93/2002. (V. 5.) Korm. rendelet

a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 151. §-ának (4) bekezdésében, 178. §-a (1) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásba vételt ellátó szervezetre, a szervezettel szembeni követelményekre, a jogorvoslati lehetőségekre, az igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozóan a Kormány a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartását vezető szervezetre,
b) a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába felvételüket kérő és a nyilvántartásba felvett természetes személyekre,
c) a könyvviteli szolgáltatást végzők továbbképzésére jelentkező és továbbképzést folytató szervezetekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a könyvviteli szolgáltatást végző kamarai tag könyvvizsgálókra (ideértve a tagságukat szüneteltetőket is), akiknek a nyilvántartását a Magyar Könyvvizsgálói Kamara vezeti, és akiknek a szakmai továbbképzéséről a Magyar Könyvvizsgálói Kamara gondoskodik.
2. § E rendelet szerinti nyilvántartásba vétel szempontjából könyvviteli szolgáltatást végzők a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 150. §-ának (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítását, vezetését végző, a számviteli beszámolót készítő - e rendelet szerint - mérlegképes könyvelői (illetve azzal egyenértékű) képesítéssel rendelkezők, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba nem vett okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezők.
3. § (1) Mérlegképes könyvelő az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését oklevéllel, bizonyítvánnyal igazolja. Ennek alapján kell őt a 4. § (2) bekezdése szerint a nyilvántartásba felvenni.
(2) Amennyiben az oklevél, bizonyítvány
a) ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi (áruforgalmi) szakon megszerzett mérlegképes könyvelői képesítést igazol, akkor vállalkozási területen,
b) felsőfokú államháztartási szakképesítést, illetve felsőfokú költségvetési képesítést igazol, akkor államháztartási területen,
c) biztosítási, értékpapír-forgalmazási, pénzintézeti szakon megszerzett mérlegképes könyvelői képesítést igazol, akkor pénzügyi területen
biztosítja a szakképesítési feltételt a nyilvántartásba vételhez.
(3) Mérlegképes könyvelő - a nyilvántartásba vétel szempontjából - az, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutódján vagy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi és számviteli karán/szakán 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között oklevelet szerzett, ideértve az ezen időtartam alatt a 8/1963. (XII. 30.) MM rendelet alapján honosított oklevelet is, továbbá az, aki ugyanezen időtartam alatt olyan egyetemen, főiskolán szerzett oklevelet, amely egyetemen, főiskolán számvitel, gazdasági tevékenység elemzése, számvitel- és ügyvitelszervezés, ellenőrzés tantárgyakból szigorlatot vagy államvizsgát tett, hároméves számviteli vagy gazdasági (pénzügyi) ellenőrzési gyakorlat után, ha a Számviteli Képesítő Bizottság Titkárságához benyújtott kérelem alapján az Elnökségtől „mérlegképes könyvelői igazolás”-t, illetve „felsőfokú költségvetési igazolás”-t kapott.
(4) Mérlegképes könyvelő - a nyilvántartásba vétel szempontjából - az, aki a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, illetve jogutódján vagy a Pénzügyi és Számviteli Főiskola pénzügyi és számviteli karán/szakán 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között oklevelet szerzett, ideértve az ezen időtartam alatt a 8/1963. (XII. 30.) MM rendelet alapján honosított oklevelet is, hároméves számviteli vagy gazdasági (pénzügyi) ellenőrzési gyakorlat után, ha a (3) bekezdés szerinti igazolást ugyan nem kérte, de e rendelet szerinti nyilvántartásba történő felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja az előbbi képesítést igazoló oklevele hitelesített másolatát.
(5) Mérlegképes könyvelő - a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján - az, aki 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között olyan egyetemen, főiskolán szerzett oklevelet, amely egyetemen, főiskolán számvitel, gazdasági tevékenység elemzése, számvitel- és ügyvitelszervezés, ellenőrzés tantárgyakból szigorlatot vagy államvizsgát tett, és ezt, továbbá azt hitelt érdemlő módon (a képesítést igazoló oklevél hitelesített másolatával, leckekönyvvel, órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy ezen tantárgyakat olyan részletezéssel és követelményrendszerrel oktatták, mint ugyanezen időtartam alatt hatályos rendelkezések szerint a mérlegképes könyvelőket, és erről a (3) bekezdés szerinti igazolást nem kérte, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata van.
