10/2003. (III. 21.) BM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet módosításáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 87. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a hivatásos állomány tagjainak, a köztisztviselők, közalkalmazottak lakhatásának elősegítésére, az érintett érdek-képviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 41/2000. (XII. 12.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[4. § (1) A bérleti szerződés az e rendeletben foglalt kivételekkel]
„a) a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye szerinti döntésre jogosult vezető által meghatározott beosztás, megbízatás fennállásának időtartamáig; vagy”
2. § Az R. 6. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendelet 4. §-a alapján bérbe adott lakás bérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő, a 8. § (3)-(4) bekezdés esetét kivéve sem pénzbeli térítésre, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.
(2) Az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére, az illetékes helyi lakásügyi szerv írásbeli megállapodás alapján, a másik lakás helyett, az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó által lakott lakás üres és beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 50%-ban megállapított mértékű pénzbeli térítést fizet.”
3. § (1) Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 4. § alapján bérbe adott lakások bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követően a (3) és (4) bekezdést kivéve elhelyezésre nem tarthat igényt.”
(2) Az R. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A belügyi szervek vagyonkezelésében lévő lakás körzeti megbízotti feladatokat ellátó bérlője, ha szolgálati jogviszonya önhibáján kívüli okból bekövetkezett egészségi, fizikai, pszichikai állapota alapján alkalmatlanság miatt szűnik meg és az adott lakásban legalább tíz éve életvitelszerűen lakik, a lakás bérleti jogviszonyának megszűnése után elhelyezésre vagy térítésre tarthat igényt. Az elhelyezésre, illetőleg a térítésre a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.”
4. § Az R. 22. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A lakóingatlanban vagy az ahhoz tartozó területen lévő gépkocsitároló helyiséget, illetőleg az azonosító jellel meghatározott beállóhelyet (a továbbiakban együtt: tároló) az épületben lakó és közúti közlekedésre alkalmas személygépkocsival rendelkező bérlő részére kell bérbe adni. Az épületben lévő lakás bérleti jogviszonyának - a lakás elidegenítésének esetét kivéve - megszűnésével egyidejűleg a tároló bérleti jogviszonya is megszűnik.”
5. § Az R. 23. §-a (1) bekezdésének a) pontja hatályát veszti, ezáltal a jelenlegi b)-f) pontok értelemszerűen a)-e) pontokra módosulnak, valamint a (2) bekezdésben az (1) bekezdés c) pontra hivatkozása (1) bekezdés b) pontra módosul.
6. § Az R. 23. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A belügyminiszter az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételtől eltekinthet, ha a méltányos egyéni körülmények nem ellentétesek a lakásgazdálkodási érdekekkel. A belügyminiszter egyedi ügyben hozott döntéséről a központi lakásügyi szerv írásban tájékoztatja a reprezentatív érdek-képviseleti szerveket.”
7. § Az R. 24. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bérbeadó részéről a helyi lakásügyi szerv folyamatosan vizsgálja a rendelkezésébe tartozó lakásokat, helyiségeket és kezdeményezi azok elidegenítését, illetőleg el nem idegeníthetővé nyilvánítását.”
8. § Az R. 25. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(25. § Nem idegeníthető el a lakóépület, illetőleg a benne lévő lakás vagy helyiség, ha)
„d) azt a bérlő határozott időtartamra bérli vagy azt meghatározott beosztás, megbízatás ellátásához adták bérbe;”
9. § Az R. 28. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a lakást a 26. § szerinti jogosult vásárolja meg, a lakás vételára az Lt. 52. §-ának (1) és (2) bekezdései figyelembevételével megállapított üres és beköltözhető (a továbbiakban: üres lakás) forgalmi értékének, ha a forgalmi érték:
a) 0-10 000 000 Ft az 50%-a;
b) 10 000 001-15 000 000 Ft
5 000 000 Ft és a 10 000 000 Ft-on felüli rész 65%-a;
c) 15 000 001-20 000 000 Ft
8 250 000 Ft és a 15 000 000 Ft-on felüli rész 75%-a;
d) 20 000 001-30 000 000 Ft
12 000 000 Ft és a 20 000 000 Ft-on felüli rész 85%-a;
e) 30 000 001 Ft fölött
20 500 000 Ft és a 30 000 000 Ft felüli rész 100%-a.”
