104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet

a köztisztviselők tartós külszolgálatáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseleteire, a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire, valamint más állami képviseleteire (a továbbiakban együtt: külképviselet) és az oda kihelyezett köztisztviselőkre és ügykezelőkre terjed ki.
(2) E rendeletet a külföldi kulturális intézetekben tartós külszolgálatot ellátó, illetve a honvédelmi miniszter által felügyelt külképviseleti szervezeti egységekben foglalkoztatott köztisztviselőkre akkor kell alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik.
(3) Nem tartoznak e rendelet hatálya alá
a) tiszteletbeli konzulok és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek alkalmazottai,
b) a külképviseletek által foglalkoztatott helyi alkalmazottak, a háztartási alkalmazottak és a magánszemélyzet tagjai.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában
1. tartós külszolgálat: az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama - megszakítás nélkül - a három hónapot meghaladja;
2. külképviselet (állomáshely): a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének - a Kormány döntése alapján létrehozott - külföldön működő, következő önálló szervezeti egységei:
a) a Magyar Köztársaság diplomáciai képviselete,
b) a Magyar Köztársaság konzuli képviselete,
c) az előbbiek alá rendelt, a fogadó államban, illetve - nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján - harmadik államban működő kereskedelmi képviselet, hivatal és iroda,
d) nemzetközi szervezet mellett működő állandó képviselet,
e) kulturális intézet;
3. kihelyező közigazgatási szerv: az a központi közigazgatási szerv, amely az általa foglalkoztatott köztisztviselőt e rendelet szabályai szerint, tartós külszolgálat ellátására, kihelyező okirattal kihelyezi;
4. kihelyezett: kihelyező okirattal tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselő és ügykezelő;
5. diplomata: az a diplomáciai ranggal rendelkező köztisztviselő, aki a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozó feladatokat belföldön a Külügyminisztériumban, illetve külföldön a Magyar Köztársaság külképviselete munkatársaként végzi;
6. szakdiplomata: az a köztisztviselő, akit központi közigazgatási szerv egy ágazati szakmai feladatnak a Magyar Köztársaság külképviseletén történő ellátására, meghatározott időre helyez át a Külügyminisztériumba;
7. külszolgálat: a Magyar Köztársaság külképviseletein, a kihelyező közigazgatási szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője által munkaköri leírásban meghatározott, a közigazgatás általános munkafeltételeitől eltérő, a diplomáciai tevékenység nemzetközi gyakorlatának és normáinak megfelelő körülmények és feltételek között végzett tevékenység;
8. kihelyezés: munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező közigazgatási szerv a köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli;
9. biztonsági szolgálat: a kihelyezett munkaköri leírásában meghatározott olyan szolgálat, amely a külképviseletek személyzete és családtagjaik életének, testi épségének és egészségének védelmét, a külképviseletek működőképességének fenntartását, valamint a külképviseletek vagyonának megóvását, biztonságának védelmét biztosítja;
10. válsághelyzet: közvetlen életveszélyt okozó természeti katasztrófa, súlyos járvány, terrorista fenyegetettség, fegyveres zavargás, polgárháború vagy háború közvetlen veszélye;
11. szolgálati érdek: a külügyminiszter, illetve a szakmai irányítást ellátó központi közigazgatási szerv vezetőjének feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletekben megállapított feladatok végrehajtásával kapcsolatos érdek;
12. ellátmánypótlékra jogosító személy: a kihelyezettel az állomáshelyen, közös háztartásban, életvitelszerűen együtt élő
a) házastársa, élettársa (a továbbiakban: házastárs), valamint
b) gyermeke, örökbe fogadott gyermeke, illetőleg a házastársa gyermeke, örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban: gyermeke).

A külképviseletek vezetői

3. § (1) A külképviseletek vezetését
a) a rendkívüli és meghatalmazott nagykövet,
b) a rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter;
c) a főkonzul,
d) az állandó ügyvivő,
e) a kereskedelmi képviselet-vezető, a hivatalvezető, az iroda vezető,
f) a kulturális intézet igazgatója
(a továbbiakban együtt: képviselet-vezető) látja el.
(2) Képviselet-vezető hiányában, távollétében, illetve akadályoztatása esetén - a képviselet-vezető jogkörében és feladatkörében - ideiglenes ügyvivő jár el. Ideiglenes ügyvivő - a következő sorrend szerint - a külügyminiszter által kijelölt személy, az első beosztotti feladatkört ellátó diplomata, a külképviselet legmagasabb rangú hivatásos diplomatája, a képviselet-vezető által kijelölt szakdiplomata.
4. § A 3. § (1) bekezdésében meghatározott személy a külképviselet egyszemélyi felelős vezetője.
5. § A nagykövetség vezetője az érintett képviselet-vezetők útján - a nemzetközi szervezetek mellé rendelt állandó képviseletek kivételével - ellátja a fogadó államban működő valamennyi külképviselet képviseleti tevékenységének összehangolását, irányítását.
6. § A nagykövetek, a főkonzulátust vezető főkonzulok külszolgálatuk idejére a Ktv. szerinti osztályvezetői megbízást kapnak. Egyedi döntés alapján osztályvezetői megbízás adható a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában felsorolt képviselet-vezetőnek is.