(6) Mérlegképes könyvelő - a nyilvántartásba vétel szempontjából - az, aki felsőoktatási intézményben 1993. május 9-e és 1997. december 31-e között jog, pénzügyek, szaknak megfelelő gazdaságtan, számvitelszervezés és vezetés, szaknak megfelelő számvitel és elemzés, szaknak megfelelő ellenőrzés tantárgyakból kollokviumot, szigorlatot vagy államvizsgát tett, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata volt, ezek alapján az egyenértékűség elismeréséről igazolást (oklevelet) kért és kapott, annak hitelesített másolatát a nyilvántartásba történő felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja.
(7) Mérlegképes könyvelő - a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján - az, aki 1993. május 9-e és 1997. december 31-e között jog, pénzügyek, szaknak megfelelő gazdaságtan, számvitelszervezés és vezetés, szaknak megfelelő számvitel és elemzés, szaknak megfelelő ellenőrzés tantárgyakból kollokviumot, szigorlatot vagy államvizsgát tett, és ezt, továbbá azt hitelt érdemlő módon (a képesítést igazoló oklevél hitelesített másolatával, leckekönyvvel, órarenddel, tematikával vagy egyéb módon alátámasztva) igazolja, hogy ezen tantárgyak vizsgakövetelményei a központi követelményrendszerben meghatározott tartalmat is felölelték, és a mérlegképes könyvelői szakképesítéssel való egyenértékűség elismertetéséről igazolást (oklevelet) nem kért, és akinek legalább hároméves pénzügyi-számviteli gyakorlata van.
(8) Mérlegképes könyvelő - a nyilvántartásba vétel szempontjából, külön kérelem és egyedi elbírálás alapján - az, aki tanulmányai során számvitel és elemzés feladatcsoportból szigorlatot, záróvizsgát vagy államvizsgát, a 35/2001. (X. 10.) PM rendelet 6. §-ával hatályon kívül helyezett 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 6., 7. és 8. számú melléklete IV. b) pontjában felsorolt többi feladatcsoportból vizsgát tett, illetve 2004. december 31-ig vizsgát tesz, illetve aki a 2. számú melléklet szerinti szakirányú felsőoktatási intézményben (annak jogutódjában), az ott megjelölt karon, szakon és évfolyamon diplomát szerzett, illetve legkésőbb 2004. december 31-ig diplomát szerez.
(9) Mérlegképes könyvelő - a nyilvántartásba vétel szempontjából igazolás, illetve külön kérelem és egyedi elbírálás alapján - az, aki szakirányú felsőoktatási intézményben 1978. január 1-je előtt megkezdett tanulmányai alapján 1981. június 30-ig oklevelet szerzett és amely oklevél alapján, hároméves könyvelői (revizori) gyakorlat után
a) „mérlegképes könyvelői igazolás”-t kapott,
b) a „mérlegképes könyvelői igazolás”-t nem kérte, de e rendelet szerinti nyilvántartásba történő felvétele kérelméhez mellékelve benyújtja a képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát.
(10) Az (5), a (7)-(8) bekezdés és a (9) bekezdés b) pontja szerinti külön kérelem egyedi elbírálásához szükséges dokumentumokat a nyilvántartásba történő felvétel kérelméhez (az adatlaphoz) mellékelve kell benyújtani.
(11) E rendelet szerinti nyilvántartásba vétel szempontjából okleveles könyvvizsgáló az, aki ilyen szakképesítéssel rendelkezik, szakképesítését oklevéllel igazolja.
4. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartását a Pénzügyminisztérium vezeti.
