a honvédségi érdekvédelmi, érdek-képviseleti szervezetek, a honvéd önkéntes és magánnyugdíj-, egészségbiztosítási pénztárak, valamint az MH Szociálpolitikai Alapítvány által történő - döntően térítésmentes - igénybevétele.
p) Hitelt érdemlő okmány: szolgálati igazolvány, honvédségi objektumi belépő, családtagok esetében a fenti okmányok személyügyi szerv bélyegzőjével ellátott másolata, vagy a személyügyi szerv által kiadott igazolás.

II. Rész

A HONVÉDELMI ÜDÜLTETÉS SZOLGÁLTATÁSI FORMÁI

Belföldi egyéni, családos és gyermeküdülés

4. § (1) Főszezoni belföldi üdülést igénybe vehet a 3. § a) pont 1-3. és 8. alpontjaiban meghatározott igényjogosult, valamint a 3. § a) pont 4-5. alpontjaiban meghatározott személy, gyermeke 18. életévének betöltéséig, ha a gyermek közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás keretében tanulmányokat folytat, annak befejezéséig, de legfeljebb a gyermek 25. éves koráig.
(2) Elő- és utószezoni üdülést igénybe vehet a 3. § a) pontjában meghatározott valamennyi igényjogosult.
(3) A beutalás alapján történő üdülés időtartama 14 nap, illetőleg az igénybe vevő kérésére 7 nap.
(4) A gyermek - családos üdültetésben - igényjogosult felnőtt hozzátartozójával az 5. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével üdülhet.
5. § (1) A belföldi gyermeküdülés (a továbbiakban: gyermeküdülés) a hazai gyermeküdülőkben pedagógusok felügyeletével biztosított üdülési forma, melyben az igényjogosult gyermeke vehet részt.
(2) A gyermeküdülés időtartama 14 nap.
(3) Gyermeküdülésben az igényjogosult gyermeke legfeljebb 16. életéve eléréséig vehet részt, attól az évtől, amelyben a 8. életévét betölti.
(4) Gyermeküdülésben az a gyermek vehet részt, aki a vonatkozó jogszabályok szerint arra egészségileg alkalmas.
(5) A 3. § a) pont 10. alpontjában meghatározott igényjogosult családos üdültetésben kizárólag az igényjogosult felnőtt hozzátartozóval, hazai gyermeküdülőben ezen paragrafus (3)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint vehet részt.

Külföldi egyéni, családos és gyermeküdülés

6. § (1) Vezetői csereüdülésre jogosult a HM által kötött megállapodás alapján külföldi üdülőben tábornoki, ezredesi és alezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő katona, osztályvezető vagy annál magasabb beosztást betöltő köztisztviselő, továbbá a vezető beosztású közalkalmazott és vele együtt házas-, illetve élettársa.
(2) Külföldi egyszerűsített csereüdülésre jogosult a HM által kötött megállapodás alapján külföldi katonai üdülőben a 3. § a) pont 1-3. alpontjaiban meghatározott igényjogosult.
(3) A jóváhagyásra jogosult egyedi engedélye alapján az (1)-(2) bekezdésben meghatározott üdülési forma nyugállományú tábornok, ezredes és vele együtt házas-, illetve élettársa, valamint az (1) bekezdésben meghatározott üdülési formát a 3. § a) pont 3. alpontjában meghatározott szervezetek vezetője és vele együtt házas-, illetve élettársa is igénybe veheti.
(4) Külföldi bérleményes üdülésre jogosult a 3. § a) pont 1-6. és 8. alpontjaiban meghatározott igényjogosult. Az üdülés időtartama az utazási irodák kínálatához igazodik.
(5) Külföldi gyermek csereüdülésen a 3. § a) pont 1-3. alpontjaiban meghatározott igényjogosult gyermekei pedagógus felügyeletével vehetnek részt. A résztvevők életkorát, az üdülés időtartamát és az egészségi követelményeket szerződés határozza meg.
(6) A gyermek igényjogosultságát adatlapon azon szervezeti egység igazolja, ahol az igényjogosult szülő szolgálati, illetve munkaviszonyát teljesíti.