A szakdiplomaták

7. § (1) Szakdiplomata álláshely létesítése érdekében a külügyminiszter az érintett szaktárca vezetőjével (a továbbiakban: szakminiszter) tesz együttes előterjesztést a Kormánynak. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az álláshely létesítésének szakmai indokolását, a létesítés időpontját, az állomáshelyet, a biztosított létszám és pénzügyi előirányzat rendelkezésre bocsátásának módját, időpontját és pontos összegét (2. számú melléklet).
(2) Az előterjesztés alapján szakdiplomata álláshely (státus) létesítéséről és a költségvetési előirányzatok átcsoportosításáról a Kormány határozatban dönt. A Külügyminisztérium a későbbi költségvetési tervezésnél figyelembe veszi a szaktárcák igényeit.
8. § A szakdiplomata kiválasztásának módját a szakminiszter határozza meg. A szakdiplomata álláshelyeket a szaktárca - indokolt esetben - a Ktv. szerinti pályázat útján meghirdeti. A szakdiplomata személyére a szaktárca vezetője tesz javaslatot a külügyminiszternek. A külügyminiszter egyetértése esetén a szaktárca a kiválasztott személyt - a külügyi-diplomáciai felkészülés és a külszolgálat idejére - a Ktv. szerinti határozott idejű áthelyezéssel a Külügyminisztérium állományába helyezi.
9. § (1) A szakdiplomata külügyi-diplomáciai felkészítése - a Külügyminisztérium döntése szerint - egytől hat hónapig terjedhet.
(2) A szakdiplomata kiválasztásának, felkészítésének, szakmai irányításának, valamint a szakminisztérium és a szakdiplomata közötti kapcsolattartásnak a részletes szabályait a külügyminiszter a szakminiszterrel együttes utasításban szabályozza.
(3) A szakdiplomata kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha teljesíti a 16. §-ban foglalt, a külszolgálat ellátásához előírt általános és különös feltételeket.
(4) A szakdiplomata rangjára, ellátmányszorzójára, illetve a kihelyezés időpontjára a szakminiszter tesz javaslatot, ezek megállapításához a külügyminiszter egyetértése szükséges. Határozott idejű áthelyezése és külszolgálata időtartama alatt a szakdiplomatára is irányadók az általános rangadományozási és előmeneteli szabályok.
10. § (1) A szakdiplomata általános irányítását a Külügyminisztérium, szakmai irányítását - a képviselet-vezető útján - a szaktárca végzi. A szakdiplomata alaputasítását a szaktárca, munkaköri leírását - a szaktárca egyetértésével - a Külügyminisztérium készíti el.
(2) A szakdiplomata a külképviselet munkájában a képviselet-vezető utasításai szerint vesz részt. A biztonsági szolgálat ellátása a szakdiplomata munkaköri kötelezettsége.
11. § (1) A külszolgálat leteltekor, annak idő előtti megszűnésekor, illetve meghiúsulásakor a Külügyminisztérium a szakdiplomatát visszahelyezi a szaktárca állományába.
(2) A szakdiplomata külszolgálatának megszüntetésére vagy kihelyezésének visszavonására a szaktárca tesz javaslatot, a külszolgálatot a Külügyminisztérium szünteti meg, illetve vonja vissza. A kihelyezés visszavonásáról rendkívüli esetben - a szakminiszter egyidejű értesítése mellett - a külügyminiszter is dönthet.

Rangadományozás

12. § (1) A Magyar Köztársaság külképviseletén diplomáciai vagy hivatásos konzuli feladatokat ellátó köztisztviselőnek - amennyiben ilyen ranggal még nem rendelkezik - a külügyminiszter diplomáciai vagy konzuli rangot adományoz.
(2) A Külügyminisztérium állományába más központi közigazgatási szervtől határozott időre áthelyezett köztisztviselők esetében az első rang adományozására - a külügyminiszternek a rangadományozásról kiadott szabályzatának figyelembevételével - a küldő közigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot.
13. § (1) A külügyminiszter által adományozott diplomáciai rangok:
a) segédattasé,
b) attasé,
c) III., II., illetve I. osztályú titkár,
d) II., illetve I. osztályú tanácsos.
(2) A külügyminiszter által a konzuli tisztviselőknek adományozott hivatásos konzuli rangok:
a) alkonzul,
b) konzul,
c) főkonzul.
14. § (1) Diplomáciai, illetve konzuli rangját a köztisztviselő hivatalos tevékenysége során a protokolláris szabályoknak megfelelően külföldön és belföldön egyaránt szabadon használhatja. A rang használata a magánéletben akkor megengedett, ha az a rang rendeltetésével és a köztisztviselő hivatali funkciójával összhangban történik.
(2) A rangadományozás részletes eljárási rendjét a külügyminiszter szabályozza.

