9/2002. (II. 28.) HM-EüM együttes rendelet

a hadkötelezettség alapján teljesítendő katonai szolgálatra és a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról

A honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 83. §-ának (3) bekezdésében, valamint a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 146. §-a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hadkötelezettség szerint teljesítendő katonai szolgálatra és - figyelemmel a Hvt. 44. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra - a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi alkalmasság elbírálásáról a következőket rendeljük el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

A RENDELET ALKALMAZÁSA

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az általános hadkötelezettség alapján fegyveres és fegyvernélküli katonai szolgálatot teljesítő sor-, tartalékos és póttartalékos katonára, illetőleg az e szolgálat ellátására kötelezett és jogosult személyre (a továbbiakban együtt: hadköteles),
b) a katonai oktatási intézményekbe jelentkező, illetőleg ott tanulmányokat folytató személyekre, akik a katonai szolgálatra élethivatásként készülnek, valamint a honvédségi ösztöndíjasra (szerződéskötés előtt és tanulmányai során), továbbá
c) az alkalmasság elbírálásában részt vevő, illetőleg a Hvt. és a végrehajtásáról szóló 178/1993. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) szerinti közreműködésre kötelezett szervekre és intézményekre.
(2) A polgári szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálása külön jogszabály szerint történik  [LÁBJEGYZET_1] .

A katonai szolgálatra való alkalmasság

2. § (1) A katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság: a hadköteles olyan egészségi állapota (fizikai és pszichikai adottságai), amely alapján a hadköteles alkalmas a katonai szolgálat teljesítésére, az ezzel kapcsolatos sajátos fizikai és pszichikai terhelésekhez történő zavartalan alkalmazkodásra és a katonai szakmai szabályok teljesítésére.
(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság:
a) teljes, ha a hadköteles az (1) bekezdés szerinti követelményeknek hiánytalanul megfelel,
b) korlátozott, ha a hadköteles az alkalmasnak tekinthető állapottól eltér ugyan, de ez az eltérés nem olyan mértékű, hogy a katonai szolgálat teljesítését kizárja,
c) speciális, ha a hadköteles egészségi, pszichés állapota azt is lehetővé teszi, hogy olyan speciális (kiemelt) katonai tevékenységet is végezzen, amely az átlagos fizikai vagy pszichés megterheléseket intenzitásban meghaladja, illetve más összetételben jelentkeznek, vagy az átlagostól eltérő fizikai, pszichológiai adottságokat kíván.
(3) A korlátozott alkalmasságú hadköteles egyes szolgálati beosztásokat nem láthat el, illetőleg mentesül egyes, a katonai szolgálattal együttjáró, de nem alapvető követelmények teljesítése alól.
(4) A katonai szolgálat teljesítése során a hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságát - az (5) bekezdés d) pontjára figyelemmel - betegség, baleset bekövetkezésekor ismételten el kell bírálni.
(5) Az alkalmassági vizsgálat és a felülvizsgálat célja a hadköteles
a) alkalmassági fokozatának, és
b) speciális alkalmasságának megállapítása, valamint
c) a hadkötelesnek a szolgálatteljesítés időszakában bekövetkezett betegsége, balesete esetén a szolgálati kötelmekkel való összefüggés véleményezése, továbbá
d) a szolgálatképesség átmeneti megszűnése vagy tartós korlátozottsága miatt a szolgálat teljesítése alóli időleges felmentés engedélyezése.
3. § (1) Az egészségi alkalmasság elbírálása az orvosi és a pszichológiai vizsgálatok eredményeinek és e rendelet 1. számú mellékletét képező „A betegségek és fogyatékosságok táblázata” (a továbbiakban: Táblázat) szerinti alkalmassági követelményeknek az egybevetésével történik.
(2) A Táblázat a Betegségek Nemzetközi Osztályozásának (BNO) 10. revíziója szerinti sorrendben és megjelöléssel tartalmazza az egyes betegségeket, fogyatékosságokat, melyek háromjegyű számmal jelölve a Táblázat szakaszát képezik. A szakaszok egyjegyű számok szerinti alszakaszokra tagolódnak, melyek az adott betegség, fogyatékosság súlyosságát, funkcionális következményeit tüntetik fel.
(3) A Táblázat római számmal (I-II-III.) jelölt rovatokat is tartalmaz, amelyek az egyes állománycsoportok megjelölésére szolgálnak.
(4) A Táblázat a rovatok szerinti alkalmassági fokozatot a rendelet 4. §-ának (1) bekezdése szerinti betűjelzéssel az alszakaszokhoz kapcsoltan tartalmazza.
4. § (1) A Hvt. 83. §-ának (2) bekezdése szerinti - a sorozáskor, a katonai szolgálat teljesítése során, valamint a hadkötelezettség teljes időtartama alatt megállapítható alkalmassági fokozatok és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:
a) „Alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül” („A”);
b) „Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással” („B”);
c) „Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással mozgósítás esetén, illetve póttartalékos kiképzésre” („C”);
d) „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan .... év ... hó ...-ig” („I”);
e) „Katonai szolgálatra alkalmatlan” („E”).
(2) A Táblázat egyes alszakaszainál található „KLGS” jelzés, azaz „Különleges (egyéni) elbírálás” nem minősítést, hanem választási lehetőséget jelent a 4. § (1) és (4) bekezdése szerinti alkalmassági fokozatok között.
(3) A katonai szolgálatra alkalmas minősítések szakmai értelmezése:
a) „Alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül” („A”) minősítés esetén a hadköteles - a speciális alkalmasságú beosztásokat kivéve - bármely katonai beosztást elláthat;
b) „Alkalmas katonai szolgálatra fogyatkozással, fizikai és/vagy pszichikai korlátozással” („B”) minősítés különösen szemészeti, hallószervi, kisfokú szellemi (idegrendszeri) elváltozásoknál és olyan kórképek esetén állapítható meg, amelyek enyhe fokú (funkcionális szempontból elhanyagolható) maradványtünetek visszahagyásával gyógyultak. A fogyatkozással összhangban csak olyan korlátozások, felmentések előírására kerülhet sor, amelyek a katonai szolgálat teljesítését nem vagy alig befolyásolják;
c) „Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással mozgósítás esetén, illetve póttartalékos kiképzésre” („C”) minősítés esetén a betegség, illetve a kórállapot csak olyan fokú, hogy teljes és végleges alkalmatlanságot nem okoz, de teljes értékű sorkatonai kiképzésre - béke időszakában - a hadköteles nem alkalmas. E minősítés esetén nincs akadálya a hadköteles póttartalékos kiképzésének, illetve alapvetően szakszolgálat teljesítésére történő behívásának részleges vagy teljes mozgósítás elrendelésekor.
(4) A speciális (egyes fegyvernemi) katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása a sorozást követően a rendelet 45. §-ának a rendelkezései szerint történik.
5. § (1) A Táblázat egyes rovatainak figyelembevételével a hadköteles egészségi alkalmasságát
a) a Táblázat I. rovata szerint a hadköteles alkalmasságát - ideértve a tartalékos parancsnoki képzésre tervezettekét is - a sorozáskor, a honvéd (rendfokozat nélküli) és a tisztes alkalmasságát a katonai szolgálat teljesítése, illetve a hadkötelezettség teljes időtartama alatt;
b) a Táblázat II. rovata szerint az egyes speciális fegyvernemi szolgálatra tervezett hadköteles alkalmasságát a sorozás után;
c) a Táblázat III. rovata szerint a tartalékos tábornok, főtiszt, tiszt, zászlós, tiszthelyettes alkalmasságát a hadkötelezettség teljes időszakában kell elbírálni.
(2) Az egyes betegségek, illetve fogyatékosságok elbírálásakor a Táblázat megfelelő szakaszát, illetve alszakaszát és az ehhez tartozó magyarázatban [a szakaszok a)-e) pontjai] foglaltakat az egyes rovatokhoz kapcsolva együttesen kell alkalmazni.
(3) Ha a vizsgálatok során olyan betegséget, fogyatékosságot állapítanak meg, amely a Táblázatban nem szerepel, az alkalmasságot a betegséget, fogyatékosságot leginkább megközelítő kórforma figyelembevételével kell elbírálni.
(4) Több betegség, fogyatékosság megállapítása esetén, ha azok egyike sem olyan fokú, hogy a Táblázat alapján alkalmatlan minősítést eredményezne, de az orvosi, pszichológusi megítélés szerint a hadköteles általános állapota az alkalmatlan minősítést indokolja, az eljáró bizottság alkalmatlan döntést hoz.

II. Fejezet

A SOROZÁS ELŐTTI EGÉSZSÉGI VIZSGÁLATOK ÉS AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG ELŐZETES ELBÍRÁLÁSA

A hadköteles korba lépő férfi előzetes orvosi vizsgálata

6. § (1) A jegyző a Hvt. 71. §-ában meghatározott jogkörében eljárva határozatban kötelezi a hadkötelest előzetes orvosi vizsgálaton történő megjelenésre.
(2) A jegyző a határozattal egyidejűleg a hadkötelesnek átadja - a hadkiegészítő parancsnokság által rendelkezésére bocsátott - a rendelet 2. számú melléklete szerinti Hadköteles Egészségügyi Törzslapja (a továbbiakban: Törzslap) megnevezésű nyomtatványt a személyi adatok (Törzslap 1. pontja) feltüntetésével.
7. § (1) A jegyző határozata alapján a hadköteles a Törzslappal választott háziorvosánál, ennek hiányában a lakóhelye szerint illetékes háziorvosnál (a továbbiakban: illetékes háziorvos) köteles jelentkezni.
(2) Az illetékes háziorvos a nála jelentkező hadköteles személyazonosságának ellenőrzése után elvégzi a hadköteles vizsgálatát és annak eredményét a Törzslapon rögzíti. A Törzslapot aláírásával és személyi orvosi bélyegzőjével hitelesíti.
(3) Az illetékes háziorvos a hadkötelest sorozás előtti orvosi vizsgálata során a szükségesnek ítélt kiegészítő (labor, EKG, szakorvosi vizsgálat stb.) vizsgálatokra beutalja. Az oktatási intézményben tanuló esetében az ifjúsági (iskola) orvos - az illetékes háziorvos megkeresésére - a hadköteles egészségi állapotáról a rendelkezésére álló dokumentáció, illetve vizsgálat alapján aláírásával és személyi bélyegzőjével hitelesített adatot szolgáltat, melyet a hadköteles az illetékes háziorvosnak juttat el.
(4) A tüdőgondozói szűrővizsgálati lelet beszerzéséről a Korm. r. 46. §-ának (1) bekezdése szerint a hadkötelest nyilvántartásba vevő hadkiegészítő parancsnokság gondoskodik.
(5) A vizsgálatok eredményét nemleges esetben „neg.” vagy „norm.” jelzéssel, kórállapot esetén magyar nyelvű kórismével (kivételek az általánosan használt mozaik szavak, pl. WPW syndroma, illetőleg a szerzői nevekkel ellátott kórismék pl. Hodgkin-kór) olvashatóan kell feljegyezni.
(6) A vizsgálatok összegzését végző háziorvos nemleges esetben „egészséges” szöveg beírásával, kórállapot észlelésekor az (5) bekezdésben foglaltak szerint jegyzi fel a vizsgálatok eredményét. A háziorvos a katonai szolgálatra való alkalmasságot nem véleményezheti.
(7) Az illetékes háziorvos a megfelelően kitöltött Törzslapot és a szükségesnek ítélt kiegészítő vizsgálatok adatait tartalmazó leleteket eredetben csatolva haladéktalanul megküldi a jegyzőnek.
(8) A hadkötelesnek a sorozást megelőzően, illetve minden esetben, ha a katonai szolgálatra való alkalmasságát érintő megbetegedése, elváltozása van, az ezt igazoló orvosi okmányokkal - az illetékes hadkiegészítő parancsnokságra való benyújtása előtt - az illetékes háziorvosánál kell jelentkeznie. Az illetékes háziorvos a bemutatott orvosi okmányokat személyi bélyegzőjének lenyomatával és aláírásával látja el, valamint intézkedik a hadköteles szükséges gyógykezeléséről.
(9) A hadkiegészítő parancsnokság a sorozásra rendelő felhívásában a hadkötelest tájékoztatja az orvosi vizsgálattal kapcsolatos teendőiről.
(10) Olyan orvosi okmány (igazolás, vizsgálati lelet, zárójelentés stb.) a sorozáson nem kerülhet értékelésre, amelyet a hadköteles illetékes háziorvosa nem láttamozott.

