71/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet

a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § Állatok ragadós száj- és körömfájással történő fertőződése, fertőzöttség vagy kontamináció gyanúja esetén, a fertőzést előidéző vírus típusától függetlenül, e rendelet előírásait kell alkalmazni.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatfaj: valamennyi kérődző állatfaj és a sertés;
2. ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állat: a fogékony állatfaj azon egyede, amelyet nem vakcináztak, avagy vakcináztak, de az illetékes hatóság az immunizálást nem tartja megfelelőnek;
3. ragadós száj- és körömfájással fertőzött állat: a fogékony állatfaj azon egyede:
a) amelyen a ragadós száj- és körömfájásra jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat állapítottak meg, vagy
b) amelyben a ragadós száj- és körömfájást laboratóriumi vizsgálat alapján hivatalosan megállapították;
4. ragadós száj- és körömfájás fertőzöttségre gyanús állat: a fogékony állatfaj azon egyede, amelyen olyan klinikai tünetek vagy kórbonctani elváltozások találhatók, amelyek a ragadós száj- és körömfájás alapos gyanúját vetik fel;
5. ragadós száj- és körömfájás kontaminációra gyanús állat: a fogékony állatfaj azon egyede, amely az összegyűjtött járványtani adatok alapján ragadós száj- és körömfájás vírusával közvetlenül vagy közvetetten érintkezésbe került;
6. helyi zárlat (megfigyelési zárlat): állattartó hely, takarmánykeverő üzem, vágóhíd, állatpiac, állatvásártér vagy egyéb hely zárlata, ahonnan állat, állati termék és fertőzést közvetítő tárgy nem vihető ki, ahová állat nem vihető be, ahol a termékenyítés és a fedeztetés szünetel, a személy- és járműforgalom pedig az állat-egészségügyi hatóság engedélyével történhet;
7. községi zárlat (3 km-es zárlati zóna): annak a településnek, településrésznek a zárlata, amelyben a fertőzöttséget megállapították; területe a fertőzött állattartó hely határától számított legalább 3 km sugarú körzet;
8. védőkörzet (felügyeleti zóna): a fertőzött állattartó telep határától számított, legalább 10 km sugarú kör által határolt terület.

Bejelentési kötelezettség

3. § (1) A ragadós száj- és körömfájás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség. A tulajdonosok, az állattartók, mindazon személyek, akik az állatok felügyeletét, őrzését, gondozását, ápolását, felvásárlását, levágását, az állati hullák ártalmatlanná tételét foglalkozásszerűen látják el, illetőleg bárki, aki a fertőzést vagy annak gyanúját észleli, köteles erről haladéktalanul értesíteni az állat-egészségügyi hatóságot. A bejelentést szóban, írásban és megbízott útján is meg lehet tenni.
(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) az állattartó nevét és lakcímét,
b) az állattartás helyét,
c) az elhullott, levágott, leölt, fertőzött, fertőzöttségre, vagy kontaminációra gyanús állatok tartási helyét, számát, korát, hasznosítását,
d) az észlelés időpontját, a bejelentés időpontjáig észlelt tünetek leírását,
e) mindazon egyéb körülményeket, amelyek a betegség vagy a fertőzöttség gyanúját megerősíthetik vagy kizárhatják.
(3) Ha valamely állattartó gazdaságban egy vagy több állat ragadós száj- és körömfájással fertőzött, fertőzöttségre, vagy kontaminációra gyanús, akkor a település területén működő bármely állatorvos a gyanúról szóló bejelentést követően köteles a kerületi főállatorvost és a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét haladéktalanul értesíteni.
(4) Ragadós száj- és körömfájás fertőzés észlelése esetén a Magyar Köztársaság állat-egészségügyi szolgálata huszonnégy órán belül eleget tesz a Nemzetközi Állat-egészségügyi Hivatal (Office International des Epizooties, a továbbiakban: OIE) tagsági viszonyából eredő tájékoztatási kötelezettségeinek.

ELJÁRÁS A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS FERTŐZÉSRE VAGY KONTAMINÁCIÓRA GYANÚS ÁLLAT ÉSZLELÉSE ESETÉN

