75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet

a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis elleni védekezésről

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi sertést tartó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra.
(2) E rendelet előírásait kell alkalmazni a klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis állatbetegségek megelőzésére, a betegség megjelenése esetén annak felszámolására.

KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:
1. sertés: a Suidae családhoz tartozó állat, beleértve a vaddisznót is;
2. vaddisznó: nem gazdaságban tartott vagy tenyésztett sertés;
3. gazdaság: bármely mezőgazdasági vagy egyéb épület, épületegyüttes, ahol állandó vagy ideiglenes jelleggel sertéseket tenyésztenek vagy tartanak;
4. diagnosztikai kézikönyv: a klasszikus sertéspestis egységes diagnosztikai eljárásokkal történő kimutatását biztosító, a 19. § (4) bekezdése szerinti kézikönyv;
5. klasszikus sertéspestis-fertőzöttségre gyanús sertés: olyan sertés vagy sertéshulla, amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai, illetve a diagnosztikai kézikönyv alapján végzett laboratóriumi vizsgálatának eredményei a klasszikus sertéspestis esetleges előfordulására utalnak;
6. eset: a klasszikus sertéspestis előfordulása élő vagy elhullott sertésben, amelyben:
a) a klasszikus sertéspestisre jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat hivatalosan megállapították, vagy
b) a betegség jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján hivatalosan megállapították;
7. a klasszikus sertéspestis kitörése: a klasszikus sertéspestis egy vagy több előfordulása valamely gazdaságban;
8. elsődleges járványkitörés: a járványkitörés járványtanilag nem kapcsolódik ugyanazon régió előző járványkitöréséhez vagy első járványkitörés az ország egy másik régiójában;
9. klasszikus sertéspestissel fertőzött terület: az ország olyan területe, ahol a klasszikus sertéspestis egy vagy több előfordulásának vaddisznókban történt megállapítását követően betegségfelszámolási intézkedések történnek a 17. §-ban és 18. §-ban foglaltakkal összhangban;
10. a klasszikus sertéspestis elsődleges előfordulása vaddisznókban: a klasszikus sertéspestis előfordulása vaddisznókban olyan területen, ahol korábban nem rendeltek el intézkedéseket a 17. §-ban és 18. §-ban foglaltakkal összhangban;
11. a vaddisznók metapopulációja: a vaddisznók olyan csoportja, amely csak korlátozott kapcsolatban áll más csoportokkal;
12. fertőzésnek kitett vaddisznó-populáció: olyan vaddisznóállomány, melynek vére nem tartalmaz ellenanyagot a klasszikus sertéspestis vírusával szemben;
13. sertéstartó: olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, akinek sertés van a tulajdonában, illetve sertést tart;
14. élelmiszer-hulladék: az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki;
15. marker vakcina: olyan vakcina, amely a vadvírussal történő természetes fertőzés kiváltotta immunitástól, a diagnosztikai kézikönyv alapján végzett laboratóriumi tesztek segítségével megkülönböztethető immunitást vált ki;
16. leölés: bármely vértelen úton történő beavatkozás, amely az állat halálát okozza;
17. levágás: az állat halálának elvéreztetés útján történő előidézése;
18. nagy sűrűségű sertésállománnyal rendelkező terület: klasszikus sertéspestis vírusával fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertéseket tartó gazdaság körüli olyan 10 km sugarú földrajzi terület, ahol a sertésállomány sűrűsége nagyobb, mint 800 sertés km2-enként; a gazdaság egy olyan régióban található, ahol a gazdaságokban tartott sertésállomány sűrűsége nagyobb, mint 300 sertés km2-enként;
19. kontaktgazdaság: olyan gazdaság, ahová a klasszikus sertéspestist - akár az elhelyezkedése okán, akár személyek, sertések vagy járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely egyéb módon - behurcolhatták;
20. klasszikus sertéspestis megbetegedéstől mentes terület: olyan 20 km átmérőjű terület, ahol a szállítást megelőző negyven napon belül nem fordult elő klasszikus sertéspestis megbetegedés;
21. jelzősertés: az a sertés, amelyet a klasszikus sertéspestis vírusával szembeni ellenanyagok jelenlétére megvizsgáltak és negatívnak találtak, vagy amely a zárlat alatt álló területen kívüli gazdaságból származik.

A klasszikus sertéspestis bejelentése

3. § (1) A klasszikus sertéspestis bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Aki a betegséget vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles erről értesíteni a kerületi főállatorvost.
(2) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha egészségesnek látszó állaton vágás során fertőzöttségre gyanút keltő elváltozást észleltek.
(3) A bejelentést szóban, írásban, személyesen vagy megbízott útján is lehet teljesíteni.
(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a sertéstartó nevét, lakcímét;
b) a sertéstartás helyét, vaddisznó esetén az észlelés helyét.
(5) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a betegség megállapításáról az 1. számú melléklet szerint tájékoztatja a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalt és az Európai Unió Bizottságát az alábbiak közlésével:
a) klasszikus sertéspestis igazolt kitörései a gazdaságokban;
b) klasszikus sertéspestis vágóhidakon vagy szállítóeszközökön megállapított előfordulásai;
c) klasszikus sertéspestis első igazolt előfordulásai vaddisznókban;
d) a 8. § szerint elvégzett járványtani vizsgálat eredményei.

Klasszikus sertéspestis gyanúja esetén hozandó intézkedések

4. § (1) Ha a kerületi főállatorvos klasszikus sertéspestis megbetegedésről vagy annak gyanújáról értesül, köteles haladéktalanul hatósági állatorvost küldeni a helyszínre, aki a diagnosztikai kézikönyvben ismertetett eljárásoknak megfelelően megkezdi a betegség megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat. A hatósági állatorvosnak a gazdaságban ellenőriznie kell a nyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló megjelöléseket.
(2) Amennyiben a hatósági állatorvos a fertőzöttséget vagy a fertőzöttség gyanúját kizárni nem tudja, a kerületi főállatorvos a gazdaságra megfigyelési zárlatot rendel el az alábbiak szerint:
a) a gazdaságban található sertéseket korcsoport szerint nyilvántartásba kell venni, és minden korcsoportban fel kell tüntetni a beteg, elhullott vagy feltehetően fertőzött sertések számát; a nyilvántartást naprakészen kell vezetni, beszámítva a fertőzésgyanús időszak alatt történt elléseket és elhullásokat is; a nyilvántartást a hatósági állatorvosnak minden látogatáskor ellenőrizni kell;
b) a gazdaságban lévő összes sertést a szállásában kell tartani vagy a gazdaságon belül olyan helyre kell elzárni, ahol el lehet különíteni a beteg és betegségre gyanús állatokat;
c) a gazdaságba nem hozható be, illetve onnan nem vihető ki sertés. A kerületi főállatorvos az állatmozgások tilalmát szükség esetén kiterjesztheti más állatfajokra is; megfelelő intézkedéseket kell hozni a rágcsálók és rovarok irtására;
d) a hatósági állatorvos engedélye nélkül nem vihető ki a gazdaságból sertéshús, sertéshúskészítmény, -ondó, -petesejt, -embrió, takarmány, eszközök, anyagok, sertéshulla vagy olyan hulladék, amely feltételezhetően terjesztheti a klasszikus sertéspestist; hús, ondó, petesejtek vagy embriók nem bocsáthatók kereskedelmi forgalomba;
e) személyek és járművek a gazdaságon belül a hatósági állatorvos írásos engedélyével közlekedhetnek;
f) a sertésistállókban, valamint a gazdaság be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítést kell végezni; mindenkinek, aki belép az istállókba vagy kilép onnan, be kell tartani a klasszikus sertéspestis vírusa széthurcolásának megakadályozására kiadott hatósági előírásokat. A gazdaság elhagyása előtt valamennyi szállítóeszközt gondosan fertőtleníteni kell;
g) a 8. § szerinti járványtani vizsgálatot kell végezni.
(3) Ahol a járványügyi helyzet megkívánja - különösen, ha a fertőzöttségre gyanús állatokat tartó gazdaság nagy sertéssűrűséggel rendelkező területen található - a kerületi főállatorvos
a) a (2) bekezdés szerinti gazdaságban foganatosíthatja az 5. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket; ezen intézkedések alkalmazását csak a klasszikus sertéspestis vírusával fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertésekre, illetve tartási helyükre korlátozhatja, ha ezeket a sertéseket a gazdaságban tartott többi sertéstől teljesen elkülönítve tartják, gondozzák és takarmányozzák. A leölt sertésekből annyi mintát kell venni, hogy a klasszikus sertéspestis vírusának vagy az általa termelt ellenanyagnak a jelenléte kimutatható vagy kizárható legyen;
b) a megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás) védőkörzetet rendelhet el a (2) bekezdésben említett gazdaság körül, ahol az (1) és (2) bekezdésekben foglalt intézkedéseket vagy azok egy részét alkalmazzák.
(4) A (2) bekezdésben felsorolt intézkedéseket addig nem lehet feloldani, amíg a klasszikus sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárták.

