8/2002. (VII. 11.) GKM rendelet

a hidegvízmérők típusvizsgálatáról és első hitelesítéséről

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában és a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény végrehajtásáról rendelkező 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 15. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre (Ptk. 685. § c) pont) és külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire, kereskedelmi képviseleteire terjed ki, amelyek a (2) bekezdésben meghatározott típusú és működési elvű hidegvízmérőket gyártanak vagy forgalmaznak.
(2) E rendelet hatálya azokra a közvetlen mechanikai elvek alapján működő hidegvízmérőkre vonatkozik - beleértve a mozgófalú, térfogat-kiszámításos vízmérőt és volumetrikus kamrát -, amelyekben az áramló víz mozgó, forgó elemeket (pl. turbina, lapátkerék) működtet.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) hidegvízmérő: olyan vízfogyasztást mérő készülék, amely a rajta átáramló víz (és csak víz) térfogatát folyamatosan összegzi, és amely a mérőegységből és az ahhoz tartozó kijelző egységből áll. A víz akkor tekintendő „hideg”-nek, ha a hőmérséklete a 0 °C és 30 °C közötti tartományba esik;
b) térfogatáram: a mérőn egységnyi idő alatt átáramló víz térfogata. A térfogatot köbméterben vagy literben, az időt órában, percben vagy másodpercben kell kifejezni;
c) mért vízmennyiség: azt a víztérfogatot jelöli, amely adott idő alatt a mérőn átáramlik;
d) maximális térfogatáram (Qmax): az a legnagyobb térfogatáram, amelynél a mérő meghatározott időtartamon belül károsodás nélkül működik anélkül, hogy túllépné a megengedett legnagyobb hiba és nyomásveszteség értékét;
e) névleges térfogatáram (Qn): a maximális térfogatáram értékének a fele, ami m3/h-ban van megadva, és a mérő jellemzésére szolgál. Névleges térfogatáramon a mérőnek képesnek kell lennie folyamatosan és szakaszosan, a legnagyobb megengedett hiba túllépése nélkül működni;
f) minimális térfogatáram (Qmin): az a legkisebb térfogatáram, amely fölött a mérő nem lépheti túl a legnagyobb megengedett hibát, és amelyet a Qmin alsó mérési határnak neveznek;
g) térfogatáram-tartomány: a vízmérő térfogatáram-tartományát a maximális (Qmax) és a minimális (Qmin) térfogatáram értékek határozzák meg. A térfogatáram-tartomány két részre osztható, alsó és felső zónára, melyek legnagyobb megengedett hibái különbözőek;
h) határ-térfogatáram (Qt): a térfogatáram-tartományt alsó és felső részre osztó azon térfogatáram, melynél a legnagyobb megengedett hiba értéke szakadásszerűen megváltozik;
i) legnagyobb megengedett hiba:
- a mérési tartomány alsó részében Qmin-től (Qmin-t beleértve) Qt-ig (Qt-t nem beleértve) ±5%;
- a mérési tartomány felső részében Qt-től (Qt-t beleértve) Qmax-ig (Qmax-t beleértve) ±2%.
A legnagyobb megengedett hiba a hibák felső határértéke, amit a vízmérő típusvizsgálata és hitelesítése során kell figyelembe venni;
j) pontossági osztályok: az i) pontban meghatározott Qmin és Qt értékeknek megfelelően a vízmérők három pontossági osztályba sorolhatók:
Osztályok	Qn
<15 m3/h	>15 m3/h
A osztály
Qmin értéke	0,04 Qn	0,08 Qn
Qt értéke	0,10 Qn	0,30 Qn
B osztály
Qmin értéke	0,02 Qn	0,03 Qn
Qt értéke	0,08 Qn	0,20 Qn
C osztály
Qmin értéke	0,01 Qn	0,006 Qn
Qt értéke	0,015 Qn	0,015 Qn
k) nyomásveszteség: az a nyomásesés, melyet a vízmérőnek a vezetékben való jelenléte okoz;
l) kavitáció: a mérendő közeg egyenletes áramlását megzavaró hatás, rendellenesség;
m) hitelesítés: a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény és a végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendeletben, valamint a mérőeszközökről és azok mérésügyi ellenőrzéséről szóló 6/2001. (III. 19.) GM rendeletben szabályozott eljárás.
3. § (1) E rendelet 1. §-ában meghatározott hidegvízmérő akkor hozható forgalomba, ha
a) megfelel az adott mérőeszközre vonatkozó jogszabályokban meghatározott alapvető méréstechnikai követelményeknek,
b) rendelkezik hitelesítési engedéllyel és típus-jóváhagyási jellel, továbbá
c) el van látva az első hitelesítést tanúsító jellel.
(2) Forgalomba hozatal előtt a belföldi forgalomba hozó gondoskodik arról, hogy az 1. § hatálya alá tartozó mérőeszközt a hitelesítésre jogosult szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) ellássa az (1) bekezdésben meghatározott jelölésekkel.
4. § A hidegvízmérők típusvizsgálati eljárására és első hitelesítési eljárására az e rendeletben foglaltak az irányadóak, azzal hogy az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a 2. § m) pontjában megjelölt jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