10. § Az R. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vételár megállapításakor a bérlő folyamatosan eltöltött szolgálati jogviszonyának ideje alapján, (1) bekezdés szerinti összegekből 5 évenként hatvanezer forintot, de legfeljebb háromszázezer forintot le kell vonni.”
11. § Az R. 29. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Részletfizetés esetén a kamat mértéke évi 4,5%.”
12. § Az R. 46. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a gépkocsitároló céljára szolgáló helyiséget annak bérlője vásárolja meg, a vételár az üres és beköltözhető forgalmi érték 70%-a, amelyből a szerződés megkötésekor 30%-át köteles egy összegben megfizetni. A hátralékot legfeljebb öt éven át havi részletekben fizetheti meg.”
„(3) Részletfizetés esetén a kamat mértékének megállapítása a Ptk.-ban szabályozott módon történik.”
13. § Az R. 49. §-a (1) bekezdésének bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A határozott időtartamra bérbe adott vagy meghatározott beosztás, megbízatás ellátásához biztosított lakás kivételével a belügyi szerv bérlőkijelölési vagy a fennálló bérlőkiválasztási jogával érintett önkormányzati lakás elidegenítéséhez a helyi lakásügyi szerv akkor járulhat hozzá, ha”
14. § Az R. 51. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A belügyi rendelkezésű lakásra határozatlan időre szóló, illetőleg szolgálati jogviszony fennállásáig tartó bérleti szerződés közös megegyezéssel - a bérlőkijelölési, illetőleg a fennálló bérlőkiválasztási jog esetén az e jogot gyakorló helyi lakásügyi szerv előzetes írásbeli hozzájárulásával - másik lakás bérbeadása nélkül történő megszüntetése esetén az illetékes helyi lakásügyi szerv a bérlő részére pénzbeli térítést fizet. A pénzbeli térítés mértéke legfeljebb a lakás üres, beköltözhető forgalmi értékének:
a) a határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződés megszüntetése esetén a 30%-a, ha a lakás forgalmi értéke meghaladja a 25 000 000 Ft-ot, akkor a 20%-a, amennyiben a bérlő a belügyi szervtől munkáltatói támogatást is igénybe vesz, a térítés mértéke 15%;
b) a szolgálati jogviszony fennállásáig tartó lakásbérleti szerződés megszüntetése esetén a 20%-a, ha a lakás forgalmi értéke meghaladja a 25 000 000 Ft-ot, akkor 15%-a, amennyiben bérlő a belügyi szervtől munkáltatói támogatást is igénybe vesz, a térítés mértéke 10%.”
15. § Az R. 3. számú mellékletének I/1. pontja helyébe a következő 1/A. és 1/B. pont szerinti rendelkezés lép:
„1/A. A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata után:
a) összkomfortos lakás esetén 77 Ft/m2,
b) komfortos lakás esetén 62 Ft/m2,
c) félkomfortos lakás esetén 55 Ft/m2,
d) komfortnélküli lakás esetén 50 Ft/m2.
1/B. A havi lakbér mértéke a lakás alapterülete és komfortfokozata után:
a) összkomfortos lakás esetén 84 Ft/m2,
b) komfortos lakás esetén 67 Ft/m2,
c) félkomfortos lakás esetén 60 Ft/m2,
d) komfortnélküli lakás esetén 54 Ft/m2.”
16. § Az R. 3. számú mellékletének I/2. c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(2. A havi lakbér mértékét)
„c) 30%-kal növelni kell, ha a lakás alapterülete egy főre számítva meghaladja a 30 m2-t.”
17. § (1) Ez a rendelet - a 15. §-nak az R. 3. számú mellékletének I/1/B. pontjára vonatkozó rendelkezése kivételével - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) E rendelet 15. §-ának az R. 3. számú mellékletének I/1/B. pontjára vonatkozó rendelkezése 2003. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az R. 2. számú melléklete e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
(4) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.