(2) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartása tartalmazza a nyilvántartásba felvettek
a) regisztrálási számát,
b) nevét, címét (irányítószám, helység, utca, házszám),
c) születési helyét és idejét,
d) anyja leánykori nevét,
e) szakképesítését (mérlegképes könyvelői képesítésnél a szakot is), illetve mérlegképesnek elismert - 3. § (3)-(9) bekezdése szerinti - szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséget,
f) a szakképesítést igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
g) a regisztráláshoz előírt számviteli, pénzügyi, ellenőrzési gyakorlat éveinek számát, valamint azt a munkakört, amelyben szakmai gyakorlatát jellemzően megszerezte,
h) a 6. § (1) bekezdése szerinti regisztrálási szakterületét,
i) a regisztrálást követően a szakmai továbbképzésben való igazolt részvételt.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazhatja, a könyvviteli szolgáltatást végző önkéntes adatszolgáltatása alapján a nyilvántartásba felvettek
a) telefonszámát,
b) a könyvviteli szolgáltatás végzésénél hasznosítható egyéb szakképesítéseket, ezen képesítéseket igazoló oklevél, bizonyítvány számát, a kiállító nevét, a kiállítás keltét,
c) az államilag elismert idegennyelv-tudást igazoló, eredményes nyelvvizsga (nyelvvizsgák) típusát, valamint fokozatát.
(4) A könyvviteli szolgáltatást végzőkről vezetett nyilvántartás adatai közül a (2) bekezdés a), b) pontja szerinti, továbbá a [(2) bekezdés h) pontja, illetve a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatok közül] nyilvántartásba vett hozzájárulásának megfelelő adatok nyilvánosak. A nyilvántartás vezetésével biztosítani kell, hogy a nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat bárki megismerhesse. A tárgyévben nyilvántartásba vettek regisztrálási számát, nevét, címét, hozzájárulás esetén regisztrálási szakterületét, valamint a nyilvántartásba vettek adataiban bekövetkezett változást a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben évente kell közzétenni.
5. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába fel kell venni minden olyan természetes személyt kérelme esetén, aki könyvviteli szolgáltatást kíván nyújtani és megfelel a számviteli törvény 151. §-ának (5) bekezdése szerinti feltételeknek.
(2) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába felvételét kérő természetes személynek a rendelet 1. számú melléklete szerinti adatlapot kell a Pénzügyminisztériumhoz - a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre - benyújtani. Az adatlapnak kell tartalmaznia a nyilvántartásba vétel feltételeként előírt legalább hároméves szakmai gyakorlat ismertetését is. A nyilvántartásba vétel adatlapjához mellékelni kell
a) a szakképesítést, a képesítést igazoló oklevél, bizonyítvány hitelesített másolatát,
b) a 90 napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt,
c) a fényképet,
d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt.
(3) A Pénzügyminisztérium jogosult a felvételét kérő adatait - általában a nyilvántartásba vétel előtt - ellenőrizni, a jelentkező pedig külön kérésre köteles az adatok hitelességét alátámasztó eredeti dokumentumokat a kérésben meghatározott időpontig bemutatni.
(4) A nyilvántartásba vett könyvviteli szolgáltatást végző a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást, továbbá ő, illetve törvényes képviselője a nyilvántartásból való törlés okát, indokát, az adatváltozást, a törlést kiváltó ok bekövetkeztét követő 30 napon belül köteles bejelenteni a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre.
(5) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vétele iránti eljárásért, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása iránti eljárásért a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
6. § (1) A mérlegképes könyvelőt - szakképesítésének megfelelően -
a) mérlegképes könyvelő vállalkozási területen,
b) mérlegképes könyvelő államháztartási területen,
c) mérlegképes könyvelő pénzügyi területen,
d) mérlegképes könyvelő egyéb szervezeti (nonprofit) területen
megjelöléssel kell a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvenni.
(2) A 3. § (3)-(9) bekezdése szerinti mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezőt az „Igazolás” szerinti szakterületnek, illetve ennek hiányában szakmai gyakorlatának megfelelően kell az (1) bekezdés szerinti szakterületek közül a vállalkozási, az államháztartási, illetve a pénzügyi szakterület megjelölésével (amelyre igazolást kaphatott volna) a nyilvántartásba felvenni. Ha az egy-egy szakterület igazolt szakmai gyakorlata nem éri el a három évet, de együttesen meghaladja azt, akkor csak egy - a leghosszabb szakmai gyakorlatot jelentő - szakterület megjelölésével regisztrálható.