A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés

15. § (1) A köztisztviselőt külszolgálatra a kihelyező közigazgatási szerv helyezi ki. A kihelyezéshez a külszolgálatra jelölt személy egyetértése szükséges.
(2) A főtisztviselői kinevezéssel rendelkező köztisztviselőt a miniszterelnök hozzájárulása esetén lehet külszolgálatra kihelyezni.
16. § (1) Tartós külszolgálatot az a személy láthat el, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
a) magyar állampolgár, aki nem állampolgára a fogadó államnak, lakóhelye Magyarországon van, büntetlen előéletű és cselekvőképes;
b) a munkakörhöz jogszabályban, illetve a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatában előírt iskolai végzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkezik;
c) a kihelyező közigazgatási szervnél működő foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett orvosi vizsgálat eredménye alapján a kijelölt állomáshelyen külszolgálatra alkalmas;
d) a közigazgatási szerv által előírt, munkakörének megfelelő szintű idegennyelv-ismerettel rendelkezik;
e) a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatában előírt szakmai vizsgakövetelményeknek megfelelt;
f) a munkaköréhez előírt típusú nemzetbiztonsági ellenőrzését elvégezték, illetve annak elvégzéséhez írásban hozzájárult.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek alól felmentés nem adható. Az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak teljesítésére a külügyminiszter legfeljebb egy év halasztást engedélyezhet.
(3) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezéshez előzetesen további szakmai és az adott állomáshely viszonyainak megfelelő és a munkakörhöz szükséges egyéb feltételeket írhat elő.
(4) Meghatározott külszolgálati munkakörök, illetve állomáshelyek esetében a kihelyező közigazgatási szerv az orvosi alkalmassági vizsgálat keretében pszichikai vizsgálat elvégzését is előírhatja.
(5) A külszolgálat várható időtartamáról, amely legfeljebb négy év lehet, a kihelyező közigazgatási szerv és a külszolgálatra jelölt személy írásban megállapodnak. A megállapodásnak tartalmaznia kell a kihelyezés kezdő dátumát és a külszolgálat befejezésének naptári évét. A külszolgálat megszüntetésére a megállapodás szerinti időtartam lejártának naptári évében bármikor sor kerülhet.
(6) A munkáltatói jogkör gyakorlója - szakdiplomaták esetében a szaktárca vezetőjének egyetértésével - a külszolgálat megállapított időtartamát szolgálati érdekből, továbbá különös méltányolást érdemlő ok miatt, a kihelyezett egyetértésével, legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja.
17. § (1) A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezett a fogadó országot - hivatalos, illetve magáncélból egyaránt - a kihelyező közigazgatási szerv által meghatározott rend szerint hagyhatja el.
(2) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezettet ideiglenesen - legfeljebb három hónapos időtartamra - hazarendelheti (ideiglenes hazarendelés)
a) válsághelyzetben, illetve a közigazgatási szerv működési körén kívül eső egyéb elháríthatatlan okból;
b) hazai gyógykezelése, illetve soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat elvégzése miatt;
c) szolgálati érdekből.
(3) Ezen időtartam alatt a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt a külszolgálat folytatásáról vagy megszüntetéséről. A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója az ideiglenes hazarendelés időtartamát egy alkalommal, legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbíthatja.
(4) Ha az ideiglenes hazarendelésre a (2) bekezdés b) pontja alapján került sor, a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, valamint a hazai gyógykezelés - külszolgálat folytatása, illetve megszüntetése szempontjából lényeges - körülményeiről a munkáltatói jogkör gyakorlóját a hazaérkezéstől számított 60 napon belül tájékoztatni kell.
18. § (1) A külszolgálat megszűnik
a) a kihelyező okiratban megállapított naptári évben, az értesítő okiratban meghatározott napon,
b) a kihelyező okiratban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a közszolgálati jogviszony megszűnésével vagy három hónapot meghaladó szünetelésével (fizetés nélküli szabadság),
d) a kihelyezett halálával.
(2) A külszolgálat megszüntethető
a) a felek közös megegyezésével,
b) a kihelyezés visszavonásával,
c) a kihelyezett kérelmére,
d) nemzetközi jogi okokból.
(3) A (2) bekezdés d) pontjában foglaltak fennállása kérdésében a külügyminiszter állásfoglalása az irányadó.
19. § (1) A kihelyezés 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti megszűnéséről, illetve az áthelyezésről és annak időpontjáról a kihelyezettet a kihelyező közigazgatási szerv lehetőleg hat hónappal megelőzően írásban értesíti.
(2) Más állomáshelyre történő áthelyezés esetén a tartós külszolgálatot folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezéshez a kihelyezett egyetértése szükséges.
(3) A kihelyezettnek a kihelyezés megszüntetésére vonatkozó kérését a munkáltatói jogkör gyakorlója három hónapon belül teljesíti.
20. § (1) A kihelyezés a 18. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kihelyezés visszavonásával a külszolgálat bármely szakaszában megszüntethető, amennyiben
a) a kihelyezett ellen indított fegyelmi eljárás elmarasztaló határozattal zárult, és külszolgálatának további fenntartása az általa elkövetett kötelezettségszegés, illetve az általa tanúsított magatartás miatt a kihelyező közigazgatási szervtől nem várható el;
b) a kihelyezett a kihelyezés 16. §-ban meghatározott feltételeinek nem felel meg;
c) a kihelyezett külszolgálati munkaköre ellátására alkalmatlan minősítést kapott;
d) a kihelyezett az előírt időszakos vagy soron kívüli munkaköri egészségügyi alkalmassági vizsgálat eredménye alapján a külszolgálat ellátására véglegesen vagy tartósan (három hónapot meghaladóan) alkalmatlan;
e) a kihelyező közigazgatási szerv a külképviseleten átszervezést, illetve létszámleépítést hajt végre, és a kihelyezett munkaköre megszűnik;
f) a külképviselet megszűnik, illetve működését bármely okból tartósan (három hónapot meghaladóan) szünetelteti;
g) különösen fontos szolgálati érdekből.
(2) A külszolgálatnak a kihelyezés visszavonásával történő megszüntetéséről a külképviselet diplomáciai személyzetének tagjai és hivatásos konzuli tisztviselői esetében a külügyminiszter - szakdiplomata esetében a szakminiszter egyetértésével - dönt.

