103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet

a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról

A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 17. §-a (4) bekezdésének a) pontjában, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazási köre a Magyar Köztársaság területén levő transz-európai hagyományos vasúti rendszerre, a hagyományos vasúti rendszer tervezésének, építésének, gyártásának, összeszerelésének, üzembe helyezésének (a továbbiakban: létesítés), üzemeltetésének, felújításának, fejlesztésének, átalakításának, karbantartásának és megszüntetésének követelményeire, a hagyományos vasúti rendszer alrendszereire, rendszerelemeire, kapcsolódási pontjaira, eljárásaira, valamint azokra az általános megfelelőségi feltételekre terjed ki, amelyeket a kölcsönös átjárhatóság érdekében érvényesíteni kell.
2. § E rendelet alkalmazásában
a) alapvető jellemzők: szabályozási, műszaki vagy üzemeltetési feltételek, amelyek nélkülözhetetlenek a kölcsönös átjárhatósághoz. Az alapvető jellemzők azt megelőzően, hogy a közös képviseleti testület elkészítené a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások tervezetét, a transz-európai vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve 21. Cikkének (2) bekezdésében előírt eljárásnak megfelelő döntést igényelnek,
b) bejelentett szervezetek: a rendszerelemek megfelelőségének és a vasúti használatra való alkalmasságának (a továbbiakban: alkalmazhatóság) megállapítására, és a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárására kijelölt, az Európai Bizottság által elfogadott szervezetek,
c) európai előírás: nemzeti szabványként közzétett európai szabvány, közös műszaki előírás vagy európai műszaki engedély,
d) európai szabványügyi szervezetek: az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) és az Európai Távközlési Szabványügyi Intézet (ETSI),
e) fejlesztés: az alrendszeren végzett olyan mértékű átalakítási munkálat, amelynek során az alrendszer rendszerjellemzői megváltoznak, és amely új hatósági (létesítési, típusengedélyezési) eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
f) felújítás: az alrendszeren végzett, az alrendszer eredeti állapotának visszaállítását lehetővé tevő, olyan mértékű munkálat, amelynek során az alrendszer rendszerjellemzői nem változnak meg, és amely új üzembe helyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
g) hagyományos vasúti rendszer: a hagyományos vasúti szállítás vagy a vegyes vasúti szállítás céljára megépített vagy korszerűsített hagyományos vasúti pályákat és tartozékait, valamint üzemi létesítményeit magában foglaló infrastruktúra (a továbbiakban együtt: infrastruktúra), és az infrastruktúrát használó járművek, amennyiben azok a transz-európai közlekedési hálózat működtetését szolgálják; a hagyományos vasúti rendszer összetevőit és jellemzőit az 1. számú melléklet határozza meg,
h) hagyományos vasúti rendszerek alrendszerei (a továbbiakban: alrendszerek): a hagyományos vasúti rendszerek olyan strukturális és működési egységei, amelyekre kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerkövetelményeket kell megállapítani; az alrendszereket a 2. számú melléklet határozza meg,
i) honosított európai szabvány: az európai szabványügyi szervezet által elfogadott szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak és nemzeti szabványként közzétettek,
j) közös képviseleti testület (a továbbiakban: KKT): a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások kidolgozásáért felelős testület, amelyben az infrastruktúra-működtetők, a vasútvállalatok és a vasúti ipar képviselőin túl szükség szerint a jogalkotó és a hatóság képviselői is részt vesznek,
k) kölcsönös átjárhatóság: a hagyományos vasúti rendszerekben megvalósuló biztonságos és folyamatos vasúti közlekedés lehetősége a vasúti rendszerek kölcsönös használhatósága révén, a rendszerkövetelmények kielégítéséhez szükséges szabályozási, műszaki és üzemeltetési feltételek teljesítése esetén,
l) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírás (a továbbiakban: ÁME): az egyes alrendszerekre vagy alrendszer-részekre vonatkozó olyan műszaki feltétel vagy előírás, amely kielégíti az alrendszerek között szükséges kölcsönös kapcsolat létrehozására és a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó rendszerkövetelményeket,
m) kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem (a továbbiakban: rendszerelem): a hagyományos vasúti rendszer részét képező minden olyan összetevő, alkotóelem, alkatrész, alkatrészcsoport, részegység vagy fődarab, beleértve a nem anyagi (pl. szoftverek) összetevőket is, amelytől - közvetlenül vagy közvetve - a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatósága függ,
n) kölcsönös megfelelőség: a hagyományos vasúti rendszer és alrendszerei, különösen infrastruktúrája és járművei rendszerjellemzőinek együttműködése, társíthatósága, összhangja,
o) különleges kezelést igénylő alrendszer: a hagyományos vasúti rendszer olyan alrendszere, amely az ÁME tekintetében különleges átmeneti vagy végleges intézkedést igényel, figyelemmel a földrajzi, domborzati, városi környezetre vagy a már meglévő vasúti rendszerrel kapcsolatos megfelelőség biztosításának szükségességére. Ilyennek tekinthetők különösen az Európai Unió területétől elzárt vasúti pályák és hálózatok, az űrszelvény, a nyomtáv, vagy a vágánytengely-távolság, továbbá a kizárólag helyi, regionális vagy történelmi jelentőségű vasúti járművek, valamint az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országból származó vagy ezen országokban induló vasúti járművek, amennyiben az adott jármű nem halad át az Európai Unió valamely két tagállama között,
p) rendszerkövetelmények: a hagyományos vasúti rendszerre, alrendszereire, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeire - beleértve a kapcsolódási pontokat is - vonatkozó alapvető követelmények összessége, amelyeket a 3. számú melléklet határoz meg.
3. § (1) Az ÁME tervezeteinek kidolgozására, elfogadására és felülvizsgálatára - az Európai Bizottság felhatalmazása alapján - az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelvének 6. cikkében rögzített eljárási szabályok irányadóak.
(2) Az ÁME-t az Európai Bizottság teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(3) Az ÁME-től való eltérés, beleértve a járművekre vonatkozó előírásokat is, a következő esetekben lehetséges:
a) ha az ÁME közzétételének időpontjában a hagyományos vasúti forgalmat szolgáló új vasútvonal építése, vagy a már meglevő hagyományos vasútvonal fejlesztése már előrehaladott állapotban van, vagy kivitelezési szerződés tárgya,
b) ha olyan meglévő vonal fejlesztésére vagy felújítására kerül sor, amelynek űrszelvénye, nyomtávja, vágánytengely-távolsága vagy villamos vontatási áramrendszere nem egyezik meg a vonatkozó ÁME előírásaival,
c) ha a meglévő vonal meghosszabbítására, fejlesztésére vagy felújítására irányuló projekt esetében az ÁME alkalmazása veszélyeztetné a projekt gazdaságosságát és/vagy az infrastruktúra kölcsönös megfelelőségét,
d) ha balesetet vagy természeti csapást követően az infrastruktúra gyors helyreállításának feltételei gazdaságilag vagy műszakilag nem teszik lehetővé a vonatkozó ÁME teljes vagy részbeni alkalmazását, és
e) az Európai Unió tagállamain kívüli, az Európai Unió fő vasúti hálózatának nyomtávától eltérő nyomtávot alkalmazó országokból érkező vagy azokba tartó járművek esetében.
(4) Az ÁME-től való eltérésről, az eltérés okairól az eltérés engedélyezését megelőzően a Központi Közlekedési Felügyelet (a továbbiakban: KKF) útján értesíteni kell az Európai Bizottságot. Az értesítéshez mellékelni kell azt a dokumentumot, amely ismerteti azt az ÁME-t vagy annak azt a részét, amelyet nem kívánnak alkalmazni, és meg kell jelölni azokat az előírásokat is, amelyeket helyette alkalmazni terveznek.
(5) A (3) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott esetekben az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve 21. Cikkének (1) bekezdésében megjelölt bizottság, a (3) bekezdés b)-c) és e) pontjában meghatározott esetekben az Európai Bizottság dönt.