Jutalomüdülés

7. § (1) Jutalomüdülés a hivatásos és szerződéses állomány tagja, a köztisztviselő, a közalkalmazott és a munkavállaló, valamint nyugállományú katona részére adható.
(2) Jutalomüdülésként a honvédség üdültetési intézményében hazai, illetve külföldi üdültetési, turisztikai intézményben biztosított egyéni vagy családi üdülésre jogosító beutaló adományozható.
(3) A jutalomüdülésre kiadott beutaló a szállás, a részben vagy egészben történő ellátás és esetenként az oda- és visszautazás költségeit foglalja magába.
(4) A jutalomüdülést adományozó parancsnok (vezető), a meghatározott jutalomkerete terhére a jutalomüdülésért a 3. számú melléklet szerinti kedvezményes térítési díjat fizeti a szolgáltató szervezetnek.

Gyógyító jellegű üdülés

8. § (1) Gyógyító jellegű üdülés - orvosi javaslat alapján a gyógyító-megelőző ellátás szerves részeként - a szolgáltató szervezet üdültetési intézményeiben, alapvetően elő- és utószezonban, az MH egészségügyi szolgálat által szabályozott és szakmailag felügyelt módon vehető igénybe.
(2) Gyógyító jellegű megelőző üdültetést hivatásos és szerződéses katona vehet igénybe. A munkavállaló csak gyógyító jellegű utókezeléses üdültetésben vehet részt.
(3) A gyógyító jellegű üdültetés időtartama általában 14 nap, amelynek 7 nappal történő meghosszabbításáról - az egészségügyi szolgálat részére biztosított kereten belül - az illetékes orvos dönt.
(4) A gyógyító jellegű üdülésre feljogosító beutalót a katonai egészségügyi intézmény állítja ki. A beutalás egészségügyi feltételeit a HM Honvéd Vezérkar egészségügyi csoportfőnöke határozza meg.

Regeneráló pihenés

9. § (1) A regeneráló pihenést a hivatásos és szerződéses katona veheti igénybe.
(2) A regeneráló pihenés - melynek leghosszabb időtartama 6 nap - elő- és utószezonban kerül megszervezésre.
(3) A regeneráló pihenés odaítéléséről a biztosított kereten belül a szervezeti egység parancsnoka (vezetője) a csapatpszichológus és/vagy a csapatorvos bevonásával dönt.
(4) A hivatásos és szerződéses katonával családtagja is pihenhet.

Kiképzési célú igénybevétel

10. § (1) A szolgáltató szervezet üdültetési egységeinek kiképzési célú igénybevételére az éves (kiképzési) terv alapján - alapvetően elő- és utószezonban - a szakmai felügyeletet gyakorló HM szerv által jóváhagyott létszám és időkeretek alapján kerülhet sor.
(2) Az igénybevételi kérelmet belső rendelkezésben meghatározott módon, megelőző év október 15-éig - indokolt esetben a rendezvény előtt legalább kettő héttel - szolgálati út betartásával kell a HM Humánpolitikai Főosztályra (a továbbiakban: HM HPF) felterjeszteni.
(3) A csapatrepülő hajózó és ejtőernyős állomány - térítésmentes - kondicionáló és fizikai erőnlétfokozó kiképzése az MH Légierő Parancsnokság terve szerinti időpontban és létszámmal, elő- vagy utószezonban történik, melynek tervét a kiképzési célú rendezvényekkel egyidejűleg kell felterjeszteni.

Hétközi-hétvégi pihenés, üdülő látogatás

11. § (1) Hétközi-hétvégi pihenés a 3. § a) pontjába tartozó igényjogosult részére biztosított, rövid időtartamú - általában - ünnepet megelőző nappal induló vagy hétvégi pihenés, amely egyénileg vagy csoportosan vehető igénybe. Időtartama alkalmanként legfeljebb 4 nap.
(2) Az igényjogosultnak az üdültetési intézmény látogatása esetében a belépésért (tartózkodásért) és parkolásért a szolgáltató szervezet díjat számíthat fel.
(3) Nem igényjogosultnak az üdültetési intézmény látogatása esetében a belépésért (tartózkodásért) és parkolásért a szolgáltató szervezet díjat számít fel.

