76/2002. (VIII. 23.) FVM rendelet

a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet módosításáról

A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 30/1997. (IV. 30.) FM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi c) pontja jelölése d) pontra változik:
(A jogosultak hatósági nyilvántartásba vételére vonatkozó kérelem mintáját az 1. számú melléklet tartalmazza. A kérelemhez mellékelni kell:)
„c) a jogosult által a vadászterület meghatározott részére kötött bérvadászati szerződést,”
2. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A Vtv. 9. §-a (5)-(6) bekezdésének alkalmazásában a vad elejtésének minősül annak megsebzése is, ha utánkereséssel terítékre kerül, vagy elhullottan fellelik.”
3. § Az R. 12. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadászati célú vadaskert legkisebb kiterjedése
a) vaddisznó, illetve muflon esetében 200 ha,
b) más nagyvadfajok esetében 500 ha,
úgy kialakítva, hogy a kerítése megakadályozza a tartott vad kitörését, vagy más vad természetes úton való bejutását.”
4. § Az R. 16. §-a (2)-(4) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Mesterséges tenyésztésből származó apróvad vadászati célú kiengedése esetén tilos annak vadászata megfelelő alkalmazkodását megelőzően. Az apróvad alkalmazkodásához szükséges legrövidebb időtartam, a kiengedés napjától számított harminc nap. Az ilyen vad vadászati tilalmát a kiengedése helyén és annak 500 méteres körzetében be kell tartani.
(3) A nem vadászati rendeltetésű területen, valamint vadasparkban tartott nagyvad vadaskertbe történő kihelyezését a vadászati hatóság évenként engedélyezi. Az így tartott nagyvad nem helyezhető ki szabad vadászterületre.
(4) A nem vadászati területről vagy vadasparkból a vadaskertbe telepített, kihelyezett nagyvadat jól felismerhetően, a vad teljes élettartamára maradandó módon kell megjelölni, amiért a jogosult felelős. Az ilyen vad származásáról az átvevőt tájékoztatni kell, és ezt az állatkísérő okmányban is fel kell tüntetni.”
5. § Az R. a következő alcímmel és 16/A. §-sal egészül ki:
„(A Vtv. 36. §-ához)
16/A. § A jogosult a vadászterületén a Vtv. 36. §-a (1) bekezdésében foglaltak szerint elpusztítható kutyát vagy kóborló macskát idénykorlátozás nélkül elejtheti vagy befoghatja.”
6. § (1) Az R. 20. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyásra - a külön jogszabály szerinti vadállomány-becslési jelentéssel együtt - évente február 15. napjáig kell az illetékes vadászati hatósághoz jóváhagyásra benyújtani.”
(2) Az R. 20. §-a (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az apróvad hasznosításának tíz százalékot meghaladó mértékű elmaradása kivételével az előzetesen nem engedélyezett eltérés a Vtv. 83. § (1) bekezdésének g) pontjában foglaltak szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül.”
7. § (1) Az R. 22. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadászterület vadgazdálkodásának egészét irányító munkakörű hivatásos vadász, továbbá a 22. § (5) bekezdésében foglaltak szerint az őrzés feladatát ellátó halőr, mezőőr, valamint az erdő őrzésével megbízott szakszemélyzet tagja kivételével, a Vtv. 50. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti igénybevételnek a hivatásos vadász szerződés alapján történő foglalkoztatása minősül, amely legalább a heti 36 órát eléri.”
(2) Az R. 22. §-a (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hivatásos vadász igénybevételéről, működési területéről, igénybevételének megszűnéséről a jogosult köteles tizenöt napon belül tájékoztatni a működésének helye szerinti vadászati, valamint rendőrhatóságot, továbbá a hivatásos vadász lakóhelye szerint illetékes vadászkamarát.”
8. § (1) Az R. 23. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hivatásos vadász részére a jogosult egyenruhát és felszerelést biztosít.”
(2) Az R. 23. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hivatásos vadász kötelező egyenruhája: ünnepi öltöny, kalap, melynek kihordási ideje legfeljebb harminchat hónap, téli terepruha, nyakkendő, sapka, sál kesztyű, nadrágszíj, melyek kihordási ideje legfeljebb huszonnégy hónap, nyári terepruha, ing, esőkabát, zokni, cipő, bakancs, gumicsizma, melyek kihordási ideje legfeljebb tizenkét hónap. A hivatásos vadász ruházatán szerepel a „Hivatásos Vadász” feliratú embléma.”
