9/2002. (IV. 9.) IM rendelet

a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról

A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény (a továbbiakban: Be.) 404. §-a (1) bekezdésének k) pontjában és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 307. §-a (2) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel, a szociális és családügyi miniszterrel, valamint a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Cím

A BÍRÓSÁG FELADATA

1. § (1) A bíróság határozatának végrehajtásáról - a külön rendelkezésekben megállapított kivételekkel - az a bíróság gondoskodik, amelynek eljárásában büntetés, intézkedés, szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény, kényszerintézkedés, rendbírság, pénzbírság vagy bűnügyi költség válik végrehajthatóvá.
(2) Ebben a rendeletben helyi bíróságon a városi és a kerületi bíróságot, megyei bíróságon a Fővárosi Bíróságot is érteni kell.
(3) Ha a terhelt vagy az, akire nézve a végrehajtandó határozat rendelkezést tartalmaz, a büntetőeljárásban résztvevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény szerinti Védelmi Program hatálya alatt áll, az e rendelet szerinti valamennyi értesítőlapot és határozatkiadmányt, valamint a terheltnek vagy egyéb érintettnek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a Tanúvédelmi Szolgálatnak kell - hivatalsegéd útján - továbbítani.
(4) A fogva lévő terheltnek kézbesítendő határozatot, idézést vagy értesítést a fogva tartó büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet), rendőrségi fogda vagy javítóintézet útján kell kézbesíteni (közvetett kézbesítés).
2. § (1) A határozat végrehajtásáról gondoskodó bíróság a határozat jogerőre emelkedésekor haladéktalanul, - eltérő rendelkezés hiányában - legkésőbb három munkanapon belül minden érintettre nézve külön kiállítja a végrehajtás alapjául szolgáló értesítőlapot, és a kezelőiroda vezetőjének adja le, aki azt haladéktalanul megküldi a végrehajtásra hivatott szervnek.
(2) Az értesítőlap pontos és haladéktalan kiállításáért a tanács elnöke, illetőleg az egyesbíró (a továbbiakban együtt: a tanács elnöke) felelős. Az értesítőlapot a tanács elnöke írja alá, és a bíróság bélyegzőjével látja el. Az iratboríték belső oldalán az igazságügyi alkalmazott feljegyzi, hogy melyik terheltről, milyen értesítőlapot állítottak ki. Az értesítőlapok átvételét a kezelőiroda vezetője a feljegyzés mellett, az aláírásával és az átvétel időpontjának megjelölésével igazolja.
(3) A tanács elnöke megteszi a határozat végrehajtása érdekében szükséges egyéb intézkedéseket.
3. § (1) A büntető határozatról kiállított értesítőlap tartalmazza:
a) a bíróság megnevezését, ügyszámát, a terhelt nevét, személyi adatait, a határozat keltét, számát, jogerejét és végrehajthatóságát, illetőleg a jogerőre tekintet nélküli végrehajthatóságot,
b) a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti megnevezését és minősítését,
c) a kiszabott büntetést számmal és betűvel kiírva, az alkalmazott intézkedést, illetőleg a rendbírságot, az előzetes fogvatartás beszámítását, a járművezetéstől eltiltásba beszámítható időre vonatkozó rendelkezést, továbbá azokat a végrehajtáshoz szükséges adatokat, amelyeknek az értesítőlapon való feltüntetését jogszabály elrendeli,
d) összbüntetés esetén az összbüntetésbe foglalt egyes alapítéletek számát, az egyes ítéletekben megállapított bűncselekményeket és büntetéseket számmal és betűvel kiírva, az összbüntetésként megállapított büntetést számmal és betűvel kiírva, a végrehajtási fokozatot, valamint a végrehajtandó mellékbüntetés(ek) megnevezését,
e) felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett büntetést kiszabó határozat, valamint a büntetés végrehajtását elrendelő határozat adatait,
f) feltételes szabadság megszüntetése esetén, ha arra a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt került sor, azt, hogy a feltételes szabadság megszüntetése melyik bíróság milyen számú határozata vonatkozásában történt, valamint a feltételes szabadulás napját.
(2) A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt bíróság megnevezését, ügyszámát és határozata keltét is fel kell tüntetni.
(3) Ha a tanács elnöke az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, ezt a büntető határozatról kiállított értesítőlap e célra szolgáló rovatában, illetőleg „Megjegyzés” rovatában - a halasztás tartamának, a részletfizetésre vonatkozó adatoknak a megjelölésével - feltünteti.
(4) A tanács elnöke, a (3) bekezdés esetén kívül, a halasztás vagy részletfizetés engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozat kiadmányát - ha erről tudomása van, a büntetés, intézkedés vagy vagyoni jellegű joghátrány előírási tételszámára hivatkozással - haladéktalanul megküldi a végrehajtásról gondoskodó büntetés-végrehajtási csoportnak, illetve a bírósági gazdasági hivatalnak.
4. § (1) Ha az értesítőlapot a bíróság hibásan állította ki, a tanács elnöke a hibát kijavítja, és a javítást a keltének feltüntetésével, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével igazolja.
(2) A bíróság a kijavított értesítőlapot a visszaküldő szervnek az előírási tételszámra hivatkozással, ennek hiányában gyűjtőjegyzéken küldi meg.
(3) Ha a bíróság az értesítőlap alapjául szolgáló határozatot kijavítja, újabb értesítőlapot kiállítani nem kell. A bíróság a kijavítást elrendelő határozata jogerőre emelkedését követően nyomban, eredeti aláírással ellátott megkeresést küld annak a szervnek, amelynek az értesítőlapot már megküldte, és utal arra, hogy a megküldött határozatot milyen módosítással kell végrehajtani. A megkereséshez csatolni kell a kijavítást elrendelő határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát.
(4) Ha a bíróság olyan kérdésben, amelyre nézve az értesítőlap adatot tartalmaz, utóbb másként határoz, illetőleg a határozata mulasztását utólag határozattal pótolja, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani, és a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek az általános szabályok szerint meg kell küldeni. Ha a bíróság már állított ki értesítőlapot, az újabb értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt - amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással - fel kell tüntetni.
(5) Ha a bíróság a Be. 378/A. §-a szerinti eljárásban azt állapítja meg, hogy az összbüntetésbe foglalásnak nem állnak fenn a törvényi feltételei, és ezért a korábbi jogerős összbüntetési ítéletet hatályon kívül helyezi, jogerős határozatának két kiadmányát megküldi az illetékes bv. csoportnak.
(6) Ha perújítás, felülvizsgálat, törvényesség érdekében emelt jogorvoslat, illetőleg jogegységi eljárás (a továbbiakban együtt: rendkívüli jogorvoslat) folytán a bíróság az elítéltet felmenti, az erről szóló határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát valamennyi, a végrehajtásban érintett hatóságnak, szervnek, szervezetnek meg kell küldeni, amelyek korábban a végrehajtás foganatosítására értesítőlapot (határozatot) kaptak. A Legfelsőbb Bíróság - illetőleg perújítás esetén a másodfokú bíróság - határozatának megküldéséről az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság gondoskodik.
(7) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán a bíróság más, vagy más mértékű büntetést szab ki, illetőleg más, vagy más terjedelmű intézkedést alkalmaz, erről újabb értesítőlapot kell kiállítani. Egyebekben a megállapított büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni. Az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában a rendkívüli jogorvoslattal érintett határozatot meghozó bíróság megnevezését és ügyszámát, továbbá azt, ha a bíróság már állított ki értesítőlapot - amennyiben az előírási tételszám ismert, az erre való utalással - fel kell tüntetni. Azon büntetés vagy intézkedés vonatkozásában, amely a rendkívüli jogorvoslat folytán nem kerül végrehajtásra, a bíróság a (6) bekezdés szerint jár el.
(8) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán indult eljárásban a bíróság az alapügyben hozott bármely rendelkezés végrehajtását felfüggeszti, illetőleg félbeszakítja [Be. 279. § (1) bek., 289. § (5) bek., 291/F. § (2) bek.], erről - határozatának megküldésével - haladéktalanul értesíti az illetékes büntetés-végrehajtási csoportot, bírósági gazdasági hivatalt, bűnjelkezelőt, vagyonelkobzás esetén a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodát.

II. Cím

A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI CSOPORT FELADATA

5. § (1) A bíróság büntetés-végrehajtási feladatait a megyei bíróság elnöke által megbízott büntetés-végrehajtási bíró (a továbbiakban: bv. bíró) látja el. Büntetés-végrehajtási feladatokat esetenként a megyei bíróság elnöke által kijelölt más bíró is elláthat.
(2) Ha a megyei bíróságon katonai tanács működik, a megyei bíróság elnöke - a katonai tanács illetékességi területére kiterjedően - a bv. bírói feladatok ellátására a katonai tanács bíráját jelöli ki.
(3) A büntetések és az intézkedések végrehajtásának elősegítése, illetőleg ellenőrzése érdekében a megyei bíróságon büntetés-végrehajtási csoport (a továbbiakban: bv. csoport) működik, amelynek illetékessége a megyei bíróság illetékességi területére terjed ki.
(4) A bv. csoport munkáját a megyei bíróság elnöke által kinevezett bv. bíró szervezi, irányítja és ellenőrzi.
6. § (1) A bv. csoport feladatait a bv. bíró, a hivatásos pártfogó, a tisztviselő (a továbbiakban: bv. előadó) és az írnok látja el.
(2) A bv. csoporthoz kezelőiroda (a továbbiakban: iroda) tartozik.
(3) Ha a megyei bíróság elnöke a katonai tanács bíráját a büntetés-végrehajtási feladatok ellátására kijelölte, a katonai tanácsnál bv. előadó is működhet.
(4) A hivatásos pártfogó a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletben (a továbbiakban: Bv. tvr.), továbbá a más jogszabályban a hatáskörébe utalt feladatokat látja el.
7. § (1) A bv. csoport irodáját a megyei bíróság elnöke által kijelölt bv. előadó vezeti.
(2) A bv. előadó önállóan tesz kisebb jelentőségű, nem érdemi intézkedéseket, így különösen
a) a bírósági értesítőlapokat és határozatokat megküldi a büntetés-végrehajtási intézetnek (a továbbiakban: bv. intézet) vagy más szervnek,
b) ellátja a szabadságvesztésre elítéltnek a bv. intézetbe utalásával kapcsolatos ügyviteli feladatokat,
c) elkészíti az érdemi intézkedések tervezetét (az elítélt felhívása a büntetés megkezdésére, elővezetés iránti intézkedés stb.),
d) a bűnmegelőzési ellenőrzés elrendelése tárgyában hozott határozatot megküldi a kezdeményező rendőri szervnek.

III. Cím

A BÍRÓSÁGI GAZDASÁGI HIVATAL FELADATA

8. § (1) A bíróságok működésével összefüggő gazdálkodási és pénzügyi teendők ellátására a megyei bíróság szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH) feladatkörébe tartozik a büntetőeljárás során lefoglalt és a kezelésébe tartozó bűnjelek nyilvántartása, az elkobzott vagy előzetesen értékesíteni rendelt bűnjelek értékesítése, illetőleg az ellenérték beszedése, a büntetőeljárás során alkalmazott vagyoni jellegű joghátrányok, az államot illető vagyoni követelések (ideértve a rendbírságot és a költségek megfizetésére kötelezést), valamint a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírság, illetőleg pénzbírság előírásával és beszedésével, a beszedés szorgalmazásával kapcsolatos teendők.
(2) A BGH illetékessége kiterjed arra a bíróságra, amelynek szervezetében működik, továbbá a megyei bíróság területén működő helyi és munkaügyi bíróságokra.
(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az önkéntes teljesítés elmaradása esetén a BGH az állam javára fennálló követelést bírósági végrehajtás útján érvényesíti.

II. Fejezet

A SZABADSÁGVESZTÉS VÉGREHAJTÁSA

Az értesítőlap és a bírói rendelvény

9. § (1) A szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítása, illetőleg bírói rendelvény adása előtt a bíróság vizsgálja, hogy
a) nem állapítható-e meg a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Btk. 66. §),
b) az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogvatartásban eltöltött idővel a kiszabott szabadságvesztést,
c) az elítélt nem töltött-e előzetes fogvatartásban annyi időt, hogy feltételes szabadságra bocsátására kerülhet sor.
(2) A bíróság a jogerős határozatáról kiállított értesítőlapon a 3. §-ban foglaltakon túlmenően feltünteti
a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát (Btk. 42-44. §, 111. §),
b) ha az elítélt nem bocsátható feltételes szabadságra, ezt a tényt [Btk. 47. § (4) bek., 47/C. § (2) bek.],
c) az előzetes letartóztatás beszámítására vonatkozó rendelkezést és az ítélet kihirdetése után az ítélet jogerőre emelkedéséig előzetes letartóztatásban töltött időt,
d) ha a bíróság a terheltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és a feltételes szabadságot megszüntette, az erről szóló rendelkezést, azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás melyik bíróság milyen számú határozata alapján történt,
e) ha a bíróság a vádlott távollétében megtartott tárgyaláson hozta meg a határozatát,
f) ha olyan terheltet ítélt szabadságvesztésre, aki pártfogó felügyelet alatt áll (Btk. 82. §, 119. §), annak közlésével, hogy a pártfogó felügyeletet melyik bíróság bv. csoportja, illetőleg melyik gyámhivatal hajtja végre,
g) az elítélt visszaeső, különös visszaeső vagy többszörös visszaeső voltát, több visszaeső kategória esetén a legsúlyosabbat kell megjelölni,
h) ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben a korábban felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását nem lehet elrendelni [Btk. 89. § (5) bek.], a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó bíróság megnevezését és a határozat számát,
i) a végrehajtást foganatosító javítóintézetet, ha a bíróság olyan terheltet ítél szabadságvesztésre, akivel szemben javítóintézeti nevelést hajtanak végre.
(3) Arról az elítéltről, aki nem bocsátható feltételes szabadságra, az értesítőlapot zöld színű űrlapon kell kiállítani.
(4) Az összbüntetésként megállapított szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó értesítőlap kiállítására és megküldésére a 9-15. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
10. § (1) Az értesítőlapra a tanács elnöke a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt, illetőleg ha a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el.
(2) Ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, de az előzetes fogvatartásban eltöltött időre figyelemmel feltételes szabadságra lenne bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti. A büntetés végrehajtására ilyenkor is bírói rendelvényt kell adni.
(3) Ha az elítélt szabadlábon van, és előzetes fogvatartásban annyi időt töltött, hogy feltételes szabadságra bocsátható, a tanács elnöke ezt a körülményt az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában feltünteti. Megjelöli azt is, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki.
(4) A szabadságvesztést kiszabó jogerős ítéletről az értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha az elítélt által előzetes fogvatartásban eltöltött idővel a bíróság a szabadságvesztést teljes egészében kitöltöttnek vette. Ebben az esetben a tanács elnöke az értesítőlapon bírói rendelvényt nem ad ki. Az értesítőlapon feltünteti, hogy az elítéltet az előzetes fogvatartásból honnan szabadították.
(5) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a határozat jogerőre emelkedésekor kell a bv. intézetnek megküldeni, illetőleg a terheltet előállító büntetés-végrehajtási őrnek (a továbbiakban: bv. őr) átadni. A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.
(6) Ha a bíróság az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában azt tünteti fel, hogy az előzetes fogvatartásban eltöltött időre figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéről való döntés esedékessé vált, az elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról soron kívül határozni kell, ennek érdekében a bv. intézet haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

A helyi bíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet

11. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést megállapító ítélet a helyi bíróság előtt jogerőre emelkedik, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva, a kezelőiroda vezetőjének adja át.
(2) A kezelőiroda vezetője az értesítőlapok átvételét a 2. § (2) bekezdésben írt feljegyzés mellett, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.
12. § (1) A kezelőiroda az értesítőlapokat összegyűjti, és szükség szerint naponta, de legalább háromnaponként három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék kiállítása után az értesítőlapokat a gyűjtőjegyzék két példányával haladéktalanul köteles átadni, illetve megküldeni a bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak.
(3) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt, - kivételes esetben pótlólag - átadja, illetve megküldi a bv. csoportnak az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányának két példányát, valamint az elítélt személy mentális és testi állapotáról (elmeállapotáról, alkoholizmusáról, kábítószer-fogyasztásáról, egészségi állapotáról stb.) készült szakvélemény másodpéldányát vagy fénymásolatát, továbbá fiatalkorú elítélt esetében a környezettanulmány, és - ha ezek az iratok a bíróság rendelkezésére állnak - az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakvélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy fénymásolatát.
(4) Ha a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó jogerős ítélet kiadmányát is át kell adni, illetve meg kell küldeni a bv. csoport részére.
(5) A (2) és (3) bekezdésben, valamint a 11. §-ban írt rendelkezéseket a mellékbüntetésekről kiállított értesítőlap megküldésénél is alkalmazni kell.
(6) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékben feltünteti a határozatkiadmány és a mellékbüntetésről kiállított értesítőlap, valamint a fiatalkorú elítéltre vonatkozó egyéb iratok megküldését.
13. § (1) A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaküldött gyűjtőjegyzéket egyezteti a gyűjtőjegyzéknek a helyi bíróságon visszatartott példányával.
(2) Ha a gyűjtőjegyzék egyeztetésekor a kezelőiroda vezetője azt állapítja meg, hogy a bv. csoport valamelyik elítélt szabadságvesztését nem írta elő, ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.
(3) A gyűjtőjegyzék egyeztetése után a kezelőiroda a szabadságvesztés előírási tételszámát a büntető lajstromba feljegyzi.
(4) A bv. bíró a bármely okból végrehajtásra alkalmatlan, hiányos értesítőlapot és mellékleteit, előírási tételszám (nyilvántartásba vétel) nélkül javításra visszaküldi a kiállító bíróságnak, ebben az esetben a javított példányt a kezelőiroda gyűjtőjegyzékkel küldi meg.
(5) A kezelőiroda az (1)-(4) bekezdésben foglaltak teljesítése után a gyűjtőjegyzéknek a bv. csoporttól visszaküldött példányát csatolja a kezelőirodán visszatartott példányhoz, és a gyűjtőjegyzékeket sorszám szerint rendezve megőrzi. Az év végén a gyűjtőjegyzékeket az utolsó lajstromszám alatt a büntető lajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.
(6) Ha a határozatkiadmány megküldésére pótlólag [12. § (3) bek.] került sor, a kezelőiroda a határozatkiadmányt a bv. csoport által közölt előírási tételszámra hivatkozással küldi meg.

A megyei bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet

14. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a megyei bíróság másodfokú eljárásában emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a másodfokú tanács elnöke a kiállított értesítőlapot a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint eljárva közvetlenül a bv. csoportnak adja át.
(2) Az értesítőlap átvételének tényét és idejét a bv. előadó aláírásával igazolja, és feltünteti a szabadságvesztés előírási tételszámát.
(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt rendelkezések akkor is irányadóak, ha a megyei bíróság első fokon hozott jogerős ítéletet.
15. § (1) Ha a végrehajtandó szabadságvesztést kiszabó ítélet a Legfelsőbb Bíróság előtt emelkedett jogerőre, és az elítélt szabadlábon van, a tanács elnöke a 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A kezelőiroda az értesítőlapot - gyűjtőjegyzék nélkül - az elsőfokú bíróság székhelye szerint illetékes bv. csoportnak küldi meg.
16. § Az ítélet-(határozat-)kiadmány és az egyéb iratok megküldésére a 12. § (3) bekezdésében, továbbá a 13. § (6) bekezdésben meghatározott szabályokat, a szabadságvesztés előírási tételszámának feljegyzésére pedig a 13. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha az ítéletet (határozatot) a megyei bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság hozta.