III. Rész

A HONVÉDELMI ÜDÜLTETÉS ELOSZTÁSI ELVEI, AZ IGÉNYBEVÉTEL ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ÉS ELJÁRÁSI RENDJE

Az elosztás elvei és az igénybevétel általános szabályai

12. § (1) Az igényjogosult első alkalommal akkor válik jogosulttá kedvezményes főszezoni üdülési lehetőség igénybevételére, ha két év hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos katonai, illetve munkavállalói jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Regeneráló pihenésben elsősorban a nagyobb igénybevételnek kitett, vagy hosszabb időtartamú feladat végrehajtásában közreműködő igényjogosultat kell részesíteni.
(3) Az 5. § (1)-(4) bekezdéseiben, a 6. § (5)-(6) bekezdéseiben, valamint a 7-9. §-okban meghatározott kivételektől eltekintve az igényjogosult és családtagjai évente legfeljebb 21 napot üdülhetnek kedvezményes térítési díjjal, ebből főszezonban (az ellátás nélküli üdültetési intézmények kivételével) 2 évenként 14 napot vehetnek igénybe. A 21. naptól kezdve a szolgáltató szervezet által megállapított önköltséges térítési díj megfizetése mellett üdülhetnek. A szolgáltató szervezet illetékes szerve elő- és utószezoni lekötetlen kapacitások esetén az igényjogosult részére az önköltségnél alacsonyabb térítési díjat is megállapíthat.
(4) A Katonai Szociális Intézmények Szervezete (CLIMS) útján igénybe vett és a honvédelmi miniszter által kedvezményes térítési díjúvá minősített üdülés időtartama beleszámít a (3) bekezdésben meghatározott időtartamokba.
(5) A külföldi kedvezményes térítési díjú üdülés valamennyi formája főszezoni üdülésnek minősül.

A honvédelmi üdültetés eljárási rendje

13. § (1) Az üdüléssel kapcsolatos döntés-előkészítő, adminisztrációs feladatot a szervezeti egység parancsnoka (vezetője) által megbízott személy látja el. Az adatlapon feltüntetett adatok valódiságát a kedvezményekre való igényjogosultságot a személyügyi szerv aláírással (pecséttel) igazolja.
(2) A szakmai felügyeletet gyakorló HM szerv - a szolgáltató szervezet által biztosított lehetőségeknek megfelelően - gondoskodik, hogy a kedvezményes üdülési keretek létszámarányosan átadásra kerüljenek a Keretgazda Üdültetési Szervek részére.
(3) A Keretgazda Üdültetési Szerv gondoskodik az átvett férőhelykeretek létszámarányos elosztásáról és átadásáról az alárendeltségébe, illetve irányítása alatt álló szervezetek részére. Végzi igényjogosultjai üdülési lehetőségeinek koordinálását és állományának tájékoztatását. Segíti az üdültetés végrehajtásához szükséges információáramlást, ellátja a hatáskörébe tartozó igényjogosultak tekintetében az üdültetéssel összefüggő adminisztratív feladatot. A feladatkör ellátásával a parancsnok (vezető) arra alkalmas személyt bíz meg.
(4) A szervezeti egység parancsnoka (vezetője) gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe tartozó valamennyi igényjogosult, amennyiben igényli - a biztosított kereteknek megfelelően - hozzájuthasson kedvezményes üdülési beutalóhoz. Az üdülési lehetőségek elbírálásánál figyelembe veszi a Szociális Bizottság javaslatát, valamint az igényjogosult által megelőzően igénybe vett kedvezményes üdülés minőségét, gyakoriságát és időtartamát.
(5) Döntéshozatal előtt a Szociális Bizottság megtárgyalja a biztosított üdülési keret név szerinti elosztására vonatkozó javaslatot.
(6) A honvédelmi szerv üdültetési felelőse a parancsnok (vezető) által megbízott személy, aki végzi
a) az üdülési lehetőségek koordinálását;
b) az állomány tájékoztatását;
c) az üdültetéssel összefüggő adminisztratív feladatokat;
d) előterjesztés készítését a Szociális Bizottság részére.
(7) A kedvezményes üdülés tényét parancsban (határozatban) kell rögzíteni.
(8) Az igénybe vett kedvezményes üdülést a Hjt. 5. számú mellékletének IX. pontja alapján, mint kedvezményes juttatást, az e rendelet 4. számú melléklete szerinti külön „Üdültetési Nyilvántartó Lap”-on kell nyilvántartani. Munkavállaló esetében a nyilvántartás a szabadság-nyilvántartással azonos módon történik.
(9) E rendelet szerinti üdültetési formát igénylő az igénybevételhez, valamint az igényjogosultság elbírálásához szükséges adatait közli.
(10) Az igényjogosult a 11. § szerinti szolgáltatási forma igénybevételére való jogosultságot az üdültetési intézményben hitelt érdemlő okmány bemutatásával igazolja.
(11) Nem vehet részt üdülésben az a személy, aki fertőző betegségben szenved. A mozgásában korlátozott nagykorú személy üdülést csak akkor vehet igénybe, ha ellátására, mozgatására képes kísérőről gondoskodik.
(12) Az üdülővendégek váltása az éves turnusbeosztási rendnek megfelelően történik.

Térítési díjak

14. § (1) Az igényjogosult a 4-6. §-okban meghatározott üdülési formák, valamint a 11. §-ban szabályozott pihenési forma esetén a 3. számú mellékletben megállapított kedvezményes térítési díjat fizeti.
(2) Belföldi kedvezményes üdülés esetén az igényjogosult gyermekek után kétéves korig térítési díjat fizetni nem kell, 2-6 éves életkor között a 3. számú mellékletben a gyermekek számára meghatározott összeg 50%-át kell fizetni.
(3) A 3. § a) pont 9. alpontjában meghatározott igényjogosult térítési díja megegyezik az üdültetési intézmény önköltségével.
(4) A gyógyító jellégű üdülésen, a kiképzési célú igénybevételen, valamint a csapatrepülő hajózó és ejtőernyős állomány részére szervezett kondicionáló kiképzésen résztvevő térítési díjat nem fizet.
(5) A regeneráló pihenés az igényjogosult számára térítésmentes, a vele együtt pihenő családtagok kedvezményes térítési díjat fizetnek.
(6) A 13. § (11) bekezdés szerinti mozgásában korlátozott személy kísérője az igényjogosultságának megfelelő térítési díjat fizet.
(7) A 3. § a) pont 1. és 2. alpontja szerinti igényjogosult, amennyiben családjában az egy főre eső nettó jövedelem nem éri el a mindenkori köztisztviselői illetményalap 110%-át, kérelmére a kedvezményes térítési díj 30%-ának megfelelő összegű további kedvezményre jogosult. A jogosultságot a szervezeti egységnél parancsban (határozatban) kell megállapítani. A kedvezmény megállapítására az igényjogosult nyilatkozata alapján a szervezeti egység parancsnoka (vezetője) jogosult. A nyilatkozat tartalmazza a család jövedelmi helyzetének megítéléséhez szükséges adatokat, különösen az igényjogosult és a 3. § b) pont szerint családtagnak minősülő személyek tárgyévet megelőző naptári év szerinti adóköteles jövedelmének együttes összegét, továbbá az együtt élő családtagok számának és együttesen szerzett adott havi nettó jövedelmének hányadosa alapján egy hónapra számított egy főre eső nettó jövedelmet. A kedvezményről szóló parancs (határozat) kivonatát (igazolást) a szervezeti egység az adatlappal együtt a szolgáltató szervezetnek megküldi. Ezen kedvezmény külföldi üdülés igénybevétele esetén nem állapítható meg.

Szolgáltatások igénybevétele, üdülési igények bejelentése és lemondása, adatlapok feldolgozása

15. § (1) Az üdülési, pihenési formák igénybevétele iránti igényeket
a) a 3. § a) pont 1-2. és 9. alpontjaiban felsorolt igényjogosult és családtagjai a szervezeti egység üdültetési felelőséhez,
b) a 3. § a) pont 3. alpontjában felsorolt, a más állami szervhez vezényelt és nemzetközi szervezetnél beosztást betöltő a HM HPF-re,
c) a 3. § a) pont 4., 5., 6. és 7. alpontokban felsorolt igényjogosultak, a megelőző év november 1-jéig, a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságra,
d) a nyugdíjazott köztisztviselők és közalkalmazottak az utolsó munkahelyük (illetve jogutód katonai szervezet és/vagy munkáltató) üdültetési felelőséhez,
e) a 3. § a) pont 8. alpontjában felsorolt igényjogosult a szolgáltató szervezet illetékes szervéhez nyújthatják be.
(2) Az egyedülálló igényjogosult más honvédelmi szervhez tartozó igényjogosulttal (igényjogosultakkal) együtt is benyújthatja igényét a Keretgazda Üdültetési Szerv útján a HM HPF-re.
(3) A 11. §-ban nevesített pihentetési forma iránti igényét az igényjogosult a szolgáltató szervezet régióigazgatójához, illetve közvetlenül az üdültetési intézmény vezetőjéhez nyújthatja be.
(4) A 4-6. §-okban szabályozott üdülési forma igénybevételére jogot adó kedvezményes térítési díjú kereteket, hatáskörében a szakmai felügyeletet gyakorló HM szerv biztosíthat. Ettől eltérni kizárólag a visszaadott üdülési férőhelykeretek esetében lehet.
(5) A 7. és 9. §-okban szabályozott üdülési, pihenési forma igénybevételére jogot adó térítésmentes kereteket hatáskörében a szakmai felügyeletet gyakorló HM szerv biztosíthat.
(6) A férőhelyeknek az igénylők közötti elosztását az (1) bekezdés a), c), e) pontjaiban foglaltak esetében az állományilletékes parancsnok (vezető) hagyja jóvá. Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak esetében belföldi üdülésről a HM HPF vezető dönt.
(7) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott üdülési forma esetében a HM közigazgatási államtitkár és a HM Honvéd Vezérkar főnöke javaslata alapján, és a tárca által támogatott külföldi üdültetés külön meghatározott eseteiben a résztvevőkről a honvédelmi miniszter dönt.
(8) Az üdültetési szolgáltatást igénybe vevő igényjogosult az üdülés megkezdése előtt adatlapot tölt ki. A kitöltött adatlapot az üdültetési felelős a szolgáltató szervezetnek küldi meg. A szolgáltató szervezet az igényjogosult részére beutalót, a térítési díj befizetéséhez számlát és csekket küld.

Térítési díj be- és visszafizetésének szabályai

16. § (1) Az üdülési térítési díjat az üdülés megkezdése előtt 15 nappal a szolgáltató szervezet által biztosított csekken kell befizetni.
(2) Amennyiben a szolgáltató szervezet nem biztosítja megfelelő időben a beutalót, úgy annak kézhezvételét követő 8 napon belül kell a térítési díjat befizetni.
(3) A hétközi, hétvégi pihenés térítési díját közvetlenül az üdültetési egységben kell befizetni.
(4) A befizetett szolgáltatást annak igénybevétele előtt egy héttel lehet a térítési díj teljes visszafizetése mellett a szolgáltató szervezet útján lemondani.
(5) Lemondás elmaradása esetén a szolgáltató szervezet részére befizetett térítési díj visszafizetését rendkívül indokolt esetben (haláleset, betegség, szolgálati feladat stb.) a szervezeti egység parancsnok (vezető) igazolásának egyidejű benyújtásával lehet kérni. Ettől eltérő esetekben a befizetett térítési díjat a 3. számú mellékletben meghatározott regisztrációs költséggel csökkentve fizeti vissza a szolgáltató szervezet.
(6) A szervezeti egységek által igényelt különböző igénybevételeket (térítéses, térítésmentes) a rendkívüli esetek kivételével az aktuális időpont előtt egy hónappal lehet a HM HPF útján lemondani.

IV. Rész

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § A kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 11/2002. (III. 5.) HM rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő (5) bekezdés lép:
„(5) A temetésen a gyászzenét az alábbiak szerint kell biztosítani:
a) hősi halott, a Magyar Honvédség halottja, tábornok, ezredes és tényleges állományú tiszt, tiszthelyettes temetése esetén katonazenekar részvételével,
b) nyugállományú alezredes, őrnagy temetése esetén legalább katonazenekari részleg részvételével és audiotechnikai eszközök alkalmazásával,
c) egyéb esetben legalább audiotechnikai eszközök és kürtös alkalmazásával.”
18. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 2002. június 17-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a honvédelmi üdültetésről szóló 16/2001. (VI. 18.) HM rendelet.
(2) E rendelet 17. §-át 2002. május 1. napjától kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésekor a folyamatban lévő ügyekben is jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.