A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelősége és alkalmazhatósága

4. § (1) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelem a hagyományos vasúti rendszer létesítése, üzemeltetése és átalakítása során abban az esetben alkalmazható, ha
a) megfelel a 3. számú mellékletben meghatározott rendszerkövetelményeknek,
b) alkalmazhatósága tekintetében - amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik - eleget tesz az ÁME-nek, illetve a vonatkozó európai előírásoknak, és
c) rendelkezik az 5. § szerinti EK megfelelőségi és alkalmazhatósági nyilatkozattal (a továbbiakban: EK-nyilatkozat).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése nem akadályozhatja a rendszerelem más alkalmazás céljából történő forgalomba hozatalát.
(3) Az e rendeletben foglaltakat teljesítő rendszerelem forgalomba hozatala, forgalmazása nem tiltható, korlátozható, illetve akadályozható, így különösen nem írható elő olyan ellenőrzés, amelyet az 5. § szerinti, a megfelelőséget és alkalmazhatóságot megállapító EK-megfelelőségi vizsgálati eljárás keretében már elvégeztek.
5. § (1) Az EK-nyilatkozat a rendszerelem megfelelőségi és alkalmazhatósági vizsgálati eljárása alapján
a) a rendszerelemre vonatkozó műszaki előíráshoz viszonyított megfelelőségének értékelésére és
b) a rendszerelemek alkalmazhatóságának a vasúti műszaki környezetükkel történő együttműködés és kölcsönhatás szempontjából történő értékelésére
terjed ki.
(2) A rendszerelem megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítását a gyártónak, vagy az Európai Unió valamely tagállamában honos képviselőjének, vagy ezek hiányában a forgalmazónak (a továbbiakban együtt: kérelmező) a megfelelő bejelentett szervezettől kell kérnie.
(3) Az EK megfelelőség és használatra való alkalmasság tanúsításához a kérelmezőnek alkalmaznia kell az ÁME-ben foglalt előírásokat.
(4) A bejelentett szervezet a kérelmező költségére lefolytatott sikeres vizsgálati eljárás eredményeként állítja ki az EK-nyilatkozatot a rendszerelemek megfelelőségéről és használatra való alkalmasságáról.
(5) Amennyiben a rendszerelemre külön jogszabály további EK-megfelelőségi vizsgálati eljárás lefolytatását írja elő, az EK-nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt is, hogy a rendszerelem a külön jogszabályban előírt rendszerkövetelményeket is kielégíti.
(6) Az (1)-(5) bekezdésekben foglaltakat alkalmazni kell arra is, aki a különböző eredetű rendszerelemeket vagy annak különböző eredetű részeit összeszereli, vagy a rendszerelemeket saját használatra gyártja.
6. § (1) A rendszerelemre vonatkozó EK-nyilatkozat a hagyományos vasúti rendszerek működtetése szempontjából az alábbiak szerint csoportosítható rendszerelemekre vonatkozik:
a) általános, vasúton kívül is felhasználható rendszerelemek,
b) olyan általános rendszerelemek, amelyeknek a vasúti felhasználás során különleges jellemzőkkel is kell rendelkezniük,
c) kizárólag vasúti célra kifejlesztett és alkalmazott rendszerelemek.
(2) A bejelentett szervezet által a tervezési és gyártási szakaszokban végzett vizsgálati eljárások - az ÁME-ben meghatározott feltételekkel összhangban - a megfelelőség-értékelési eljárások során alkalmazható modulokról, valamint a CE megfelelőségi jelölés elhelyezéséről és használatáról szóló, a Tanács 93/465/EGK határozatában előírt modulokra épülnek.
(3) A rendszerelemre vonatkozó EK-nyilatkozat a következőket tartalmazza:
a) a rendszerelem megnevezése,
b) a rendszerelem leírása, különös tekintettel a felhasználási feltételekre,
c) a kérelmezőnek vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe (cégnév és székhely, meghatalmazott képviselő esetében a meghatalmazó cég neve is),
d) az aláírásra jogosult személy megnevezése,
e) a megfelelőségi vagy alkalmazhatósági vizsgálati eljárásban részt vevő bejelentett szervezetek vagy testületek neve és székhelye, a vizsgálat időpontja, az érvényesség tartama és feltételei,
f) a megfelelőségi vagy alkalmazhatósági vizsgálati eljárás leírása,
g) az európai előírásokra történő hivatkozás, ha az eljárás során ilyet figyelembe vettek,
h) a rendszerelem által teljesített valamennyi vonatkozó leírás, különösen a használati útmutató,
i) a vonatkozó közösségi irányelvre történő hivatkozás.
(4) A rendszerelemre vonatkozó EK-nyilatkozatot és mellékleteit a kiállítónak keltezéssel és aláírással kell ellátnia.
7. § (1) A rendszerelemek megfelelőségi és alkalmazhatósági vizsgálatainak szabályszerűségét a KKF rendszeresen felülvizsgálja.
(2) A KKF elrendeli a rendszerelem forgalmazásának korlátozását, megtiltását vagy a forgalomból történő kivonását, ha
a) valószínűsíthető, hogy a rendszerelem rendeltetésszerű használat esetén nem felel meg a rendszerkövetelményeknek, vagy
b) az EK-nyilatkozatban megjelölt európai előírásokat nem megfelelően alkalmazzák, vagy
c) a megjelölt európai előírások a tanúsításra nem felelnek meg.
(3) A rendszerelem forgalmazásának korlátozásáról vagy megtiltásáról a (2) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében megjelölt indokok megadásával együtt a KKF-nek haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot.
(4) Amennyiben az Európai Bizottság az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve 12. Cikkének (2) bekezdésében lefolytatott eljárás végeredményeként megállapítja, hogy az EK-nyilatkozattal rendelkező rendszerelem nem megfelelő, a kapott tájékoztatást követően a KKF javaslatot tesz a bejelentett szervezet működésének korlátozására vagy visszavonására. Az intézkedések megtételéről a KKF-nek tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot és az Európai Unió többi tagállamát is.
8. § (1) Amennyiben a KKF az általa végzett vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy az EK-nyilatkozat nem felel meg az előírt feltételeknek, kötelezi a kérelmezőt, hogy a jogsértést a KKF által előírt határidőig szüntesse meg, és biztosítsa a rendszerelem megfelelőségét.
(2) Ha a megfelelőség ennek ellenére hosszabb ideig nem biztosítható, a KKF a 7. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