Értesítőlap a fogva lévő terheltről

17. § (1) Ha a bíróság a terheltet jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a terhelt akár ebben az ügyben, akár más ügyben előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt, a tanács elnöke a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek adja át.
(2) A bv. őr az értesítőlap átvételét, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. Az iratboríték belső oldalán fel kell tüntetni, hogy a terheltet melyik bv. intézetből állították elő.
(3) A bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapnak a bv. őr részére történő átadását a bíróság a bv. csoporttal az erre rendszeresített értesítőlapon közli.
(4) Ha a rendőrségi fogdában előzetes letartóztatásban lévő terheltet a rendőrség állítja elő, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség haladéktalanul gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról.
(5) Ha a bíróság a fiatalkorú terheltet végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli, és a fiatalkorú akár ebben az ügyben, akár más ügyben javítóintézetben foganatosított előzetes letartóztatásban van, vagy javítóintézeti nevelés hatálya alatt áll, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító rendőrnek adja át. Ennek alapján a rendőrség haladéktalanul gondoskodik az elítéltnek a bv. intézetbe szállításáról.

A szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vétele

18. § (1) Ha a bíróság a szabadlábon lévő terhelttel szemben a Be. 397. §-ának (4) bekezdése alapján a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el, a székhelyén működő bv. intézettől bv. őr kirendelését kéri, és az elítéltet, valamint a bírói rendelvénnyel ellátott értesítőlapot a 17. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a bv. őrnek adja át. A bíróság erről a bv. csoportot értesíti.
(2) Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy bv. őr kirendelésének akadálya van, a bíróság az elítéltnek a bv. intézetbe kísérése iránt a rendőrséget keresi meg.
(3) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy az elítélt a befogadás során úgy nyilatkozott, hogy kiskorú gyermeke vagy általa gondozott más személy felügyelet nélkül maradt, vagy intézkedést kér vagyonának, illetőleg lakásának biztonságba helyezéséről, a bv. bíró - amennyiben az azonnali foganatba vételt elrendelő bíróság még nem intézkedett - a 31. § szerint jár el.

A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosítása, a feltételes szabadság utólagos megszüntetése, a próbaidőre felfüggesztett büntetés végrehajtásának utólagos elrendelése, az előzetes fogvatartás utólagos beszámítása és utólagos összbüntetésbe foglalás

19. § (1) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezésről utólag határoz (Be. 359. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(2) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a feltételes szabadság megszüntetéséről utólag határoz (Be. 362. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján-gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(3) Végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely a büntetés végrehajtását utólag elrendeli (Be. 377. §), erről értesítőlapot állít ki, egyebekben a szabadságvesztés végrehajtásával kapcsolatos általános rendelkezések szerint jár el.
(4) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az összbüntetésbe foglalásról utólag határoz (Be. 378/A. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(5) Végrehajtandó szabadságvesztés esetén az a bíróság, amely az előzetes fogvatartás beszámításáról utólag határoz (Be. 379. §), az erről kiállított értesítőlapot és a jogerős határozat két kiadmányát a bv. csoport útján - gyűjtőjegyzék nélkül - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(6) Ha az elítélt szabadlábon van, az (1)-(2) és a (4)-(5) bekezdés szerinti értesítőlapot és határozat-kiadmányokat a bíróság szerint illetékes bv. csoportnak kell megküldeni.
(7) Ha az előzetes fogvatartás utólagos beszámítása folytán az elítélt feltételes szabadságra lenne bocsátható, a 10. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is megfelelően alkalmazni kell.

Életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt újabb szabadságvesztésre ítélése

20. § (1) Ha a határozott ideig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték (Btk. 69. §), a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt, valamint a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztását (Btk. 478. §) fel kell tüntetni.
(2) Az a bíróság, amely a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztásáról utólag határoz (Be. 360. §), jogerős határozatának két kiadmányát - a bv. csoport útján - haladéktalanul megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(3) Ha az életfogytig tartó szabadságvesztést azért nem lehet végrehajtani, mert az elítéltet más ügyben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 47/C. § (2) bek.], a kiszabott szabadságvesztésről az értesítőlapot ki kell állítani, de annak „Megjegyzés” rovatában ezt a körülményt fel kell tüntetni.

Halasztás engedélyezése

21. § (1) Ha az elítélt nem az ügydöntő határozat kihirdetése után nyomban terjesztett elő kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztása engedélyezése iránt, az első fokon eljárt tanács elnöke rövid úton megkeresi az illetékes bv. csoportot avégből, hogy tudomást szerezzen arról, miszerint az elítéltet felhívták-e a szabadságvesztés megkezdésére, illetőleg az elítéltet bv. intézet befogadta-e.
(2) Ha az elítéltet a bv. intézet befogadta, a bíróság a halasztási kérelmet a szabadságvesztés végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés végett a bv. intézetnek küldi meg.
(3) Ha az elítélt még nem kapott felhívást, vagy a kérelmet olyan időpontban terjesztette elő, hogy a kitűzött határnapra figyelemmel a kérelem elbírálására a bíróságnak még van lehetősége, és a kérelemben szereplő rendkívül nyomatékos körülmények ezt megalapozzák, a bíróság a határozat meghozataláig a szabadságvesztés végrehajtásának függőben tartása iránt intézkedik a bv. csoportnál.

Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtása érdekében

22. § (1) A helyi bíróságtól gyűjtőjegyzékkel érkezett értesítőlapot a bv. előadó ellenőrzi, megállapítja, hogy a gyűjtőjegyzék első sorszáma az előzőleg küldött gyűjtőjegyzék utolsó sorszámát folyamatosan követi-e, és hogy a gyűjtőjegyzéken feltüntetett mellékleteket csatolták-e. A bv. bíró az észlelt hiányok pótlására felhívja a helyi bíróságot.
(2) A bv. előadó a gyűjtőjegyzéken feljegyzi azt az előírási tételszámot, amelyen az ügyet a szabadságvesztés végrehajtási ügykönyvben előírta, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát visszaküldi a helyi bíróságnak.
(3) A bv. előadó az (1)-(2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a helyi bíróság azt közli, hogy a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a bv. őrnek adta át.
(4) Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a megyei bíróság közvetlenül a bv. csoportnak küldte meg, a bv. előadó a (2) bekezdés és a 14. § (2) bekezdése szerint jár el.
(5) Ha a szabadságvesztésről szóló értesítőlapot a Legfelsőbb Bíróság küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó a szabadságvesztés végrehajtási ügy előírási tételszámát átiratban közi az elsőfokú bírósággal.
23. § (1) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy
a) nincs-e a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Btk. 66. §),
b) az elítélt az előzetes fogvatartásban töltött idővel kitöltötte-e a szabadságvesztést,
c) az előzetes fogvatartásban töltött idő figyelembevételével sor kerülhet-e az elítélt feltételes szabadságra bocsátására,
d) a fiatalkorú elítélt betöltötte-e a huszonegyedik életévét.
(2) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy valamely kérdésről a bíróság nem, vagy nem a törvénynek megfelelően határozott, a Be. szerinti különleges eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljáró elsőfokú bíróságot keresi meg.
(3) Ha a bv. bíró megállapítja, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya, az elítéltet felhívja a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére. A felhívás tartalmazza azt, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére melyik bv. intézetben, milyen időpontban jelenjék meg.
(4) A (3) bekezdés szerinti felhívásban a bv. intézeten elsősorban a bv. csoport működési területén lévő megyei (megyei jellegű feladatot is ellátó) bv. intézetet kell érteni.
(5) A felhívást úgy kell kiadni, hogy azt az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére meghatározott időpont előtt legalább nyolc nappal megkapja.
(6) Az elítéltet fel kell hívni annak a közlésére, hogy van-e felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke vagy más, általa gondozott személy, illetőleg igényel-e intézkedést vagyonának és lakásának biztonságba helyezése iránt.
24. § (1) A bv. bíró az elítéltet, a 23. § (4) bekezdésben meghatározott bv. intézettel egyeztetett határnapra hívja fel a szabadságvesztés megkezdésére.
(2) A következő naptári hétre behívott elítéltekről a bv. előadó két példányban jegyzéket készít, ennek egy példányát legkésőbb a hét utolsó munkanapján megküldi a bv. intézetnek.
(3) Ha a bv. intézet közli a bv. csoporttal, hogy a felhívásra megjelent elítélt befogadása megtörtént, a bv. bíró - ha időközben nem merült fel a szabadságvesztés végrehajtásának akadálya - bírói rendelvényt ad a szabadságvesztés végrehajtására. A rendelvényt, a már rendelkezésre álló határozatkiadmányok két példányát, a mellékbüntetési értesítőlapot, valamint az egyéb iratokat a bv. csoport haladéktalanul megküldi a székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetnek.
25. § (1) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére sem jelent meg a bv. intézetben, a bv. bíró haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt, és az intézkedéséről a bv. intézetet is értesíti.
(2) A bv. előadó az elővezetés elrendeléséről oly módon értesíti a bv. intézetet, hogy a behívott elítéltekről szóló következő jegyzékbe az elítéltet újból bevezeti, feltüntetve az elővezetés határnapját.
(3) Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be. 397. §-ának (3) bekezdése és a Bv. tvr. 6/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, e körben az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogató parancs kibocsátásával elrendeli.
(4) A bv. bíró az elfogató parancsban úgy rendelkezik, hogy az elítéltet a megyei (megyei feladatot is ellátó) bv. intézetbe állítsák elő; erről a bv. csoport székhelyén működő megyei (fővárosi) bv. intézetet haladéktalanul értesíti az elfogató parancs egy példányának megküldésével.
(5) A bv. bíró legalább negyedévenként ellenőrzi az elfogató parancsok nyilvántartásának szabályszerű vezetését, és azt, hogy a visszavont elfogató parancs visszavonását átvezették-e.
(6) A megyei bíróság részére megküldött Körözési Értesítőt a bv. előadó kezeli, és annak adatait rendszeresen egyezteti az elfogató parancsok nyilvántartó könyvének adataival. A nem érdemi intézkedéseket haladéktalanul megteszi. Ha érdemi intézkedés megtételére van szükség, az intézkedés tervezetét elkészíti és azt a bv. bírónak bemutatja.
26. § (1) A felhívásban megjelölt napot követően késedelmesen jelentkező elítéltet a bv. intézet a hivatali idejében nyomban befogadja.
(2) Ha a bv. intézet a késedelmesen jelentkező, illetőleg elővezetett, vagy elfogatóparancs alapján előállított elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot, az értesítés alapján a bv. csoport a 24. § (3) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el. Ebben az esetben a bv. bíró a rendelvény kiállításával egyidejűleg intézkedik az elfogatóparancs visszavonásáról.
27. § (1) Ha az elítélt más megyei bíróság területén, olyan távoli helyen lakik vagy tartózkodik, ahonnan a megjelenése, illetőleg az elővezetése jelentős költséggel járna, a bv. csoport a szabadságvesztést előírja, de a jelentkezésre felhívást mellőzi.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a bv. csoport az értesítőlapot, a rendelkezésére álló határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat, az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére való felhívása végett, megküldi az elítélt lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak. A bv. csoport a feltüntetett iratok mellett a mellékbüntetési értesítőlapot is megküldi az elítélt lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes bv. csoportnak.
(3) A bv. előadó az ügyet mindaddig figyelemmel kíséri, amíg a megkeresett bv. csoport nem értesíti arról, hogy az elítéltet a bv. intézetbe befogadták.
28. § (1) Az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére való felhívása iránt megkeresett bv. csoport a szabadságvesztést előírja, és az elítéltet felhívja szabadságvesztés megkezdésére; a bv. intézetbe való befogadást közli a megkereső bv. csoporttal.
(2) Ha az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére való felhívása iránt megkeresett bv. csoport a rendőrségtől beszerzett tájékoztatás alapján megállapítja, hogy az elítélt nem lakik vagy nem tartózkodik az illetékességi területén, és adat sem merült fel az elítélt lakó- vagy tartózkodási helyéről, erről a megkereső bv. csoportot az iratok visszaküldése mellett értesíti.
(3) Ha az elítélt bejelentett lakóhelye, illetve tartózkodási helye a megkeresett bv. csoport területén van, de innen ismeretlen helyre távozott, illetőleg megállapítható, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogató parancs kibocsátásával elrendeli, és erről a megkereső bv. csoportot értesíti.
(4) Ha az elítélt nem lakik vagy tartózkodik a megkeresett bv. csoport illetékességi területén, de újabb lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a megkeresett bv. csoport a 27. § (1) és (2) bekezdése szerint jár el, a megkereső bv. csoport egyidejű értesítésével.
29. § (1) Ha a bíróság olyan büntetések összbüntetésbe foglalásáról kiállított értesítőlapot küld meg a bv. csoportnak, amelyek előírása már megtörtént, de a büntetés végrehajtására még egyik ügyben sem került sor, a bv. előadó az összbüntetés előírása után az összbüntetésbe foglalt ítéletekre vonatkozó büntetés-végrehajtási iratokat az összbüntetés végrehajtási ügyének irataihoz csatolja.
(2) Ha az összbüntetésbe foglalt büntetések egyikét már foganatba vették, a bv. előadó az összbüntetés előírása után a bírói rendelvénnyel ellátott összbüntetési értesítőlapot annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyben az elítéltet fogva tartják.
(3) Ha az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések végrehajtásáról más bv. csoport is gondoskodik, az összbüntetést kiszabó bíróság szerint illetékes bv. csoport megkeresi ezt a bv. csoportot a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap és az ítéletkiadmányok megküldése iránt; egyúttal közli, hogy az összbüntetés végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.
(4) A bv. csoport a szabadlábon levő elítéltet az összbüntetés végrehajtására a 23. § (4) bekezdése szerinti bv. intézetbe akkor is beutalja, ha a (3) bekezdésnek megfelelően megkeresett bv. csoport a megkeresésnek még nem tett eleget.
(5) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlapot, az összbüntetési ítélet kiadmányát, valamint az összbüntetésbe foglalt büntetésekre vonatkozó értesítőlapokat és határozatkiadmányokat az elítélt beutalásakor átadja a bv. intézetnek, illetőleg azokat pótlólag küldi meg.
(6) Ha a (3) bekezdés szerint megkeresett bv. csoport azt közli, hogy az elítéltet már beutalta a bv. intézetbe, a megkereső bv. csoport az összbüntetési értesítőlapot, az összbüntetési ítéletet, az összbüntetésbe foglalt ítéletek kiadmányait és az egyéb iratokat az összbüntetés végrehajtása végett annak a bv. intézetnek küldi meg, amelyik az összbüntetésbe foglalt szabadságvesztések egyikének a végrehajtását már megkezdte.
(7) A bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtása során figyelemmel kíséri, hogy nincs-e helye összbüntetésbe foglalásnak. Ha az összbüntetésbe foglalás feltételei fennállnak, erről az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot értesíti.
30. § (1) A bv. előadó megkeresi a bíróságot a határozatkiadmányok és a mellékbüntetésre vonatkozó értesítőlap megküldése iránt, ha a szabadságvesztésről kiállított értesítőlap érkezése óta tizenöt napot meghaladó idő telt el, és az említett iratokat a bíróság még nem küldte meg.
(2) Ha a határozatkiadmány, a mellékbüntetésre vonatkozó értesítőlap és az egyéb iratok azt követően érkeznek a bv. csoporthoz, hogy a szabadságvesztésre vonatkozó értesítőlapot a bv. intézetnek átadta, az említett iratokat a bv. előadó pótlólag megküldi a bv. intézetnek.
31. § (1) Ha a 23. § (3) bekezdése szerinti felhívás átvételét követően az elítélt közli, hogy a kiskorú gyermeke vagy az általa gondozott más személy felügyelet nélkül marad, a bv. bíró a kiskorú gyermeket az elítélt által megjelölt, arra alkalmas hozzátartozónak vagy más személynek adja át. Ilyen személy hiányában a bv. bíró a kiskorú gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi a legközelebbi ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó gyermekotthonban, és az intézkedéséről a gyámhivatalt haladéktalanul értesíti.
(2) A felügyelet nélkül maradó más személy esetében a bv. bíró az illetékes önkormányzatot keresi meg a szükséges intézkedés megtétele iránt. A megkeresésben a szabadságvesztés tartamát és megkezdésének várható időpontját is közli. A bv. bíró az elítélt kérésére intézkedik a vagyonának és a lakásának biztonságba helyezéséről.
(3) A bv. bíró az intézkedéseiről az elítéltet haladéktalanul tájékoztatja.
32. § (1) Ha a felhívással érintett szabadságvesztés végrehajtásának megkezdése előtt az elítéltnek más ügyben elrendelt előzetes letartóztatását vagy más ügyben jogerősen kiszabott szabadságvesztését veszik foganatba, a bv. bíró - ha a szabadságvesztés végrehajtásának nincs akadálya - a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra bírói rendelvényt vezet.
(2) A bv. előadó az értesítőlapot és - ezzel egyidejűleg vagy pótlólag - a határozatkiadmányokat, a mellékbüntetésre vonatkozó értesítőlapot és az egyéb iratokat megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
33. § Ha a fiatalkorú elítélt a szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a szabadságvesztés megkezdése előtt betölti a huszonegyedik életévet, a bv. bíró a Bv. tvr. 14. §-ának (1) bekezdése szerint jár el. A megállapított büntetés-végrehajtási fokozatot az értesítőlapon feltünteti, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el. A bv. bíró a határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.
34. § (1) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot (Btk. 66. §) észlel, annak megállapítása végett megkeresi az első fokon eljárt bíróságot. A megkeresett bíróság határozatáig a bv. bíró nem intézkedik a szabadságvesztés végrehajtása iránt.
(2) Ha az első fokon eljárt bíróság nem állapít meg a szabadságvesztés végrehajtását kizáró okot, ezt írásban közli a bv. bíróval. Ezt követően a bv. bíró a végrehajtás érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul köteles megtenni.
35. § (1) Ha az elítélt az előzetes fogvatartásban töltött idővel kitöltötte a jogerősen kiszabott szabadságvesztést, a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra a bv. bíró nem vezet rendelvényt.
(2) A bv. bíró az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat annak a bv. intézetnek küldi meg, amely az elítéltet az előzetes fogvatartásból elbocsátotta. Ha az elítélt az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában töltötte, az értesítőlapot, a határozatkiadmányokat és az egyéb iratokat a bv. csoport területén lévő megyei (fővárosi) bv. intézetnek, ha pedig az előzetes letartóztatást a fiatalkorú javítóintézetben töltötte, az értesítőlapot a szabadságvesztés foganatba vételére egyébként kijelölt bv. intézetnek kell megküldeni.
36. § (1) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátása esedékes, az értesítőlapra nem vezet bírói rendelvényt, és a bv. intézetet felhívja, hogy a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó intézkedést soron kívül tegye meg.
(2) A bv. előadó az (1) bekezdés szerinti felhívást, értesítőlapot - és ha már rendelkezésre áll - a határozatkiadmányokat megküldi annak a bv. intézetnek, ahonnan az elítélt az előzetes fogvatartásból szabadult.
(3) Ha a bv. bíró az elítéltet nem bocsátotta feltételes szabadságra és a bv. intézet az értesítőlapot, valamint a határozatkiadmányokat visszaküldte, a bv. csoport az általános szabályok szerint jár el.
37. § (1) A feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezés utólagos módosításáról, a feltételes szabadság megszüntetéséről, az utólagos összbüntetésről és az előzetes fogvatartás utólagos beszámításáról érkezett értesítőlapot és határozatkiadmányt a bv. bíró haladéktalanul továbbítja az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(2) Ha a szabadságvesztést még nem vették foganatba, a bv. bíró az utóbb érkezett értesítőlap, illetőleg a 23. § (1) bekezdésének b) és c) pontja figyelembevételével - amennyiben az utólagos beszámításra is tekintettel ez szükséges - intézkedik a szabadságvesztés végrehajtása iránt.
(3) Ha az utólagos összbüntetési eljárás eredményeként a bíróság korábbi összbüntetési ítéletét hatályon kívül helyezte, és ezen ítélet alapján az elítélt a szabadságvesztést kitöltve vagy feltételesen szabadult, a megküldött jogerős határozat alapján a bv. bíró szükség szerint intézkedik a szabadságvesztés végrehajtása iránt.
38. § (1) Halasztás engedélyezése esetén, a szabadságvesztés foganatba vétele iránti intézkedéseket a halasztás tartamának figyelembevételével kell megtenni.
(2) Ha a 24. § (2) bekezdése szerinti jegyzéknek a bv. intézet részére történt megküldése után a jegyzéken feltüntetett elítélt szabadságvesztése megkezdésében változás történt (pl. időközben halasztást engedélyeztek), vagy a bíróság a büntetés végrehajtását kizáró okot állapít meg, a bv. előadó ezt haladéktalanul írásban közli a bv. intézettel.