Egyéb egészségügyi adatszolgáltatás

8. § (1) A Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alól mentes személyekről a szükséges egészségügyi és egyéb adatokat - évente november 30-ig - az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak az az egészségügyi és egyéb intézmény küldi meg, amely e személyek vizsgálatát, kezelését, testi és szellemi gondozását végzi.
(2) A Korm. r. 47. §-ának (7) bekezdése szerinti intézet [Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)] az orvosszakértői vélemény eredeti példányának megküldésével értesíti az illetékes hadkiegészítő parancsnokságot azon hadkötelesről, akinek a munkaképesség-csökkenése - véglegesen vagy ideiglenesen - a 36%-ot eléri.
(3) Mindazon egészségügyi intézmény, amely a hadköteles korban lévőről a Hvt. 75. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodást megállapítja, 8 napon belül tájékoztatást ad az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott egészségi adatokat az adatszolgáltatásra kötelezett orvosi okmány formájában küldi meg az illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak. Az orvosi okmányokat az azt kiállító személy hivatalos (személyi orvosi) bélyegzőjével és aláírásával hitelesíti.
(5) Az (1)-(3) bekezdésben felsorolt személyekről a kötelező adatszolgáltatást a sorköteles korba lépéskor, illetve az egészségkárosodás megállapításakor kell teljesíteni.
9. § A sorozást megelőző orvosi (szakorvosi) kivizsgálásokat tartalmazó Törzslap adatai, az egészségügyi intézmények által megküldött eredmények, értesítések, a 8. § (2) bekezdése szerinti szakvélemény, a hadköteles által az adatkérő (-közlő) lapon megjelölt, és a hadköteles egészségi állapotára vonatkozó egyéb adatok alapján a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa:
a) a Nyilvántartó lapon „a Hvt. 81. § (2) bekezdés ... pontja alapján sorozás alól mentesítendő” szövegezéssel tesz javaslatot a hadkiegészítő parancsnoknak a hadköteles sorozás alóli mentességére, illetőleg
b) előzetes véleményt nyilvánít a hadköteles katonai egészségi alkalmasságáról, amelyet a Törzslapon a következők szerint jegyez fel: „sorozható”; „sorozható ... évtől”, „sorozható, de várhatóan alkalmatlan”.

MÁSODIK RÉSZ

A HADKÖTELES SOROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

III. Fejezet

A HADKÖTELES ALKALMASSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A SOROZÁSON

10. § (1) A sorozásra rendelt hadköteles katonai szolgálatra való alkalmasságát az első fokú, illetőleg a másodfokú sorozóbizottság állapítja meg. A döntéshez szükséges orvosi és pszichológusi minősítést a bizottság tagjaként működő sorozó szakorvosok és a sorozó szakpszichológus (a továbbiakban: sorozóorvos, sorozó pszichológus) szolgáltatják. A sorozóorvos és a sorozó pszichológus egymás szakvéleményét nem bírálhatják felül.
(2) Az alkalmasság elbírálása:
a) a Törzslap adatain,
b) a korábban végzett orvosi vizsgálatok adatain (kórházi zárójelentések, szakorvosi vizsgálati leletek, orvosi igazolások stb.),
c) a sorozóorvosoknak és a sorozó pszichológusnak a sorozáson személyesen végzett vizsgálatainak eredményein, valamint
d) a sorozóbizottság által elrendelt szakorvosi vizsgálatok megállapításain
alapul.
(3) A „B”, „C”, „I” és „E” minősítés indokát képező betegség, illetve fogyatékosság kórismézéséhez a Táblázat b) pontjában előírt diagnosztikai követelmények az irányadók.
(4) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti okmányok bizonytalan vagy szakmailag ellentmondásos adatokat tartalmaznak, illetőleg hitelességük tekintetében kételyek merülnek fel, a sorozóbizottság (a hadkiegészítő parancsnokság gyakorlatának megfelelően) a progresszív betegellátás szabályai szerint a területileg hatáskörrel rendelkező egészségügyi intézményben a vizsgálatok ismételt elvégzésére intézkedik. Ebben az esetben a hadköteles a 7. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettsége alól mentesül.
(5) Egyes leggyakrabban előforduló betegségcsoportok esetében (pl. ideg-elme betegségek, kórállapotok), ha gyakran kell igénybe venni polgári szakorvosi konzultációt (pl. pszichiáter szakvéleményét) célszerű, ha az adott betegségcsoport szakorvosa a sorozás helyszínén végzi tevékenységét. Erre vonatkozólag a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa a polgári egészségügyi intézmény (pl. szakorvosi rendelőintézet) vezetőjével megállapodhat, melynek alapján a hadkiegészítő parancsnokság vezetője a szakorvossal - a sorozó szakorvosokkal egyező feltételekkel - szerződést köt.
(6) Megfelelően, illetve hiányosan kitöltött Törzslap nélkül a hadköteles alkalmassága nem bírálható el.
(7) Ha a hadkötelesnél az illetékes orvosszakértői bizottság 36% vagy azt meghaladó %-ban állapított meg munkaképesség-csökkenést és egyúttal nem mentesült a sorozás alól, a hadköteles részére „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ...... év ........ hó ....-ig”, illetve „Katonai szolgálatra alkalmatlan” minősítést kell adni a megállapított munkaképesség-csökkenés ideiglenes, illetve végleges jellegének megfelelően.
(8) „Katonai szolgálatra ideiglenesen alkalmatlan ..... év ...... hó ......-ig” fokozat megállapításakor a sorozóbizottság határozatában - a Korm. r. 63. §-ának rendelkezései szerint - a szolgálathalasztásról és annak időtartamáról is dönt.
(9) A sorozóbizottság a rendelkezésére bocsátott adatok alapján a hadköteles személyes megjelenése nélkül állapítja meg a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alól mentes hadköteles egészségi alkalmasságát. Ha a megküldött orvosi igazolások az elbíráláshoz elégtelenek, azok kiegészítését kell kérni a 8. § (1) bekezdésben megjelölt intézménytől.

A hadköteles egyes feladatai

11. § (1) Az illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozásra rendelő felhívásában foglaltak alapján a hadköteles a rendelkezésére álló orvosi okmányai eredeti példányát bemutatás és egy fénymásolt példányát átadás céljából a sorozásra köteles magával vinni.
(2) Ha a hadköteles megjelenési kötelezettségének teljesítésében a Hvt. 81. § (2) bekezdésében felsorolt betegsége vagy kóros állapota miatt tartósan akadályozott és nem részesül intézeti gondozásban, az állapotáról szóló orvosi vagy egyéb okmányt a tartására, gondozására kötelezett személy szerzi be és juttatja el a jegyzőnek.
(3) Ha a hadköteles járóképtelensége miatt nem tud eleget tenni megjelenési kötelezettségének, az akadályoztatását köteles a lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak haladéktalanul írásban bejelenteni. A bejelentéshez a járóképtelenségét igazoló orvosi okmányt eredetben csatolnia kell.

A pszichológiai alkalmasság vizsgálata és elbírálása

12. § (1) Az első és a másodfokú sorozóbizottságok munkájában tagként szakpszichológus vesz részt, akinek feladata a sorozásra rendelt hadköteles pszichológiai szűrővizsgálata és ennek alapján a pszichológiai alkalmassági fokozat megállapítása.
(2) Az első fokú sorozáson valamennyi hadkötelesnél pszichológiai szűrővizsgálatot kell végezni annak érdekében, hogy már a sorozáskor kiszűrésre kerüljön az a hadköteles, aki fogyatékos szellemi képessége, éretlensége, durva magatartászavara, ideggyengesége, narkomániája vagy elmebetegsége miatt véglegesen vagy ideiglenesen alkalmatlan arra, hogy katonai közösségbe kerüljön.
(3) A (2) bekezdés szerinti szűrővizsgálat keretében meg kell határozni a hadköteles értelmi képességeit, kórjelző élettörténeti adatait, magatartási anomáliáit, a szubjektív környezeti viszonyulását leginkább meghatározó érzelmi és akarati jellemzőit.
(4) A sorozásban részt vevő sorozó pszichológus tesztek értékelésével, kérdőíves vizsgálatokkal, valamint célzott beszélgetéssel (exploráció) tesz eleget az (1)-(3) bekezdés szerinti feladatának.
13. § A pszichológiai alkalmasság fokozatai:
a) „Pszichológiailag alkalmas” az a hadköteles, akinek a szellemi képességei és személyiségének fejlettsége alapján várható, hogy katonai szolgálata idején képes megfelelő alkalmazkodásra, illetőleg a sajátos szervezettségű katonai közösségbe be tud illeszkedni és a katonai szolgálat idegi-pszichikai megterhelését várhatóan károsodás nélkül képes elviselni.
b) „Pszichológiailag korlátozással alkalmas” katonai szolgálatra (4. § (1) bekezdés b) és c) pont szerinti minősítés] az a hadköteles, aki az a) pont szerinti követelményeknek pszichikai jellemzői miatt csak részben felel meg, de alkalmasságát kizáró ok nem állapítható meg. E fokozat megállapításának akkor van helye, ha az egyes mentális képességek hiánya mutatható ki, és ez a magatartásban és a környezethez való alkalmazkodásban is megnyilvánul ugyan, azonban a hadköteles még rendelkezik azokkal a minimum képességekkel, amelyek az együttműködésre, a másokkal való huzamos tevékenység végzésére, szabályok, utasítások megértésére és elsajátítására képessé teszik.
c) „Pszichológiailag ideiglenesen alkalmatlan” az a hadköteles, aki a pszichológiai alkalmasság követelményeinek a sorozáskor teljes mértékben nem felel meg, azonban pszichikai állapotában, fejlődésében, érési folyamatában kedvező változás valószínűsíthető.
d) „Pszichológiailag alkalmatlan” az a hadköteles, akinek a pszichikai fejlettségében, illetve funkcióiban jelentős mérvű elmaradás vagy fogyatkozás, illetve a lelki működések kifejezett zavara áll fenn. A képességek terén a funkciócsökkenés olyan mérvű, hogy a hadköteles a környezethez önállóan alkalmazkodni nem tud, illetve azokkal a minimum képességekkel sem rendelkezik, amelyek a tartós együttműködést, a másokkal való közös tevékenység végzését még lehetővé tennék és ezen állapotában kedvező változás a jövőben sem várható.
14. § (1) Pszichológiailag alkalmatlan minősítés állapítható meg, ha a hadköteles
a) intelligencia quotiense [az életkorral korrigált, értelmi képességeket mérő papír-ceruza teszt (a továbbiakban: IQ)] 70 vagy az alatti értéket mutat;
b) a kérdőíves vizsgálatok és az explorátió eredményeként kóros hátterű magatartászavarra (deviancia) vagy súlyos fokú ideggyengeségre (neurosis), továbbá
c) bármilyen etiológiájú narkomániára, illetve bármilyen hátterű öngyilkossági kísérlet lehetőségére
utaló adatok, illetve jelek állapíthatók meg.
(2) Ha a hadköteles IQ-ja 71 és 90 közötti értéket mutat - az explorációs vizsgálat eredményére támaszkodva - mérlegelhető a 13. § b) pontja szerinti minősítés megállapítása.
(3) Ambuláns pszichiátriai szakvéleményt kell kérni:
a) az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben, illetve
b) ha a pszichológiai vizsgálatok (teszt, kérdőív, exploráció) kóros pszichikai állapotra, pszichiátriai betegségre utalnak és ennek alapján alkalmatlan, illetve ideiglenesen alkalmatlan minősítés állapítható meg, továbbá
c) nem egyértelmű, illetve bonyolultabb döntési helyzetben, vagy a bizottság tagjai között felmerülő véleménykülönbség esetén.
A szakvélemény a katonai alkalmasságra vonatkozó javaslatot nem tartalmazhat.
(4) A sorozó pszichológus a sorozáson megállapított pszichológiai alkalmassági fokozatra vonatkozó véleményét „Pszichológiai vizsgálati lapon” jegyzi fel. A pszichológiai vizsgálati lapot a hadköteles nyilvántartó lapjában, az egészségügyi okmányokkal együtt, zárt borítékban kell tárolni.