A hagyományos vasúti rendszerek alrendszereinek EK-hitelesítési eljárása

9. § (1) Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszer-részei csak akkor helyezhetők üzembe és csak akkor működtethetők, ha tervezésük, létesítésük, üzemeltetésük és fenntartásuk során
a) kielégítik a 3. számú mellékletben meghatározott rendszerkövetelményeket,
b) megfelelnek az ÁME-nek, valamint a rendelet 4. számú mellékletében foglaltaknak, és
c) a 10. § szerinti EK-hitelesítési eljárás eredményeként megfelelőségi tanúsítvánnyal és EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkeznek.
(2) A rendeletben foglalt rendszerkövetelményeket teljesítő strukturális alrendszer forgalomba hozatala, forgalmazása nem tiltható, korlátozható, illetve akadályozható, így különösen nem írható elő olyan ellenőrzés, amelyet a 10. § szerinti EK-hitelesítési eljárás keretében már elvégeztek.
(3) Szabálytalan üzemeltetésnek minősül, ha az üzembentartó a vasúti rendszer alrendszerét érvényes EK-hitelesítési nyilatkozat hiányában működteti.
10. § (1) A strukturális alrendszer megfelelőségének EK-hitelesítési eljárással történő tanúsítását a beszerzést végzőnek vagy hivatalos képviselőjének (a továbbiakban: alrendszer-kérelmező) az EK-hitelesítésre kijelölt bejelentett szervezettől (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) kell kérnie.
(2) A hitelesítő szervezet feladata a tervezési szakasznál kezdődik, lefedi a teljes gyártási, kivitelezési időszakot és az alrendszer üzembe helyezési folyamatában az átvételig tart. A hitelesítő szervezet megvizsgálja továbbá az alrendszernek a hagyományos vasúti rendszerbe történő kapcsolódásának pontjait is.
(3) A hitelesítő szervezet az alrendszer-kérelmező költségére a tervezés, az építés vagy gyártás, valamint az üzembe helyezés szakaszait (a továbbiakban együtt: létesítési szakaszok) külön-külön ellenőrzi.
(4) Az EK-hitelesítési eljárás főbb elemei a következők:
a) a tervdokumentáció vizsgálata,
b) az alrendszer megvalósítási folyamatának ellenőrzése, különös tekintettel az építési munkákra, a rendszerelemek összeszerelésére és a teljes alrendszer beszabályozására,
c) a teljesen elkészült alrendszer átvételi ellenőrzése.
(5) A hitelesítő szervezet valamennyi létesítési szakaszhoz kapcsolódóan EK-megfelelőségi tanúsítványt állít ki, amelyben tanúsítja, hogy az alrendszer megfelel e rendeletben foglaltaknak, a vonatkozó egyéb előírásoknak, és üzembe helyezhető. Amennyiben az előírt feltételek nem teljesülnek, megtagadja a tanúsítvány kiadását.
11. § (1) Az EK-megfelelőségi tanúsítvány alapján az alrendszer-kérelmező EK-hitelesítési nyilatkozatot állít ki, és a 12. § szerinti műszaki dokumentációval együtt átadja a KKF számára.
(2) Az EK-hitelesítési nyilatkozat a következőket tartalmazza:
a) az alrendszer leírása,
b) az alrendszer-kérelmező neve és címe (cégnév és székhely, meghatalmazott képviselő esetében a meghatalmazó cég neve is),
c) az EK-hitelesítési eljárást lefolytató szervezet neve és címe,
d) a műszaki dokumentációban található dokumentumok megnevezése,
e) minden, az alrendszerre vonatkozó ideiglenes vagy végleges előírás, különös tekintettel az esetleges üzemeltetési korlátozásokra vagy feltételekre,