Pénzbüntetés vagy pénzmellékbüntetés átváltoztatása szabadságvesztésre

39. § Pénzbüntetésnek vagy pénzmellékbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatása esetén a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a bv. előadó a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésről kiállított értesítőlappal együtt az átváltoztató végzést megküldi a bv. intézetnek,
b) ha a szabadságvesztés foganatba vétele előtt a BGH arról értesíti a bv. csoportot, hogy az elítélt a pénzbüntetést (pénzmellékbüntetést) részben megfizette, a bv. bíró a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapra - a részbeni megfizetésre tekintettel - vezet bírói rendelvényt,
c) a bv. előadó közli a BGH-val a szabadságvesztés megkezdésének és kitöltésének napját.

A feltételes szabadságra bocsátás

40. § (1) A feltételes szabadságra bocsátásról soron kívül kell határozni, ha az előzetes fogvatartásban töltött időre figyelemmel az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor feltételes szabadságra lenne bocsátható.
(2) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet, ha a terhelt szabadlábon van, a terheltet, illetőleg ha fiatalkorú, törvényes képviselőjét, továbbá ha az ügyész meghallgatása szükséges, az ügyészt értesíti.
(3) Ha a bv. bíró azt észleli, hogy az elítélt a feltételes szabadság kedvezményéből a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének a) és c)-e) pontjai valamelyikének fennállása miatt, illetve a Btk. 112. §-ának (2) bekezdése alapján az ítélet meghozatalakor kizárt lett volna, a Be. 359. §-a szerinti eljárás lefolytatása érdekében az alapügyben eljárt elsőfokú bíróságot keresi meg, és az elsőfokú bíróság határozatának megküldéséig az eljárást felfüggeszti. Ha a bv. bíró a Btk. 47. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerinti kizáró ok fennállását állapítja meg, a feltételes szabadságra bocsátást mellőzi.
(4) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról való döntéshez a szükséges adatok hiányoznak, de rövid időn belül beszerezhetők, a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellőzése helyett a meghallgatást elnapolja, és a meghallgatásra új határnapot tűz ki.
(5) Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátás esedékességének napjáig arról értesíti, hogy az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátást újból megvizsgálja, és ennek alapján a végzését hatályon kívül helyezheti.
(6) Ha a bv. bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzi, de úgy látja, hogy az elítélt később feltételes szabadságra bocsátható, felhívja a bv. intézetet, hogy az általa meghatározott időpontban tegyen újabb előterjesztést.
(7) Ha a bv. bíró az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt feltételes szabadságra bocsátását mellőzte, a bv. intézet a feltételes szabadságra bocsátásról a Bv. tvr. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti időszakonként előterjesztést készít.

A feltételes szabadság megszüntetése

41. § (1) A bv. bíró a meghallgatás előkészítése során beszerzi az elítélt pártfogó felügyelete végrehajtásának iratait, és gondoskodik arról, hogy a szükséges egyéb bizonyítékok rendelkezésre álljanak.
(2) Ha az elítélt ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetésére irányuló eljárást felfüggeszti, és a 25. § (3) és (4) bekezdése szerint jár el.
42. § (1) Ha bv. bíró a Bv. tvr. 9. §-ának (2) bekezdése alapján dönt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, a végzés rendelkező részében feltünteti, hogy az ideiglenes foganatba vétel mennyi ideig tarthat.
(2) A szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételének elrendelése esetén a bv. bíró a végzésének egy kiadmányát megkereséssel az elítélt lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak küldi meg az elítéltnek a megyei bv. intézetbe való előállítása céljából.
(3) Ha a rendőrkapitányság arról értesíti a bv. bírót, hogy az elítéltet a megyei bv. intézetbe azért nem tudta előállítani, mert ismeretlen helyen tartózkodik, a bv. bíró az elítélt körözését rendeli el elfogató parancs kibocsátásával. A bv. bíró az elítélt ellen kibocsátott elfogatóparancsról a megyei bv. intézetet is értesíti.
(4) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét az ügyész rendelte el, és a bv. bíró az elítélt fogvatartását fenntartotta vagy megszüntette, a végzését megküldi az elítéltet fogva tartó bv. intézetnek.
(5) Ha a bv. bíró az elítélt meghallgatásán nem dönt a feltételes szabadság megszüntetése kérdésében, de elrendeli a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét, a végzését - az elítélttel együtt - a megyei bv. intézetnek adja át.
43. § (1) A feltételes szabadság megszüntetésének nem akadálya, hogy a feltételes szabadság tartama a bv. bíró döntése előtt letelt.
(2) A bv. bíró a feltételes szabadság megszüntetése tárgyában hozott határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak.
44. § (1) Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, és az elítélt fogva van, a bv. bíró a határozat egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.
(2) Ha a bv. bíró a meghallgatáson a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelte el, a feltételes szabadságot megszüntető végzést - az elítélttel együtt - a megyei bv. intézetnek adja át.
45. § (1) Ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson nem emelkedik jogerőre, a bv. bíró dönt a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételéről, illetőleg az elítélt további fogvatartásáról.
(2) Ha a szabadlábon levő elítélttel szemben a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatáson jogerőre emelkedik, de a bv. bíró nem rendeli el a szabadságvesztés hátralévő részének azonnali foganatba vételét, a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.
(3) A bv. csoport a (2) bekezdés szerint jár el akkor is, ha a feltételes szabadságot megszüntető végzés a meghallgatást követően emelkedik jogerőre.
46. § (1) Az ügyész indítványának elutasítása esetén a bv. bíró a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét megszünteti; és az erről szóló végzést a bv. bíró az elítéltet előállító bv. őrnek adja át.
(2) Ha a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét a megyei bíróság másodfokú tanácsa rendeli el, a tanács elnöke a 42. § (2)-(3) és (5) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el.
47. § (1) A feltételes szabadságot megszüntető végzést a tanács elnöke - feltéve, hogy az elítélt szabadlábon van, és a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét nem rendelték el - a bv. csoportnak adja át. Így jár el akkor is, ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú tárgyalásra nem állították elő.
(2) Ha a fogva lévő elítéltet a másodfokú bíróság tárgyalására előállították, vagy a tárgyaláson jelenlévő elítélttel szemben a szabadságvesztés hátralevő részének azonnali foganatba vételét rendelték el, a tanács elnöke a végzés egy kiadmányát az elítéltet előállító bv. őrnek, illetőleg - az elítélttel együtt - a bv. intézettől kirendelni kért bv. őrnek adja át.
(3) Az (1) bekezdés szerint átadott végzés alapján a bv. csoport a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el.
48. § Ha a bv. bíró, illetőleg a másodfokú bíróság az elítélt feltételes szabadságát megszünteti, vagy a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendeli el, a végzését megküldi annak a bv. csoportnak, amely az elítélt pártfogó felügyeletét végrehajtotta.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megváltoztatása

49. § (1) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet értesíti.
(2) Ha a bv. bíró a szabadságvesztés végrehajtási fokozatát megváltoztatja, a szabadságvesztésről szóló értesítőlapon az új végrehajtási fokozatot feljegyzi, azt keltezéssel, az aláírásával és a bíróság bélyegzőjével látja el.
(3) A bv. bíró a végzését megküldi az ügyben, illetőleg az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróságnak és a bv. intézetnek, valamint kézbesíti az ügyésznek, az elítéltnek és - feltéve, hogy a büntetés-végrehajtási ügyben eljárt - a védőnek.
(4) A bv. bíró az (1)-(3) bekezdés szerint jár el akkor is, ha az elítélt megváltozott magatartására figyelemmel a bv. intézet a határozat hatályon kívül helyezésére tesz előterjesztést.

A huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása

50. § (1) Ha a bv. intézet a huszonegyedik életévét betöltött fiatalkorú szabadságvesztése végrehajtási fokozatának meghatározása iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró a 49. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(2) Ha a bv. bíró a fiatalkorú feltételes szabadságát a huszonegyedik életévének betöltése után megszünteti, a szabadságvesztés új végrehajtási fokozatáról is határoz.

Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása

51. § (1) Ha a bv. intézet a fogházban, illetőleg a börtönben végrehajtandó szabadságvesztést töltő elítélttel szemben a fogház, illetve a börtön végrehajtásának általános szabályainál enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazására tesz előterjesztést, a bv. bíró nyolc napon belül kitűzi az elítélt meghallgatásának időpontját.
(2) Ha a bv. intézet parancsnoka az enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazásának megszüntetése iránt tesz előterjesztést, a bv. bíró haladéktalanul kitűzi az elítélt meghallgatásának időpontját.

A magánelzárást kiszabó határozat elleni fellebbezés elbírálása

52. § Ha az elítélt a bv. intézet magánelzárást kiszabó határozata ellen fellebbezett, a bv. bíró az elítélt meghallgatásának időpontját - a fellebbezésnek a bv. csoporthoz érkezését követően - haladéktalanul, olyan időpontra tűzi ki, hogy a fellebbezés elbírálására öt napon belül sor kerülhessen.

III. Fejezet

A KÖZÉRDEKŰ MUNKA VÉGREHAJTÁSA

Általános rendelkezés

53. § A közérdekű munkát kiszabó jogerős ítéletről kiállított értesítőlapon a bíróság feltünteti az elítélt iskolai végzettségét, szakképzettségét, továbbá a munkaképességét érintő ismert egyéb adatokat is, valamint az elítélt arra irányuló kérelmét, hogy a büntetést a tartózkodási helyén hajtsák végre.

A helyi bíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet

54. § Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a helyi bíróság előtt emelkedik jogerőre, a tanács elnöke az ítéletről kiállított értesítőlapot haladéktalanul a kezelőiroda vezetőjének adja át.
55. § (1) A kezelőiroda a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokat összegyűjti, és azokról tíznaponként gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(2) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzékről megyénként két példányban részjegyzékeket készít, amelyeket a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal együtt postai küldeményként küld meg (ad át) az elítélt lakóhelye - kérelme alapján tartózkodási helye - szerint illetékes bv. csoportnak.
(3) A kezelőiroda a részére adott bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag az ítélet jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott két kiadmányát megküldi (átadja) annak a bv. csoportnak, amelynek az értesítőlapot megküldi, illetve megküldte.
(4) A gyűjtőjegyzéken és a részjegyzékeken a megküldött iratokat is fel kell tüntetni.
(5) A helyi bíróság kezelőirodája a bv. csoporttól visszaérkezett részjegyzékeket egyezteti a gyűjtőjegyzékkel.
(6) A kezelőiroda vezetője a továbbiakban a 13. § (2)-(6) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával jár el úgy, hogy megjelöli azt a megyei bíróságot is, amelynek bv. csoportja a büntetést előírta.

A megyei bíróság előtt első fokon jogerőre emelkedett ítélet

56. § Ha a megyei bíróság első fokon jogerős ítéletével szab ki közérdekű munkát, az értesítőlap átadása, átvétele tekintetében a tanács elnöke és a kezelőiroda vezetője a 11. § szerint jár el.
57. § (1) A megyei bíróság kezelőirodája az értesítőlapot - gyűjtőjegyzék, illetve részjegyzék készítése nélkül - postai küldeményként küldi meg (adja át) annak a bv. csoportnak, amelynek területén az elítélt lakóhelye, kérelme esetén a tartózkodási helye van.
(2) Az értesítőlap megküldését követően a kezelőiroda az iratokat figyelemmel kíséri addig, amíg a bv. csoport a közérdekű munka előírási tételszámát közli. Ha a bv. csoport az értesítőlap megküldésétől számított tizenöt nap alatt az előírási tételszámot nem közli, a kezelőiroda vezetője ennek okáról a bv. csoporttól felvilágosítást kér.
(3) Ha a bv. csoport az előírási tételszámot közli, a kezelőiroda a közérdekű munka végrehajtását ellenőrző megyei bíróságot és az előírási tételszámot a büntető lajstromba feljegyzi.
(4) A kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat rendszerezve megőrzi, év végén az utolsó lajstromszám alatt a büntetőlajstromba bevezeti, és azokat irattárba helyezi.
(5) Az ítéletkiadmányok és egyéb iratok megküldése tekintetében az 55. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

A megyei bíróságon másodfokon jogerőre emelkedett ítélet

58. § (1) Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a megyei bíróság másodfokú eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadására, átvételére és megküldésére az 56. § és az 57. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(2) A másodfokú bíróság kezelőirodája az iratborító belső oldalán feljegyzi, hogy az értesítőlapot mikor, melyik megyei bíróság bv. csoportjának küldte meg.
(3) Az elsőfokú bíróság kezelőirodája, ha a bírósági iratok még nem érkeztek vissza a megyei bíróságtól, a bv. csoportnak a közérdekű munka előírási tételszámát közlő átiratát a pótborítékban helyezi el.
(4) Az iratok visszaérkezése után az elsőfokú bíróság kezelőirodája - bírói utasításra - az első és másodfokú ítélet (határozat) két-két példányát megküldi (átadja) annak a bv. csoportnak, amelynek a megyei bíróság az értesítőlapot megküldte. Ha a büntetés előírási tételszáma rendelkezésre áll, az iratokat a tételszámra hivatkozással kell megküldeni.
(5) A (4) bekezdésben írtak teljesítése után, ha a bv. csoport a büntetés előírási tételszámát még nem közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az iratokat figyelemmel kíséri. Ha a közérdekű munkáról szóló értesítőlap elküldése óta több mint tizenöt nap telt el, a kezelőiroda vezetője a bv. csoporttól felvilágosítást kér.
(6) Ha a bv. csoport az előírási tételszámot már közölte, az elsőfokú bíróság kezelőirodája az előírási tételszámot az iratborító belső oldalán feljegyzi, és a büntető lajstromba bejegyzi, megjelölve azt a megyei bíróságot is, amelynek bv. csoportja a büntetést előírta.
(7) A helyi bírósági kezelőiroda az előírási tételszámokat közlő átiratokat érkezési sorrendben sorszámmal és rendszerezve megőrzi. Az év végén az értesítőlapokat a gyűjtő- és részjegyzékekkel együtt a büntetőlajstromba az utolsó lajstromszám alatt bejegyzi, és azokat irattárba helyezi.

A Legfelsőbb Bíróság előtt jogerőre emelkedett ítélet

59. § (1) Ha a közérdekű munkát kiszabó ítélet a Legfelsőbb Bíróság előtt emelkedik jogerőre, az értesítőlap kiállítása, átadása, átvétele és megküldése tekintetében a Legfelsőbb Bíróság az 54. §, az 56. §, az 57. § (1) bekezdése és az 58. § (2) bekezdése szerint jár el.
(2) A továbbiakban a Legfelsőbb Bíróság határozatának végrehajtásáról gondoskodó bíróság az 58. §-ban írtak szerint intézkedik.

Az értesítőlap mellőzése

60. § A bíróság nem állít ki értesítőlapot, ha a kiszabott közérdekű munka a Btk. 69. §-a, illetőleg a Be. 393/B. §-ának (3) bekezdése alapján nem hajtható végre.

A közérdekű munka foganatba vétele

61. § (1) A helyi bíróság által a közérdekű munkáról részjegyzékkel küldött értesítőlapok érkezését követően a bv. előadó ellenőrzi, hogy a részjegyzékeken megjelölt valamennyi értesítőlap, határozatkiadmány és egyéb irat megérkezett-e. A bv. bíró az észlelt hiányok pótlására a helyi bíróságot felhívja.
(2) A bv. előadó a részjegyzéken feljegyzi azokat az előírási tételszámokat, amelyek alatt az ügyeket előírta, majd a részjegyzék egyik példányát az első fokon eljárt bíróságnak visszaküldi.
62. § (1) Ha a határozat a megyei bíróság eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átvételét a bv. előadó az iratboríték belső oldalán, az átvétel időpontjának megjelölésével, aláírásával elismeri, és feltünteti, hogy a büntetés-végrehajtási ügyet a közérdekű munka végrehajtási ügykönyvben milyen tételszám alatt írta elő.
(2) Ha az értesítőlapot más megyei bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság küldte meg a bv. csoportnak, a bv. előadó az előírási tételszámot közli az első fokon eljárt bírósággal.
63. § (1) Az értesítőlap és a rendelkezésre álló egyéb iratok alapján a bv. bíró megvizsgálja, hogy nincs-e a közérdekű munka végrehajtását kizáró ok [Btk. 66. § és Bv. tvr. 66. § (3) bek. a)-c) pontja], illetőleg a beszámítás folytán az elítélt az előzetes fogvatartásban töltött idővel nem töltötte-e ki a közérdekű munka tartamát, továbbá azt, hogy az alapügyben eljáró bíróság engedélyezett-e halasztást a közérdekű munka végrehajtására.
(2) A bv. bíró a közérdekű munkára ítélésről szóló értesítőlapot és egyéb iratokat átadja a hivatásos pártfogónak azzal, hogy a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyre tizenöt napon belül tegyen javaslatot.
(3) A bv. előadó nyilvántartást vezet azokról az intézményekről és gazdálkodó szervezetekről, amelyek közérdekű munkára elítéltek munkáját igénylik (a továbbiakban: munkahely). A munkahelyek felkutatásában a hivatásos pártfogó is közreműködik.
(4) A hivatásos pártfogó a bv. előadó által vezetett nyilvántartásból kiválasztott munkahellyel egyezteti, hogy mely időponttól, milyen közérdekű munkára van igénye. A munkahely nyilatkozatáról a hivatásos pártfogó jegyzőkönyvet készít, vagy a munkahely nyilatkozatát más módon beszerzi. A hivatásos pártfogó - a szükséghez képest - az elítéltet meghallgatja a tartózkodási helye, a munkahelye és az egészségi állapota tekintetében, ezt követően javaslatot tesz a bv. bírónak a munkahely kijelölésére. A javaslathoz csatolja a munkahely nyilatkozatát, valamint az elítéltnek a személyes adatai továbbításához szükséges hozzájáruló nyilatkozatát.
(5) A bv. bíró a hivatásos pártfogó javaslatától számított nyolc napon belül kitűzi a meghallgatást, és harminc napon belül kijelöli a közérdekű munka végrehajtására szolgáló munkahelyet. A meghallgatásra az elítéltet megidézi, az ügyészt értesíti.
(6) A bv. bíró a hivatásos pártfogó javaslata alapján a munkahely kijelöléséről szóló végzését megküldi az elítéltnek, az első fokon eljárt bíróságnak és az ügyésznek.
(7) Ha az elítélt kéri, hogy a munkahelyet a tartózkodási helyén jelöljék ki, és ez a bv. bíró illetékességi területén kívül van, a bv. bíró az ügy iratait átteszi az eljárásra illetékes bv. bíróhoz.
64. § (1) A bv. bíró
a) felhívja az elítéltet, hogy a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére a munkahelyen mikor jelentkezzék,
b) a munkahellyel közli a közérdekű munkára ítélést, azt, hogy a büntetésből az előzetes fogvatartásban töltött idővel mennyit vett kitöltöttnek, továbbá hogy az elítélt mikor köteles a büntetést megkezdeni,
c) felhívja a munkahelyet annak közlésére, hogy az elítélt a közérdekű munkát mikor kezdte meg,
d) a munkahelynek megküldi a munkahely kijelöléséről szóló végzést.
(2) A bv. előadó az ügyet a munkahelynek a közérdekű munka végrehajtása megkezdéséről szóló értesítése megérkezéséig, legfeljebb tizenöt napig figyelemmel kíséri, ezt követően az iratokat a hivatásos pártfogónak adja át.
(3) A hivatásos pártfogó a közérdekű munka végrehajtásának megkezdéséről az első fokon eljárt bíróságot, a bv. bírót és az ügyészt értesíti. Ha a munkahely harminc napon belül nem küld értesítést a közérdekű munka végrehajtásának megkezdéséről, ennek okáról a hivatásos pártfogó tájékozódik.
(4) Ha a közérdekű munka végrehajtására szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert a kézbesítő jelentése szerint az elítélt a felhívást a kézbesítés kétszeri megkísérlése után sem vette át, illetőleg a megjelölt címen ismeretlen, vagy onnan ismeretlen helyre távozott, a Be. 397. §-ának (3) bekezdése és a Bv. tvr. 6/A. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a bv. bíró intézkedik az elítélt tartózkodási helyének felkutatása iránt, ennek során az elítélt tartózkodási helyének megállapítása érdekében lakcímfigyelést rendelhet el. Ennek eredménytelensége esetén, továbbá ha megállapítható, hogy az elítélt a közérdekű munka végrehajtásának meghiúsítása céljából megszökött, elrejtőzött, a bv. bíró az elítélt körözését elfogató parancs kibocsátásával elrendeli.
(5) Közérdekű munka esetén, ha az elítélt a büntetést letöltötte, vagy annak végrehajthatósága megszűnt, a bv. bíró az ügyet aláírásával lezárja.