Az egészségi alkalmasság vizsgálata és elbírálása

15. § (1) A sorozáson „Sorozási egészségi alkalmasságvizsgálati lap”-on (a továbbiakban: sorozási lap  [LÁBJEGYZET_2] ) röviden fel kell tüntetni a hadköteles egészségi panaszait és minden jelentős klinikai elváltozást, amely az élettanilag elfogadottól (a normálistól) eltér. A sorozási lapot a hadköteles nyilvántartó lapjában, az egészségügyi okmányokkal együtt, zárt borítékban kell tárolni.
(2) Az előzetes és a sorozáson végzett orvosi, pszichológiai vizsgálatok eredménye, valamint a rendelkezésre álló szakorvosi leletek alapján megállapított alkalmassági fokozatot a sorozóorvosok jegyzik be (bélyegzik be) a hadköteles nyilvántartó lapjának megfelelő rovatába.
(3) A kimutatott betegség, illetve fogyatékosság miatt megállapított „B”, „C”, „I”, „E” minősítés esetén a magyarul (illetve szerzői név és közismert rövidítés esetén latinul) feltüntetett kórisme mellett a Táblázat megfelelő szakaszát, alszakaszát és rovatát is meg kell jelölni (pl. 165/3. I. „E”). A bejegyzést aláírással és személyi orvosi bélyegzővel kell hitelesíteni.
(4) „Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással” („B”) és „Alkalmas katonai szolgálatra fizikai és/vagy pszichikai korlátozással mozgósítás esetén, illetve póttartalékos kiképzésre” („C”) alkalmassági fokozatú hadkötelesről a sorozóorvosok és a sorozó pszichológus a sorozási lapon feljegyzést készítenek, amely tartalmazza a szükségesnek ítélt korlátozásokat, felmentéseket.
(5) A sorozóbizottság tagjai között felmerülő, a hadköteles egészségi alkalmasságára vonatkozó véleménykülönbséget a hadköteles távollétében kell megvitatni.
(6) Az egészségügyi statisztikai ív vezetése a sorozóorvosok feladata. A Magyar Honvédség Egészségvédelmi Intézetében (a továbbiakban: MH EVI) végzett vizsgálatok eredményeit az intézetben rendszeresített egészségi pályaalkalmasság-vizsgálati lapon (a továbbiakban: pályaalkalmassági lap) kell rögzíteni.

A deviáns (társadalmi beilleszkedési zavarban szenvedő) hadköteles alkalmasságának előzetes elbírálása

16. § (1) A Korm. r. 64. §-ának d)-e) pontjai szerinti deviáns (társadalmi beilleszkedési zavarral, a továbbiakban: TBZ) rendelkező hadkötelesek esetében az egészségi alkalmasság előzetes elbírálását az MH EVI sorozóorvosai és sorozó pszichológusai végzik.
(2) A TBZ személyek alkalmasságának előzetes elbírálása orvosi és pszichológusi vizsgálatból áll. Szükség esetén részletes pszichiátriai (elmekórtani) vizsgálatot is kell végeztetni.
(3) A pszichológiai vizsgálatoknak ki kell terjedniük a vizsgált személy
a) értelmi képességeire,
b) egyéni érzelmi-indulati életére,
c) konfliktusmegoldó képességére,
d) adaptációs képességére,
e) önismeretre, énképre, egyéni értékrendszerre, valamint
f) az életút és a családi háttér jellemzőire.
(4) Az első fokú sorozóbizottság - a hadköteles alkalmasságáról, illetőleg katonai szolgálatra történő behívhatóságáról - az MH EVI (1) bekezdésben meghatározott véleménye alapján dönt.

A póttartalékos és a tartalékos katona egészségi alkalmassága

17. § (1) A póttartalékos és a tartalékos hadköteles katonai szolgálatra történő behívásakor az alkalmasságát a sorozáskor megállapított, vagy ha azt a korábbi katonai szolgálata idején, illetve azt követő időszakban (felülvizsgálat, ismételt sorozás) megváltoztatták az ennek megfelelő alkalmassági fokozat szerint kell figyelembe venni.
(2) Ha a póttartalékos és a tartalékos a behívásáig a Hvt. 84. §-ának (3) bekezdése szerint alkalmassága újbóli megállapítását kérte, vagy a katonai szolgálatra való bevonulásakor a szolgálata ellátását érintő betegségének (fogyatékosságának) bejelentése alapján történt vizsgálat eredményeként nem kerül a katonai szervezethez átadásra - az ideiglenes alkalmatlansága kivételével - alkalmassága újbóli megállapítása céljából a legközelebbi sorozásra kell rendelni.
(3) Nem kell sorozásra rendelni azt a póttartalékos és tartalékos hadkötelest, akinek a (2) bekezdés szerinti kérelme benyújtásával egyidejűleg bemutatott szakorvosi igazolások alapján az új alkalmassági foka, illetve a Hvt. 81. §-ának (2) bekezdése szerinti sorozás alóli mentessége egyértelműen megállapítható.

Az egészségi szolgálathalasztás

18. § A sorozás után bekövetkezett betegsége (balesete) esetén a hadköteles részére szolgálathalasztás (ideiglenes alkalmatlanság) engedélyezhető. Az engedélyezésre - a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának javaslatára - a hadkiegészítő parancsnok jogosult.

IV. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSA A KATONAI SZOLGÁLATRA TÖRTÉNŐ BEVONULÁSKOR

19. § (1) A katonai szolgálatteljesítés (átadás) helyén az egészségi problémát jelző hadkötelest meg kell vizsgálni. A vizsgálatot a hadkiegészítő parancsnokság által biztosított sorozóorvos végzi, aki a vizsgálata alapján javaslatot tesz a bevonuló átadásáról vagy elbocsátásáról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslat alapján a hadkiegészítő parancsnokság képviselője (átadó) dönt a bevonuló átadásáról vagy elbocsátásáról.
(3) Nem adható át az a hadköteles, aki a behívását megelőző időszakban olyan egészségi károsodást szenvedett, amelynek várható gyógytartama az átadás időpontjában a 30 napot meghaladja, vagy ha az egészségkárosodása miatt egészségi alkalmasságát újra minősíteni kell.
(4) A Hvt. 100. §-ának (3) bekezdése szerinti, a besorozott hadkötelesnek a 17. életéve betöltése után, de még a 18. életéve betöltése előtt történő behívásához előírt korengedményes alkalmassági vélemény adására az MH EVI jogosult. A vizsgálatra rendelésről az illetékes hadkiegészítő parancsnokság intézkedik.
20. § (1) A katonai szolgálatra bevonult és átadott hadköteles teljes körű, általános orvosi vizsgálatát a csapatorvos végzi, azonban egészségi alkalmassági fokozatát nem változtathatja meg. A hadköteles pszichológiai vizsgálatát a csapatnál nem kell végezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat és a sorozás egészségügyi dokumentációja (Törzslap, sorozási lap), valamint az egyéb vizsgálatok eredményei alapján a csapatorvos
a) kiállítja a hadköteles egészségügyi könyvét;
b) javaslatot tesz arra, hogy a hadköteles milyen beosztás ellátására alkalmas, figyelembe véve a korlátozással alkalmas minősítést is;
c) előkészíti a korlátozások és a felmentések parancsjavaslatait és a parancs kihirdetése után gondoskodik arról, hogy a korlátozásokról és felmentésekről szóló igazolással a hadkötelest 24 órán belül a katonai szervezet személyügyi szerve lássa el;
d) intézkedik, hogy a korlátozással alkalmas hadköteles a katonai szolgálata során az egészségi állapotának megfelelő orvosi (pszichológusi) gondozásban részesüljön.
21. § Őrzés-védelmi feladatok ellátására csak az a hadköteles osztható be, aki alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül („A”) minősítéssel rendelkezik.

HARMADIK RÉSZ

A KATONAI SZOLGÁLATÁT TELJESÍTŐ HADKÖTELES ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

V. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az alkalmasság felülvizsgálatának kezdeményezése

22. § (1) Külön jogszabály rendelkezése  [LÁBJEGYZET_3]  szerint a katonai szolgálatot teljesítő hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a) a hadköteles katona;
b) a hadköteles katona állományilletékes parancsnoka;
c) a katonai szervezet orvosa, katonai kórház főorvosa vagy ennél magasabb beosztású orvosa.
(2) Ha a hadköteles katona szolgálatképtelensége várhatóan a 60 napot meghaladja, alkalmasságának felülvizsgálatát az (1) bekezdés c) pontja szerinti orvosnak kezdeményeznie kell.

Az alkalmasság felülvizsgálatának okmányai

23. § (1) A felülvizsgálat során az alkalmasság ismételt megállapításához a következő okmányok szükségesek:
a) a sorozással kapcsolatos egészségügyi és pszichológiai okmányok (Törzslap, sorozási lap, pszichológiai vizsgálati lap) fénymásolatban,
b) egészségügyi könyv,
c) kórtörténeti lap (járóbetegnél vizsgálati karton),
d) csapatorvosi vélemény,
e) parancsnoki vélemény,
f) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat)   [LÁBJEGYZET_4] .
(2) A d) és e) pontok szerinti okmányokat nem kell beszerezni, ha az egészségi alkalmasság azok nélkül is egyértelműen megítélhető.
(3) Az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül - szükség esetén - a következő okmányokat is el kell készíteni:
a) „Adatlap a szolgálati betegségről”   [LÁBJEGYZET_5]  (a továbbiakban: Adatlap), ha a betegség szolgálati eredetét is véleményezni szükséges,
b) a megismételt kivizsgálás eredményének összegezését külön lapon, ha erre sor került,
c) a fellebbezés alapján hozott másodfokú minősítést (az első fokú minősítéssel azonos számú példányban), ha arra az első fokú minősítést tartalmazó FÜV táblázat kivonatának az illetékes szervezethez történt továbbítása után került sor.