(3) Amennyiben a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvett mérlegképes könyvelő bejegyzett szakterületétől eltérő szakképesítést szerzett, az új szakképesítésének megfelelő szakterületre való nyilvántartásba vételt akkor kérheti, ha a szakképesítés megszerzését követően az új szakterületen hároméves szakmai gyakorlatot igazol.
(4) A 3. § (11) bekezdése szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezőt vállalkozási szakterület megjelölésével kell a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban regisztrálni. Amennyiben az (1) bekezdés szerinti más szakterület(ek)en legalább hároméves szakmai gyakorlatot igazol, úgy azon szakterület megjelölésével is regisztrálható.
(5) Ha a 8. § (1) bekezdése szerint kiadott igazolvány elveszett, ellopták, megsemmisült, továbbá ha a nyilvántartásba vett nevében, címében változás következett be, valamint ha a 6. § (1) bekezdése szerinti szakterület változik, a könyvviteli szolgáltatást végzőnek az 5. § (2) bekezdése szerint kell eljárnia, a nyilvántartásba bejegyzett adatok változtatását kell kérnie.
(6) A nyilvántartásból törölni kell azt a személyt,
a) aki a számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerinti továbbképzésben nem vesz részt, részvételét a 10. § (2) bekezdése szerint közzé tett szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja igazoltan kimenteni a továbbképzésben való részvételének hiányát,
b) akit a nyilvántartásba vételt követően a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélt és a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült,
c) akit a nyilvántartásba vételt követően a bíróság a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltott,
d) aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot közölt, a valótlan adatközlés utólagos megállapításakor,
e) aki kéri a nyilvántartásból való törlését,
f) akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá helyezett,
g) aki elhalálozott.
(7) A nyilvántartásból való törlés esetén a mérlegképes könyvelő, a 3. § (11) bekezdése szerinti okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkező, illetve törvényes képviselője a 8. § (1) bekezdése szerinti kiadott igazolványt köteles a Pénzügyminisztérium külön közleményében megjelölt címre visszajuttatni.
7. § (1) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor vállalkozási területen mérlegképes könyvelő lehet az is, aki
a) államháztartási területen, vagy
b) pénzügyi területen
a 3. § szerint mérlegképes könyvelő minősítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint vállalkozási szakon
1. Pénzügyi ismeretek
2. Számvitel és elemzés
tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz.
(2) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor vállalkozási területen mérlegképes könyvelő lehet az is, aki 1978. január 1-je és 1995. december 31-e között árszakértői képesítést igazoló oklevelet, bizonyítványt kapott, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint vállalkozási szakon
1. Pénzügyi ismeretek
2. Számvitel és elemzés
tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz.
(3) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor államháztartási területen mérlegképes könyvelő lehet az is, aki a pénzügyi területen a 3. § szerint mérlegképes könyvelő minősítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint államháztartási szakon
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés
tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz.
(4) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor pénzügyi területen mérlegképes könyvelő lehet az is, aki államháztartási területen a 3. § szerint mérlegképes könyvelő minősítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint pénzügyi szakon
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés
tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz.
(5) A 6. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételkor egyéb szervezeti (nonprofit) területen mérlegképes könyvelő lehet az is, aki
a) államháztartási területen, vagy
b) pénzügyi területen
a 3. § szerint mérlegképes könyvelő minősítéssel rendelkezik, és a módosított 2/1995. (II. 22.) PM rendelet 11. számú melléklete szerint egyéb szervezeti szakon
1. Gazdasági és pénzügyi ismeretek
2. Számvitel, elemzés, ellenőrzés
tantárgyakból gyakorlati-írásbeli vizsgát és szóbeli vizsgát tesz.
8. § (1) A könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába felvételét kérő (a továbbiakban: jelentkező) adatait, ha a jelentkező a számviteli törvényben és jelen rendeletben előírt követelményeknek megfelel, ha az adatok a szükséges dokumentumokkal alátámasztottak, a Pénzügyminisztérium erre kijelölt szervezeti egysége a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásba felveszi, erről a jelentkezőt a kérelem előterjesztéstől számított 60 napon belül államigazgatási határozattal és a 3. számú mellékletben meghatározott tartalmú igazolvány kiadásával értesíti.