A kihelyező, az áthelyező, az értesítő és a kihelyezést visszavonó okirat

21. § (1) A kihelyezést, a külszolgálat megszüntetését és a kihelyezés visszavonását, a más külföldi állomáshelyre történő áthelyezést írásba kell foglalni.
(2) A kihelyezésre és az áthelyezésre vonatkozó okiratnak tartalmaznia kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges adatot, így különösen a kihelyezett
a) rangját és munkakörét, munkaköri kulcsszámát (1. számú melléklet);
b) állomáshelyét;
c) a kihelyezés (áthelyezés) időpontjában érvényes alapellátmány összegét, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokat;
d) köztisztviselő külszolgálathoz fűződő besorolását, illetményét;
e) ellátmánypótlékra jogosító személyek nevét, családi jogállását, a gyermekek születési idejét, továbbá ugyanezen adatokat a 26. § (5) bekezdése szerint alkalmi látogatás esetén ellátmánypótlékra jogosító személyek tekintetében;
f) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát;
g) külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), valamint a külszolgálat megszüntetésének a 16. § (5) bekezdése szerint megállapított naptári évét, illetve az áthelyezés napját;
h) a biztonsági szolgálat ellátására vonatkozó kötelezettséget;
i) kötelezettségeit és jogosultságait, a külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb feltételeket.
(3) A kihelyező okirat a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.
(4) Az értesítő okiratban rögzíteni kell a végleges hazautazás napját, és tájékoztatni kell a kihelyezettet a hazautazással kapcsolatban.
(5) Amennyiben a külszolgálat a 18. § (2) bekezdésének b) pontja szerint a kihelyezés visszavonásával szűnik meg, a kihelyezést visszavonó okiratban a (3) bekezdésében foglaltakon túl a kihelyezés visszavonásának indokairól is tájékoztatni kell a kihelyezettet.
(6) A kihelyező okirathoz csatolni kell a kihelyezett részletes munkaköri leírását. A munkaköri leírás tartalmazza a helyettesítés rendjét is.

Járandóságok

22. § A külszolgálat időtartama alatt a kihelyezettet - a Ktv. szerinti illetményén felül - maga és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek külföldi életvitelének, valamint a külszolgálati tevékenységgel kapcsolatos egyéb költségeinek megtérítésére szolgáló ellátmány, ellátmánypótlék, valamint e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.
23. § (1) A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó feladatkörének megfelelően az 1. számú mellékletben meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzószámú munkaköri kulcsszám az irányadó.
(2) Az alapellátmány összegét, valamint a 28. §-ban meghatározott valuta költségtérítés összegét a külügyminiszter a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a pénzügyminiszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a honvédelmi miniszter és az érintett szakminiszterek egyetértésével állapítja meg.