A parancsnoki és az orvosi vélemény

24. § (1) Az alkalmasság elbírálásához a hadköteles betegsége vagy egészségkárosodása megállapításán kívül meg kell ismerni az élet- és munkakörülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichikai megterheléseit (követelményeket), továbbá a hadköteles korábbi teljesítőképességéhez viszonyított, és a közvetlen környezet által is tapasztalható változásokat. Ezeket az adatokat a hadköteles állományilletékes parancsnoka szolgáltatja.
(2) Parancsnoki véleményt alegység szintű elöljáró is készíthet, azonban e véleményt az állományilletékes parancsnok (vagy helyettese) láttamozza. A véleményt el kell látni a katonai szervezet bélyegzőjének lenyomatával.
(3) Nem szükséges parancsnoki vélemény, ha a betegség olyan súlyos, hogy egyértelműen indokolt az alkalmatlan minősítés megállapítása, és ehhez elégséges az orvosi vélemény figyelembevétele. Ilyen esetben az alkalmasság felülvizsgálatát kezdeményező főorvos a vélemény beszerzésétől saját hatáskörében eltekinthet, de ezt a körülményt a FÜV táblázatban köteles feltüntetni.
(4) Ha az alkalmasság felülvizsgálatát a hadköteles alapellátását végző orvos kezdeményezi, a hadköteles állapotáról, szolgálati körülményeiről, a környezete által vagy személyesen tapasztalt és orvosi szempontból értékelhető rendellenességről orvosi jelentést készít, és azt - két példányban - megküldi a kivizsgálást végző kórház (rendelőintézet) osztály-(szakrendelés)vezető főorvosának.
(5) Ha a betegség (baleset) a szolgálati kötelmekkel összefüggő, a csapatorvosi véleményben az Ambuláns Naplóban feljegyzett adatok alapján közölni kell a betegség (baleset) bekövetkezésének idejét, helyét és körülményeit, továbbá a katonai szolgálattal való összefüggésre vonatkozó megállapításokat. A vélemény nem helyettesíti a külön rendelkezések szerint előírt egyéb jelentési kötelezettségek teljesítését (pl. a baleseti jegyzőkönyv felvételét).
25. § (1) Ha az alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságát a kórházi kezelés során állapítják meg, a hadkötelesről készítendő parancsnoki véleményt a felülvizsgálatot kezdeményező, illetve az azt előkészítő főorvos kéri meg a hadköteles állományilletékes parancsnokától, aki a véleményét a telefonon (faxon) történő megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(2) Ha a felülvizsgálatot a honvédkórház vagy a szakrendelő főorvosa kezdeményezi, kérésére az alapellátást végző orvos a telefonon (faxon) történő megkereséstől számított 8 napon belül köteles a betegről a rendelkezésére álló, részletes orvosi adatokat véleményével ellátva részére megküldeni.
(3) A hadköteles felülvizsgálatához szükséges - a 23. § (1) bekezdésében szereplő - egészségügyi adatokat tartalmazó okmányokat az MH EVI főigazgatója, illetőleg a szakmailag illetékes igazgató kérésére az okmányokkal rendelkező katonai szervezetek vezetői soron kívül az MH EVI rendelkezésére bocsátják.
(4) Ha a felülvizsgálatot nem a honvédkórház orvosa kezdeményezi, a kérelmet az utaltság szerinti, illetőleg kijelölt honvédkórház főigazgatójának kell megküldeni.

VI. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATA

Részvétel a felülvizsgálaton

26. § (1) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadköteles a felülvizsgáló bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha
a) a felülvizsgálata idején járóképtelen, illetőleg egészségi állapota súlyos, vagy
b) büntetőeljárás alatt áll.
(2) Az alkalmasságot első fokon felülvizsgáló bizottság ülésén véleménynyilvánítási joggal részt vehet a hadköteles állományilletékes katonai szervezetének orvosa, illetőleg a képviselője (a továbbiakban: képviselő) is. A képviselő részvételét - szolgálati úton - a másodfokú felülvizsgáló bizottság elnöke is kezdeményezheti. A felülvizsgálat során szükséges orvosi vizsgálaton a képviselő - ha nem orvos - nem lehet jelen.
(3) A képviselő a bizottsági ülésre olyan szolgálati környezettanulmánnyal készül fel, amely a beteg szellemi és fizikai állapotának, valamint magatartásának egészségi szempontból jelentős és értékelhető tényadatait tartalmazza.
(4) A (2) bekezdés szerinti képviselőnek a távolmaradása a felülvizsgálati eljárást nem akadályozza.

A felülvizsgálathoz szükséges orvosi vizsgálatok

27. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálatához szükséges kórházi (rendelőintézeti) kivizsgálást az utalási rend szerint illetékes honvédkórház-rendelőintézet, illetőleg a feladat ellátására kijelölt más (polgári) gyógyintézet végzi.
(2) A hadkötelest a vizsgálatok elvégzésére kórházi osztályra kell felvenni. Ha az elváltozás jellege, illetőleg a kórisme a járóbeteg-szakrendelésen is megnyugtatóan megállapítható, a kórházi felvételtől el lehet tekinteni. Az alkalmasság elbírálásáért felelős bizottság elnöke ilyenkor is elrendelheti a hadköteles kórházi osztályon történő kivizsgálását.
(3) Ha a polgári gyógyintézetben kezelt hadköteles alkalmasságának felülvizsgálata szükséges, az állományilletékes csapatorvosnak intézkednie kell honvédkórházba történő áthelyezésére, ha a hadköteles szállítható állapotban van és áthelyezése állapotának rosszabbodásával nem jár.
(4) Ha a felülvizsgálandó hadköteles korábban nem részesült kórházi kezelésben, a felülvizsgálat előkészítéséért felelős főorvost a honvédkórház főigazgatója jelöli ki. Ha korábban már a kórházban kezelésben részesült és alkalmasságának felülvizsgálata annak a betegségnek következtében válik indokolttá, amely miatt kezelték, a felülvizsgálatot a kivizsgálást, illetőleg kezelést végző osztály (szakrendelés) készíti elő. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott - a legsúlyosabb panaszok szerint illetékes osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálat előkészítésére.
(5) A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség, illetőleg a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják, vagy kizárják. A kivizsgálás eredményét a hadköteles kórlapjában teljes részletességgel, a FÜV táblázatban olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen.
(6) A kórházi (rendelőintézeti) főorvos biztosítja, hogy a beteg kivizsgálása során az előírt és az általa szükségesnek tartott vizsgálatok, szakkonzíliumok megtörténjenek, és azok eredményét a kórtörténeti iratokban hitelesen rögzítsék. Ezek elvégzéséről köteles meggyőződni és az észlelt hiányosságok pótlására intézkedni.
(7) Az alkalmasság elbírálása szempontjából alapvető kórelváltozásokról az eljárást előkészítő (javaslattevő) főorvosnak személyes vizsgálattal is meg kell győződnie.
(8) A hadkötelesnek a felülvizsgáló bizottság elé állítására a kivizsgálást irányító főorvos intézkedik.

VII. Fejezet

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

Az első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság

28. § (1) A három tagból álló első fokú egészségügyi felülvizsgáló bizottságokat (a továbbiakban: első fokú FÜV bizottság) a honvédkórházakban kell működtetni. A bizottság elnöki teendőit a honvédkórház főigazgató gyógyító feladatok irányítását végző helyettese (igazgatója), távollétében a helyettesítésével megbízott főorvos látja el.
(2) Az első fokú FÜV bizottság tagjaként a felülvizsgálatra kerülő katona kórházi, illetve rendelőintézeti kezelő orvosa és a kivizsgálását irányító kórházi osztályvezető főorvos, illetve ha az osztályvezető főorvos egyúttal MH főszakorvos is a másodfőorvos vesz részt a bizottság munkájában.
(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése a bizottság elnökének a feladata.
(4) Az első fokú FÜV bizottság elnöke a (3) bekezdés szerinti feladatkörében köteles gondoskodni a bizottsághoz utaltak rendelkezések szerinti kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.
29. § (1) Az első fokú FÜV bizottság az adott honvédkórház utaltságának megfelelő illetékességi körben működik. Jogosultsága:
a) a rendelet 4. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti alkalmassági döntések meghozatalára,
b) hadköteles katona esetében az egészségügyi szabadság legfeljebb 60 nap időtartamig történő meghosszabbítására,
c) a csapatorvos javaslata alapján egyes szolgálati kötelezettség alóli végleges felmentés engedélyezésére
terjed ki.
(2) A bizottság jogköre a 4. § (1) bekezdésének c), d) és e) pontjai szerinti alkalmassági döntések meghozatalára nem terjed ki. Ha megítélése szerint ilyen döntés meghozatala indokolt, akkor az elnök az iratokat haladéktalanul a másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottsághoz (a továbbiakban: másodfokú FÜV bizottság) továbbítja. Ugyanígy jár el, ha döntése ellen fellebbezéssel éltek.

A másodfokú egészségügyi felülvizsgáló bizottság

30. § (1) A háromtagú másodfokú FÜV bizottság az MH EVI-ben működik. A bizottság elnöki teendőit az MH EVI felülvizsgálatot végző szervezeti elemének (a továbbiakban: FÜV osztály) vezetője, távollétében helyettese látja el.
(2) A bizottság tagjaiként a FÜV osztály állományába tartozó szakfőorvosok vesznek részt a bizottság tevékenységében, a döntések meghozatalában.
(3) A bizottság rendeltetés szerinti működésének megszervezése, irányítása a másodfokú FÜV bizottság elnökének a feladata.
31. § (1) A másodfokú FÜV bizottság országos hatáskörrel rendelkezik és jogosultsága a következőkre terjed ki:
a) első fokon dönt, ha az alkalmassági minősítésre tett javaslat a rendelet 4. §-a (1) bekezdésének c), d) és e) pontja szerinti;
b) másodfokon (jogerősen) dönt a fellebbezés útján hozzá utalt első fokú döntések esetében;
c) véleményezi a betegség, baleset katonai kötelmek teljesítésével való összefüggését.
(2) A másodfokú FÜV bizottság az alkalmasság valamennyi fokozatát, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhat. A hozzá utalt első fokú döntést megváltoztathatja, illetve újabb kivizsgálást vagy annak kiegészítését is elrendelheti. Az újabb vizsgálat elvégzésére bármelyik honvédkórház hatáskörrel rendelkező osztálya kijelölhető.
(3) Az első fokon hozott döntése elleni fellebbezést a központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság (a továbbiakban: központi FÜV bizottság) bírálja el.
(4) A bizottság másodfokú döntése jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.
(5) A bizottság a vidéki honvédkórházi eseteket kiszállással is elbírálhatja.
(6) A bizottság az első fokon hozott döntése ellen benyújtott fellebbezés esetén az ügy iratait haladéktalanul a központi FÜV bizottságnak továbbítja.