Klasszikus sertéspestis megerősítése esetén hozandó intézkedések

5. § (1) Ha a klasszikus sertéspestis fertőzöttséget a laboratóriumi vizsgálatok megerősítik, a kerületi főállatorvos a betegséget hivatalosan megállapítja, és helyi zárlatot rendel el. A helyi zárlat a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a következőkre terjed ki:
a) valamennyi, a gazdaságban található sertést késedelem nélkül, hatósági állatorvos felügyelete mellett vértelen úton le kell ölni oly módon, hogy a sertéspestis vírusának a leölés során történő terjedési kockázata kizárható legyen. Ha a sertéseket a leölés helyére elszállítják, a szállítást zárt, csepegésmentes gépkocsikkal kell végezni. A gépkocsikat a gazdaság elhagyása előtt és a sertések lerakása után fertőtleníteni kell. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében vagy diagnosztikai célból a fertőzésre gyanús sertéseket a betegség hatósági megállapítása előtt is le lehet ölni. Az állatok leölése (levágása) külön jogszabályban leírt állami kártalanítás mellett történik. A leölést (levágást) elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó;
b) a sertésekből leölésük után megfelelő számú mintát kell venni, amelyekből megállapítható, hogyan hurcolták be a klasszikus sertéspestis vírusát a gazdaságba, valamint a betegség bejelentéséig terjedő az az időtartam, amióta a fertőzés fennállhatott a gazdaságban;
c) a leölt állatok hulláit hatósági állatorvos felügyelete mellett kell ártalmatlanná tenni oly módon, hogy a sertéspestis vírus terjedésének a kockázata kizárható, környezetszennyező hatása minimális legyen;
d) azon sertések húsát, amelyeket a vírus lehetséges bejutásának és a zárlat elrendelésének ideje között vágtak le, lehetőség szerint fel kell kutatni, és ártalmatlanná kell tenni úgy, hogy elkerülhető legyen a sertéspestis vírus terjedésének a kockázata és a környezet elemeinek szennyeződése;
e) a betegségnek a gazdaságba történő feltételezett behurcolása és a hatósági intézkedések meghozatala között a sertésekből vett ondót, petesejteket és embriókat - ahol csak lehetséges - fel kell kutatni, és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell oly módon, hogy kiküszöbölhető legyen a klasszikus sertéspestis vírusa továbbterjesztésének kockázata;
f) minden feltehetően szennyeződött anyagot és hulladékot (pl. takarmányt, almot, hígtrágyát stb.) hatósági állatorvos felügyelete mellett olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja a sertéspestis vírus elpusztítását. A járványt terjesztő tárgyak megsemmisítése - a trágya kivételével - külön jogszabályban leírt állami kártalanítás mellett történik;
g) miután a sertéseket megsemmisítették, az elszállásolásukra szolgáló épületeket, az állatokat vagy a hulláikat szállító járműveket, valamint a feltehetően fertőzött berendezéseket, az almot, a trágyát és a hígtrágyát a 14. § szerint takarítani, fertőtleníteni vagy kezelni kell;
h) a betegség elsődleges kitörése esetén a klasszikus sertéspestis vírusának izolátumát a vírus genotípusának meghatározása érdekében a diagnosztikai kézikönyvben leírt laboratóriumi vizsgálat alá kell vetni;
i) a 8. § szerinti járványtani vizsgálatot kell végezni;
j) a betegség megállapításáról a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét értesíteni kell.
(2) Amennyiben a betegség kitörését laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban vagy olyan bekerített területen állapítják meg, ahol tudományos, illetve ritka fajták védelmére szolgáló céllal tartanak sertéseket, a minisztérium az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezhet, azonban az eltérés nem sértheti a járványvédelem alapvető érdekeit.
(3) A betegség terjedésének megakadályozására a minisztérium a 21. §-ban szabályozott eljárásnak megfelelően vészvakcinázást rendelhet el.

A klasszikus sertéspestis megállapítása esetén hozandó intézkedések különböző járványtani egységekből álló gazdaságokban

6. § (1) Olyan gazdaságok esetén, amelyek két vagy több elkülönült termelési egységből állnak, a sertések hízlalásának befejezése érdekében a kerületi főállatorvos olyan döntést is hozhat, hogy egy fertőzött gazdaságban a nem fertőzött termelési egységre felmentést ad az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alól, ha a hatósági állatorvos megerősítette, hogy a termelési egység zártsága és mérete, valamint technológiája lehetővé teszi az állatok teljesen elkülönült tartását, takarmányozását és gondozását, így a vírus nem terjedhet át egyik termelési egységből a másikba.
(2) Ha a kerületi főállatorvos az (1) bekezdés szerint jár el, a járványvédelmi garanciák biztosítására részletes szabályokat kell kidolgozni és érvényesíteni.

A kontaktgazdaságokban hozandó intézkedések

7. § (1) A gazdaság kontaktgazdaságnak minősül, ha a kerületi főállatorvos a 8. § szerint végzett járványtani vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a klasszikus sertéspestist más gazdaságból a fertőzésre gyanús vagy fertőzött gazdaságba vagy a fertőzésre gyanús, illetve fertőzött gazdaságból más gazdaságba behurcolhatták. A 4. § rendelkezéseit ezekben a gazdaságokban addig kell alkalmazni, amíg a klasszikus sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárják.
(2) Ha a járványtani helyzet szükségessé teszi, a kerületi főállatorvos a kontaktgazdaságokban meghozhatja az 5. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket. Vágáskor (leöléskor) elegendő számú mintát kell venni a sertésekből, hogy ezekben a gazdaságokban a klasszikus sertéspestis vírusának vagy az általa termelt ellenanyagnak a jelenléte megállapítható vagy kizárható legyen.
(3) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések alkalmazásakor a kontaktgazdaságok esetében figyelembe veendő legfontosabb szempontokat a 2. számú melléklet állapítja meg, amelyek a tudományos eredmények és tapasztalatok figyelembevételével módosíthatók vagy kiegészíthetők.