Ellátmány

24. § (1) A havi ellátmány összegét az adott állomáshelyre érvényes alapellátmány és a kihelyezettre meghatározott, 1. számú melléklet szerinti szorzószám szorzata adja. A szorzószám a kihelyezett munkaköri feladatainak változása, rangemelés, jutalmazás vagy fegyelmi döntés esetén a külszolgálat időtartama alatt módosítható.
(2) Az ellátmány a kihelyezett részére a külszolgálat kezdő napjától a végleges hazautazás napjáig - az utazási napokat is beleértve - jár. Amennyiben a kihelyezett végleges hazautazásnak az értesítő vagy a kihelyezést visszavonó okiratban rögzített napja előtt - bármilyen okból - végleg elhagyja állomáshelyét, a tényleges elutazás napját kell a végleges hazautazás napjának tekinteni. A töredékhavi ellátmány kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.
(3) Az ellátmányt és az ellátmánypótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhót követő hónap 5. napján kell kifizetni. A külszolgálat megszűnése, illetve megszüntetése esetén az ellátmány kifizethető a hazautazást megelőző öt munkanappal korábban.
25. § (1) A kihelyezettet a keresőképtelenséggel járó betegsége időtartamára - legfeljebb 90 napig - állomáshelyén a havi ellátmány 80%-a, belföldön 30%-a illeti meg. Amennyiben a kihelyezett nincs szállítható állapotban, havi ellátmánya 30%-a megilleti az állomáshelyen 90 napot meghaladó ideig is, de legfeljebb hazaszállításáig.
(2) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó ellátmányon és ellátmánypótlékon felül egyhavi ellátmányt és ellátmánypótlékot az ellátmánypótlékra jogosító személynek ki kell fizetni.

Ellátmánypótlék

26. § (1) A kihelyezett a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek után jogosult ellátmánypótlékra. Az ellátmánypótlék a kihelyezett külszolgálatának idejére, az arra jogosító személy tényleges kiutazásától végleges hazautazásának napjáig - az utazási napokat is beleértve - jár. A töredékhavi ellátmánypótlék kiszámításánál a tárgyhó naptári napjainak számát kell alapul venni.
(2) Az ellátmánypótlék összege
a) ellátmánypótlékra jogosító házastárs esetén
aa) amennyiben nem rendelkezik jövedelemmel, a kihelyezett ellátmányának 25%-a,
ab) ha a külföldön szerzett jövedelme (ellátmánya, megbízási díja, munkabére) nem éri el az állomáshely szerinti alapellátmány összegét, a kihelyezett ellátmányának 12,5%-a;
b) ellátmánypótlékra jogosító gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány
ba) 12. életév betöltéséig 10%-a,
bb) 12. életév betöltését követően 15%-a, ameddig iskolarendszerű oktatás keretében középfokú (érettségit adó), vagy szakképzésben (szakképesítést adó) képzésben vesz részt, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig;
c) ellátmánypótlékra jogosító fogyatékos gyermek esetén a 2,5 szorzószámmal számított ellátmány
ca) 12. életév betöltéséig 15%-a,
cb) 12. életév betöltését követően 20%-a, ameddig iskolarendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig.
(3) Ellátmánypótlék nem jár, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a tárgyhónapban az állomáshely szerinti alapellátmány összegét meghaladó, külföldön szerzett jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését a kihelyezett írásban köteles bejelenteni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott családtag elhalálozása esetén a kihelyezett részére a halál bekövetkeztéig járó ellátmánypótlékon felül ki kell fizetni az ellátmánypótlék egyhavi összegét.
(5) Az ellátmánypótlék időarányosan jár a kihelyezettel az állomáshelyen nem együtt élő házastárs és az ellátmánypótlékra jogosító gyermek alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.
(6) A kihelyezett ellátmánypótlékra nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott személynek az állomáshelytől - a kihelyezett szabadsága idejének kivételével - 90 napot meghaladó távolléte után. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A kihelyezett - az állomáshely elhagyása előtt, valamint az állomáshelyre történő visszautazást követően 3 napon belül - köteles írásban jelenteni a külképviselet vezetőjének az ellátmánypótlékra jogosító személyek állomáshelytől való távollétének kezdő és befejező napját. A 2. § 12. pontjának a) alpontjában meghatározott személy szülése miatti távolléte esetén a kihelyező közigazgatási szerv e bekezdés rendelkezéseitől eltérhet.
(7) Az (1) bekezdésben nem említett családtagoknak az állomáshelyen való tartózkodását a kihelyezett köteles írásban bejelenteni a képviselet-vezetőnek.
(8) A külügyminiszter a fogadó országban kialakult válsághelyzet esetén a külképviseleten maradó kihelyezettek részére meghatározott időtartamra, egyszeri utasításban különpótlékot állapíthat meg.