A központi egészségügyi felülvizsgáló bizottság

32. § (1) A háromtagú központi FÜV bizottság elnöki teendőit az MH EVI főigazgatója látja el. A bizottság tagjaként az MH EVI foglalkozás-egészségügyi igazgatója és az az MH főszakorvos vesz részt a döntéshozatalban, akinek az elbírálandó eset a szakmai profiljába tartozik.
(2) A központi FÜV bizottság feladata a másodfokú FÜV bizottság első fokú döntése ellen benyújtott fellebbezés elbírálása. Az elbírálás során élhet mindazon jogosultsággal, amelyet a rendelet 31. §-ának (2) bekezdése a másodfokú FÜV bizottságnak megállapít.
(3) A központi FÜV bizottság döntése jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

A felülvizsgáló bizottságok eljárása

33. § (1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint tartják.
(2) Ha olyan szakkérdésben kell dönteni, amelyben a bizottság egyik tagja sem jártas, szakértőként megfelelő szakorvost, illetve klinikai szakpszichológust kell a bizottsági munkába bevonni.
(3) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja összefoglaló tájékoztatást ad a hadköteles állapotáról, amelyben értékeli a kivizsgálás eredményét és javaslatot tesz az alkalmasság fokára, az egészségkárosodásnak a honvédelmi kötelezettséggel való összefüggésére, illetőleg az egyéb, döntést igénylő kérdésekre (pl. egészségügyi szabadság meghosszabbítása).
(4) Az alkalmassági felülvizsgálatra rendelt hadkötelest a bizottság szakmai szempontból illetékes tagja a szükséges mértékben megvizsgálja és annak eredményét összeveti a korábbi vizsgálati eredményekkel.
(5) A bizottság bármely tagja és a tanácskozási, illetőleg véleményezési joggal jelenlévő képviselő jogosult a beteghez kérdést intézni. A jelenlétre jogosult orvos vizsgálatot is végezhet.
(6) A hadköteles egészségi alkalmasságáról a bizottság egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az eltérő véleményt írásban - rövid indoklással - a FÜV táblázat kórházi másodpéldányához az elnök csatolja.
34. § (1) Az alkalmasságot felülvizsgáló bizottság a döntését az e célra rendszeresített okiraton, a FÜV táblázaton jegyzi fel, amely tartalmazza:
a) Az alkalmasságot meghatározó minősítési fokozatot (a szükséges korlátozások, felmentések, könnyítések felsorolásával),
b) a betegség (sérülés) honvédelmi kötelezettséggel, illetőleg katonai kötelmekkel való összefüggésére vonatkozó véleményt,
c) szükség esetén a gépjármű-vezetői egészségi alkalmasság soron kívüli vizsgálatának kezdeményezését.
(2) A bizottsági minősítést és a fellebbezés lehetőségét ismertetni kell a hadkötelessel. A minősítést és a szükséges felmentést (egészségügyi szabadság stb.) be kell vezetni a hadköteles egészségügyi könyvébe.
35. § (1) Az alkalmatlanná minősített hadköteles részére a bizottság a döntésével egyidejűleg az eljárás befejezéséig, illetőleg a hadköteles leszereléséig (tartalék állományba helyezéséig) egészségügyi szabadságot engedélyez, szükség esetén azzal, hogy a szolgálati kötelmeinek átadás-átvételére igénybe vehető.
(2) Ha a korábban már minősített hadköteles újabb alkalmassági felülvizsgálata során megállapítják, hogy más alkalmassági fokozat alkalmazása vagy a felmentések bővítése nem indokolt, az illetékes bizottság elnöke erről (az egészségügyi könyvbe történő bejegyzéssel) tájékoztatja a hadkötelest, a kezelőorvost és az állományilletékes parancsnokot. Ilyen esetben FÜV táblázatot nem kell készíteni.

A kórházban fekvő hadköteles leszerelése

36. § (1) Ha a kórházban fekvő hadköteles katona a leszerelés időpontját követő 10 napon belül várhatóan felgyógyul, ennek bekövetkezése után a kórház a gyógyult hadkötelest katonai szervezetéhez visszaküldi, ahol leszerelésére haladéktalanul intézkednek.
(2) Ha a leszerelés időpontját követő 10 napon túl várható a hadköteles gyógyulása, akkor a kórház értesítése alapján az állományilletékes parancsnok intézkedik a hadköteles kórházban történő leszerelésére.

VIII. Fejezet

A BETEGSÉG (SÉRÜLÉS) KATONAI KÖTELMEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK ELBÍRÁLÁSA

37. § (1) Az alkalmasság felülvizsgálata során, illetőleg külön rendelkezés  [LÁBJEGYZET_6]  szerinti megkeresés esetén - függetlenül az alkalmasságra vonatkozó minősítéstől - az egészségi állapotban bekövetkezett bármilyen károsodás (betegség, fogyatékosság, kóros állapot stb.) megállapításakor indokolt véleményt kell nyilvánítani arról, hogy az a katonai szolgálati kötelmek teljesítésével okozati összefüggésben következhetett-e be. Ezt a véleményt a hadkötelezettségét teljesítő katona halála esetén is el kell készíteni. A véleményt FÜV táblázaton kell megadni. A véleményt kérő szervnek (ha nem egészségügyi szervezetről van szó) csak a FÜV táblázat véleményt tartalmazó kivonata  [LÁBJEGYZET_7]  küldhető meg.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti vélemény a hadköteles egészségi károsodása és a katonai szolgálati kötelmek teljesítése között okozati összefüggést állapít meg, a Táblázat véleményi részét - annak kivonataként - kell megküldeni a hadköteles állományilletékes parancsnokának.
(3) Ha a hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatára a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt nem került sor, de az egészségkárosodás a katonai szolgálat teljesítése során következett be, a hadkiegészítő parancsnokság utólagos kérelmére is véleményt kell nyilvánítani a hadköteles egészségi állapotáról. Ilyen esetben (utólagos felülvizsgálat) a véleménynyilvánítás annak az első fokú bizottságnak a feladata, amelyhez az egészségkárosodást szenvedett hadköteles volt katonai szervezete (jogutóda) utalva van. Ha az egészségkárosodás következményeként - azzal okozati összefüggésben - a hadkötelesnél szövődmény vagy későbbi szervi elváltozás, illetőleg működési zavar következett be a felülvizsgálati véleménynek azt is tartalmaznia kell. Ebben az esetben a FÜV táblázaton a hadköteles szolgálati helyeként a vizsgálatot kérő hadkiegészítő parancsnokságot kell feltüntetni.
(4) Ha az egészségkárosodásnak a katonai szolgálati kötelmek teljesítésével való okozati összefüggését a katonai szervezet parancsnokának a Hvt. 172. §-ának (3) bekezdése szerinti határozata (minősítő határozat) alapján bírálják el, a FÜV táblázat megfelelő rovatába a következő szöveget kell feltüntetni: „Az egészségkárosodás a katonai szolgálati kötelmekkel való összefüggésének elbírálása a parancsnok minősítő határozata szerint.”
(5) Az egészségkárosodás miatt készített FÜV táblázat leíró részében (kórelőzményi adataiban) a keletkezés helyét, idejét és körülményeit „a vizsgált nyilatkozata szerint” jelzéssel kell feljegyezni. A nyilatkozatban közöltek valódiságának bizonyítása a vizsgálatot végző orvosnak, illetőleg bizottságnak nem feladata.
(6) A hallószerv egyszeri behatás okozta, úgynevezett dörejártalmát nem betegségként, hanem balesetként kell elbírálni.
(7) A betegség, baleset miatt leszerelt hadköteles a (8) bekezdés szerinti térítésmentes ellátására való jogosultságát a Korm. r. 132. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján, a Központi FÜV bizottság által kiállított igazolással igazolja, a rendelet 3. számú melléklete szerinti formában.
38. § (1) Az egészségkárosodások köréből egyes betegségek  [LÁBJEGYZET_8]  szolgálati kötelmek ellátásával okozati összefüggésben alakulhatnak ki.
(2) Annak elbírálását, hogy egy betegség szolgálattal összefüggőnek tekinthető-e kezdeményezheti:
a) a hadköteles;
b) az állományilletékes parancsnok;
c) a megbetegedést észlelő orvos;
d) az egészségügyi FÜV bizottságok.
(3) Annak érdekében, hogy a szolgálati betegségek orvos-szakmai megítélése megalapozott legyen a következők szerint kell eljárni:
a) az állományilletékes parancsnok feladata ezen rendelet 23. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerinti Adatlap című nyomtatvány kitöltése (a parancsnok számára előírt adatok feljegyzése) és annak 3 példányban történő haladéktalan továbbítása a másodfokú FÜV bizottság elnökének. A bizottság állást foglal, illetve véleményt nyilvánít az egészségkárosodás szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről és a véleményével ellátott Adatlap mindhárom példányát soron kívül továbbítja a Központi FÜV bizottság elnökének;
b) a központi FÜV bizottság határozati javaslatot tesz (szakmailag minősíti) a katona egészségkárosodásának a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről és azt az Adatlapon feljegyzi. Az Adatlap 1. számú példányát megküldi a katona állományilletékes parancsnokának (vezetőjének), aki a (4) bekezdésben foglaltak szerint határoz az egészségkárosodásnak a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről. Az Adatlap 2. számú példányát a HM Költségvetési és Munkabiztonsági Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: HM KMEH) főigazgatója kapja, a 3. számú példányt a másodfokú FÜV bizottság elnöke irattározza;
c) a szolgálati betegség b) pont szerinti minősítése esetén a központi FÜV bizottságban a szakmailag illetékes MH főszakorvos helyett a HM MKEH főigazgatója, illetve az általa megbízott munkabiztonsági szakértő vesz részt a bizottság munkájában.
(4) A szolgálati betegség véleményezését, illetve a központi FÜV bizottság minősítését tartalmazó Adatlapot a másodfokú FÜV bizottság irattárában tíz évig meg kell őrizni.

A hadköteles munkaképesség-csökkenésének megállapítása

39. § A hadkötelest a leszerelést követően baleseti sérülése vagy betegsége miatt a hadkiegészítő parancsnokság állítja az OOSZI bizottsága elé a munkaképesség-csökkenése mértékének megállapítása céljából. Az igény bejelentéséhez az MH EVI-től megkért FÜV táblázat másolatát kell felhasználni.

NEGYEDIK RÉSZ

A TÉNYLEGES SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐ HADKÖTELES SZOLGÁLATTELJESÍTÉS ALÓLI FELMENTÉSE, KORLÁTOZÁSA EGÉSZSÉGI OKBÓL

IX. Fejezet

FELMENTÉS A SZOLGÁLATTELJESÍTÉS ALÓL

A felmentés formái

40. § (1) A felmentés a szolgálatteljesítés alól teljes vagy részleges lehet.
(2) A teljes felmentés az egészségügyi szolgálatmentesség és az egészségügyi szabadság.
(3) A részleges felmentés az egyes szolgálati kötelezettségek alóli felmentés.

Az egészségügyi szolgálatmentesség

41. § (1) Egészségügyi szolgálatmentességet kell engedélyezni a hadköteles katonának,
a) ha betegsége, műtéte vagy balesete miatt a szolgálat ellátására nem képes, vagy
b) ha a szolgálat további ellátása egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.
(2) Az egészségügyi szolgálatmentesség ideje alatt a gyógykezelés kórházban vagy csapatgyengélkedőn, illetve a hadköteles lakásán történhet.
(3) A sorkatonai szolgálatot teljesítőt lakáson csak akkor lehet gyógykezelni, ha a lakás helye szerinti helységben válik járóképtelenné és a szolgálatteljesítés helyére nem szállítják vissza.
(4) A csapatrendelő fektetőjében (gyengélkedőjében) kezelt katona egészségügyi szolgálatmentessége a gyógyulásig tart. Ha 14 nap elteltével a gyógyulás nem következik be, illetőleg a szolgálatképesség nem áll helyre, a beteget az utaltsági rend szerint illetékes honvédkórházba vagy más polgári gyógyintézetbe kell beutalni.