A kerületi főállatorvos feladata

4. § (1) Ha a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) ragadós száj- és körömfájás fertőzésről vagy annak gyanújáról értesül, köteles haladéktalanul a kerületi főállatorvost a helyszínre küldeni, aki megkezdi a fertőzés megállapítására, vagy kizárására utaló vizsgálatokat, különös tekintettel a laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges minták vételére.
(2) A kerületi főállatorvos, ha bármilyen úton tudomást szerez a ragadós száj- és körömfájás fertőzésről vagy annak gyanújáról, köteles a helyszínre a legrövidebb időn belül kiszállni, illetőleg a hatósági állatorvost a helyszínre kirendelni és a gyanú megerősítésére vagy kizárására szolgáló vizsgálatokat megkezdeni, ennek keretében
a) a kórelőzményi adatokat felvenni,
b) a gyanús állatok klinikai vizsgálatát elvégezni,
c) az elhullott állatok kórbonctani vizsgálatát elvégezni,
d) a fertőzést okozó vírus típusának meghatározása céljából vizsgálati anyagot gyűjteni; a vizsgálati anyagot az 1. számú melléklet szerinti kísérőirattal futár útján az Országos Állat-egészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OÁI) küldeni.
(3) A fertőzés vagy a fertőzöttség gyanújának megerősítése esetén a kerületi főállatorvos minden esetben köteles a területileg illetékes állomásnak rövid úton jelentést tenni, és az állattartó helyet megfigyelési zárlat alá helyezni, ahol
a) a fogékony állatfajhoz tartozó állatokat kategóriánként meg kell számlálni, és minden kategóriában nyilvántartásba kell venni a már elhullott, fertőzött, fertőzöttségre, vagy kontaminációra gyanús állatok számát. A gyanú fennállása alatt született, vagy elhullott állatokat nyilvántartásba kell venni annak érdekében, hogy a nyilvántartás megfeleljen a valós napi helyzetnek;
b) a helyi zárlat alatt álló hely valamennyi fogékony állatát azok eredeti istállójában vagy más alkalmas helyen elkülönítve kell tartani;
c) a helyi zárlat alatt álló helyen biztosítani kell a bejáratnál, valamint az állattartó épületek bejáratainál a fertőtlenítés lehetőségét (fertőtlenítő szőnyeg, illetőleg medence, fertőtlenítő gép, kéz- és lábfertőtlenítési lehetőség). A zárlat fennállásának ideje alatt a 2. számú melléklet szabályai szerint el kell végezni a napi fertőtlenítéseket. A zárlat alatt álló hely bejáratánál a zárlat tényét jól látható, tartós, „Száj- és körömfájás fertőzés gyanúja, illetéktelen személyek belépése tilos” szövegű táblával vagy felirattal kell jelezni;
d) a fertőzés iránt fogékony állat a helyi zárlat alatt álló helyre nem vihető be, és onnan nem vihető ki;
e) más állatfajba tartozó állatoknak a helyi zárlat alatt álló helyre történő be- és kivitele kizárólag a kerületi főállatorvos engedélyével történhet;
f) a helyi zárlat alatt álló helyről állati eredetű termékeket (húst, hústermékeket, fogékony állatok tetemeit, gyapjút), takarmányt, almot, trágyát, szemetet, az istállóhoz tartozó berendezéseket, eszközöket, tárgyakat, amelyek a ragadós száj- és körömfájás kórokozóját terjeszthetik, kihozni nem szabad, kivéve a diagnosztikai célt szolgáló mintát;
g) fertőzésre gyanús és kontaminációra gyanús állatok tejét csak a helyi zárlat alatt álló helyen, felforralva, és kizárólag állatok etetésére szabad felhasználni. A fel nem használt tejet fertőtlenítő oldattal történő összekeverés után meg kell semmisíteni. A kerületi főállatorvos a zárlat alatt álló helyen tartózkodó személyeket köteles figyelmeztetni arra, hogy a fertőzött állatok tejének, tejtermékeinek nyers állapotban való fogyasztása az ember megbetegedését okozhatja;
h) ha a kontaminációra gyanús állat tejének tárolása a gazdaságban nem biztosítható, a fertőzésre vagy kontaminációra gyanús állatok tejét az Állomás engedélyével kijelölt tejfeldolgozóba el lehet szállítani. Az elszállított tejet kizárólag tejporgyártásra lehet felhasználni. A tejszállító jármű a zárlat alatt álló helyet csak a hatósági állatorvos engedélyével, a jármű előzetes kitakarítása és fertőtlenítése után hagyhatja el. A tejet a helyi zárlat alatt lévő helyről közvetlenül a kijelölt tejfeldolgozó üzembe kell szállítani egyéb tejtermelő gazdaság érintése nélkül;
i) a helyi zárlat alatt álló helyre (gazdaságba, udvarba) az ott lakókon, az odarendelt állatgondozókon, alkalmazottakon, az állatorvoson és állat-egészségügyi dolgozókon kívül - külön engedély nélkül - csak orvos, szakképzett egészségügyi dolgozó és tűzoltó léphet be. Külön engedély kiadására kizárólag a kerületi főállatorvos, továbbá a járványvédelem helyi irányításával megbízott, a védekezést irányító állatorvosok jogosultak;
j) a szállítójárművek és munkagépek a helyi zárlat alatt álló helyet csak a hatósági állatorvos engedélyével, a jármű előzetes kitakarítása és fertőtlenítése után hagyhatják el;
k) a 10. és a 11. §-ban foglaltak szerint járványtani felderítő vizsgálatot kell végezni annak kiderítésére, hogy a fertőzés honnan származhatott, mennyi ideje állhatott fenn mielőtt felismerték, hová, mely helyekre hurcolhatták el a feltételezett eredeti forrásból és az észlelt gócból, hová történt élő állat-, nyerstermék-, takarmány-, alom-, trágyaszállítás, személy- és járműforgalom.