(2) Amennyiben a jelentkező adatai hiányosak, nem megfelelően igazoltak, akkor erről a jelentkezőt az (1) bekezdés szerinti szervezeti egység a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül hiánypótlásra hívja fel, 30 napos hiánypótlási határidő megadásával.
(3) A jelentkező a (2) bekezdés szerinti hiánypótlást az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül teljesítheti. Ez esetben a 60 napos eljárási határidő a hiánypótlás beérkezésétől kezdődik. Amennyiben a jelentkező hiánypótlási kötelezettségének az előírt határidőben nem tesz eleget, úgy a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét el kell utasítani.
(4) Amennyiben a jelentkező adatai nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek, követelményeknek, akkor erről a jelentkezőt a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül államigazgatási határozattal, az elutasítás okainak ismertetésével értesíteni kell.
(5) A jelentkező a (4) bekezdés szerinti határozat ellen a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül a pénzügyminiszterhez címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés díját a pénzügyminiszter rendeletben határozza meg. A fellebbezést 30 napon belül kell elbírálni, és a döntésről a jelentkezőt államigazgatási határozattal kell értesíteni.
(6) A pénzügyminiszter fellebbezést elutasító határozatának kézhezvételét követő 30 napon belül a jelentkező az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 72. §-a szerint kérheti a bíróságtól az államigazgatási határozat felülvizsgálatát.
(7) A nem szabályozott kérdésekben az Áe. előírásai szerint kell eljárni.
9. § (1) A pénzügyminiszter szakértőkből bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre, amelynek feladata
a) a regisztrálás folyamatának állandó figyelemmel kísérése és a felmerült, vitatott kérdésekben szakértői vélemény kialakítása,
b) a 10. § (2) bekezdése szerint a szakmai továbbképzés folytatására pályázó szervezetek véleményezése.
(2) A bizottság kilenc tagból áll. A bizottságba a szakmai szervezetek négy főt, a pénzügyminiszter öt főt delegál. A bizottság elnökét és tagjait a pénzügyminiszter 5 évre nevezi ki.
10. § (1) A számviteli törvény 152. §-ának (1) bekezdése szerinti következő évi szakmai továbbképzésnek a szakmai szervezetek és az Országos Számviteli Bizottság bevonásával meghatározott tematikáját, időtartamát, a szakmai továbbképzésben közreműködő szervezetek pályázati feltételeit a pénzügyminiszter évente, szeptember 30-áig közleményben teszi közzé a Magyar Közlöny mellékletében és a Pénzügyi Közlönyben.
(2) A szakmai továbbképzésben közreműködő, a pályázati feltételeknek megfelelő - a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény szerinti szükséges feltételekkel és gyakorlattal rendelkező - szervezetek névsorát, pályázatuk minősítése alapján, a 9. § szerinti bizottság javaslatának figyelembevételével a pénzügyminiszter minden év december 31-éig nyilvántartásba veszi és közleményben közzé teszi. A továbbképzésben közreműködő szervezetnek a nyilvántartásba vétele iránti eljárásért a pénzügyminiszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.
(3) A (2) bekezdés szerinti szervezetek által folytatott szakmai továbbképzést, a továbbképzés pályázati feltételeknek megfelelő lebonyolítását a pénzügyminiszter ellenőrzi.
(4) A (2) bekezdés szerinti szervezetek a szakmai továbbképzésben résztvevőknek, az (1) bekezdés szerinti továbbképzés tényleges témaköreiről, időpontjairól, időtartamáról kötelesek igazolást adni.
(5) A (2) bekezdés szerinti szervezetek legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig - a szakmai továbbképzésben való részvételi kötelezettség teljesítésének igazolása céljából - a Pénzügyminisztériumnak is kötelesek megküldeni azoknak a névsorát (regisztrálási sorszámát, nevét, címét), akik az adott szervezetnél a tárgyévben a szakmai továbbképzésben részt vettek.

Záró és átmeneti rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) Azoknak a felvételi kérelmét, akik azt 2002. december 31-ig nyújtják be, a kérelem előterjesztésétől számított 180 napon belül kell érdemben elbírálni.