A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése

65. § (1) A hivatásos pártfogó az iratok átvétele után az iratborítón feljegyzi:
a) a bíróság ügydöntő határozata és a bv. bírói határozat adatait,
b) a közérdekű munka megkezdésének és várható befejezésének időpontját.
(2) A hivatásos pártfogó az elítéltről nyilvántartó lapot állít ki, és azt megküldi a munkahelynek.
(3) A hivatásos pártfogó a nyilvántartó lapra feljegyzi
a) az elítélt személyi adatait,
b) a bv. bíró által kijelölt munkahelyet,
c) a büntetésre vonatkozó adatokat,
d) a közérdekű munka végrehajtása megkezdésének és várható befejezésének időpontját.
(4) Ha a munkáltató az elítélt hiányzásáról értesíti a bv. csoportot, a hivatásos pártfogó ezt feljegyzi az iratborító belső oldalára, és meghatározza a büntetés végrehajtása befejezésének új időpontját. Erről a munkáltatót értesíti.
(5) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, a hivatásos pártfogó az erre vonatkozó adatokat az iratborítón feljegyzi.
(6) A hivatásos pártfogó intézkedést kezdeményez az ügyésznél, ha a közérdekű munka végrehajtása során a végrehajtást gátló körülményeket, gyakorlatot vagy jogszabálysértést észlel.
(7) A hivatásos pártfogó a közérdekű munka végrehajtásának befejezéséről értesíti az első fokon eljárt bíróságot, az ügyészt, a bv. bírót és a Belügyminisztérium bűnügyi nyilvántartást kezelő szervét (Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal).
66. § (1) A hivatásos pártfogó a munkahelyen a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésétől számított harminc napon belül, azt követően szükség szerint, de legalább kéthavonként helyszíni ellenőrzést tart.
(2) A helyszíni ellenőrzés során a hivatásos pártfogó különösen a következőket vizsgálja:
a) a munkahely eleget tesz-e a közérdekű munka végrehajtása során reá háruló feladatoknak, pontosan vezeti-e a nyilvántartó lapot,
b) a közérdekű munka végrehajtása megkezdésének tényleges időpontját,
c) az elítélt valamennyi olyan napon dolgozott-e, amelyet munkában töltött időnek jelöltek meg,
d) az elítéltet nem részesítették-e olyan munkaidő kedvezményben, amely nem illeti meg,
e) a munkahely biztosítja-e az elítéltet megillető jogokat.
(3) A hivatásos pártfogó a helyszíni ellenőrzés során az elítéltet lehetőség szerint személyesen is meghallgatja.
(4) Az ellenőrzésről a hivatásos pártfogó két példányban jegyzőkönyvet készít, amelyben az észlelt hibák megszüntetésére határidőt jelöl meg; a jegyzőkönyv egy példányát a munkahelynek adja át.
(5) A hivatásos pártfogó ellenőrzi, hogy a megjelölt határidőre az észlelt hibákat megszüntették-e. Ha ezeket nem szüntették meg, erről értesíti az ügyészt.

A közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítása

67. § (1) A hivatásos pártfogó az ügy iratait bemutatja a bv. bírónak, ha az elítélt
a) a közérdekű munka végrehajtásának félbeszakítását kéri,
b) gyermekgondozási díjban vagy segélyben részesül,
c) sorkatonai szolgálatra vonul be, illetőleg
d) az elítéltet más ügyben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(2) A hivatásos pártfogó beszerzi az elbíráláshoz szükséges iratokat, és az (1) bekezdés a) pontja esetében véleményt nyilvánít.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja esetében a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását a szabadságvesztés végrehajtásának befejezéséig, a b)-c) pontok esetében a gyermekgondozási díj, vagy gyermekgondozási segély folyósításáig, illetve a sorkatonai szolgálat végéig félbeszakítja.
68. § (1) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtását félbeszakította, erről a munkahelyet és az elítéltet értesíti.
(2) Ha a közérdekű munka végrehajtását a bv. bíró azért szakította félbe, mert az elítélt sorkatonai szolgálatra vonult be, erről a megyei (fővárosi) hadkiegészítő parancsnokságot is értesíti.
(3) A bv. bíró felhívja az értesítetteket arra, hogy haladéktalanul közöljék a bv. csoporttal, ha az elítélt a sorkatonai szolgálatból hat hónap eltelte előtt leszerel, vagy a gyermekgondozási díj, illetőleg gyermekgondozási segély folyósítását egy év eltelte előtt beszüntetik.

Eljárás új munkahely kijelölése esetén

69. § (1) A közérdekű munka végrehajtására új munkahely kijelöléséről a bv. bíró az ügyész indítványára, a hivatásos pártfogó javaslatára, illetőleg a kijelölt munkahely vagy az elítélt kérelmére, a szükséges bizonyítás lefolytatása után határoz.
(2) Az új munkahely kijelölése kérdésében a hivatásos pártfogó akkor is véleményt nyilvánít, ha az új munkahely kijelölését a munkahely vagy az elítélt kéri, és beszerzi a bv. bíró döntéséhez szükséges bizonyítékokat.
(3) Ha a bv. bíró a közérdekű munka végrehajtására más munkahelyet jelöl ki, a hivatásos pártfogó a végzést megküldi az eredetileg kijelölt munkahelynek. A továbbiakban a bv. csoport a 64. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(4) Ha az új munkahely kijelölése folytán a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére más bv. csoport illetékes, a hivatásos pártfogó a 65. §-ban foglaltak teljesítésére és a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzésére az ügy iratait annak a megyei bírósági bv. csoportnak küldi meg, amelynek az illetékességi területén az új munkahely működik.

A közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása

70. § (1) Ha a munkahely arról értesíti a bv. csoportot, vagy a hivatásos pártfogó azt észleli, hogy az elítélt a munkakötelezettségének nem tesz eleget, a hivatásos pártfogó megvizsgálja a közérdekű munka szabadságvesztésre átváltoztatása kezdeményezésének szükségességét. Ennek során a feltárt adatok és körülmények alapján jelentést készít, továbbá beszerzi a szükséges iratokat.
(2) A hivatásos pártfogó az összefoglaló jelentését megküldi az illetékes megyei főügyészségnek [Bv. tvr. 11/A. § (1) bek.], a jelentéséhez csatolja a szükséges iratokat, és az átváltoztatás kezdeményezéséről a munkahelyet értesíti.
71. § (1) A bv. bíró a közérdekű munkának szabadságvesztésre való átváltoztatása iránti ügyészi indítvány alapján kitűzi a meghallgatás időpontját.
(2) A meghallgatás előkészítése során a bv. bíró gondoskodik arról, hogy a döntéshez szükséges iratok a meghallgatáson a rendelkezésére álljanak.
(3) A bv. bíró a meghallgatás alapján
a) az ügyész indítványának helyt ad, és megállapítja a közérdekű munka, illetőleg az annak hátralevő része helyébe lépő szabadságvesztés tartamát (Btk. 50. §),
b) az átváltoztatásra irányuló indítványt elutasítja,
c) ha az ügyész az indítványát visszavonja, az eljárást megszünteti,
d) indokolt esetben - ha szabadságvesztésre átváltoztatásra nincs ok - más munkahelyet jelöl ki.
(4) A bv. bíró, illetőleg a másodfokú bíróság tanácsának elnöke a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon feltünteti, hogy milyen tételszám alatt előírt közérdekű munkát változtatott át szabadságvesztésre. Az értesítőlapot a bv. intézetnek a fogva lévő elítélt esetén a végzés jogerőre emelkedésekor haladéktalanul, szabadlábon lévő elítélt esetén pedig akkor kell megküldeni, ha a bv. intézet az elítélt befogadásáról értesíti a bv. csoportot.
(5) A bv. bíró a jogerős átváltoztató végzés két kiadmányát átadja annak a hivatásos pártfogónak, aki a közérdekű munka végrehajtását ellenőrizte.
(6) A hivatásos pártfogó a bv. bíró által átadott végzéskiadmány alapján értesíti a munkahelyet a közérdekű munka hátralevő részének szabadságvesztésre való átváltoztatásáról.

A közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnése

72. § (1) A hivatásos pártfogó az iratokat a közérdekű munka végrehajthatósága megszűnésének megállapítása végett bemutatja a bv. bírónak, ha
a) a munkahely arról értesíti, hogy az elítélt egészségi állapotában olyan tartós változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé, vagy erről hivatalból tudomást szerez,
b) a hadkiegészítő parancsnokság arról értesíti, hogy a sorkatonai szolgálatra bevonult elítélt a katonai szolgálatot teljesítette,
c) arról értesül, hogy az elítélt legalább egy évi időre gyermekgondozási díjban, illetve segélyben részesül.
(2) A hivatásos pártfogó beszerzi a határozat meghozatalához szükséges iratokat.
(3) Ha a bv. bíró a Bv. tvr. 66. §-ának (3) bekezdésében meghatározott ok fennállása esetén a közérdekű munka végrehajthatóságának megszűnését végzésben megállapítja, határozatát megküldi az első fokon eljárt bíróságnak, az ügyésznek, a hivatásos pártfogónak, a munkahelynek és a Belügyminisztérium bűnügyi nyilvántartást kezelő szervének (Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatal).

IV. Fejezet

A PÉNZBÜNTETÉS, A PÉNZMELLÉKBÜNTETÉS, A VAGYONELKOBZÁS, AZ ELKOBZÁS, A RENDBÍRSÁG, AZ ÁLLAMOT ILLETŐ BŰNÜGYI KÖLTSÉG, A BIZTOSÍTÉK ÉS A BÍRÓSÁG ÁLTAL SZABÁLYSÉRTÉS MIATT ALKALMAZOTT JOGKÖVETKEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA

Általános rendelkezések

73. § (1) A bíróság a határozata erre vonatkozó részének jogerőre emelkedésekor egységes értesítőlapot állít ki
a) a pénzbüntetésről és a pénzmellékbüntetésről,
b) a vagyonelkobzásról,
c) a büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról),
d) az államot illető bűnügyi költségről,
e) a rendbírságról, a polgári ügyben eljárt bíróság által kiszabott rendbírságról, illetőleg pénzbírságról,
f) az elővezetés és a rendőri kísérés végrehajtásával felmerült költségről.
(2) Az (1) bekezdésben írt egységes értesítőlapot akkor is ki kell állítani, ha a bíróság más büntetésről vagy intézkedésről már állított ki értesítőlapot.
(3) A lefoglalt dolog elkobzásáról, visszaadásáról (kiadásáról, átadásáról) külön értesítőlapot kell kiállítani. A kiállítandó egységes értesítőlapot pótolja a vonatkozó ítélet (határozat), illetve rendelkező részének bírói aláírással ellátott kiadmánya. A büntetőeljárás során lefoglalt dolog elkobzását vagy a jogosult részére kiadását, átadását elrendelő bírósági határozat végrehajtására a külön jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4) A tanács elnöke az iratboríték belső oldalán feljegyzi, hogy melyik elítéltről, milyen büntetésre, intézkedésre vagy rendbírságra, bűnügyi költségre állított ki egységes értesítőlapot, illetve készített a (3) bekezdés szerinti határozatkiadmányt.
(5) Ha a tanács elnöke az (1) bekezdés c) pontja alapján egységes értesítőlapot állít ki, annak a kiadni rendelt bűnjelre vonatkozó rovatában fel kell tüntetni, hogy a kiadni rendelt dologról (letétről) külön egységes értesítőlapot, illetőleg azt pótló határozatkiadmányt küldött meg a BGH-nak vagy a bűnjelkezelőnek.
(6) Ha a rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat a pénzbüntetést, a pénzmellékbüntetést vagy a bűnügyi költség megfizetésére kötelezetést, a vagyonelkobzást vagy az elkobzást mellőzi, vagy ilyen kötelezést alacsonyabb mértékben állapít meg, a visszatérítésről történő (Be. 386. §) rendelkezés végrehajtása iránt azt a BGH-t, bűnjelkezelőt, illetőleg megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodát kell megkeresni, amelynek az egységes értesítőlapot, illetőleg a (3) bekezdés szerinti határozatot megküldték.
74. § (1) Nem kell egységes értesítőlapot kiállítani a pénzbüntetésről, ha annak végrehajtását a bíróság felfüggesztette, vagy a pénzbüntetést az előzetes fogvatartással teljes egészében lerovottnak nyilvánította. Ez utóbbi körülményt a büntető határozatról kiállított értesítőlapon fel kell tüntetni.
(2) Ha a bíróság az államot megillető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapít meg, az erre vonatkozó adatokat csak az első helyen megnevezett elítélttel szemben kiállított egységes értesítőlapon kell feltüntetni, egyben a jogerős határozatot meg kell küldeni a BGH részére. A további elítéltek tekintetében egyéb okból kiállított egységes értesítőlapon csupán az egyetemleges kötelezettséget előíró jogerős határozat számára kell utalni.
(3) Ha a bíróság a pénzbüntetés mellett kiutasítást alkalmazott, a tanács elnöke a pénzbüntetésről kiállított egységes értesítőlapon a kiutasítás alkalmazását feltünteti.
75. § (1) A tanács elnöke az egységes értesítőlapot, illetve a lefoglalt dolgokról rendelkező határozat kiadmányát a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt - idejének feltüntetésével - az iratboríték belső oldalán aláírásával ismeri el. A polgári ügyben eljárt bíróság az általa kiszabott pénzbírságról, illetőleg rendbírságról kiállított értesítőlapot a területileg illetékes BGH-nak küldi meg.
(2) A kezelőiroda az egységes értesítőlapokat összegyűjti és azokról két-három naponként, szükség esetén naponta három példányban gyűjtőjegyzéket készít, amelyet folyamatosan növekvő sorszámmal lát el.
(3) A kezelőiroda a gyűjtőjegyzék két példányával az egységes értesítőlapokat a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak adja át, illetve küldi meg. Ha a bűnjelet nem a BGH kezeli vagy tartja nyilván, az egységes értesítőlapot, illetőleg a 73. § (3) bekezdése szerinti határozatkiadmányt a kezelőiroda a bűnjelkezelőnek - ez utóbbinak gyűjtőjegyzék nélkül - küldi meg, illetőleg adja át.
(4) A gyűjtőjegyzékkel megküldött, illetőleg átadott egységes értesítőlapok érkezését követően a BGH ellenőrzi, hogy a gyűjtőjegyzék tételszámai folytatólag követik-e az előző sorszámú gyűjtőjegyzék utolsó tételszámát, valamint azt, hogy az értesítőlap adatai a gyűjtőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.
(5) A BGH az egységes értesítőlap alapján az államot illető követeléseket előírja, és az előírás tételszámát az egységes értesítőlapon feljegyzi. Az előírás megtörténtét az előírási tételszámoknak a gyűjtőjegyzéken való feltüntetésével igazolja, és a gyűjtőjegyzék egyik példányát a helyi bíróságnak visszaküldi, illetőleg a kezelőirodának visszaadja.
(6) A bíróság kezelőirodája a BGH-tól visszaküldött gyűjtőjegyzék alapján a szabadságvesztés esetére rendszeresített gyűjtőjegyzékkel kapcsolatos rendelkezések megfelelő alkalmazásával jár el.
76. § A Legfelsőbb Bíróság az általa kiállított egységes értesítőlapot, illetve a 73. § (3) bekezdésében írt határozatkiadmányt az első fokon eljárt bíróságnak - gyűjtőjegyzék nélkül - küldi meg, amely a továbbiakban a 75. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