Ellátmányelőleg

27. § (1) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezett kérelmére, a külképviseletre történt megérkezése után - egy alkalommal, a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számítva -, háromhavi kamatmentes ellátmányelőleget nyújt.
(2) A kihelyező közigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározottakon felül, a kihelyezett kérelmére - kizárólag gépkocsi vásárlás céljára - a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 2,5 szorzószámmal számított, hathavi ellátmánynak megfelelő, kamatmentes munkáltatói kölcsönt nyújthat a kihelyezéstől számított egy éven belül. A gépkocsi vásárlás céljára adott összeg nem haladhatja meg a gépkocsi vételárát. A gépkocsi vásárlást a kihelyezett számlával igazolja.
(3) A kihelyezett a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira - az ellátmányelőleg törlesztésének időtartamára - köteles a vásárlással egyidejűleg casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.
(4) A munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsit - jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében - a kihelyezett a külszolgálat teljes időtartama alatt köteles a munkakörével összefüggő feladatai ellátására is használni.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott ellátmányelőleget 10 havi, a (2) bekezdésben meghatározott munkáltatói kölcsönt pedig 20 havi részletben kell visszafizetni, abban a pénznemben, amelyben nyújtották. Az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön törlesztését a felvételét követő második hónapban kell megkezdeni.
(6) Ha a külszolgálat az ellátmányelőleg vagy a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt fejeződik be, a kihelyezett tartozásának fennmaradó részét állomáshelyén egy összegben a felvétel pénznemében vagy belföldön - legkésőbb a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül - a hazatérés időpontjában érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott deviza eladási árfolyamon számítva, forintban köteles visszafizetni.
(7) Ha a kihelyezett az ellátmányelőleget és a munkáltatói kölcsönt a külszolgálat befejezésétől számított 30 napon belül nem fizeti vissza, a kihelyező közigazgatási szerv jogosult a késedelmes napokra a Ptk. szerinti késedelmi kamatot felszámítani. Amennyiben a külszolgálat a kihelyezett önhibáján kívül fejeződik be az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön visszafizetése előtt, a törlesztésre a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatának megfelelően a fentieknél kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.
(8) Az egy évet meg nem haladó időtartamú kihelyezés esetén ellátmányelőleg és munkáltatói kölcsön nem adható.
(9) A kihelyezett halála esetén az ellátmányelőleg és a munkáltatói kölcsön még esedékes, járandóságból le nem vonható része különös méltánylást érdemlő esetben kérelemre részben vagy egészben elengedhető.

Kiküldetés az állomáshelyről

28. § (1) Ha a kihelyezett a külszolgálata alatt a Ktv. 49/C. §-a alapján a fogadó országban vagy harmadik országban kiküldetést teljesít, ellátmánya mellett valuta-költségtérítés (napidíj) is megilleti. Nem számolható el napidíj, ha a kiküldetés időtartama a 4 órát nem éri el.
(2) Ha a kihelyezett az (1) bekezdés szerint kiküldetést teljesít, a napidíj egynapi összege a köztisztviselők ideiglenes külföldi kiküldetéséről szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott, az adott kategóriához rendelt bázisösszeg 25%-a. A napidíj fele jár, ha a kiküldetés időtartama a 8 órát nem éri el.
(3) A kiküldött részére szállásköltség csak a naptári naponként 8 órát meghaladó távollét esetén jár.

Helyettesítés a külképviseleten

29. § (1) A kihelyezettet nem illeti meg helyettesítési díj a munkaköri leírásban meghatározottak szerint rendes éves szabadságát töltő kihelyezett helyettesítése esetén.
(2) Ha a kihelyezett saját munkakörének ellátása mellett, a képviselet-vezető írásbeli utasítása alapján, 15 naptári napot meghaladóan mást helyettesít, a helyettesítés első napjától helyettesítési díj illeti meg.

Biztonsági szolgálat

30. § (1) A tartós külszolgálat ellátásának idején a kihelyezett munkaköri kötelezettsége a biztonsági szolgálat ellátása, melyre külön díjazás nem jár.
(2) A biztonsági szolgálat ellátásának általános rendjét a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg.
(3) A képviselet vezetője válsághelyzet esetén elrendelheti a kihelyezetteknek és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyeknek a külképviselet helyiségeiben történő biztonsági tartózkodását.
(4) A válsághelyzetben a kihelyező közigazgatási szerv dönt a kihelyezettek és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyeknek biztonságos helyre történő menekítéséről, illetve hazaszállításukról. Az e feladat végrehajtásából eredő, a felmerülő kockázattal arányos költségeket a kihelyező közigazgatási szerv viseli.

Rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét

31. § A kihelyezettek munkaidő-beosztásának általános szabályait, valamint a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának szabályait a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője állapítja meg.

Szabadság

32. § (1) Az évi rendes szabadság időarányos részét a külszolgálat megkezdése előtt belföldön kell kiadni. A külszolgálat megszűnésének évében járó szabadság időarányosan az állomáshelyen is kiadható. A tárgyévi fel nem használt szabadság a végleges hazautazás napját követően a belföldi szabályozás szerint vehető igénybe.
(2) A külképviselet vezetője - a kihelyezett igényének megismerése után - a váltási tervvel egyidejűleg és azzal összhangban, február végéig készíti el a szabadságolási tervet. A munkáltatói jogkör gyakorlója a képviselet-vezető által elkészített terv alapján határozza meg az adott külképviseleten dolgozók szabadságának tárgyévi ütemezését.
(3) A szabadságolási terv elkészítésénél a következőket kell irányadónak tekinteni:
a) biztosítani kell a külképviselet folyamatos és zavartalan működését;
b) a munkaköri leírásuk szerint egymást helyettesítő munkatársak, valamint a képviselet-vezető és az első beosztott egy időben nem lehetnek távol a külképviselettől.
(4) A szabadságolási tervben meghatározottól eltérő időben a kihelyezett csak munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével vehet igénybe szabadságot.
(5) A kihelyezett belföldön eltöltött szabadságára történő haza- és visszautazásra évente egy alkalommal utazási napokra jogosult. Az utazási napok száma megegyezik a külszolgálatra történő kiutazáshoz, illetve visszautazáshoz biztosított napok számával.
(6) Szakfeladatot ellátó kihelyezett szabadságának időtartamára indokolt esetben a kihelyező közigazgatási szerv helyettesítőt küldhet.

Utazási és szállítási költségtérítés

33. § (1) A kihelyezett utazásának költségeit a következő esetekben a kihelyező közigazgatási szerv viseli:
a) az állomáshelyre történő első kiutazáskor és a végleges hazautazáskor, ideértve a másik állomáshelyre történő áthelyezést is;
b) ideiglenes hazarendeléskor;
c) szabadságra történő hazautazáskor és visszautazáskor, évente egy alkalommal (kivéve a külszolgálat megkezdésének és megszűnésének naptári évét, amennyiben abban az évben a külszolgálat időtartama nem éri el a kilenc hónapot);
d) szülő, gyermek, házastárs és annak szülője, továbbá a testvér temetésére történő hazautazáskor.
(2) Az (1) bekezdés a), c) és d) pontjait a 2. § 12. pontjában meghatározott személyekre is alkalmazni kell.
(3) Évente egy alkalommal a kihelyező közigazgatási szerv viseli a Magyarországon élő - egyébként e rendelet 2. § 12. pontja szerint ellátmánypótlékra jogosító - házastárs és gyermek állomáshelyre és hazautazásának költségeit, a kihelyezés és a végleges hazautazás naptári évének kivételével.
34. § A kihelyezett és a 2. § 12. pontjában meghatározott személyek ingóságainak indokolt szállítási költségeit a külszolgálat megkezdésekor, befejezésekor és más külföldi állomáshelyre történő áthelyezéskor a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A költségviselés mértékét a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg.
35. § Az állomáshelyen, illetve hivatalos kiküldetés alatt harmadik országban elhunyt kihelyezett hazaszállításáról és temetéséről a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik. A kihelyezett kérelmére a kihelyező közigazgatási szerv saját költségén gondoskodik a kihelyezett állomáshelyen elhunyt együtt élő családtagja hazaszállításáról és temetéséről.

Iskoláztatási költség

36. § A kihelyező közigazgatási szerv biztosítja, hogy e rendelet 2. §-a 12. pontjának b) alpontjában meghatározott, ellátmánypótlékra jogosító gyermek a kihelyezés ideje alatt az állomáshelyen az átlagos képzési követelményeknek megfelelő és átlagos költségszintű iskola előkészítő, alap- és középfokú tanulmányokat folytathasson a következők szerint:
a) a kihelyező közigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője meghatározza és szükség szerinti rendszerességgel felülvizsgálja azon - az átlagos képzési, egészségügyi és kulturális követelményeknek megfelelő, átlagos költségszintű, világnyelven, illetve az általános gyakorlat szerint Magyarországon eredménnyel hasznosítható nyelve(ke)n képzést folytató - oktatási intézmény(ek) körét, amelyek teljes tandíját a külképviselet nevére, címére szóló számla vagy számlát helyettesítő bizonylat ellenében fizeti;
b) ha a kihelyezett gyermekét az a) pontban meghatározottaktól eltérő iskolába kívánja beíratni, akkor e díjtételére, de legfeljebb a kihelyező közigazgatási szerv által az állomáshelyen kijelölt oktatási intézmények díjtétele átlagának megfelelő számla fogadható el, illetve a bizonylatolt költség annak mértékéig téríthető;
c) ha a kihelyezett fogyatékos gyermeke speciális oktatási intézményre jogosult, annak költségeit az a) és b) pontban foglaltak szerint téríti a kihelyező közigazgatási szerv.

