10/2003. (VII. 31.) FMM rendelet

a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületeken a szakértői tevékenység szabályozásáról

A szakértői működéssel kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szóló 24/1971. (VI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 2. § (2)-(3) bekezdésében, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a 8. § tekintetében a pénzügyminiszterrel, a 9. § (6) bekezdése tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § (1) A foglalkoztatáspolitika és a munkaügy ügykörét érintő, az 1. számú mellékletében meghatározott szakterületen az a természetes személy működhet szakértőként, aki részére a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánpolitikai Főosztálya (a továbbiakban: engedélyező szerv) a szakértői tevékenység folytatását engedélyezte, és ennek alapján a Munkaügyi Szakértők Országos Névjegyzékébe (továbbiakban: névjegyzék) bejegyezte.
(2) Az engedély az 1. számú mellékletben meghatározott több szakterületre, illetve egy szakterületen belül több részterületre is kiadható.
(3) A szakértő csak olyan szakértői tevékenységet folytathat, amelyet az engedély megjelöl.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak az R. 1. §-a (2) és (4) bekezdésében meghatározott szakértői működésre.
2. § (1) Szakértői tevékenység ellátására engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen
a) szakirányú egyetemi (főiskolai) végzettséggel,
b) legalább 5 éves szakmai gyakorlattal,
c) kiemelkedő szakismerettel
rendelkezik, továbbá
d) szakmai alkalmasságáról az engedélyező szerv meggyőződött.
(2) Az (1) bekezdés szempontjából szakmai gyakorlati időként a szakirányú egyetemi (főiskolai) végzettség megszerzését követően, a kérelemben megjelölt szakterületen folytatott tevékenység idejét lehet figyelembe venni.
(3) Nem adható engedély annak a személynek, akit a névjegyzékből a 7. § (1) bekezdésének c) pontja alapján töröltek, és az erre vonatkozó határozat jogerőre emelkedése óta 3 év nem telt el.
3. § (1) Az engedélyező szerv a 2. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakmai alkalmasságról és az engedély kiadásáról a minősítő bizottság véleményének figyelembevételével dönt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítő bizottság tagjai: az engedélyező szerv vezetője, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) illetékes szakmai főosztályainak vezetői, valamint a kérelemben megjelölt szakterületnek megfelelő szakmai szervezet képviselői.
(3) A minősítő bizottság az engedélyezési eljárás keretében a kérelmezőt meghallgatja.
4. § (1) Az engedély iránti kérelmet a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani az engedélyező szervhez.
(2) A kérelemhez csatolni kell:
a) három hónapnál nem régebben kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt,
b) iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló okiratok hiteles másolatát (külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított oklevél esetén annak hiteles magyar fordítását, valamint a honosításáról szóló iratot),
c) részletes szakmai önéletrajzot, a végzett tudományos tevékenységet igazoló dokumentumot, a témához kapcsolódó cikkek, tanulmányok jegyzékét,
d) a kérelmező szakmai tevékenységét értékelő referenciát,
e) a kérelem benyújtásának időpontjában közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, egyéb szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszonyban) álló személy esetén a munkáltató ajánlását,
f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló eredeti bizonylatot,
g) ha a kérelmező más, vagy korábbi szakértői nyilvántartásban is szerepel, annak megnevezését, a nyilvántartásba vétel számát,
h) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul személyi adatainak (nevének, elérhetőségi címének és telefonszámának, az engedélyezett szakterület(ek)nek, részterület(ek)nek, az engedély érvényességi idejének, az engedély visszavonásának] névjegyzékben történő közzétételéhez, valamint szolgáltatott egyéb adatainak kezeléséhez.
5. § (1) Az engedélyező szerv - évente folyamatos sorszámmal ellátott - névjegyzéket vezet azokról a személyekről, akiknek a szakértői tevékenység folytatását engedélyezte, vagy meghosszabbította.
(2) A névjegyzék a következő adatokat tartalmazza:
a) a névjegyzék sorszámát,
b) a szakértő nevét, elérhetőségi címét és telefonszámát,
c) a szakterület(ek) felsorolását, azon belül a részterület(ek) megnevezését,
d) az engedély érvényességi idejének megjelölését,
e) a névjegyzékből történő törlés időpontját.
(3) A tárgyév december 31-ei állapotnak megfelelő névjegyzéket, valamint a névjegyzékből a tárgyévben törölt személyek (2) bekezdés szerinti adatait a minisztérium hivatalos lapjában - a tárgyévet követő év március 31-éig - közzé kell tenni.
6. § (1) Az engedély a kiadásától számított 5 évig érvényes, amely kérelem esetén többször is meghosszabbítható.
(2) A meghosszabbítás iránti kérelmet az engedély érvényességi határidejének lejárta előtt legalább 60 nappal korábban kell benyújtani.
(3) A meghosszabbítás iránti kérelemre, valamint annak elbírálására a 2-4. §-ban foglaltak megfelelően irányadóak. A kérelemhez, a 4. § (2) bekezdésének b)-h) pontjaiban felsorolt iratok közül csak azokat kell mellékelni, amelynek tartalma időközben megváltozott.
(4) A korábbi engedélyben meghatározottakhoz képest újabb szakterületre kiterjedő szakértői tevékenység engedélyezésére irányuló kérelemre az (1)-(3) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadóak.
(5) A korábbi engedélyben meghatározott szakterületen belüli újabb részterület engedélyezésére irányuló kérelemhez a 4. § (2) bekezdésének c)-e) pontja szerinti dokumentumokat kell csatolni.
(6) Az engedély meghosszabbítására és egyben újabb szakterületre kiterjedő szakértői tevékenység engedélyezésére irányuló kérelem külön eljárásnak minősül.
7. § (1) Az engedélyező szerv az engedélyt visszavonja, és a névjegyzékből törli azt a szakértőt,
a) aki azt kéri,
b) akivel szemben az engedély kiadását követően merült fel olyan körülmény, amely a szakértői tevékenység engedélyezését kizárja,
c) akinek a 2. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti szakmai alkalmasságát bejelentés vagy a szakértőt foglalkoztató munkáltató véleményének kivizsgálását követően az engedélyező szerv nem tartja megfelelőnek,
d) akinek az engedélye lejárt,
e) aki elhalálozott.
(2) Az engedélyező szerv első fokú határozata ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezni.
8. § (1) A kérelmezőnek az engedély kiadása iránti első fokú eljárásért szakterületenként 5000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.
(2) Az engedély meghosszabbítása iránti eljárásért - a szakterületek számára tekintet nélkül - 5000 Ft, fellebbezés esetén a jogorvoslati eljárásért 10 000 Ft díjat kell fizetni. A díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.
(3) A kérelmező az (1)-(2) bekezdésben meghatározott díjat a minisztériumnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00285568-00000000 számú számlájára utalja.
(4) A díj a kérelem elutasítása esetén nem kerül visszafizetésre. A jogorvoslati eljárás illetékének visszatérítésére az Itv. 32. §-a irányadó.
(5) Az (1)-(2) bekezdés szerint befolyt díjat külön kezelt pénzeszközként kell nyilvántartani és a minősítő bizottság feladatainak ellátásához, továbbá az engedélyezési eljárási feladatokkal összefüggő személyi és tárgyi kiadások fedezetére lehet felhasználni.
9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően benyújtott kérelmek esetében kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek alapján vezetett szakértői nyilvántartás 2003. december 31. napjával megszűnik.
(3) A rendelet hatálybalépése a korábban kiadott engedély érvényességét nem érinti, de a szakértőnek a (2) bekezdésben megjelölt határidőig, a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal kérelmeznie kell e rendelet szerinti névjegyzékbe történő felvételét.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásért nem kell díjat fizetni.
(5) A szakértői engedéllyel kapcsolatos - az e rendeletben nem szabályozott - eljárási kérdésekben, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szakértői működéssel összefüggő egyes kérdéseknek a Szociális és Családügyi Minisztérium ügykörét érintő szakterületen való szabályozásáról szóló 2/1999. (VII. 6.) SzCsM rendelet 1. § (1) bekezdésének a)-e) pontja, valamint a rendelet 3. számú mellékletének a)-e) pontja hatályát veszti.