Járványtani vizsgálat

8. § (1) A járványtani vizsgálatot a 26. § szerinti készenléti terv keretein belül kell elvégezni. A vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjedni:
a) azon időtartamra, amely alatt a sertéspestis a betegség bejelentését megelőzően már jelen lehetett a gazdaságban;
b) a gazdaságban észlelt sertéspestis eredetére és azon gazdaságok azonosítására, ahol olyan sertések vannak, amelyek ugyanazon forrásból fertőződhettek;
c) azon személyek, járművek, sertések, tetemek, húsok vagy anyagok mozgására, amelyek feltehetően a vírust a gazdaságba behurcolták, vagy azt onnan kihurcolták.
(2) Ha a vizsgálat eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a klasszikus sertéspestis egy másik országban lévő gazdaságból vagy gazdaságba terjedt át, az érintett államot haladéktalanul értesíteni kell.

Községi zárlat, védőkörzet határainak kijelölése

9. § (1) Ha egy gazdaságban a sertéseken a klasszikus sertéspestist hivatalosan megállapították, a területileg illetékes kerületi főállatorvos - a kitörés helye körül legalább 3 km-es sugarú kör által határolt területre - községi zárlatot rendel el, amely az állomás által elrendelt - legalább 10 km sugarú kör által határolt - védőkörzetben helyezkedik el.
(2) A községi zárlat és a védőkörzet kijelölése során figyelembe kell venni:
a) a 8. § szerint elvégzett járványtani vizsgálat eredményeit;
b) a földrajzi helyzetet, különös tekintettel a természetes határokra;
c) a gazdaságok elhelyezkedését és egymástól való távolságát;
d) a különböző hasznosítású sertések kereskedelmének kialakult gyakorlatát és a vágóhidak elérhetőségét;
e) a sertésforgalom zárlati területen belüli ellenőrzésére rendelkezésre álló lehetőségeket, különös tekintettel arra az esetre, ha a sertéseket leölés céljából a tartási helyükről el kell szállítani.
(3) Ha a zárlati terület szomszédos állam területének egy részét is érinti, a zárlati területet az érintett szomszédos állam hatóságaival együttműködve kell kijelölni.
(4) Az állomás minden szükséges intézkedést megtesz (figyelmeztető táblák kihelyezése, tömegtájékoztatási eszközök igénybevétele stb.) annak érdekében, hogy a községi zárlat és a védőkörzet területén minden érdekelt tudomást szerezzen a 10-13. §-okban foglalt korlátozásokról, illetve a korlátozások be nem tartásának következményeiről.

Intézkedések a községi zárlat területén

10. § A kerületi főállatorvosnak a községi zárlat területén a következő intézkedések végrehajtásáról kell gondoskodni:
a) a sertéstartók bejelentése alapján - amilyen hamar csak lehetséges - minden gazdaságot és azok sertésállományát nyilvántartásba vesz. Ezeket a gazdaságokat a községi zárlat létrehozását követő hét napon belül hatósági állatorvosnak kell felkeresnie a sertések klinikai vizsgálata, valamint a sertések azonosító jelölésének ellenőrzése céljából;
b) meg kell tiltani a sertések közutakon és magánutakon történő mozgatását és szállítását, kivéve, ha engedélyezi az f) pont szerinti szállításokat. Ez a tilalom nem vonatkozik a sertések közúton vagy vasúton történő szállítására, ha menet közben nem rakodnak ki és nem állnak meg. Felmentés adható azon sertések esetében, amelyeket a községi zárlaton kívülről szállítanak, és útban vannak a községi zárlaton belül elhelyezkedő vágóhíd felé;
c) a felszereléseket, valamint a teherautókat és a többi járművet, amelyeket a sertések vagy más haszonállatok, valamint feltehetően fertőzött anyagok (hullák, takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használnak, beszennyeződésük után a 14. §-ban szabályozott rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően azonnal tisztítani, fertőtleníteni és kezelni kell. A sertések szállítására használt járművek tisztítás és fertőtlenítés után, a hatósági állatorvos engedélyével hagyhatják el a községi zárlat területét;
d) a hatósági állatorvos engedélye nélkül a gazdaságból ki vagy oda be, semmilyen egyéb fajú állat nem kerülhet;
e) a gazdaságban észlelt minden megbetegedett vagy elhullott sertésről értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi a klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapításához szükséges vizsgálatokat;
f) a sertéseket a fertőzött gazdaság takarításának és fertőtlenítésének befejezését követő legalább 30 napig tilos elszállítani a gazdaságból. A 30 nap eltelte után - a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételekkel - engedélyezheti a sertések elszállítását az említett gazdaságból, közvetlenül szállítva
fa) az állomás által kijelölt vágóhídra - lehetőség szerint a községi zárlaton vagy védőkörzeten belül - azonnali vágásra,
fb) állatifehérje-feldolgozó üzembe vagy más alkalmas helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik, hulláikat pedig hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják, vagy
fc) kivételes esetben a községi zárlaton belüli más gazdaságba;
g) sertések ondója, petesejtjei és embriói nem vihetők ki a községi zárlat területén lévő gazdaságból;
h) mindenki, aki a gazdaságba be- vagy onnan kilép, köteles betartani a klasszikus sertéspestisvírus elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
11. § Amennyiben a 10. §-ban megállapított tilalmak további járványkitörések miatt 30 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében a sertések tartásában állatvédelmi vagy más problémák merülnek fel, a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételektől függően a kerületi főállatorvos - a sertéstartó indokolt kérésére - engedélyezheti a sertések közvetlen elszállítását a községi zárlaton belüli gazdaságból a 10. § fa)-fc) pontjaiban foglaltak szerint.
12. § (1) A kerületi főállatorvos engedélyezheti a sertések elszállítását az érintett gazdaságból, a következő feltételekkel:
a) a hatósági állatorvos a gazdaságban elvégezte a sertések - különösen az elszállításra kerülő sertések - klinikai vizsgálatát, beleértve egy részük hőmérőzését, valamint ellenőrizte a nyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló jelöléseket;
b) az a) pont szerinti ellenőrzések és vizsgálatok nem igazolták a klasszikus sertéspestis megjelenését;
c) a sertéseket a hatósági állatorvos által lepecsételt járművekben szállítják;
d) a sertések szállításában részt vevő járművet és felszerelést a szállítás után a 14. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően azonnal megtisztítják és fertőtlenítik;
e) vágáskor elegendő számú mintát vesznek a sertésekből, hogy ezekben a gazdaságokban a klasszikus sertéspestis vírusának vagy az általa termelt ellenanyagnak a jelenléte megállapítható vagy kizárható legyen.
(2) Ha sertéseket vágóhídra szállítják:
a) a vágóhídért felelős hatósági állatorvost értesíteni kell a sertések odaszállításának szándékáról;
b) a vágóhídra való megérkezésük után ezeket a sertéseket a többi sertéstől el kell különíteni, és külön kell levágni;
c) a kijelölt vágóhídon végzett ante- és post-mortem vizsgálat során a hatósági állatorvosnak minden olyan tünetet és elváltozást figyelembe kell venni, amely a klasszikus sertéspestis jelenlétére utal.
(3) A (2) bekezdés szerinti sertésekből származó
a) friss húst meg kell jelölni; a bélyegző 6,5 cm hosszú, 4,5 cm széles, ovális alakú legyen, és a következő feliratot tartalmazza: felső részén az ország neve nagybetűkkel, középső részén a vágóhíd jóváhagyott állatorvosi száma, alsó részén: EC, két egyenes, derékszögben kereszteződő vonal a bélyegző közepén oly módon, hogy az információt ne zavarja. A betűk 0,8 cm, a számok 1 cm magasak legyenek. A bélyegző adjon információt arról az állatorvosról, aki a húst ellenőrizte;
b) hús kereskedelmi forgalomba csak akkor kerülhet, ha rajta - hatósági állatorvos felügyelete mellett - az alábbi kezelések egyikét elvégezték:
ba) hőkezelés hermetikusan zárt konténerben 3.00-ás vagy magasabb Fo értékkel,
bb) hőkezelés oly módon, hogy a nyersanyag belsejében 10 percen keresztül legalább 80 °C-ot biztosítanak,
bc) a testrészt vagy a nyersanyagot legalább 150 percen keresztül forralási hőmérsékleten tartják, ennek során a keletkezett darabok nem lehetnek 10 cm-nél vastagabbak;
bd) a zsír kiolvasztása legalább 100 °C-on történik.
A kezelést az állomás által kijelölt helyen, hatósági állatorvos felügyelete mellett kell elvégezni. A hús azzal a feltétellel küldhető el a kezelési helyére, hogy a szállítmányt az induláskor hatósági állatorvos lepecsételi, és a szállítás folyamán végig lepecsételve marad.
(4) A községi zárlat területén az intézkedéseket legalább addig fenn kell tartani, amíg
a) a takarítást és a fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték;
b) a sertések klinikai és laboratóriumi vizsgálatát a diagnosztikai kézikönyv szerint valamennyi gazdaságban elvégezték. A vizsgálatokat addig nem szabad elvégezni, amíg a fertőzött gazdaságban az előzetes takarítás és fertőtlenítés befejezése után 30 nap el nem telt.

