77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet

a felsőoktatási alapképzési szakok képesítési követelményeinek kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 72. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a 86. § (2) bekezdésében foglaltakat és a 124/D. § b) pontja alapján külön jogszabályban megállapított, a kreditrendszerű egyetemi és főiskolai szintű alapképzést meghatározó követelményeket figyelembe véve - a következőket rendeli el:
1. § (1) A felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképzettség követelményeit e rendelet mellékleteiben és a külön jogszabályokban meghatározott képesítési követelmények együttesen határozzák meg.
(2) E rendelet mellékletei az alapképzési szakok külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeit figyelembe véve a tanulmányi munkaidő-ráfordítással járó tanulmányi követelmények teljesítésének kreditértékeit - esetenként kredittartományokat meghatározva - tartalmazzák.
(3) Az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályokat - ha eltérően nem rendelkeznek - e rendelettel összhangban kell alkalmazni. Ahol a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 9. pontjában meghatározott idegennyelvi követelmények a hallgató számára kedvezőbbek a 16. számú mellékletben felsorolt alapképzési szakok képesítési követelményeit tartalmazó jogszabályok idegennyelvi követelményekre vonatkozó rendelkezéseinél, ott azok alkalmazandók.
2. § (1) Az 1-15. számú mellékletek a felsőoktatási alapképzési szakok kreditrendszerű képzésének követelményeit a szakok - az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének t) pontja, illetve a 124/E. § u) pontja alapján szakterület szerinti - szakcsoportba sorolásával (a továbbiakban: a szakcsoport sajátos képesítési követelményei) határozzák meg.
(2) E rendelet 16. számú melléklete szakcsoportonként sorolja fel az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályokat.
3. § (1) Az egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzéséhez szükséges összes kreditpont az alapképzési szakok külön jogszabályban meghatározott főbb tanulmányi területeihez, a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt és a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 4. pontjában meghatározott, a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívüli gyakorlati képzésben szerezhető kreditpontokból tevődik össze.
(2) A szakdolgozathoz (diplomamunkához) egyetemi szintű képzésben legfeljebb 50, főiskolai szintű képzésben legfeljebb 20 kreditpont rendelhető.
(3) Alapképzési szakok társításakor a két szakdolgozat készítésének követelménye alóli felmentést a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 6. pontja határozza meg.
4. § (1) A képzés tantárgyszerkezete a kötelező, a kötelezően választható és a szabadon választható tantárgyakból épül fel.
(2) A szabadon választható tantárgyak kreditértéke az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditpontok legalább 5%-a.
(3) A szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 3. pontja szerint meghatározott szabadon választható tantárgyak kredittartománya terhére intézményi szinten előírható környezetvédelemmel, egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek, informatikai alapismeretek és a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok képzésével, nevelésével kapcsolatos ismeretek elsajátítását biztosító tárgyak felvétele, ha ilyen ismeretek nem szerepelnek a kötelező tantárgyak keretében.
5. § (1) Záróvizsgához kreditérték nem rendelhető.
(2) A záróvizsgára bocsátás feltételeként előírt gyakorlatok teljesítésének sajátos szabályait a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 4. pontja határozza meg.
(3) Ha záróvizsga meghatározott tantárgyak ismeretanyagának számonkérését jelenti, akkor a záróvizsgatárgyak olyan ismeretanyagot foghatnak át, amelynek összesített kreditértéke főiskolai szintű képzésben legalább 15 kreditpont, egyetemi szintű képzésben legalább 25 kreditpont.
6. § (1) Kreditpont csak érdemjeggyel záruló tantárgyakból szerezhető.
(2) A minősítés ötfokozatú vagy háromfokozatú. Háromfokozatú minősítés esetén - a kreditponttal súlyozott tanulmányi átlag megállapításakor - a jól megfelelt minősítés jeles (5), a megfelelt minősítés közepes (3), a nem felelt meg minősítés elégtelen (1) érdemjegynek felel meg.
(3) Azon kötelezően teljesítendő kritérium jellegű követelményeket, amelyek teljesítéséhez nem rendelnek kreditértéket, az alapképzési szakok képesítési követelményéről szóló külön jogszabály keretei között a tanterv határozza meg.
7. § Az alapképzési szakokon a megszerzendő kreditek összértéke - az eltérő képzési idők és tanóraszámok ellenére - azonos a nappali, az esti, a levelező és a távoktatásos képzési formákban.
8. § (1) A záróvizsgára bocsátás feltételeként szereplő idegen nyelvi követelményeket a szakcsoport sajátos képesítési követelményeinek 9. pontja határozza meg.
