8/2002. (II. 15.) HM rendelet

a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos és szerződéses katonák baleseti járadékának részletes szabályairól

A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 287. §-ának a)-f) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos és szerződéses katonák baleseti járadéka megállapításának részletes szabályait a következők szerint állapítom meg:

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjaira (a továbbiakban együtt: az állomány tagja), valamint az utánuk hozzátartozói nyugellátásra jogosult hozzátartozóikra terjed ki.

A SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK

A szolgálati nyugdíj

(A Hjt. 203. §-ához)
2. § (1) A szolgálati nyugdíjra való jogosultság a szolgálati viszony megszűnésének megállapítását követő naptári nappal kezdődik.
(2) A hivatásos szolgálati viszony megszűnése beálltát a Hjt. 62. §-a (1) bekezdésének a) pontja alá tartozók esetében a felső korhatár elérése napjával, illetőleg akinek a szolgálati viszonyát meghosszabbították, a meghosszabbítás lejártát követő nappal, parancsban kell megállapítani.
3. § A Hjt. 203. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerinti egészségi, pszichikai, illetőleg fizikai alkalmatlanságot a katonai alkalmassági felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: FÜV) állapítja meg, a b) pontja szerinti munkaképesség-csökkenés mértéke meghatározásánál az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottsága (a továbbiakban: orvosi bizottság) véleményét kell alapul venni.
4. § (1) A Hjt. 203. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazása esetén a teljes összegű nyugdíjat az ötvenkettedik életév betöltése, illetőleg az 50%-ot elérő munkaképesség-csökkenés megállapítása napjától kell megállapítani.
(2) A munkaképesség-csökkenés napját az orvosi bizottság szakvéleményben jelöli meg. Ha az orvosi bizottság a munkaképesség-csökkenés időpontjáról nem nyilatkozott, a szakvélemény dátuma az irányadó.
(A Hjt. 204. §-ához)
5. § (1) A szolgálati nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmek megállapításánál - a Hjt. 13. § (3) bekezdése alapján a nyugdíjazás kezdőnapját megelőző 365 (szökőév esetében 366) nap alatt - a szolgálati viszony keretében elért - és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló alapilletményt, illetménykiegészítést, illetménypótlékot, távolléti díjat, jutalmat és a kifizetett külön juttatásnak erre az időszakra eső részét kell figyelembe venni.
(2) Ha a hivatásos katona egy évnél rövidebb időre részesült illetményben, a rövidebb időszak alatt elért (1) bekezdés szerinti juttatások alapján kell a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet megállapítani. Ha azonban a nyugdíjalap-számítás időszakában a hivatásos katona nem, vagy 30 napnál rövidebb időszakra kapott illetményt, nyugdíját a besorolás szerinti illetménye figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának időszakában a Hjt. 117. §-ának (1) bekezdése szerint csökkentett illetményt kapott, a nyugdíjalapját a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.
(4) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíjának megállapításánál azokat kell azonos minősítésű repülőhajózóknak tekinteni, akik a repülési pótlék szempontjából a nyugállományba helyezettel azonos kategóriába tartoznak, és az osztályos fokozatuk is megegyezik.
(5) Nem alkalmazható a (4) bekezdés szerinti kedvezmény annál a repülőhajózónál, akiknél a letiltáshoz vezető egészségromlás neki felróható okból alakult ki.
(6) Ha a nyugdíj megállapítására közvetlenül a honvédségen kívüli más szervnél teljesített szolgálat befejezését követően került sor, a nyugdíj alapját a vezénylés helyén elért, nyugdíjalapba beszámítható juttatások figyelembevételével kell kiszámítani.