Egészségügyi szabadság engedélyezése

42. § (1) Egészségügyi szabadságot kell engedélyezni a hadköteles katonának,
a) ha a betegsége aktív szakának lezajlása után, illetőleg a műtéti kezelést követően a szolgálatképessége teljes helyreállítása pihenést igényel;
b) ha szellemi vagy fizikai teljesítőképessége a szolgálati feladatok ellátásával összefüggésben átmenetileg és jelentős mértékben lecsökkent.
(2) Az egészségügyi szabadság lakáson vagy a katonai szervezet gyengélkedőjén tölthető el.
(3) Az egészségügyi szabadság eltöltésének helyét a csapatorvos javaslata alapján az állományilletékes parancsnok határozza meg.
43. § (1) Az egészségügyi szabadság engedélyezésére
a) az alapellátást végző orvos, valamint a polgári gyógyintézet szakorvosának javaslatára a parancsnok 7 nap,
b) a honvédkórházi szakrendelés orvosa 14 nap,
c) a honvédkórház fekvőbeteg-osztályának főorvosa 28 nap
időtartamban jogosult.
d) A b) pont szerinti orvos az általa engedélyezhető egészségügyi szabadságot egy ízben, legfeljebb azonos időtartamban meghosszabbíthatja.
(2) Ha az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerint kiadott egészségügyi szabadság összességében a 28 napot eléri és a hadköteles további pihentetését a kezelését végző orvos indokoltnak tartja, javaslatára - a már engedélyezett egészségügyi szabadság napjainak beszámításával - az egészségi alkalmasságot felülvizsgáló első fokú bizottság összesen 60 napig terjedően egészségügyi szabadságot engedélyezhet.
(3) Ha a hadköteles gyógyulása, szolgálatképességének helyreállása 60 nap elteltével sem következik be, a kezelő orvos a hadköteles alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezi.
(4) A kezelőorvos az egészségügyi szabadság meghosszabbítására vonatkozó javaslatát FÜV táblázaton teszi meg. A felülvizsgáló bizottság elnöke az engedélyt a hadköteles egészségügyi könyvébe és a gyógyintézeti betegkartonjába bejegyzi és az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.
(5) A katonai szervezet egészségügyi szolgálata az ellátásába tartozó hadköteles részére engedélyezett egészségügyi szabadságot az erre rendszeresített naplóban nyilvántartja.
(6) Az egészségügyi szabadság megkezdése iránt az engedélyezést követően haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül intézkedni kell.

X. Fejezet

KORLÁTOZÁSOK, FELMENTÉSEK

44. § (1) A hadköteles tartós vagy végleges egészségkárosodása (testi fogyatékossága) esetén, ha az nem eredményezte alkalmatlanságát - annak jellegével összhangban - a katonai szolgálatra korlátozással alkalmas lehet, illetőleg a szolgálatteljesítése során egyes szolgálati kötelezettségek alól mentesülhet.
(2) A sorozás és a felülvizsgálat során a „B” és a „C” alkalmassági fokozatú hadkötelesnek - a korlátozott alkalmasságot okozó egészségkárosodás jellegétől függő - fizikai, illetve pszichikai korlátozásokat kell engedélyezni.
(3) Az (1) és (2) bekezdés értelmében alkalmazható korlátozások és felmentések jegyzékét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A Táblázat d) pontja tartalmazza az adott szakaszra alkalmazható (a 4. számú melléklet szerinti jegyzéken számmal jelölt) korlátozásokat és felmentéseket.
(4) A sorozó- és a felülvizsgáló bizottságok a 4. számú mellékletben felsorolt bármely korlátozás és felmentés előírására, illetve engedélyezésére jogosultak.
(5) A csapatorvos saját hatáskörében a 4. számú mellékletben szereplő felmentéseket csak időlegesen, legfeljebb 14 nap időtartamban javasolhatja. A felmentések engedélyezésére a katonai szervezet parancsnoka jogosult.
(6) Ha a csapatorvos megítélése szerint a hadkötelesnek az egyes szolgálati kötelezettsége alóli felmentése tartósan (14 napot meghaladó időtartamban), illetve véglegesen indokolt, az első fokú felülvizsgáló bizottságnak javaslatot tehet a felmentések engedélyezésére.
(7) A felülvizsgáló bizottságok - kivételes esetben - a jegyzéken nem szereplő, de a szolgálatképesség helyreállítása érdekében vagy egyéb szempontból elengedhetetlenül szükséges felmentést is engedélyezhetnek.
(8) A korlátozások és a felmentések alkalmazásáért, betartatásáért a parancsnok, az elrendelés előkészítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért a csapatorvos felelős.

ÖTÖDIK RÉSZ

EGYES SPECIÁLIS FEGYVERNEMI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSA

XI. Fejezet

AZ EGYES SPECIÁLIS FEGYVERNEMI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE

Alapelvek

45. § (1) A hadköteles katonai szolgálatra való általános egészségi és pszichikai alkalmassága nem minden esetben esik egybe az egyes speciális fegyvernemi, illetve szakcsapat szolgálatra (a továbbiakban együtt: speciális fegyvernemi szolgálat) való alkalmassággal, ezért meghatározott esetekben el kell bírálni a speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasságot is.
(2) A speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasság elbírálását a sorozást követően az MH EVI alkalmasságvizsgáló osztályai, illetve a tényleges szolgálat során az egészségügyi felülvizsgáló bizottságok végzik.
(3) Bármely speciális fegyvernemi szolgálatra csak az a hadköteles tervezhető, aki a sorozáson „A” (alkalmas katonai szolgálatra korlátozás nélkül) alkalmassági fokozatot kapott.
(4) A speciális fegyvernemi szolgálatra tervezett hadkötelest az MH EVI-ben komplex szakorvosi és speciális pszichológiai vizsgálatokban kell részesíteni.
(5) A speciális fegyvernemi szolgálatra való alkalmasságot a (4) bekezdés szerinti vizsgálati eredmények alapján a Táblázat II. rovata szerint az MH EVI Elsőfokú Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú PAB) minősíti. A bizottság döntése ellen - hét napon belül - a másodfokú FÜV bizottsághoz lehet fellebbezni.

A légimozgatású katonai szervezetek állományába jelentkező, illetve beosztott hadköteles alkalmasságának elbírálása

46. § (1) A légimozgatású katonai szervezetek (a továbbiakban: LMKSZ) állományába:
a) az ejtőernyős ugrást végző,
b) az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugró, és
c) a légi úton szállított, de ejtőernyős ugrást, valamint ejtőernyő nélküli kiugrást nem végző hadkötelesek tartoznak.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti feladatot ellátó hadköteles MH EVI-ben végzett speciális fegyvernemi alkalmasságának elbírálása külön rendelkezés  [LÁBJEGYZET_9]  szerint történik. A vizsgálati eredményét a vizsgálati lapon „Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével”, illetőleg alkalmas minősítésű esetében a légügyi hatóság előírásaiban meghatározott rendelkezés szerinti „Ejtőernyős kiképzésre alkalmas” szöveggel kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti hadkötelesek esetében a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálása a katonai szolgálatra való alkalmasság általános követelményei szerint történik.
(4) Ha az ejtőernyős ugrást végző hadköteles feladatai körében a 4500 méter feletti ugrás is szerepel, az alkalmassági vizsgálatokat az MH Kecskeméti Repülő Kórházban (a továbbiakban: MH KRK) barokamra vizsgálattal is ki kell egészíteni. Ennek eredményétől függően „magassági ugrásra alkalmas vagy alkalmatlan” szöveggel kell a minősítést megállapítani.
47. § (1) Az LMKSZ-nél a 46. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti feladatot ellátó hadkötelest a kiképzés megkezdése előtt közvetlenül, illetve a szolgálat teljesítése során havonta a csapatorvos alkalmassági ellenőrző vizsgálatban részesíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrző vizsgálat alapján a csapatorvos a vizsgált hadköteles egészségügyi könyvébe bejegyzi:
a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve azok hiányát,
b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat (betegség, baleset, műtét, kórházi kezelés stb.) és azok lefolyását, valamint
c) az ejtőernyős ugrás okozta terheléssel szembeni tűrőképességet, és
d) a vizsgálatok összegezett eredményét.
(3) Az ellenőrző vizsgálat eredményét a csapatorvos a következő szöveg bejegyzésével minősíti:
a) „Egészséges, ejtőernyős ugrásra alkalmas”,
b) „Egészségi állapota megváltozott, ejtőernyős ugrásra ideiglenesen alkalmatlan”.
(4) Ha a csapatorvos a vizsgált katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg, az ezt okozó kórállapot természetétől és súlyossági fokától függően saját szakmai hatáskörében kezelésbe veszi, illetve járó- vagy fekvőbeteg szakorvosi ellátására intézkedik.
(5) A csapatorvos véglegesen alkalmatlan döntést nem hozhat. Ha a megítélése szerint a hadköteles ejtőernyős ugrásra alkalmatlanná vált, az illetékes felülvizsgáló bizottságnál kezdeményezi a fegyvernemi szolgálatra való alkalmasság, illetve a katonai szolgálatra való alkalmasság felülvizsgálatát.
48. § (1) A sorkatonai szolgálatot az LMKSZ-nél teljesítő hadkötelesnek az ejtőernyős kiképzésre vonatkozó alkalmas minősítése egy évig, illetőleg ha a sorköteles a minősítését követően egy éven belül sorkatonai szolgálatát megkezdi, a sorkatonai szolgálat végéig érvényes. Ha a minősítése és a szolgálat megkezdése között több mint egy év telik el, az alkalmassági vizsgálatokat meg kell ismételni.
(2) Az ejtőernyős beosztásra tervezett hadköteles alkalmassági vizsgálatainak adatait és a minősítést tartalmazó egészségügyi alkalmasság-vizsgálati lapot  [LÁBJEGYZET_10]  egy példányban kell elkészíteni. Az alkalmassági minősítést - az egészségügyi alkalmasság-vizsgálati lap kivonataként  [LÁBJEGYZET_11]  - a vizsgálatot kérő katonai szervezetnek (hadkiegészítő parancsnokságnak) kell megküldeni. Az 1. számú példányt az MH EVI irattárában 10 évig megőrzi.

A búvárfeladatok ellátására jelentkező, illetve beosztott hadköteles alkalmasságának elbírálása

49. § (1) Az „A” (katonai szolgálatra alkalmas fizikai, pszichikai korlátozás nélkül) minősítésű hadkötelesek közül az önkéntes jelentkezés alapján kiválasztott búvárjelöltek előzetes szakorvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatát az MH EVI, barokamra vizsgálatát az MH KRK végzi el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatok eredményei birtokában állapítható meg a hadköteles búvárfeladatok ellátására való alkalmassága. Az alkalmassági minősítés, „Búvárfeladatok ellátására alkalmas”, illetve „Búvár feladatok ellátására alkalmatlan” lehet.
50. § (1) A merülési feladatok végrehajtása előtt a csapatorvos megvizsgálja a búvár egészségi állapotát és megállapításait a hadköteles katona egészségi könyvébe bejegyzi:
a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve azok hiányát,
b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségügyi eseményeket (betegség, műtét stb.) és azok lefolyását,
c) a merüléssel kapcsolatos tűrőképességet, valamint
d) a vizsgálatok összegzett eredményét.
(2) A vizsgálat eredményét a csapatorvos „Egészséges, merülésre alkalmas”, „Egészségi állapota megváltozott, merülésre ideiglenesen alkalmatlan” szöveg bejegyzésével összegzi.
(3) Ha a csapatorvos a katona ideiglenes alkalmatlanságát állapítja meg a 47. § (4), illetve (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

A harckocsival történő víz alatti kiképzésre való alkalmasság elbírálása

51. § (1) A harckocsival történő víz alatti kiképzésre csak a víz alatti kiképzés ellátásához szükséges a rendelet 5. számú melléklete szerint speciális egészségi követelményeknek megfelelő katona vezényelhető.
(2) A víz alatti kiképzésben részt vevő katona alkalmasságát a csapatorvos által végzett előzetes szűrővizsgálatot követően egy belgyógyász szakorvos által vezetett szakorvosi csoport bírálja el. A szakorvosi csoport állandó tagjaként ideggyógyász és fül-orr-gégész szakorvos vesz részt a vizsgálatokban.

A fegyvernemi alkalmasság megítélésének elvei a színlátás zavarainál

52. § (1) A színlátás zavara önmagában katonai szolgálatra való alkalmatlanságot nem jelent. Egyes beosztásokban - a szolgálati feladatok jellegénél fogva - korlátozás indokolt.
(2) A színlátás zavarának megítélése a Táblázat 060 szakasza, illetve az ép színlátás követelményeit tartalmazó 6. számú melléklet előírásai szerint történik.
(3) A színlátást a sorozáskor minden esetben vizsgálni kell.

HATODIK RÉSZ

A KATONAI OKTATÁSI INTÉZMÉNYI ÉS A HONVÉDSÉGI ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓK, NÖVENDÉKEK ALKALMASSÁGA

XII. Fejezet

A KATONAI PÁLYÁRA VALÓ ALKALMASSÁG ÉS ANNAK ELBÍRÁLÁSA

53. § (1) Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági (a továbbiakban együtt: alkalmassági) vizsgálatot kell végezni annál, aki
a) katonai felsőoktatási intézménybe felvételét kéri, illetőleg időszakosan a második tanulmányi év befejezése után;
b) honvéd középiskolába pályázik és időszakosan a második tanulmányi év befejezése után;
c) katonai szakképző iskolába beiskolázását kéri;
d) polgári felsőfokú oktatási intézmény hallgatójaként honvédségi ösztöndíjra pályázik, illetőleg tanulmányokat folytat.
(2) Az alkalmassági vizsgálat célja:
a) a katonai oktatási intézményben végzendő képzés, illetve tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a felvétel előtt és időszakosan (beválási vizsgálat), valamint a képzés során (az alkalmasság soron kívüli felülvizsgálata),
b) a hallgatónak a képzés időszakában bekövetkezett betegsége, balesete esetén a kiképzési (szolgálati) kötelmekkel való összefüggés véleményezése, és
c) a képzés folytatására való képesség átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága esetén a képzés alóli időleges felmentés engedélyezése.
(3) A rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti katonai oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázó, valamint a katonai oktatási intézményi hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas esetében alkalmazható alkalmassági minősítések és nyomtatott nagybetűvel történő jelölésük a következők:
a) „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas” („A”);
b) „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak ... -ig ideiglenesen alkalmatlan” („I”);
c) „A ... (oktatási intézmény megnevezése) ... karán/szakán (a kar/szak megnevezése) tanulmányok folytatására/honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan” („E”).
(4) A Táblázat egyes rovatainak figyelembevételével
a) a katonai oktatási intézménybe és a honvédségi ösztöndíjra pályázó egészségi alkalmasságát a Táblázat II. rovata szerint;
b) a katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) és a honvédségi ösztöndíjas hallgatónak az egészségi alkalmasságát a tanulmányok teljes időszakában és a hivatásos állományba vételük előtt a Táblázat III. rovata szerint kell elbírálni.
(5) A (4) bekezdésben felsoroltak:
a) egészségi és pszichikai alkalmasságának elbírálását első fokon az MH EVI első fokú PAB, másodfokon az MH EVI másodfokú FÜV bizottsága végzi;
b) a fizikai alkalmasságot első fokon a megpályázott katonai oktatási intézmény, másodfokon az MH EVI hatáskörrel rendelkező osztálya bírálja el.
(6) Az első fokú alkalmassági döntésekkel kapcsolatos jogorvoslat részletes szabályait a rendelet 59. §-a állapítja meg.
(7) Az MH EVI az egészségi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatokat a rendelet 55-57. §-ainak rendelkezései szerint a hadkiegészítő parancsnokságok toborzási feladatokat ellátó szerve, illetve a katonai oktatási intézmény megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi.
54. § (1) Az 53. § (1) bekezdése szerinti személyek hivatásos katonai pályára való alkalmasságát hivatásos állományba vételük előtt - külön rendelkezés szerint  [LÁBJEGYZET_12]  - ismételten el kell bírálni.
(2) A hivatásos katonai pályára való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot első fokon az MH EVI első fokú PAB, illetőleg a repülő-hajózók esetében a speciális alkalmasságot - külön rendelkezés szerint  [LÁBJEGYZET_13]  - az MH KRK Repülőorvosi Bizottsága bírálja el.
(3) A katonai oktatási intézménybe jelentkező fizikai alkalmasságát az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.
(4) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgatók, illetőleg növendékek fizikai alkalmasságát évente az oktatási intézmény ellenőrzi.
(5) A nem katonai oktatási intézményben tanuló, honvédségi ösztöndíjas hallgatók fizikai alkalmasságát az ösztöndíj-szerződés megkötése előtt és évente az MH EVI bírálja el.
(6) Az 53. § (1) bekezdésében felsorolt személyek közül:
a) az 53. § (1) bekezdésének a) és d) pontja szerinti (hadköteles korú) személyek fizikai alkalmasságát a hivatásos katonai állományba vételre vonatkozó hatályos fizikai alkalmassági követelmények szerint  [LÁBJEGYZET_14]  kell elbírálni;
b) az 53. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti (nem hadköteles korú) személyek fizikai alkalmasságát az oktatási intézményben, a felvételi vizsga keretében az eredményes egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálat után az 54. § (1) bekezdésében hivatkozott külön rendelkezés figyelembevételével kell megállapítani.

XIII. Fejezet

AZ ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATOK AZ ALKALMASSÁG MINŐSÍTÉSE

55. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok az egészségi, pszichikai és fizikai állapot felméréséből állnak.
(2) Ha a katonai oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázót az alkalmassági vizsgálatot megelőzően sorozták, a sorozást végző hadkiegészítő parancsnokság a pályázó sorozási egészségügyi okmányait megküldi az MH EVI-nek. Az (ideiglenesen, véglegesen) alkalmatlannak minősített pályázó okmányait az illetékes hadkiegészítő parancsnokság nem küldi meg, azonban erről a tényről az MH EVI-t tájékoztatja. Sorkatonai szolgálatra való alkalmatlanság esetében a katonai oktatási intézménybe történő felvétel előtti alkalmassági vizsgálatokra nem kerülhet sor a hivatásszerű katonai pályára jelentkezőkkel szemben támasztott szigorúbb követelmények miatt.
(3) A repülő-hajózó képzésre jelentkezőnek az MH KRK Repülőorvosi Bizottság minősítését megelőzően a hivatásos katonai pályára való alkalmasságát első fokon az MH EVI első fokú PAB, másodfokon a másodfokú FÜV Bizottság bírálja el.
56. § (1) Az egészségi vizsgálatok körében vizsgálni és értékelni kell minden esetben az adott személy belgyógyászati, neuropszichiátriai, mozgásszervi, sebészeti, szemészeti, fül-orr-gégészeti és fogászati állapotát.
(2) A pályázónak belgyógyászati és a fül-orr-gégészeti vizsgálat keretében az EKG, a klinikai laboratóriumi, a Humán Immundeficit Vírus (HIV), illetve a műszeres audiometriás vizsgálatát, valamint a drogszűrését is el kell végezni.
(3) A kiegészítő vizsgálatok körében minden esetben szükséges a pályázó által beszerzett:
a) 3 hónapnál nem régebbi mellkasröntgen, valamint
b) a háziorvos vagy a házi gyermekorvos igazolása a jelentkező általa ismert krónikus betegségéről vagy annak hiányáról,
c) nő jelentkező esetében nőgyógyászati szakvizsgálati lelet.
(4) Az egészségi alkalmassági vizsgálatok megkezdése előtt a pályázó írásban nyilatkozik az általa ismert betegségeiről, fogyatékosságairól, elszenvedett balesetéről, illetve azok hiányáról és egészségi adatainak kezeléséről.
57. § (1) A pszichikai alkalmasság megállapításához meghatározott mentális és egyéb teszteket, műszeres pszichofiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést (exploráció) kell folytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni:
a) a középfokú oktatási intézménybe jelentkező esetében:
- az értelmi képességek fejlettségi szintjét,
- az általános és műszaki intelligenciát,
- a tanulási képességet, a szellemi terhelhetőséget,
- a kognitív összetevők kvalitását,
- az érzelmi és az akarati élet jellemzőit,
- a motivációs hátteret,
- a szociobilitást, a közösséghez való affinitást,
- a családi háttér jellemzőit;
b) a felsőfokú oktatási intézménybe, illetőleg honvédségi ösztöndíjra pályázó esetében:
- az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,
- az általános és műszaki intelligenciát,
- a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,
- a beszéd- és kifejezőképességet,
- az érzelmi és akarati élet kvalitását,
- a kontrollfunkciókat,
- a pszichomotoros tempót és a mozgáskoordinációt,
- az önismeret, az énkép fejlettségét,
- a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot,
- a szervezési, döntési, vezetői képességet.
(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a pályaalkalmasság-vizsgálati lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, illetve ezek alapján véleményét a vizsgált személy pszichikai alkalmasságáról.
(3) A fizikai alkalmasság megítélése a fizikai erőnlét és a fizikai állóképesség vizsgálatával történik az 54. § (1) bekezdésében megjelölt külön rendelkezésben előírt követelmények szerint.
58. § (1) Az alkalmassági vizsgálatok eredménye mind az egyes alkalmasságok, mind az összesített alkalmasság tekintetében csak „Alkalmas” vagy „Alkalmatlan”, illetőleg „Ideiglenesen alkalmatlan” lehet. „Korlátozással alkalmas” minősítés nem alkalmazható.
(2) Az alkalmasság összegezett elbírálásakor „Alkalmatlan”-nak kell minősíteni azt, aki az állapotmutatók (az egyes részalkalmasságok) bármelyikére „Alkalmatlan” minősítést kapott.
(3) „Ideiglenesen alkalmatlan” minősítés csak az első vizsgálatkor - legfeljebb egy év időtartamra - adható, a meghatározott idő elteltével az ismételt vizsgálaton az alkalmasságot véglegesen el kell bírálni.
59. § (1) Az „Alkalmatlan” minősítés ellen 8 napon belül fellebbezésnek van helye. A fellebbezést az első fokon minősítő bizottságnál kell benyújtani, melyet az MH EVI másodfokú FÜV bizottsága bírál el, amelynek a döntése jogerős.
(2) A katonai oktatási intézményben végzett fizikai alkalmassági vizsgálat eredménye első fokú döntésnek tekintendő. Az „Alkalmatlan” döntés ellen 8 napon belül az érintett személy fellebbezéssel élhet. A fizikai alkalmasság felülvizsgálatát az MH EVI hatáskörrel rendelkező osztálya végzi el, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.
(3) A hallgató (növendék) alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:
a) a hallgató (növendék), illetve ha kiskorú a szülei (gyámja), valamint
b) az oktatási intézmény vezetője és orvosa.
(4) A katonai oktatási intézményben tanulmányokat folytató hallgató (növendék) és a honvédségi ösztöndíjas alkalmasságának felülvizsgálatát a rendelet Harmadik Részének az V., VI. és VIII. fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell végezni.
(5) A katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) a tanintézeti munkában (előadások, gyakorlatok) való részvétel alóli felmentését - egészségi okból - a rendelet Negyedik Részének IX. és X. fejezetében foglalt rendelkezések szerint kell elbírálni. A honvédségi ösztöndíjas hallgató esetében az adott oktatási intézmény erre vonatkozó rendelkezése az irányadó.
(6) A katonai oktatási intézmény hallgatójának (növendékének) a 44. § (3)-(8) bekezdései szerint adhatók korlátozások, illetve felmentések. Részére azonban csak olyan korlátozás, felmentés adható, mellyel tanulmányi, vizsgakötelezettségeinek eleget tud tenni. Ellenkező esetben a minősítés az 59. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti „I”, illetve c) pontja szerinti „E” lehet.
(7) A (4)-(6) bekezdésekben hivatkozott rendelkezésekben a hadköteles helyett oktatási intézményi hallgató (növendék) értendő.