A pénzbüntetés és a pénzmellékbüntetés megfizetése

77. § (1) A felnőtt korúval szemben kiszabott pénzbüntetés és pénzmellékbüntetés (a továbbiakban együtt: pénzbüntetés) megfizetésére a BGH azzal hívja fel az elítéltet, hogy a pénzbüntetést a felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fizesse be a bíróság előirányzat-felhasználási keret számlájára. A felhívásban feltünteti az ítélet jogerőre emelkedésének napját.
(2) Ha a tanács elnöke az ítélet kihirdetése után nyomban előterjesztett kérelemre a pénzbüntetés megfizetésére halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, a BGH az (1) bekezdésben írt felhívásban a tanács elnöke által meghatározott időpontot, illetőleg időpontokat jelöli meg a befizetés határidejéül.
(3) A fiatalkorú elítéltet a BGH a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok alapján az önkéntes teljesítésre utalva hívja fel a pénzbüntetés megfizetésére. Ezt a felhívást a BGH-nak az a dolgozója írja alá, akit a megyei bíróság elnöke e feladattal megbízott. Ugyanígy kell eljárni a kegyelmi határozattal megállapított pénzbüntetés esetében.
(4) A BGH a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti.
(5) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a (3) bekezdésben írt felhívást olyan időben kell kibocsátani, hogy a kötelezett a fizetési kötelezettségét a halasztás vagy a részletfizetés határidejéig teljesíteni tudja.
(6) Ha az elítélt a halasztás vagy a részletfizetés iránti kérelmében arra hivatkozik, hogy befizetést részben már teljesített, a tanács elnöke - szükség esetén - a befizetés adatainak közlése végett megkeresi a BGH-t.
78. § (1) A BGH a pénzbüntetés előírása és az elítélt fizetésre felhívása után az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi.
(2) A BGH a pénzbüntetést megfizetettnek tekinti, ha a pénzbüntetés postai befizetését igazoló szelvényt bemutatták, és megállapítható, hogy a befizetés nem más tartozás fejében történt. A befizetés igazolásának átvételéről a BGH az átvétel napján elismervényt ad.
(3) Ha a felnőtt korú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg részlet befizetését elmulasztotta, a BGH az elsőfokú bíróságot megkeresi a pénzbüntetés, illetőleg a pénzbüntetés meg nem fizetett része szabadságvesztésre átváltoztatása iránt. Ha annak feltételei fennállnak, és nincs a büntetés végrehajtását kizáró ok, az elsőfokú bíróság haladéktalanul dönt a meg nem fizetett pénzbüntetésnek szabadságvesztésre átváltoztatásáról.
(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést vagy annak egy részét a sorkatonai szolgálatának megkezdéséig nem fizette meg, a BGH a pénzbüntetést az elítélt leszereléséig nyilvántartja.
(5) A bíróság a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztésről értesítőlapot állít ki, és azt az átváltoztató végzéssel a bv. csoportnak, az átváltoztató végzés egy kiadmányát a BGH-nak küldi meg, illetve adja át.
(6) A szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a szabadságvesztés a BGH által milyen tételszám alatt előírt pénzbüntetést helyettesít.
79. § (1) Ha a fiatalkorú elítélt a pénzbüntetést a felhívásban megjelölt határidőben nem fizette meg, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a pénzbüntetés, illetőleg a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg behajtása végett - az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolata két példányának egyidejű megküldése mellett - a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.
(2) Ha a fiatalkorú által meg nem fizetett pénzbüntetés behajtására irányuló eljárás eredménytelen maradt, a BGH az elsőfokú bíróságot megkeresi a pénzbüntetés, illetőleg a pénzbüntetés meg nem fizetett vagy be nem hajtható részének szabadságvesztésre átváltoztatása iránt.
(3) A pénzbüntetésnek a (2) bekezdésben, illetőleg a 78. § (3) bekezdésében írt megkeresést követő teljes vagy részbeni megfizetéséről a BGH az elsőfokú bíróságot értesíti, feltéve, hogy a szabadságvesztésre átváltoztató végzés kiadmányát a bíróságtól még nem kapta meg. Ellenkező esetben a BGH a 80. § (1) bekezdése szerint jár el. A 78. § (2) bekezdése ebben az esetben is irányadó.
80. § (1) Ha a BGH azt követően értesül a pénzbüntetés teljes vagy részbeni megfizetéséről, hogy a bíróságtól az átváltoztató végzés kiadmányát megkapta, a befizetésről haladéktalanul értesíti a bv. csoportot.
(2) Ha a pénzbüntetés megfizetése vagy részbeni megfizetése az elítéltnek a bv. intézetbe való beutalása, illetőleg a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása alatt történt, a bv. csoport, illetőleg a bv. intézet a nála bemutatott befizetést tanúsító szelvényt az erről kiadott igazolás ellenében átveszi és - a bv. intézet a bv. csoport útján - haladéktalanul megküldi a BGH-nak. A BGH a befizetés azonosítását követően haladéktalanul megkeresi a terheltet fogva tartó bv. intézetet a terhelt szabadítása végett, a bv. csoport egyidejű értesítése mellett.
(3) Ha a pénzbüntetés megfizetését tanúsító szelvény bemutatása hétköznap munkaidőben történt, a befizetést tanúsító szelvény igazolás ellenében történő átvételét követően a bv. intézet haladéktalanul rövid úton (szükség szerint faxon) megkeresi a BGH-t, annak tisztázása érdekében, hogy a befizetés valóban az adott pénzbüntetés fejében történt-e. Ha az előírási tételszám és a befizetési szelvény alapján a beazonosítás elvégezhető, és a BGH a befizetést visszaigazolja, a bv. intézet a terheltet haladéktalanul szabadítja. Ha a befizetés azonosítása ily módon nem végezhető el, a bv. intézet a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(4) Ha a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása alatt - a bv. csoportnak a szabadságvesztésben töltött napok számáról küldött tájékoztatása alapján - a pénzbüntetést egészben vagy részben megfizették, ennek figyelembevételével a pénzbüntetésből kifizetettnek tekintendő összeget a BGH visszafizeti.
81. § (1) Ha a 77. § szerinti felhívás az elítélt részére azért nem volt kézbesíthető, mert a megadott címen ismeretlen, vagy ismeretlen helyre távozott, a BGH az elítélt bejelentett lakásának közlése végett az elítélt utolsó ismert lakóhelye szerinti önkormányzat jegyzőjét keresi meg.
(2) Ha az (1) bekezdésben írt eljárás nem vezetett eredményre, a BGH az első fokon eljárt bíróságot keresi meg az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt lakóhelyének felkutatása körében lakcímfigyelés, illetőleg körözés elrendelése végett.

Az előírt pénzbüntetés törlése

82. § (1) A BGH a pénzbüntetést - az elévülési időn belül - a megfizetésig, fiatalkorú esetén a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítésig, illetőleg mindaddig nyilvántartja, amíg a bv. csoport nem közli, hogy a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést végrehajtották.
(2) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként vagy az átváltoztatási kulcsként meghatározott összeget, a BGH azt törli.
(3) A BGH a pénzbüntetést abban az esetben is törli, ha a bíróság a pénzbüntetés végrehajthatóságát kizáró okot állapított meg (Btk. 66. §), vagy a kegyelem folytán megállapított pénzbüntetés az elévülési időn belül nem hajtható be.
(4) Ha a bíróság a pénzbüntetés mellett kiutasítást is alkalmazott, a BGH a pénzbüntetés megfizetéséről az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet értesíti.

A vagyonelkobzás végrehajtása

83. § (1) Vagyonelkobzás esetén az egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság a vagyonelkobzást az elítélt, illetőleg a vagyonelkobzással érintett egyéb érdekelt (természetes személy vagy gazdálkodó szerv) egész vagyonára, milyen meghatározott vagyontárgyaira, illetve milyen nagyságú pénzösszegre rendelte el.
(2) Ha a büntetőeljárás során a terhelt akár ingó, akár ingatlan vagyonának zár alá vételét rendelték el, az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az egységes értesítőlapon a zár alá vételt elrendelő hatóság megnevezését, határozatának számát és keltét is fel kell tüntetni. Ha a zár alá vételt nem foganatosították, az egységes értesítőlapon erre a körülményre utalni kell.
(3) A BGH a vagyonelkobzás előírása után az egységes értesítőlap hiteles másolata két példányának egyidejű megküldésével a vagyonelkobzás foganatosítása végett a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodát keresi meg. Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni.
(4) A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH a vagyonelkobzást a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói iroda által az eljárás befejezéséről küldött értesítés alapján törli a nyilvántartásból, ha a meghatározott vagyontárgyra vagy a meghatározott pénzösszegre vezetett végrehajtás eredményes volt.
(5) A BGH a vagyonelkobzást, a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodának az eljárás befejezéséről küldött értesítése alapján, ha a vagyonelkobzást a bíróság a terhelt egész vagyonára rendelte el, vagy a meghatározott vagyontárgyra vezetett végrehajtás nem járt eredménnyel, továbbra is nyilvántartásban tartja.

A bűnügyi költség megfizetésére kötelezés

84. § (1) Ha a bíróság az elítéltet az állam javára bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az egységes értesítőlapon feltünteti, hogy a határozat jogerőre emelkedéséig felmerült bűnügyi költségből az elítélt milyen összeget tartozik megfizetni. Az egységes értesítőlapon külön fel kell tüntetni, hogy az államot illető bűnügyi költségből mennyi volt az elővezetés, illetőleg a rendőri kísérés költsége.
(2) Ha a bíróság a jogerős határozatban a bűnügyi költség viseléséről nem határozott, és az elítéltet a Be. 382. §-a alapján utólag kötelezte az állam javára bűnügyi költség megfizetésére, erről akkor is egységes értesítőlapot kell készíteni és megküldeni az elsőfokú bíróság szerint illetékes BGH-nak, ha egyébként a büntető határozatról már egységes értesítőlapot állított ki (küldött meg). Az újabb egységes értesítőlapon fel kell tüntetni, hogy a bíróság az elítéltről korábban milyen ügyszámra hivatkozással küldött egységes értesítőlapot.
(3) Ha a bíróság a bűnügyi költségnek az állam javára megfizetéséről a Be. 382. §-a alapján utólag másként rendelkezik, a 4. § rendelkezései szerint jár el.
(4) Ha a bíróság az egységes értesítőlap megküldését követően felmerült bűnügyi költség megfizetésére kötelezi az elítéltet, újabb egységes értesítőlapot állít ki, és küld meg az elsőfokú bíróság szerint illetékes BGH-nak.
85. § (1) A BGH az elítéltet a bűnügyi költség megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) Halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a felhívást a 77. § (5) bekezdése szerinti időpontban kell kibocsátani.
(3) Ha az elítélt a felhívás ellenére a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, halasztás vagy részletfizetés engedélyezése esetén a befizetésre meghatározott határnapot, illetőleg a részlet befizetését elmulasztotta, a BGH a bűnügyi költség, illetőleg a bűnügyi költségből meg nem fizetett összeg behajtása végett - az eddigi befizetés adatainak közlése és az egységes értesítőlap hiteles másolata két példányának egyidejű megküldése mellett - a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodát keresi meg.
(4) Az egységes értesítőlap eredeti példányát a BGH iratainál kell elhelyezni. A BGH a behajtás iránti intézkedést követően az iratokat határidős nyilvántartásba helyezi. A BGH az államot illető bűnügyi költséget a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói iroda értesítéséig, illetőleg a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény értelmében a követelés elévüléséig tartja nyilván.
(5) Ha a bűnügyi költség megfizetésére kötelezettet a bíróság kiutasította, a BGH a bűnügyi költség megfizetéséről az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet értesíti.

Egyetemleges kötelezettség

86. § (1) Ha a bíróság az államot illető bűnügyi költség megfizetésére egyetemleges kötelezettséget állapított meg, vagy a védőt, a szakértőt, a tanút, vagy a kiskorú gondozóját [Be. 113. § (2)-(3) bek., 192. § (5) bek.] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére egyetemlegesen kötelezte, és a tartozást a felhívásban meghatározott idő alatt egyik kötelezett sem fizette meg, vagy csak részletfizetést teljesítettek, az ötezer forintot meg nem haladó tartozás behajtását - a végrehajtási eljárást - elsősorban azzal a kötelezettel szemben kell megkísérelni, akinél feltehetőleg vagy a bírósági iratok adataiból megállapíthatóan a behajtás leginkább biztosítottnak látszik. Az ötezer forintot meghaladó tartozás behajtását mindegyik egyetemlegesen kötelezettel szemben egyszerre kell megkísérelni.
(2) A végrehajtási eljárást az egyetemlegesen kötelezettekkel szemben mindaddig folytatni kell, amíg a tartozást teljesen ki nem egyenlítették.
(3) A tartozás teljes kiegyenlítése után esetleg behajtott vagy befizetett összeget a túlfizető részére kell visszafizetni, ha vele szemben nem áll fenn egyéb igazságügyi követelés.

A biztosíték

87. § (1) A biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén [Be. 393/A. § (1) bek.], a bíróság a BGH-t az engedélyező végzés két példányának megküldésével értesíti, ha a végzés
a) jogerőre emelkedett,
b) nem emelkedett jogerőre, de a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható [Be. 269. § (2) bek.].
(2) A bíróság az eljárás jogerős befejezése után a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat kiadmányát megküldi a biztosítékot kezelő BGH-nak.
(3) Ha az eljárás jogerős befejezésekor a pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, illetőleg az államot illető bűnügyi költségről egységes értesítőlapot kell kiállítani, ezen a tanács elnöke feljegyzi a letétbe helyezett biztosíték összegét, és azt, hogy a biztosítékot a BGH milyen számlaszámon kezeli.
88. § (1) Biztosíték letétbe helyezésének engedélyezése esetén a BGH a biztosítékot a befizetéskor előírja.
(2) A BGH a biztosíték letétbe helyezéséről az engedélyező határozattal és a letétbe helyezés igazolásával értesíti az idegenrendészeti központi adatkezelő szervet, és - a számlaszám közlésével - az ügyben eljáró bíróságot.
(3) A BGH a biztosítékot a bíróság határozatának rendelkezése szerint számolja el. Ha a biztosíték összege nem elegendő a pénzbüntetés, a vagyonelkobzás, illetőleg a bűnügyi költség elszámolására, a biztosíték összegét meghaladó rész végrehajtása iránt nem lehet intézkedni, azt törölni kell.
(4) Ha a biztosíték a terheltnek visszajár [Be. 393/B. § (4) bek.], a BGH az erről rendelkező határozatkiadmány beérkezése után a visszafizetést teljesíti.
(5) Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén [Be. 393/B. § (3) bek.] a BGH, a bv. intézetnek az elítélt szabadításáról történő értesítése és a biztosíték elszámolásáról rendelkező határozat alapján, a visszafizetést teljesíti.
(6) Ha rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat alapján a biztosíték a terheltnek visszajár, az erről rendelkező határozatkiadmányának megküldésével az elsőfokú bíróság értesíti azt a BGH-t, amelyik a biztosítékot az alapeljárásban kezelte.

Szabálysértés miatt alkalmazott jogkövetkezmény

89. § (1) Ha a bíróság a felmentő ítéletében a Be. 216. §-ának (1) bekezdése alapján szabálysértés miatt jogkövetkezményt alkalmaz, a határozat jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát, a végrehajtás végett az ügyben egyébként hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatóságnak, illetve rendőri szervnek küldi meg, amely a külön jogszabály szerint a határozat végrehajtása iránt intézkedik.
(2) Ha a bíróság a büntetőeljárás során lefoglalt dolognak szabálysértés miatt való elkobzását rendelte el, a határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott egy példányát a bírósági bűnjelkezelőnek is megküldi.
(3) Ha a bíróság a szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt dolog kiadását, illetőleg az elkobzott dolognak más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, határozatának jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott példányát a bűnjelkezelőnek megküldi. A bíróság akkor is így jár el, ha a lefoglalt és kiadni rendelt dolgot már előzetesen értékesítették.

A védő, a szakértő, a tanú és a kiskorú gondozójának kötelezése a költségek megfizetésére

90. § (1) Ha a bíróság a védőt, a szakértőt, a tanút, vagy a kiskorú gondozóját [Be. 113. § (2) és (3) bekezdés, és 192. § (5) bekezdés] a tárgyalás elhalasztásával felmerült költségek megfizetésére kötelezte, az erről szóló jogerős, eredeti bírói aláírással és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozatát két példányban a BGH-nak küldi meg.
(2) A BGH a bíróság határozata alapján a követelést előírja, a kötelezettet a felmerült költségek megfizetésére önkéntes teljesítésre utalással hívja fel, a felhíváshoz postai befizetési lapot csatol, amelyen az előírási tételszámot feltünteti, és a továbbiakban a 78. § (1) bekezdése szerint jár el.
(3) Ha a védő, a szakértő, a tanú, vagy a kiskorú gondozója a felhívás ellenére nem tett eleget fizetési kötelezettségének, a BGH az összeg behajtása végett a bíróság határozatának hiteles másolata két példányát - az addig teljesített részbeni befizetés adatainak közlése mellett - a megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodának küldi meg.

A rendbírság, a pénzbírság és az elővezetés költsége

91. § (1) A büntetőügyben a bíróság által alkalmazott rendbírság [Be. 108. § (1) bekezdés], a tanú elővezetésével kapcsolatban felmerült költség, valamint a polgári eljárás során kiszabott pénzbírság, illetőleg rendbírság, a polgári eljárásban a fél és a szakértő elővezetésével felmerült költség esetén az egységes értesítőlapot az illetékes BGH-nak kell megküldeni. A BGH eljárására a 77. § (3)-(5) bekezdésében és a 79. § (1) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a rendbírságot a nyomozó hatóság vagy az ügyész szabta ki [Be. 108. § (1) bekezdés], és a jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott határozatát megküldte a BGH-nak, a BGH a 90. § értelemszerű alkalmazásával jár el.

Halasztás és részletfizetés engedélyezése rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésére

92. § (1) A rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésének elhalasztása vagy részletekben történő fizetésének engedélyezése iránti kérelem beérkezését követően a bíróság - BGH útján, az egységes értesítőlap egyidejű megküldésével, illetőleg ha a kérelmet az egységes értesítőlap megküldését követően terjesztették elő, az előírási tételszámra vagy a gyűjtőjegyzékre hivatkozással - az illetékes megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodát keresi meg a fedezet biztosítása érdekében a foglalás foganatosítása végett. A foglalás foganatosítására a bírósági végrehajtásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A bíróság a halasztás és részletfizetés engedélyezéséről szóló határozatát eredeti bírói aláírással két példányban és a foglalási jegyzőkönyv másolatát - amennyiben ismert az előírási tételszámra hivatkozással - a BGH-nak küldi meg. A bíróság halasztást, illetőleg részletfizetést engedélyező határozatának egyik példányát a BGH megküldi az illetékes megyei (fővárosi) bírósági végrehajtói irodának.

A vagyoni jellegű joghátrányok elengedése

93. § (1) Az elsőfokú bíróság a rendbírság és az államot illető bűnügyi költség megfizetésének elengedésére irányuló kérelmet a szükséges adatok, így különösen a környezettanulmány, a rendőri információ, az intézeti munkáltatói vélemény beszerzése után az addigi befizetés adatairól szóló igazolással és a büntetőügy irataival (részirattal), az esetlegesen rendelkezésre álló bírósági foglalási jegyzőkönyvvel felterjeszti az igazságügyminiszterhez.
(2) A bíróság a felterjesztés előtt a kérelmezőnek a döntéshez szükséges személyes adatait is beszerzi, ideértve a vagyoni és jövedelmi helyzetére vonatkozó adatokat, és erről a kérelmezőt értesíti.
(3) A bíróság az igazságügyminiszter döntéséig, az előírási tételszámra hivatkozással a BGH-t megkeresi a végrehajtás függőben tartása végett, kivéve azt az esetet, ha a bűnügyi költséggel kapcsolatosan már foglalásra került sor a halasztás és részletfizetés engedélyezése körében.

V. Fejezet

A MELLÉKBÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A közügyektől eltiltás, a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás és a kiutasítás végrehajtása

94. § (1) A bíróság a közügyektől eltiltásról, a foglalkozástól eltiltásról, a járművezetéstől eltiltásról, a kitiltásról és a kiutasításról külön értesítőlapot állít ki.
(2) Az értesítőlapnak a 3. § (1) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon felül tartalmaznia kell a közügyektől eltiltás, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás és kitiltás lejáratának napját is, ha
a) azt a bíróság olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,
b) a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés mellett, illetve a kitiltást felfüggesztett szabadságvesztés mellett alkalmazta,
c) a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást és a kitiltást főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazta.
(3) Az értesítőlapon a (2) bekezdésben írtakon kívül fel kell tüntetni
a) a foglalkozástól, illetve a járművezetéstől eltiltásnál - megfelelő esetben - a foglalkozáshoz, illetve a járművezetéshez szükséges jártasság igazolására vonatkozó rendelkezést,
b) a járművezetéstől eltiltásnál annak a járműfajtának és járműkategóriának a megjelölését, amelyre az eltiltás vonatkozik.