A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ

(A Hjt. 207. §-ához)
6. § A rokkantsági nyugdíjjogosultság megállapításához a szolgálat-(munka-)képesség-csökkenés mértékére vonatkozó orvosi bizottsági véleményt kell alapul venni.
7. § A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi illetményátlag megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
8. § (1) A rokkantsági nyugdíj a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól esedékes.
(2) Ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a 67%-ot nem éri el, ennek az orvosi bizottság által megállapított napját követő második hónap első napjától kell határozattal a rokkantsági nyugdíj folyósítását beszüntetni.
(3) Ha a rokkantság csoportja megváltozik, a változásnak megfelelően a nyugdíj összegét is módosítani kell. A nyugdíj összegét emelni az állapotváltozás megállapítása hónapját követő hónap első napjától, csökkenteni pedig az állapotváltozás időpontját követő második hónap első napjától kell. Az állapotváltozás időpontja az állapotváltozásnak a jogszabályban meghatározott orvos szakértői szervek által megállapított napja, ennek hiányában az orvosi vizsgálat - állapotrosszabbodás esetén azonban legkorábban az állapotrosszabbodás bejelentésének - napja.
9. § A Hjt. 207. §-ának (5) bekezdése alapján a megállapított szolgálati nyugdíj összege nem lehet kevesebb a megszűnő rokkantsági nyugdíj összegénél. A szolgálati nyugdíjat a rokkantsági nyugdíj megszüntetését követő hónap első napjától kell folyósítani.
10. § A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság feléled, ha a jogosultság feltételei a nyugdíj megszűnése után öt éven belül újra bekövetkeznek.

A BALESETI ELLÁTÁSOK

(A Hjt. 208. §-ához)

A baleseti rokkantsági nyugdíj

11. § (1) A baleseti rokkantsági nyugállományba helyezett hivatásos katona szolgálat-(munka-)képesség-csökkenésének mértékénél az orvosi bizottság véleményét kell alapul venni.
(2) A baleset, illetőleg a betegség minősítésének szabályait (összefügg-e a szolgálati kötelmekkel, illetőleg szolgálati eredetű-e) külön jogszabály tartalmazza.
12. § (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj alapjának megállapításánál a szolgálati nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjat a szolgálati viszony megszüntetését követő naptól kell megállapítani.

A baleseti járadék

13. § (1) A baleseti járadékra való jogosultságot, valamint a járadék mértékét a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 57-60. §-ai, 65. §-a, valamint a végrehajtásával kapcsolatos 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 34-36/A. §-ai szabályozzák.
(2) A baleseti járadék alapjául szolgáló illetményátlag számításánál az 5. §-ban foglalt rendelkezések figyelembevételével a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, illetőleg a szolgálatból származó betegség okozta munkaképesség-csökkenés orvos szakértői szervek által megállapított napját megelőzően elért illetményjellegű juttatásokat kell figyelembe venni.
14. § A szolgálati kötelmekkel összefüggő újabb baleset, illetve betegség esetén valamennyi baleset, illetve betegség következményét együttesen kell figyelembe venni. Az együttes következmény figyelembevételével a baleseti járadék összegét akkor kell újból megállapítani, ha a járadékos az újabb baleset vagy betegség következtében magasabb baleseti fokozatba kerül.

A HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁSOK

(A Hjt. 209-211. §-aihoz)
15. § Akinek a szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, elhalálozása esetén családtagjai a teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak nyugellátásra.

A NYUGELLÁTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

(A Hjt. 212-214. §-aihoz)
16. § A hivatásos katonák, valamint hozzátartozóik nyugellátását a HM Pénzügyi Számító és Nyugdíjmegállapító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjmegállapító Igazgatóság) állapítja meg, és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) folyósítja.
17. § A Nyugdíjmegállapító Igazgatóság a rendelkezésére álló okmányok alapján - a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével - hivatalból hoz határozatot:
a) a baleset, a betegség és a haláleset szolgálati kötelmekkel összefüggő minősítéséről;
b) a szolgálati nyugdíjról;
c) a rokkantsági nyugdíjról;
d) a baleseti járadékról;
e) az állomány elhunyt tagjának özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;
f) az elhunyt nyugdíjas özvegye (élettársa) és árvái nyugellátásáról;
g) a megállapított rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék összegének a munkaképesség-csökkenés változásának megfelelő felemeléséről, csökkentéséről, változatlan továbbfolyósításáról, továbbá ezen ellátásoknak a rokkantság vagy a munkaképesség-csökkenés megszűnése, illetőleg a kötelező orvosi vizsgálaton való meg nem jelenés miatti beszüntetéséről;
h) a hozzátartozók részére a rokkantság alapján járó nyugellátásoknak a rokkantság alakulása szerinti továbbfolyósításáról vagy beszüntetéséről;
i) a Hjt. 203. §-ának (5) bekezdése alkalmazása esetén, az 52. életév betöltésekor a teljes összegű szolgálati nyugdíj folyósításáról;
j) a Hjt. 203. §-ának (7) bekezdése alá tartozók esetében - a szolgálat felső korhatárának betöltésekor vagy megrokkanás miatt - a szolgálati (rokkantsági) nyugdíj folyósításáról;
k) a hivatásos állományúak nyugdíjának - a 25 éves tényleges szolgálati idő betöltésekor - a Hjt. 214. § (1) bekezdése szerinti rögzítéséről;
l) a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetéséről.
18. § A Nyugdíjmegállapító Igazgatóság hivatalból intézkedik a rokkantság, illetve munkaképesség-csökkenés alapján megállapított rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi nyugdíj, árvaellátás és szülői nyugdíj továbbfolyósításához szükséges, továbbá mindazon orvosi vizsgálatok elvégzése iránt, amelyek a különböző nyugdíjigények elbírálásához szükségesek.
19. § A Nyugdíjmegállapító Igazgatóság kérelemre bírálja el és hoz határozatot minden egyéb nyugdíjigény tárgyában, így különösen:
a) a szülői nyugdíjigényről,
b) az elvált nő vagy a különélő házastárs özvegyi nyugdíjigényéről,
c) az 52. életév betöltése előtt a Hjt. 203. §-ának (5) bekezdése alapján csökkentett mértékben folyósított szolgálati nyugdíjnak teljes összegben való folyósításáról, ha az munkaképesség-csökkenés miatt válik indokolttá,
d) állapotrosszabodással, illetőleg állapotjavulással kapcsolatos igények elbírálásáról, az orvosi bizottság szakvéleménye alapján,
e) a feltételek hiányában vagy a kötelezően előírt felülvizsgálaton való meg nem jelenés miatt megszüntetett rokkantsági nyugdíj, illetve baleseti járadék ismételt megállapítására irányuló igényről,
f) az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj ismételt megállapítására (feléledésére) irányuló igényről.
20. § A nyugellátásra vonatkozó határozatot meg kell küldeni:
a) a nyugellátásra jogosultnak, illetőleg a nyugellátást igénylőnek,
b) a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak,
c) a jogosult állandó lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságnak.
21. § (1) A rokkantság csoportját, illetőleg a munkaképesség-csökkenés mértékét az első és másodfokú orvosi bizottság szakvéleménye alapján kell megállapítani.
(2) A nyugellátás megállapításához, illetve a megállapított nyugdíj továbbfolyósításához szükséges orvosi felülvizsgálatra a munkaképesség-csökkenést véleményező első és másodfokú orvosi bizottságokat a nyugdíjigény elbírálására jogosult szerv, valamint a FÜV kérheti fel.
(3) A munkaképesség-csökkenés megállapítását a katonai kórház katonaorvosi felülvizsgáló bizottsága is kérheti, ha a hivatásos állomány tagja munkaképesség-csökkenésének megállapítására kerül sor.
(4) A munkaképesség-csökkenés mértékét megállapító határozat elleni fellebbezést a határozatot hozó szervhez kell benyújtani. A határozatot hozó szerv a másodfokon eljáró orvosi bizottságtól kér szakvéleményt, és ez alapján hozza meg a másodfokú határozatát.
22. § (1) Ha a nyugellátással kapcsolatos határozatot utóbb azért kell módosítani, mert az - a honvédség hibájából - a jogosan járónál alacsonyabb összegű ellátást tartalmaz, vagy ha teljesítés késedelmesen történik, az érintettet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 80. § (1) bekezdése alapján az (5) bekezdése szerinti késedelmi kamat illeti meg.
(2) A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiszámított és folyósított késedelmi kamatot a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által meghatározottak szerint a Nyugdíjmegállapító Igazgatóság köteles megtéríteni.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

23. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2001. december 31-ét követő időponttól nyugállományba helyezettek esetében kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának ellátási rendjéről szóló 5/1997. (II. 18.) HM rendelet hatályát veszti.
(2) A hivatásos állomány azon tagja esetében, akinek a tényleges szolgálati ideje 2002. január hó 1. napján már meghaladta a 25 évet, a nyugdíj Hjt. 214. §-ának (1) bekezdése szerinti rögzítését - a Hjt. hatálybalépésének napjával - legkésőbb 2002. június 30-ig kell végrehajtani.