Intézkedések a kijelölt védőkörzetben

13. § (1) Az állomásnak a védőkörzetben a következő intézkedéseket kell foganatosítania:
a) minden sertéstartó gazdaságot és annak sertésállományát a sertéstartók bejelentése alapján a kerületi főállatorvosnak nyilvántartásba kell venni;
b) meg kell tiltani a sertéseknek közúton vagy magántulajdonú úton végzett hajtását és szállítását, kivéve, ha azt a kerületi főállatorvos engedélyezi. Ez a tilalom nem vonatkozik
ba) sertéseknek közúton vagy vasúton történő tranzitszállítására akkor, ha a szállítmány nem áll meg, vagy nem kerül sor kirakodásra,
bb) a védőkörzeten kívülről azonnali vágásra szállított sertésekre, melyek útban vannak a védőkörzetben található vágóhídra;
c) a védőkörzetben a sertések, más állatok vagy ragályfogó tárgyak szállítására használt és ez által esetleg fertőzött szállítójárművek nem hagyhatják el a védőkörzetet a kerületi főállatorvos által előírt tisztítás és fertőtlenítés nélkül;
d) a védőkörzet létrehozásától számított első hét nap alatt más fajú állat nem kerülhet be a gazdaságba vagy onnan ki a kerületi főállatorvos engedélye nélkül;
e) a gazdaságban észlelt minden megbetegedett vagy elhullott sertésről értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi a klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapításához szükséges vizsgálatokat;
f) a sertéseket a fertőzött gazdaság előzetes kitakarításának és fertőtlenítésének befejezését követő legalább 21 napig tilos elszállítani a gazdaságból. A 21 nap eltelte után - a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételek függvényében - a kerületi főállatorvos engedélyezheti a sertések elszállítását az említett gazdaságból, közvetlenül elszállítva a 10. § fa)-fc) pontjaiban foglaltak szerint;
g) sertések ondója, petesejtjei és embriói nem vihetők ki a védőkörzetben található gazdaságból;
h) mindenki, aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani a klasszikus sertéspestisvírus elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.
(2) Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított tilalmak további járványkitörések miatt 30 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében a sertések tartásában állatvédelmi vagy más problémák merülnek fel, a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételektől függően a kerületi főállatorvos engedélyezheti - a sertéstartó indokolt kérésére - a sertések közvetlen elszállítását a védőkörzeten belüli gazdaságból a 10. § fa)-fc) pontjaiban foglaltak szerint.
(3) A védőkörzetben legalább addig kell fenntartani az intézkedéseket, amíg
a) a takarítást és a fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték;
b) minden gazdaságban elvégezték a sertések diagnosztikai kézikönyv szerinti klinikai és laboratóriumi vizsgálatát. A vizsgálatokat addig nem szabad elvégezni, amíg a fertőzött gazdaságban az előzetes takarítás és fertőtlenítés befejezése után 20 nap el nem telt.

Fertőtlenítés

14. § (1) A felhasznált fertőtlenítőszereket és alkalmazott koncentrációjukat az állomás hagyja jóvá.
(2) A takarítási és fertőtlenítési munkálatokat hatósági állatorvos utasítása szerint és felügyelete mellett kell végrehajtani.
(3) A takarítás, fertőtlenítés és kezelés elveit, módszereit a 3. számú melléklet tartalmazza.

A sertések újratelepítése

15. § (1) A sertések újratelepítése a klasszikus sertéspestissel fertőzött gazdaságokba a 14. §-ban foglaltak szerint végzett takarítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követő 30 nap elteltével történhet.
(2) A sertések újratelepítésekor figyelembe kell venni az adott gazdaságban folyó gazdálkodás típusát, és az újratelepítést az alábbi eljárások valamelyike szerint kell végezni:
a) szabadtartású gazdaságok esetében a sertések újratelepítését jelzősertések betelepítésével kell kezdeni. A jelzősertéseket a hatósági állatorvos előírásainak megfelelően a gazdaság egész területén kell elhelyezni, és a gazdaságba történő betelepítést követő 40 nap elteltével vett minták alapján, a diagnosztikai kézikönyv szerint, ellenanyagok jelenlétére meg kell vizsgálni. Ha egyik sertés sem termelt ellenanyagokat a klasszikus sertéspestis vírusával szemben, a teljes újratelepítés elvégezhető. Az újratelepített gazdaságból sertést elszállítani csak akkor lehet, ha a szerológiai vizsgálatok eredménye valamennyi sertés esetében negatív;
b) egyéb tartási formák esetén a sertések újratelepítésekor vagy az a) pontban előírt intézkedések alapján kell eljárni, vagy teljes újratelepítést kell végezni, feltéve, hogy
ba) az összes sertés húsz nap alatt érkezik a gazdaságba, és a sertések a korlátozás alatt álló zónán kívüli gazdaságokból származnak,
bb) az újratelepített sertéseket a diagnosztikai kézikönyv szerint szerológiai vizsgálatnak vetik alá. A vizsgálathoz szükséges mintákat leghamarabb az utolsó sertés megérkezését követő 40 nap elteltével kell levenni,
bc) a gazdaságból sertés nem szállítható el, amíg meg nem érkezik a szerológiai vizsgálatok negatív eredménye.
(3) Ha hat hónapnál hosszabb idő telt el a takarítás és fertőtlenítés befejezése óta, a hatósági állatorvos a (2) bekezdésben leírtak alól a járványtani helyzet figyelembevételével eltérést engedélyezhet.

A vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő sertéseken észlelt klasszikus sertéspestis esetén hozandó intézkedések

16. § (1) Ha a klasszikus sertéspestis gyanúja vágóhídon vagy szállítás közben kerül megállapításra, a kerületi főállatorvos haladéktalanul megkezdi a betegség megállapítása vagy kizárása érdekében a járványtani vizsgálatot a diagnosztikai kézikönyvben foglalt eljárás alapján.
(2) Ha a klasszikus sertéspestis előfordulását valamely vágóhídon vagy szállítóeszközön észlelik, a kerületi főállatorvos elrendeli
a) a vágóhídon vagy a szállítóeszközön lévő valamennyi sertés azonnali leölését;
b) a fertőzött állatok hulláinak, belsőségeinek és az állati hulladékoknak hatósági felügyelet melletti ártalmatlanítását;
c) az épületek és az eszközök - beleértve a járműveket is - hatósági állatorvos felügyelete mellett történő, a 14. §-ban foglaltaknak megfelelő takarítását és fertőtlenítését;
d) a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően elvégzendő járványtani vizsgálatot;
e) a klasszikus sertéspestis vírusa izolátumának vizsgálatát a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi eljárás szerint, a vírus genotípusának meghatározása céljából;
f) a 7. §-ban foglalt intézkedéseket abban a gazdaságban, ahonnan a fertőzött sertések, illetve azok hullái származnak, valamint a többi kontaktgazdaságban. A fertőzött sertések vagy hullák származási helyére - a járványtani vizsgálat függvényében - az 5. § (1) bekezdésében leírt intézkedéseket kell alkalmazni.
(3) A vágóhíd a 14. § szerint elvégzett takarítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követő legalább 24 óráig nem fogadhat levágásra szánt állatot.

A klasszikus sertéspestis vaddisznókban történő előfordulásának gyanúja és megállapítása esetén hozandó intézkedések

17. § (1) Ha az állomás vaddisznók fertőzöttségének gyanújáról tudomást szerez, azonnal megfelelő intézkedéseket hoz a betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából. A sertéstartókat és a vadászokat tájékoztatja a betegség megállapításáról. Az elejtett vagy elhullva talált vaddisznókat megvizsgáltatja, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.
(2) Ha a vaddisznókban megállapították a klasszikus sertéspestis elsődleges előfordulását, az állomás azonnal meghozza a következő intézkedéseket:
a) állatorvosokból, vadászokból, vadbiológusokból és járványügyi szakértőkből álló szakértői csoportot hoz létre, amely a következőkben segíti az állomást:
aa) tanulmányozza a járványhelyzetet és meghatározza a fertőzött terület nagyságát,
ab) megállapítja a fertőzött területen a b) és c) pontban foglaltakon túl alkalmazandó intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják a vadászat felfüggesztését és a mozgás korlátozását,
ac) kidolgozza a betegség felszámolásának tervét, amelyet jóváhagyásra benyújt a minisztériumnak,
ad) ellenőrzéseket végez, hogy igazolja a klasszikus sertéspestisnek a fertőzött területen történő megszüntetésére hozott intézkedések hatékonyságát;
b) a kijelölt fertőzött területen a kerületi főállatorvos útján hatósági megfigyelés alá helyezteti a sertéstartó gazdaságokat, és különösen elrendeli:
ba) valamennyi gazdaságban a sertések korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét. A nyilvántartás adatait a tulajdonosnak naprakészen kell vezetnie, azt a hatósági állatorvos kérésére be kell mutatni, aki az adatokat minden szemle alkalmával ellenőrzi. Azokban a gazdaságokban, ahol szabadon tartják a sertéseket, az első számlálást becslés alapján is el lehet végezni,
bb) a gazdaságban lévő összes sertésnek a szállásán vagy más olyan helyen tartását, ahol a vaddisznóktól el lehet őket különíteni. A vaddisznók nem férhetnek hozzá olyan anyagokhoz, amelyekkel a gazdaságban lévő sertések később érintkezhetnek,
bc) hogy a gazdaságba nem léphet be, vagy azt nem hagyhatja el sertés, kivéve, ha a járványügyi helyzetre tekintettel a kerületi főállatorvos engedélyezi,
bd) a sertéstartó épületek, illetve a gazdaság ki- és bejáratánál megfelelő fertőtlenítési eszköz elhelyezését,
be) a megfelelő higiéniai óvintézkedéseket minden olyan személlyel kapcsolatban, aki érintkezhet vaddisznókkal, hogy csökkenjen a klasszikus sertéspestis vírusa terjesztésének kockázata. Az intézkedés magába foglalhatja a vaddisznóval érintkezésbe került személyek ideiglenes belépési tilalmát a gazdaságba,
bf) a gazdaságban minden, a klasszikus sertéspestis tüneteit mutató elhullott vagy megbetegedett sertés vizsgálatát a klasszikus sertéspestis jelenlétére vonatkozóan,
bg) a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrésze, illetve minden olyan anyag vagy felszerelés bevitelének tilalmát, amely fertőződhetett a klasszikus sertéspestis vírusával,
bh) a területről sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje kereskedelmi forgalomba bocsátásának tilalmát;
c) intézkedik, hogy az összes, a kijelölt fertőzött területen kilőtt vagy elhullva talált vaddisznót hatósági állatorvos ellenőrizze, és a diagnosztikai kézikönyv alapján klasszikus sertéspestisre nézve megvizsgálja. Valamennyi vaddisznó hulláját hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítani kell;
d) intézkedik, hogy a klasszikus sertéspestis vírusának izolátumát a vírus genotípusának meghatározása céljából vessék alá a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi eljárásnak.
(3) Ha a klasszikus sertéspestis olyan területen lépett fel vaddisznókban, amely egy másik állam területéhez közel esik, az érintett államokkal együtt kell működni a betegség felszámolására irányuló intézkedések meghozatalában.