Az előzetes fogvatartással kitöltöttnek vett vagy felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés mellett alkalmazott mellékbüntetés, illetve főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazott foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás és kiutasítás

95. § (1) A bíróság az értesítőlapot egy példányban állítja ki, és azt I-II. jelzéssel látja el, ha
a) a mellékbüntetést olyan szabadságvesztés mellett alkalmazta, amelyet az előzetes fogvatartással teljes egészében kitöltöttnek vett, és az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor szabadlábon van,
b) a kitiltást felfüggesztett szabadságvesztés mellett, a foglalkozástól vagy a járművezetéstől eltiltást és a kiutasítást felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, illetve pénzbüntetés mellett alkalmazta,
c) a foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltást, a kitiltást, illetve a kiutasítást önállóan, főbüntetés kiszabása nélkül alkalmazta.
(2) A bíróság a mellékbüntetési értesítőlapot megküldi
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén, ha közügyektől eltiltást alkalmazott, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak,
b) ha foglalkozástól eltiltást alkalmazott, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak,
c) ha járművezetésétől eltiltást alkalmazott, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes körzetközponti faladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjének,
d) ha kitiltást alkalmazott, az elítélt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak,
e) ha kiutasítást alkalmazott, - a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatának két példányát egyidejűleg mellékelve - a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a bíróság székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: területi idegenrendészeti hatóság).
(3) A bíróság, az (1) bekezdés a) pontja esetén, ha közügyektől eltiltást alkalmazott és a lefolytatott bizonyítás alapján tudomására jutott, hogy az elítélt hivatalos személy, népképviseleti szerv testületének tagja, társadalmi szervezet, köztestület, közalapítvány tisztségviselője, belföldi kitüntetéssel vagy külföldi kitüntetés viselésére vonatkozóan engedéllyel rendelkezik, valamennyi, a közügyektől eltiltás által érintett szervezetet illetően külön-külön, III-as számozástól kezdődően mellékbüntetési értesítőlapot állít ki, és megküldi
a) a hivatalos személy munkáltatójának,
b) a népképviseleti szerv testületének,
c) annak a társadalmi szervezetnek, köztestületnek, közalapítványnak, amely szervezetben az elítélt tisztséget visel,
d) a belföldi kitüntetés adományozására, illetőleg a külföldi kitüntetés viselésének engedélyezésére jogosítvánnyal rendelkező személy hivatalának.
(4) Ha katonai rendfokozattal rendelkező elítélttel szemben nem katonai büntetőeljárásban alkalmaztak közügyektől eltiltást, a mellékbüntetésről kiállított - és a soron következő római számmal ellátott - értesítőlapot
a) tartalékos katona esetén az elítélt lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságnak,
b) tényleges állományú, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó elítélt esetén az állományilletékes parancsnoknak
kell megküldeni.
96. § (1) A 95. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén a bíróság rendelkezik a terheltnek az illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Be. 223. § (2) bek.] a terhelt lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye, ennek hiányában a bíróság székhelye szerint illetékes rendőrkapitányság útján és a mellékbüntetési értesítőlapot, valamint a jogerős és végrehajthatósági záradékkal, eredeti bírói aláírással ellátott határozatát két példányban - amennyiben az írásba foglalásra később kerül sor, a határozat rendelkező részét - az előállítást foganatosító rendőrnek adja át.
(2) A 95. § (1) bekezdése szerint alkalmazott kiutasítás esetén, ha a terheltet az ügydöntő határozat meghozatalakor a tárgyalásra a rendőrség útján előállították, a bíróság az (1) bekezdés szerinti értesítőlapot és határozatát két példányban az előállító rendőrnek adja át, és egyúttal rendelkezik a terheltnek a bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatósághoz történő előállítása iránt [Be. 223. § (2) bek.]. Ha a terheltet a bv. intézetből állították elő, a bíróság az (1) bekezdés szerint jár el.
(3) Ha a bíróság a kiutasítást pénzbüntetés mellett, vagy főbüntetés helyett önálló büntetésként alkalmazta, a mellékbüntetési értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt feltünteti.
(4) Ha az érdemi határozatban a bíróság a kiutasított terheltet bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt feltünteti.
(5) Ha a bíróság a kiutasítás végrehajtását a terhelt kikísérésével (kitoloncolás) rendelte el, az értesítőlap „Megjegyzés” rovatában ezt feltünteti.
(6) A bv. bíró a kiutasítás végrehajthatósága (Bv. tvr. 12. §) tárgyában hozott jogerős határozatát megküldi az illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak.

Végrehajtandó szabadságvesztés mellett kiszabott mellékbüntetés

97. § (1) A bíróság az értesítőlapot - mellékbüntetésenként külön-külön - két példányban állítja ki, ha a mellékbüntetést olyan szabadságvesztés mellett szabta ki,
a) amelynek a végrehajtását nem függesztette fel,
b) amelyet az előzetes fogvatartással kitöltöttnek vett, azonban a terhelt a határozat jogerőre emelkedésekor akár abban, akár más ügyben fogva van.
(2) A bíróság az értesítőlap egyik példányát „I”, a másik példányát „II” jelzéssel látja el.
(3) A bíróság az I. és a II. jelzésű értesítőlapot az illetékes bv. csoportnak küldi meg.
(4) Ha a bíróság az elítéltet a foglalkozás gyakorlásától, a járművezetéstől végleges hatállyal eltiltotta, illetőleg végleges hatállyal kiutasította, a I. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot a 95. § (2) bekezdés szerinti hatóságnak küldi meg, és a bv. csoportnak csak II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot küld.
98. § (1) A bv. előadó a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot szabadságvesztésről szóló értesítőlappal, valamint az ítélet két kiadmányával együtt adja át a bv. intézetnek - illetőleg az ítéletkiadmányt pótlólag megküldi - és az értesítőlapon feljegyzi az ítélet jogerőre emelkedésétől a szabadságvesztés megkezdéséig a mellékbüntetés tartamába beszámítható időt.
(2) Ha a bíróság a fogva levő terheltre vonatkozó szabadságvesztésről szóló értesítőlapot közvetlenül a bv. intézetnek adta át, a bv. előadó a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot az (1) bekezdésben írt feljegyzés nélkül haladéktalanul adja át a bv. intézetnek.
(3) A bv. előadó a I. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg.
(4) Ha a 95. § (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint a közügyektől eltiltással kapcsolatosan külön mellékbüntetési értesítőlapot kell kiállítani, a bíróság - III-as számozástól a soron következő római számmal ellátott - mellékbüntetési értesítőlapot a 95. § (3) és (4) bekezdésben megjelölt szervnek, szervezetnek küldi meg.
(5) Kitiltás és kiutasítás esetén a bv. előadó a I. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapon feljegyzi, hogy az elítéltnek a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívása milyen időpontra történt, illetőleg azt, hogy az elítélt a szabadságvesztést tölti.
99. § (1) Az elítélt szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően - a 95. § (2) bekezdésben megjelölt hatóságnak küldi meg.
(2) Kiutasítás esetén a bv. intézet a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot az elítélt várható szabadulása napját harminc nappal megelőzően megküldi az ügydöntő határozatot hozó bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak. Ha a várható szabadulás időpontja ezt követően megváltozik, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti az illetékes területi idegenrendészeti hatóságot.

Mellékbüntetés végrehajtása összbüntetésbe foglalás esetén

100. § (1) Olyan büntetések összbüntetésbe foglalása esetén, amelyek mellett azonos tartamú mellékbüntetéseket szabtak ki, a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelöli, hogy a mellékbüntetések közül melyiket kell végrehajtani.
(2) Összbüntetésbe foglalás esetén a mellékbüntetésről újabb értesítőlapot nem kell kiállítani.
101. § (1) Ha a bíróság az összbüntetésről kiállított értesítőlapon megjelölte, hogy a mellékbüntetések közül melyiket kell végrehajtani, a bv. előadó - amennyiben ez szükséges - a bv. intézettől megkéri a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot, és a végrehajtásra kerülő mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi azt az összbüntetési ítéletet, amelynek alapján a mellékbüntetést végre kell hajtani.
(2) A bv. előadó a végrehajtásra nem kerülő mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapra feljegyzi, hogy a mellékbüntetést milyen összbüntetési ítélet alapján nem kell végrehajtani.
(3) A bv. előadó az összbüntetésről kiállított értesítőlappal együtt a végrehajtásra kerülő mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a bv. intézetnek, a végre nem hajtandó mellékbüntetésre vonatkozó II. jelzésű értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésében megjelölt hatóságnak küldi meg.

Mellékbüntetés végrehajtása pénzbüntetés, pénzmellékbüntetés átváltoztatása és felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén

102. § (1) Az a bíróság, amely a pénzbüntetést, a pénzmellékbüntetést szabadságvesztésre változtatta át, illetve a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el, a foglalkozástól vagy a járművezetéstől eltiltásról és a kitiltásról - két példányban - II. jelzéssel, /A és /B megkülönböztetéssel mellékbüntetési értesítőlapot állít ki, feltéve, hogy a mellékbüntetés tartama még nem telt le. Ha a bíróság az elítéltet a foglalkozás gyakorlásától, illetve a járművezetéstől végleges hatállyal tiltotta el, II. jelzésű értesítőlapot kiállítani nem kell.
(2) A bíróság a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlap mindkét példányán feltünteti, hogy a pénzbüntetést, pénzmellékbüntetést milyen tartamú szabadságvesztésre változtatta át, illetve, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását rendelte el. Megjelöli továbbá, hogy korábban a I. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot hová küldte meg.
(3) A II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapokat a bíróság a bv. csoportnak küldi meg. A bv. előadó a II/A. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot megküldi annak a 95. § (2) bekezdése szerinti hatóságnak, amelynek a I. jelzésű értesítőlapot megküldték. A II/B. lapot a 98. § (1) bekezdés értelemszerű alkalmazásával a bv. intézetnek küldi meg.
(4) Ha az elítélt a pénzbüntetést, pénzmellékbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele előtt megfizeti, a bv. előadó ennek feltüntetésével a II. (A és B) jelzésű mellékbüntetési értesítőlapokat irattárba helyezi.
(5) A terhelt szabadításával egyidejűleg, illetőleg ha a pénzbüntetést, pénzmellékbüntetést az azt helyettesítő szabadságvesztés foganatba vétele után fizetik meg, a bv. intézet - a beszámításra vonatkozó adatok feltüntetését követően - a II/B. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot a 95. § (2) bekezdése szerinti illetékes hatóságnak küldi meg.

Eljárás járművezetéstől eltiltás utólagos beszámítása esetén

103. § Ha a bíróság a Be. 370. §-a alapján a járművezetéstől eltiltás időtartamába való beszámításról utólag határoz, új mellékbüntetési értesítőlapot kell kiállítani, és valamennyi hatóságnak és szervnek meg kell küldeni, ahová korábban a mellékbüntetési értesítőlapot megküldték.

Mentesítés a foglalkozástól, illetőleg a járművezetéstől végleges hatályú eltiltás és a végleges hatályú kiutasítás mellékbüntetés alól

104. § Ha a bíróság a foglalkozástól, a járművezetéstől véglegesen eltiltott, illetőleg a végleges hatállyal kiutasított elítéltet a Be. 370/A. §-a, illetőleg a Be. 370/B. § szerinti eljárásban mentesíti, erről a 95. § (2) bekezdésében írt illetékes hatóságokat határozatának jogerős kiadmányával értesíti.

VI. Fejezet

ELJÁRÁS KEGYELEM ESETÉN

105. § (1) Ha a bíróságnál előterjesztett kegyelmi kérelem tartalma nem egyértelmű, a bíróság - a szükséges felvilágosítást megadva - a kérelmezőt nyilatkozattételre hívja fel annak tisztázására.
(2) A bíróság a szükséges adatokat (környezettanulmány, munkahelyi vélemény, erkölcsi bizonyítvány, a büntetés-végrehajtási intézet véleménye, korábbi ítélet kiadmánya) beszerzését, illetőleg, ha ez szükséges volt, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezését követően a kérelmet a büntetőügy irataival vagy résziratával soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül felterjeszti az igazságügyminiszterhez.
106. § (1) Ha az elítéltet több összbüntetésbe foglalt vagy foglalható büntetésre ítélték, a bíróság a kegyelmi kérelmet, a büntetések összbüntetésbe foglalása után a büntetőügyek irataival, illetve legalább az ítéletkiadmányokkal és a szükséges iratokkal terjeszti fel. A felterjesztő lapon az elítélések alapjául szolgáló tényállásokat, az alapügyben eljárt bíróságokat, a határozatok keltét, ügyszámát, a kiszabott büntetéseket és intézkedéseket is fel kell tüntetni.
(2) Az (1) bekezdés esetén a felterjesztés akkor is az összbüntetési ügyben első fokon eljárt bíróság feladata, ha az elítélt több ítélethez fűződő hátrányos következmény alól kegyelemből történő mentesítését kéri.
107. § (1) Ha a köztársasági elnök az elítélt büntetését kegyelemből egészben vagy részben elengedte, vagy a büntetés végrehajtását próbaidőre felfüggesztette, az első fokon eljárt bíróság haladéktalanul értesíti a bv. csoportot, illetőleg a BGH-t a szükséges intézkedések megtétele érdekében, valamint azokat a hatóságokat, szerveket, szervezeteket, amelyeknek a bíróság a mellékbüntetési értesítőlapot közvetlenül megküldte.
(2) Ha a köztársasági elnök kegyelemből enyhébb büntetést állapított meg, az első fokon eljárt bíróság erről a büntetésről állít ki értesítőlapot, feltüntetve azon a kegyelmi határozat számát és keltét is.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti szöveges értesítéseket és értesítőlapokat soron kívül kell továbbítani, egyebekben a kegyelmi határozatban megállapított büntetés végrehajtására vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.
108. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtására annak megkezdése előtt kegyelemben részesült, a bv. előadó II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a mellékbüntetés lejártának napjával feltünteti, és a mellékbüntetési értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett illetékes hatóságnak megküldi.
(2) Ha a kegyelem a mellékbüntetésre is kiterjed, a bv. előadó a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapra ezt is feljegyzi.
(3) Ha a bv. előadó a kegyelem gyakorlásáról szóló értesítés megérkezése előtt az I. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot a 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett illetékes hatóságnak még nem küldte meg,
a) ha a kegyelem a mellékbüntetés elengedésére is kiterjed, a mellékbüntetési értesítőlapokat - a kegyelem feltüntetésével - irattárba helyezi,
b) ha a mellékbüntetés elengedésére nem került sor, de a szabadságvesztést kegyelemből közérdekű munkára vagy pénzbüntetésre változtatták át, illetőleg a végrehajtását próbaidőre felfüggesztették, az I. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot I-II. jelzéssel látja el, és a 95. § (2) bekezdésében meghatározott, valamennyi érintett illetékes hatóságnak megküldi; a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapot - a kegyelem feltüntetésével irattárba helyezi.
(4) Ha a bíróság arról értesíti a bv. csoportot, hogy a kegyelem a hatályát vesztette, a bv. előadó ennek feltüntetésével az irattárba helyezett mellékbüntetési értesítőlapot az általános szabályok szerint megküldi az érintett hatóságnak, szervnek.
109. § (1) Ha az elítélt a szabadságvesztés végrehajtása során részesül kegyelemben, szabadításával egyidejűleg a bv. intézet a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével és a mellékbüntetés lejártának napjával feltünteti - a beszámításra vonatkozó adatok kitöltését követően -, és a 95. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságnak küldi meg.
(2) Ha a kegyelem a mellékbüntetésre is kiterjed, a bv. intézet a II. jelzésű mellékbüntetési értesítőlapon a kegyelem tényét a kegyelmi elhatározás megjelölésével feltünteti, és megküldi a 95. § (2) bekezdésében megjelölt érintett hatóságoknak.

VII. Fejezet

AZ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

I. Cím

A KÉNYSZERGYÓGYKEZELÉS

110. § (1) A kényszergyógykezelésről a bíróság az ítéletének jogerőre emelkedésekor értesítőlapot állít ki.
(2) Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatokat, a bírói rendelvényt és az ideiglenes kényszergyógykezelésre vonatkozó adatokat.
(3) A bíróság kényszergyógykezelésről hozott határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát megküldi az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnek (a továbbiakban: IMEI).
(4) Az értesítőlaphoz mellékelni kell a betegre vonatkozó kórrajz és orvos szakértői vélemény másolatát.
111. § (1) Ha a beteg az ítélet jogerőre emelkedésekor ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, és a tárgyalásra előállították, a bíróság a kényszergyógykezelés elrendeléséről szóló értesítőlapot és a 110. § (4) bekezdésében meghatározott iratokat a beteget előállító kísérőnek adja át.
(2) Ha a beteget a tárgyalásra nem állították elő, a bíróság az értesítőlapot és az iratokat haladéktalanul az IMEI-nek küldi meg.
112. § Ha a kényszergyógykezelés elrendelésekor a beteg szabadlábon van, az értesítőlapot és az iratokat az Országos Mentőszolgálatnak kell megküldeni azzal, hogy a beteget szállítsák be az IMEI-be.
113. § (1) Ha a bíróság a Be. 373. §-a szerint lefolytatott eljárásban a beteg kényszergyógykezelését nem szünteti meg, határozatának jogerős kiadmányát és az újabb orvos szakértői vélemény másolatát az IMEI-nek küldi meg.
(2) A bíróság a kényszergyógykezelés megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e.
(3) Ha a bíróság a határozatának végrehajtását felfüggesztette [Be. 269. § (2) bek.], értesítőlapot kiállítani nem kell.
(4) A (3) bekezdés esetében az értesítőlapot a kényszergyógykezelés megszüntetéséről jogerős határozatot hozó bíróság állítja ki.
(5) Az értesítőlap tartalmazza a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott adatokon kívül azt is, hogy a beteg kényszergyógykezelését korábban melyik bíróság, milyen számú határozatával rendelte el.
(6) Az értesítőlapot a beteget előállító személynek kell átadni, csatolva az újólag beszerzett orvos szakértői vélemény másolatát is.
(7) Ha a másodfokú bíróság a kényszergyógykezelést nem szünteti meg, az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, és ha időközben a beteget az intézetből elbocsátották, a beteg IMEI-be történő beszállítása érdekében az Országos Mentőszolgálatot keresi meg.

II. Cím

A KÉNYSZERGYÓGYÍTÁS

114. § Ha a szabadságvesztés végrehajtása alatt alkoholista kényszergyógyítását kell végezni (Btk. 75. §), a tanács elnöke a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapon ezt feltünteti, és az értesítőlaphoz csatolja az orvos szakértői véleményt.