Az állomás feladata

5. § (1) Ha az állomás a kerületi főállatorvos jelentése alapján fertőzésről vagy a fertőzöttség gyanújáról értesül, köteles a helyszínen azonnal felülvizsgálatot végezni, és ha a fertőzést vagy a fertőzöttség gyanúját megerősíti,
a) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (a továbbiakban: minisztérium) távbeszélőn azonnal jelentést tenni;
b) a személyforgalom korlátozását megszervezni;
c) a fertőzésre vagy kontaminációra gyanús állattól - amennyiben a mintavétel még nem történt meg, a 4. § (2) bekezdésében leírtak szerint - vizsgálati anyagot venni, és azt megfelelő kísérőirattal együtt az OÁI-be küldeni;
d) az érintett fogékony állatállomány átvizsgálásához és egyéb, a betegséggel összefüggő teendők elvégzéséhez a megye területéről állatorvosokat és szaksegédeket kirendelni, illetőleg a Magyar Állatorvosi Kamara illetékes szervezete útján kirendeltetni; a járvány nagyobb arányú elterjedése esetén pedig állatorvosoknak más megyék területéről történő kirendelése érdekében a minisztériumnak javaslatot tenni;
e) a tett intézkedésekről és a fertőzés állásáról a minisztériumnak naponta jelentést tenni;
f) ha a fertőzés más megyéből származik, vagy ennek gyanúja merül fel, illetve áthurcolásának lehetősége áll fenn, erről az illetékes állomást értesíteni;
g) a fertőzés elterjedésének felderítésére szolgáló járványtani nyomozást, diagnosztikai vizsgálatokat, fertőtlenítést elrendelni.
(2) A kerületi főállatorvos indokolt esetben a fertőzöttségre vagy kontaminációra gyanús állatok leölését és ártalmatlanná tételét is elrendelheti. A hatósági rendelkezésre történő leölést vértelen úton kell végrehajtani, a hullával pedig a 7. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint kell eljárni.

A minisztériumi megbízott feladata

6. § (1) A minisztérium megbízottat küldhet a helyszínre. Az állomás és a kirendelt állatorvosok a védekezési szabályok tekintetében a megbízott rendelkezései szerint kötelesek eljárni. A megbízott köteles a gyanú megerősítése vagy kizárása érdekében tett intézkedéseket felülvizsgálni, és szükség szerint módosítani.
(2) Az állomás a 4. §-ban foglalt zárlati intézkedéseket kiterjesztheti a környező gazdaságokra, ha azok helyzete, helyi adottságai, vagy a járványgyanús gazdasággal való kapcsolatai miatt fennáll a fertőzés veszélye.
(3) Az elrendelt zárlati intézkedések csak akkor helyezhetők hatályon kívül, ha a száj- és körömfájás gyanúját hivatalosan megszűntté nyilvánították.

ELJÁRÁS A RAGADÓS SZÁJ- ÉS KÖRÖMFÁJÁS MEGÁLLAPÍTÁSA ESETÉN

A kerületi főállatorvos feladatai

7. § (1) Amennyiben bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a gazdaságban egy vagy több ragadós száj- és körömfájással fertőzött állat található, a kerületi főállatorvosnak a fertőzöttséget hivatalosan meg kell állapítania, és le kell vennie vagy vetetnie az OÁI-ben végzendő laboratóriumi vizsgálatokhoz szükséges megfelelő mintákat, amennyiben ezek a mintavételek és vizsgálatok a 4. §-ban leírtak szerint, a fertőzés gyanúja fennállásának ideje alatt még nem történtek meg.
(2) A kerületi főállatorvos a 4. § (2)-(3) bekezdésében felsorolt intézkedéseken felül haladéktalanul életbe lépteti a következő intézkedéseket:
a) a helyi zárlat alá vont helyen található valamennyi fogékony állatot az állomás rendelkezései szerint leöleti; ezt követően az ott található fogékony állatból származó nyers termékeket az ilyen anyagokból készített készítményekkel együtt ártalmatlanná kell tenni;
b) a hatósági rendelkezésre történő leölést vértelen úton kell végrehajtani, a hullával pedig a c) pontban foglaltak szerint kell eljárni;
c) az elhullott és a fertőzés vagy annak gyanúja miatt leölt állatok hulláját a zárlat alatt lévő helyen elégetéssel vagy elásással, állati fehérje feldolgozó üzemben vagy égetőüzemben kell ártalmatlanná tenni; a leölt állatok tetemeinek ártalmatlanná tétele során
ca) a hullát boncolni tilos,
cb) a hullát lebőrözni tilos, és ha az ártalmatlanná tétel elásás útján történik, a bőrt a hullának a hullagödörbe tételekor használhatatlanná kell tenni, a hullát pedig bűzös anyaggal le kell önteni,
cc) a vérrel vagy egyéb testnedvekkel beszennyezett földet legalább egy ásónyom mélységig fel kell szedni és a hullagödörbe kell dobni, majd az eltávolított föld helyét fertőtlenítő oldattal kell átitatni,
cd) a hulla fel- és lerakásánál (elégetésénél) segédkező dolgozókat munkájuk befejezése után azonnal, a hulla szállítására használt járművet a hulla felrakása után, majd a kirakodás befejeztével a helyszínen fertőtleníteni kell, a felhasznált almot stb. meg kell semmisíteni,
ce) a hulla és a hullarészek ártalmatlanná tételét csak állatorvosi ellenőrzéssel szabad végezni,
cf) a fehérjefeldolgozó vagy az égetőüzemben történő ártalmatlanná tétel az illetékes hatóság által erre a célra kijelölt üzemben, a hatósági állatorvos felügyelete alatt történhet. Az állati hullák és hullarészek ártalmatlanításra történő szállítása zárt, szivárgásmentes konténerben, az illetékes hatóság által kijelölt útvonalon, a hatósági állatorvos felügyelete alatt engedélyezhető;
d) a fertőzésnek a gazdaságba történő feltehető behurcolása és a fertőzés felismerése közötti időszakban levágott fogékony állatok húsát és hústermékeit fel kell kutatni, és hatósági felügyelet alatt meg kell semmisíteni. Az ártalmatlanná tétel kötelezettsége egyéb nyers termékekre is fennáll, amelyeket a helyi zárlat alatt álló helyről a fertőzés megállapítását megelőző tizennégy napon belül elszállítottak;
e) a ragadós száj- és körömfájás kórokozójának terjesztésére alkalmas egyéb eszközöket és tárgyakat (gyapjút, takarmányt, almot, trágyát, szemetet, az istállóhoz tartozó berendezéseket, eszközöket, tárgyakat) meg kell semmisíteni, vagy a kórokozó elpusztítására alkalmas módon fertőtleníteni kell;
f) a fertőzött állatok tejét csak a helyi zárlat alatt álló helyen, felforralva és kizárólag állatok etetésére szabad felhasználni. A fel nem használható tejet fertőtlenítő anyaggal történő összekeverés után meg kell semmisíteni;
g) a fogékony állatok, és a ragadós száj- és körömfájás kórokozójának terjesztésére alkalmas eszközök, tárgyak és anyagok megsemmisítése után az istállókat, azok környezetét, a szállítóeszközöket és az esetlegesen fertőzött tárgyakat, felszerelési eszközöket a 15. § előírásai szerint ki kell takarítani és fertőtleníteni;
h) fogékony állatok legkorábban a 15. § előírásai szerint elvégzett takarítás és fertőtlenítés utáni 21. napon vihetők be a gazdaságba;
i) a 10. és a 11. §-ban előírtak szerint járványtani nyomozást kell végezni.

Az állomás feladatai

8. § (1) Az 5. §-ban foglalt intézkedéseken felül indokolt esetben az állomás a kontaminációra gyanús állatok leölését és ártalmatlanná tételét is elrendelheti.
(2) A 7. § (1) bekezdésében előírt mintavételi intézkedéseket nem kell foganatosítani, ha olyan másodlagos járványgóc lép fel, amely járványtanilag kapcsolatos a mintavételnek már alávetett és vizsgált elsődleges járványgóccal.
(3) Az állomás a 7. § (1) bekezdésében előírt intézkedéseket kiterjesztheti a szomszédos gazdaságokra, ha helyzetük, helyi adottságaik, vagy a betegséggel sújtott gazdaság állataival való kapcsolat alapján fertőzés gyanúja állapítható meg.

Több elkülönült termelőegységgel rendelkező üzemre vonatkozó eljárás, a járványtani nyomozás

9. § (1) A két vagy több elkülönült termelőegységgel rendelkező üzem esetében, a járványsújtott gazdaság egészséges termelőegységére vonatkozóan az állomás könnyíthet a 7. § (2) bekezdésében és a 8. §-ban előírt követelményeken, amennyiben a kerületi főállatorvos igazolja, hogy az érintett termelőegységek szerkezetük, személyzetük, méretük és működésük alapján az istállózást, az állattartást és takarmányozást, termelést, tejtermelést illetően teljesen elkülönült egységet jelentenek. A kerületi főállatorvos igazolja továbbá, hogy az elkülönült egységek különálló fertőtlenítő eszközökkel rendelkeznek, és az egységek között személy-, állat-, illetve eszközforgalom nem történik, így a ragadós száj- és körömfájás vírusa nem terjedhet át az egyik termelőegységből a másikba.
(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket ki lehet terjeszteni a tejtermelő gazdaságokra, illetve a 4. § (3) bekezdés g) pontja szerinti követelmények alól az állomás felmentést adhat, feltéve, hogy az (1) bekezdésben írt feltételeken felül a fejést is teljesen elkülönítve végzik minden egységben.
10. § A járványtani nyomozás vonatkozik
a) azon eseményeknek a felderítésére, amelyek alatt a ragadós száj- és körömfájás már felléphetett a gazdaságban mielőtt jelentették vagy feltételezték a betegség megjelenését;
b) a gazdaságban fellépett ragadós száj- és körömfájás fertőzés lehetséges forrására és az olyan, fogékony fajú állatokkal rendelkező más gazdaságok felderítésére, amelyek ugyanazon forrásból fertőződhettek;
c) azoknak a személyeknek vagy szállítóeszközöknek, állatoknak, állati tetemeknek, állati termékeknek, takarmányoknak, hulladékanyagoknak és a vírus továbbhurcolására alkalmas egyéb anyagok felderítésére, akik, illetőleg amelyek a vírust a gazdaságba behurcolták, vagy onnan esetleg továbbhurcolták.

A fertőzés elhurcolásának esetére vonatkozó rendelkezések

11. § (1) Azokat a gazdaságokat, amelyekből a kórokozót - a járványtani nyomozás adatai alapján - a 4. § alá vont gazdaságba behurcolták, valamint azokat a gazdaságokat, amelyekbe a rendelkezés alá vont gazdaságból továbbhurcolhatták, a 4. § szerinti hivatalos megfigyelés alá kell vonni. A megfigyelés addig nem szüntethető meg, amíg a betegség gyanúját hivatalosan megszűntté nem nyilvánították.
(2) Azokat a gazdaságokat, amelyekből a hatósági állatorvos megállapítása szerint a ragadós száj- és körömfájás kórokozóját a 7-8. § rendelkezései alá vont valamely gazdaságba, valamely módon behurcolták, az 5. § szerinti hivatalos felülvizsgálatnak vetik alá.
(3) Azokat a gazdaságokat, amelyekbe a hatósági állatorvos megállapítása szerint a ragadós száj- és körömfájás kórokozóját a 7-8. § rendelkezései alá vont gazdaságból behurcolhatták, az 5. § szerinti hivatalos felülvizsgálat alá kell vonni.
(4) Ha valamely gazdaságot hivatalos megfigyelés alá vonják, akkor az (1) és (2) bekezdés szerinti gazdaságok esetében az állomás 15 napos időtartamra, a (3) bekezdés szerinti gazdaság esetében 21 napos időtartamra megtiltja az állatok elszállítását a gazdaságból, kivéve a közvetlenül valamely hatósági felügyelet alatt álló vágóhídra, azonnali kényszervágásra történő szállítást.
(5) Az állomás azokban az esetekben, amikor a körülmények megengedik, az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedéseket a gazdaság egy részére és az ebben a részben tartott állatokra korlátozhatja, feltéve, ha ezen állatcsoportokat tökéletesen elkülönítették, elkülönítve tartották és takarmányozták.

Eljárás a ragadós száj- és körömfájás diagnózisának hivatalos megerősítése után, a községi zárlat és a védőkörzet szabályai