Tervek a klasszikus sertéspestisnek egy vaddisznóállományban történő felszámolására

18. § (1) Az állomás - a 17. §-ban meghatározott intézkedések sérelme nélkül - a klasszikus sertéspestis vaddisznókban történt első előfordulásának megállapítását követő 90 napon belül írásos tervezetet nyújt be a minisztériumnak, a fertőzöttnek nyilvánított területen a betegség felszámolására és a területen található gazdaságok sertésállományainak megvédésére.
(2) A minisztérium a tervet megvizsgálja és megállapítja, hogy annak alapján a kívánt cél elérhető-e. A tervet - szükség esetén módosításokkal - jóváhagyja. A terv később - a szerzett tapasztalatok figyelembevételével - módosítható vagy kiegészíthető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti terv jóváhagyása után az abban foglalt intézkedések felváltják a 17. §-ban meghatározott bevezető intézkedéseket.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tervben tájékoztatást kell adni a következőkről:
a) a 17. § szerint végzett járványtani vizsgálatok és ellenőrzések eredményeiről, valamint a betegség földrajzi eloszlásáról;
b) a fertőzött terület kiterjedéséről, melynek meghatározásakor az állomás az a) pontban foglaltakon túl az alábbiakat veszi figyelembe:
ba) a terület vaddisznóállománya,
bb) a vaddisznók mozgását gátló, főbb természetes vagy mesterséges akadályok;
c) a biológusok, vadászok, vadásztársaságok, a vadászati, a természetvédelmi, állat-egészségügyi és közegészségügyi szolgálatok szoros együttműködésének megszervezéséről;
d) az információs kampányról, amelyet azért kell indítani, hogy a vadászok megismerjék azokat az intézkedéseket, amelyeket a betegség-felszámolási terv keretein belül alkalmazniuk kell;
e) azokról a konkrét feladatokról, amelyeket a vaddisznók elhelyezkedésének és számának megállapítása céljából végeztek el a fertőzött területen és környékén;
f) a vaddisznók hozzávetőleges számáról és elhelyezkedéséről a fertőzött területen és környékén;
g) azokról a konkrét feladatokról, amelyeket a vaddisznóállományban fennálló fertőzés kiterjedésének megállapítása céljából hajtottak végre, a vadászok által lőtt és elhullva talált vaddisznók vizsgálata és laboratóriumi tesztek során, beleértve a korcsoport szerint végzett járványtani vizsgálatokat;
h) a betegség terjedésének, a vaddisznók mozgásának és a vaddisznók közötti érintkezések megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről, a vadászat tilalmáról;
i) a fertőzésnek kitett vaddisznóállomány és különösen a malacok állományának csökkentése érdekében hozott intézkedésekről;
j) a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a vadászokkal szemben támasztott követelményekről;
k) a járványtani vizsgálatról, amelyet minden egyes - akár lelőtt, akár elhullva talált - vaddisznó esetében elvégeznek. A vizsgálat az alábbi kérdésekre terjedjen ki:
ka) a földrajzi terület, ahol az állatot elhullva találták vagy lelőtték,
kb) az időpont, amikor az állatot elhullva találták vagy lelőtték,
kc) a személy, aki találta vagy lőtte az állatot,
kd) a sertés kora és neme,
ke) kilövés esetén: a kilövés előtti tünetek,
kf) ha elhullva találták: a hulla állapota,
kg) a laboratóriumi eredmények;
l) a meghatározott kiterjedésű fertőzött területen található gazdaságokban alkalmazható megfigyelési programokról és prevenciós intézkedésekről, beleértve a sertések szállítását és mozgását a területen belül, a területre és a területről. Ezek az intézkedések tartalmazzák a sertések, ondójuk, embrióik vagy petesejtjeik kivitelének és kereskedelembe bocsátásának tilalmát;
m) a megállapított kiterjedésű fertőzött területen fennálló betegség felszámolása érdekében hozott és a területen található gazdaságokban foganatosított egyéb intézkedésekről;
n) a terv végrehajtásáért és a koordinációért felelős hatósági állatorvos személyéről;
o) olyan rendszerről, amelynek alapján a 17. § (2) bekezdése szerint kijelölt szakértői csoport rendszeresen át tudja tekinteni a betegség-felszámolási terv eredményeit;
p) a betegség monitorozására szolgáló intézkedésekről, amelyek akkor lépnek életbe, amikor az adott fertőzött területen legalább 12 hónap eltelt a klasszikus sertéspestis utolsó, vaddisznókban megállapított előfordulása után; ezeket a monitoring intézkedéseket legalább tizenkét hónapig kell fenntartani, és tartalmazniuk kell legalább azokat az intézkedéseket, amelyek a g) és k) pontok szerint már életbe léptek.
(5) Az adott fertőzött területen lévő járványügyi helyzetet és a betegség felszámolási terv eredményeit a minisztériumnak hathavonta kell benyújtani.

Diagnosztikai eljárások és a biológiai biztonsággal kapcsolatos követelmények

19. § (1) A klasszikus sertéspestis jelenlétének kimutatására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételezéseket és laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyv alapján kell elvégezni.
(2) A 4. számú melléklet rendelkezéseinek megfelelően, a szabványok és diagnosztikai módszerek koordinációjáért felelős nemzeti laboratóriumok az Országos Állategészségügyi Intézet (a továbbiakban: OÁI) és az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézet (a továbbiakban: ÁOGYTI).
(3) A (2) bekezdésben foglalt nemzeti laboratóriumok kapcsolatban állnak az Unió - 5. számú mellékletben leírt - referencialaboratóriumával.
(4) A klasszikus sertéspestis egységes diagnosztikai eljárásokkal történő kimutatásának biztosítása céljából e rendelet hatálybalépését követően ki kell adni a klasszikus sertéspestis diagnosztikai kézikönyvet, amely a következőket tartalmazza:
a) a klasszikus sertéspestis diagnosztikai laboratóriumai által, valamint a mintaszállítás során betartandó alapvető biológiai biztonsági követelményeket és minőségi szabványokat;
b) a klasszikus sertéspestis jelenlétének kimutatása vagy kizárása céljából végzett klinikai vagy post-mortem vizsgálatok feltételeit és a követendő eljárásokat;
c) a klasszikus sertéspestis laboratóriumi vizsgálatokkal történő megállapítása vagy kizárása céljából, élő sertésből és sertéshullából való mintavételt, valamint e rendelet alkalmazása során a virológiai és szerológiai szűrővizsgálatokhoz szükséges mintavételt;
d) a klasszikus sertéspestis kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatokat, beleértve:
da) a klasszikus sertéspestis vírusa és egyéb, a Pestivírus  [LÁBJEGYZET_1]  genusba tartozó vírus közötti differenciáldiagnosztikai teszteket, és
db) amennyiben rendelkezésre állnak, a markervakcina és klasszikus sertéspestis vadvírusa által termelt ellenanyagok megkülönböztetésére szolgáló megbízható teszteket;
dc) a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelési kritériumait;
e) a klasszikus sertéspestis-izolátumok genotipizálására szolgáló laboratóriumi technikákat.
(5) A megfelelő biológiai biztonság érdekében a klasszikus sertéspestis vírusán és annak genomján, antigénjén és vakcinákon a kutatás, a diagnosztika és a gyártásra történő felhasználás során beavatkozást csak a minisztérium által jóváhagyott intézményben lehet végezni.
(6) A 4. és 5. számú melléklet rendelkezései és a diagnosztikai kézikönyv kiegészíthetők vagy módosíthatók.
(7) A diagnosztikai eljárások során a diagnosztikai kézikönyvben foglaltakat, a diagnosztikai kézikönyv megjelenéséig e rendelet 6. számú mellékletében foglalt diagnosztikai eljárásokat kell alkalmazni.

A klasszikus sertéspestis-vakcinák felhasználása, gyártása és forgalmazása

20. § (1) A klasszikus sertéspestis-vakcinák alkalmazása tilos.
(2) A klasszikus sertéspestis-vakcinákkal kapcsolatos kutatások, azok gyártása, tárolása, szállítása, elosztása és értékesítése hatósági ellenőrzés mellett történhet.

Vészvakcinázás

21. § (1) Ha a járványügyi adatok elemzése arra utal, hogy a klasszikus sertéspestis terjedésének veszélye fennáll, a minisztérium a 22-23. §-okban leírt eljárás szerint vészvakcinázást rendelhet el.
(2) A vészvakcinázás alkalmazása során - az 5. § (2) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül - figyelembe veendő legfontosabb kritériumokat a 7. számú melléklet tartalmazza. A tudományos eredmények és tapasztalatok alapján ezek a kritériumok később módosíthatók vagy kiegészíthetők.
22. § (1) Ha a minisztérium vakcinázást szándékozik elrendelni, az állomással vészvakcinázási tervet kell készíttetni, mely az alábbiakat tartalmazza:
a) a vészvakcinázás iránti kérelemre okot adó járványhelyzet;
b) a földrajzi terület kiterjedése, ahol vészvakcinázást kell végezni, illetve a sertéstartó gazdaságok száma a területen;
c) a sertések korcsoportjai és a vakcinázandó sertések hozzávetőleges száma;
d) a felhasználandó vakcinák;
e) a vakcinázási kampány időtartama;
f) a vakcinázott állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele;
g) a sertések és sertéstermékek mozgásával kapcsolatos intézkedések;
h) a vakcinázást vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazzák-e a kontaktgazdaságokban;
i) a vészhelyzettel kapcsolatos egyéb kérdések, beleértve a vakcinázott telepeken, valamint a vakcinázott területen lévő többi gazdaságban vett mintákon végzett laboratóriumi és klinikai vizsgálatokat, különösen, ha marker vakcinákat használnak.
(2) A vészvakcinázási tervet a minisztérium hagyja jóvá, amely a helyzet alakulásától függően később módosítható vagy kiegészíthető.
23. § (1) Az állomás a vakcinázási időszak alatt a következőkről gondoskodik:
a) a vakcinázási övezetet élő sertés nem hagyhatja el, kivéve, ha azonnali vágás céljából az állomás által kijelölt, a vakcinázási övezetben vagy ahhoz közel található vágóhídra vagy - ártalmatlanítás céljából - feldolgozóüzembe szállítják;
b) az összes, a vészvakcinázás során vakcinázott sertésből előállított friss sertéshúst vagy ártalmatlanítják, vagy a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően megjelölik és kezelik;
c) a vakcinázandó sertésekből a vakcinázást megelőző harminc napon belül gyűjtött ondót, petesejteket és embriókat felkutatják, és hatósági felügyelet mellett megsemmisítik.
(2) Az (1) bekezdésben leírt rendelkezéseket az érintett övezetben a vakcinázási műveletek befejezését követően legalább hat hónapig alkalmazni kell.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hat hónapos időszak vége előtt meg kell tiltani a következőket:
a) szeropozitív sertések kiszállítását abból a gazdaságból, ahol azokat tartják, kivéve az azonnali vágás esetét;
b) a szeropozitív sertések ondójának, embrióinak és petesejtjeinek gyűjtését;
c) szeropozitív kocák malacainak a származási gazdaságból történő kiszállítását, kivéve, ha a szállítás célja:
ca) azonnali vágás vágóhídon,
cb) az állomás által kijelölt gazdaság, ahonnan közvetlenül vágóhídra szállítják,
cc) egy másik gazdaság, miután a szerológiai teszt a klasszikus sertéspestis vírusával szemben termelődő ellenanyagokra nézve negatív eredménnyel zárult.
(4) A vészvakcinázást a minisztérium akkor is elrendelheti, ha
a) a vakcinázási műveletek elkezdése előtt az állomással vészvakcinázási tervet készíttet;
b) a 22. §-ban felsorolt információkon túlmenően a terv előírja, hogy a vakcinázási műveletek befejezését követően a vakcinázott összes sertést a lehető legrövidebb időn belül levágják, az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott rendelkezéseknek megfelelően. A levágott sertésekből származó friss húst vagy ártalmatlanítják, vagy megjelölik és a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kezelik.
(5) Az (1) bekezdésben elrendelt intézkedések a (2)-(3) bekezdésekben leírt rendelkezések ellenére felfüggeszthetők azután, hogy
a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott rendelkezéseknek megfelelően az összes vakcinázott sertést levágták vagy leölték, és az ezekből a sertésekből előállított friss húst ártalmatlanították, vagy a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően megjelölték és kezelték;
b) az összes gazdaságban, ahol vakcinázott sertéseket tartottak, a 14. §-nak megfelelően elvégezték a takarítási és fertőtlenítési műveleteket.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerint elrendelt intézkedéseket felfüggesztették, az állomásnak biztosítani kell, hogy
a) a sertéseket az (5) bekezdés b) pontja szerinti gazdaságokba a takarítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követően legalább 10 napig ne telepítsék be újra;
b) a sertéseket az újratelepítést követően a vakcinázási övezetben található összes gazdaságban klinikai, és ahol szükséges, laboratóriumi vizsgálatoknak vessék alá a diagnosztikai kézikönyvben szabályozott módon, a klasszikus sertéspestis vírusának esetleges jelenléte kimutatása céljából. Ha a sertéseket újratelepítették azokba a gazdaságokba, ahol vakcinázást végeztek, ezeket a vizsgálatokat csak az újratelepítést követő 40 nap eltelte után szabad elvégezni, és ez alatt az idő alatt sertéseket nem szállíthatnak ki a gazdaságból.
(7) Azokban az esetekben, ahol a vakcinázási kampány során marker vakcinát használtak, felmentés adható az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések alól, különös tekintettel a vakcinázott sertések és húsok megjelölésére és ezt követő felhasználására, valamint a feldolgozott termékek rendeltetésére. Az engedélyezés feltételei az alábbiak:
a) a vakcinázási tervet a vakcinázási műveletek megkezdése előtt, a 22. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a minisztérium jóváhagyta;
b) az érintett állomás külön kérelmet nyújt be a minisztériumnál, amely a vakcinázási program kivitelezését, eredményeit és a járványügyi helyzet egészét bemutató átfogó jelentést tartalmaz; és
c) a 25. §-ban foglaltak alapján elvégezték a vakcinázási kampány végrehajtásának helyszíni ellenőrzését.

Vaddisznók vészvakcinázása

24. § (1) A 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, ha vaddisznókban megállapítják a klasszikus sertéspestist, és a rendelkezésre álló járványügyi adatok arra utalnak, hogy fennáll a terjedés veszélye, a (2) és (3) bekezdésekben szabályozott eljárásoknak és rendelkezéseknek megfelelően alkalmazható a vaddisznók vészvakcinázása.
(2) Ha a minisztérium vakcinázást kíván elrendelni, a területileg illetékes állomással vészvakcinázási tervet kell készíttetni az alábbi szempontok szerint:
a) a vészvakcinázás iránti kérelemre okot adó járványhelyzet;
b) a földrajzi terület kiterjedése, ahol vészvakcinázást kell végezni. Ez az övezet minden esetben része a 18. § (3) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott fertőzött területnek;
c) a felhasználandó vakcinák és a vakcinázási eljárás;
d) a fiatal állatok vakcinázására kidolgozott módszer;
e) a vakcinázási kampány várható időtartama;
f) a vakcinázandó vaddisznók hozzávetőleges száma;
g) a vaddisznóállományok nagyarányú keveredésének megakadályozására hozott intézkedések;
h) a vakcinavírusnak a gazdaságokban tartott sertésekre történő átterjedése megakadályozására hozott intézkedések;
i) a vakcinázási kampány várható eredményei és a vakcinázás hatékonyságának elbírálásához számításba vett paraméterek;
j) a terv végrehajtásáért felelős felügyelő és koordináló hatósági állatorvos;
k) az olyan céllal kialakított rendszer, hogy a 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt szakértői csoport rendszeresen át tudja tekinteni a vakcinázási kampány eredményeit;
l) a vészhelyzettel kapcsolatos egyéb kérdések.
(3) A minisztérium haladéktalanul megvizsgálja a tervet, elsősorban azért, hogy az összhangban legyen a 18. § (1) bekezdése szerinti betegség-felszámolási terv alapján hozott intézkedésekkel.
(4) Ha a vakcinázási övezet egy másik állam területéhez közel esik, ahol szintén hatályban vannak vaddisznókban előforduló klasszikus sertéspestis felszámolására hozott intézkedések, biztosítani kell a vakcinázási terv és a más államban alkalmazott intézkedések közötti összhangot.
(5) A vészvakcinázási terv a helyzet alakulásától függően a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően később módosítható vagy kiegészíthető.
(6) A vakcinázási terv eredményeit bemutató jelentést - a 18. § (4) bekezdésében említett jelentéssel együtt - a minisztériumnak hat havonta be kell nyújtani.

Nemzetközi ellenőrzések

25. § A minisztérium lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek (Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal, Európai Unió Bizottsága) helyszíni tájékozódását.

Készenléti tervek

26. § (1) A minisztérium készenléti tervet készít, amelyben meghatározza a klasszikus sertéspestis kitörése esetén végrehajtandó nemzeti szintű intézkedéseket. A készenléti terv lehetővé teszi a kitörés gyors és hatékony felszámolásához szükséges személyzet, valamint berendezések, felszerelések és minden egyéb anyag igénybevételének lehetőségét. Meg kell jelölnie:
a) a vészvakcinázás esetére szükségesnek vélt vakcinaigényt,
b) azokat a régiókat, ahol nagy sűrűségű sertésállomány található, annak érdekében, hogy ezekben a régiókban a betegségre való felkészülés és óvatosság magasabb szintű legyen.
(2) A készenléti tervet a 8. számú mellékletben meghatározott szempontok szerint kell elkészíteni és jóváhagyni.
(3) A készenléti tervet a minisztérium hagyja jóvá oly módon, hogy az összeegyeztethető legyen más országok készenléti terveivel.
(4) A készenléti terv a helyzet alakulásának figyelembevételével később módosítható vagy kiegészíthető. A minisztérium a tervet ötévenként felülvizsgálja.

Járványvédelmi központok és szakértői csoportok

27. § (1) A minisztérium a klasszikus sertéspestis járványkitörés esetén haladéktalanul nemzeti járványvédelmi központot hoz létre.
(2) A nemzeti járványvédelmi központnak irányítania és ellenőriznie kell a (3) bekezdés szerinti helyi járványvédelmi központok működését. A nemzeti járványvédelmi központ felelős:
a) a szükséges védelmi intézkedések meghatározásáért;
b) az a) pont szerinti intézkedések azonnali és hatékony végrehajtásának biztosításáért a helyi járványvédelmi központokon keresztül;
c) a helyi járványvédelmi központokhoz személyzet, anyagok, eszközök telepítéséért;
d) a nemzetközi állat-egészségügyi szervezetek, nemzeti hatóságok, a mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetek információkkal ellátásáért;
e) szükséges esetben a vészvakcinázás megszervezéséért és az oltási terület meghatározásáért;
f) kapcsolat tartásáért a diagnosztikai laboratóriumokkal, a tömegtájékoztatási eszközökkel és a rendőrhatóságokkal a speciális intézkedések biztosítása érdekében.
(3) Klasszikus sertéspestis járványkitörés esetén a minisztérium haladéktalanul helyi járványvédelmi központokat szerveztet az állomással.
(4) A nemzeti járványvédelmi központ bizonyos feladatai a helyi járványvédelmi központnak átadhatók.
(5) A minisztériumnak létre kell hoznia egy folyamatosan működő szakértői csoportot, amely segíti az állomásokat a klasszikus sertéspestis elleni védekezésben. Járványkitörés esetén a szakértői csoport segítséget nyújt az állomásnak:
a) a járványvédelmi vizsgálatban;
b) a laboratóriumi minták vételében, feldolgozásában és értékelésében;
c) a járványvédelmi intézkedések meghozatalában.
(6) A minisztérium biztosítja a nemzeti, a helyi járványvédelmi központok és a szakértői csoport számára a személyzetet, helyiségeket és eszközöket, beleértve a szükséges kommunikációs eszközöket, tiszta és hatékony utasítási láncot és ügyvitelt, az e rendeletben meghatározott járványvédelmi intézkedések azonnali végrehajtása érdekében. A nemzeti és a helyi járványvédelmi központok, valamint a szakértői csoport személyzetének, helyiségeinek, eszközeinek, utasítási láncának és ügyvitelének részleteit a 26. § szerinti készenléti tervben kell meghatározni.
(7) A nemzeti és a helyi járványvédelmi központok, valamint a szakértői csoport működéséhez és funkciójához szükséges további szempontok határozhatók meg.

Az élelmiszer-hulladék takarmányozási célú használatának tilalma

28. § (1) A klasszikus sertéspestis megbetegedés hatékony megelőzése érdekében:
a) tilos az élelmiszer-hulladék feletetése sertésekkel;
b) a nemzetközi közúti, vasúti, légi és vízi személy- és teherszállításoknál keletkező élelmiszer-hulladékot össze kell gyűjteni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanná kell tenni.
(2) Az állomás az (1) bekezdésben foglaltakról minden évben jelentést tesz a minisztériumnak.

AFRIKAI SERTÉSPESTIS

29. § (1) Az afrikai sertéspestis megelőzése, a fertőzöttség gyanúja, a fertőzöttség megállapítása, a fertőzöttség leküzdése, a betegség felszámolása során - a 9. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy ahol a rendelet klasszikus sertéspestist említ, azon afrikai sertéspestis is értendő.
(2) A 9. § (1) bekezdésében foglaltakat afrikai sertéspestis esetén az alábbi módosítással kell alkalmazni:
„(1) Ha egy gazdaságban a sertéseken az afrikai sertéspestist hivatalosan megállapították, a területileg illetékes kerületi főállatorvos, a kitörés helye körül legalább 5 km sugarú kör által határolt területre községi zárlatot rendel el, mely az állomás által elrendelt - legalább 20 km sugarú kör által határolt - védőkörzetben helyezkedik el;”

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § A klasszikus sertéspestis és az afrikai sertéspestis leküzdése során szükséges hatósági intézkedések formanyomtatványait a 9-20. számú mellékletek tartalmazzák.
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 329-366. §-a és az azt megelőző cím hatályát veszti.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2001/89/EC irányelve a klasszikus sertéspestis felszámolására szolgáló közösségi intézkedésekről;
b) a Tanács 72/461/EGK irányelve a friss hús Közösségen belüli kereskedelmére ható egészségügyi problémákról.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/129.