(3) Az R. 23. §-a (7) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szolgálati napló ellenőrzésére a jogosulton kívül a vadászati, valamint a rendőrhatóság jogosult.”
9. § Az R. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) A vadászati naplót a 11. számú melléklet I. részében foglalt minta szerint területrészenként elkülönítve kell vezetni. Minden vadászatot új sorszámon, annak megkezdése előtt, saját kezű beírással kell naplózni. Egyéni vendég- vagy bérvadászat esetében a vadászatot a kísérővadász jegyezi be, társas vadászat esetében pedig a vadászatvezető. A vadászat végén ugyanezen módon kötelező a vadászati naplóba bejegyezni a vadászat befejezését és eseményeit. Az egyes naplóbeírásokat a bejegyzője - egyéni vadászat esetén a vadász, társas vadászat esetén a vadászatvezető, bér- és vendégvadászat esetén pedig a kísérővadász - köteles az aláírásával is hitelesíteni.
(2) A hivatásos vadász a szolgálati tevékenysége keretében folytatott vadászatát a szolgálati naplójába köteles bejegyezni azzal, hogy a vadászat befejezését követően a vad elejtése tényét a vadászati naplóban is rögzítenie kell.
(3) A teríték-nyilvántartásról a 11. számú melléklet II. részében foglalt minta szerint külön nyilvántartást kell vezetni.
(4) A vadászjegyet, az egyéni lőjegyzéket, a hivatásos vadász szolgálati naplóját, a vadászati naplót, a teríték-nyilvántartást és a jogosult által vezetett dokumentumokat a vadász, illetve a jogosult - az eredeti bejegyzésekkel - az érvényessége lejártát vagy lezárását követő legalább öt évig köteles megőrizni.”
10. § Az R. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § A vadászati engedély után fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj minden megkezdett harminc napra hatezer, egy évre ötvenezer forint, amit - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a 10032000-01031654-00000000 számú „Vadgazdálkodási bevételek” központi kincstári számla javára, a vadászati hatóság által meghatározott módon készpénzben, készpénz-átutalási megbízáson vagy átutalással kell teljesíteni.”
11. § Az R. 35. §-a (1)-(4) bekezdése a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A vadászati engedéllyel rendelkező vadász apróvadra szervezett bérvadászatát - a vadászat megkezdése előtt legalább huszonnégy órával - a jogosultnak be kell jelenteni védett természeti területen kívül is az illetékes nemzeti park igazgatósághoz.”
12. § Az R. 43. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja.”
13. § Az R. 46. §-a (1) bekezdésének a)-d) pontja a következő e) ponttal egészül ki:
[A Vtv. 70. § (1) bekezdésének a) pontja szerint egyéni vadászatnak minősül:]
„e) valamint a solymászat.”
14. § (1) Az R. 47. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, valamint a solymászat kivételével az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata. Nagyvad terelővadászatának minősül a legfeljebb tíz vadász részvételével szervezett társasvadászat.
(2) Fácánra, fogolyra, mezei nyúlra - a solymászat kivételével - kizárólag társasvadászaton lehet vadászni. Apróvad társasvadászatán kizárólag apróvad ejthető el.”
(2) Az R. 47. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nagyvad terelővadászaton lőhető a vaddisznó, a gímtehén, -ünő, -borjú, a dámtehén, -ünő, -borjú, a muflonjuh, -jerke, -bárány, továbbá a 40. § (3) bekezdésében felsoroltak.”
15. § Az R. 50. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Vaddisznó vadászatánál hajtóként az a személy alkalmazható, aki legalább a 16. életévét, apróvad vadászatánál pedig a 14. életévét betöltötte. Nagyvad társasvadászata során a hajtóknak és az őket irányító mozgó vadászoknak a természeti környezet jellegétől eltérő, feltűnő színű mellényt kell viselniük, aminek biztosítása a vadászatra jogosult kötelessége. Apróvad vadászaton töltögető feladatra csak érvényes vadászjeggyel rendelkező és erre kioktatott személyt lehet alkalmazni.”
16. § Az R. 51. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Minden vadászházban elsősegélynyújtó felszerelést kell tartani. A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik. Egyéni és társasvadászat során minden vadász köteles egyéni sebkötöző csomagot magánál tartani. A vadászattal kapcsolatos építményeket és egyéb berendezéseket a biztonsági követelményeknek megfelelően kell létesíteni és üzemben tartani.”