A kihelyezett lakhatása

37. § (1) A kihelyező közigazgatási szerv köteles a kihelyezett feladatkörének, a vele együtt élő és ellátmánypótlékra jogosító személyek összetételének, létszámának és az állomáshely körülményeinek megfelelő, berendezett lakást biztosítani. A lakás berendezése az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 63. §-ának (4) bekezdése szerint cserélhető.
(2) Az ideiglenes szállodai elhelyezés költségeit, a lakás bérleti díját, a lakásban lévő telefonkészülék és a közüzemi szolgáltatások mérésére szolgáló mérőkészülékek alapdíját a kihelyező közigazgatási szerv viseli. A közüzemi szolgáltatások díja a kihelyezettet terheli, melyre a kihelyező közigazgatási szerv - mérőóra hiányában - átalányt állapít meg.
(3) A kihelyezettek lakhatására (a kihelyezettek lakásaira és a lakások berendezésére, a közüzemi díjak átalánydíjas térítésére) vonatkozó alapvető elveket a kihelyező közigazgatási szerv szabályzatban határozza meg.

Egészségügyi ellátás

38. § (1) A kihelyezett és a vele együtt az állomáshelyen tartózkodó házastársa és gyermeke a külszolgálat alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) és végrehajtási rendelete külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak az állomáshelyen egészségügyi ellátás igénybevételére. Az ellátmánypótlékra jogosító további személyek egészségügyi ellátása költségeinek megtérítését - azonos normákat alkalmazva - a kihelyező közigazgatási szerv vállalja.
(2) A kihelyező közigazgatási szerv a megtérítési igény érvényesítésére a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztárral (a továbbiakban: FPEP) megállapodást köt. A megtérítési igény érvényesítésével kapcsolatos eljárásban, a személyiségi jogok maximális tiszteletben tartása érdekében a felek kötelesek a BNO (betegségek nemzetközi osztályozása), illetve a WHO kódokat használni, illetve azt elfogadni.
(3) A kihelyező közigazgatási szerv a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár által térített ellátási költségtérítés mértékét 100%-ra kiegészítheti. Ennek fedezetére kiegészítő biztosítás köthető.
(4) A kihelyező közigazgatási szerv az állomáshelyre előírt kötelező védőoltások költségét számla ellenében megtéríti a kihelyezettnek és a 2. § 12. pontban meghatározott személyeknek.
(5) A megváltozott munkaképességű kihelyezett, valamint a 2. § 12. pontjában meghatározott személy fogyatékosságával összefüggő kiegészítő gyógykezelések, - gyógytorna, fizikoterápia, segédeszközök - költségeihez az FPEP által térített ellátási költségtérítésen túl a kihelyező közigazgatási szerv indokolt esetben hozzájárulhat.

A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok

39. § A 2. § 12. pontjában meghatározott személy a fogadó államban - a magyar külképviselet kivételével - csak a külügyminiszter hozzájárulásával vállalhat munkát.
40. § A kihelyezett és a 2. § 12. pontjában, valamint a 26. § (5) bekezdésében meghatározott személyek a külszolgálat időtartamára a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény rendelkezései alapján jogosultak diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevél igénybevételére.
41. § Együtt élő házastársak, élettársak egyazon állomáshelyre történő kihelyezése esetén a 26. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában és a (4) és (5) bekezdésben, a 36. §-ban, valamint a 37. § (1) bekezdésében foglalt jogosultságok csak egyiküket illetik meg, a 26. § (7) bekezdésében és a 37. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségek csak egyiküket terhelik.
42. § Felhatalmazást kap a külügyminiszter, hogy e rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket jogszabályban állapítsa meg.

Záró rendelkezések

43. § Ez a rendelet - a 44. §-ban foglalt eltérésre figyelemmel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
44. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a tartós külszolgálatról szóló 31/2002. (III. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) azzal, hogy 2004. január 1-jéig - az azt megelőzően kiállított kihelyező (áthelyező) okiratokban - az R. alapján megállapított ellátmányszorzókat, járandóságokat és egyéb juttatásokat kell alkalmazni.
45. § (1) E rendelet hatálybalépése előtt a köztársasági elnök által kinevezett és megbízott főkonzulokat - a külügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök menti fel.
(2) A határozott idejű áthelyezés alapján tartós külszolgálatot ellátó köztisztviselők külszolgálatának megszűnésekor, illetve megszüntetésekor a Külügyminisztérium annak pontos időpontjáról előzetesen írásban értesíti az áthelyező közigazgatási szervet.