65/2002. (VIII. 9.) FVM rendelet

a gümőkór elleni védekezésről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet előírásait az állatok gümőkórmentességének ellenőrzésével, a gümőkórban beteg, illetőleg gümőkóros betegségre, illetve fertőzöttségre gyanús szarvasmarhákkal kapcsolatos feladatok ellátása során kell alkalmazni.

Értelmező rendelkezések

2. § E jogszabály alkalmazásában
1. állomány: az azonos telepen, legelőn, udvarban tartott szarvasmarhák összessége,
2. gümőkórmentes szarvasmarha-állomány: a hatóság által gümőkórmentessé nyilvánított állomány,
3. gümőkórmentes egyed: az a szarvasmarha, amely gümőkórmentes állományból származik, illetőleg új állományba szállítását követő 30 napon belül bovin tuberkulinnal végrehajtott bőrpróbája negatívnak minősül,
4. gümőkórban beteg egyed: az a szarvasmarha, amelynél a betegséget az intradermális tuberkulinpróba vagy bakterológiai vizsgálat megállapította,
5. gümőkóros betegségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelynél az intradermális tuberkulinpróba, vagy a klinikai - illetőleg a kórbonctani - vagy a húsvizsgálat eredménye a gümőkór jelenlétét valószínűsíti,
6. gümőkóros fertőzöttségre gyanús egyed: az a szarvasmarha, amelyet beteg vagy betegségre gyanús szarvasmarhával együtt tartanak, illetőleg tartottak, továbbá amelyről feltehető, hogy valamely módon megfertőződhetett, valamint az is, amelynél az intradermális próba eredménye kétes,
7. járványtani nyomozás: a fertőzés eredetének felderítése,
8. udvarszemle: a szarvasmarha tartási körülményeinek ellenőrzése,
9. állatorvos: állami feladatokkal megbízott állatorvos.

Az állomás feladatai

3. § (1) A szarvasmarha-állományok gümőkórmentességének ellenőrzése állami feladat. Ezen állami feladatot az állat-egészségügyi hatóság az illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) útján látja el.
(2) Az állomás a szarvasmarha-állományok évente előírt tuberkulin vizsgálatát a kerületi főállatorvosokkal megszervezteti és a vizsgálatok elvégzését folyamatosan felügyeli.
(3) Ha valamely állományból származó szarvasmarhában a kerületi főállatorvos gümőkórt állapít meg és az elváltozás laboratóriumi vizsgálata pozitív eredménnyel végződött, az Országos Állategészségügyi Intézet (a továbbiakban: OÁI) értesítésének kézhezvétele után, az állomás haladéktalanul
a) meggyőződik arról, hogy az elváltozást mutató állat a jelzett állományból származik-e,
b) járványtani nyomozást végez,
c) illetékességi területén belül a kerületi főállatorvosokkal forgalmi korlátozást rendeltet el azokban a gazdaságokban, ahova a betegséget továbbterjeszthették,
d) elrendeli a forgalmi korlátozás alá vont állományban a hathetesnél idősebb összes szarvasmarha intradermális tuberkulinpróbával való vizsgálatát a 2. számú melléklet szerint,
e) ha a járványtani nyomozás alapján illetékességi területén kívüli állományok forgalmi korlátozás alá vonása, illetve vizsgálata is szükséges, erről haladéktalanul értesíti az illetékes állomást.
(4) Az állomás elrendelheti a betegségre, illetve fertőzöttségre gyanús szarvasmarha leölését is, ha a betegségre, illetve a fertőzöttségre gyanús állat a többi állat egészségét veszélyezteti, és elkülönítésére más lehetőség nincs.