III. Cím

A PÁRTFOGÓ FELÜGYELET

Általános rendelkezések

115. § (1) A bíróság a Btk. 72. §-ának (6) bekezdése, illetve a Btk. 89. §-ának (6) bekezdése, fiatalkorú esetében a Btk. 119. §-a alapján próbára bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés mellett elrendelt - ideértve a pártfogó felügyelet utólagos elrendelését is (Be. 373/A. §) - pártfogó felügyeletről két példányban állít ki értesítőlapot.
(2) Az értesítőlap a 3. §-ban felsoroltakon kívül tartalmazza a bíróság által megállapított külön magatartási szabályokat is, továbbá ha a vádemelés elhalasztása mellett az ügyész által megállapított pártfogó felügyelet végrehajtására került sor, az erre való utalást az eljáró ügyészség megjelölésével és ügyszámra hivatkozással.
(3) A helyi bíróság előtt jogerőre emelkedett határozattal elrendelt pártfogó felügyelet esetén az értesítőlapok átadására és átvételére az 54-55. § rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) Ha a bíróságtól pártfogó felügyelet elrendeléséről érkezik értesítőlap, a bv. előadó a 61-62. §-ok rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával jár el.
(5) Ha a pártfogó felügyeletet a bv. bíró rendelte el, és erről a bv. intézet a határozat egy kiadmányának megküldésével értesítette a bv. csoportot, a bv. előadó a pártfogó felügyeletet a végrehajtási ügykönyvben előírja.
(6) A bv. előadó a pártfogó felügyelet végrehajtására az iratokat a hivatásos pártfogónak adja át.
116. § (1) A kezelőiroda a pártfogó felügyeletről szóló értesítőlap egyik példányát haladéktalanul megküldi a pártfogolt állandó lakóhelye szerint illetékes helyi rendőrkapitányságnak. Az értesítőlap megküldését a büntetőlajstromba be kell jegyezni.
(2) Az értesítőlap másik példányát a kezelőiroda összegyűjti, és azokról két-háromnaponként a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokkal közös gyűjtőjegyzéket készít. A gyűjtőjegyzéken a pártfogó felügyeletről szóló értesítőlapokat elkülönítetten kell feltüntetni, de a közérdekű munkáról szóló értesítőlapokkal együtt folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni.
(3) A gyűjtőjegyzékről a pártfogolt állandó lakóhelye szerint, megyénként két példányban a közérdekű munkával közös részjegyzékeket kell készíteni.
(4) A részjegyzékeket a hozzájuk tartozó értesítőlapokkal együtt meg kell küldeni annak a bv. csoportnak, amelynek területén a pártfogolt állandó lakóhelye van.
(5) Fiatalkorú terhelt pártfogó felügyeletéről kiállított értesítőlap másik példányát a kezelőiroda haladéktalanul a fiatalkorú állandó lakóhelye vagy - ha a bíróság ezt külön magatartási szabályként előírja - tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyámhivatalnak küldi meg.
117. § (1) A kezelőiroda a bírói utasítás alapján az értesítőlappal együtt vagy pótlólag a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát, valamint a pártfogó felügyelet végrehajtásához szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokat (környezettanulmány, rendőri információ, munkahelyi vélemény stb.) is megküldi annak a bv. csoportnak, illetve fiatalkorú esetén annak a megyei gyámhivatalnak, amelynek az értesítőlapot megküldi, illetve megküldte.
(2) A gyűjtőjegyzéken és részjegyzékeken a megküldött iratokat is fel kell tüntetni.
(3) A kezelőiroda a bv. csoporttól visszaérkezett részjegyzékekkel kapcsolatban az 55. § (5)-(6) bekezdése szerint jár el.

A megyei bíróság előtt első fokon jogerőre emelkedett határozattal elrendelt pártfogó felügyelet

118. § Ha a megyei bíróság első fokon jogerőre emelkedett határozatával rendel el pártfogó felügyeletet, az értesítőlap átadása (átvétele) tekintetében a tanács elnöke és a kezelőiroda vezetője az 56. § szerint jár el.
119. § (1) A megyei bíróság kezelőirodája a pártfogó felügyeletről szóló értesítőlapot - gyűjtőjegyzék, illetve részjegyzék készítése nélkül - postai küldeményként küldi meg annak a bv. csoportnak, illetve fiatalkorú esetén a fiatalkorú állandó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes megyei gyámhivatalnak és annak a rendőrkapitányságnak, amelynek területén a pártfogolt állandó lakóhelye van.
(2) A rendőrkapitányságnak történt megküldést a kezelőiroda vezetője a büntetőlajstromba bejegyzi.
(3) Az értesítőlap megküldését követően a kezelőiroda értelemszerűen az 57. § (2)-(4) bekezdése szerint jár el.
(4) Az ítéletkiadmány és egyéb iratok megküldése tekintetében a kezelőiroda a 117. § szerint jár el.

A megyei bíróságon másodfokon és a Legfelsőbb Bíróság előtt jogerőre emelkedett határozattal elrendelt pártfogó felügyelet

120. § (1) Ha a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat a megyei bíróság másodfokú eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadása, átvétele és megküldése tekintetében az 56. §, valamint a 119. § (1) bekezdésének rendelkezései az irányadók.
(2) A másodfokú bíróság kezelőirodája az iratborító belső oldalán feljegyzi, hogy az értesítőlapokat mikor, melyik megyei bíróság bv. csoportjának, megyei gyámhivatalnak, illetve rendőrkapitányságnak küldte meg.
(3) Az elsőfokú bíróság kezelőirodája a továbbiakban az 58. § értelemszerű alkalmazásával jár el úgy, hogy egy-egy ítéletkiadmányt és a végrehajtáshoz szükséges valamennyi iratot (pl. környezettanulmány) megküldi annak a bv. csoportnak, illetve fiatalkorú esetén annak a megyei gyámhivatalnak, amelynek az értesítőlapot megküldték.
121. § Ha a pártfogó felügyeletet elrendelő határozat a Legfelsőbb Bíróság eljárásában emelkedik jogerőre, az értesítőlap átadása, átvétele és megküldése tekintetében a Legfelsőbb Bíróság az 59. § szerint jár el.

Eljárás próbára bocsátás meghosszabbítása, illetőleg megszüntetése esetén

122. § (1) Ha a bíróság pártfogó felügyelet alatt álló személlyel szemben a próbaidő tartamát meghosszabbítja, vele szemben büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz (Be. 374. §) - a szükséges értesítőlapok kiállítása és megküldése mellett - a határozat jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a bv. csoportnak, gyámhivatalnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja.
(2) Ha az (1) bekezdésben írt rendelkezést tartalmazó határozat a megyei bíróság vagy a Legfelsőbb Bíróság előtt emelkedik jogerőre, a határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság küldi meg.

A bv. bíró feladatai a pártfogó felügyelet végrehajtása kapcsán

123. § (1) A bv. bírónak a fiatalkorú feltételes szabadságra bocsátására, illetőleg a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra vonatkozó határozata a pártfogó felügyelet alá helyezés tényét is tartalmazza (Btk. 119. §).
(2) Fiatalkorú esetében magatartási szabályok előírása csak akkor mellőzhető, ha a fiatalkorú személyiségére és környezetére vonatkozó adatok szerint ez feleslegesnek mutatkozik. A külön magatartási szabályokra a bv. intézet és az intézeti tanács az előterjesztésben javaslatot tehet.
124. § (1) A bv. intézet a felnőtt korú elítélt feltételes szabadságra bocsátásáról való döntéshez készített előterjesztésben arra is kitér, hogy szükségesnek tartja-e a pártfogó felügyelet elrendelését.
(2) A bv. bíró a feltételes szabadságra bocsátás kérdésében tartott meghallgatáson vizsgálja
a) az elítélt személyiségére,
b) a személyi, családi körülményeire, vagyoni helyzetére,
c) volt és leendő környezetére,
d) korábbi életfelfogására, életvezetésére vonatkozó adatokat,
e) és hogy az elítélt ellen van-e újabb büntetőeljárás folyamatban.
(3) Ha a bv. bíró a rendelkezésre álló adatok alapján a feltételes szabadságra bocsátást engedélyező határozatában elrendeli az elítélt pártfogó felügyeletét [Btk. 48. § (3) bek.], szükség esetén külön magatartási szabályokat határoz meg.
125. § A pártfogó felügyelet alá helyezés ügyében tartott meghallgatásról a jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni. A bv. bíró határozatát jegyzőkönyvbe foglalja. Két példányt a javaslathoz csatolt mellékletekkel együtt a bv. intézetnek, illetőleg a javítóintézetnek küld meg azzal, hogy az egyik példányt a pártfogó felügyelet végrehajtására illetékes bv. csoport hivatásos pártfogójának, illetve fiatalkorú esetében a megyei gyámhivatalnak küldjék meg.

A pártfogó felügyelet magatartási szabályainak megváltoztatása

126. § (1) Ha az ügyész, a hivatásos pártfogó, a rendőrség javaslatot tesz a bíróság határozatában előírt magatartási szabályok megváltoztatására, illetőleg azt a pártfogolt kéri, a bv. bíró harminc napon belül határoz. A meghallgatás időpontjáról értesíti az ügyészt és a hivatásos pártfogót. A pártfogoltat és a társadalmi pártfogót szükség szerint idézi vagy értesíti, a fiatalkorú pártfogoltat, a fiatalkorú hivatásos pártfogóját, valamint a meghallgatni kívánt más személyeket megidézi.
(2) Ha a bv. bíró a bíróság határozatában előírt magatartási szabályokat megváltoztatja, a határozatát az első fokon eljárt bíróságnak megküldi.
(3) A bv. bíró a határozatát a meghallgatáson jelenlevők előtt kihirdeti és indokolja. A határozat egy kiadmányát a pártfogoltnak és az érdekelt szerveknek megküldi, a hivatásos pártfogónak átadja.
(4) Ha a bíróság a Be. 377. §-a szerinti eljárásban a büntetés végrehajtását nem rendeli el, de a magatartási szabályokat módosítja [Bv. tvr. 101. § (3) bekezdés], határozatának jogerős és végrehajthatósági záradékkal ellátott kiadmányát annak a bv. csoportnak, illetőleg a megyei gyámhivatalnak küldi meg, amely a pártfogó felügyeletet végrehajtja.

Egyéb rendelkezések

127. § (1) A bv. bíró, ha a feltételes szabadságra bocsátás, illetőleg az ezzel kapcsolatos pártfogó felügyelet alá helyezés kérdésében dönt, az elítéltet a bv. intézetben hallgatja meg.
(2) A feltételes szabadságnak a magatartási szabályok megszegése miatti megszüntetése, a javítóintézeti nevelés folytatásának elrendelése, valamint a pártfogó felügyelet módosítása iránti eljárásban a bv. bíró az elítéltet, illetőleg a pártfogoltat a bíróságon hallgatja meg.

IV. Cím

A JAVÍTÓINTÉZETI NEVELÉS VÉGREHAJTÁSA

128. § (1) A javítóintézeti nevelés elrendeléséről a bíróság két példányban értesítőlapot állít ki.
(2) Az értesítőlap a 3. §-ban írtakon túlmenően tartalmazza
a) a befogadó intézet megjelölését és az intézetbe szállítás módját,
b) az intézkedés esetleges felfüggesztésére, elhalasztására vonatkozó rendelkezést,
c) a határozat jogerejét,
d) bírói rendelvényt az intézet igazgatójának a javítóintézeti nevelés végrehajtására.
(3) Ha a jogerősen javítóintézeti nevelésre ítélt fiatalkorú az előzetes fogva tartásban töltött idővel az elrendelt javítóintézeti nevelést letöltötte, a bíróság értesítőlapot nem állít ki, de határozatát tájékoztatásul megküldi az illetékes megyei gyámhivatalnak az esetleges szükséges intézkedések megtétele érdekében.
129. § (1) Javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a bíróság haladéktalanul intézkedik, hogy a fiatalkorút szállítsák a Szociális és Családügyi Minisztérium által működtetett és a javítóintézetek rendtartásáról szóló külön jogszabály szerint illetékes javítóintézetébe.
(2) A fiatalkorúnak az intézetbe szállításáról gondoskodik
a) a bíróság megkeresése alapján a rendőrség,
b) ha a fiatalkorú előzetes letartóztatását a bíróság bv. intézetben rendelte végrehajtani, a bv. intézet,
c) a bíróság megbízása alapján, a bíróság által megjelölt határidőn - legfeljebb nyolc napon - belül, halasztás vagy a végrehajtás felfüggesztésének engedélyezése esetén a halasztás lejáratát, illetve a jogerős határozat kézhezvételét követő napon a törvényes képviselő.
(3) Ha az intézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, az elsőfokú bíróság a rendőrség útján gondoskodik a fiatalkorú beszállításáról.
130. § (1) A bíróság a 129. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában megjelölt esetekben az értesítőlap egy példányát, valamint a környezettanulmány, az iskolai bizonyítvány, az iskolai vagy munkahelyi jellemzés, a szakértői vélemény és az orvosi bizonyítvány másodpéldányát vagy fénymásolatát a fiatalkorút beszállító személynek adja át, illetve a fiatalkorút beszállító hatóságnak küldi meg.
(2) A 129. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a bíróság az értesítőlap egyik példányát - zárt borítékban - a törvényes képviselőnek adja át.
(3) A bíróság az értesítőlap másik példányát - a (2) bekezdés esetében, az (1) bekezdésben megjelölt iratokkal együtt - a 129. § (1) bekezdésében megjelölt intézetnek haladéktalanul megküldi, ennek megtörténtét az iratborítón feltünteti.

Ideiglenes elbocsátás a javítóintézetből

131. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás szabályait a javítóintézetből ideiglenes elbocsátásra a következő eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A bv. bíró a meghallgatás időpontjáról értesíti a javítóintézet igazgatóját, a fiatalkorú törvényes képviselőjét és az ügyészt.
(3) A bv. bíró a végzésének három példányát átadja a javítóintézetnek.

A javítóintézetből való ideiglenes elbocsátás megszüntetése

132. § (1) A feltételes szabadság megszüntetésének szabályait a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátásra a következő eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A bv. bíró a meghallgatásról a fiatalkorú törvényes képviselőjét is értesíti.
(3) Ha a határozat meghozatalának időpontjáig a fiatalkorú a tizenkilencedik életévét betöltötte, a bv. bíró az eljárást megszünteti.
(4) A bv. bíró jogerős határozatát annak az intézetnek küldi meg, ahol a javítóintézeti nevelést végrehajtják.
133. § (1) Ha a bv. bíró a javítóintézetből való ideiglenes elbocsátást megszüntette, a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő szállítása iránt a végzésének megküldésével értesíti a fiatalkorú törvényes képviselőjét.
(2) Ha a javítóintézet tájékoztatása szerint a fiatalkorút a megjelölt időpontban a törvényes képviselő nem szállította be, a bv. bíró a rendőrség útján gondoskodik a fiatalkorúnak a javítóintézetbe beszállításáról.

VIII. Fejezet

EGYES KÉNYSZERINTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

Az őrizetbe vétel

134. § Ha a bíróság a tárgyalás rendjének fenntartása körében a vádlott őrizetbe vételét rendelte el [Be. 189. § (3) bek.], ennek foganatosítására, tekintet nélkül arra, hogy a határozat jogerőre emelkedett-e - a határozatának megküldésével vagy szükség esetén rövid úton -, a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot keresi meg.

Az előzetes letartóztatás

135. § (1) A bíróság a terhelt előzetes letartóztatásának elrendeléséről, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy határozata jogerőre emelkedett-e.
(2) Ha az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló határozat ellen az ügyész halasztó hatályú fellebbezést jelentett be [Be. 379/B. § (4) bek.], értesítőlapot kiállítani nem kell.
(3) A (2) bekezdés esetében az értesítőlapot az a bíróság állítja ki, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.
(4) Fiatalkorú terhelt előzetes letartóztatásának javítóintézetben történő végrehajtása esetén a VII. Fejezet rendelkezései tekintetében bv. intézeten javítóintézetet, bv. őrön rendőrt is érteni kell.
136. § (1) Az értesítőlap tartalmazza:
a) a bíróság megnevezését, ügyszámát, az előzetes letartóztatásról szóló határozat keltét és számát,
b) a terhelt nevét és a Be. 87. §-a (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt személyi adatait,
c) ha a terhelt fiatalkorú, ezt a tényt,
d) annak a bűncselekménynek a Btk. szerinti minősítését (a törvényhely megjelölésével), amely miatt a terhelt ellen az eljárás folyik,
e) rendelkezést az előzetes letartóztatás elrendeléséről, fenntartásáról, illetve megszüntetéséről, és azt, hogy az elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatás mennyi ideig tarthat,
f) az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyét,
g) a bíróság esetleges rendelkezését a terhelt fokozott őrzéséről, levelezésének és látogatásának ellenőrzéséről, a levelezés, látogató fogadása és csomagküldemény korlátozásáról, a terhelt részére távbeszélő használatának engedélyezéséről, az ugyanabban az eljárásban letartóztatottaktól való elkülönítéséről, a nyomozó hatóság részére való kiadásáról, más bv. intézetbe szállításáról,
h) az eljáró ügyészség megjelölését és ügyszámát,
i) ha a terhelt más ügyben szabadságvesztést tölt, vagy előzetes letartóztatásban van, ennek a körülménynek és a másik ügynek (eljáró hatóság és ügyszám), valamint a fogva tartó bv. intézetnek a megjelölését,
j) bírói rendelvényt az előzetes letartóztatás végrehajtására vagy a terhelt szabadon bocsátására,
k) a bíróság bélyegzőjét és a tanács elnökének saját kezű aláírását.
(2) Ha a bíróság az ítélet meghozatala után határoz az előzetes letartóztatás kérdésében, az értesítőlap az (1) bekezdésében felsoroltakon kívül tartalmazza a kiszabott büntetést, az előzetes fogva tartás beszámítását és a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét.
(3) A másodfokú bíróság által kiállított értesítőlapon az első fokon eljárt bíróság megnevezését, határozatának keltét és számát is fel kell tüntetni.
137. § (1) Ha a bíróság az előzetes letartóztatás elrendeléséről, illetve meghosszabbításáról a Be. 379/A. §-a szerinti eljárásban dönt, az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a gyanúsítottat előállító rendőrnek vagy bv. őrnek adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.
(2) Ha a bíróság az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról meghallgatáson kívül határoz, az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a kezelőiroda vezetőjének adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.
(3) Ha az értesítőlapot a kezelőiroda vezetője veszi át, azt az érkezés napján haladéktalanul a terheltet fogva tartó bv. intézetnek küldi meg. Ha az előzetes letartóztatást rendőrségi fogdában hajtják végre, az értesítőlapot a fogva tartás helye szerinti rendőri szervnek kell megküldeni. Ha az előzetes letartóztatást javítóintézetben hajtják végre, az értesítőlapot a terheltet fogva tartó javítóintézetnek kell megküldeni.
(4) Ha a határozat ellen fellebbezést jelentettek be, a másodfokú bíróság határozatát a kezelőiroda útján küldi meg az előzetes letartóztatást foganatosító rendőrségi fogdának, illetőleg bv. intézetnek és az elsőfokú bíróságnak.
(5) A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás megszüntetése esetén, ha az ügyész fellebbezést jelentett be, az értesítőlapot a másodfokú bíróság állítja ki, és a (4) bekezdés szerint jár el.
(6) Ha a vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás meghosszabbítására a Legfelsőbb Bíróságnak van hatásköre [Be. 95. § (1) bek. és 380. § (1)-(2) bek.], a tanács elnöke az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a kezelőiroda útján küldi meg az előzetes letartóztatást foganatosító rendőrségi fogdának, illetőleg bv. intézetnek.
138. § (1) Ha a bíróság a vádirat benyújtását követően az előzetes letartóztatást az elfogató parancs alapján előállított vádlottal szemben rendeli el, az értesítőlapot az előállító rendőrnek adja át, aki az átvételt, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri. A bíróság a határozatának két kiadmányát is átadja az előállító rendőrnek, vagy ha az írásba foglalásra később kerül sor, a kezelőiroda útján haladéktalanul megküldi az előzetes letartóztatást foganatosító bv. intézetnek. A másodfokú bíróság határozatát is az elsőfokú bíróság kézbesíti.
(2) Ha a bíróság a vádirat benyújtását követően tárgyaláson rendeli el a terhelt előzetes letartóztatását, a bíróság a székhelyén működő bv. intézet parancsnokától bv. őr kirendelését kéri, és a terheltet, valamint az értesítőlapot a 17. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint a bv. őrnek adja át.
(3) Ha a bíróság székhelyén nincs bv. intézet, vagy a bv. őr kirendelésének akadálya van, az előzetes letartóztatás foganatosítása végett a terhelt bv. intézetbe történő kísérése iránt a bíróság székhelye szerinti rendőrkapitányságot keresi meg.
(4) Ha a bíróság a büntetőügy áttételéről vagy büntetőügyek egyesítéséről rendelkezett, erről értesíti a terheltet fogva tartó bv. intézetet.
139. § Ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelését a Be. 99/C. §-ának (2) bekezdése alapozza meg, a bíróság, ha a határozat meghozatalára a vádirat benyújtása előtt kerül sor, a 137. §, ha a vádirat benyújtását követően kerül sor, a 138. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
140. § (1) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást fenntartja vagy megszünteti, a tanács elnöke az értesítőlapot a terheltet előállító bv. őrnek, ha pedig a terhelt előállítására nem került sor, a kezelőiroda vezetőjének adja át. Az értesítőlap átvételét a bv. őr, illetve a kezelőiroda vezetője, az átvétel időpontjának feltüntetésével, aláírásával elismeri.
(2) Az előzetes letartóztatás megszüntetéséről szóló értesítőlapot az (1) bekezdés szerint akkor is át kell adni, illetve meg kell küldeni, ha a másodfokú bíróság a terheltet nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte vagy felmentette, illetve az ellene indított eljárást megszüntette, és erről külön határozatkiadmányt küld meg a bv. intézetnek.
141. § (1) Ha a bíróság az előzetes letartóztatást a tárgyaláson szünteti meg, és a terhelt a bv. intézetbe vagy a rendőrségi fogdára visszaszállítását nem kéri, a bíróság a terhelt részére igazolást állít ki, amely tartalmazza
a) a bíróság megjelölését és ügyszámát,
b) az előzetes letartóztatás megszüntetését, a határozat számát és keltét,
c) a terhelt nevét, születési helyét, anyja nevét és lakóhelyét.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben, ha a terhelt a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, és a javítóintézetbe való visszaszállítását nem kéri, de törvényes képviselője jelen van, a kiskorú terheltet és a kiállított igazolást a bíróság a törvényes képviselőnek adja át. E feltételek hiányában a bíróság a gyermekek védelméről szóló törvény értelmében a felügyelet nélkül maradó kiskorú terheltnek a javítóintézetbe történő visszaszállítása iránt intézkedik, azzal, hogy az intézetnek huszonnégy órán belül gondoskodni kell a hazajuttatásáról.
142. § (1) Ha az előzetes letartóztatás tartama a vádirat benyújtása után az elrendeléstől vagy a fenntartástól számítva egy évet meghalad, a bíróság a határidő lejárta előtt egy hónappal az ügy iratait az előzetes letartóztatás indokoltságának felülvizsgálata végett a Legfelsőbb Bíróságnak küldi meg. [Be. 95. § (3) bek. b) pont és 380. § (3) bek.]
(2) Ha az iratok megküldése a büntetőeljárás befejezését jelentősen késleltetné, csak az előzetes letartóztatás felülvizsgálathoz szükséges iratokat vagy ezek másolatát kell megküldeni.
(3) A Legfelsőbb Bíróság az előzetes letartóztatás felülvizsgálata alapján hozott határozatról értesítőlapot állít ki, amelyet a bv. intézetnek küld meg.
143. § Ha a bíróság arról kap értesítést a bv. intézettől, hogy az előzetes letartóztatásban levő terhelt korábban közölt fogvatartási helyét megváltoztatták, ezt az iratboríték belső oldalán feljegyzi. Ha időközben az iratok másik bírósághoz kerültek, a bv. intézettől érkezett értesítést oda továbbítja.
144. § (1) A tanács elnöke engedélyezheti, hogy az előzetesen letartóztatott a hozzátartozójával a tárgyalás szünetében vagy a tárgyalás befejezése után az ügyre nem tartozó kérdésben beszélgetést folytasson, vagy a részére - a biztonsági csoportba sorolásától függően - helyben elfogyasztható élelmiszert adjanak át. A tanács elnöke a beszélgetést akár a tárgyalás szünetében, akár a tárgyalás befejezése után akkor engedélyezheti, ha ennek megfelelő feltételei biztosítottak. Ebben az esetben a megfelelő helyiségről és a beszélgetés ellenőrzéséről gondoskodik.
(2) A tanács elnöke a tárgyalás alatt a letartóztatott terhelt részére jegyzet készítésére alkalmas üres papír és íróeszköz átadását is engedélyezi.
(3) A tanács elnöke az előzetesen letartóztatott előéletére, a vád tárgyává tett bűncselekményre és a bv. őr által jelentett biztonsági csoportba sorolásra figyelemmel ad utasítást arra, hogy a bv. őr, illetőleg az előállító rendőr a tárgyalóteremben az előzetesen letartóztatottról a bilincset levegye.
(4) Ha a tanács elnöke úgy rendelkezik, hogy az alkalmazott mozgást korlátozó eszközt az előzetesen letartóztatottról el kell távolítani, a bv. őr, illetőleg az előállító rendőr az erre vonatkozó rendelkezést köteles végrehajtani.
(5) A mozgást korlátozó eszköz alkalmazása a tanács elnökének rendelkezésére úgy enyhíthető, hogy a vezető bilincs az előzetesen letartóztatott kezén marad, de az írásban ne akadályozza.
(6) A kettős bilincsben előállított, különösen veszélyes, illetőleg fokozott őrzés alatt álló előzetesen letartóztatottról a vezető bilincs biztonsági okból nem távolítható el.
145. § (1) Ha a bíróság a szabadlábon levő terhelt előzetes letartóztatását rendeli el, megvizsgálja, hogy a terheltnek nincs-e felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeke, vagy nincs-e más olyan személy, akinek gondozását a terhelt látja el. A terheltet nyilatkoztatni kell, hogy a kiskorúról, illetve az általa gondozott más személyről hogyan kíván gondoskodni.
(2) A felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermeket a bíróság a terhelt által megjelölt, arra alkalmas hozzátartozónak vagy más személynek adja át. Ilyen személy hiányában a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezi a legközelebbi, ideiglenes gondozási feladatokat is ellátó gyermekotthonban. Intézkedéséről az illetékes megyei gyámhivatalt haladéktalanul értesíti. A terhelt által gondozott más személyről az illetékes helyi önkormányzatot kell értesíteni.
(3) Szabadlábon levő terhelt előzetes letartóztatása esetén a tanács elnöke gondoskodik a terhelt vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is.
(4) A tanács elnöke a (2) és (3) bekezdés alapján tett intézkedésről és annak eredményéről a terheltet haladéktalanul értesíti.

Eljárás ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása vagy megszüntetése esetén

146. § (1) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése, fenntartása vagy megszüntetése esetén a bíróság határozatának meghozatalával egyidejűleg értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy határozata jogerőre emelkedett-e vagy sem.
(2) Az értesítőlap kiállítására a 135. § (2) és (3) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell.
(3) Az értesítőlap a 110. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat tartalmazza. Az értesítőlaphoz mellékelni kell a betegre vonatkozó kórrajz és orvos szakértői vélemény másolatát. Ha a terhelt az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésekor előzetes letartóztatásban van, a bíróság az értesítőlapon rendelkezik az előzetes letartóztatás megszüntetéséről.
(4) Ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelése esetén bv. őrön a betegkísérőt is, bv. intézeten az IMEI-t kell érteni.
(5) Ha a bíróság az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendeléséről a vádirat benyújtását megelőzően dönt, a 137. §, ha a vádirat benyújtását követően dönt, a 138. § értelemszerű alkalmazásával jár el.
(6) A terheltnek az IMEI-be szállítása tekintetében a kényszergyógykezelés végrehajtásának szabályai irányadók azzal az eltéréssel, hogy ha a terhelt előzetes letartóztatását rendőrségi fogdán foganatosították, a bíróság az értesítőlapot és határozatának két kiadmányát - a betegnek az intézetbe szállítás végett - a rendőrségi fogdának küldi meg.

Elmeállapot megfigyelésének elrendelése

147. § (1) A bíróság, ha a Be. 74. §-a alapján a fogva lévő terhelt elmeállapotának megfigyelését rendeli el, vagy a megfigyelést meghosszabbítja, határozatáról értesítőlapot állít ki.
(2) Ha a terhelt fogva van, a bíróság az értesítőlapot és a határozatának két kiadmányát a fogva tartást foganatosító rendőrségi fogdának, illetőleg bv. intézetnek küldi meg, a terheltnek az IMEI-be történő átszállítása végett.
(3) Ha a terhelt szabadlábon van, a bíróság a terhelt beutalása iránt a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes idegbeteg-gondozó intézetet keresi meg, a jogerős, végrehajthatósági záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott határozatának, valamint a szükséges iratoknak a megküldésével.

A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet

148. § (1) Lakhelyelhagyási tilalom elrendelése, fenntartása, részleges feloldása vagy megszüntetése esetén a bíróság - a határozatának meghozatalával egyidejűleg - értesítőlapot állít ki, tekintet nélkül arra, hogy a határozata jogerőre emelkedett-e.
(2) Ha a bíróság a Be. 379/A. §-a szerinti eljárásban az előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat rendel el, és az ügyész fellebbezést jelentett be, értesítőlapot nem kell kiállítani.
(3) A (2) bekezdés esetében az értesítőlapot az a bíróság állítja ki, amelynek eljárásában a határozat jogerőre emelkedett.
(4) A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő, annak fenntartásáról, részleges feloldásáról, illetve a lakhelyelhagyási tilalmat megszüntető határozatról kiállított értesítőlapot és határozatának két kiadmányát a bíróság haladéktalanul megküldi a terhelt lakóhelye szerint illetékes rendőrkapitányságnak.
(5) Ha a bíróság a lakhelyelhagyási tilalom keretében a terhelt házi őrizetét rendelte el, a határozatát megküldi a terhelt házi őrizet céljára kijelölt lakásának helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, egyebekben a házi őrizet végrehajtásáról szóló külön jogszabály szerint jár el.
(6) Ha a bíróság a lakhelyelhagyási tilalom részleges feloldása körében a tartózkodási hely vagy a lakóhely megváltoztatását engedélyezte, és ennek következtében más rendőrkapitányság lesz illetékes a végrehajtásra, a bíróság a határozatát haladéktalanul megküldi a korábban eljáró rendőrkapitányságnak és az engedély alapján a végrehajtásra illetékes rendőrkapitányságnak.

Az úti okmány elvétele

149. § (1) Ha a terhelt úti okmányának visszavonására a Be. 99/D. § (1) vagy (2) bekezdése ad alapot, és a terhelt úti okmánya a büntetőeljárás során eljáró hatóság birtokába került, azt a bíróság a határozatával együtt az úti okmány visszavonása érdekében magyar állampolgár esetén a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatalának, bevándorolt, letelepedési engedéllyel rendelkező, menekült és menedékes esetén a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának küldi meg.
(2) A terheltnek a külföldi hatóság által kiállított úti okmánya elvétele esetén (Be. 99/E. § és 99/F. §) - amennyiben az úti okmány a hatóság birtokába került - az úti okmányt, illetőleg a bíróság határozatát a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye, ennek hiányában a bíróság székhelye szerint illetékes területi idegenrendészeti hatóságnak kell megküldeni a visszatartás elrendelése érdekében.
(3) Ha a terhelt úti okmánya nem került a büntetőeljárás során eljáró hatóság birtokába, a bíróság az úti okmány visszavonása, illetőleg visszatartása érdekében haladéktalanul értesíti az (1)-(2) bekezdés szerinti szerveket.
(4) Ha a terhelt külföldön él és úti okmánya elvételét a Be. 99/E. §-a vagy 99/F. §-a alapján elrendelték, és részére utóbb a bíróság biztosíték letétbe helyezését engedélyezte, ha a letétbe helyezés megtörténtéről a BGH értesítette a bíróságot, a bíróság a határozatának megküldésével haladéktalanul értesíti az illetékes hatóságot az úti okmány visszaadása érdekében.

Elővezetés elrendelése

150. § (1) Az elővezetést elrendelő határozat tartalmazza:
a) a bíróság megnevezését és ügyszámát,
b) az elővezetendő személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakcímadatait;
c) az eljárás alapjául szolgáló cselekmény megjelölését;
d) az elővezetés elrendelésének okát;
e) az elővezetés helyét, idejét, módját (kíséréssel, útba indítással);
f) a bíróság bélyegzőjét és a tanács elnökének saját kezű aláírását.
(2) Az elővezetés foganatosítására a bíróság - határozatának megküldésével - a terhelt, illetőleg a tanú lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes rendőrkapitányságot keresi meg.
(3) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek tagjainak elővezetése esetén a bíróság az elővezetendő személy elöljáróját keresi meg.

A lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtása

151. § A lefoglalás és a zár alá vétel foganatosításáról külön jogszabályok rendelkeznek.

IX. Fejezet

A KATONÁKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

152. § (1) E rendelet előírásait a katonákkal [Btk. 122. § (1) bek.] szemben hozott határozatok végrehajtására az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A rendelet alkalmazásában a bv. intézeten a Magyar Honvédség Katonai Fogházát, mint katonai bv. intézetet, bv. őrön a katonai fogolykísérőt is érteni kell.
153. § (1) A katonai bv. intézetben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt katona büntetésének megkezdésére a tanács elnöke az állományilletékes parancsnok útján intézkedik.
(2) Ha a bíróság katonával szemben nem katonai bv. intézetben végrehajtandó szabadságvesztést szab ki, a tanács elnöke az ítélet jogerőre emelkedését követően soron kívül megkeresi annak állományilletékes parancsnokát a hivatásos és szerződéses katona esetében a szolgálati viszony megszüntetése, sorállományú katona esetében a sorkatonai szolgálat félbeszakítása végett. Egyebekben a szabadságvesztést az általános szabályok szerint kell végrehajtani.
(3) Ha katonával szemben a szabadságvesztés ideiglenes foganatba vételét rendelik el [Bv. tvr. 9. § (2) bek.], a határozat egy kiadmányát az állományilletékes parancsnoknak is meg kell küldeni.
154. § (1) Ha a sorkatonai szolgálatot teljesítő elítélttel szemben a szolgálat teljesítésének megkezdése előtt elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott, egy évet meg nem haladó szabadságvesztést kell végrehajtani, az elsőfokú bíróság az ítéletet az elítélt állományilletékes parancsnokának azzal küldi meg, hogy a parancsnok szolgálati érdekből kérheti a büntetés végrehajtásának az elítélt leszereléséig történő elhalasztását. Ilyen kérelemre a tanács elnöke köteles halasztást engedélyezni.
(2) A bíróság a halasztásról az elítélt állományilletékes parancsnokát, valamint a lakóhelye szerint illetékes megyei hadkiegészítő parancsnokságot is értesíti.
(3) Az elítélt lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság az elítélt leszereléséről a halasztást engedélyező bíróságot - az elítélt leszerelés utáni tartózkodási helyének egyidejű közlése és a szolgálati idő alatt tanúsított magatartásának rövid jellemzése mellett - értesíti.
155. § (1) Katonával szemben kiszabott közügyektől eltiltásról, lefokozásról, szolgálati viszony megszüntetéséről, rendfokozatban visszavetésről, várakozási idő meghosszabbításáról, illetőleg elrendelt pártfogó felügyeletről - közügyektől eltiltás esetén a 3. § szerinti értesítőlap mellett - külön értesítőlapot kell kiállítani, és azt a katona állományilletékes parancsnokának kell megküldeni.
(2) A közügyektől eltiltásról, illetőleg a katonai mellékbüntetésről szóló külön értesítőlapot a katona volt állományilletékes parancsnokának akkor is meg kell küldeni, ha az elítélt szolgálati viszonya a büntetőeljárás jogerős befejezése előtt megszűnt.
156. § (1) A katona pártfogó felügyeletét az állományilletékes parancsnok az általa megbízott pártfogó útján a külön jogszabályban foglaltak szerint hajtja végre.
(2) Katona esetében a hivatásos pártfogó az indítványait a katonai ügyésznek, illetőleg a bv. bírónak teszi meg.
(3) Ha a pártfogó felügyelet alá helyezett katona szolgálati viszonya megszűnt, az állományilletékes parancsnok erről haladéktalanul értesíti a pártfogolt lakóhelye szerint illetékes megyei bíróság bv. csoportját, illetőleg fiatalkorú esetén a megyei gyámhivatalt és rendőrkapitányságot; egyidejűleg közli a bíróság által megállapított magatartási szabályokat.
157. § A bíróság a szoros felügyelet alá helyezés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről, továbbá a lakhelyelhagyási tilalom elrendeléséről, fenntartásáról, illetve megszüntetéséről szóló határozatot megküldi a katona állományilletékes parancsnokának.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

158. § (1) Ez a rendelet 2002. május 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra háruló feladatokról szóló 107/1979. (IK 8.) IM utasítás, az ezt módosító 104/1984. (IK 5.) IM utasítás, 109/1985. (IK 4.) IM utasítás, 120/1987. (IK 1988. 2.) IM utasítás, valamint a 15/1998. (X. 9.) IM rendelet,
b) a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bírósági büntetés-végrehajtási csoportra és a bírósági gazdasági hivatalra háruló feladatokról szóló 108/1979. (IK 8.) IM utasítás, az ezt módosító 108/1985. (IK 4.) IM utasítás és a 121/1987. (IK 1988. 2.) IM utasítás,
c) a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés végrehajtásáról szóló 9/1979. (VI. 30.) IM rendelet 2. § (3) bekezdése, valamint a katonai bíróságok megszűnésével kapcsolatban egyes igazságügyminiszteri jogszabályok módosításáról, illetőleg hatályon kívül helyezéséről szóló 5/1992. (II. 10.) IM rendelet
a hatályát veszti.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 123/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás (BÜSZ) 40. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) és (5) bekezdés számozása (5) és (6) bekezdésre módosul:
„(4) A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény hatálya alatt álló személy részére kézbesítendő iratot a Tanúvédelmi Szolgálat útján, hivatalsegéddel kell kézbesíteni.”

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

159. § (1) Ha a 2002. április 1. napja előtt elkövetett bűncselekmény miatt az elkövetővel szemben a Btk. 2002. március 31. napjáig hatályos rendelkezései alapján vagyonelkobzás mellékbüntetést, illetőleg elkobzást, vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést kell elrendelni, a vagyonelkobzással, az elkobzással, a vagyoni előny vagy az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezéssel kapcsolatosan a IV. Fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vagyoni előny és az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésről egységes értesítőlapot kell kiállítani, és az illetékes BGH-nak megküldeni. Egyebekben a vagyoni előny és az elkobzás alá eső érték végrehajtására a bűnügyi költség előírására és beszedésére, a halasztás engedélyezésére, valamint a vagyoni jellegű joghátrányok elengedésére, visszatérítésére, illetőleg a biztosítékkal történő elszámolásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.