17. § (1) Az R. 53. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vad (vaddisznót kivéve) trófeájának bemutatása megfelelően előkészített teljes nagykoponyával vagy szabályosan kiskoponyára vágva szükséges.”
(2) Az R. 53. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az állat-egészségügyi okból elejtett, elhullott vagy a jogosulatlan vadászat során elejtett és lefoglalt, valamint a gépjárművel való ütközés során elpusztult vad trófeáját kötelező - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - bírálatra bemutatni. Az ilyen trófea bírálatát a vadászati hatóság díjmentesen végzi.”
18. § Az R. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. § A következő nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: CIC. pont) elérő trófeák:
a) gímszarvas	240 CIC. pont
b) dámszarvas	200 CIC. pont
c) muflonkos	220 CIC. pont
d) őzbak	170 CIC. pont
e) vadkan	130 CIC. pont
esetében a bírálatát végző vadászati hatóság köteles - az értékelését követő nyolc napon belül - a trófeát a minisztériumnak nemzeti értékké való nyilvánítás céljából felülbírálatra bemutatni.”
19. § Az R. 55. §-a (1)-(2) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A vadászati hatóság a trófea bemutatását, illetve bírálatát a vadászatra jogosult teríték nyilvántartásában vagy a jogosult által a bírálatra benyújtott, a 11. számú melléklet III. részében foglaltak szerinti trófea bírálati jegyen aláírással és bélyegzővel igazolja, és ehhez csatolja a trófea bírálati lapját. A vadászati hatóság az elbírált trófeán - a vaddisznóagyar és a vadászati engedéllyel elejtett vad trófeája kivételével - a jobb oldali agancstövet, illetve a szarvcsapot mechanikus befúrással is megjelöli.
(2) A trófea kivitelénél a vadászati hatóság trófea bírálati jegyen adott igazolását a bírálati lappal együtt a vámhatóságnak, illetve a trófea származásának ellenőrzésére jogosult szerv felhívására be kell mutatni. Az elhullott vagy egyéb nem közvetlen elejtésből származó trófea, illetve hullott agancs kiviteléhez a vadászati hatóság a 15. számú melléklet II. részében foglalt kiviteli engedélyét kell bemutatni.”
20. § Az R. 56. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gépjárművel való ütközés miatt elhullott vad trófeabírálatához a balesetről készült jegyzőkönyvet is csatolni kell.”
21. § Az R. 58/A. §-a (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:
a) őszi gabona	október 1.-augusztus 15.
b) tavaszi gabona	április 1.-augusztus 1.
c) kukorica	április 15.-november 30.
d) burgonya	április 15.-október 15.
e) napraforgó	április 15.-szeptember 30.
f) borsó, szója	március 1.-augusztus 30.
g) szőlő, gyümölcsös	egész évben.”
22. § Az R. 59. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Vtv. 75. §-a (1) bekezdése alkalmazásában erdőgazdálkodásban okozott vadkár az erdősítésben a vad rágása, hántása, túrása, taposása, törése által a csemeték elhalását előidéző, vagy a csúcshajtás lerágásával, letörésével a csemeték fejlődését akadályozó, továbbá az erdei magok elfogyasztása által a természetes erdőfelújulás elmaradását okozó károsítás. Az így keletkezett vadkárigény legkésőbb az erdőtelepítés, illetve az erdőfelújítás befejezését követő ötödik év végéig érvényesíthető. A károsított csemetére vegetációs időszakonként egy alkalommal érvényesíthető kárigény. A kár pénzértékben történő megállapításához a külön jogszabály szerint számítandó újraerdősítési költséget kell alapul venni.”
23. § (1) Az R. 10. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
(2) Az R. 11. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
24. § (1) Az R. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 3. számú melléklete lép.
(2) Az R. 14. számú melléklete e rendelet 4. számú melléklete szerint módosul.
(3) Az R. 16. számú melléklete e rendelet 5. számú melléklete szerint módosul.
(4) Az R. 18. számú melléklete helyébe e rendelet 6. számú melléklete lép.
25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
26. § A rendelet 4. §-ában az R. 16. §-a (2) bekezdésére vonatkozó rendelkezést 2003. március 1. napjától kötelező alkalmazni.