A kerületi főállatorvos feladatai

4. § (1) Ha a kerületi főállatorvos az állománnyal foglalkozó személy vagy annak valamely hozzátartozója gümőkóros megbetegedéséről értesül, az állományt vagy a fertőzési forrásként gyanúba vett állatot klinikai és immundiagnosztikai, szükség esetén bakteriológiai vizsgálatnak veti alá.
(2) A kerületi főállatorvos a szarvasmarha gümőkóros megbetegedése, továbbá a betegség, illetve a fertőzöttség gyanújának megállapítása esetén az állat tartóját kötelezi
a) a beteg, betegségre, illetve fertőzöttségre gyanús szarvasmarha elkülönítésére az arra fogékony állatoktól,
b) az állatok tartási helyének és minden olyan területnek és tárgynak a megtisztítására és fertőtlenítésére, amely a fertőzést terjesztheti,
c) az istállóból és egyéb tartási helyekről származó trágya oly módon történő elhelyezésére, hogy az arra fogékony állatok számára ne legyen hozzáférhető, továbbá a trágya külön jogszabályban foglaltak szerinti fertőtlenítésére és három hétig történő tárolására,
d) az istállóból vagy egyéb tartási helyről származó folyékony ürülék - ha azt nem a trágyával együtt kezelik - fertőtlenítésére.
(3) A kerületi főállatorvos elrendeli a gümőkórral fertőzött szarvasmarha megjelölését melyet az intradermális tuberkulinpróbát végző állatorvos végez el. A jelölés módja: a jobb fülkagyló külső szélén, a fülkagyló hegyétől számított három centiméterre, nyolc milliméter szélességű és mélységű, ék alakú fülcsipkével.
(4) A kerületi főállatorvos a nyilvántartásba bejegyzi a fertőzöttség tényét.
5. § (1) A kerületi főállatorvos a szarvasmarha gümőkóros megbetegedését, a betegség, illetőleg fertőzöttség gyanújának megállapítását az állomásnak haladéktalanul jelenti.
(2) A szarvasmarha-állományra, amelyben gümőkórban beteg, a betegségre, illetve fertőzöttségre gyanús egyed található, határozattal forgalmi korlátozást rendel el, egyben előírja a gondozás és a termékek megsemmisítésének szabályait. E határozat másolatát megküldi az ÁNTSZ illetékes megyei szervének.
(3) A kerületi főállatorvos járványtani nyomozást végez és ennek eredményéhez képest forgalmi korlátozás alá vonja azt az állományt, ahonnan a betegséget behurcolták, vagy ahová a beteg vagy betegségre, illetve fertőzésre gyanús állatot szállították, illetőleg ha az az illetékességi területén kívül esik, haladéktalanul értesíti az állomást.
(4) A kerületi főállatorvos udvarszemlét végez és annak alapján, szükség szerint
a) elrendeli az egyedi azonosítással nem rendelkező állatok egyedi megjelölését,
b) elrendeli a pótlólagos tuberkulin vizsgálatokat,
c) a vizsgálat eredménye alapján intézkedik az állomány minősítése iránt.
6. § (1) A kerületi főállatorvos megrendeli - ingyenes nyomtatványon - a vizsgálat végzéséhez szükséges diagnosztikumot (tuberkulin).
(2) A kerületi főállatorvos ellenőrzi az intradermális tuberkulinpróba végrehajtását, a bírálat elvégzését, valamint a nyilvántartásokat, kiadja az állomány minősítésfelfüggesztéséről, visszavonásáról, illetve az állomány gümőkórmentességéről szóló határozatot.
(3) Ha a kerületi főállatorvos az állatorvos mulasztását állapítja meg, kezdeményezi az állomásnál a mulasztást elkövető állatorvos felelősségrevonását.
7. § (1) A kerületi főállatorvos gümőkórban beteg szarvasmarhának a betegség vagy annak gyanúja megállapításától számított öt napon belül, állami kártalanítás mellett történő leölését rendeli el.
(2) Nyolc hétnél nem hosszabb időre elhalaszthatja a kerületi főállatorvos az olyan tehenek, illetve vemhes üszők leöletését, amelyek ez alatt az idő alatt előreláthatólag megellenek és elhelyezésük, gondozásuk közegészségügyi és állat-egészségügyi szempontból aggálytalanul megoldható.
(3) A kerületi főállatorvos azon állományok környezetében, amelyben beteg, betegségre, illetve fertőzöttségre gyanús egyed található, elrendelheti a vadon élő állatok (vaddisznó, szarvas, őz, muflon) diagnosztikai célú kilövését.
(4) A kerületi főállatorvos a betegséget megszűntté nyilvánítja és a forgalmi korlátozást feloldja, ha a szarvasmarha-állományt, amelyben beteg, betegségre, valamint a fertőzöttségre gyanús egyed volt, fölszámolták, vagy az ilyen szarvasmarhákat eltávolították, és az eltávolítást követően a szigorított fertőtlenítést minden esetben elvégezték, továbbá az állomány visszamaradó egyedein az eltávolítást követően legkorábban 60 nap múlva elvégzett klinikai vizsgálat és tuberkulinpróba, valamint az ezt követően legkorábban 4 hónap, de legkésőbb 12 hónap múlva elvégzett tuberkulinpróba is negatív eredménnyel zárult.

Az állatorvos feladatai

8. § (1) Az állatorvos az állattartó által bejelentett, illetve az általa szerződéssel ellátott szarvasmarha-állományokat nyilvántartásba veszi, és ezt a kerületi főállatorvosnak havi összesítésben jelenti.
(2) A tuberkulinos intradermális próbát az az állatorvos végezheti, akit az állomás igazgatója e feladattal megbíz.
(3) Az állatorvos a kerületi főállatorvossal egyezteti a vizsgálat időpontját, átveszi a vizsgálathoz szükséges tuberkulint. Az éves ellenőrző tuberkulinozást és a bírálatot a kerületi főállatorvos által jóváhagyott időpontban elvégzi, a tuberkulin felhasználásáról elszámol a kerületi főállatorvosnak.
(4) Az állatorvos a vizsgálat eredményét írásban rögzíti, a tulajdonos nevének, címének, az állat egyedi azonosító számának feltüntetésével. Az elvégzett vizsgálatot az állatorvos bélyegzőjével igazolja.
(5) Az állatorvos a vizsgálatokról készített összesített jelentést a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon köteles megküldeni a kerületi főállatorvosnak.
(6) A állatorvos a pozitív reakciót az illetékes kerületi főállatorvosnak azonnal, rövid úton is jelenti. A betegségnek, a betegség, illetőleg a fertőzöttség gyanújának megállapítását az összes rendelkezésre álló adattal együtt a kerületi főállatorvosnak haladéktalanul jelenti, és intézkedését végrehajtja.
(7) A vizsgálatot csak olyan állaton lehet elvégezni, amely egyedileg a külön jogszabályban előírtak szerint azonosítható.

Az állat tulajdonosának kötelezettsége

9. § (1) Az állat tulajdonosa, tartója (a továbbiakban: állattartó) köteles - az állat tartásának megkezdésétől számított 15 napon belül - bejelenteni a szarvasmarhatartás tényét az állattartás helye szerint illetékes jegyzőnek. Az állattartónak írásos szerződést kell kötnie a kezelő állatorvossal. Az állattartónak évente egy alkalommal a szarvasmarha-állományán az intradermális tuberkulinos bőrpróbát az azzal megbízott állatorvossal el kell végeztetnie.
(2) Az állattartó köteles a szarvasmarha vizsgálat végzéséhez alkalmas helyet kialakítani, az állat rögzítéséről gondoskodni, a segítségnyújtás és a vizsgálat egyéb feltételeit megteremteni.
(3) Az állattartónak a gümőkórmentes állományt úgy kell tartania, hogy az a gümőkórban beteg, betegségre vagy fertőzöttségre gyanús állatokkal ne érintkezhessen.
(4) Az állattartó a termékeit csak a hatósági állatorvos által kiállított mentességi igazolással hozhatja forgalomba.
(5) Ha az állattartó az e jogszabályban előírt kötelezettségét megszegi, állat-egészségügyi bírsággal sújtható.

A gümőkór elleni védekezés általános szabályai

10. § A szarvasmarhák gümőkór elleni védőoltása vagy gyógyítása tilos. E szabály alól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) tudományos vizsgálatok végzése érdekében kivételt tehet.
11. § A szarvasmarha-állományok gümőkórmentességét évente egyszer, a 2. számú melléklet szerint végzett intradermális tuberkulinpróbával kell ellenőrizni.
12. § (1) A gümőkórmentességet a levágott vagy elhullott szarvasmarhák húsvizsgálata és boncolása során is ellenőrizni kell. A vizsgáló állatorvos köteles húsvizsgálat vagy az elhullott állatok boncolása alkalmával talált, gümőkórra gyanút keltő elváltozásokból az OÁI-ba mintát küldeni, s erről egyidejűleg értesíti az állat származási helye szerint illetékes állomást.
(2) Az OÁI a beérkezett mintákból elvégzi a gümőkór megállapítása vagy kizárása céljából a laboratóriumi vizsgálatokat és az eredményről értesíti a beküldő állatorvost, az állat származási helye szerinti állomást, pozitív vizsgálati eredmény esetében a minisztériumot is. Az értesítés tartalmazza a beküldés tényét, az állat faját, származási helyét, egyedi azonosítási számát, a laboratóriumi vizsgáló eljárás megnevezését és eredményét.
(3) A gümőkóros kórbonctani elváltozásokról és az ezekkel kapcsolatos vizsgálatok eredményéről az állomás köteles állat-egészségügyi kerületenként és állattartónként nyilvántartást vezetni.
13. § Gümőkórmentesnek nem minősített vagy forgalmi korlátozás alatt álló szarvasmarha-állományba tartozó állatot tilos állatbemutatóra, kiállításra, vásárra hajtani, nyilvános itatóhelyeken vagy nyílt vizeken itatni, közutakon vagy közterületeken hajtani, ilyen állományból származó állat bármilyen mozgatása kizárólag az illetékes állomás engedélye és előírása alapján végezhető.
14. § (1) A szarvasmarhákat gümőkór szempontjából fertőző vagy arra gyanús személy nem gondozhatja.
(2) A szarvasmarhatartó és egyéb élelmiszer-termelő állatállományt tartó gazdaságban a külön egészségügyi jogszabályokban előírtak, a foglalkoztathatósággal, alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos és más, a munkavállalók egészségvédelmét szolgáló előírások figyelembevételével és csak olyan személy dolgozhat vagy keresheti fel azt rendszeresen, aki az egészségügyi jogszabályokban előírt TBC vizsgálatok érvényes negatív leletével rendelkezik.
(3) Olyan állományban, ahol gümőkórban beteg vagy gümőkóros betegségre gyanús állat van, vagy a fertőzöttség gyanúja fölmerül - a területileg illetékes Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes városi (fővárosi/kerületi) intézetének el kell rendelni az ott dolgozók gümőkórra irányuló vizsgálatát (vizelet, réteg, köpet, tampon stb. vizsgálatok).
15. § (1) Legelőre csak gümőkórtól mentes és forgalmi korlátozás alatt nem álló állományból hajthatók állatok. Az ugyanazon legelőre hajtott állatokat egy állományként kell kezelni és minősíteni.
(2) Fedeztetni, termékenyíteni csak gümőkórmentes állományból származó tenyészbikákkal szabad.
(3) Új állományok kialakítására, új telepek feltöltésére és állománykiegészítésre csak gümőkórtól mentes szarvasmarhák használhatók fel.
(4) A mentes minősítésű állományokba csak olyan más, mentes minősítésű állományból származó állat vihető be, amelyről a területileg illetékes állomás igazolja, hogy a származási állomány gümőkórmentes, és a beállított, hat hétnél idősebb állatok bovin tuberkulinnal végzett bőrpróbája negatív eredményt adott.

Közegészségügyi szabályok

16. § (1) A beteg, a betegségre és a fertőzöttségre gyanús szarvasmarha tartóját az állatorvosnak figyelmeztetnie kell arra, hogy az ilyen állattal vagy hullájával történő vigyázatlan érintkezés, illetve az ilyen állat nyers tejének vagy tejtermékének fogyasztása útján a gümőkór az emberre is veszélyes.
(2) Az elkülönített, beteg szarvasmarha gondozására az állat leöléséig az állat tartójának külön dolgozót kell beosztania, és részére védőöltözetről gondoskodnia. Az állatgondozó munkahelyének elhagyása előtt köteles védőöltözetét levetni, kezét fertőtleníteni.
(3) A kerületi főállatorvos köteles az ÁNTSZ illetékes intézetét értesíteni, ha
a) a szarvasmarha, sertés vagy egyéb, az ember környezetében élő állatok gümőkóros megbetegedését, a betegség, illetőleg fertőzöttség gyanúját állapította meg élő állaton, vagy húsvizsgálat, illetve boncolás során, továbbá, ha ilyen állatok fertőzöttségéről a húsvizsgálatot végző állatorvos értesítéséből tudomást szerez;
b) a szarvasmarhák fertőződése feltehetően az ott dolgozó, illetve az ott lakó személyek gümőkóros megbetegedésére vezethető vissza.
(4) Ha a gümőkórt háziállatok gondozásával foglalkozó, háziállatokat tartó vagy rendszeresen, közvetlenül termelőtől tejet vagy tejterméket vásárló személyen állapították meg, erről az ÁNTSZ értesíti a kerületi főállatorvost.
(5) A gümőkóros, a betegségre vagy a fertőzöttségre gyanús állat tejét, levágott állat húsát az állomás előírása szerint a külön jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai előírások szerint kell kezelni.