f) ideiglenes ellenőrzési nyilatkozat esetén az érvényesség időtartama,
g) az aláírásra jogosult személy megnevezése,
h) a vonatkozó közösségi irányelvekre történő hivatkozás.
(3) Az EK-hitelesítési nyilatkozat kiállítójának az EK-hitelesítési nyilatkozatot és mellékleteit keltezéssel, valamint aláírással kell ellátnia.
12. § (1) Az EK-hitelesítési nyilatkozatot kísérő műszaki dokumentáció tartalmazza az alrendszerre vonatkozó valamennyi szükséges iratot, rajzot és egyéb dokumentumot, így különösen a rendszerelemek tanúsítványait, az alkalmazási feltételeket és korlátozásokat, a beszabályozás dokumentumait, a javításra és karbantartásra, továbbá a folyamatos és eseti ellenőrzésre vonatkozó előírásokat.
(2) A műszaki dokumentációban mellékelni kell:
a) vasúti pálya és műtárgyak esetében: az építési (megvalósítási) terveket, a földmunkákra és felépítményi munkákra vonatkozó, továbbá a beton-, acél- és egyéb szerkezetekkel kapcsolatos vizsgálatokról és ellenőrzésekről készült jelentéseket, átvételi ellenőrzési jegyzőkönyveket,
b) egyéb alrendszerek esetében: a kivitelezésnek megfelelő általános és részletes terveket, villamos és hidraulikus berendezések terveit, vezérlő áramkörök terveit, az adatfeldolgozó és az automata rendszerek leírását, az üzemeltetési és karbantartási utasításokat,
c) az alrendszert alkotó rendszerelemek felsorolását,
d) az EK-nyilatkozatok másolatait, szükség esetén a vonatkozó számítási mellékletekkel, a rendszerelem megfelelőségének és alkalmazhatóságának megállapítása érdekében végzett próbákról és vizsgálatokról felvett jegyzőkönyvek másolatával együtt,
e) a hitelesítő szervezet nyilatkozatát arról, hogy a terv megfelel e rendelet előírásainak, a szervezet által aláírt megfelelő számítási dokumentumokkal, valamint a 16. § szerinti beszámolókkal együtt.
(3) A hitelesítő szervezet a dokumentumok egy példányát a megfelelőségi tanúsítvány alátámasztásaként átadja az alrendszer-kérelmezőnek, aki az alrendszer teljes élettartama alatt köteles ezeket megőrizni, és az Európai Unió bármely tagállama részéről érkezett megkeresés esetén részére azt megküldeni.
13. § (1) Valamennyi hitelesítő szervezet köteles a KKF-nek 30 napon belül bejelenteni
a) az EK-hitelesítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmeket,
b) a kiadott EK-megfelelőségi tanúsítványokat, és
c) az EK-megfelelőségi tanúsítványok kiadására vonatkozó elutasított kérelmeket.
(2) A KKF az (1) bekezdésben foglaltakról összeállítást készít, amelyet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában évente közzétesz.
14. § Az EK-hitelesítési eljárással kapcsolatos dokumentumokat az Európai Unió azon tagállamának a hivatalos nyelvén kell elkészíteni, amelyben a kérelmezőt bejegyezték vagy amely hivatalos nyelvet a kérelmező elfogad, és a levelezést is ezen a nyelven kell folytatni.
15. § Amennyiben a KKF azt állapítja meg, hogy az EK-megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező strukturális alrendszer-rész nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, különös tekintettel a rendszerkövetelményekre, a hitelesítő szervezettől további ellenőrzések elvégzését kérheti. Az indokok megjelölésével erről egyidejűleg köteles tájékoztatni az Európai Bizottságot.