Típusvizsgálati eljárás

5. § (1) A belföldi forgalomba hozónak a hidegvízmérőkre típusvizsgálati eljárást kell kezdeményeznie.
(2) A kérelem tartalmazza különösen a hidegvízmérő anyagára, szerkezetére, a jelölésekre és a feliratokra vonatkozó, az e rendelet mellékletében meghatározott adatokat.
(3) A típusvizsgálati eljárás a hidegvízmérők esetében kiterjed a mérésügyi jogszabályok szerint típusvizsgálati eljárás körében vizsgált jellemzőkön kívül a (2) bekezdésben meghatározottak vizsgálatára.
(4) Ha a típusvizsgálatra benyújtott dokumentáció kielégíti e rendelet előírásait, akkor a 6-10. § rendelkezései szerint, a 6. § (1) bekezdésében meghatározott számú mintadarabot laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni.
6. § (1) A gyártó által rendelkezésre bocsátandó mérők számát a következő táblázat alapján kell meghatározni:
Névleges térfogatáram Qn, m3/h	A mérők száma
Qn  5	10
5 < Qn  5	6
50 < Qn  1000	2
Qn > 1000	1
(2) A mérési pontosság meghatározásakor a nyomás a vízmérő kimeneténél a kavitáció elkerüléséhez szükséges mértékű legyen.
(3) A mérőket egyenként és olyan módon kell vizsgálni, hogy minden mérő egyedi jellemzői meghatározhatók legyenek.
A hitelesítő szervezetnek meg kell tennie minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az átáramló víz térfogata mérésének legnagyobb hibája a beépítési hibák által okozott különböző pontatlanságok hatásainak figyelembevételével se legyen nagyobb 0,2%-nál.
(4) A legnagyobb megengedett hiba
- a nyomás mérésekor 5%;
- a legnagyobb nyomásveszteség mérésekor 2,5%.
(5) Az egyes vizsgálatok során a térfogatáramok relatív változása nem haladhatja meg a 2,5%-ot a Qmin és a Qt között, valamint az 5%-ot a Qt és a Qmax között.
(6) A vizsgálatokhoz hitelesített használati etalont kell alkalmazni.
7. § (1) A vizsgálat az alábbi sorrend szerinti műveletekből áll:
a) nyomáspróba;
b) a hibagörbék meghatározása a térfogatáram függvényében és a típusra jellemzően a gyártó által előírt szokásos beépítési mód figyelembevételével (egyenes csőszakaszok fel- és lefelé irányuló áramlással, szűkítések, akadályok);
c) a nyomásveszteség meghatározása;
d) gyorsított élettartam-vizsgálat.
(2) A nyomáspróba két részből áll:
a) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia 16 bar nyomást vagy a legnagyobb üzemi nyomásérték 1,6-szeresét 15 percen át anélkül, hogy a házon folyás vagy szivárgás jelentkezne (melléklet 9. f) pont);
b) minden vizsgált mérőnek ki kell bírnia károsodás vagy elzáródás nélkül 20 bar nyomást vagy a legnagyobb üzemi nyomás 2-szeresét 1 percen át (melléklet 9. f) pont).
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pont alattiak vizsgálata során annyi értéket kell felvenni, hogy a hibagörbe megrajzolásához a teljes mérési tartományban elegendő pont álljon rendelkezésre.
(4) A gyorsított élettartam-vizsgálat módszere:
Névleges térfogatáram Qn a m3/h-ban	Vizsgálati térfogatáram	Vizsgálat fajtája	Ciklusok száma	Szünetek időtartama	Vizsgálati térfogatáramon való üzemelés időtartama	Felfutás és a leállás időtartama
Qn  10	Qn	nem folyamatos	100 000	15 s	15 s	0,15 (Qn) 1 s-os minimummal  [LÁBJEGYZET_1]
2 Qn	folyamatos			100 h
Qn > 10	Qn	folyamatos			800 h
2 Qn	folyamatos			200 h
8. § Az első gyorsított élettartam-vizsgálat előtt és minden vizsgálati sorozat után minimális követelmény, hogy meg kell határozni a mérési hibát, a következő térfogatáramoknál:
Qmin; Qt; 0,3 Qn; 0,5 Qn; 1 Qn; 2 Qn.
9. § Minden vizsgálatnál a mérőn átáramoltatott víz térfogatának elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a hitelesítő skálán lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, továbbá a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.
10. § A vízmérő megfelel a típusvizsgálaton, ha a minta kielégíti a következő feltételeket:
a) megfelel az e rendeletben meghatározott adminisztratív, műszaki, technológiai és pontossági előírásoknak;
b) minden gyorsított élettartam-vizsgálat után:
1. az első hibagörbéhez képest nem tapasztalható 1,5%-nál nagyobb eltérés a Qt és a Qmax között és 3%-nál nagyobb eltérés a Qmin és a Qt között;
2. a mérő legnagyobb megengedett hibája a Qmin és Qt között ±6%, a Qt és a Qmax között pedig ±2,5%.
11. § A típusvizsgálati eljárás során a hitelesítő szervezet a vizsgálatot követően igazolja, hogy a típusminta megfelel a gyártó által megadott specifikációnak, a szabványoknak, valamint az adott mérőeszköz típussal szemben támasztott mérésügyi követelményeknek, és hitelesítési engedélyt állít ki. Ellátja a mérőeszközt a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet mellékletének 1. pontja szerinti típus-jóváhagyási jellel.

Első hitelesítés

12. § (1) A hidegvízmérők első hitelesítését a hitelesítő szervezet által feljogosított laboratóriumban végzik a hitelesítő szervezet munkatársai. A helyiség elrendezése és a vizsgálati berendezések legyenek alkalmasak a vizsgálat biztonságos, megbízható feltételek között történő elvégzésére. A 6. §-ban foglaltakat kell betartani, de a mérőket szükség szerint sorozatban is lehet vizsgálni. Amennyiben ezt a módszert alkalmazzák, a kilépő víznyomásnak valamennyi mérőnél megfelelő mértékűnek kell lennie a kavitáció elkerüléséhez, és a mérők közötti kölcsönhatást meg kell akadályozni.
(2) A teljes vizsgálóberendezésben lehetnek automata készülékek; kerülő szelepek, áramláskorlátozók stb., feltéve, ha minden vizsgálati szakasz ellenőrizhető, az ellenőrző tartályok egyértelműen azonosíthatók, és bármikor mérhető a belső nyomásesés.
(3) Bármilyen vízellátó rendszer alkalmazható, de ha több párhuzamosan kötött vizsgálati kör van, ügyelni kell arra, hogy ne jöhessen létre a 6. § (3) bekezdésben foglaltakkal összeegyeztethetetlen kölcsönhatás.
(4) Ha a mérőtartály több kamrára osztott, a válaszfalak legyenek eléggé merevek ahhoz, hogy egyik kamra térfogata se változzon 0,2%-nál nagyobb mértékben attól függően, hogy a vele szomszédos kamrák tele vannak-e vagy üresek.
(5) A hitelesítésnek legalább a következő három térfogatáramon pontossági vizsgálatot is magában kell foglalnia:
a) 0,9 Qmax és Qmax között;
b) Qt és 1,1 Qt között;
c) Qmin és 1,1 Qmin között.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott vizsgálatok közül az a) pont alattiban a nyomásveszteség meghatározására is sor kerül. A nyomásveszteségnek kisebbnek kell lennie a hitelesítési engedélyben megjelölt értéknél.
(7) A mérőn átáramoltatott víz térfogatának minden vizsgálatnál elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy
- a hitelesítő skálán lévő mutatót vagy tárcsát egy vagy több teljes fordulattal megforgassa, és
- a ciklikus torzítás hatásait kiküszöbölje.
(8) Amennyiben a mérő valamennyi mérési hibája azonos előjelű, a vízmérőt úgy kell beszabályozni, hogy a hibák egy része kisebb legyen, mint a legnagyobb megengedett hiba fele.
13. § Az e rendelet mellékletében meghatározott hidegvízmérők első hitelesítésekor a hitelesítő szervezet a 6/2001. (III. 19.) GM rendelet melléklete 5. pontjában meghatározott első hitelesítési jelet helyezi el a mérőn.

A mérőeszközön elhelyezhető jelölések és feliratok

14. § (1) Az e rendelet szerinti jelöléseket és feliratokat jól láthatóan, egyértelműen és maradandó módon, a 2. § m) pontjában meghatározott jogszabályok szerint kell elhelyezni a mérőeszközön.
(2) A mérőeszközön nem helyezhető el a mellékletben meghatározott jelölésekkel összetéveszthető egyéb jelölés.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek Tanácsának a tagállamoknak a hidegvízmérőkre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 75/33/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[LÁBJEGYZET_1] (Qn) a m3/h-ban kifejezett Qn értékével megegyező szám.