Eljárás az ember környezetében élő más állatfajok gümőkórjának megállapítása esetén

17. § (1) Ha a gümőkórt az ember környezetében élő egyéb állatfajokon (eb, macska, juh, kecske, sertés stb.) megállapítja, minden állatorvos köteles azt a kerületi főállatorvosnak haladéktalanul bejelenteni.
(2) A kerületi főállatorvos a betegség megállapítására, illetve kizárására irányuló vizsgálatokat haladéktalanul elvégezteti, elrendeli a szükséges korlátozó intézkedéseket vagy leölést, illetőleg megsemmisítést, és erről az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét értesíti.
(3) Ha a gümőkór gyanúját bármely emlősállat vágóhídi vizsgálatát követően állapítják meg, a Mycobacterium fajának meghatározására vizsgálati anyagot kell küldeni az OÁI-be, és egyidejűleg az állat származási helye szerinti állomást is értesíteni kell. A vizsgálat ideje alatt annak a gazdaságnak összes állatára, ahonnan a fertőzött állat származott, a kerületi főállatorvosnak forgalmi korlátozást kell elrendelnie, továbbá az adott fajú állatokon és az esetleg ott tartott összes - hathetesnél idősebb - szarvasmarhán ellenőrző klinikai és intradermális tuberkulin vizsgálatokat kell végeztetnie.
(4) Azt a gazdaságot vagy annak meghatározható részét, amelyben bármely fajú emlős állat egyedei között gümőkórt vagy a gümőkór gyanúját állapították meg, fertőzöttnek kell minősíteni és forgalmi korlátozást kell elrendelni, az állománnyal az állomás előírásai szerint kell eljárni.
(5) A szarvasmarhákra vonatkozó előírások az egyéb állatfajok esetében megfelelően alkalmazandók.

Nyilvántartások és jelentések

18. § (1) Az ötven vagy a fölötti szarvasmarhalétszám esetén a szarvasmarha-állomány adatait a 4. számú melléklet szerint a tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának „Állomány-nyilvántartási könyv”-ben kell vezetni, amely folyamatos sorszámmal rendelkezik, és az újonnan beállított állatok adatait is tartalmazza.
(2) Az elvégzett vizsgálatok (gümőkór, leukózis, brucellózis stb.) idejét és eredményét az állatorvos egyedi kartonon rögzíti. Az állomány nyilvántartási könyvet az illetékes kerületi főállatorvos hitelesíti. Az állományban végzett vizsgálatokról az 5. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni, és ennek az eredeti példányát az eljárást követően a kerületi főállatorvoson keresztül az állomásnak meg kell küldeni.
(3) Az ötven alatti szarvasmarhalétszám esetén a vizsgálatok idejét és eredményét az állatorvos az „Udvarnyilvántartó-lap”-on köteles vezetni.
(4) A vizsgálatról készített jelentést az állatorvos az ötven feletti létszám esetében telepenkénti bontásban köteles megküldeni a kerületi főállatorvosnak, aki azt összesítve küldi az állomásnak. Az ötvennél kisebb létszámú állományok esetében a vizsgálatról az állatorvos külön kimutatást köteles (6. számú melléklet) a kerületi főállatorvosnak elküldeni, aki azt az állomásnak közigazgatási egységenként és összesítve küldi meg. Az adott évben készített jelentéseket a kerületi főállatorvoshoz a következő év január 10-éig kell megküldeni. A főállatorvos az állomás felé minden év január 20-áig megküldi a jelentését.
(5) Az állomás az ötven vagy a feletti létszám esetén az állományokról készített jelentést telepenkénti bontásban, de kerületenként összesítve, az ötvennél kisebb állományokról az adott évben készített jelentést kerületenként és megyei összesítésben küldi meg a következő év január 31-éig a minisztériumnak, illetve az OÁI-nak.
19. § Az intradermális tuberkulinpróba díjköteles, melyről külön jogszabály rendelkezik.
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról 388-400. §-a, valamint a 24. számú függelék 16. pontja, valamint a 33., 34., 35., 36., 37. és 38. számú függelék hatályát veszti.
E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében a Tanács szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákról szóló 64/432 EGK irányelvével teljesen összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.