12. § (1) A ragadós száj- és körömfájás diagnózisának hivatalos megerősítése után
a) a kerületi főállatorvos a fertőzéssel sújtott, helyi zárlat alatt álló gazdaság körül - a földrajzi és közigazgatási viszonyok figyelembevételével - községi zárlatot vagy zárlati zónát,
b) az állomás pedig védőkörzetet
alakít ki.
(2) A körzetek kialakítása során figyelembe kell venni a természetes határokat, az ellenőrzési eszközöket és a vírus esetleges terjedésének valamennyi lehetséges módját és irányát. A körzetek kialakítását a tapasztalatok alapján szükség esetén felül kell vizsgálni.
13. § (1) A községi zárlat esetén
a) azt a gazdaságot, amelyben a kerületi főállatorvos a fertőzést megállapította, a fertőzött telep, udvar határától számított legalább három kilométer sugarú körben zárlat alá kell helyezni. A zárlat alá vont terület határait az állomás jelöli ki, az oda vezető utak mentén jól látható, tartós, „Száj- és körömfájás, községi zárlat” szövegű táblát vagy feliratot kell kihelyezni;
b) mindazok a tulajdonosok, akik a községi zárlat alatt álló területen ragadós száj- és körömfájás iránt fogékony állatot tartanak, kötelesek állományuk tartási helyét és létszámát korcsoportok szerint a hatósági állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni, aki az adatokat köteles a kerületi főállatorvosnak továbbítani;
c) a községi zárlat alatt álló területen tartott valamennyi fogékony állományt hatósági megfigyelés alá kell vonni. Az állomás köteles valamennyi állományt haladéktalanul száj- és körömfájásra nézve klinikailag megvizsgáltatni, és a vizsgálatok eredménye alapján a szükséges intézkedéseket megtenni;
d) a zárlat első tizenöt napja alatt a községi zárlat alatt álló területen fogékony állat tartási helyét megváltoztatni tilos. A fogékony állatok köz- és magánutakon történő mozgatása és szállítása tilos. Az első tizenöt nap eltelte után a hatósági állatorvos kedvező eredményű vizsgálat alapján engedélyezheti a vágóhídra, közvetlen vágás céljára történő szállítást;
e) a fertőzés iránt fogékony állatot és baromfit, ilyen állatok termékeit, továbbá terményt, takarmányt, trágyát és a betegség elhurcolására alkalmas más tárgyat a községből kivinni, valamint fogékony állatot oda bevinni tilos, kivéve a diagnosztikai célra szolgáló minták kivitelét, a d) pont szerinti vágóhídra szállítást, valamint a 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ártalmatlanná tételi eljárást;
f) fogékony állat, továbbá takarmány és trágya vasúton és hajón minden korlátozás nélkül, az átmenő forgalomra kijelölt útvonalon pedig gépkocsin és lovas- (öszvér-, szamár-) fogaton, megállás nélkül - szükség esetén kísérővel - átszállítható;
g) egypatás állat az átmenő forgalomra kijelölt útvonalon megállás nélkül - szükség esetén kísérővel - lábon is áthajtható;
h) fogékony állatok - állandóan legelőn tartott állatok kivételével - nem legeltethetők, az utóbbiakat azonban helyi zárlat alatt kell tartani abban az esetben is, ha a betegség nem közöttük jelentkezett;
i) a községben a zárlat tartamára az ebek, valamint a baromfiak elzárását kell elrendelni;
j) a fertőzött és fertőzöttségre gyanús állat tartási helyével szomszédos, de ötszáz méternél nem távolabb fekvő helyeken a macskákat és a galambokat is elzárva kell tartani;
k) fogékony állatok fedeztetése tilos;
l) a községi zárlat első tizenöt napja alatt a mesterséges termékenyítés tilos; kivéve, ha a gazdaság tulajdonosa a gazdaságban lévő vagy közvetlenül a termékenyítő központból szállított spermával végzi;
m) a helyi zárlat alatt álló helyek közvetlen környékén idegen személyek közlekedését meg kell tiltani;
n) a községben állatvásárt, állatkiállítást és állatszemlét, állatpiacot, valamint más mezőgazdasági jellegű bemutatót vagy rendezvényt tartani nem szabad;
o) a községben fogékony állatot levágni - saját háztartás részére is - csak előzetes hatósági állatorvosi helyszíni vizsgálat kedvező eredménye alapján, a védekezéssel megbízott hatósági állatorvos engedélyével szabad;
p) ha a községben a fertőzött helyek még nincsenek felderítve, vagy a járvány helyhez kötése más eszközzel nem remélhető, az állomás átmenetileg elrendelheti a zárlat alatt álló község egy részén vagy egész területén a személyforgalom alábbi korlátozását is:
pa) a korlátozás alá vont területet az ott lakók nem hagyhatják el, azon belül
pb) a személyek csoportosulását a lehetőséghez mérten meg kell akadályozni,
pc) rendezvények nem tarthatók, indokolt esetben egyéb korlátozások is elrendelhetők.
(2) A községi zárlatra vonatkozó intézkedések legalább tizenöt napig hatályban maradnak azt követően, hogy valamennyi fogékony állatot a helyi zárlat alatt álló helyről a 7-8. § szerint eltávolították, és a helyi zárlat alatt álló helyet a 15. § szerint takarították és fertőtlenítették.
14. § Az állomás által elrendelt védőkörzeten belül a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) a fertőzés megállapítása esetén a helyi zárlat alá vont hely körül, a községi zárlat alá vont területtel együtt, legalább tíz kilométer sugarú körben védőkörzetet kell kialakítani. Indokolt esetben a védőkörzet nagyobb összefüggő területre is kiterjeszthető. A járványhelyzet kedvező alakulása esetén a védőkörzet területét az állomás csökkentheti;
b) a védőkörzet nem fertőzött községeiből csak az állomás vagy - ha a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) megbízottat küldött ki - a minisztériumi megbízott engedélyével szabad a megállapított fertőző betegség iránt fogékony állatokat, ilyen állatok nyers termékeit, növényi és állati eredetű takarmányt vagy fertőzés terjesztésére alkalmas tárgyat kivinni, a védőkörzetté nyilvánított területen keresztül a betegség iránt fogékony állatokat lábon hajtani, illetőleg ilyen állatokat, állatok nyerstermékeit a védőkörzeti területre bevinni;
c) a betegség iránt fogékony állatfajokat tartó valamennyi gazdaságot nyilvántartásba kell venni, és azoknak hatósági állatorvosi felügyelet alatt kell állni;
d) a betegség iránt fogékony állatfajok számára a közutak használata tilos;
e) a betegség iránt fogékony fajú állatok szállítása védőkörzet területén belül kizárólag az állomás engedélyével történhet;
f) a betegség iránt fogékony fajú állatok az első tizenöt nap alatt nem hagyhatják el a községi zárlat alá vont területet. A tizenötödik és a harmincadik nap között hatósági felügyelet alatt, azonnali levágás céljából, közvetlenül valamely vágóhídra történhet szállítás. Ezt az elszállítást az állomás csak azután engedélyezheti, miután a hatósági állatorvos az üzemben lévő valamennyi, betegség iránt fogékony állatfaj vizsgálata alapján a ragadós száj- és körömfájásra gyanús állatok előfordulását kizárta;
g) a mesterséges termékenyítő szolgáltatók működése tilos;
h) állatvásárok, állatkiállítások és bármely más, a betegség iránt fogékony fajú állatok összegyűjtésével járó rendezvény tartása tilos;
i) ha a betegséget szomszédos országoknak a magyar területekkel érintkező határterületén állapították meg, a minisztérium
ia) az illetékes megyei állomással egyeztetve intézkedik a kishatárforgalom egyes kijelölt átlépőhelyekre való korlátozásáról,
ib) gondoskodik ezeken a helyeken fertőtlenítő állomások létesítéséről és működtetéséről, továbbá
ic) gondoskodik a veszélyes határzónától számított tíz kilométeres távolságon belül fekvő területen a védőkörzetre vonatkozó rendelkezések alkalmazásáról;
j) a védőkörzet határait az oda vezető utak mentén „Száj- és körömfájás védőkörzet” szövegű, tartós, jól látható táblával vagy felirattal meg kell jelölni;
k) az intézkedések a védőkörzetben legalább harminc napig hatályban maradnak azt követően, hogy valamennyi fogékony fajú állatot a helyi zárlat alatt álló helyről a 7-8. § szerint eltávolították, és a 15. § szerint a gazdaságot takarították és fertőtlenítették.

A fertőtlenítés

15. § (1) A fertőzés leküzdése során alkalmazott fertőtlenítőszerek listáját és azok engedélyezett koncentrációját, valamint a zárlati intézkedések alatt, illetőleg a zárlat feloldása előtti fertőtlenítés szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A fertőzés leküzdése során a takarítási és fertőtlenítési intézkedéseket a kerületi főállatorvos útmutatása és hivatalos felügyelete alatt kell elvégezni.

Laboratóriumi vizsgálatok, vakcinázás

16. § (1) A ragadós száj- és körömfájás felderítésével kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatok elvégzése az OÁI illetékességi körébe tartozik. Az OÁI a beküldött vizsgálati anyagot köteles haladéktalanul megvizsgálni, és annak eredményéről - pozitív esetben a vírus típusának a megjelölésével - az illetékes állomást és a minisztériumot értesíteni. A laboratóriumi vizsgálat során, különösen az első megbetegedések esetén, meg kell határozni a vírus típusát, szubtípusát és esetleges variánsait.
(2) Indokolt esetben a minisztérium jogosult a Nemzetközi Állat-egészségügyi Hivatal (OIE) által kijelölt referencia laboratóriumot felkérni a vizsgálatok megerősítésére.
(3) A diagnosztikai vizsgálatokat az OIE által meghatározott módszerek és standard készítmények alkalmazásával kell végezni.
17. § (1) Az állattartó a telepen elhelyezett, vásárolt állatállomány származását tanúsító okmányokat (marhalevél, hatósági állatorvosi bizonyítvány, tenyészállat esetén származási igazolás, kiadási-szállítási jegyzék, számlamásolat) az állomány-nyilvántartással együtt köteles a telepen tartani és hatósági ellenőrzés esetén bemutatni.
(2) Az állattartó köteles állatait a hatályos jogszabályok, illetőleg a tenyésztési előírások szerint megjelölni vagy megjelöltetni, a következő minimum követelmények figyelembevételével:
a) szarvasmarha: előre nyomtatott egyedi számot tartalmazó füljelző, tizenöt napos korig behelyezve. Az elveszett vagy használhatatlanná vált füljelzőt tizenöt napon belül pótolni kell;
b) juh és kecske: előre nyomtatott egyedi számot tartalmazó füljelző;
c) sertés: egyedileg vagy csoport részeként. Csoportos jelölés csak akkor alkalmazható, ha a nagy létszámú állományban tartott sertést az eredeti születési helyéről közvetlenül vágóhídra szállítják, gyűjtőhely érintése nélkül.
(3) A fertőzés iránt fogékony fajba tartozó állatok kereskedelmével és szállításával foglalkozó személyek tájékoztatni kötelesek az illetékes hatóságot azon állatokra vonatkozó adatokról, amelyeket szállítottak vagy eladtak; ezen adatokkal összefüggő minden további felvilágosítást kötelesek az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátani.
18. § (1) A ragadós száj- és körömfájás ellen - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - védőoltást alkalmazni, továbbá a fertőzött, fertőzésre vagy kontaminációra gyanús állatokat gyógykezelni tilos.
(2) A ragadós száj- és körömfájás vírusával diagnosztikai vagy kutatási célból avagy vakcinagyártás céljából laboratóriumi tevékenységet folytatni kizárólag a minisztérium engedélyével lehet, az engedélyben meghatározottak szerint. A laboratóriumnak meg kell felelnie a FAO Ragadós Száj- és Körömfájás Bizottsága által javasolt minimális követelményeknek, amelyek a ragadós száj- és körömfájás vírus in vitro és in vivo tanulmányozásával foglalkozó laboratóriumokra vonatkoznak.
(3) A ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinák előállítására szolgáló antigének beszerzése és folyamatos készletben tartása a minisztérium engedélye alapján az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI) feladata. Ragadós száj- és körömfájás elleni vakcinát csak a minisztérium esetenként adott engedélye alapján szabad kiadni.
(4) A védőoltás tilalma alól - indokolt esetben - a minisztérium meghatározott területre, állatfajra és időtartamra vonatkozóan felmentést adhat az alábbi feltételekkel:
a) a vakcinázott állatot egyedi fülszámmal tartósan meg kell jelölni úgy, hogy abból a vakcinázás ténye kiderüljön;
b) a vakcinázott állatot az oltás napjától számított tizenkét hónapig az oltott területről kivinni nem szabad, kivéve az azonnali levágás céljára, az állomás által kijelölt vágóhídra történő szállítást. Ebben az esetben a levágott állat húsát a húsvizsgálat során úgy kell megjelölni, hogy abból kiderüljön, hogy az csak kijelölt, korlátozott területen hozható forgalomba, vagy csak olyan húskészítmények előállítására használható fel, amelyekkel a kórokozó terjesztése kizárható.
(5) Szarvasmarhát, juhot, kecskét és sertést száj- és körömfájás vírussal fertőzni csak az állami állat-egészségügyi szolgálat e célra kijelölt intézményének speciális helyiségeiben szabad. A kísérleti munka befejezését követően valamennyi, a helyiségben tartott állatot le kell ölni és ártalmatlanná kell tenni, a helyiséget pedig a 15. § szerint fertőtleníteni kell.
(6) Száj- és körömfájás vírussal laboratóriumi állatot és szövettenyészetet fertőzni, továbbá az ehhez kapcsolódó virológiai munkát végezni mind az OÁI-ben, mind pedig az ÁOGYTI-ben szabad, az erre a célra épített zárt laboratóriumban. Azokat a helyiségeket, amelyekben élő vírussal végeznek munkát, helyi zárlat alá kell vonni, községi zárlatot azonban nem kell elrendelni.

Eljárás, ha a ragadós száj- és körömfájást állatvásáron, kiállításon, vágóhídon vagy szállítás közben állapítják meg, a vadon élő állatokkal való eljárás

19. § (1) Ha a fertőzés gyanúját állatvásáron, kiállításon, vágóhídon állapították meg, haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes kerületi főállatorvost és az állomást. Fertőzöttség gyanúja esetén a 4-5. §, a fertőzés megállapítása esetén a 7-8. § előírásai szerinti intézkedéseket kell foganatosítani.
(2) Ha a fertőzést vagy annak gyanúját szállítás közben észlelik, a hatósági állatorvos köteles a szállítmányt feltartóztatni, és haladéktalanul értesíteni a kerületi főállatorvost és az állomást. Az állomás rendelkezése alapján a szállítmány állatait arra alkalmas helyen le kell ölni, és az alommal, trágyával, takarmánnyal együtt ártalmatlanná tenni. Ha csupán a fertőzöttség gyanúját állapították meg, és az állomány értéke ezt indokolttá teszi, vissza lehet szállítani eredeti rendeltetési helyére, ahol helyi zárlat alá kell vonni. A szállításra használt járművet, az állatokat kísérő személyzet kezét, ruházatát és lábbelijét a hatósági állatorvos utasításai szerint meg kell tisztítani, és fertőtleníteni kell. Az állomás elrendeli a fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús állatok származási helyének, valamint az állatokat szállító jármű által érintett gazdaságok azonnali felülvizsgálatát.
(3) Ha a fertőzést vagy annak gyanúját vadon élő állaton, vagy olyan helyen tartott háziállaton állapították meg, ahol a fertőzött állat fogékony vadon élő állattal közvetve vagy közvetlenül érintkezhet, azonnal értesíteni kell a kerületi főállatorvost és az állomást. Az állomás elrendeli a fogékony vadon élő állatoknak etetéssel történő helyhez kötését, indokolt esetben kilövését.

Vegyes és záró rendelkezések

20. § (1) A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezés készenléti tervét a minisztérium készíti el.
(2) A ragadós száj- és körömfájás leküzdése során szükséges hatósági intézkedések formanyomtatványait a 3-10. számú mellékletek tartalmazzák.
21. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Állat-egészségügyi Szabályzat 233-263. §-a és az azt megelőző „Ragadós száj- és körömfájás” cím.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 85/511/EGK irányelve a ragadós száj- és körömfájás ellen hozott közösségi intézkedések bevezetéséről;
b) a Tanács 90/423/EGK irányelve a száj- és körömfájás ellenőrzésére vonatkozó közösségi intézkedéseket bevezető 85/511/EGK irányelv, a szarvasmarhafélék és sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állat-egészségügyi problémákra vonatkozó 64/432/EGK irányelv, és a szavasmarhafélék és sertések, valamint a friss hús vagy hústermékek harmadik országokból történő behozatalakor az egészségügyi és állatorvosi felügyeletnél jelentkező problémákra vonatkozó 72/462/EGK irányelv módosításáról.