HETEDIK RÉSZ

AZ ALKALMASSÁGGAL, ILLETVE AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS SZOLGÁLATI KÖTELMEKKEL VALÓ ÖSSZEFÜGGÉSÉVEL KAPCSOLATOS JAVASLATOK, DÖNTÉSEK TOVÁBBÍTÁSA

XIV. Fejezet

A PÁLYAALKALMASSÁG OKMÁNYOLÁSA

60. § (1) A bizottságok, illetve az alkalmassági vizsgálatokat végző katona-egészségügyi szervezetek (szakmai osztályok) az összesített alkalmassággal kapcsolatos javaslatukat, döntésüket e rendelet előírása szerinti szöveggel a vizsgálati adatokat tartalmazó okmányokban jegyzik fel.
(2) A személyi adatok védelméről szóló jogszabályi  [LÁBJEGYZET_15]  rendelkezések értelmében a vizsgálati adatok a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az illetékes honvéd-egészségügyi szerveknek továbbíthatók. A nem egészségügyi katonai és egyéb szervezetek részére - jogszabályi rendelkezés eseteit kivéve - a személyi adatokkal összekapcsoltan csak az okmányoknak a javaslatokat, döntéseket tartalmazó kivonatai közölhetők.
(3) Az alkalmassági vizsgálatok adatait tartalmazó okmányok közül:
a) a pályaalkalmasság vizsgálati lap (a továbbiakban: PÁV lap) egy eredeti példányban készül. Fellebbezés esetén az eredeti példányt és egy másolati példányt kell továbbítani a másodfokon eljáró FÜV bizottságnak, amely döntését mind a két példányon feltünteti és döntéséről a másolati példány visszaküldésével értesíti az első fokon eljáró bizottságot. Az eredeti példányt a másodfokon eljáró bizottság irattárában kell elhelyezni és tíz évig megőrizni;
b) az alkalmassági vizsgálat eredményéről az alkalmassági vizsgálatot kérő katonai szervezet parancsnokának (vezetőjének) értesítése a PÁV lapról készített kivonat továbbításával történik.

XV. Fejezet

AZ ALKALMASSÁG FELÜLVIZSGÁLATÁVAL KAPCSOLATOS DÖNTÉSEK, JAVASLATOK TOVÁBBÍTÁSA

61. § (1) Az alkalmassági felülvizsgálatok adatait tartalmazó okmányok közül:
a) Ha az első fokú FÜV bizottság döntése jogerős a FÜV táblázat három eredeti példányban készül. A FÜV táblázat 1. számú példánya a bizottság irattárába helyezendő és tíz évig megőrzendő, a 2. számú példánya a kórházi kórlapba, illetve a rendelőintézeti kartonba kerül elhelyezésre és ezen okmányokra előírt ideig kell azt megőrizni. A 3. számú példány a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának továbbítandó, aki azt szakmailag feldolgozza és aláírásával, személyi bélyegzőjével lezárt borítékban megőrzésre átadja a hadkiegészítő parancsnokság sorozási dokumentumokat tároló szervének. A lezárt borítékot csak a hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosa, illetve az MH EVI sorozóorvosa, sorozó pszichológusa bonthatja fel. A betekintés után a borítékot a leírt módon ismét zárni kell.
b) Ha az első fokon eljáró FÜV bizottság döntését megfellebbezik a FÜV táblázat két eredeti példányát és két másolati példányt kell megküldeni a másodfokú FÜV bizottságnak. A másodfokú döntést, illetve javaslatot tartalmazó FÜV táblázat 1. számú példánya a másodfokú FÜV bizottság irattárába, a 2. számú példány a vizsgált katona kórházi kórlapjába, rendelőintézeti kartonjába, a másolatok egy példánya az első fokú FÜV bizottság irattárába helyezendő el, egy példánya a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának továbbítandó, aki az a) pontban leírtak szerint jár el.
c) Ha a másodfokú bizottság elsőfokon jár el a FÜV táblázat három példányban készítendő. A bizottság döntését, javaslatát tartalmazó FÜV táblázat 1. számú példányát a bizottság irattárába, a 2. számú példányát a katona kórlapjába, rendelőintézeti kartonjába kell elhelyezni. Ha a döntés jogerős (ellene nem fellebbeznek) a FÜV táblázat 3. számú példánya a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának továbbítandó, aki az a) pontban leírtak szerint jár el.
d) Ha a másodfokú FÜV bizottság döntését megfellebbezik, a FÜV táblázat három eredeti példányát és egy másolati példányt kell továbbítani a másodfokon eljáró központi FÜV bizottságnak. A bizottság döntésével ellátott FÜV táblázat 1. számú példánya a bizottság gyűjtőjébe, a 2. számú példány a katona kórlapjába, rendelőintézeti kartonjába, a 3. számú példány a másodfokú FÜV bizottság irattárába helyezendő. A másolati példányt a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság sorozó szakfőorvosának kell továbbítani, aki az a) pontban előírtak szerint jár el.
e) A FÜV táblázatból készített kivonato(ka)t a következők szerint kell továbbítani:
- ha a jogerős FÜV döntés „A” vagy „B” minősítés, az állományilletékes katonai szervezet parancsnokának, ha a jogerős döntés „C”, „I” vagy „E” a Magyar Honvédség hadkiegészítési feladatokat ellátó szervezet vezetőjének, a katona lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak és a katona állományilletékes parancsnokának továbbítandó egy-egy példányban;
- katonai oktatási intézmények hallgatója (növendéke) esetében az oktatási intézmény vezetőjének és a hallgató lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak egy-egy példányban.
(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti kivonatban szereplő személyi adatokat a FÜV táblázatot készítő egészségügyi szervezet tölti ki, és megfelelő példányszámban a FÜV táblázathoz csatolva továbbítja a felettes FÜV bizottságnak.
(3) Az alkalmasság felülvizsgálatán részt vett katona kérésére a FÜV táblázatról készített fénymásolatot kell adni, melyet a kiadványozó hitelesítő záradékkal lát el. A fénymásolat kiadását az irattári példányon fel kell tüntetni, az átvételt az érintett katona aláírásával igazolja.
(4) Az alkalmasság elbírálását végző FÜV, sorozó és PÁV bizottsági döntések alapján intézkedni csak akkor lehet, ha a döntés jogerős (másodfokon hozták), vagy jogerőre emelkedett (fellebbezés nem történt, illetve a fellebbezésre biztosított időtartam már eltelt).

NYOLCADIK RÉSZ

ZÁRÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

62. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően sorozott hadkötelesek közül:
a) azokat a hadköteleseket, akik korábban „D” (alkalmas szakmájának, képesítésének vagy polgári foglalkozásának megfelelő beosztásban) minősítést kaptak, továbbá a korábbi „C” (alkalmas fizikai, pszichikai korlátozással) minősítésű tartalékos állományú hadköteleseket az alkalmasság szempontjából egységesen a rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti „C” minősítésűnek kell tekinteni;
b) a tartalékos tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt és tábornok rendfokozatú hadköteles korábbi „K” (korlátozással alkalmas) minősítése a rendelet 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti „B” minősítésnek felel meg;
c) a korábban sorozott, de még sorkatonai szolgálatot nem teljesítő „C” (alkalmas fizikai, pszichikai korlátozással) minősítésű hadköteleseket ismételten sorozni kell.
(2) A sorozásokon sorozóorvosként lehetőleg olyan szakorvosokat kell igénybe venni, akik hivatásos katonaorvosként kerültek tartalékos állományba vagy nyugállományba, illetve tartalékos orvosként katonaorvosi továbbképzésben részesültek.
(3) A hadköteles pszichológiai alkalmasságának megállapítására a sorozáson elsősorban olyan szakpszichológust kell igénybe venni, aki munka- és szervezetpszichológus, illetve munka- és pályatanácsadó pszichológus szakképesítéssel rendelkezik.
(4) A 7. § szerinti háziorvosi vizsgálat díjazását külön jogszabály állapítja meg.
63. § Ez a rendelet 2002. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság elbírálásáról szóló 7/1996. (VII. 30.) HM-NM együttes rendelet hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] Jelenleg a polgári szolgálatról szóló 1997. évi XXI. törvény.

[LÁBJEGYZET_2] Raktári szám: MH 14-0553

[LÁBJEGYZET_3] Jelenleg a hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV. törvény 67. § (1) és (2) bekezdése.

[LÁBJEGYZET_4] Lásd a katonai szolgálatra való alkalmasság elbírálását végző bizottságok összetételéről, egyes működési szabályairól, valamint a bizottsági döntések okmányolásáról szóló 105/1998. (HK 21.) MHPK VKF intézkedés (a továbbiakban: VKF intézkedés) 2. számú mellékletét.

[LÁBJEGYZET_5] A 31/1978. (HK 33.) számú MN PÜSZF-EÜSZF együttes utasítás melléklete.

[LÁBJEGYZET_6] Lásd a Korm. r. 134. § (2) bekezdését.

[LÁBJEGYZET_7] Lásd a VKF intézkedés 3. számú mellékletének 1. számú mintáját.

[LÁBJEGYZET_8] Lásd a Magyar Honvédségnek a hadköteles katonával szemben fennálló kártérítési felelőssége egyes szabályairól szóló 7/1997. (III. 9.) HM rendelet mellékletét.

[LÁBJEGYZET_9] Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyéről szóló 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_10] Lásd a VKF intézkedés 1. számú mellékletét.

[LÁBJEGYZET_11] Lásd a VKF intézkedés 3. számú mellékletének 3. számú okmány mintáját.

[LÁBJEGYZET_12] Jelenleg a hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló 24/2001. (X. 20.) HM és a 4/1998. (II. 27.) HM rendelettel módosított 12/1997. (V. 16.) HM rendelet.

[LÁBJEGYZET_13] Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének szakszolgálati engedélyéről szóló 16/1998. (X. 28.) HM-EüM együttes rendelet.

[LÁBJEGYZET_14] A hivatásos és szerződéses katonák egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról szóló 24/2001. (X. 20.) HM és a 4/1998. (II. 27.) HM rendelettel módosított 12/1997. (V. 16.) HM rendelet 4. számú melléklete.

[LÁBJEGYZET_15] Jelenleg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény.