61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet

az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Áeü.) 45. §-a 11. pontjában, valamint az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet szabályozza az 1-6. számú melléklet szerinti állatok (házi- és díszállatok, vad, baromfi és egyéb szárnyas fajok) szaporítása, szaporítóanyagának előállítása, forgalmazása és felhasználása állat-egészségügyi feltételeit, továbbá e tevékenységeket végzők kötelezettségeit.
(2) Nem alkalmazható a rendelet az (1) bekezdés szerinti állatok engedélyezett tudományos kísérletek céljára tenyésztett egyedei esetében, ha szaporításuk vagy szaporítóanyag-előállításuk eltérő módon indokolt.
(3) Természetvédelmi oltalom, illetve nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó állatfajok, valamint a védett őshonos és veszélyeztetett háziállatfajták egyedei esetében e rendelet előírásait a külön jogszabályokban meghatározott feltételekkel összhangban kell alkalmazni.
2. § A rendelet alkalmazásában:
1. Szaporítóanyag forgalmazás: szaporítóanyagnak nem az előállítására használt állatállományban történő felhasználása vagy ilyen célra való átadása.
2. Köztenyésztés: ha az apaállatot (illetve szaporítóanyagát) nem annak tartási helyéről származó állatállomány egyedével szaporítják.
3. Szaporítás: nőivarú állat természetes úton történő fedeztetése, mesterséges termékenyítése, továbbá genetikai anyagának felhasználása utód létrehozása céljából.
4. Hatósági bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek: az Áeü. 6. §-a szerinti és 1. számú mellékletében felsorolt állatbetegségek.

Az állatok szaporításának általános állat-egészségügyi feltételei

3. § (1) Szaporítás céljára csak olyan, egészséges hím- és nőivarú állatot lehet használni, amely fedeztetéssel, mesterséges termékenyítés útján, illetve genetikai anyagának felhasználása során átvihető fertőző és parazitás betegségektől mentes, feltéve, ha az elismert tenyésztő szervezet apaállat minősítéssel látja el a hímivarú állatot.
(2) Nem használható szaporítás céljára az olyan állat, amelyik öröklődő betegséggel, az utódok egészségét várhatóan súlyosan károsító, átörökíthető fejlődési rendellenességgel terhelt, még akkor sem, ha az elismert tenyésztő szervezet fajra, illetve fajtára vonatkozó leírása nem tekinti azt tenyésztésből kizáró oknak.
(3) Fedeztetés, spermanyerés céljára kizárólag olyan állatot lehet használni, amelynek ivarszerve fedeztetésre, termékenyítésre alkalmas és megfelel e rendelet előírásainak.
(4) Az e rendelet szerinti állatok szaporításának részletes állat-egészségügyi feltételeit az 1-6. számú melléklet határozza meg.

A szaporítási létesítmények

A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetésének részletes feltételei

4. § (1) A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetését a tenyésztési hatóság a területileg illetékes állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) szakhatósági hozzájárulásával engedélyezi. Az állomás kezdeményezi a tenyésztési hatóság működési engedélye visszavonását, ha az állat-egészségügyi okból indokolt.
(2) Az állomás a mesterséges termékenyítő állomások járványügyi, állatvédelmi és -higiéniai alkalmasságának megállapításához az alábbi feltételek meglétét vizsgálja:
a) a telepet olyan kerítéssel vették körül, amely megakadályozza illetéktelen személyek, továbbá állatok behatolását;
b) szarvasmarhát, illetve sertést tartó létesítmény esetében „fekete-fehér rendszerű” öltözőt alakítottak ki, aminek az utcai ruha tárolására szolgáló külső öltözőjét mosdó-zuhanyzó helyiség választja el a munkaruhákat tároló belső öltözőtől;
c) a kapubejárónál az útburkolat jellege lehetővé teszi a jármű kerekeinek fertőtlenítését vagy e célra megfelelő gépet alkalmaznak;
d) az állati tetemek elszállítására alkalmas konténert tartanak;
e) az elhullott állatok kórboncolására elkülönített fertőtleníthető helyiséggel rendelkeznek;
f) a kerítés vonalában helyezték el a külső személy- és járműforgalomhoz kapcsoló építményeket;
g) az állattartó épület padozata, oldalfala könnyen takarítható, fertőtleníthető, a keletkezett szennyvíz, trágya, illetve lé maradéktalanul eltávolítható, a padozat csúszásmentessége, a helyiség szellőztetése és világítása biztosított, a berendezés könnyen takarítható és fertőtleníthető, így az állatok egészségét és testi épségét nem veszélyezteti. Az épület alkalmas arra is, hogy megvédje az állatot az időjárás káros hatásaitól;
h) az állat fajának, fajtájának megfelelő mozgásigény kielégítésére kifutót, karámot létesítenek;
i) az épületek, az alkalmazott tartási és egyéb technológiák megfelelnek az állatok védelméről és kíméletéről szóló külön jogszabályok előírásainak.
(3) A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetésénél biztosítani kell:
a) az elkülönítést olyan egyedek számára, amelyeknél pozitív eredménnyel zárultak a rendeletben előírt vizsgálatok vagy betegség klinikai tünetét mutatják ki;
b) a sperma nyerésére szolgáló helyet, beleértve a felhasznált eszközök tisztítására és fertőtlenítésére szolgáló külön helyiséget;
c) a sperma kezelésére alkalmas tisztítható, fertőtleníthető külön helyiséget;
d) a sperma tárolására alkalmas helyiséget (nem szükségszerűen azon a telephelyen, ahol termelését, feldolgozását végzik);
e) az a)-d) pontokban leírt könnyen takarítható és fertőtleníthető helyiségeknek egymástól, valamint az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségtől való fizikai elkülönítettségét;
f) a szigorú telepi zártságot, a telepen tartott egyed más állományhoz tartozó állattal való kapcsolatának megelőzését.
5. § (1) Mesterséges termékenyítő állomáson csak a spermanyerés céljára tartott, azonos fajú, hímivarú egyedek tarthatók. Kivételesen az állomás engedélyével és előírt feltételeivel más fajú és nemű állat is tartható, amelyik a létesítmény működtetéséhez szükséges és nem jelent a spermatermelésre használt egyedre egészségügyi kockázatot.
(2) Valamennyi spermatermelésre használt egyedről részletes állat-egészségügyi feljegyzést kell készíteni, ami a mesterséges termékenyítő állomásra érkezésétől kezdődően végigkíséri az állatot. A nyilvántartásban időrendi sorrendben fel kell tüntetni a kötelező állat-egészségügyi és tenyésztéshigiéniai vizsgálatok időpontját és eredményeit.
(3) Mesterséges termékenyítő állomásra csak hatósági állatorvosi ellenőrzés alatt álló, ellenőrzött hazai tenyészetből vagy importból származó tenyészállatot lehet beszállítani a külön jogszabálynak megfelelő karantén elhelyezése után. Valamennyi, a telepen történő állatelhelyezéssel és elszállítással kapcsolatos eseményt ellenőrizhető módon nyilván kell tartani.
6. § (1) A mesterséges termékenyítő állomáson csak a külön jogszabályban előírt szakirányú képesítéssel rendelkező és nyilvántartásba vett szakszemélyzetet lehet alkalmazni.
(2) Az állatok elhelyezésére szolgáló, illetve a 4. § (3) bekezdés szerinti helyiségekbe csak az ott dolgozók, illetve a munkavégzés céljából időszakosan érkezők léphetnek be, az előírt feltételekkel.
(3) A látogatók a (2) bekezdés szerinti helyiségekbe csak az illetékes kerületi főállatorvos által előírt higiéniai feltételek betartásával és megfelelő kísérettel léphetnek be.
7. § (1) Az üzemeltető köteles gondoskodni a mesterséges termékenyítő állomáson elhelyezett állatállomány folyamatos állat-egészségügyi ellátásáról, valamint a szaporítóanyag előállításával, kezelésével kapcsolatos tevékenység folyamatos állatorvosi felügyeletéről.
(2) Az elhullott állatot boncolás céljából el kell szállítani az illetékes állat-egészségügyi intézetbe.
(3) A felügyeletet ellátó kerületi főállatorvos köteles évente legalább két alkalommal - szezonálisan ivarzó fajok esetében pedig szezononként egyszer - ellenőrző vizsgálatot tartani. A kerületi főállatorvos az általános járványvédelmi, a mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetésére, a szakszemélyzet alkalmazására vonatkozó előírások és az (1)-(2) bekezdésben foglaltak ellenőrzésén kívül az alábbi ellenőrzéseket foganatosítja:
a) felügyeli a kezelő állatorvos, illetve a tenyésztési hatóság szaporodásbiológus állatorvosa által az apaállatokon elvégzett részletes szaporodásbiológiai és nemi szervekre vonatkozó klinikai vizsgálatot;
b) ellenőrzi, hogy a telepen termelt sperma előállítása, kezelése és tárolása a higiéniai előírások betartásával történik, valamint azt, hogy más eredetű szaporítóanyaggal nem keveredik;
c) ellenőrzi, hogy a sperma nyerése, feldolgozása, tárolása során használt eszközöket és berendezéseket az előírásoknak megfelelően fertőtlenítik-e a használat előtt;
d) ellenőrzi, hogy a sperma kezelésére és adagolására csak olyan anyagokat használnak-e, amelyek nem jelentenek állat-egészségügyi kockázatot, vagy ezt az előírt módon megszüntették, és előállításuk után nem kerültek kapcsolatba más állati eredetű termékkel;
e) az Állatgyógyászati Oltóanyag, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézettel ellenőrizteti, hogy a sperma hígításához használt oldat tartalmazza-e az előírt hatékonyságú antibiotikumot;
f) ellenőrzi, hogy a tárolásra, adagolásra használt edény (beleértve a műszalmát is) fertőtlenített-e, illetve megfelel-e a tisztasági követelményeknek;
g) ellenőrzi, hogy a tárolt szaporítóanyag egyértelműen azonosítható-e, feljegyezték-e a termelés helyét, időtartamát és azt az egyedet, amelytől a sperma származik;
h) ellenőrzi, hogy az előírt állat-egészségügyi nyilvántartásokat vezetik-e;
i) ellenőrzi, hogy a spermatermelésre használt állatokat igénybevételüknek megfelelően takarmányozzák-e, és elhelyezésük, tartásuk megfelel-e az állatvédelmi előírásoknak;
j) a szemle eredményéről jegyzőkönyvet vesz fel.

Az embrióátültető állomás üzemeltetésének részletes feltételei

8. § (1) Az embrióátültető állomás létesítését, illetve működését a 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, továbbá az alábbi feltételek figyelembevételével kell engedélyezni. Az üzemeltetés engedélyezéséhez az állomás szakhatósági hozzájárulást csak akkor adhat ki, ha
a) a donor és recipiens állomány, a kimosó egység és az embriókezelő laboratórium állatorvosi felügyelet alatt áll;
b) az embriók gyűjtését, kezelését és tárolását állatorvos, vagy e tevékenység végzésére jogosult, külön jogszabályban előírt szakirányú képesítéssel rendelkező személy végzi;
c) a létesítmény rendelkezik legalább egy tisztítható és fertőtleníthető munkafelülettel és mikroszkóppal, továbbá a működési engedélyben feltüntetett technológiához szükséges eszközökkel és berendezésekkel, beleértve a megfelelő kryotechnikai berendezést is;
d) a szilárd létesítmény rendelkezik a petesejtek és embriók kezelésére, tárolására szolgáló külön helyiséggel, ami elkülönített a donor állatok kezelésére szolgáló területtől, továbbá külön helyiség szolgál az embriók gyűjtéséhez és manipulálásához használt eszközök és berendezések fertőtlenítésére, illetve tisztítására;
e) a mozgó létesítmény laboratóriumi részében legalább két helyiséget elkülönítettek úgy, hogy egyik részét a szaporítóanyag vizsgálatára és kezelésére, másik részét pedig az eszközök és berendezések tárolására használják;
f) azokon a helyeken, ahol a petesejteket és más szöveteket vágóhidakról szerzik be, rendelkezni kell azok biztonságos és higiénikus begyűjtéséhez, valamint szállításhoz szükséges berendezésekkel is.
(2) Járványügyi okból korlátozás alatt álló területen embriókinyerés és -átültetés nem végezhető.
9. § (1) Az üzemeltető köteles az Átv. 37. §-a alapján előírt nyilvántartások vezetésére, beleértve az embrióátültető állomáson tartott donor, illetve recipiens állat kötelező állat-egészségügyi vizsgálatait is.
(2) A petesejtek és az embriók kezelése során:
a) a kimosást a nemzetközi szabványoknak és előírásoknak megfelelően kell végezni;
b) a kimosást követően legalább ötvenszeres nagyítással meg kell vizsgálni a zona pellucida épségét, és azt is, hogy nem tapad-e hozzá más anyag;
c) a gyűjtéséhez, kezeléséhez, tartósításához és fagyasztásához felhasznált anyagoknak és oldatoknak sterilnek kell lenni, és hatékony antibiotikumot kell tartalmazni;
d) az embriót tízszer meg kell mosni olyan embriókultúra oldatban, amelyet minden alkalommal cserélnek és az elismert eljárás szerint tripszint tartalmaz. A mosófolyadék csak a megelőző mosófolyadék százszoros hígításával alkalmazható. Az embrió kiemelése és átvitele kizárólag steril mikropipettával lehetséges;
e) a használt eszközöknek sterilnek vagy megfelelően fertőtlenítettnek kell lenni.
(3) A mélyhűtéses tárolásnál egy konténerben különböző donorok embriói is elhelyezhetők, ha a kiszerelés, jelölés és csomagolás során azokat elkülönítik.
(4) A tárolt szaporítóanyagnak egyértelműen azonosíthatónak kell lennie, beleértve a termelés helyét, időtartamát és azt az egyedet, amelytől származik.

A mesterséges termékenyítő állomás és az embrióátültető állomás hatósági vizsgálata

10. § (1) Az illetékes állomás a tenyésztési hatósággal közösen évente egyszer köteles állat-egészségügyi szempontból felülvizsgálni a mesterséges termékenyítő állomásokat, valamint az embrióátültető állomásokat az alábbiak szerint:
a) jogosult vizsgálat céljára térítésmentesen mintát venni (az életképes embrió kivételével, ami csak indokolt esetben mintázható), és
b) a vizsgálati mintákat az állat-egészségügyi diagnosztikai intézetbe megküldeni.
(2) A vizsgálatok elvégzésének díja az ellenőrzött létesítmény üzemeltetőjét, illetve a tenyészállat tartóját terheli.
(3) A felülvizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) A mesterséges termékenyítő állomásokon tartott apaállatokon az állomás által elrendelt kezeléseket vagy vakcinázásokat az állattartó, illetve az üzemben tartó költségére kell elvégezni.
(5) Az állomás intézkedése alapján az állat-egészségügyi előírásoknak meg nem felelő apaállatot a mesterséges termékenyítő állomásról el kell távolítani, és a köztenyésztésből ki kell zárni.

A szaporítóanyag forgalmazása

11. § (1) Kizárólag engedélyezett mesterséges termékenyítő állomáson, e rendelet előírásai alapján termelt, kezelt, tárolt sperma forgalmazható, feltéve ha az a forgalmazás, illetve a felhasználás időpontjában is megfelel az állat-egészségügyi, valamint az állattenyésztési hatóságok előírásainak, továbbá termékenyítésre alkalmas.
(2) A mesterséges termékenyítő állomás szakembere a higiéniai szabályok betartásával az apaállat tartási helyén is végezhet friss spermás termékenyítést. E tevékenységhez a tenyésztési hatóság engedélye és az illetékes kerületi főállatorvos előzetes hozzájárulása szükséges.
(3) Szaporítás céljára tilos mélyfagyasztott szaporítóanyag felhasználása a fagyasztástól számított harminc napon belül. A szaporítóanyagot a felhasználásáig folyékony nitrogént tartalmazó konténerben kell tárolni, oly módon, hogy az ne szennyeződjön.
12. § (1) Köztenyésztésben természetes fedeztetésre csak a rendeletben előírt, a mesterséges termékenyítő állomásokon spermatermelésre használható apaállatokra érvényes állat-egészségügyi feltételeknek megfelelő egyedek alkalmazhatók.
(2) A kerületi főállatorvos intézkedése alapján a rendelet előírásainak meg nem felelő apaállatot a köztenyésztésből ki kell zárni.
(3) Kizárólag engedélyezett embrióátültető állomáson, a rendelet előírásai alapján termelt, kezelt, tárolt életképes embrió forgalmazható, ha az a forgalmazás, illetve a felhasználás időpontjában is megfelel az állat-egészségügyi, valamint az állattenyésztési hatóságok előírásainak.
(4) A köztenyésztésben fedeztetésre használt apaállatok tartásának állat-egészségügyi követelményeit az illetékes állomás határozza meg.

A szaporítóanyag behozatalának és kivitelének részletes szabályai

13. § (1) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a szaporítóanyag behozatalát és kivitelét kísérő bizonyítvány mintáit a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben teszi közzé.
(2) A beérkezett és az állat-egészségügyi határállomás által beléptetett állatok mélyhűtött spermáját - a 6. számú melléklet szerinti fajok kivételével - a tenyésztési hatóságnál üzemeltetett központi elkülönítőben ellenőrzés alá kell vonni.
(3) Az elkülönítő állat-egészségügyi járványügyi felügyeletét a területileg illetékes kerületi főállatorvos látja el.
(4) A beérkezett tételek elkülönítése az állat-egészségügyi vizsgálatok és a tenyésztési hatóság laboratóriuma által végzett minősítő vizsgálatok befejezését követően, a kerületi főállatorvos határozata alapján oldható fel.
(5) Az importból származó mélyhűtött spermát csak engedélyezett mesterséges termékenyítő állomás útján lehet forgalmazni.
(6) A minisztérium a (2)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérő, a felhasználás helyén végrehajtandó ellenőrzést is előírhat az embrió, nem mintázható egyedi tételek, lósperma vagy azonnali felhasználású friss sperma esetében.

Az állatok művi és természetes szaporításának állat-egészségügyi feltételei

14. § (1) Mesterséges termékenyítést és embrióátültetést a nőivarú állat tulajdonosának megbízásából, illetve alkalmazásában kizárólag állatorvos vagy e tevékenységre jogosult szakirányú képesítéssel rendelkező személy (inszeminátor vagy embrióátültetést végző szakember) végezhet. A tevékenység végzésére szóló engedélyt az illetékes állomás szakhatósági hozzájárulásával a tenyésztési hatóság adja ki.
(2) A mesterséges termékenyítést és az embrióátültetést végző szakember köteles az engedélyezett működési területén a tevékenység megkezdése előtt az illetékes állomásnál bejelentkezni, továbbá az általa előírt járványvédelmi és higiéniai intézkedéseket betartani.
(3) Az inszeminátorok és az embrióátültetést végző szakemberek működési területéről az állomás nyilvántartást vezet, tevékenységüket a mesterséges termékenyítésért felelős területi állatorvos útján szakmailag felügyeli. Az állomás a tenyésztési hatóságnál kezdeményezi a névjegyzékből való törlését annak a személynek, aki a jogszabályok be nem tartásával, illetve a szakmai szabályok megsértésével végzi tevékenységét.
(4) Az inszeminátor és az embrióátültetést végző szakember köteles külön jogszabályban előírt módon dokumentálni tevékenységét, illetve az előírt nyilvántartásokat vezetni. A tevékenységet a területi mesterséges termékenyítésért felelős állatorvos a számítógépes adatbázis jelzése alapján tizenöt napon belül, de legalább három havonta ellenőrzi. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lenni az adott időszakban termékenyítésre került állatok azonosítására.
(5) Az állomások illetékességi területén végzett termékenyítésekről a számítógépes nyilvántartást végző tenyésztési hatóság az illetékes állomás kérésére, de legalább negyedévente hatósági ellenőrzés, illetve járványügyi nyomozás céljára adatot szolgáltat.
15. § (1) A szolgáltatásként végzett természetes fedeztetésről az apaállat tartója köteles a jogszabályban előírt nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban fel kell tüntetnie a vakcinázásokat és vizsgálatokat, amelyeket a kerületi főállatorvos legalább félévente ellenőriz. A nyilvántartásnak tartalmazni kell az apaállattal meghatározott időszakban érintkezésbe került állat azonosításra alkalmas adatait.
(2) A köztenyésztésben természetes fedeztetésre használt apaállat tartója a használat helye szerint illetékes kerületi főállatorvosnak köteles bejelenteni az adott területen tervezett fedeztetést, egyidejűleg a szükséges iratok bemutatásával igazolnia kell, hogy az apaállat megfelel e rendeletben előírt feltételeknek.
(3) Az állattartó költségére a köztenyésztésben vagy mesterséges termékenyítés céljából tartott apaállatokat az állomás által meghatározott betegségek ellen immunizálni kell, illetve vizsgálni kell a mellékletekben megnevezett betegségek előfordulását.
16. § (1) Azt a hímivarú állatot, amelyet apaállattá történő minősítés nélkül vagy az állat-egészségügyi előírások figyelmen kívül hagyásával (az előírt kezelések, vizsgálatok mellőzésével, bejelentési kötelezettség elmulasztásával) használnak fedeztetés vagy spermanyerés céljára, engedély nélkül tartott zugapaállattá kell minősíteni. A minősítésről a kerületi főállatorvos az állomással egyidejűleg értesíti a tenyésztési hatóságot.
(2) A zugapaállatot a fedeztetésből, illetve spermanyerés céljára való használatból ki kell zárni.
(3) A jogszabályi előírások figyelmen kívül hagyásával nyert, kezelt, tárolt, forgalmazott, illetve felhasznált szaporítóanyagot állat-egészségügyi szempontból ismeretlen eredetűnek kell tekinteni. Ismeretlen eredetű szaporítóanyag felhasználásáról a kerületi főállatorvos az állomással egyidejűleg értesíti a tenyésztési hatóságot.
(4) Ismeretlen eredetű szaporítóanyag a tenyésztési hatóság külön engedélyével, a tervezett felhasználás helye szerint illetékes állomás által előírt körben és módon használható fel. Egyéb esetben a szaporítóanyagot az állati hullák ártalmatlanná tételére vonatkozó jogszabályi előírások szerint, a szaporítóanyag tulajdonosának költségére ártalmatlanná kell tenni.
17. § (1) Az illetékes állomás határozza meg az apaállatokkal a saját állományban történő felhasználás céljából előállított szaporítóanyagra, illetve a nem köztenyésztésben való fedeztetésre vonatkozó állat-egészségügyi követelményeket az adott állomány állat-egészségügyi státuszának függvényében. Az ily módon előállított szaporítóanyag forgalmazása tilos.
(2) Az állomás a nyilvántartási, bejelentési kötelezettség elmulasztása, továbbá az állat-egészségügyi, járványügyi, állatvédelmi szabályok be nem tartásával végzett tevékenységek (szaporítás, szaporítóanyag-előállítás, -tárolás, -forgalmazás) észlelése esetén köteles haladéktalanul értesíteni a tenyésztési hatóságot, hogy a szükséges intézkedést tegye meg.
(3) A zugapaállattal való fedeztetés, ismeretlen eredetű szaporítóanyag előállítása, forgalmazása, felhasználása, valamint az állatok jogszabályban előírt engedély nélkül végzett szaporítása esetén a tenyésztési hatóság az Átv. 45. §-a szerint jogosult intézkedni.
18. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 17-28. §-a, 33. §-a, 223-225. §-a, valamint a §-ok megelőző alcíme.
(2) A már szaporítási engedéllyel rendelkező és hatósági nyilvántartásba vett személyek a rendelet előírásainak a hatálybalépése napjától számított egy éven belül kötelesek eleget tenni.
(3) A szaporítóanyag kezelésére, tárolására, konzerválására, hígítására használt antibiotikum-tartalmú és állatgyógyászati készítménynek engedélyezésére a külön jogszabályban foglaltak az irányadók. A már forgalomban levő készítmények engedélyezési eljárását e rendelet hatálybalépése napjától számított hat hónapon belül le kell folytatni.
(4) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 90/539/EGK irányelve a baromfi és a keltetőtojás Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményeiről;
b) a Tanács 90/429/EGK irányelve a sertésfajhoz tartozó háziállatok spermájának Közösségen belüli kereskedelmére és behozatalára alkalmazandó állat-egészségügyi követelményekről;
c) a Tanács 92/65/EGK irányelve a 90/425/EGK irányelv A (I) mellékletében említett, meghatározott közösségi előírásokban megállapított állat-egészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatoknak, spermának, petesejteknek és embrióknak a Közösségen belüli kereskedelmét és a Közösségbe történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményekről;
d) a Tanács 88/407/EGK irányelve a szarvasmarhafajtához tartozó háziállatok mélyfagyasztott spermájának Közösségen belüli kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményekről;
e) a Tanács 89/556/EGK irányelve a házi szarvasmarhafajba tartozó háziállatok embrióinak Közösségen belül kereskedelmét és harmadik országokból történő behozatalát szabályozó állat-egészségügyi követelményekről.