(2) A felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgatók esetében - a fogyatékosság típusától függően - az alapképzési szakok képesítési követelményeiről szóló külön jogszabályban és e rendeletben szabályozottaktól részben eltérő követelményeket is meghatározhat. Az ezen hallgatókra vonatkozó képzési, tanulmányi és vizsgakövetelményeket a tantervben, valamint az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában kell meghatározni.
(3) A fogyatékossággal élő hallgató az Ftv. 74. §-a (1) bekezdésének o) pontja alapján, a külön jogszabályban meghatározott eljárásban - egyéni kérelemre - intézményi hatáskörben az államilag elismert nyelvvizsga követelménye alól részlegesen vagy teljesen felmenthető.
9. § A felsőoktatási intézmény az egészséges életmód kialakításához, a rendszeres testmozgáshoz szükséges kötelező testnevelés kritérium jellegű követelményeit, a testnevelési foglalkozások heti óraszámát (vagy az összóraszámot) a tantervben, illetve a tanulmányi és vizsgaszabályzatban határozza meg, ha ilyen követelmények nem tartoznak az alapképzési szak főbb tanulmányi területeihez rendelt szakmai tantárgyakhoz. Az intézmény elfogadhatja a hallgató által az előírt óraszámban intézményen kívül igazoltan teljesített, testneveléssel kapcsolatos tevékenységet, illetve sporttevékenységet.
10. § (1) Ez a rendelet 2002. szeptember 1-jén lép hatályba. Ez alól kivételt képeznek a természettudományi szakcsoport (14. számú melléklet) sajátos képesítési követelményei, amelyek 2003. szeptember 1-jétől lépnek hatályba.
(2) Az 1. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést a 2002. január 1-jén hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkre kell alkalmazni. Az e rendelettel meghatározott követelményeket a 2002/2003. tanévben az első évfolyamra felvételt nyert és beiratkozott hallgatókra felmenő rendszerben kell először alkalmazni.
(3) E rendelet 12. számú mellékletének alkalmazásában:
a) a tanári szakok szerkezeti felépítése: a szakterületek alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott szakoknak a tanári képesítés követelményeiről szóló 111/1997. (VI. 27.) Korm. rendelet 4. §-a (1) bekezdése alapján tanár, illetve kettős oklevelet nyújtó tanár szakként meghatározott szerkezeti felépítése lehet;
b) tanárszak: az a szak, amelyben a szakterületi (egyes tudomány, művészeti és egyéb szakterületi) felkészítés csak a tanári képesítés megszerzésével együtt eredményez oklevelet;
c) tanárképes szak: az a szak, amelyhez a tanári képesítés - a szakterületi alapképzési szakkal párhuzamosan vagy kiegészítő alapképzésben - is megszerezhető; a szakterületi ismeretek megszerzése önmagában is végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet eredményez;
d) kettős oklevelet nyújtó tanár szak: a tanárképes szakhoz kapcsolódóan a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzéssel létrejövő szak;
e) közismereti tanár szakok csoportjába tartozó szakok:
ea) a természettudományos, a testkulturális és a művészeti felsőoktatás zeneművészeti alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben tanár szakként meghatározott egyetemi és főiskolai szintű szakok, továbbá a főiskolai szintű bölcsész és képzőművészeti szakok,
eb) az egyetemi szintű tanárképes bölcsész szakok, ha a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés a szakterületi képzéssel párhuzamosan folyik.
E szakok elsősorban a közoktatási intézmények 5-12. évfolyamán meghatározott tantárgyak oktatására adnak képesítést;
f) kettős oklevelet nyújtó tanár szakok csoportjába tartozó szakok:
fa) az agrár, a műszaki, a közgazdasági felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott, a szakmai tanárképzés körébe tartozó egyetemi és főiskolai szintű mérnöktanári, illetve közgazdásztanári szakok,
fb) a művészeti felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítési követelményeiben meghatározott egyetemi szintű vizuális és környezetkultúra-tanári szak és a vizuális nevelőtanár szak,
fc) az egyetemi szintű gyógypedagógia szakos tanár szak, továbbá
fd) az egyetemi szintű bölcsész tanárképes szakok, ha a tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés az oklevél megszerzését követő kiegészítő alapképzésben folyik,
fe) azok az egyetemi szintű természettudományos nem tanár szakok, amelyeken a tanári képesítés párhuzamos vagy kiegészítő alapképzésben történő megszerzése az azonos szakterület egyetemi szintű tanár szakjain meghatározott szakképesítést eredményezi;
g) szakmai tanárképzés: mindazon egyetemi és főiskolai szintű tanári szakokon folyó képzések, amelyek elsődleges célja a szakképzés elméletorientált szakmai tantárgyainak oktatására történő felkészítés, továbbá a szakképzés gyakorlati tárgyainak oktatására felkészítő főiskolai szintű szakoktatói szakokon folyó képzések, amelyek képesítési követelményeit külön rendelet szabályozza.