Az EK ellenőrzés

16. § (1) Az EK-ellenőrzés célja annak biztosítása, hogy az alrendszer előállítása során a műszaki dokumentációból származó kötelezettségeket betartsák.
(2) A gyártás és a kivitelezés ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezetnek állandó hozzáférést kell biztosítani minden építési területhez, gyártóüzemhez, raktárterülethez, az esetleges előgyártási műhelyekhez, kísérleti berendezésekhez, illetve általánosságban minden olyan helyiséghez, amely esetében ezt szükségesnek ítéli meg feladatának végrehajtásához. Az alrendszer-kérelmező köteles rendelkezésre bocsátani az összes, ezt a célt szolgáló dokumentumot, elsősorban az alrendszerre vonatkozó műszaki dokumentációt és megvalósítási terveket.
(3) A megvalósítás ellenőrzéséért felelős bejelentett szervezet időszaki felülvizsgálatot köteles végezni, és ennek alapján köteles felülvizsgálati beszámolót benyújtani a kivitelezésért felelős személyeknek. Kérheti, hogy az építési műveletek bizonyos szakaszainál jelen lehessen.
(4) A bejelentett szervezet előzetes értesítés nélkül is felkeresheti a munkaterületet vagy a gyártóüzemeket. Az ilyen látogatások idején a bejelentett szervezet teljes vagy részleges felülvizsgálatot végezhet. A kivitelezés felelősei számára vizsgálati jelentést, illetve az esettől függően felülvizsgálati beszámolót kell benyújtania.
17. § (1) Az alrendszerek üzembe helyezésének engedélyezési és üzemeltetésük ellenőrzésének hatósági feladatait külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  meghatározott módon a KKF látja el.
(2) A KKF az alrendszerek üzembe helyezésekor, és azt követően rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy az alrendszerek létesítése és üzembe helyezése, üzemeltetése és fenntartása megfelel-e a vonatkozó rendszerkövetelményeknek. Az üzembe helyezés engedélyezési alapja az EK-hitelesítési nyilatkozat.
(3) Fejlesztés és felújítás esetén az illetékes infrastruktúra működtetője vagy a vasútvállalat küldi meg a KKF részére a részletes tervdokumentációt. A KKF az alkalmazandó ÁME-ben meghatározottak figyelembevételével dönt arról, hogy a munkálatok méreteit tekintve szükséges-e új engedélyezés az üzembe helyezéshez. Új engedélyezés szükséges, ha a tervezett munkálatok a biztonsági szintet befolyásolják.

Bejelentett szervezetek

18. § (1) A kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemek megfelelőségének és a vasúti használatra való alkalmasságának megállapítására szolgáló, 5. § szerinti eljárás, továbbá a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárásának 10. § szerinti elvégzéséért felelős szervezetek kijelölésére a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet, valamint a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet előírásait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről a kijelölő értesíti az Európai Bizottságot, jelezve az egyes szervezetek hatáskörét. Ezt követően a kijelölő értesíti az Európai Unió többi tagállamát az Európai Bizottságtól előzetesen beszerzett azonosítási számról és az egyes szervezetek hatásköréről. Az Európai Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a szervezetek, mint bejelentett szervezetek jegyzékét, azonosítási számukat és hatáskörüket.
(3) A jegyzékben közzétett bármely, az Európai Unió tagállamban működő bejelentett szervezetet a rendszerelemek alkalmazhatóságának megállapítása, és a strukturális alrendszerek hitelesítési eljárása tekintetében el kell fogadni.
(4) A bejelentett szervezet, annak vezetője és munkatársai sem közvetlenül, sem meghatalmazott képviselőként nem vehetnek részt a rendszerelemek vagy az alrendszerek tervezésében, előállításában, építésében, karbantartásában vagy üzemeltetésében. Ez nem zárja ki a műszaki információk cseréjét a gyártó vagy a tervező, és a bejelentett szervezet között.
(5) A bejelentett szervezet munkatársainak pártatlanságát garantálni kell. Javadalmazásuk nem függhet az általuk elvégzett ellenőrzések számától vagy ezek eredményétől.
(6) A bejelentett szervezet nem tartozhat a létesítő (üzemeltető) szerv szakmai vagy gazdasági irányítása alá.
(7) A bejelentett szervezet munkatársai kötelesek a tevékenységükkel kapcsolatban tudomásukra jutott üzleti titkot megőrizni.
(8) Amennyiben a kijelölés feltételeit nem teljesítő szervezettől a jóváhagyást visszavonták, erről az Európai Bizottságot és az Európai Unió többi tagállamát a KKF útján tájékoztatni kell.
(9) Amennyiben a KKF úgy ítéli meg, hogy az Európai Unió más tagállamában működő bejelentett szervezet nem felel meg a vonatkozó előírásoknak, ezt az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelvének 21. Cikkének (1) bekezdésében megjelölt bizottság elé terjeszti.
(10) Az európai szabványoknak megfelelő bejelentett szervezet az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő szervezetnek minősül.

Záró rendelkezések

19. § (1) Az ÁME közzétételét megelőző időszakban, az európai előírások hiányában alkalmazott, az alapvető követelmények teljesítését szolgáló szabványok és műszaki előírások jegyzékéről a KKF tájékoztatja az Európai Bizottságot.
(2) Amennyiben a minisztérium az érintettektől (vasútvállalatok, infrastruktúra-működtetők, vasúti ipar, közlekedési hatóság stb.) beérkező észrevételek alapján úgy ítéli meg, hogy az európai előírás - a nemzeti szabványként közzétett európai szabvány kivételével - nem felel meg az alapvető követelményeknek, a KKF javaslatának figyelembevételével kezdeményezheti Európai Bizottságnál az érintett európai előírásnak az azt tartalmazó kiadványokból történő részleges vagy teljes visszavonását vagy módosítását.
(3) Amennyiben a nemzeti szabványként közzétett európai szabvány nem felel meg az alapvető követelményeknek a KKF értesíti erről a Magyar Szabványügyi Testületet, amely a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 98/34/EK irányelve által létrehozott bizottsággal történt egyeztetés után kezdeményezi az érintett európai szabványnak az azt tartalmazó kiadványokból történő részleges vagy teljes visszavonását vagy módosítását.
(4) Amennyiben az érintettektől beérkező észrevételek alapján valószínűsíthető, hogy az ÁME-k nem elégítik ki teljes mértékben az alapvető követelményeket, úgy a minisztérium - a KKF javaslata alapján - konzultációs eljárást kezdeményez az Európai Parlament és a Tanács 2001/16/EK irányelve 21. Cikkének (1) bekezdésében megjelölt bizottsággal.
(5) A KKF köteles gondoskodni a vasúti pálya és a vasúti járművek fő jellemzőit rögzítő jegyzékek kiadásáról és évenkénti aktualizálásáról. A jegyzékekben szereplő adatok körét a vonatkozó ÁME-ben kell meghatározni. A jegyzékek egy példányát meg kell küldeni az Európai Unió tagállamainak és a KKT-nek. A jegyzékeket a KKF a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(6) A 4. számú mellékletben foglalt Országos Vasúti Szabályzat I. kötete rendelkezéseit az országos közforgalmú és saját használatú vasutak pályája és tartozékai, valamint üzemi létesítményei, továbbá a vasúti járművek tervezésére, gyártására és működtetésére is alkalmazni kell.
20. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az Országos Vasúti Szabályzat I. kötetének kiadásáról szóló 28/1994. (X. 28.) KHVM rendelet.
(2) E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) Ez a rendelet a transz-európai hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2001. március 19-i 2001/16/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

[LÁBJEGYZET_1] Az egységes közlekedési hatósági szervezet feladat- és hatásköréről szóló 231/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet.